Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-02 / 40. szám

10 földműves 1955. október 5. SPORTHÍREK ^ЛЛЛ/^ЛЛЛЛ✓^/^ЛЛ/V^ЛЛЛЛЛЛЛ/^ЛЛЛ/^ЛЛ/^/V✓V^/W^/W^AЛAЛ/^/WWVWWWVVWV Négy magyar- és három csehszlovákcsúcs A magyar férfiválogatott 115:97 , a női válogatott pedig 54:52-re győzött Bratislavában II. ért. í ; 39. szám it--------------íl IMItlIMIIIIIIIIIIIIIIIUI VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. iitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiHiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiHtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH mu un iiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiaiiiiiiiiiiHiiiiiuiiiiiHiiiiiHiiiiiiiiiiuiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiiii«i A szocialista munkaverseny A szocialista munkavállalások és munkaversenyek gazdasági életünk mozgató erejévé váltak. Ezek alapoz­zák meg dolgozóink kezdeményező kedvét a nagyobb termelés elérésé­ben. Mindkettőt nagyon jól ki lehet használni a vadászat terén is, amint ezt egyes járási védegyesületeink el­ért eredményei mutatják. Ezen ver­senyek sikeréhez szükséges, hogy mi­nél több vadászgazda kapcsolódjon be­le. A vállalások és versenyek szer­vezése szempontjából mindig tekintet­be kell venni az egyes vidékek ég­hajlati viszonyát, s erdei, mezei, hegyi területeken, vagy síkságon külön-kü­­lön kell a versenyfeltételeket megálla­pítani, mert a munkafeltételek is kü­lönbözők. A verseny értékelését leg­célszerűbb pontozással végezni, mert ez a legigazságosabb. A verseny eredményeként fontos hangsúlyoznunk, hogy ezáltal a va­dásztársak szaktudása, a kölcsönös ta­pasztalatcsere és az elért eredmények mérlegeléssel való összehasonlítás út­ján gyarapodik s ugyanakkor a ver­seny a nemtörődöm vadászokat igyek­­vésre serkenti, és szinte kényszeríti az egyes hiányosságok eltávolítására. 1. A vadról való gondoskodás, azaz etetők, sózok, magaslesek felállítása, s ezek karbantartása. Takarmány be­gyűjtése s ennek minőségi megőrzése. A károsvad fogására szolgáló berende­zések felállítása és karbantartása; csenderesek kiültetése, a normalizált vadállomány megtartása, esetleg fel­javítása. 2. A vadászatok helyes megszerve­zése, azaz a puskások és hajtok szá­mának helyes megválasztása, a vadá­szatok jó vezetése, a vadászfegyelem megtartása, kellő számú (vadászatilag használható) eb használata a vadásza­ton. 3. A lelövési és fogási terv: a le­­lövés és fogás helyes tervezése és teljesítése, valamint a vadbeadás 100 százalékos teljesítése. 4. A terület vadállományának vad­telepítéssel való feljavítása és vérfel­frissítése. 5. A fészekaljak megmentése a ki­kaszálás elől. 6. A károsvad irtása, azaz a károsvad állományának arányos csökkentése. Ezt a versenyt külön pontozással kell értékelni s különösen fontos ez az év második negyedében (a szaporo­dás idején). Végül uhu tartása. Az el­pusztított károsvadról pontos jegyzé­ket kell vezetni. 7. A vadorzók elfogása s bíróság elé való állítása. 8. A mezőgazdasági és erdei mun­kákban való részvétel brigádmunkák révén, azaz az erdő és mezőgazdaság támogatása, a ledolgozott munkaórák és teljesítmények nyilvántartása. 9. A vad szőrméjének és gereznájá­nak beadása. 