Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-09 / 41. szám
Í955. október 9. Földműves 9 Tapasztalatok az önelszámolás bevezetése terén Galántán minden gépet felhasználnak a cukorrépa betakarítására A bratislavai kerület gépállomásai a múltban az önelszámolás bevezetése terén jó eredményeket értek el. Most nem arról fogunk beszélni, bogy a gépállomásaink hogyan szántottak, vagy vetettek, hanem arról, hogyan teljesítették a CSKP X. kongresszusának határozatát, mely a mezőgazdasági dolgozók feladatául tűzi a termelési költségek csökkentését az elkövetkezendő 2-3 évben. A gépállomás dolgozói már rég foglalkoztak az önköltség csökkentés kérdésével, azonban meghatározott rendszer nélkül. Értékelő tanácskozásokat rendeztek, gazdasági eredményeiket elemezték stb. stb. Világos volt, hogy az eddigi módszerek elégtelenek, éshogy az önköltség kérdését szilárdabb alapokra kell fektetni, be kell vezetni az üzemen belüli önelszámolást. Hogyan fogtak hozzá? Legelőször a gépálomás néhány dolgozója ellátogatott azokba az üzemekbe, ahol az önelszámolást már bevezették. Itt értékes tapasztalatokat szereztek és megtudták, hogy mi a siker titka. Az iparban meghonosodott önelszámolási rendszert teljes egészében azonban nem lehetett a gépállomásokon alkalmazni és éppen ezért valamilyen mást, megfelelőbbet kellett találni. Ezt a nehézséget is leküzdötték. A gépállomások dolgozói a kerületben megteremtették az önelszámolás bevezetésének alapfeltételeit. Megállapodtak az irányszámokba, melyek segítségével figyelemmel kisérhetik a teljesítményt, a termelési költségek kialakulását, az üzemanyagszükségletet és a gépek javításának költségeit. Az önelszámolás bevezetésére legelőször a hidasi traktoros-brigádot szemlélték ki. A brigádközpontot erre a feladatra alaposan előkészítették. Az önelszámolás bevezetését a nyilvántartás rögzítése, a termelés és pénzügyi terv ellenőrzése, a szükségleti anyagok mennyiségének megállapítása előzte meg. A legfontosabb feladat közé tartozott azonban a traktorosbrigád dolgozói politikai nevelésének előkészítése. Az előkészületek a HNB, az EFSZ és a CSKP falusi pártszervezet ülésein érték el csúcspontjukat, ahol az önelszámolás bevezetésére irányuló terveket alaposan megvitatták. Ezek az összejövetelek sokszor a késő éjszakába nyúltak. A brigádközpont dolgozói megértették az önelszámolás jelentőségét és türelmetlenül várták annak bevezetését. Az önelszámolást a hidasi traktorosbrigádon 1954. szeptember 1-én vezették be. Ekkor azonban néhány hibát is elkövettek. Kiderült, hogy az üzemanyagszükséglet ellenőrzése elégtelen volt, úgyhogy a megállapított normákat már kezdetben az összes lánctalpas erőgépek túllépték. Ugyancsak helytelen volt a traktorok üzemfogyasztásának megállapítása is, amennyiben az előírt fogyasztást némely munkában jelentősen túlhaladták, más esetben pedig nagymennyiségű üzemanyagot takarítottak meg. Ezek alapján aztán a gépek üzemanyag-fogyasztását a traktorosok bevonásával újból megállapították és rögzítették. Végeredményben azonban a brigád üzemanyag-fogyasztása nem változott. Az üzemanyag szükséglet ellenőrzését a brigád termelési-pénzügyi tervével úgy kell összeegyeztetni, hogy a termelési-pénzügyi terv az előbb említett normákra támaszkodhasson. A hidasi traktorosbrigádon tehát megkezdték az önebzámolás bevezetését, és köszönet a dolgozók megértésének — eredményesen bevált. Ezt legjobban az 1954-es év utolsó negyedének eredményei bizonyítják. A hidasi traktorosbrigád az önelszámolás bevezetése előtt gépállomás! viszonylatban a 4.