Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-09 / 41. szám

1955. október 9. földműves 7 Minden épkézláb ember bekapcsolódott az őszi munkába A kéklő égről még mosolyogva hin­ti jényét az őszi napsugár s a seré­nyen dolgozó emberekről még lecsal­ja a kabátot, de a fákról hulló sápadt levelek, s a szélben zörgő száraz ku­korica már az őszt hirdetik. A szó­­motori dombok felől a nagy szőlő­­táblák barnán bámulnak az üresedő határra. Az állami gazdaság földjein nagy a sürgés-forgás. A gazdag nyár után már az ősz ontja dús gyü­mölcseit. Burgonyával megrakott pót­kocsikkal száguldanak a traktorok és szekerek döcögnek a szérűskert, vagy a raktárak felé. A hosszú dűlőn a lánctalpas ballag, óvatosan húzva a hatos ekét és a boronát, amely simá­ra fésüli a barna hantokat. A magraváró földeken Vitek Géza traktora nyargal a sűrűsoros vető­géppel. A vetéssel már jóval túl van­nak a felén. Igyekeznek a talajelőké­szítéssel, mert ez éven is bebizonyo­sodott, hogy azokon a táblákon értek el legmagasabb hektár hozamot, ahol időben és jól elvégezték az előkészí­tő munkát. Az egyik dűlőben 47,5 mázsás hektárhozamot értek el a ta­vaszi árpából, egy másik dűlőben pe­dig 36 mázsát a búzából. Azért igye­keznek most is a vetéssel. Csakhogy ezen a téren hiba van, mert hiába van már több mint 70 hektár föld előkészítve a búza vetéséhez, a vető­magot még nem kapták meg. Eleget bosszankodik ezen Merkuszek Gyuri, az állami gazdaság fiatal agronóma­­за. — Az idén búzatermésünk nagy része elismert vetőmagként került a raktárba — mondja az agronómus — mi azonban nem vethetünk belőle, mert a magot minden éven cserélni kell, ha jövőre is jó termést akarunk elérni. Az illetékes szervek azonban ezidáig még nem utalták ki részünk­re a szükséges vetőmagot. A mi rak­tárunkban ugyan készen áll pár száz mázsa kitisztított vetőmag, de bizo­nyosan arra is úgy várnak valahol, mint mi várunk a kiutalt vetőmagra. Ki itt a hibás? Ogylátszik, hogy a papíron nehezebben intézik el a kiu­talást, mint az állami gazdaságokban a gyakorlati munkát. A betakarítással szépen haladnak. A 23 hektáros burgonyaföldön már befejezéshez közeledik a burgonya ásása. Traktorral végzik. — Sokat segít a traktor, — mond­ja egy ladmócl fiatalasszony — mert így naponta több mint két hektárt is kiáshatunk, ha elegendő szedő van. A termés jó. Hektáronként 150— 160 mázsára számítanak. A 64 hektáros cukorrépa táblán is folyik a munka. Lassan pöfögve ha­lad a csodálatos gép. A munkások ér­deklődései várják, hogyan dolgozik majd a cukorrépa-kombájn. Az éven mégcsak először dolgozik itt, tehát mindönki kiváncsi a munkájára. A gép tompa kapái lassan fúródnak a puha földbe, kiemelik a répát, majd a körben forgó felhordó levelénél fog­va nyakon csípi a répát, hogy átvi­gye a gép hátsó részébe a késhez, amely lenyisszantja a répa tetejét. Majd a lefejelt cukorrépát az elevátor szállítja az oldaltartályba, ahonnan a tartály megtelte után kieresztik, hogy az ott várakozó pótkocsik már szállítsák is az állomásra. — Ha így megy, — mondja örven­dezve Kovács László, az egyik mező­­gazdasági csoport vezetője — pár nap alatt végzünk a munkával. Lassan, óvatosan halad a gép és egyszerre három sor cukorrépa letisz­títva marad el utána. Orom nézni a gép munkáját. Csakhogy beljebb meg­kezdődik a hiba. Ahogy a gép egyre tovább halad a dűlőn és elhagyja az útmenti letaposottább részt, a cukor­répa is egyre nagyobb. Olyan nagyra nőtt a jól előkészített talajban, hogy a hosszú, de gyönge levelek nem bír­ják a négy—öt kilós répákat, azért a nehezebbek levelei leszakadnak, visz­­szahullnak, vagy rosszul helyezkednek el a felhordó szájában s így rosszul vágja el a fejező berendezés. Hiába sietnének a munkával, a kombájnnal lehetetlen az óriásrépákat kiszedni. Illés elvtárs, az állami gazdaság me­chanikusa ugyan mindent megpróbál, hogy a kombájn folytathassa munká­ját, de az nem megy