10. A vadásztársaságok tagjainak és állandó vendégeinek arányos száma a terület kiterjedésének arányában. Szakelőadások rendezése, vadászfilmek, diapozitív képek vetítése. Könyvtár lé­tesítése s az olvasott könyvekről nyil­vántartás vezetése. A tagok állandó, rendszeres oktatása. Külön büntető pontokkal kell ér­tékelni a vadászgazdák, vagy tagok elmaradását a gyűlésekről, előadások­ról, tanácskozásokról, brigádmunkák­ról stb. A szocialista munkaversenyek sike­rének biztosítása elsősorban a jó pro­pagandától függ, mely a környék leg­jobb vadászgazdáit s vadászait a leg­jobb eredmények elérésére serkenti. Végül igen fontos a munkaverseny győztesei között jutalmakat kiosztani, mely lehet jó könyv, vadászati se­gédeszköz, esetleg pénzjutalom is. A jól megszervezett és igazságosan értékelt szocialista munkaversenyek és vállalások nemcsak a vadászok jobb és sikeresebb munkáját segítik elő, hanem az egyes vadászok szaktudását s szorgalmát is növeli. Európa atlétikaszakértőinek és hí­veinek figyelme két napra Bratisía­­vára összpontosult, ahol a 9-ik cseh-: szlovák—magyar férfi- és a 6-ik női találkozót rendezték meg. A magyar férficsapat a. finnek, az angolok és a lengyelek felett aratott nagyarányú győzelmei után favoritként állt ki idei negyedik válogatott viadalára is, de favoritként kezelték a magyar női vá­logatottat is, amely eddig minden al­kalommal legyőzte a csehszlovák vá­logatottat. Bratislava ezúttal másodízben látta vendégül a csehszlovák és magyar atlétika legjobbjait, öt évvel ezeiőtt 18 pont különbségű győzelmet aratott Bratislavában a csehszlovák férfiválo­gatott s a mostani viadalon is 18 pont különbség mutatkozott a két ország férfiválogatottja között, ezúttal azon­ban a magyar atléták javára. A ma­gyar női válogatott öt évvel ezelőtt is győzelemmel hagyta el Szlovákia fővárosát, akkor nyolc pont különb­séggel sikerült győznie, most csak kettővel. A csehszlovák—magyar férfi­viadalok eddigi kilenc találkozójának mérlegén hat magyar és három cseh­szlovák győzelem szerepelt. A férfi versenyszámok eredményei: 100 m: 1. Janeček 10,5 mp. (cseh­szlovák csúcsbeállítás). 200 m: 1. Gol­­doványi 21,6 mp. 400 m: 1. Janeček 48,3 mp. 800 m: 1. Rózsavölgyi 1:50,6 p. 1500 m: 1. Rózsavölgyi 3:42,2 p. 5000 m: 1. Tábori 14:06 p. 10 000 m: 1. Kovács 29:02,6 p. (új magyar csúcs.) 3000 m akadály: 1. Rozsnyói 8:48,6 p. 2. Brlica 8:49,4 p. (csehszlo­vák csúcs). Magasugrás: 1. Kővár 205 cm (új csehszlovák csúcs). Távolug­rás: 1. Földessy 744 cm. Rúdugrás: 1. Homonnyai 420 cm. 2. Krejcár 420 cm. Súlylökés: 1. Skobla 16,72 m. 2. Mihályfi: 16,55 m. (új magyar csúcs). Diszkosz: 1. Merta 53,90 m. Kalapács­­vetés: 1. Csermák 60,68 m. Gerelyha­jítás: 1. Krasznai 78,04 m (új magyar csúcs). 4x100 m váltó: 1. Magyaror­szág (Zarándi—Varazsdi—Csányi—Gol­­doványi) 41,2 mp. 2. Csehszlovákia. 4x400 m váltó: 1. Magyarország (Ka­­rádi—Bánhalmi—Solymosi—Szentgáli) 3:14,2 p. A női versenyszámok eredményei: 100 m: 1. Neszmélyi 12 mp. 200 m: koszvetés: Fikotová 47,97 m. Gerely- Aranka 2:09,3 p. 80 m gát: 1. Trkalo­­vá 11,3 mp. (új csehszlovák csúcs). Magasugrás: 1. Modrachová 163 cm. Távolugrás: 1. Gyarmati 576 cm. Súlylökés: 1. Vikusová 13,98 m. Disz­­kovszvetés: Fikotová 47,97 m. Gerely­hajítás: 1. Zátopková 50,83 m. 4x100 m váltó: 1. Magyarország (Greminger­­né—Orbán—Dénes—Neszmélyi) 46,8 mp. (új magyar csúcs). 