Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-09 / 41. szám

Í955. október 9. Földműves 9 Tapasztalatok az önelszámolás bevezetése terén Galántán minden gépet felhasználnak a cukorrépa betakarítására A bratislavai kerület gépállomásai a múltban az önelszámolás bevezeté­se terén jó eredményeket értek el. Most nem arról fogunk beszélni, bogy a gépállomásaink hogyan szán­tottak, vagy vetettek, hanem arról, hogyan teljesítették a CSKP X. kong­resszusának határozatát, mely a me­zőgazdasági dolgozók feladatául tűzi a termelési költségek csökkentését az elkövetkezendő 2-3 évben. A gépállomás dolgozói már rég foglalkoztak az önköltség csökkentés kérdésével, azonban meghatározott rendszer nélkül. Értékelő tanácskozá­sokat rendeztek, gazdasági eredmé­nyeiket elemezték stb. stb. Világos volt, hogy az eddigi módszerek elég­telenek, éshogy az önköltség kérdését szilárdabb alapokra kell fektetni, be kell vezetni az üzemen belüli önel­számolást. Hogyan fogtak hozzá? Legelőször a gépálomás néhány dolgozója ellá­togatott azokba az üzemekbe, ahol az önelszámolást már bevezették. Itt értékes tapasztalatokat szereztek és megtudták, hogy mi a siker titka. Az iparban meghonosodott önelszámolási rendszert teljes egészében azonban nem lehetett a gépállomásokon alkal­mazni és éppen ezért valamilyen mást, megfelelőbbet kellett találni. Ezt a nehézséget is leküzdötték. A gépállomások dolgozói a kerületben megteremtették az önelszámolás beve­zetésének alapfeltételeit. Megállapod­tak az irányszámokba, melyek segít­ségével figyelemmel kisérhetik a tel­jesítményt, a termelési költségek kia­lakulását, az üzemanyagszükségletet és a gépek javításának költségeit. Az önelszámolás bevezetésére leg­először a hidasi traktoros-brigádot szemlélték ki. A brigádközpontot er­re a feladatra alaposan előkészítet­ték. Az önelszámolás bevezetését a nyilvántartás rögzítése, a termelés és pénzügyi terv ellenőrzése, a szükség­leti anyagok mennyiségének megálla­pítása előzte meg. A legfontosabb feladat közé tartozott azonban a trak­torosbrigád dolgozói politikai ne­velésének előkészítése. Az előkészüle­tek a HNB, az EFSZ és a CSKP fa­lusi pártszervezet ülésein érték el csúcspontjukat, ahol az önelszámolás bevezetésére irányuló terveket alapo­san megvitatták. Ezek az összejöve­telek sokszor a késő éjszakába nyúl­tak. A brigádközpont dolgozói megér­tették az önelszámolás jelentőségét és türelmetlenül várták annak bevezeté­sét. Az önelszámolást a hidasi trakto­rosbrigádon 1954. szeptember 1-én ve­zették be. Ekkor azonban néhány hi­bát is elkövettek. Kiderült, hogy az üzemanyagszükséglet ellenőrzése elég­telen volt, úgyhogy a megállapított normákat már kezdetben az összes lánctalpas erőgépek túllépték. Ugyan­csak helytelen volt a traktorok üzem­fogyasztásának megállapítása is, a­­mennyiben az előírt fogyasztást né­mely munkában jelentősen túlhalad­ták, más esetben pedig nagymennyi­ségű üzemanyagot takarítottak meg. Ezek alapján aztán a gépek üzem­anyag-fogyasztását a traktorosok be­vonásával újból megállapították és rögzítették. Végeredményben azonban a brigád üzemanyag-fogyasztása nem változott. Az üzemanyag szükséglet ellenőrzését a brigád termelési-pénz­ügyi tervével úgy kell összeegyeztet­ni, hogy a termelési-pénzügyi terv az előbb említett normákra támaszkod­hasson. A hidasi traktorosbrigádon tehát megkezdték az önebzámolás be­vezetését, és köszönet a dolgozók megértésének — eredményesen bevált. Ezt legjobban az 1954-es év utolsó negyedének eredményei bizonyítják. A hidasi traktorosbrigád az önelszá­molás bevezetése előtt gépállomás! viszonylatban a 4.