könnyen, meri a gép egész konstrukcióját át kellene dolgozni. Azonban még nem hagyja abba a kísérletezést és bízik benne, hogy valamit sikerül csinálnia. — Hiába elég sűrű a cukorrépánk — mondja Markuszek agronómus — mégis ilyen óriásra nőtt. Aztán elmondja, hogy a jó termés titka az őszi talajelőkészítés. Tavasz­­szal pedig háromszor fejtrágyáztak osztravai salétrommal és dinocitos védőpermetezést is háromszor kapott. Most aztán alig győzik elszállítani a sok répát. Hektáronként több, mint 500 mázsa mutatkozik. Van is gond a betakarítással, hisz még nagyon messze a 64 hektáros cukorrépatábla másik széle. Szeren­csére segítségre sietnek a fiatalok. Kovács László csoportjának egyik bri­gádja vállalta, hogy hatan hat hektár cukorrépát szednek ki. Jacko Etelka, Boka Böske és a többi CSISZ tagok mind kötelezettséget vállaltak. Emii­­tésreméltó még Sugár Etel és Balogh Otil kötelezettségvállalása, akik két hektár kiszedését vállalták, de az ed­digiek úgy mutatják, hogy ezt maga­san túlszárnyalják. Kevés a munkaerő — mondja Pa­­lágyi Sándor az állami gazdaság ve­zetője — de a jó szervezéssel és kü­lönösen a munkások aktív bekapcso­lódásával sokat pótolhatunk. Sokat segít a CSISZ szervezet is. Merku­szek Gyuri a CSISZ elnöke, aki egy­ben az ÁG agronómusa, elmondja, hogy a CSISZ tagok minden munká­ban versenyeznek egymás között és más állami' gazdaságok csoportjaival is. A cséplésnél is a legnehezebb munkát vállalták, vagyis a második műszakot. Így minden előfeltétel meg­van, hogy a lelkes fiatalok munkája nyomán idejében elvégzik az őszi be­takarítást, így a cukorrépa kiszedését is és ezzel hozzájárulnak a jövő évi jó termés biztosításához. HARASZTI GYULA Segítik a mezőgazdaságot Az állami munkaerőtartalékok inté­zetében az idén először vezették be a traktor és a kombájnok javításának oktatását. A tanoncok a tanulási idő elteltével, mint szakmunkások fontos feladatot végeznek majd a mezőgaz­daság gépesítésében a gépállomásokon és az állami gazdaságokban egyaránt. A tanoncotthonokat, — amelyeket nagyrészt a gépállomások keretében szerveztek meg — szemléltető gé­pekkel és segédeszközökkel szerelték fel, melyek legnagyobb részét az ‘Or­szág különböző részén fekvő tanonc­iskolák hallgatói kötelezettségvállalás révén készítettek. A tanoncok három év alatt elsajátíthatják a géplakatos mesterséget, a géppel tökéletesen megismerkedhetnek, elsajátíthatják a földművelés alapismereteit, valamint a gépek, traktorok és vontatóeszközök vezetését és javítását. Az új foglalkozást népszerűsítő ta­­noncotthonok vezetői, mint például a galántai, Hradec Králové-i és a töb­biek fő törekvése az, hogy új szak­embereket neveljenek, akik majd még nagyobb lendülettel vesznek részi a mezőgazdasági termelés fokozásában. Nyolc vagon gabonát osztanak szét A Lándori Állami Gazdaság ez idén 127,50 százalékra teljesítette gabona­termelési tervét. A múltban, mikor még ökrösfogatokkal szántottak és vetettek, csak 13—14 mázsás hektár­hozamokat értek el; amióta a szovjet szovhozok mintájára nehéz gépekkel művelik földjeiket, megkétszereződött a hektárhozamuk. A szép eredmé­nyeknek nagy hasznát látják a gaz­daság dolgozói is. Most 8 vagon ga­bonát osztanak szét, és minden egyes dolgozó 250—300 kg-ot is kap juta­lomként a szemesgabonából. A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Fajtenyésztő Állomás Fel­ügyelősége a prágai kiállítási csarnokban 2 napos fajtenyészállat kiállítást rendezett. Sok szövetkezet, állami gazdaság és egyénileg gazdálkodó tanúbizonysá­got tett a fajállatok tenyésztésében elért valóban kiváló eredményeikről. Képünkön a Netolicei Állami Gazdaság Grejmarov-részlegének egy meri­­nól tenyészjuhát látjuk. Ez a díjat nyert anyajuh ebben az évben már 7,8 kg gyapjút adott a gazdaságnak.