Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-16 / 42. szám
10 Földműves 1955. október 1*. A kohászati ipar dolgozóinak első országos értekezlete A mezőgazdasági munkák gépesítése szempontjából rendkívüli nagy fontossággal bír az ipar fejlettsége. A kohászati termékek mennyiségétől és azok minőségétől függ viszont az egész ipar és így a mezőgazdaság számára gyártott gépek és berendezések termelésének üteme. Az acéltermelés és az acél minőségének fokozása nélkül lehetetlen biztosítani azokat a növekvő követelményeket, amelyek termelésünkre hárulnak a tökéletesebb gépek és berendezések gyártása terén bányáink, energetikai üzemeink, vegyi-üzemeink és népgazdaságunk többi ágazatai számára. Ugyancsak lehetetlen biztosítani elegendő mennyiségben a jó minőségű közszükségleti árucikkeket bel- és külkereskedelmünk számára. A párt és kormány ezért október 5—7-re háromnapos országos értekezletetet hívott össze, mely megtárgyalja az új technika fejlődését a kohászati üzemekben és a kohóipar kutatóintézeteiben. Az értekezlet a prágai Kongresszusi Palotában ült össze, ahol a mérnökök, mesterek újítók, kutatók és kohóüzemek legjobb dolgozói tanácskoztak arról, hogyan akarják a második ötéves tervben biztosítani az új technika fejlődését és hogyan akarják életbe léptetni a haladó munkamódszereket a kohóipar valamennyi szakaszán. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt a párt és kormány küldöttsége, a Szakszervezetek Központi Tanácsának küldötte, a Kohóipar és Ércbányák Alkalmazottai Szövetségének, valamint a Bányászalkalmazottak Szövetségének elnöke, a tudományos intézetek képviselői, kitüntetettek és a legjobb dolgozók. A kohóipar üzemeiben és kutatóintézeteiben az új technika fejlődéséről Josef Reitmajer kohóipari éš ércbányaügyi miniszter mondott beszédet. Az értekezlet második napja vitával folytatódott, amelyben a kohóipar összes üzemeinek és kutatóintézeteinek dolgozói hangsúlyozták, hogy dolgozóink életszínvonalának állandó emelése érdekében a párt, a szakszervezetek és a gazdasági szervezetek feladata, hogy az iparban biztosítsák a termelési terv teljesítését, a technikai színvonal emelését. A vita keretébe Ladislav Buter, a vítkovicei Klement Gottwald Vasművek üzemi bizottságának elnöke szólalt fel, aki kijelentette, hogy otf. ahol a szakszervezeti tisztségviselők és a szakszervezetek érdeklődnek az új technika iránt, ez igen jó eredményekkel jár. Rámutatott a Vítkovice: Klement Gottwold Vasművek kazánrészlegén előfordult jelentős esetre: „A munka gépesítése jó lehetőségeinek egyike — mondotta — „a gépesített hegesztés”. A munkatermelékenység a gépesítés segítségével 500 százalékra emelkedhet, ahogyan ezt üzemünkben a bevezetést kezdő fázisainak eredményei bizonyítják. Ezzel kapcsolatban a jó gazdasági eredmények a termelés menetének meggyorsulásában, valamint a szállítási határidők megrövidítésében és a bérkiadások 40 százalékkal va>ó csökkenésében nyilvánultak meg. Eltekintve attól, hogy ezeket a módszereket eddig esaK nagyon kis mértékben alkalmazták, világos, hogy sokkal jobb eredményeket lehetne elérni tökéletesítésükkel és az előkészítési munkák tovább: gépesítésével. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasművek dolgozói feltételezik, ■ hogy tökéletes előkészítéssel fokozni lehet a hegesztés termelékenységét. A munkatermelékenység a gépi hegesztésnél a kézi hegesztéshez viszonyítva, összesen 300—500 százalékkal emelkedett. Az elektromos energia fogyasztása is 50—60 százalékkal alacsonyabb a kézi hegesztés fogyasztásához viszonyítva. E mellett a röntgennel ellenőrzött hegesztés minősége jó. Václav Černý mérnök, a kohóipar- és ércbányaügyi miniszter első helyettese vitafelszólalásában nagyra értékelte a nyersvas kovácsolásának előnyeit savfürdő útján, mely módszer nagyon jól bevált. Ján Markó mérnök, pénzügyi megbízott a tűzálló anyag gyártásáról beszélt. A kohászati üzemekben és a kohóipar kutatóintézeteiben a kohóipar fejlesztésével kapcsolatban a szakszervezetek feladatáról Antonín Malik, a Kohóipar és Ércbányák Alkalmazottai Szövetsége Központi Bizottságának elnöke beszélt. A vita keretében Dolansky, a miniszterelnök első helyettese beszélt a kohóipar feladatairól. Pénteken, október 7-én, az értekezlet utolsó napján, a Kongresszusi Palotában befejeződött a kohászati ipar dolgozóinak az új technika fejlesztésével foglalkozó háromnapos országos értekezlete. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt a párt és kormány küldöttsége, Jaromír Dolánsky, a miniszterelnök első helyettese, Václav Pašek, a CSKP KB titkára és Jozef Reitmajer kohóipari- és ércbányaügyi miniszter. Az elnökségben helyet foglalt még Ján Marko pénzüqyi megbízott, František Kácha, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, Antonín Malik, a Kohóipar és Ércbányák Alkalmazottai Szövetségének elnöke, a termelő minisztériumok miniszterhelyettesei, s a kutatóintézetek és kohászati üzemek legjobb dolgozó'. Jelen volt továbbá Kiejstut Žemajtis. a Lengyel Népköztársasáa kohászati minisztere, aki a brnói gépipari kiállításról visszatérőben ellátogatott Prágába, hogy üdvözölje a csehszlovák kohóipar dolgozóinak értekezletét. Az értekezlet utolsó napiának napirendjén a főbeszámolóval kapcsolatos vita volt, mely beszámoló az értekezlet első napján hangzott el. A vitát Josef Reitmajer kohóipari- és ércbányaügyi miniszter értékelte és zárta be. Bányászaink kötelezettségvállalásai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A rudňanyi ércbánya dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. A „Kelet“-bánya dolgozói 100 tonna vasérc terven felüli fejtését vállalták. „Nyugat“-bánya 184 tonnát ad terven felül. A pörkölőben a dolgozók vállalták, hogy tervüket 130 százalékra teljesítik s egyidejűleg biztosítják a tervezett minőség elérését. A kollektív felajánlásokkal egy időben egyéni felajánlásokat is tettek. Ján Pudza kötelezettséget vállalt, hogy az év végéig terven felül 100 tonna vasércet fejt, Ján Dyba pedig 200 tonnával termel többet. A slovinkai bányából Sevčík, Grisa, Haluška, és Adames elvtársak, továbbá Michal Perháč, Juraj Sedlár és Ján Vidra bányászok 100 tonna vasérc terven felüli termelésre tettek felajánlást. A slovinkai bánya dolgozói ez év elejétől 16 000 koronát takarítottak meg robbanóanyagokban, és az új munkamódszerek bevezetése révén pedig 28 700 koronát, a termelési önköltségeken pedig 56 003 koronát takarítottak meg. A kormány és Szakszervezetek Központi Tanácsának Vörös Zászlajával háromszor kitüntetett' Zsófia-bánya vájárai és technikusai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére újabb kötelezettséget vállaltak. Kötelezettségválla> lásukban azt ígérik, hogy november 30-ig teljesítik az egész évi szénfejtési tervet, s az év végéig 54 000 tonna szenet termelnek terven felük Szeptember 1-től november végéig 176 méterrel túlteljesítik a bányafolyosók hajtásának tervét. A kékkői szénbányák Slatinka részlegének bányászai is kötelezettségeket vállaltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére. A kötelezettségvállalások kezdeményezője Molnár József munkacsoportja, amelynek tagjai megígérték, hogy teljesítményüket személyenként és műszakonkéní 5,5 tonna szénnel fokozzák. Az egész kollektíva az év