-5. helyen állt. A gazdasági év végeztével a stomfai brigáddal való párosversenyből győztesen került ki, és az élre került. Az önelszámolás bevezetése előtt a brigád átlagos üzemanyag-fogyasztása hektáronként 26,40 Kčs volt, utána pedig 25,70 Kčs, tehát 2,66 százalékkal csökkent, a gépek javításának költsége 43 Kcs-ről 32 Kčs-ra esett, mely 25,59 százalékot tesz ki, a traktqrosbrigád összes költségei pedig a bevezetés előtti 105 koronáról 93 koronára, vagyis 11,43 százalékkal csökkent. Habár az önelszámolás bevezetésében kezdetben hibák történtek, mégis megvetették azt az alapot, amelyen aztán el lehetett indulni. A további feladat az volt, hogy az itt szerzett tapaszaitokat átvegyék a többi gépállomások és traktorosbrigádok. Erre való tekintettel 1955 téli időszakában, tehát januárban, februárban és márciusban a gépállomások igazgatói, főmérnökei, főagronómusai, vezető könyvelői, egyes brigádvezetők és számadók részére — a hidasi traktorosbrigádon — tanfolyamot rendeztek. A stomfai gépállomás a hidason szerzett jó tapasztalatok nyomán 1955. április 1-én valamennyi tírigádján bevezette az önelszámolást, ami már magában is hiba volt. A gépállomás minden brigád munkáját nem kisérhette kellő figyelemmel. Az eredmények jelenleg arról tanúskodnak, hogy azok a brigádok, melyek munkájára kellő figyelmet szenteltek — mint például a hidasi, oroszvári és a püspöki — a termelési költségek csökkentésére irányuló törekvésben jó eredményeket értek el. Ezzel szemben más központok — mint például a zohori, horvátgurabi — a tervezett termelési költséget magasan túllépték. Ez pedig csak azért fordult elő, mert nem minden gépállomási dolgozó tekintette saját ügyének az önköltség csökkentését. A gépállomások túlnyomórészt azonban az önelszámolás bevezetésével jó eredményeket értek el és fokozatosan szélesebb alapokra fektették. Ma már 51 olyan brigádközpontuk van, ahol az önelszámolás elvei szerint gazdálkodnak. Az év végéig 86 központon kell az önelszámolást bevezetni. Szükséges azonban megjegyezni, hogy nem minden központon uralkodik rend. Sok brigádon csak formailag vezették be az önelszámolást. Nem minden gépállomás igazgató, üzemi pártszervezet, szakszervezet, valamint CSISZ-szervezet foglalkozik a bevezetés kérdésével. így végeredményben csak a könyvelő, esetleg a tervezők ügyévé válik, ami teljesen helytelen. Fontos hangsúlyozni, hogy az önelszámolás bevezetéséhez a gépállomásokon minél előbb hozzá kell fogni. Nem szabad a kezdeti nehézségektől megijedni. Politikai előkészület nélkül soha se fogjunk az önelszámolás bevezetéséhez. Dolgozóinknak tudniok kell, miben rejlik az önelszámolás lényege és miért hasznos. A dolgozóknak az új módszer bevezetésében nem szabad jövedelmük csökkentését látni, sőt ellenkezőleg. Sági elvtárs, az oroszvári gépállomás traktorosa például az 1954—55 évben gépe példás karbantartásáért 2964.Kčs-t, Ujmiák elvtárs, a hidasi központ traktorosa pedig fizetésén kívül 1815 Kčs-t kapott. Hasonló a helyzet az üzemanyag-takarékosság terén is. A nagyszombati gépállomás például üzemanyagmegtakarításért ez év júniusában minden traktorosnak átlag 33 Kčs-t fizetett ki. M. Z. Az elmúlt héten a palántái gépállo- ' más dolgozói a cukorrépa termelőkkel és a vasúti alkalmazottakkal közös értekezletet tartottak. Az összejövetelen a mezőgazdaság egyik jelenleg; legfontosabb kérdése; a cukorrépa mielőbbi betakarítása szerepel. A szövetkezetek tagjai — mint ahogy azt az értekezlet is megállapította — sürgősebbnél-sürgősebb feladatok teljesítésével van elfoglalva. Itt a vetés ideje, a dohány és a kukorica törése. A járás szövetkezetei 500 hektáron termeltek silókukoricát A kukoricától még zöld a határ, melynek azonban rendes körülmények között már rég a silóveremben kellene lennie. Ráadásul itt a cukorrépa betakarítás ideje. A szövetkezetek tagjai a felgyülemlett munka miatt a legjobb akaratuk mellett sem tudnak a cukorrépa betakarítására annyi munkaerőt biztosítani, mint amenynyit a szükséglet megkövetel. A kiszántott cukorrépa betakarítása tehát túlnyomó részben a gépállomás dolgozóira hárul. Ha a galántai gépállomás dolqozói a cukorrépa betakarítására a rendelkezésre álló 23 hidraulikus kiszántót és a 10 SKEM-3-as gépet tökéletesen kihasználják, nem kell a betakarítástól félniök. Ha a gépi eszközöket helyesen elosztják, minden szövetkezetnek jut kiszántógén és majdnem minden másodiknak SKEM-3-as kombájn. Minden répa a cukorgyárba kerüljön A cukorrépát a földről veszteségmentesen minél előbb be kell takarítani, ez nemcsak a nemzetgazdaság, de maguknak a termelőknek is az érdeke. A galántai járás szövetkezeteinek az állami terv szerint hektáronként 169 mázsa cukorrépát kell beadniok. Az állami felvásárlás keretében történő beadás után magas felárat kapnak. A járás szövetkezetei az idén sokkal nagyobb termést várnak, mint amennyit be kell adniok, hiszen hektáronként 250—280 mázsa átlagtermésre számítanak hektáronként. A cukorrépa veszteségmentes betakarítása már azért is fontos, mert éppen, azért a répáért kapnak felárat, amely felületes kiszántás, vagy betakarítás esetén a földön maradna. így megfosztanék a szövetkezetét a magasabb jövedelemtől, saját magukat a uótjutalomtól, az állatállományt pedig a kiváló eleségtől. JNB és a HNB-ok már a kezdetben hassanak oda, hogy a szövetkezeti tagok a kiszántott cukorrépát kupacokba rakják és levélzettel befödjék. így védik meg legjobban az esetleges korai fagyoktól. Figyelmeztessék továbbá őket arra is. hogy a rakásokat lehetőleg az út mentén létesítsék és hogy a szállítási tervet tartsák be. A diószegi cukorgyár körzetében az idén a cukorrépát minőség szerint veszik át. Az „А’’-csoportba olyan cukorrépát soroznak, amely teljes egészséges, fejlett és földmentes. Az ilyen minőségért 2 Kčs felárat fizetnek. Нзод? a kereslet a Skoda* tehergépkocsik iránt A Mníchovo—Hradište-i LIAS doL gozói Skoda teherautókat gyártanak. Jó munkájukat legjobban azok a tömeges külföldi megrendelések igazolják, melyek nap-nap után érkeznek az üzem igazgatóságához. Skoda-gépkocsik szaladnak Kínában, de még a N : net Demokratikus Köztársaságban is, ahol pedig az autóipar nagyon fejlett. Jugoszlávia, Svájc, Brazília és Szíria nagyobb számú tehergépkocsit rendelt. A napokban Törökország számára küldenek teherkocsikat, majd ennek elintézése után a Bulgária által megrendelt autók gyártására kerül sor. ÚJ silőző kombájn A Csehszlovák Mezőgazdasági Kutató Intézet gépesítési osztály? Prágában az elmúlt évben egy silózó kombájt szerkesztett, mely a takarmányt _ a helyszínen, menetközben szecskázza és silózásra készen rakja a szállító-kocsiba. A jól végződött kísérletek után megkezdik a gépek sorozatos gyártását és még az idén földműveseinkhez kerülnek. Az „S-440“-es személygépkocsi A „Spartak“ nevet viselő próbatípusú személygépkocsi az „S—440“ hivatalos nevet kapta. A szám első jegye a motor hengereinek számát jelzi, a két utolsó a motor teljesítményét. Tehát a személygépkocsi 4- hengeres és 40 lóerős motorral van ellátva. A galántai járásban a cukorrépa betakarítását "a falusi pártszervezetek állandóan figyelemmel kísérik. A betakarítás folyamán előállott akadályokat azonnal eltávolítják, a munka menetét pedig 2 naponként értékelik. A szállítás megszervezése A cukorrépa betakarítása nagyobb feladatokat ró a vasutasokra is. Jó néhány ezer vagon cukorrépa elszállítása nem csekély feladat. A terv szerint naponta körülbelül 80 vagon cukorrépának kell a cukorgyárba érkeznie. A vasúti állomások lelkiismeretesen felkészültek az őszi csúcsforgalomra. A galántai vasúti állomáson a répa és a répaszelet szállítására külön vágányt jelöltek. A forgalom zavarmentes lebonyolítása érdekében a vasúti alkalmazottak részére 3 ízben előadást tartottak. A tolató-személyzet kötelezettséget vállalt a szállítás zavarmentes lebonyolítására. A vasúti kocsikat időben a szükséges A cukorrépa géppel való kiásása nagy tagjainknak. helyre szállítják és megrakásuk után eltolatják. A szállításban kiveszi részét a galántai tehergépkocsi vállalat is. A csúcsforgalom idején 8, túlnyomó részben teljesen új tehergépkocsit bocsájtanak a répa elszállítására. Az autók teljesítményét már előre kiszámították és ezek szerint 3240 fordulatot kell végezniük. A szállítás 50 napig tart. A teherkocsik személyzetét a személykocsik gépkocsi-vezetőivel pótolják, akik 2 napi szolgálat után 2 napi szabadidővel rendelkeznek és ezen idő alatt 1 nap, vagy 1 éjjelre a teherautókba ülnek és részt vesznek a cukorrépa elszállításában. Cirák,. Roščák, Markó, Halász és további 18 gépkocsivezető kötelezettséget vállalt, hogy rendes faglalkozásukon kívül szabad idejükben segítenek a cukorrépa elszállításában. A JNB dolgozói azonban összeköttetést létesíthetnének az ipari vállalatokkal, és kihasználatlan pótkocsikat kérhetnének. A teherkocsik után csatolt pótkocsikkal a rendelkezésre álló gépállományt még jobban kihasználhatnák és a szállítás ideje ezzel jelentős mértékben megrövidülne. A cukorgyár indulásra készen A diószegi cukorgyár indulásra készen áll. A gépek rendben vannak és nincs hiány a munkaerőben sem. A dolgozók jelentékeny részét a gyárban szállásolták el, akiknek pedig nem jutott hely, a szomszédos községekben nyertek elhelyezést, ahová naponként autóbusszal közlekedhetnek. A gyár klubhelyiségében hetenként kétszer filmelőadást rendeznek. Fellépnek a műkedvelő együttesek Is és az új dolgozókat megismertetik a cukorrépa feldolgozásának menetével. A napokban a járás 40 hídmérlegjén már megindúlt a cukorrépa mázsálása és átvevése. A cukorrépát egész alkonyaiig átveszik és a mázsálók vasárnap is dolgozni fognak. A szövetkezeti tagokat, akik a répát a vasúti kokönnyebbséget jelent szövetkezeti csíkba is berakják, külön jutalmazzák. A cukorgyár vezetőinek azonban ügyelni kell arra, hogy a cukorrépát lelkiismeretesen mázsálják és minőségét tárgyilagosan állapítsák meg. A termelőknek viszont arra kell törekedniök, hogy a répát a mérlegre úgy szállítsák, ahogy azt a szállítási terv előírja. A teherautók és kocsik tömeges veszteglésével sok drága idő kárba vész, fölösleges idegesség, kapkodás és zűrzavar keletkezik. A diószegi cukorgyár október 10-től december 15—20-ig sokszázezer tonna cukrot készít. A csehszlovák cukrot — a mi fehér-aranyunkat — már hosszú éveken keresztül számos külföldi országba szállítják. A világpiacon jó hírnévnek örvend. Ezért fontos tehát a cukorrépa mielőbbi és veszteségmentes betakarítása, ezért kell a gépállomás dolgozóinak a betakarításra alaposan felkészülniük. Használjanak ki minden rendelkezésükre álló gépesítési eszközt, mert csak ezzel érhetik el céljukat — a gyors betakarítást. A keletszlovákiai gépgyárban Kassán az ifjúság számos gépet gyártott a mezőgazdaság részére. A földműveseknek eddig 1860 szénahát ító-gépet szállítottak. A gépek gv rtására hulladék anyagot használnak. Az első ötszázas sorozatban csak anyagban 4.000 koronát takarítottak meg. Az év végéig földműveseinknek 5.000 széna-háritógépet szeretnének gyártani. A képen Majláth János, Lucsay István és Tobák András CSISZ-tagok munka közben. A példás dolgozók nyomában Mészáros Dezsőt, a ZK-25-ös traktorosát a jókai brigád legjobb dolgozójának tartják. A versenytáblán a neve mellett állandóan a legnagyobb teljesítmény ékeskedik. így volt ez az idei tavaszi idényben és nem változott a nyári munkák teljesítésében sem. Mészáros Dezső vérbeli traktoros. Az előírt műszaki karbantartást mindennap lelkiismeretesen elvégzi és csak ennek elvégzése után indul a határba. A brigádra reggel elsőnek érkezik és este utolsóként távozik. Az Uzemanyagtakarékossági versenyben a legjobb eredményt érte el. Az idén még semmi komolyabb üzemzavara nem volt. Jó munkájával a szövetkezet! tagok elismerését vívta ki.