-5. helyen állt. A gazdasági év végeztével a stomfai brigáddal való párosversenyből győz­tesen került ki, és az élre került. Az önelszámolás bevezetése előtt a brigád átlagos üzemanyag-fogyasztá­sa hektáronként 26,40 Kčs volt, utána pedig 25,70 Kčs, tehát 2,66 százalék­kal csökkent, a gépek javításának költsége 43 Kcs-ről 32 Kčs-ra esett, mely 25,59 százalékot tesz ki, a trak­­tqrosbrigád összes költségei pedig a bevezetés előtti 105 koronáról 93 ko­ronára, vagyis 11,43 százalékkal csök­kent. Habár az önelszámolás bevezetésé­ben kezdetben hibák történtek, mégis megvetették azt az alapot, amelyen aztán el lehetett indulni. A további feladat az volt, hogy az itt szerzett tapaszaitokat átvegyék a többi gép­állomások és traktorosbrigádok. Erre való tekintettel 1955 téli időszakában, tehát januárban, februárban és már­ciusban a gépállomások igazgatói, fő­mérnökei, főagronómusai, vezető köny­velői, egyes brigádvezetők és száma­dók részére — a hidasi traktorosbri­gádon — tanfolyamot rendeztek. A stomfai gépállomás a hidason szerzett jó tapasztalatok nyomán 1955. április 1-én valamennyi tírigád­­ján bevezette az önelszámolást, ami már magában is hiba volt. A gépál­lomás minden brigád munkáját nem kisérhette kellő figyelemmel. Az ered­mények jelenleg arról tanúskodnak, hogy azok a brigádok, melyek mun­kájára kellő figyelmet szenteltek — mint például a hidasi, oroszvári és a püspöki — a termelési költségek csökkentésére irányuló törekvésben jó eredményeket értek el. Ezzel szemben más központok — mint például a zo­­hori, horvátgurabi — a tervezett ter­melési költséget magasan túllépték. Ez pedig csak azért fordult elő, mert nem minden gépállomási dolgozó te­kintette saját ügyének az önköltség csökkentését. A gépállomások túlnyomórészt azon­ban az önelszámolás bevezetésével jó eredményeket értek el és fokozatosan szélesebb alapokra fektették. Ma már 51 olyan brigádközpontuk van, ahol az önelszámolás elvei szerint gaz­dálkodnak. Az év végéig 86 közpon­ton kell az önelszámolást bevezetni. Szükséges azonban megjegyezni, hogy nem minden központon uralko­dik rend. Sok brigádon csak formai­lag vezették be az önelszámolást. Nem minden gépállomás igazgató, üzemi pártszervezet, szakszervezet, valamint CSISZ-szervezet foglalkozik a bevezetés kérdésével. így végered­ményben csak a könyvelő, esetleg a tervezők ügyévé válik, ami teljesen helytelen. Fontos hangsúlyozni, hogy az önelszámolás bevezetéséhez a gép­állomásokon minél előbb hozzá kell fogni. Nem szabad a kezdeti nehéz­ségektől megijedni. Politikai előké­szület nélkül soha se fogjunk az ön­elszámolás bevezetéséhez. Dolgozóink­nak tudniok kell, miben rejlik az ön­elszámolás lényege és miért hasznos. A dolgozóknak az új módszer beve­zetésében nem szabad jövedelmük csökkentését látni, sőt ellenkezőleg. Sági elvtárs, az oroszvári gépállomás traktorosa például az 1954—55 évben gépe példás karbantartásáért 2964.­­Kčs-t, Ujmiák elvtárs, a hidasi köz­pont traktorosa pedig fizetésén kívül 1815 Kčs-t kapott. Hasonló a helyzet az üzemanyag-takarékosság terén is. A nagyszombati gépállomás például üzemanyagmegtakarításért ez év jú­niusában minden traktorosnak átlag 33 Kčs-t fizetett ki. M. Z. Az elmúlt héten a palántái gépállo- ' más dolgozói a cukorrépa termelőkkel és a vasúti alkalmazottakkal közös értekezletet tartottak. Az összejövete­len a mezőgazdaság egyik jelenleg; legfontosabb kérdése; a cukorrépa mielőbbi betakarítása szerepel. A szövetkezetek tagjai — mint ahogy azt az értekezlet is megálla­pította — sürgősebbnél-sürgősebb fe­ladatok teljesítésével van elfoglalva. Itt a vetés ideje, a dohány és a ku­korica törése. A járás szövetkezetei 500 hektáron termeltek silókukoricát A kukoricától még zöld a határ, mely­nek azonban rendes körülmények kö­zött már rég a silóveremben kellene lennie. Ráadásul itt a cukorrépa be­takarítás ideje. A szövetkezetek tag­jai a felgyülemlett munka miatt a legjobb akaratuk mellett sem tudnak a cukorrépa betakarítására annyi munkaerőt biztosítani, mint ameny­­nyit a szükséglet megkövetel. A ki­szántott cukorrépa betakarítása tehát túlnyomó részben a gépállomás dol­gozóira hárul. Ha a galántai