2. Csehszlo­vákia. I/ Őszi örömök Északon Messze fent az északi sark felé, ahol az ősz korán beköszönt, a va­dászoknak külön őszi örömeik van­nak. Talán ez a legszebb évszak itt ezen a hideg zuzmarás tájon. Ami­kor elkezd hullani a fa levele s az erős hideg szél valóságos barázdá­kat szánt a tavak vizén s tövestől csavar ki gyengébb fákat, megjön a hideg őszi eső is. Ilyenkor néhány madárfajta már készül a nagy útra s csoportokba verődve szervezi vo­nulását. A víziszárnyasok idegesen röpködnek, tollászkodnak, keresik ve­zérüket, akire majd rábízzák a veze­tést. nyírek, vagy nyírfák magas ágaira egyesével azokon a helyeken, ahol a fajdok gyülekezni szoktak. A csa­liktól nem messzire gallyból és szé­nából jó leshelyet készítenek ma­guknak s várják az ébredő fajdo­­kat. A kitett figurákat pontosan szél ellenében kell állítani, nehogy a szemfüles madarak rájöjjenek a csa­lásra. A fájd ugyanis sohse ül szél­nek oldalt vagy háttal, mert ez fel­borzolja tollát, hanem pontosan a szél ellen. Ha a figurákat jól elhe­lyezték, akkor ezek mellé rendszerint egy-egy fájd telepszik párnak. Л kakas figurája mellé tyúk s megfor­A lilék, a szárszalonka s sokféle hosszúcsőrű csodálatos madár mind húzódik a magasabb fekvésű szára­zabb kehiekre, ahol órákhosszat el­állnak féllábon s szunyókálnak. Csak kiállított őreik vigyáznak pihenésük­re. Az a szárnyasvad, mely nem köl­tözik el s télen is ott marad, szin­tén nyugtalan, s változtatja helyét. Azt lehetne mondani, — s ez a faj­­dokra is vonatkozik, — hogy most tartják őszi parlamenti ülésüket. A kis nyírfajdok ilyenkor minden irányból egy helyre sereglenek fákon egymás mellett ülve, dzsa­­vognak. Csodálatos hangzavar ez az ö beszélgetésük. Néhányszor megfi­gyeltem ilyen gyűlésüket, Egyik fájd kiválik a többi közül, illegeti ma­gát a többi előtt, a többi megnézi s válaszolgat neki. Olyan az egész, mintha komolyan vitatkoznának. — Am-'r* r-iyihük észrevesz valami ve­­sicueanet, vége van a parlament­nek. szét rebben az egész sereg. Már kora reggel nyugtalanul röp­ködnek ezek a szép, fériyes tollú madarak s keresik párjukat. El-el­­üldögélnek egy magas nyír ágán, rendesen párosával. A vadászok ki­használják a fajának ezt az őszi szórakozását. Kitömött, esetleg kel­méből készült fájd csalival vadász­nak. ló korán, mielőtt a fajdok kel­nének, kikötik ezeket a figurákat a dítva. A fajdokat kispuskával lövik, mert ennek csattanása nem nyugta­lanítja őket. Ha egy fára több csa­lit kötöttek, s több madár telepszik meg rajta, akkor először mindig a legalsó ágon ülő fajdot kell lelőni, nehogy esésével az alatta ülőket megzavarja. Ha jól sikerült lövés után a fájd lebukfeneezik a fáról, a felette ülők csak nyakukat nyújtogat­ják, csavargatják, de nem mozdul­nak helyükről. Ha azonban a lövés nem sikerült s a földre pottyant fájd vergődik, vége a mulatságnak, mert a többi szétrebben. Nemcsak a vadászok lesik ilyen­kor a fajdokat, hanem a ragadozó­­madarak is. Egyszer ilyen vadásza­ton elszundítottam s csak a nagy zajra, s szárnycsattogásra ébredtem. Puskám után kapva, felpillantottam a fára a kitett csalik közé. Egy hatalmas héja csapott te az én egyik csalifajdomra. Ez persze meg se moc­cant. A karmai közé kapva, fel akart repülni, de a kitömött fajdfigura oda volt jól kötve az ághoz s így nem bírt vele. A csalimadár zsinórja megfeszült s olyan volt a szép ma­dár, mint valami madzagon tartott nagy sárkány. Egy jó lövéssel sike­rült a kellemetlen vendéget elhall­gattatnom. A siketfajd már nem olyan meg­gondolatlan s fecsegő, mint kis fé­ké e rokona. Nem lehet becsapni holmi kitömött madárfigurákkal. Itt már más fortély kell, mert azért ennek a madárnak' is meg­van a gyengéje. Ha az ember csöndes őszi estén óvatosan, lábbeli nélkül, meleg gyapjúharisnyában zajtalanul lép­ked az erdőben, fura hangokat hali­­hal. Mintha nagy esőcseppek poty­­tyennának a keserűlapu széles le­velére. Ha tovább megy, meglátja a nagy barna madarat, amint