Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-09 / 41. szám
ff®Idmiiv©s 1955. október S. Szakszerűen tároljuk a burgonyát Az őszi betakarítás idje elérkezett és ezzel egyidejűleg, a földműves ember örömteli napjai is. A burgonyát, élelmezésünk egyik fontos részét most szedik s ezekben a napokban kerül sor az elraktározásra. A jó munka és a kedvező időjárás következtében a burgonyatermésünk jó, azonban az esőzések miatt gondos tárolást igényel. A tárolásnak az a jelentősége, hogy a burgonyát a legkevesebb tápanyagveszteséggel a lehető leghosszabb ideig tartósítjuk. Igaz, hogy a leghelyesebb és leggondosabb tárolás mellett is találkozunk veszteséggel, ezeket a burgonya lélegzése váltja ki. Más azonban az a veszteség, melyet a rothadás, sérülés és a csírázás vált ki. A jó raktározás egyik alapvető követelménye, hogy csakis egészséges, sértetlen burgonyát használjunk e^re a célra. Legbiztosabb módja, ha a burgonyát 2—6 C fok hőmérséklet mellett tároljuk. Ilyenkor a veszteséget a legcsekélyebbre csökkenthetjük. A raktározó helyiségek és pincék legyenek szárazak, mert a nedvesség elősegíti a rothadást. A levegőjárat biztosítása céljából ajánlatos és szükséges a raktárhelyiség aljára fából készült rostélyt, vagy szellőző aknát helyezni és ezeket a kémény-szellőzőkkel összekötni. Ezután a tárolásra szolgáló helyet fertőtlenítjük és utána a burgonyát óvatosan 1 m magasra rakjuk. Jól bevált és elterjedt tárolási mód a prizmázás. Itt a burgonya éppen olyan jól telel, mint a raktárakban. A prizmahelyet jól válasszuk meg. Azután elkészítjük a prizmát, amely 120 cm széles és 20 cm mély legyen. Az aljára itt is szellőztetőket rakunk, melyeket kémény segítségével a szabadba vezetünk. A kémények körülbelü. 3 m távolságra legyenek egymástól. A prizmázott burgonyát ajánlatos néhány napig takaratlanul hagyni, hogy jól megszikkadjon. Majd a megszikkadt burgonyát 40 —50 cm vastagságban rozsszalmával betakarjuk, utána 10 cm vastagon leföldeljük, hogy a szél a szalmát el ne hordja. ne hordja. Majd 2 héttel később újabb 15 cm-es vastagságú földrésszel növeljük a földtakarót. A tél beálltával ez a vastagság eléri 40—60 cm-t. A prizma hőmérséklete legfeljebb 3—5 Celsius fok lehet. Ha a prizma hőmérséklete ennél magasabb, akkor a burgonya rothadni kezd. Ilyenkor ajániatos az átválogatás. A burgonya fontos tápanyag és nélkülözhetetlen élelmiszer. Ezért fontos, hogy mindenegyes burgonyát, melyet a későbbi időszakra tárolunk, jó! és nelyesen raktározzuk, mert csak így tudjuk ízesen és egészségesen a hoszszú télen át megőrizni. Pásztor István — Kővár Sok függ a műtrágya megválasztásától A műtrágyák szerves anyagot nem tartalmaznak és a növények részére szükséges tápanyagok közül is csak egy, vagy kétfélét. Ezért hatásuk egyoldalú. Ezeket a szervetlen sókat a növények csak megfelelő átalakulás után tudják elhasználni s így a műtrágyák hatását igen sok körülmény, de főképpen a talajhumusz és víztartalma, valamint a talaj élete befolyásolja. A műtrágyázás jelentősége a szocialista mezőgazdaságban egyre nagyobb. A műtrágyázás alkalmas eljárás arra, hogy a talajbajutott táplálóanyagok segítségével annak termőképességét fokozzuk. A műtrágya azonban csak kiegészítő táplálóanyag és csak úgy fejti ki hatását, ha az átalakulási folyamatokat korszerű agrotechnikai eljárással, valamint a szervesanyagok jelenlétével elősegítjük. A növényeink tápanyagigénye nem egvforma, ezért a műtrágya megválasztása nagyon fontos. Például a magterméshez a növénynek több foszforra a lombozat kifejlesztéséhez nagyobb mennyiségű nitrogénre van szüksége. A gyökér és gumósnövények viszont több káliumot igényelnek. A műtrágyákat a foszforsav-, nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyák szerint csoportosíthatjuk. ' Szuperfoszfát: a legismertebb és használatban a legelterjedtebb foszforsavas műtrágya. Savanyú kénhatású trágya, ezért savanyú talajra nem alkalmas. A szuperfoszfát színe szürke, anyaga porszerű, különösen a növények magképződésére, a keményítő és fehérje képződésére van hatással, s ezáltal a termés minőségét is megjavítja, továbbá a gyökér fejlődését elősegíti. Mészfosz’át: foszforsav-tartalma 18 egész 20 százalékos, mésztartalma 23—26 százalék. Vízben nem oldódik, csak gyenge citromsav hatására. A növények könnyen fel tudják venni. Ugyanúgy alkalmazzuk, mint a szuperfoszfátot. Főképpen a mészben szegény, savanyú talajok foszforsav trágyája. Nitrogénműtrágya: például a pétisó gyorsan ható műtrágya. Abban az esetben, ha elegendő nedvességhez jut, azonnal hat. Őszi vetések idején a vetéssel egy időben részint alaptrágyának, részint pedig fejtrágyának használjuk. A kikelt s legyengült vetésekre tavasszal adagoljuk. Mészsalétrom: fehér színű, erősen nedvszívó, szemcsés szerkezetű műtrágya. Nagyon alkalmas meszes, szódás talajok trágyázására. Kálium műtrágyák: Kálisó: szemcsés, őrölt, sószerű, kristályos anyag, mely vízben 40 százalék oldható káliumot és 44 százalék klórvegyületet tartalmaz. Mivel a klór vegyületei a csírázó növényekre károsak, ezért szórása vetés előtt 2—3 héttel szükséges. Kénsavas káli: 48—50 százalék vízben oldódó káliumoxidot tartalmaz. Fahamu: értékes káliumtartalmú műtrágya, mert 6—10 százalék káliumot és 5—5 százalék foszforsavat is tartalmaz. Ezért nagyon ajánlatos, hogy ha összegyűjtjük. Az összegyűjtésnél ügyelni kell arra, nehogy a víz kilúgozhassa a tápláló anyag tartalmát. Ottmár Lajos, agronőmus, Trené. A trágyázás helyes A növények fejlődéséhez a talajban elegendő növényi tápláló anyagnak kell lennie. A növény a kikeléstől kezdve addig, amig tenyészetét magjának megérlelésével be nem bejezi, bizonyos mennyiségű és minőségű táplálékot igényel. Ezeket a táplálóanyagokat a növény részben levélzete útján a levegőből, nagyobbrészt azonban a gyökerei segítségével a talajból veszi fel. A tápláló anyagok közül több van, amely a talajban csak korlátolt mennyiségben fordul elő és így a növény a szükségletét belőlük teljesen fedezni nem tudja, azért a hiányt trágyázással kell pótolni. A trágyázás azonban önmagában nem elegendő a talaj termékenység növekedésének biztosítására. Állandó nagy terméseket csak úgy érhetünk el, hogy okszerű trágyázással egy időben az össszes fontos termelési tényezőket is biztosítjuk és alkalmazzuk a fejlett agrotechnikai eljárásokat Trágyának nevezünk minden olyan anyagot, melyet a talajba juttatva annak termelőképességét fokozza. A trágyaféléket két csoportba osztjuk: 1. A közvetlenül hatók: a) a szerves, vagy teljes trágyák, istállótrágya, emberi ürülék, keveréktrágya, komposzt. b) szervetlen, vagy egyoldalú trágyák: foszfor, műtrágya, nitrogénműtrágya, káli-műtrágya. 2. Közvetlen hatók: mész, márga. Az istállótrágya teljes értékű trágya, mert a talaj humuszanyagainak pótlásához is hozzájárul és mindazokat az anyagokat tartalmazza, melyekre a növényeknek szükségük van. Az istállótrágya serkentő anyagokat is tartalmaz, mely elősegíti a növények gyorsabb kikelését és növekedését, továbbá javítja a talaj fizikai tulajdonságait is. A túlkötött talajokat lazítja, a homokos, laza talajokat kissé kötötté teszi. Az istálló trágya értéke függ: 1. a feletetett takarmánytól, 2. az állatok fajától, 3. Az állatok korától, 4. az alom minőségétől, 5. az istállótrágya kezelésétől. Például a szarvasmarha trágyája sok vizet tartalmaz, a lótrágyában több könnyen oldódó szerves anyag van, a juhtrágyában pedig sok nitrogén. A trágyát vetés előtt, korán kell kihordani, hogy a baktériumok a trágya szervesanyagát humusszá tudják alakítani, hogy a kikelő növény már kész tápanyagokhoz jusson. A kihordás ideje tehát attól függ, hogy trágyázás után mikor akarunk vetni. Tavasziak alá is nyáron, vagy ősz elején célszerű az istállótrágyát kihordani és mielőbb a talajba juttatni. Azonban csak olyan növényeket trágyázzunk istállótrágyával, amelyeknél az istállótrágya a termés minőségét nem rontja, és a termés növekedését biztosítja. Arra kell törekednünk, hogy egyegy táblára egyenlő minőségű, egyenmódid lően érett trágyát hordjunk ki. Ezért a trágyakazalból ne rétegenként rakjuk a kocsira, hanem vágjuk át függőleges irányban és teljes mélységben, rakjuk a trágyát. így összekeverjük a különböző érettségű trágyát. Ezzel is elősegítjük a növények egyenletes fejlődését. A trágyát minél rövidebb idő alatt hordjuk ki, azáltal a legkisebbre csökkentjük a veszteséget. A trágya arányos elosztása végett vágással jelöljük meg például a kupac távolságát 6x5,5 m. Helytelen eljárás, ha a trágyát a kocsiról szórjuk szét, mert a trágyát egyenletesen elosztani így nem lehet. Döntő szempont, hogy a földre kihordott trágyát azonnal le kell szántani. Súlyos hiba, amikor télen hó tetejére, vagy megfagyott földre, akár szétteregetve, akár kupacokba rakva hordják ki a trágyát. Az így kihordott és le nem szántott trágya elveszti értékének nagy részét. O. L. A „hiszékenyek“ A malinovói (somorjai járás) EFSZ több tagja az ellenséges propaganda hatására tavaly kilépett a szövetkezetből. A kilépett tagok azonban mit sem nyertek, mert termésátlaguk alacsony volt és a beadás teljesítése után alig maradt gabonájuk. A szövetkezet tagjai ezzel szemben előlegként 20—22 mázsa gabonát kaptak. Ezenkívül a szövetkezei 3 vagon gabonát adott el terven felül. A kilépett tagok közé tartozik Vojtášik István dolgozó is, aki az idén 8 hektáron gazdálkodott. Vojtášik a napokban Bartos Mihály járási agronómussal találkozott, aki megkérdezte: — No, hogy megy a gazdálkodás a szövetkezeten kívül? A felelet nem várt és meglepő volt. — Miért engedtetek kilépni a szövetkezetből?! Most csak magamnak tehetek szemrehányást azért, hogy hallgattam az akkori rémhírekre. Ma látom, hogy az én helyem a szövetkezetben van. — És miért nem lépett be eddig a szövetkezetbe? — Megtettem volna azt régen, azonban nem akarok első lenni Vártam, hátha megteszi más a kezdeményező lépést. így gondolkodnak a többiek is, akik kiléptek a szövetkezetből. Belátják, hogy közös munkával többet és jobbat lehet termelni. A szövetkezetben a gépek segítségével könnyebbé válik a munka. Lupták Lajos Vessük el a búzái minél hamarabb Sokat vitatott kérdés, mikor vessük el az őszi búzát. Sok termelő hajlamos arra, hogy a búzát csak októberben vesse el, mert a korai vetésben könnyen felléphetnek a légykárok. Mások viszont a korai vetés hívei. A kérdést célszerű lesz megvilágítani és rámutatni a helyes agrotechnikára, mivel a búza legfontosabb kenyérgabonánk így nem közömbös, hogy mekkora hektárhozamot érünk el. Tény az, hogy minél hamarabb kerül a vetőmag a földbe, annál hoszszabb tenyészidő áll a növény rendelkezésére. Vetjük a búzát szeptember első felében, de vetjük sokszor november első felében is. A két vetési idő között tehát mintegy 60 nap különbség van, ami a 280 napos átlagtenyészidő tartamának 30 százalékát teszi ki. Ha még hozzávesszük azt, hogy ez a 60 nap agrotechnikai és élettani szempontból a legfontosabb időre esik, úgy a kora őszi vetés jelentősége minden termelő előtt világos kell, hogy legyen. Az őszi hónapok (szeptember és október) légköri és csapadékviszonyai a legkedvezőbbek, mivel a nappali meleg időt hűvösebb éjszakai hőmérséklet váltja fel, amiből adódik nagy harmatképződés. A talaj apró élőlényeinek (talajbaktériumának) talajérlelő és tápanya&feltáró hatása ilyenkor a legerősebb, s a fejlődő növényzet bőséges