gépállomás dolqozói a cukorrépa betakarítására a rendelke­zésre álló 23 hidraulikus kiszántót és a 10 SKEM-3-as gépet tökéletesen kihasználják, nem kell a betakarítás­tól félniök. Ha a gépi eszközöket he­lyesen elosztják, minden szövetkezet­nek jut kiszántógén és majdnem min­den másodiknak SKEM-3-as kombájn. Minden répa a cukorgyárba kerüljön A cukorrépát a földről veszteség­­mentesen minél előbb be kell taka­rítani, ez nemcsak a nemzetgazdaság, de maguknak a termelőknek is az ér­deke. A galántai járás szövetkezetei­nek az állami terv szerint hektáron­ként 169 mázsa cukorrépát kell be­­adniok. Az állami felvásárlás kereté­ben történő beadás után magas fel­árat kapnak. A járás szövetkezetei az idén sokkal nagyobb termést várnak, mint amennyit be kell adniok, hiszen hektáronként 250—280 mázsa átlag­termésre számítanak hektáronként. A cukorrépa veszteségmentes betakarí­tása már azért is fontos, mert éppen, azért a répáért kapnak felárat, amely felületes kiszántás, vagy betakarítás esetén a földön maradna. így meg­fosztanék a szövetkezetét a magasabb jövedelemtől, saját magukat a uótju­­talomtól, az állatállományt pedig a kiváló eleségtől. JNB és a HNB-ok már a kezdet­ben hassanak oda, hogy a szövetke­zeti tagok a kiszántott cukorrépát kupacokba rakják és levélzettel be­födjék. így védik meg legjobban az esetleges korai fagyoktól. Figyelmez­tessék továbbá őket arra is. hogy a rakásokat lehetőleg az út mentén lé­tesítsék és hogy a szállítási tervet tartsák be. A diószegi cukorgyár körzetében az idén a cukorrépát minőség szerint veszik át. Az „А’’-csoportba olyan cukorrépát soroznak, amely teljes e­­gészséges, fejlett és földmentes. Az ilyen minőségért 2 Kčs felárat fizet­nek. Нзод? a kereslet a Skoda* tehergépkocsik iránt A Mníchovo—Hradište-i LIAS doL gozói Skoda teherautókat gyártanak. Jó munkájukat legjobban azok a tö­meges külföldi megrendelések igazol­ják, melyek nap-nap után érkeznek az üzem igazgatóságához. Skoda-gép­­kocsik szaladnak Kínában, de még a N : net Demokratikus Köztársaságban is, ahol pedig az autóipar nagyon fejlett. Jugoszlávia, Svájc, Brazília és Szíria nagyobb számú tehergépko­csit rendelt. A napokban Törökország számára küldenek teherkocsikat, majd ennek elintézése után a Bulgária ál­tal megrendelt autók gyártására ke­rül sor. ÚJ silőző kombájn A Csehszlovák Mezőgazdasági Ku­tató Intézet gépesítési osztály? Prá­gában az elmúlt évben egy silózó kombájt szerkesztett, mely a takar­mányt _ a helyszínen, menetközben szecskázza és silózásra készen rakja a szállító-kocsiba. A jól végződött kísérletek után megkezdik a gépek sorozatos gyártását és még az idén földműveseinkhez kerülnek. Az „S-440“-es személy­gépkocsi A „Spartak“ nevet viselő próba­típusú személygépkocsi az „S—440“ hivatalos nevet kapta. A szám első jegye a motor hengereinek számát jelzi, a két utolsó a motor teljesít­ményét. Tehát a személygépkocsi 4- hengeres és 40 lóerős motorral van ellátva. A galántai járásban a cukorrépa be­takarítását "a falusi pártszervezetek ál­landóan figyelemmel kísérik. A beta­karítás folyamán előállott akadályokat azonnal eltávolítják, a munka mene­tét pedig 2 naponként értékelik. A szállítás megszervezése A cukorrépa betakarítása nagyobb feladatokat ró a vasutasokra is. Jó néhány ezer vagon cukorrépa elszál­lítása nem csekély feladat. A terv szerint naponta körülbelül 80 vagon cukorrépának kell a cukorgyárba ér­keznie. A vasúti állomások lelkiisme­retesen felkészültek az őszi csúcsfor­galomra. A galántai vasúti állomáson a répa és a répaszelet szállítására kü­lön vágányt jelöltek. A forgalom za­varmentes lebonyolítása érdekében a vasúti alkalmazottak részére 3 íz­ben előadást tartottak. A tolató-sze­­mélyzet kötelezettséget vállalt a szál­lítás zavarmentes lebonyolítására. A vasúti kocsikat időben a szükséges A cukorrépa géppel való kiásása nagy tagjainknak. helyre szállítják és