végéig így több mint 6000 tonna szenet fejt. Értékes kötelezettségvállalást telték Viktor Lukács és Juraj 2iak előkészítő csoportjai is. , Az év végéig 50 méter bányafolyosót hajtanak ki terven felül. A bukoveci részlegen is számos kötelzettségvállalás született. A részlegen az év végéig 7281 tonna szenet fejtenek ki terven felül. A kötelezettségvállalások teljesítése hozzásegíti a dolgozókat évi tervük határidő előtti teljesítéséhez. Munkában a gyorsolvasztók A bohumini Gustav Kliment Vasművek acélüzemének olvasztárai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, hogy november 7-ig 67 gyorsolvasztást végeznek el. Eddig 30-at már megvalósítottak. Az önköltséget az acélüzemben 24 627 koronával csökkentették. Legnagyobb sikereket érték el a IV. Siemens- Martin kemence olvasztárai, akik közül -Alojz Vibranec 8, Petr Rudný és František Slenk pedig 7—7 gyorsolvasztást végzett. MÉHÉSZÉT Méhészet, vagy tyúkfarm ? A csúzi szövetkezet irodájávat szemben egy olyan lakás áll, amely Лет kastély, de nem is egyszerű parasztház. A lakás kertjét Pál-kertnek nevezik a csúzi dolgozók. Néhány gyümölcsfát sok erdei fát és szántóföldet is találunk ezen a Pál-kertnek nevezett területen. Az erdős részt a kukoricaföldtől gyepes, keskeny sáv választja el. Ez a félig árnyas, félig napos terület méhészetre és tyúktenyészetre egyformán alkalmas, de nem egyidöben: mert a méhek úgy viszonyuhwk a baromfiakhoz, mint kutya a macskához, vagy talán még rosszabbul. A Pál-kertben szép egyenes sorokban korszerű kaptárok láthatók. Közöltük annyi a baromfi, hogy se szeri se száma. A sok pulyka a kaptárokat használja ülőlécnek. És onnan kényelmesen kapkodja a mézzel virágporral terhelten hazatérő méheket. /1 méhek pusztításában tőlük nagyobb érdemet már csak a tyúkok szerezhetnek, amelyek a kaptárok kijárónyílásánál válogatják a ki- és bejáró méhekböl a jobbnál jobb falatot. A baromfi csak egy kártevő a csúzi méhészetben, de a sikeres méhészkedés megakadályozol maguk a szövetkezeti tagok és főképpen a vezetők, akik se enyémnek, se tiednek tartják a méhészetet. Ez éven csak 3 kilogramm átlagos fölösleget értek el családonként. Az erdőgazdaság pedig, amelynek 100 család méhe van az ölvedi erdőben, csupán akácról 10 kg-os átlagos fölösleget pergetett. A csúzi erdő akácosában és a kürti erdő közelében még nagyon sok méh elférne és bőséges hasznot hozna. „De hát mindenre mi sem érünk rá" — mondják a csúzi szövetkezet vezetői, Miskó József, a szövetkezet méhésze eleget magyarázza, hogy „az erdő nem jöhet a méhekhez, hanem a méheket kell az erdőhöz vinni," ha azt akarjuk, hogy hasznuk legyen. Az erdőbe való telepítéssel elkerülnék a baromfiak pusziílását és a háromnégy kilométeres út, — amely a méhészet és az erdő között van, — sem emésztené meg a mézhozam nagy részét. A szövetkezet vezetői és a tagság nem azért nem változtat a helyzeten, mert makacskodik, vagy így látja jobbnak, hanem azért, mert kevesen értenek a méhészethez. Miskó József, jó szakember, jó méhész, de nincs benne elég kezdeményezés. Taggyűléseken állandóan sürgetni kellene a vezetőket és tagságot, hogy biztosítsák a méhészkedéshez szükséges anyagot és munkaerőt. Nem tudjuk elhinni, hogy ne lenne bennük annyi jó szándék, ami a kénező ládák előállításához is szükséges, mert deszka és asztalos van a szövetkezetben. Miskó méhésztársunk csak akkor akarja leszedni a mézkamrákat, amikor a molylepkék már nem járnak. A mézkamra késői elvételekor a méhek teleszívják magukat mézzel és ilyenkor sokat el is fogyasztanak belőle, ami több bélsárt okoz. Ez a fölösleges háborgatás csak növeli azoknak a zaklatásoknak