tápanyagellátásban részesül. A talajnedvességének elpárolgása is már jelentékenyen csökken. Az ilyen jól elkészített biológiailag tevékeny talajban a búza jó magágyat talál és ha a talaj tápanyagban gazdag, úgy a nagyarányú fejlődésnek minden lehetősége biztosítva van. Ha a kései vetés miatt elmulasztjuk ezt a növények számára fontos időszakot, úgy a növényekre nézve sokkal küzdelmesebb életfeltételek vár - nak, ami természetesen a teljesítőképesség rovására megy. A későn vetett búza sokat szenved a korai fagyok miatt s a hideg őszi szelek is nagymértékben megritkítják a talaj élőlényeit, ami viszont a talaj tápanyagfeltárási tevékenységét csökkenti. Ezért ne tagadjuk meg a növénytől a kora őszi időjárás nyújtotta nagy előnyöket és vessünk időben. A korai vetés a nagy termés záloga. Dr. Fridecký Me etessünk csövesen kukoricát Jobb étvággyal eszik a hízók, kevesebb abraktakarmány kell a hizlaláshoz, tehát jobban jár a gazda, ha nem csövesen, hanem morzsolva és darálva eteti a kukoricát. A csövekről ugyanis a jószág, rosszul rágja le a szemeket, így az értékes abraktakarmányból mintegy 20 százalék veszendőbe megy és a csutka is rendszerint a trágyába kerül. A csövesen etetett kukorica szem-mennyiségének minden mázsájából 16 kiló húst és zsírt nevel a jószág, s ha ugyanezt a kukoricát lemorzsoljuk és darálva etetjük, minden mázsa darából 20 kiló húst és zsírt nyerünk. Ne etessünk tehát csövesen kukoricát! Ismerjük meg és gyűjtsük a gyógynövényeket KÁLMOS (vízililjom, szlovákul: puškvorec obecný.) Folyók partján, mocsarakban, ingoványos, iszapos helyen terem. Eredeti hazája Kelet- Azsia, onnan került hozzánk. Gyökerei fehérek, húsosak. Gyökértörzse a talajban, illetve a mocsárban vízszintesen fekszik, hossza körülbelül 25—50 cm, egy-egy év alatt fejlődött része pedig körülbelül 18 különböző hosszúságú szártagból áll, melyek felül zöld színűek, alúl pedig halványabbak. Levelei hosszú, szálas, kardalakúak. Hüvelyük alul vöröses. Földfeletti szára 4 oldalú, sokszor azonban háromoldalúnak látszik, s ezen csak eg etlen levél van. Virágzata húsos. Termése vöröses bogyó, néhány orsóalakú maggal (nálunk nem érik be.) Virágzik május-júniusban. A gyógynövénykereskedelemben a gyökere gyűjtendő, s itt Acori, vagy Calami radix néven ismeretes. Gyökértörzse fűszeres illatú, keserűen fűszeres ízű. Az elpusztuló levelek helyén háromszögletű, vagy sarlóalakú' sebhelyeket látunk, s ez különbözteti meg a hozzá hasonló, de értéktelen sárga nőszirom gyökértörzsétől. Többféle formában kerül forgalomban: hámozva, hámozatlanul (10-12 cm), vagy aprítva, kockára vágva, sőt poralakban is. ősszel az úgy nevezett nyugalmi álapotban, vagy koratavasszal a nedvkeringés megindulása előtt gyűjtjük. A kiásott gyökértörzset megmossuk, majd eltávolítjuk a mellékgyökereket, a levélnyél maradványokat s aztán felszabdaljuk. Lehetőleg fűtött helyen szárítsuk, vagy enyhe hőmérsékletű sütőkemencében. Lehet padláson is 3-4 újjnyi rétegben szétterítve. Hámozni csak nyers, vagy a fonnyadt gyökeret lehet. A szárítás addig történik, míg az egyes darabok könnyen törhetővé válnak. Maga a héj is értékes, azt is gondosan szárítsuk. Árnyékos, szellős helyen tároljuk s a szállítás zsákokban történjék. A gyökértörzs illóolajat (oleum Calami), továbbá Acorin nevű keserű anyagot tartalmaz. A gyógyászatban mind külsőleg, mind belsőleg használják. Jó étvágyjavító, emésztési zavarokat gyógyít, vagy pedig fürdőket készítünk belőle. Ebben az esetben hámozatlanul. A kálmos össze nem tévesztendő a sárga nőszirommal, amely szintén mocsaras helyeken található, hosszú kardalakú levelekkel, melyek szürkészöldek. Magas szára csúcsán több nagy sárga virág van. Nincs meg a jellegzetes fűszeres íze és illata, és a háromszögletű sebhelyek sem láthatók rajta. JM