megrakásuk után eltolatják. A szállításban kiveszi részét a ga­lántai tehergépkocsi vállalat is. A csúcsforgalom idején 8, túlnyomó részben teljesen új tehergépkocsit bocsájtanak a répa elszállítására. Az autók teljesítményét már előre ki­számították és ezek szerint 3240 for­dulatot kell végezniük. A szállítás 50 napig tart. A teherkocsik személyze­tét a személykocsik gépkocsi-vezetői­vel pótolják, akik 2 napi szolgálat után 2 napi szabadidővel rendelkeznek és ezen idő alatt 1 nap, vagy 1 éjjel­re a teherautókba ülnek és részt vesznek a cukorrépa elszállításában. Cirák,. Roščák, Markó, Halász és to­vábbi 18 gépkocsivezető kötelezettsé­get vállalt, hogy rendes faglalkozásu­­kon kívül szabad idejükben segítenek a cukorrépa elszállításában. A JNB dolgozói azonban összeköttetést léte­síthetnének az ipari vállalatokkal, és kihasználatlan pótkocsikat kérhetné­nek. A teherkocsik után csatolt pót­kocsikkal a rendelkezésre álló gép­állományt még jobban kihasználhat­nák és a szállítás ideje ezzel jelentős mértékben megrövidülne. A cukorgyár indulásra készen A diószegi cukorgyár indulásra ké­szen áll. A gépek rendben vannak és nincs hiány a munkaerőben sem. A dolgozók jelentékeny részét a gyár­ban szállásolták el, akiknek pedig nem jutott hely, a szomszédos köz­ségekben nyertek elhelyezést, ahová naponként autóbusszal közlekedhet­nek. A gyár klubhelyiségében heten­ként kétszer filmelőadást rendeznek. Fellépnek a műkedvelő együttesek Is és az új dolgozókat megismertetik a cukorrépa feldolgozásának menetével. A napokban a járás 40 hídmérlegjén már megindúlt a cukorrépa mázsálása és átvevése. A cukorrépát egész alko­nyaiig átveszik és a mázsálók vasár­nap is dolgozni fognak. A szövetkezeti tagokat, akik a répát a vasúti ko­könnyebbséget jelent szövetkezeti csíkba is berakják, külön jutalmaz­zák. A cukorgyár vezetőinek azonban ügyelni kell arra, hogy a cukorrépát lelkiismeretesen mázsálják és minő­ségét tárgyilagosan állapítsák meg. A termelőknek viszont arra kell töre­­kedniök, hogy a répát a mérlegre úgy szállítsák, ahogy azt a szállítási terv előírja. A teherautók és kocsik tö­meges veszteglésével sok drága idő kárba vész, fölösleges idegesség, kap­kodás és zűrzavar keletkezik. A diószegi cukorgyár október 10-től december 15—20-ig sokszázezer ton­na cukrot készít. A csehszlovák cukrot — a mi fehér-aranyunkat — már hosszú éveken keresztül számos kül­földi országba szállítják. A világpiacon jó hírnévnek örvend. Ezért fontos tehát a cukorrépa mielőbbi és veszte­ségmentes betakarítása, ezért kell a gépállomás dolgozóinak a betakarítás­ra alaposan felkészülniük. Használja­nak ki minden rendelkezésükre álló gépesítési eszközt, mert csak ezzel érhetik el céljukat — a gyors be­takarítást. A keletszlovákiai gépgyárban Kassán az ifjúság számos gépet gyártott a mezőgazdaság részére. A földműveseknek eddig 1860 szénahát ító-gépet szállítottak. A gépek gv rtására hulladék anyagot használnak. Az első öt­százas sorozatban csak anyagban 4.000 koronát takarítottak meg. Az év végéig földműveseinknek 5.000 széna-háritógépet szeretnének gyártani. A képen Majláth János, Lucsay István és Tobák András CSISZ-tagok munka közben. A példás dolgozók nyomában Mészáros Dezsőt, a ZK-25-ös trak­torosát a jókai bri­gád legjobb dolgo­zójának tartják. A versenytáblán a neve mellett állan­dóan a legnagyobb teljesítmény ékes­kedik. így volt ez az idei tavaszi idényben és nem változott a nyári munkák teljesíté­sében sem. Mé­száros Dezső vér­beli traktoros. Az előírt műszaki kar­bantartást minden­nap lelkiismerete­sen elvégzi és csak ennek elvégzése után indul a ha­tárba. A brigádra reggel elsőnek érkezik és este utolsóként távozik. Az Uzemanyagtakarékossági versenyben a legjobb eredményt érte el. Az idén még semmi komolyabb üzemzavara nem volt. Jó munkájával a szövetkezet! tagok elismerését vívta ki.

Next

/
Thumbnails
Contents