számát, amit a baromfiak végeznek, ami a rossz telelés révén tavaszra legyengüléshez, vérhashoz vezet. Elfogultak lennénk, ha a sok hiba mellett nem látnánk az eredményeket. Ez éven 7 családból 14 mura ft csinált Miskó elvtárs. A rajok és lerajzolt családok jelenleg 8-9 kg-os átlagos mézkészlettel rendelkeznek. A megrajoztalolt családoktól ezenkívül még 2 kg-os „fölösleget" is elvettek, tehát ezek a családok szép jövedelmet adtak a szövetkezetnek. A tagságnak érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy 60 családos méhészet mit jelent a termelésben. A természeti adottságok azt mulatják, hogy Cstizon könnyű elérni családonként az évi 10 kg-os átlagos mézhozamot. De jó évben a 20 kg-osat is elérhetik, s amellett a méhállományuk is bővülhet. A magtermésből pedig hogy mennyivel szaporodik a gazdaság jövedelme, azt már a nem méhészek is tudják. A szövetkezet tagsága és vezetősége tehát tekintse közügyének a méhészkedést, Miskó elvtárs pedig erélyesebben követelje a méhészkedéshez szükséges segítséget és akkor rövidesen kihasználják a csúzi mezők és erdők rejtett virágkincseit. CSUR1LLA JÓZSEF Javaslat a méhészeti rovathoz Berka István méhész Padányból lapunk 40-ik számában „Gyakorlati szakcikket kérünk“ cikkhez szól hozzá. Az én nézetem, illetve javaslatom ehhez a cikkhez a következő: A rovat vezetője időszerű teendőket ismertessen röviden, tömören. Ugyanakkor nyissanak egy rovatot „Olvasóink kérdeznek, olvasóink felelnek” címmel. így aztán alkalom adódik az olvasók táborának egymásközött tapasztalataik kölcsönös kicserélésére. Előfordult hát az is, hogy az illetékes kit különböző feleletet kap a feltett kérdésre. Ilyen esetben azután a helyi körülmények figyelembevételével a neki megfelelőbbet fogadja el. A tapasztalat is azt bizonyítja: „Több szem többet lát“. * * * Berke méhésztársunk javaslatát helyeseljük. A rovatvezető iparkodik, hogy időszerű teendőkkel ismertesse olvasóinkat. Ehhez csak annyi a megjegyzésünk, hogy itt is elsősorban levelezőink írásainak adjunk helyet. A rovatvezető inkább irányítaná ezt a munkát és csak akkor írna, ha megfelelő szakcikkeket nem küldtek be levelezőink. Olvasóink kérdeznek, olvasóink felelnek címmel hajlandók vagyunk rovatot nyitni, ha elegendő kérdés és felelet érkezik szerkesztőségünkbe. Ilyenkor két hasáb helyett három hasábon jelenünk meg. Kérjük olvasóinkat, hogy minél többen írjanak. Minden méhésztársunk járuljon hozzá kérdésekkel, feleletekkel és szakcikkekkel méhészeti rovatunk bővítéséhez és színvonalának emeléséhez. Szerkesztőség A szakemberek nevelése elsőrangú feladat Pusztítsuk a darazsakat A termelési költségek csökkentésének egyik fontos előfeltétele: a jó szakemberek. A garammenti hroneci acél- és vasöntödében már sok siker született. Rohamosan fejlődő iparunk egyik számottevő üzeme ez. Az acélöntődé 4 éve, hogy bekapcsolódott a termelésbe. A kezdeti nehézségek, a munkaerőhiány, a munka helytelen megszervezése, a technikai akadályok kiküszöbölése után lehetővé vált a kitűzött terv teljesítése, sőt túltelje-Kedden, október 11-én kezdődőt*Smolenicén a Tudományos Dolgozók Otthonában a tudományos-technikai dolgozók V ?;1gos értekezlete a h‘ Ч ч tikászán, melyet a Szlovák Tudományos Akadémia és a bratislavai hegesztési kísérleti intézet rendez Hétfőn, ok*6ber 10-én újabb külföldi vendégek látogatták meg a brnői gépipari kiállítást. A kiállítást megtekintette Eugenius Sztawinszki, a Lengyel Népköztársaság építészeti minisztere, Hassan Ragab (Fahy) vegérőrnagji, az egyiptomi hadügyminiszsítése. A termelés sikeres megszervezésében jelentős részük van a fiatal munkásokból lett kádereinknek is. akik az idősebb dolgozók mellett lelkiismeretesen és tudásuk legjavával végzik munkájukat. Jelenleg is 18 másod- és 15 elsőéves tanuló kap szakmai és technológiai oktatást egy-egy idősebb acélöntő felügyelete mellett. Öröm nézni ezeket a fiatalokat, milyen lelkesedéssel igyekeznek elsajátítani az acélöntés minden csínját-Az idei értekezleten részt vesznek a kutató- és kísérleti intézetek, a minisztériumok, főiskolák, vállalatok, valamint a Szovjetunió, Lengyelorsz..g Magyarország, Románia, Bulgária, az NDK és Jugoszlávia tudományos akadémiájának küldöttsége. tér helyettese és a libanoni, Szíriái, mexikói, argentínai, szudáni, paraguayi fiatalok 18 tagú csoportja, akik részt vettek az V. Világifjúsági Találkozón. Délután a szovjet turisták is meglátogatták a kiállítást, bínját. Az üzem nagy súlyt fektet ifjú kádereink helyes és célszerű nevelésére. Az üzemi bizottság hathatós segítséget nyújt a tanulók sikeres szakmai képzéséhez. A múlt héten egy régebbi keletű probléma nyert elintézést. A tanulók azelőtt a műhelynek abban a részében dolgoztak, amely egészségtelen is volt és a helyszűke is hátráltatta munkatermelékenységüket. Ezen a bajon is segítettek és ma már a műhely más, tágasabb, egészségesebb részén dolgoznak. A tanulókkal és általában az egész műhely dolgozóival kapcsolatban még egy nagyon fontos dolgot intéztek el. Arról van szó, hogy a közelgő tél hidege nagyban hátráltatja a munka folyamatosságát. A hideg csökkenti a formázők, a magkészítök és rr.ás műhelyrészlegek munkáját. A múlt télen még nagy kokszkályhák felállításával védekeztek a hideg ellen. Ez a régi, elavult rendszer ezen a télen megszűnik, mivel a műhelybe bevezették a központi fűtést. Ezzel is kifejezésre juttatja az tizem vezetősége pártunk és kormányunk egyik fő célkitűzését: a fiatal kádereinkről való gondoskodást, valamint, hogy szocialista hazánkban a lefőbb érték az ember. A darazsak nagy károkat okoznak, nemcsak az érő gyümölcsben, szőlőben, hanem a méhészetben is. A felszaporodott darázsraj ilyenkor olyan nagy tömegben lepi el a szőlőket, méheseket, mellyel szemben az ember még nagy áldozatok árán sem védekezhetik kellő sikerrel. Ezeket a kártékony rovarokat tehát úton útfélen pusztítanunk kell. Fészkük a házpadlások tetőzete, eresze alatt, régi falakon, kerítések esőtől védett hézagaiban, elöregedett fák kérge és odvaiban, vagy a száraz, gyepes mesgyék, árokpartok földalatti üregeiben van. A szabadon csüngő kisebb fészkeket estefelé, mikor otthon van a család leverjük és eltapossuk, a nagyobbakat pedig ugyancsak este oly zacskóba süllyesztjük, melynek szája zsineggel összehúzható. A zacskóba fogott darázsfészket a zsineg összehúzásával leszakítjuk, és vagy összetapossuk, vagy forró vízbe fullasztjuk. Napközben pedig a prédára leskelődő darazsakat összefogdossuk. Darázsfogóknak legalkalmasabbak a szűknyakú félliteres, literes üvegek, melyeket néhány újnyi eukrosvízzel, hígított gyumeJcslévef megtol. tünk. Ezeket az üvegeket a kaptárai, között, a méhes előtt felaggatjuk. A táplálék után kutató darazsak hamarosan meglelik a számukra kitett csalogató édességet, belemennek az üvegbe, melyben el is pusztulnak. A darazsakkal telt üvegeket este ürítsük ki, töltsük meg új csalétekkel és akasszuk vissza helyükre. Csaléteknek mézes vizet ne használjunk, különösen fehér üvegben, mert azzal akaratunk ellenére nemcsak darazsakat, hanem méheket is fogunk. APRÓHIRDETÉS Eladó huszonöt családos méhészet Cím: Hodek Ferenc, Voimce 594 okr. Štúrove----------------—».»lewww A tudományos-technikai dolgozók országos értekezlete A brnoi gépipari kiállítás 30. napja