egy nyárfán tépi a falevelet. Amint köze­lebb ér az ember, felfigyel az óvatos madár, s ha a vadász nem elég für­ge, megbillenti szép szárnyát és eltű­nik a sűrű lombkorona között. Olyan szeme van ennek a széptollú zsivány­­nak, hogy talán még hátrafelé is lát. Elég nehéz puskavégre kapni. Van a siketfajdnak még egy fura szokása. Ez nála külön őszi szokás, amelyet a természet kényszeríteit rá. Télen a tűlevelű fák jéggé fagyott rügye az élelme s ehhez már most szoktatja a begyét, hogy a kemény téli eleséget is megemészthesse. — Ilyenkor apró kavicsokat keres s ezek­kel tömi meg begyét. Ezért azután a száraz patakmedreket, partoldalakat keresi fel, ahol sok az ilyen apró ka­vics. Ha a vadász azután megtalálja az ilyen kavicsközpontot, akkor minden este hazavihet magával 1—2 szép kakast. A vadász-trófea és a vadászrész A máig megőrzött vadásztradíció és a megállapított szabályok alapján tró­fea az agancs, vadkan-agyar, ózbak­­agancs a siket, vagy nyírfajd, esetleg a szalonka is. A trófea azé a vadá­szé, aki ezt elejtette. Amennyiben a vadászgazda a szarvas vagy dámvad levetett agancsát gyűjtötte volna, úgy ezt is, mint a trófea tartozékát hoz­záadja az elejtett vad trófeájához. Mindenegyes trófeát pontozás alap­ján meg kell bírálni, hogy az elejtett vad minőségéről pontos adataink le­gyenek, Az úgynevezett kis vadászrész. azaz a csülkösvad belső részei (szív,t máj, vese, tüdő, stb.) azé a vadászé, aki a vadat elejtette. Az állami erdőben (ahol a terület saját kezelésben van, s nincs bérbeadva) ott a vendéget kisérő személyzeté, ha a vendég ki­sérő nélkül volt, akkor az erdőgond­noké a trófea. A lelövés után a vadat rendesen ki kell zsigerelni. A vadászgazda felelős a vadászat rendes menetéért s ügyel­nie kell a szabályok, a törvények s az egyes szokások betartására. Szovjetunió—Magyarország 1:1 (0:0) Gyönyörű őszi napsütésben több mint 100 ezer néző előtt találkozott a budapesti Népstadionban a labdarú­gás „koronázatlan királya” a világbaj­nok német együttes ellen nemrégiben győzelmet aratott szovjet válogatott csapattal. Ezzel, ahogyan sokan vár­ták, a legmagasabb színvonalú mérkő­zésnek kellett volna megvalósulnia. Ez azonban nem egészen így történt. A találkozó kemény küzdelmet, de szem­re csak néha hozott szép játékot. A vendégcsapat óriási lelkesedéssel, ki­tűnő erőnlétben harcolta végig a 90 percet. A magyarok viszont nagyobb rutinnal s talán egy aránylattal jobb technikával rendelkeztek. A találkozó gólnélküli félidő után 1:1 arányban el­döntetlenül végződött. ★ ★ ★ Ma Prágában kerül sor a 23. csehszlovák—magyar válogatott mérkőzés­re. A két ország eddigi találkozóinak mérlege' így állítható fel: 8 magyar győzelem a két világháború között,5 magyar győzelem a felszabadulás után, 3 csehszlovák győzelem a kétvilágháború között, 1 a felszabadulás után és 5 döntetlen. A testnevelésnek is hstásos tényezővé kell válnia az új ember és az új élet kialakításában Az elmúlt napokban a Szakszerve­zeti Ház előadótermében a Szlovákiai Testnevelési Sportbizottság kibővítet; vezetőségi ülést tartott. Á megnyitás után Dr. Július Viktory, a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság elnöke mondott beszédet, melyben az eddig elért eredményeket értékelte,- majd az elkövetkezendő feladatokról beszélt. Az ülésen felszólalt Pavol David, Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára, aki a testnevelés fejlesztéséről a többi között a követ­kezőket mondotta: — Egységes testnevelésünk fejlődé­sében nagy és szép eredményeket ér­tünk el. Még mindig eltöltik lelkünket azok a felejthetetlen benyomások, amelyek a járási és kerületi Sparta­­kiádon, különösen pedig Prágában az I. Országos Spartakiádon szereztünk, amely valóban örvendetes seregszem­léje volt testnevelésünk erejének és hatalmasságának. Az egész világ előtt joggal büszkék lehetünk testnevelésünk sikereire, a­­melyeket oly világosan fejezett ki az I. Országos Spartakiád. Rendszerünk el­lenségeinek gyűlölködése semmiképpen sem veszélyeztette se nem gyöngítet­te nagy sikerét. Testnevelésünk előtt nagy és felelősségteljes feladatok áll­nak. Ezért a párt és a kormány hatá­rozatában kitűzött feladatok, amely vezérelv abban, hogy egységes test­nevelésünk és sportunk mindjobban teljesítse nagy hivatását a szocialista társadalom építésében. Határozottan helytelen dolog volna, hogy ha a Spar­takiád előkészítésében és szervezésé­ben elért sikerek után pihenőre tér­nénk és a további feladatok mellett nem látnánk meg a testnevelésünkben mutatkozó számos komoly hiányossá­got. Hibák mutatkoznak a Sokol-szaka­­szon. Azt hiszem, hogy az utánpótlási és felnőtt gyakorlatozok összetételé­nek vizsgálata megmutatná, hogy a Sokol-gyakorlatozók nagy százaléka a mezőgazdasági ifjúság tanulóinak so­­soraiból s a városi fiatalságból stb. került ki. Hányán voltak közülük szö­vetkezeti tagok és dolgozó földműve­sek? Bizonyára nagyon kevesen! Ez a megállapítás határozottan meg­mutatja az utat, amelyen a falvakon a testnevelési mozgalmat fejleszteni kell. Biztos, hogy a testnevelést mint az új ember nevelésének egyik ha­talmas tényezőjét, nem lehet elszige­telni a falvak, szocialista építésének feladataitól. A CSKP X. kongresszusán kitűzött feladatok testnevelésünk szá­mára is világos irányelveket jelente­nek. Testnevelésünknek igazán mély gyökeret kell vernie falvainkon. Az EFSZ-ek mindig szélesebb és erősebb hálózata kétségkívül megteremti test­nevelésünk fejlődése számára a leg­kedvezőbb feltételeket. De ez még nem volna elég. Magának a testneve­lésnek is hatásos tényezővé kell vál­nia a falvakon az új ember és az új élet kialakításában. A mezőgazdasági munka gépesítésének állandóan emel­kedő színvonala alkalmat nyújt és elég idpt ad földműves ifjúságunknak is a testnevelés és a sport űzésére. Testnevelésünknek tehát megvan min­den feltétele arra, hogy felelősségtel­jes feladatait teljesíthesse. Elsősorban a tömeges testnevelésről és sportról van szó. Arról, hogy ne legyen egyetlen falu, vagy üzem sem, ahol a testnevelési mozgalom mély gyökeret ne verne, ahol ne volna a testnevelési mozgalomra politikailag és szakmailag elég felkészült dolgozó A feladatok teljesítését lehetővé te­szik számunkra a testnevelésünkben tett új intézkedések és szerkezetének bizonyos megváltozása, amikről a test­­nevelési dolgozóknak Prágában tartott országos konferenciája tájékoztatott bennünket. Ezek az intézkedések két­ségkívül további előrehaladást jelen­tenek. Nem kételkedünk abban, hogy test­nevelésünk teljesíti a maga feladatait az áldozatkész vezetők, gyakorlatozok és oktatók ezreinek támogatásával és sportolóink hatalmas seregének aktív részvételével. Megvagyunk győződve arról, hogy a lelkesedésnek az a láng­ja, amely az I. Országos Spartakiádon gyulladt ki, hatalmas tábortűzzé válik. Mindent megteszünk, hogy a csehszlo­vák testnevelés, mesterének, a győzel­mes szovjet testnevelés példája nyo­mán, vezető helyre kerüljön — fejezte be beszédét David elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents