Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-16 / 42. szám
Ш5. október 16. HtNoüves 9 Napfénytől melegített zuhanyfürdő a gépállomások számára Géppel dolgozók számára az egyik legfontosabb egészségügyi feltetel, hogy mindig rendelkezésükre álljon meleg zuhanyfürdó. A Szovjetunió déli részein dolgozó gépállomások 1. ábra. A nap-vizmelegítő szerkezeti vázlata olyan fürdőt építhetnek, amelyben a vizet napsugarak melegítik. A Moldvától Közép-Azsiáig terjedő óriási területen évenként 150—270 napig használható a napsugártól melegített fürdő. A gyakorlat szerint az ilyen fürdő még Moszkva alatt is eléri a 45—52 C hőfokot. A nap — vízmelegítő (1. ábra) fakeret (1.), amelyben középen a melegítőfelület (2) helyezkedik el. Ez hullámlemezböl van, amelyben a csatornákhoz szorosan simuló vízvezetékcsövek vannak. A keretre felül üveglapot (3) tesznek, alul pedig deszkával vagy réteglemezzel (5) burkolják be. A r^teglemez és a fémből készült hullámlemez között kis fajsúlyú rossz hővezető (hőszigetelő) anyag (4) alkalmazható. Nincs szükség semmiféle lencsére, vagy tükörre, sem mozgó szerkezetre. rosabb illeszkedés legyen, ki kell tölteni a keresztlartók és a melegítőfelület, valamint a melegítöcsövek és a leszorítólemezek között levő legkisebb réseket is. A felületet és a csöveket fénytelen fekete festékkel kell befesteni. A felhasznált üveglapoknak sértetleneknek és tisztáknak kell lenniök. A falcokat gondosan be kell gittelni. A nap — vízmelegítő jó munkája attól függ, hogy milyen légmentesen épül. Ha négynél több elemet építenek össze, a gyűjtőcsö átmérőjének legalább 2,5 kell lennie. Egy négyzetméter nap — vízmelegítő készítésére felhasználódik 0,03 m3 fa, 3,5 kg, 0,8—1,1 mm vastag alumíniumlemez, amely lehet selejt, vagy méreten kívüli. Ha nincs alumínium, akkor felhasználható 1,1—1,5 mm vastag vaslemez, amelynek súlya 14 kg. Szükséges továbbá 8,5 kg félhüvelykes, 7,5 méter hosszú gázcső, 2,5 kg, nagy átmérőjű gyűjtőcső, illetve cirkulációs cső, 1,6 m 2—3 mm vastag ablaküveg, 1,1 m réteglemez, 0,5 m gumicső, darabokban. A nap vízmelegítőt úgy szerelik, ahogy a 3. ábra mutatja. Az üvegezett tető pontosan délfelé néz. Lejtése 30—40’. A tartállyal a felső és az alsó gyűjtőcsövet cirkulációs csövek kötik össze. A tartályt annyira kel! megtölteni, hogy a víz a légkiegyenlítő csőben félméterre legyen a tartály fedele felett. A csövekben levő 3. ábra. A nap-vizmelegítő szerelési vázlata. 1 — vízmelegítő, 2 — szigetelés, 3 — tartály, 4 — szellőzőcső, 5 — tolózár, 6 — cirkulációs cső, 7 — felső gyűjtőcsö, 8 — alsó gyűjtőcső, 9 — táplálótartálytól vagy adagolótól, 10 — melegvíz vizet a napsugarak felmelegítik. Ez a víz tehát könnyebb lesz és a gyűjtőcsövön meg a cirkulációs csövön felszáll a tartály felső részébe. Helyére az alsó cirkulációs csövön és az also gyűjtőcsövön keresztül hidegebb víz jut a tartály aljából. így tehát a víz magától cirkulál és változó felhőzet esetén a tartály egyenlíti ki a napenergia beérkezésében mutatkozó ingadozásokat. A berendezés automatikusan- működik, nincs szükség gondozásra, mert a meleg víz kieresztésekor a nyomótartályból automatikusan jut be hideg víz. A 4. ábra négy fülkére tervezett fürdőt mutat. Ezek közül kettő öltözőfülke szekrényekkel és kabinokkal, kettő pedig tusoló. Az üveg átbocsájtja a napfényt, amely a feketére festett csövekre és hullámlemezekre esik és ezeket felmelegíti. Az üveg ugyanakkor megvédi a meleg felületeket a szél hűtőhatásától, vagyis csökkenti a hőveszteséget. Ugyanezt a célt szolgálja a nap — kazán alulról való hőszigetelése. A 2. ábrán a nap-vízmelegítő egyik eleme látható. Hossza 5 m, szélessége 2,1 m. A keret magassága az alsó felében 170 mm, felső felében pedig 195 mm, mert az alsó félbe egy réteg üveget raknak, míg felül két réteg üveg kerül úgy, hogy közöttük 2,5 cm vastag levegőréteg marad. Ennek célja, hogy csökkentse a hőveszteségeket felül, ahol a kazán felülete erősebben melegszik. A keretből kijövő csővégeket gumicsőből vágott darabokkal csatlakoztatják a gyűjtőcsőhöz. Az elem melegítőfelülete 10,5 m . A berendezés felállításakor gondoskodni kell róla, hogy a csövek és a melegítőfelület között a lehető legszo-4. ábra. A gépállomás zuhanyfürdő je, amelyet napsugarakkal fűtenek Egy gép se maradjon kihasználatlanul A gépállomások egyre nagyobb mértékben vesznek részt a mezőgazdasági termelés emelésében. Feladataik egyre nagyobbak és a földművesek igényei állandóan fokozódnak. Szlovákiában az idén például ezer átlagos hektárral emelkedett teljesítményük az elmúlt évvel szemben. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a gépállomások politikai és gazdasági küldetésüket iól teljesítik. Bizonyítja ezt az 1955-ös év harmadik negyedévi eredménye, amikor is 104 százalékos tervteljesítést értek el. Ez kiemelkedő eredmény, amelyért különösen a pozsonyi és a nyitrai kerület legjobb gépállomásai érdemelnek dicséretet. Szlovákia legjobb gépállomásai, mint például a szenei, csallóközcsütörtöki, zsámbokréti, varannói és még jó néhány, kisebb-nagyobb eltéréssel már évek óta teljesítik kitűzött feladataikat. Ezzel szemben jelentős az olyan gépállomások száma, melyek feladataik teljesítésében állandóan lemaradnak és csak nehezen tudnak portálukon rendet teremteni. A lemaradt gépállomások teljesítményének emelése a pártszervezetek, a kerületi és járási nemzeti bizottságok egyik legsürgősebb feladata. Ez a feladat már azért is fontos, mert az őszi munkák végzésének kehős közepén állunk és ennek sikerétől függ a jövő évi termés alakulása is. Mindamellett a kapásnövények és a silótakarmány betakarítása sem tűr halasztást. A gépállomások őszi feldatának sikeres elvégzése távolról sem könnyű feladat, különösen ha fontolóra vesszük, hogy a növényzet lassú fejlődése következtében az őszi munkák végzésével a legtöbb helyen megkéstek. A szép eredmények ellenére is sok gépállomás gépállományát nem használja ki kellőképpen. A gépállomások óriási mennyiségű népet összpontosítottak, melyet csak részben használnak ki. A szlovákiai gépállomások például a rendelkezésükre álló 551 burgonyaszedö-gépe közül 1955. október 5-ig 401 nem dolgozott. Hasonló a helyzet a répaszedő-gépekkel, a répakombájnokkal és a vontatott berendezésekkel kapcsolatban. A mezei munkálatoknál csak az erőgépek háromnegyed részét vonták be s emellett éjszakai műszakban a gépek 11,7 százaléka dolgozott. A gépek teljes kihasználása a gép- és traktorállomások jelenlegi legsürgősebb feladata. A gép- és traktorállomások öntudatos traktorosai, technikusai szívesen dolgoznak és segítenek a nap bármely szakában. A gépállomások a munka, az emberek és a gépek jobb megszervezése révén teljesítheti a kitűzött feladatokat. F. Példás Mészáros Ernő traktoros Mészáros Ernő, málási traktorost Málas, Nyír és Cseke földművesei jól ismerik. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok rajta kerüsztül szerették meg a gépi munkát. A jól elvégzett munka a legjobb bizonyítvány. Tudja ezt Mészáros Ernő is és éppen ezért nemcsak mennyiségi, hanem minőségi munkára törekszik. A málasi brigádnak különösen nagy szüksége van az ilyen lelkiismeretes dolgozókra. A községben 30 családdal most alakult meg az egységes földművesszövetkezet, ez pedig még nagyobb feladat elvégzésére kötelezi a traktorosokat. Most rakják le a jövő évi gazdag termés alapját és ebben a munkában Mészáros Ernő időt és fáradságot nem ismerve, fiatalos lendülettel az elsők között teljesíti e feladatokat. Tízszeresére csökkenti a költségeket az új csatornamélyítő szovjet gép Az elárasztott földek területe Szlovákiában többezer hektárrá becsülhető, amelyekről, ha vizet levezetnék új termékeny földhöz jutnánk. Csakhogy egy hektár föld víztelenítése és lecsapolása — amelyet még ma főképpen kézzel, vagy részben gépesítés által .végeznek, — 12—15 ezer koronába kerül. Egész más a helyzet, ha új rendszerű szovjet talajjavító-gépeket használunk. A nyitrai talajjavítók a bardonyovói EFSZ vízzel elárasztott területein új géppel kísérleteztek. Az új szovjet gyártmányú KN 800-as és a DK 2-es csatornamélyítő-gépről van szó. A gépekkel egy hektár föld víztelenítési és lecsapclási költségeit egy tizedére csökkentik. Ezt a víztelenítési eljárást széles alapokon kell megszervezni. Ha a mocsarakat lecsapoljuk valósággá válik népünk régi óhaja s ugyanakkor több kenyér és hús lesz. A gépállomások első önelszámolási kiüli! ás a Bratislavában szombaton reggel, a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség helységében megnyitották a gépállomások önelszámolási kiállítását, melyet a bratislavai XNB rendezett. Ez a kiállítás a maga nemében első Csehszlovákiában. Egyes görbék azt mutatják, milyen nagy segítséggé válik az önelszámolás bevezetése a bratislavai kerület gépállomásainak életében, ahol már 52 gépállomás az önelszámolás irányelvei szerint dolgozik. A látogató figyelmét főképpen a traktorosbrigádok teljesítményei kötik le. Különös figyelmet érdemel például a hidasi traktorosbrigád eredménye, ahol az önelszámolás bevezetése előtti és a bevezetés utáni eredmények láthatók. 1954. január 1-től augusztus 1-ig traktoregységenként 259 hektár teljesítményt értek el, s 1394 korona értékű üzemanyagot takarítottak meg. Az önelszámolás bevezetései után 1955-ben — ugyanabban az időszakban — a traktorosok teljesítménye génenként 107 hektárral emelkedett, az üzemanyagmegtakarítás 33 292 koronát tett ki, s a traktorosok pedig jutalmazásképpen külön 3693 koronát kaptak. A kiállítás november 1-ig tart. A bratislavai kerület gépállomásainak szakembereit megismertetik a kiállítás szakanyagával. Harminc család - utakon A málási traktorosbrigád ez év tavaszán alakult meg. A szövetkezet nélküli község kis- és középparasztjai szívesen fogadták az új brigádot és segítő társukat látták benne. A 'brigád 3 községnek, Málnásnak, Nyírnek és Lsekének dolgozott. Nyíren abban időben már volt szövetkezet és az ottani földművesek akkor rakták le a közös gazdálkodás alapját. A málasi földművesek ,már az első héten meggyőződtek a gépi munka előnyéről. Eleinte csak inkább szántattak a brigáddal, később fuvarozással bízták meg, trágyát hordottak, aztán maguk sem tudják hogyan, később már mindent a traktorosokkal végeztettek. Sóda János 13 hektáros középparaszt sem zárkózott el a gépi segítség elől, sőt, az elsők között dolgoztatott géppel. Hasonlóképpen gondolkodott Dundek János, Garek István, Jenesek György tízhektáros kisparaszt is. A gépállomás vezetősége, amikor a traktorosbrigád megszervezésére határozta el magát, rögtön tisztában volt azzal, hogy ha a gépi munkának és a szövetkezeti gondolatnak a faluban híveket akar szerezni, akkor mindenekelőtt a traktorosok lelkiismeretes munkájára kell támaszkodni. Éppen ezért a brigádot úgy szervezte meg, hogy feladatát teljesíthesse. Marosvári Jánost, a nagysallói traktorosbrigád tapasztalatokban gazdag vezetőjét nevezték ki az új, málási brigád élére. A brigád traktorosai szántottak, vetettek és amikor beérett a gabona, segítettek az aratásban és cséplésben. A gépi munka igazi értéke csak a cséplésnél derült ki. A géppel megszántott és megművelt földek gabonát sokkal nagyobb termést eredményeztek, mint a fogatokkal megművelt földeken. A földművesek azonban más egyéb magától értetődő dolgokra is rájöttek. Arra lettek figyelmesek, hogy a kissallói szövetkezeti tagok a tavaszi és őszi gabonaneműekben sokkal nagyobb hektárhozamokat értek el. Kintner József tízhektáros középparaszt vetette fel elsőnek a gondolatot, hogy Múláson is egységes földmüvesszövetkezetet alakítsanak. Félix Imre, Víglas József, Lehotzky János, helyeselték az indítványt. — Csak úgy érhetünk el a kisspllót szövetkezethez hasonló terméseredményt, ha mi is szövetkezünk — mondotta Kintner. Rövidesen megalakult az EFSZ előkészítő bizottsága s munkájuk eredményeképpen a 30 családból álló szövetkezett már meg is kezdte munkáját. Megválasztották a vezetőséget és a szövetkezet élére Kintner József került. Vámos elvtársat alelnökké választották, Dundek tízhektáros kisparaszt pedig a szövetkezet mezőgazdásza lett. A szövetkezet megalakításával nemcsak a falu, de a határa is nagy változáson esett keresztül. Mindenekelőtt a földek tagosítását hajtották végre. A barázdák eltüntetésével megteremtették az alapját a szövetkezeti gazdálkodásnak. A 30 család 265 hektár földdel lépett be a közösbe. Az új szövetkezet tulajdonképpen csak január 1-vel kezdi munkáját. A belépett tagok azonban már most vesznek részt az őszi gabonafélék vetésében. A traktorosok az új szövetkezeti dűlőkön sokkal jobban ki tudják használni a gépet és ahol valamikor Jancsek György és Heto István négynégy méteres szélességű nadrágszíj parcellái voltak, ott ma Mészáros Ernő 3 vetögépből álló gépcsoportjával egy menetben veti be a két kisparaszt földjét. A szövetkezet vezetősége most elkerülhetetlen és magával járó kezdeti nehézségekkel küzd. A földek műszaki rendezése már megtörtént ugyan, de hátra van még az állatok összpontosítása, elhelyezése. Kintner József, a szövetkezet elnöke reggeltől estig jár-kel és szervez. Dundek János mezőgazdász a földeket járja. Nemrég még mint magángazdálkodó saját fogatjával szántott. Ma Marosvári János brigádvezetövet tárgyal és a mélyszántás fontosságáról beszélnek. A brigád új DT-54-es lánctalpas traktort kapott — új szövetkezet — új gép — jegyzi meg a brigád vezetője. A munka jól kezdődik. A DT-54-es mélyenszántó ötösekét vontat. Dundek mindjárt meg is állapítja, hogy a talajt ilyen mélyen még soha nem szántották fel. A brigád traktorosa pedig kezdetben csak 22 cm mélyen szánt, de ahogy a talaj rétegeződése mutatja, a fogatos ekék ilyen mélyen sohasem szántottak. — Kmetyó János, a brigád legjobb traktorosa most rakja le a jövő év, gazdag termés alapját. A kezdeti nehézségek áthidalásához, az eredmények eléréséhez sok segítséget ad az új földművesszövetkezetnek a zselízi gépállomás. A gépállomás szakembereinek segítsége, szaktanács, gépi munka, ez számukra a legnagyobb támasz. Sok segítséget igényel az őszi munkák megszervezése, a kapásnövények betakarítása. Marosvári János már előre gondoskodik a mélyszántás, az őszi vetések elvégzéséről, de segítsége nemcsak ebben merül ki. Részt vesz például a taggyűléseken. ahol a szövefhr'ze>' mintaalapszabályzatot ismertetik és segít annak megértetésében. Sok munka vár a gépállomási dolgozókra, de semmivel sem kevesebb az új málasi szövetkezet tagjaira. — Jövő év őszén már a közös föld termését takarítják be. Füry József — . к»»-2. ábra. A nap-vizmelegítö egyik eleme. 1 — melegítőcsövek, 2 — összekötőcső, 3 — gyüjtőcső, 4 — fedél, 5 — szigetelés
