Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-09 / 41. szám

1938. október 9. fSídüsfives s Már 337 díjat tŰztünk ki a Szabad Földműves I. mezőgazdasági verse­nyének nyertesei számára. A 300 eredetileg tervezett és a 25 újonnan bejelentett díjon kívül szerkesztőségünkbe további 12 felajánlás érkezett. Az ajándékokat az egy­séges földművosszövetkezetek adják s ez azt bizonyítja, hegy mezőgazdasági dolgozóink nagy érdeklődést tanú­sítanak a mezőgazdasági versennyel szemben. Naponta érkeznek szerkesztőségünkbe az új feiajánlások, és a díjak száma egyre növekszik. A legújabb díjak a követ­kezők: Kacsai EFSZ: 20 liter bor. Vistuki FFSZ: Egy hízott sertés. Szenei EFSZ: 15 kilós választott malac Trnávkai EFSZ: 50 kg zöldség és egy kacsa. Alsójától EFSZ: 50 kilós süldó. Muzslai EFSZ: 10 liter bor. Ebedi EFSZ: Egy bárány. Ladzany-i EFSZ: 100 kg téli alma. Derzsenyei EFSZ: Egy esztendős birka. Dolinkai EFSZ: Egy pár kacsa Ipolyviski EFSZ: 50 kilós süldő. A Nový Tekov-i állami méntelep: 6—8 hónapos üsző. Az itt feltüntetett legújabb díjak mindennél jobban bizonyítják, hogy a Szabad Földműves 1. mezőgazdasági versenye iránt egyre jobban növekszik az érdeklődés. Földműveseink tudásszomja a haladó mezőgazdasági módszerek elsajátítása után világosan megnyilvánul eb­ben, hogy még anyagi támogatással is hozzájárulnak a fontos kérdéseket tárgyaló verseny sikeréhez. A szeren­csés nyerteseknek lesz minek örüiniök, hiszen egy hízott sertés nem megvetendő! Vegyetek hát részt minél töb­ben a versenyben, használjátok ki a kínálkozó alkalmat! I Nemcsak motorkerékpárt és fényképezőgépet lehet nyerni a versenyen, hanem gyönyörű rozsdamentes evőkészletet is. Versenyünk tehát az asszo­nyokra is vonatkozik. Hogy kik lesznek a képen látható tárgyak nyerte­sei, az majd eldől december 3-án. Akárki nyerhet. Egyenlők az esélyek! A verseny második kérdése Már több évszázad óta, minden ősz­szel a keményebb fagyok beállta előtt leszeletelt káposztát tesznek el hor­dókba, vagy kádakba a földművesek. Az ükapától fogva egész nemzedékek azonos módszerrel, lábbal tapossák, vagy doronggal gyúrják a vékony sze­letekre vágott káposztát és senki sem figyelt fel arra amikor a káposzta már az edényekben volt és leta­karták tisztára mosott deszkákkal és lenyomatták nehéz kővel, milyen fo-.­­lyamat kezdődik a legyűrt káposztá­ban, amely hosszabb erejedés után a tejsav-baktériumok segítségével nem­csak hogy szép fehér maradt, hanem puhává, ízletessé és kiadós embeú táplálékká vált. Az is előfordult, hogy ha a gazdasz­­szony egy-két napig nyitva hagyta a káposztás-hordó fedelét, a káposzta őfelső rétege megromlott. Feltesszük a kérdést: miért? Az­ért, mert a tejsav-baktériumokkal együtt vajsav-baktériumok is élnek, melyek a bomlást előidézik. A földművesek, de különösen a me­zőgazdasági szakemberek hosszú ideig gondolkoztak azon, mily módon készít­hetnének az állatok részére is hason­ló módszerrel ízletes takarmányt a hosszú téli időszakra, amikor a ter­mészet néhány hónapra nyugodt álom­ra tér és csak a várva-várt tavasz elején jelenik meg az első zöld cse­mege, a jó takarmány. Azon fáradoz­tak, hogyan készíthetnének olyan ta­karmányt, amely sem tápértékéből sem pedig takarmányértékéből nem veszít, sőt azzal, hogy nagy űrtartal­mú helyeken tárolják, tökéletesen le­szorított állapotban, új ízt nyer és pótolja a zöldtakarmány csaknem va­lamennyi tápanyagát. Nem arról akarünk Imi, hogy mikor jutottak erre a gondolatra. Azt akar­juk megvilágítani, hogy miből és ho­gyan készíthetünk télre minél több zöldtakarmányt, milyen folyamat kez­dődik az új módszerrel eltett takar­mányban, milyen következményekkel számolhatunk helytelen és szaksze­rűtlen elraktározás esetén és végül feleletet adni arra a kérdésre, milyen előnyei vannak az ilyen takarmánynak. A jó gazda még nyáron azon el­mélkedik, hogyan lehetne sikeresen átteleltetni az állatokat. Kaszálja, szárítja, gyűjti a szénát, lucernát és egyebet. A téli időszak hosszú, gyor­san fogynak a kazlak. A napon szárí­tott takarmányból viszont elsősorban kipárolog a víz, de vele együtt sok értékes tápanyag is. A szárítás követ­keztében a tápanyag tizenöt százalé­kát is elveszíti a takarmány. Ha esős időszakban szárítjuk, akkor a tápa­nyag-veszteség gyakran eléri a 40 százalékot. Az ilyen takarmány kép­telen pótolni az ízletes nyári' legelőt, füvet, vagy lucernát. Hiába szecskáz­zuk, pároljuk és keverjük darával a száraz lucernát, nem nyújt az állat­nak kellő mennyiségű tápanyagot. Az állat visszaesik, megái! a fejlődésben, a fejősöknél ne dig csökken a tejhozam. Ez nagy hiba. Arra kell törekednünk, hogy egész télen keresztül magas táp­értékű takarmányunk legyen, hogy ne csökkenjen az állatok hasznossága. Tehát, hogyan csináljuk ezt? A ká­posztához hasonlóan a zöld takarmá­nyok is sok szénhidrátot, cukrot és egyéb tápanyagot tartalmaznak. Azzal hogy a leszorított takarmányhoz nem engedjük hozzájutni a levegőt, bakté­­rioíőgus folyamat kezdődik (a szén­hidrátok a tejsav segítségével vajsav­vá változnak), amely az elraktározott .anyagot még zöld állapotban konzer­válja. Ezért a zöld takarmány sike­res konzerválásának alapvető feltétele a megfelelő tárolási hely, másrészt pedig az említett szénhidrátokat tar-Ke feledkezzünk meg a szelvényekről! A Szabad Földműves 1. mezőgazda­­sági versenyébe sok ezer olvasónk be­kapcsolódott. A szerkesztőségbe ér­kező levelek százai azt bizonyítják, hogy olvasóink és levelezőink alig vár­ják a következő kérdés megjelenését. Sokan azonnal áttanulmányozzák a kérdést és azonnal be is küldik rá a feleletet. Ez rendben is volna, hely­telen azonban az, hogy a megfejtés­hez nem mellékelik a hozzátartozó szelvényt, bár erre ismételten figyel­meztettük b. olvasóinkat. Szelvény nélkül még a legjobb megfejtés is ér­vénytelen. Ismételten kérjük tehát kedves olvasóinkat, hogy a felelethez mellékeljék a szelvényt is. A meg­fejtéseket egyszerre, az utolsó kérdés megjelenése és megfejtése után is be lehet küldeni. Szerkesztőség. Hol szerezzük be a hiányzó számokat Sok olvasónk, vagy új előfizetőnk későn szerzett tudomást a Szabad Földműves mezőgazdasági versenyé­ről. Szeretne azonban bekapcsolódni a versenybe, de nem tudja megsze­rezni az első kérdést, vagyis a lapnak azt a számát, amelyben az első kér­dést közöltük. Értesítjük olvasóinkat, hogy amennyiben már megrendeltek lapunkat, de a verseny első kérdésé­vel foglalkozó számot esetleg nem kapták meg, úgy írják meg azt szer­kesztőségünknek, hogy amennyiben módunkban áll, megküldhessük a hiányzó számokat. Paulík Jánosné írja: Én már 58 éves vagyok. Kiskorom­tól fogva a mezőgazdaságban dolgo­zom és ismerem a növénytermesztés és az állattenyésztés problémáit. Nagy örömmel vettem tudomást a Szabad Földműves mezőgazdasági versenyé­ről, melyben én is részt akarok venni. Számomra ez lesz a vizsgatétel, itt értékesíthetem legjobban a hosszú évek során szerzett tapasztalataimat, tudásomat. Kérem a szerkesztőséget, értesítsen, hogy az egyes kérdésekre kidolgozott feleletet külön-külön, vagy pedig egyszerre küldjem-e be? * * * A Szabad Földműves szeptember 18-i számában részletesen ismertettük olvasóinkkal a verseny feltételeit. Paulík Jánosné kérdésére azonban megismételjük, hogy a megfejtéseket lehetőleg egyszerre, vagyis az utolsó kérdés megjelenése után kell bekül­deni a szerkesztőségbe a mellékelt szelvényekkel együtt. Lehet azonban külön-külön is. A díjakat hatósági közeg jelenlétében sorsoljuk ki 1955. dec. 3-án a racsai EFSZ kultúrter­mében. A nyertesek névsorát a sor­solás utáni legközelebbi számban kö­zöljük;___________________________ talmazó elégséges mennyiségű zöld anyag. Ezek közé tartozik elsősorban a kukorica, napraforgó, répaszelet, ré­pafej, stb. Ezeket a növényeket olya­nokkal keverjük, melyeknek alacso­nyabb szénhidrát-tartalmuk van: lu­cerna- fű, bükköny, borsó, lóbab. Eze­ket apróra vágjuk és földbeásott al­kalmas helyen tároljuk, minél tömö­rebben leszorítva. Fontos, hogy az e célra elkészített anyagot jó szorosan lenyomtassuk, hogy a lé kifolyjon belőle. Ha nincs elég nedvdús anyagunk, a szárazabb takarmányt öntözzük meg vízzel. A lenyomtatást lelkiismreetesen kell vé­gezni, mert ahogy a gazdasszony fe­lenyomtatást lelkiismeretesen kell vé­­posztahordóba behatolt levegő és vaj­sav erjedéses bomlást okozott, ugyan­úgy a hanyagul lenyomtatott takar­mány is bomlásnak indul és megrom­lik. A lenyomtatott takarmányt kb 10 cm-es ponyvaréteggel kell bevonni, azt pedig 50—60 cm vastag földré­teggel betakarjuk. A jól konzervált zöldtakarmány nemcsak tápértékét tartja meg, hanen, ízesedik és az állatok úgy fogyaszt­ják, mint a legjobb legelő-pótló cse­megét. Ha ilyen takarmányt etetünk az állatok gyorsan fejlődnek, emel­kedik a tejhozam, sőt egyes szövet­kezeti tagok véleménye szerint a tej csak úgy ömlik tőle a sajtárba. Találjátok ki tehát kedves olva­sóink, milyen takarmányról van szó s ha megfejtitek, próbáljátok ki. Ha ezen a téren vannak jó tapasztalatai­nk, írjátok meg azt is a feleletben. figyelmeztet és tanít a mezőgazdasági kiállítás Az érsekújvári mezőgazdasági kiál­lításon városi és vidéki dolgozók cso­portokban verődve szemlélik a gép­parkot, az állattenyésztési és növény­­termelési pavillonókat. A kiállítás minden részének van valami sajátos­sága, különös vonzóreje. A gépparkban a sok iskolás gyerek már nem csak kíváncsiskodik, hanem örömmel, szaknyelven újságolja az újonnan érkező dolgozóknak: „Ez itt Zetor vontatási saraboló". „Amaz a gép pedig műtrágya szóró“, „Ott, a bejáratnál szűksoros vetögép van". Répakombájnról, rendsodró gépről, réthengerről, szóval minden gépről tudnak vatami okosat mondani ezek a fiatalok. Az idősebb dolgozók bol­dogan hallgatják a fiatal szakértők véleményét és velük együtt közösen átvizsgálnak minden gépet. A diák­lányok a fajgalambokban gyönyör­ködnek. Sokan elhatározták, hogyha hazamennek, ők is hozzákezdenek a galambtenyésztéshez. A jatói szövetkezet fehértollú pekin­gi kacsái és a csúzi szövetkezet nagy tarajos leghorn tyúkjai az asz­­szonyok figyelmét kötik le. A kürti szövetkezet borkóstolóját pedig az em­berek látogatják szívesebben. A növénytermesztési nagy pavilion először csodálatba, majd gondolkodó­ba ejti a látogatót. Azok a nagy tö­kök, amelyet egy ember csak nehe­zen tud felemelni, félméteres uborkák, gyermekfej nagyságú kalarábé, sok gabona és százféle egyéb kiváló ter­més nem a véletlen müve, hanem a haladás útján levő mezőgazdaságunk eredménye. A pavilion közepén jegyzeteket és grafikonokat látunk két sorban. A jegyzetek elárulják, hogy az egyes gazdaságok mennyi műtrágyát hasz­náltak a talaj megművelésénél. A grafikonok pedig azt szemléltetik, hogy egy-egy falunak hány százaléka folytat nagyüzemi gazdálkodást, és megmutatja azt is, mennyien járják a régi utat. Az alsójától szövetkezet, műtrágyá­zást tervét legjobban, vagyis 107 szá­zalékra teljesítette. Ennek köszönhe­tő, hogy búzából 18,30 mázsás hektár­hozamot ért el. A baromlakiak csak 41,5 százalékra teljesítették műtrá­gyázást tervüket és az eredmény is csak ilyen kicsi: 13,7 métermázsa. A csúzi szövetkezet 104 százalékos mű­trágyázást tervteljesíléssel a második helyet foglalja el, de búzából az át­lagos heklárhozam elérésében mégis első lett: 24,50 mázsával. Erre ma­gyarázatot a jobb agrotechnikában és a nagyüzemi gazdálkodás előnyé­ben találunk. Csúz község határának 97,4 százalékát a szövetkezet műveli és csak 2,6 százalék van a magán­gazdák kezében. A nagy növénytermelési pavilion melleit még két kisebb pavilion is lát­ható. A kettő közül, hogy melyik a szebb, nehéz lenne eldönteni. Csak amikor végigjárjuk, akkor tudjuk megállapítani, hogy ezek nem egy­mást múlják felül, hanem egymást kiegészítik. Az egyik kis pavilion az állami gazdaságoké. Benn a teremben villanyfényben vibrál a szebbnél szebb gyümölcsök, gazdasági növé­nyek. és termények színpompája. A homlokfalon egy nagy ötágú csillag díszük, piros szőlöfiírtökből összerak­va. A falat dohánylevelek takarják, amelyek olyan rendszerben helyezked­nek egymáshoz, mint erdészlakon a kézi faragása zsindelyek. A kiátlítás anyaga itt kevesebb, mint a nagy pa­­viílonban, de minőségben felülmúlja azt. A látogatók közös véleménye, hogy az állami gazdaságok annyiban vannak előbbre a szövetkezetektől, mint a szövetkezetek a magángazdál­kodóktól. A másik kis pavillonbari a Micsu­­rin-körök hazai és melegégövi növé­nyeit látjuk. A földi mogyorót szá­rastól, gyökerestől üveglombikban szemléltetik. A kürti nyolcéves iskola háromméteres kukoricáján szűrönként 3-4 cső csüng a súlyától meghajolva. A surányi mezőgazdasági iskola mi­­csurinkövetői a növényeket és gyü­mölcsöket talajmintákkal együtt ren­dezték el a pavillonban. A fiatalok­nak nemcsak a munkája, hanem rend­­szeretete és müvészérzele is vissza­tükröződik ezen a kiállításon. A falra különböző magokból kirakták a mik­roszkóp/ alakját és a vizsgálati tár­gyakat. A Alicsurin-körök pavillonja mutatja meg igazán jövőnk távlatát, ahol az elméleti tudás a gyakorlati munkával szorosan összefonódik. Napról, napra többen látogatják az érsekújvári mezőgazdasági kiállítást, ahol a látogatók felfrissülést, újabb munkakedvet nyernek és gazdag ta­pasztalatokat szereznek. Ez a kiállí­tás további lépést jelent mezőgazda­ságunk fejlesztésében. CSURILLA JÓZSEF A nyitrai mezőgazdasági kiállításon .. . A festői szépségű nyitrai vár tövé­ben nagy a sürgés forgás. A kerületi mezőgazdasági kiállítást az első 2 nap majdnem 10 ezer ember látogatta meg. Az új kiállítási pavilon díszes homlokzatán őszi szél lengeti a baráti népi demokratikus országok lobogóit. A bejárat külső falát a kerület leg­jobb mezőgazdasági dolgozóinak ha­talmas fényképei díszítik. Ott van Nagy János a zselízi gépállomás hí­res kombájnosa, Kompan József a lé­vai állami gazdaság löki részlegének dolgozója, Balogh Lajos, Borka Fe­renc, Illés István, a szimői EFSZ dol­gozója, vagy Mrska János elvtárs az ifjúságfalvi szövetkezet rizsgondozója. Ahogy belépünk a szövetkezeti isko­lák grafikonja tűnik szemünkbe, melyből megtudjuk, hogy az idén már az iskolák száma 19, míg a tanulók száma az 1952/53-as év 939 tanulójá­val szemben ma már 1765. A másik oldalon a grafikon a nyitrai kerület EFSZ-ei számának növekedését mu­tatja, melyek 1950-hez viszonyított íl,50 százalékkal szemben most 37,72 százalékot tesz ki. A kiállításon a pompás gazdasági gépek egész sora fogadja a nézőt, a különböző kombájnoktól, répaszedők­től, lencséplöktől, egészen a hatalmas csövezetű „Toron” szénahordőig itt minden megtalálható. A látogató ked­vére gyönyörködhet a növényterme­lés és az állattenyésztés eredményei­ben. Lám, az egyik pavilonban bakla­­zsánt láttunk, melyet az ebedi EFSZ termelt. Hasonlóképpen óriási mére­tű tököket és zöldségféléket is talá­lunk a Horné Ozorovce-i és vajkai EFSZ földjeiről. Az ifjúságfalvi EFSZ viszont két olyan nagy növésű tököt állított ki, ami még a jellegzetessé­gek kedvelőit is meglepte. A berencsi EFSZ rizzsel, a szelöcei EFSZ pom­pás piros paprikával vesz részt a ki­állításon. Nagy a sürgés-forgás a sze­­denki megcsodálja a meghonosított növényeket, a kínai teát, a szóját, földimogyorót a fehpr vattaszerű gya­potot, a lufát, mely növényi spon­­gyát termel. A Tornóci Állami Gazda­ság gyógynövényeit is itt láthatjuk. Egy helyen szinte azt hittük, hogy kölnivizet fecskendeztek a levegőbe, olyan illatot árasztott a levendula. A Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézet különböző érdekességekkel szerepelt a kiállításon. Az egyik pa­vilonban szőlőkiállítás volt. Ezen a téren a lévai és a bajcsi állami gaz­daságok tűntek ki. Nem messze tőle egy másik pavilon a nyitrai kerület méhészetét mutatja be. A kiállításon képet alkothatunk a kerület gyü­mölcstermeléséről is, külön térképek tüntetik fel a nyitrai kerület alma és baracktermelő területeit. Megtalálhat­juk itt továbbá a rovarok és hernyók elleni védekezés helyes módját, va­lamint a baromfi- és háziállat-kiállí­tást is. Alfonznak és Elionak, a kiál­lítás két bikájának ugyancsak nagy számú nézőközönsége akadt. A láto­gató megismerkedhet a dohányter­mesztés eredményeivel. Ezen a téren első helyen a kamanovai EFSZ áll, a második helyen pedig a sárői, majd pedig a kiállítás egyik látogatott he-" lye a gutái EFSZ lacikonyhája, ahol a két nap alatt tíz disznó fogyott el. A jó pecsenye után aztán a kürti EFSZ pompás „murcija” vagy ahogy Nyitrán nevezik, „burcsákja" oltja a látogató szomját. Senkit sem kell „meggyőzni”, hogy izét vegye ennek a forrásban levő új bornak. A sátor enélkül is nagy látogatottságnak ör­vend. A kiállítást az esti órákban , amikor a vén Zobor fölé koszorút vertek az ezüstös csillagok s neon­fényben úsznak a nyitrai rétek, a dolgozók, tömegei látogatják. A kiál­lítás minden egyes tárgya az épülő szocializmus lendületét és az örömte# jövőt hirdeti.

Next

/
Thumbnails
Contents