Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-23 / 43. szám
i szocialista faluért! yfoalfxid Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. október 23. Ára 40 tillér VI. évfolyam, 43. szám Minden erőt az őszi Az idei bő cukorrépa, kukorica, burgonya- és takarmánytermés nagy örömet szerez földműveseinknek. A bó termés időben való és veszteség nélküli betakarítása, helyes elraktározása és a beadási kötelezettségek teljesítése mindeh szövetkezeti tag, egyénileg gazdá'kodó földműves és minden termelő legfőbb kötelessége. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az időjárás nem a legkedvezőbb s a napok egyre rövidebbek. Ki kell használni tehát az összes gépi és fogatos erőket az ősziek betakarítására. Mindenekelőtt a burgonya, cukorrépa és a kukorica betakarítását kell szem előtt tartanunk, mivel ez ideig komoly hiányosságok vannak ezen a téren. A besztercebányai kerületben vége felé közeledik a burgonya begyűjtése a felvásárlás azonban nem megy úgy, ahogy kellene. A kerület közel 90 községében még meg sem kezdték a burgonya felvásárlását, ami kerületi méretben október 18-ig alig 50 százalék. Hasonló a helyzet a zsolnai és az eperjesi kerületben is. Ezen a téren a bratislavai kerület érte el a legjobb eredményt, amely már közel áll a 100 százalékhoz. A cukorrépa begyűjtése sem halad megfelelő ütemben. Különösen az elszállítás körül akadnak hiányosságok. Nem kielégítő a cukorrépa felvásárlási időtervének teljesítése sem. (okt. 18-ig 45 százalék). A cukorrépa begyűjtése elég jól halad a bajcsi és a palárikovoi állami gazdaságban, valamint az ifjúságfalusi szövetkezetben és egyéb helyeken. munkák befejezésére A kukorica betakarításával sem lehetünk megelégedve, különösen a besztercebányai kerületben, ahol a szövetkezeti tagok a háztáji földekről takarítják be előbb a termést arra hivatkozva, hogy a szövetkezet kukoricája még zöld. Ez azonban nem felel meg a valóságnak és a szövetkezeti tagoknak illene tudniok, hogy a szövetkezetben nincs „tiéd és enyém”. Ezt a valóságot még súlyosbítja az a körülmény, hogy a silózás menete sem kielégítő az értékes kukoricaszár pedig künn szárad a határban. Ügy tűnik, mintha a siló jelentőségével nem lennének tisztában a tornaijai járás szövetkezetei, melyek kerületi méretben legrosszabbul teljesítik a silózási tervet. Ezen a téren jobb munkát kellene végezni a JNB dolgozóinak is, hogy a kukoricaszár rápafejjel keverve, mielőbb a silógödrökbe kerüljön. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésünkre álló gépeket és csökkenteni kell az elég gyakran előforduló üzemzavarokat. Sokkal több gépet kell bevonni az éjjeli műszakokba, mivel a közép- és mélyszántásban is nagy a lemaradás. A malackai járásban még 5000 hektáron nem vetették el a rozsot a GTÄ dolgozói, pedig a rozsnak már zöldéin! kellene. Nincs egy perc veszteni való időnk sem. Október vége felé járunk és sok munka vár még ránk a tél beálltáig. Használjunk ki tehát minden gépet, minden fogatot, minden emberi munkaerőt és minden órát a szántásra, vetésre és az őszi termények mielőbbi betakarítására. Földműveseink mondják: Érdemes lent termelni Ez év tavaszán a legtöbb földműves nehezen barátkozott meg a lentermesztés gondolatával. Abban a hiszemben voltak, hogy ez nem kifizetődő Most a termés betakarítása után megkérdeztünk néhány földművest, akik ebben az évben termeltek lent, hogy mi a véleményük a len termeléséről. Remete János lužiani földműves Így nyilatkozik: „Ebben az évben 20 áron termeltem len'-. A növényzetet gondoztam és mondhatom, megvagyok elégedve a terméssel. Termelési és beadási tervemet 176,3 százalékra teljesítettem. A beadott lenért 1478 koronát és 244 korona értékű textilutalványt kaptam 30 százalékos kedvezménnyel. Jövőre legalább még egyszer ekkora területen termelek lent". Vavrake Mihály, dukovcei egyénileg gazdálkodó földműves az idén termelt először lent, s így vélekedik: „Miután betakarítottam a termést, meggyöződtam róla, hogy ha ezen a területen zabot termeltem volna alig 200 korona lenne a jőve - deimem. A lenért viszont az említett összegnek több mint háromszorosát kaptam. Silózási hírek Ebben az évben a tavaszi hónapokban sok egyénileg gazdálkodó földműves és szövetkezet küzdött takarmányhiánnyal. Ennek következetében igen alacsony volt a tejhozam az eperjesi kerületben és ez vonta maga után a tejbeadási-terv nem teljesítését is. Ezek a tapasztalatok több takarmány termelésére késztették a kerület földműveseit, akik most különösen nagy gondot fordítanak a silózásra. A silókukoricán, takarmánykeveréken, napraforgón és lucernán kívül, takarmánytököt és krumpliszárat is silóznak a kerület északi járásaiban. Ez ideig csaknem tizenöt métermázsa silót készítettek a kerületben, ami anynyit jelent, hogy a szövetkezetek 126 százalékra, az egyénileg gazdálkodó földművesek pedig 110 százalékra teljesítették a silózási tervet. Pártunk X. kongresszusának irányelvei szerint legalább 25 mázsa silótakarmányt kell biztosítani minden számosállat részére. Az eperjesi kerületben ezt magasan túlszárnyalják, mert például a homonnai járásban 35, az ólublói járásban 30, a nagymihályi járásban levő pozdicsi szövetkezetben pedig 40 mázsa silót biztosítottak minden szarvasmarha r: szére. A silózásban szép eredményeket mutatnak fel az állami gazdaságok is, akik ebben az idényben 1200 vagon silót készítenek, melyből 40 mázsa jut minden szarvasmarha részére. A leleszi szövetkezetben már az elmúlt hét folyamán befejezték az őszt búza vetését. Mint minden gabonafélét, a búzát is szűksorosan vetették, hármas gépcsoporttal. Medgyessy Zslgmond traktoros 22 hektáron végezte el a vetést naponta. A talajt jól előkészítették, a mag időben földbe került, bő termésre számíthatnak a lelesziek. Közös ügyük a betakarítás Nagy szorgalommal és odaadással dolgoznak a nyitrai kerület szövetkezeti tagjai, hogy mielőbb biztos helyre kerüljön az idei gazdag termés. Időt és fáradságot nem ismerve dolgoznak még vasárnap is. Szedik a cukorrépát, ássák a krumplit, törik a kukoricát. A nemzeti bizottságok jö szervező munkája következtében megmozdult a kerület valamennyi épkézláb embere, hogy részesévé váljék a nagy betakarítási munkának. Különösen a lévai járásban halad jól a munka. Az elmúlt vasárnapon 500 embert és 12 teherautót bocsátottak a szövetkezetek rendelkezésére a járás ipari üzemei. A zsemberi szövetkezet földjein 156 brigádos rakta szekerekre a cukorrépát, ásta a krumplit és törte a dohányt. A munkából a helvbeli tanítók is kivették részüket, élükön Batel Bélával, a helyi Művelődés Házának gondnokával. A HNB és a helyi nöbizottság tagjai sem maradtak szégyenben. Egyetlen nap alatt 4 vagon cukorrépát és 80 mázsa burgonyát szállítottak el a földekről. A domadicei szövetkezetben 28 brigádos segített a kukoricatörésben és egy nap alatt 4 hektárról takarították be a termést. A szántói határban ugyancsak 80 brigádos dolgozott a cukorrépa szedésénél, tisztításánál és elszállításánál. A bő termés betakarítása tehát nemcsak mezőgazdasági dolgozóinkat érinti, hanem szívesen segítenek e fontos munkában az ipari dolgozók is. így mélyül, így szilárdul országunkban a munkás-pa- 1 raszt szövetség. Kukoricaszüret az ipolysági járásban Bár a kedvezőtlen időjárás késlelteti az őszi termények beérését, Szlovákia keleti és déli járásaiban már teljes ütemben folyik a kukoricatörés. Az ipolysági járásban sokkal jobb a kukoricatermés, mint a múlt években Különösen a szövetkezetek földjein ahol az idén elég nagymértékben alkalmazták a négyzetes-fészkes ültetési módszert, igen bő termésnek örvendhetnek. A termés veszteség nélküli betakarítása és tárolása azonban sokkal nagyobb gondot okoz a termelőknek mivel az előző évekhez viszonyítva későbben érik be és szárítása igen szakszerű kezelést és gondos munkái igényel. Az ipolysági begyűjtési üzemek dolgozói ezeket a körülményeket figyelembevéve, bizonyos intézkedéseket tesznek és felvásárolják a termelőktől a kevésbé száraz kukoricát is. Az egyes begyűjtési központokban 12 nagy szárítót építettek, amelyek mindegyikébe elfér három vagon kukorica. Ezenkívül igénybeveszik a szövetkezeti dohányszárítókat is, amelyek ugyancsak megfelelnek erre a célra. Az alsótúri és a tompái szövetkezetben a dohányszárítőkban szárítják a kukoricát. Ezeknek a helyes intézkedéseknek és a nemzeti bizottságokkal fenntartott szoros kapcsolatnak köszönhető, hogy az egész járás területén folyik a kukorica begyűjtése. Először a járás déli községeiben, vagyis Ipolyságon, Ipolyhídvégen, Pereszlényben. Visken, Alsó- és Felsőtúron kezdték meg a felvásárlást, ahol az elmúlt héten már közel 500 hektárról betakarították a termést. Ezzel egyidejűleg azonnal a felvásárlási üzemekbe szállítják az eléggé száraz kukoricát. Nem fukarkodik az ősz, bőkezűen ontja édes gyümölcseit. A zétényi szövetkezetben megérett az alma. A gyönyörű almák pirosak mint Jascsek Jolika arca, aki mosolyogva szedi kosarába a zamatos gyümölcsöt. Négy vagon almára számítanak a zétényiek, ami 100 ezer korona jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Nagyobb segítséget az új szövetkezeteknek A kedvezőtlen időjárás ellenére is kimagasló terméseredményeket értek el szövetkezeteink ebben az évben. Ez mindennél meggyőzőbben bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás előnyét a kisparcellás gazdálkodással szemben. Ennek tulajdonítható az ip, hogy az idei aratás és cséplés Befejezése után egyre gyarapszik hazánkban az új szövetkezetek száma és nagy fejlődés, gazdasági-politikai megszilárdulás mutatkozik a régieknél. Pártunk Központi Bizottsága а X. kongresszus irányelveinek megfelelően júniusi ülésén határozatot hozott a mezőgazdasági termelés emelése és a szövetkezetek megszilárdítását illetően, melyre minden lehetőség megvan falvainkon. Az elhanyagolt földek megművelése, a határvidék betelepítése, a haladó módszerek alkalmazása, a meglevő szövetkezetek szilárdítása és újak alakítása — ezek mind a termelés fokozását szolgálják. Csak igy tudjuk fokozni mezőgazdaságunk eredményeit, s ez az egyedüli út népünk életszínvonalának emelésére, s élelmiszerigényeinek kielégítésére. Ezt a kisparcellas gazdálkodásban sohasem tudnánk megvalósítani. A keskeny földeken nem alkalmazhatjuk a jói bevált új módszereket és nem tudjuk tökéletesen kihasználni a gépeket sem. Már pedig szocialista nehéziparunk a mezőgazdaság megsegítésére készíti azokat. Természetes tehát, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése elengedhetetlenül szükséges. Dolgozó parasztjaink egy része már megértette s magáévá tette pártunk Központi Bizottságának júniusi határozatát, mert tudják, hogy a jövőt a közös gazdálkodás jelenti, ahol nagyobb hozamokat és magasabb jövedelmet biztosíthatnak. Ebben az évben több ezer kis- és középparaszt lépett a szövetkezetekbe, hogy szorgalmas munkájukkal harcoljanak pártunk júniusi határozatának megvalósításáért. Nagy szorgalommal láttak a munkához’, hogy falvaink mielőbbi szocialista átalakításából kivegyék részüket. Hazánk minden kerületében új szövetkezetek alakultak, amit maguk a kis- és középparasztok szorgalmaztak A zselízi járásban Málason, a párkányi járásban, Kicslnden a szepsi járásban Restén, a trencséni járásban Kubra községben s még egész sor falut sorolhatnánk fel, ahol új szövetkezetek alakultak. Azonban a szövetkezet megalakítása önmagában még nem jelentheti a következő évek hektárhozamának növekedését. Minden attól függ, hogyan dolgoznak majd az új szövetkezetek tagjai és milyen segítséget kapnak a kezdet kezdetén a felelős, fölöttes szervektől. Ha segítséget kapnak, egészen bizonyos, hogy munkájuk eredményes lesz. Megerősödésük tehát a járási és a helyi nemzeti bizottságoktól, a pártszervezetektől és nem utolsósorban a traktorállomások dolgozóitól függ. Azon múlik minden, hogy mennyire törődnek az újonnan megalakított szövetkezetekkel és hogyan segítik őket munkájukban. Ha a szövetkezeteket magukra hagyják, az eredmény nem lesz kielégítő. A szövetkezetek élére került kis- és középparasztok, akik jó gazdák voltak kis gazdaságaikon, szakképzettségük hiányában nem minden esetben tudnak helytállni felelősségteljes beosztásukban. Mi tehát a járás és a helyi nemzeti bizottságok, valamint a gépállomások dolgozóinak feladata? Legfőbb kötelességük, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák az újonnan megalakult szövetkezeteknek. A legnagyobb feladat azonban a járási nemzeti bizottságok szövetkezeti osztályán dolgozó személyekre hárul. Ha jó munkát tudtak végezni az új szövetkezetek megalakításában, valamint megszilárdításában, a továbbiakban is ugyanolyan jól kell végezni feladataikat. Minél gyakrabban meg kell látogatniok a szövetkezeteket, tanítani, irányítani a szövetkezeti tagokat. Ezen a téren példaképül állíthatjuk Lajcsiak Jánost, a gálszécsi gépállomás körzeti agronómusát, aki igen gyakran megfordult a nemrégen alakul» trnávkai szövetkezetben. A növénytermesztésben dolgozó tagokat jó szaktanácsokkal látja el, és az űj szövetkezeteknek minden téren nagy segítséget nyújt. A szepsstamási szövetkezet azonban sokkal több segítséget vár a járási nemzeti bizottság dolgozóitól, akik — mint a fehér holló — ritka vendégek az új szövetkezetben. A járási és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak nap, mint nap meg kell látogatniok a szövetkezetekéi, tanítani, irányítani a szövetkezeti tagokat. A leghelyesebb lenne, ha egy állandó segítőtársat küldenének ki minden szövetkezetbe, aki segítene a munkálatok irányításában és szakmai téren is nevelné legalább a vezetőket, valamint előkészítené a szövetkezetéseket arra, hogy az őszön már az új módszerek szerint vessék el a gabonaféléket. Arra is nagy gondot kell fordítaniok, hogy a szövetkezetek idejében elegendő gépet és műtrágyát kapjanak. Az állami gazdaságok és azok a szövetkezetek, amelyek már több éve dolgoznak, nagy tapasztalatokat szereztek, szintén segítsék az új szövetkezeteket. A jó vezetőket — az agronómust, vagy a csoportvezetőt — kölcsönözzék pár napra, akik azután megtanítják őket a munka tervezésére és arra, hogy mit kell adni a földnek, mi a helyes vetési eljárás. A legnagyobb felelősség és a legtöbb munka a gép- és traktorállomásokra hárul. Meg kell tennünk mindent az űj szövetkezetek megerősödése érdekében. Alakítsanak részükre külön traktorosbrigádot, és a legjobb traktorosokat és részlcgagronomusokat küldjék ki, hogy minden munkát a legjobban végezzenek el. Földjeiket vessék laboratóriumi vizsgálat alá, hogy olyan vetemények kerüljenek minden táblába, melyekre a talaj a legalkalmasabb. Minden felelős szerv tartsa szem előtt pártunk Központi Bizottságának júniusi határozatát, segítsék az új szövetkezeteket s tudásuk legjava-, al álljanak rendelkezésükre. Ha így fognak cselekedni, akkor egészen bizonyos, hogy megvalósítjuk а X. pártkongresszus irányelveit, és falvaink rövid időn belül szocialista falvakká alakulnak át.