--------------------------------------------­­* * * Fermeliünk több lucernát Ez évben bőséges és jó minőségű takarmány termett {óképpen a nagy­üzemi gazdaságokban, ahol agrotech­nikai időben végeztek el minden mun­kát és helyesen trágyáztak. Ez évben minden előfeltétel megvan arra, hogy az elegendő takarmány révén állata ink hasznossága növekedjék, bár a takarmányalap bővülésével eddig ke­vés a kielégítő eredmény. Az állami gazdaságok munkairányí­tói jelentése szerint augusztus hó­napban a tehenek tejhozama nem­hogy emelkedett, hanem csökkent. A szakemberek megállapították, hogy ennek az egyoldalú takarmányozás volt az oka. Nyár elejc-n míg lucer­nát etettek felszecskázva más takar­mányokkal és abrakkal keverve, ad­dig a tehenek jól tejeltek. A tejho zam csökkenése akkor következett, mikor áttértek a csalamádé etetésé­re. Ahol idejében felismerték a hely­zetet, mindkét takarmányból állítot­ták össze a tehenek élelmét és a tejhozam a nyár eleji fölé emelke­dett. Ezeket az intézkedéseket azon­ban csak ott tehették meg, ahol ele­gendő a lucerna. A lucerna leghasznosabb takar­mánynövényeink egyike. Ebben az évben legtöbb helyen négyszer is ka­szálták. Nemcsak minőségben, de mennyiségben is felülmúlta a többi takarmányt. Dr Soltész József, az Állami Gaz­daságok Főigazgatósagának igazga tója sajtóértekezleten azt mondta; jó lenne, ha a gazdaságokban a lucer na az összes takarmányoknak a felét képezné. A lucernatermelés kibővülésével nemcsak az állatok hasznossága nö­vekedne, hanem a talaj humusztar­talma is lényegesen megjavulhatna. Hogy i elegendő lucernát tudjunk ter­melni, ahhoz szükséges, hogy a mag­­parcellákat jól válasszuk meg és biz­tosítsuk a pótbeporzást. A Nagytnegyeri Állami Gazdaság­hoz tartozó újmajori részlegen ez év­ben ötmázsás átlagos hektárhozamot értek el. Az időjárás sokszor akadá­lyozta a méheket beporzó munkájuk­ban, a gazdaság dolgozói azonban így is találtak helyes megoldást. Százötven pulykával járták a mag­­lucerna-tablát. A pulykák mindennap sok bogarat elpusztítottak. Keresgé­lés közben pedig egyik virág a má­sikhoz vuődött és így a pótbeporzás is megtörtént. Ha ezt az eljárást más gazdaságok is követik, a jövőben elég magjuk lesz, s a terv szerint kibővíthetik lucerna parcellájukat. Cs. J. A Nyitrai Állami Gazdasághoz tartozó luhori részlegen bőséges és jó mi­nőségű silót biztosítanak az állatok téli takarmányozására. Harminc hektá­ron silókukoricát termeltek, amelyet most tejérett állapotban silóznak. Ízletesebben készítsük el az állatok takarmányát A takarmányok értékét a bennük levő emészthető és állati termékké könnyen átalakítható tápanyagok ha­tározzák meg. Nem közömbös tehát, hogy a takarmányokat milyen álla­potban etetjük állatainkkal. A nehe­zen emészthető tápanyagokat csak jelentős erővesztés árán képes az állat hasznosítani, ami által fölöslege­sen sok erőt pazarol és viszonylago­san kevés értékű tápanyagot kap cse­rébe. Ezért szükséges, hogy etetés előtt a takarmányokat megfelelő módon feldolgozzuk, előkészítsük, a nehezen emészthető tápanyagokat feltárjuk, ízletességét megjavítsuk. A jól előké­szített takarmányt az állat szívesen fogyasztja, mert ízletes és mivel könnyebb, emészthetőségénél fogva nagyobb százalékban értékesül — fo­kozza állományunk termelékenységét. A takarmányok bármiféle módon történő előkészítését meg kell, hogy előzze a takarmányok megtisztítása, földtől, homoktól, idegen tárgvaktól, belehullott vasszegektől, fémdarabok­tól stb., amelyek az állat szervezeté­re károsak lehetnek. _ A zöld-, és száraz szálastakarmá­nyok felaprítását szecskázással végez­zük. A szecskázásnak különösen ak­kor van nagy jelentősége, ha külön­böző minőségű - álastakarmányokat egymással, vagy szálastakarmányt zölddel, vagy szálastakarmányt abrak­takarmánnyal, illetve nedvdús takar­mánnyal keverve akarunk etetni. Ha a különböző minőségű és izletességű szálastakarmányt szecskázás nélkül keverve akarunk feltakarmányozni, az állat az izletesebb takarmányt kivá­logatja, „kiszálalja”, míg a szecskáz­va összekevert takarmányt nem tudja „kiszálalni”. így rákényszerítjük az állatot a kevésbé Ízletes, ' silányabb minőségű takarmány felvételére. Kü­lönösen az átmeneti időszakokban, tavasszal és ősszel van ennek na­gyobb jelentősége. A lisztes és pépes takarmányok, amelyeket az állat egyébként alig rág meg, szecskával keverve tökéletes rágáson mennek át, miközben alapo­san keverednek nyállal, ami az emésztés munkáját jelentősen meg­könnyíti és fokozza a takarmányok értékesülési százalékát. # Szénafélék közül csak a silányabb durvarostú, elöregedett szénát kell szecskázni. A jó minőségű széna min­den különösebb előkészítés nélkül kerül takarmányozásra. A szénát szar­vasmarhák és lovak részére 3—4 cm, juhok részére 2—3 cm hosszúra szecskázzuk. A túlapróra szecskázott takarmány etetése azzal a veszéllyel jár. hogy az állatok nem rágják meg kellőképpen és a nyállá! nem jól ke­veredik, ami kérődzőknél a kérődzés megszűnését, lovaknál pedig kóiikát idézhet elő. T apaszt illatszer zés Mi, a leleszi Mezőgazdasági Tech­nikum másodéves hallgatói, nagyon megörültünk, amikor a gőzgépet munkaközben láthattuk, örömmel ül­tünk fel a nagy ekére és figyeltük, amint a fényes ekekormányok szépen átfordítják a talajréteget. A gépész elvtárs, a leleszi szövetkezet dolgo­zója szívesen beszélgetett velünk és készséggel felelt kérdéseinkre. Ez a tanulmányi út nagyon tetszett mind­egyikünknek, mivel már előzőleg ta­nultunk a mélyszántás fontosságáról. Az őszi mélyszántás hozzásegíti a gazdagabb termés eléréséhez. A mélyszántás célja növelni a ta­laj vízfelfogó képességét, irtani a gyomokat és kártevőket s ugyanakkor jó magágyat készíteni. Mélysége 20— 30 cm. Olyan mélyen szántsunk, hogy az elporosodott földrétegek az alsó szintbe helyezkedjen el.- A talajon lévő göröngyöket nem szabad elsimí­tani az őszi szántás után, hogy a ha­vat a szél el ne hordja. Az őszi mély­szántás elvégzésével nem szabad kés­nünk. Tudjuk, hogy a baktériumok a tél kezdetéig igen hasznos munkát végeznek. Az őszi mélyszántással ja­vítjuk a talaj szerkezetét és minősé­gét. A jó talajszerkezeten pedig a növény szépen fejlődik. Még a rossz időjárás ellenére is szép eredményt várhatunk, ha az őszi mélyszántást agrotechnikai időben végezzük. A jó agrotechnika fontosságát igazolta az ez évi bő termés is. Mi örömmel tanulunk az iskolában és boldogok vagyunk, ha tapasztalat­szerzésre kimehetünk a határba, mert négy év múlva így többet segíthetünk a mezőgazdaság fellendülésében, és a szocialista falu építésében. Német Júlia, Rinkács Anna Lelesz. Az ötszáz mázsás hektárhozam Az eperjesi kerület állami gazdaságainak ortaši részlegén felkészültek már a cukorrépa betakarítására. A proszenyicei mozgalom alapján megmű­velt 13 hektáron igen szép a termés. A cukorrépa átlagos súlya eléri az 1,10 kg-ot, de sok helyen az 1,5 kg-ot is. ami azt jelenti, hogy hektáron­ként több mint 500 mázsás hozamuk lesz. A répa szedésére már előkészí­tették a répakombájnt, szállítására pedig fogatokat és traktorvontatású eszközök állnak rendelkezésre, hogy a répát azonnal vagonokba rakhassák. A cukorgyár gondoskodott a zavartalan szállításról. A répaszeletet és levélzetet lesilózzák, 20 vagon silótakarmánnyal szá­molnak. Az ortaši részlegen összesen 27 vagon jó minőségű takarmányt silóznak le, így minden egyes állat részére 35 mázsát készítenek a téli időszakra. Kombájnnal szedik a répát A Pöstyéni Állami Gazdaság Dolné Voderady-i részlegén már szeptember 27-én megkezdték a cukorrépa szedé­sét. Ebbe a munkába a munkacsopor­tokon, a fogatos ekéken kívül a SKEM-3-as kombájn is bekapcsoló­dott, melyet Teofil Kubtóte kombajnos és Ján Rapavý traktoros kezelnek. A 75 hektáron termelt cukorrépából 30 hektáron a proszenyicei mozgalom alapján végezték a répa ápőlását. Az eddigi eredmények alapján 350 má­zsás hektáronkénti terméshozamra számítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents