Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-02 / 40. szám
f95S. Oktober §. földműves 5 1 **»i toio műves ELSŐ MEZŐGAZDASÁGI VERSENYE Már 325 díjat tűztünk ki a Szabad Földműves I. mezőgazdasági versenyének nyertesei számára. A 300 eredetileg tervezett és az újonnan bejelentett 7 díjon kívül szerkesztőségünkbe még 18 felajánlás érkezett: 1. Egy „Heros” fűkaszáló gép Kčs 1500.— értékben. 2. Villanymotor 5—10 KW Kčs 1250,— értékben. 3. „Kuli” hántoló Kčs 1100.— értékben. 4. Egysoros „Regent“ fogatoseke Kčs 650.— értékben. 5. DBT fogatos szöges-borona Kčs 625.— értékben. 6. „Raketa” trágyalé-szivattyú Kčs 600,— értékben. 7. „RAN” kukoricamorzsoló Kčs 560.— értékben. 8. Tíz mázsa műtrágya Kčs 563.30 értékben.' 9. „RANA” saraboló Kčs 325,— értékben. 10. Húsz gyümölcsfa Kčs 300,— értékben. 11. Tíz kg lucemamag Kčs 300.— értékben. 12. öt mázsa műtrágya Kčs 281.75 értékben. 13. Tíz kilogramm vörösheremag Kčs 280,— értékben. 14. 200 kg kukorica. 15. Kertészeti szerszám. 16. 200 kg árpa. 17. Különféle konyhakerti magvak, 18. Jó minőségű magvak és ültetvények. E díjakat a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal növénytermelési osztályának főigazgatósága, valamint a műszaki anyagellátási osztály Főigazgatósága ajándékozta. Tekintettel arra, hogy a felajánlók száma napról napra növekszik, már a verseny elején várható a nyereménytárgyak további növekedése. Ezt az örvendetes hírt bizonyára örömmel fogadják mindazok, akik a verseny iránt érdeklődnek. A verseny első kérdése „Gyenge termés mutatkozik. Kevés lesz a gabona, a szalma, a kapások kiszáradnak. Ez a késői hűvös tavasz következménye”. Ilyen és ehhez hasonló mende-mondákat lehetett hallani egyes ósdi módon gondolkodó földművesektől és a rosszmájúak már előre örültek, hogy terméketlen év sújt bennünket. Természetesen már tavasszal látható volt, hogy van jobb és kevésbé jó növényzet. Mindenütt, ahol az agrotechnikai elveket helyesen érvényesítették, helyesen végezték a trágyázást és a növényzet ápolását, a növényzet eredményesebben ellenállt a kedvezőtlen éghajlati viszonyoknak. Hála a föld összetételének ezen a területér, a növényzet könnyebben jutott vízhez és tápanyaghoz. Mindjárt a felmelegedés után utolérte a kedvezőtlen időjárás következtében történt lemaradást. Mindezek eredményeképpen számos szövetkezeti és állami gazdaság a már említett kedvezőtlen viszonyok ellenére is csúcseredményt ért el. A somorjai járásban levő dénesdi EFSZ 11,4 hektáron 46,9 mázsa őszi árpát termelt hektáronként. A pőstyéni szövetkezet 3,5 hektáron 52 mázsa őszi árpát ért el hektáronként. A tornaijai EFSZ tagjai 5 hektáron termeltek búzát és átlag 45 mázsa hektáronkénti terméssel dicsekednek. A vágsellyei járásban levő deáki szövetkezet tagjai 190 hektáron termeltek búzát, 31,6 mázsás átlagos er. lmtnynyel, 110 hektáros dűlőn tavaszi árpát vetettek és hektáronként 28 mázsát takarítottak be, ezenkívül 10 hektáron termeltek őszi árpát, 45 mázsás hektáronkénti terméseredménynyel. Hasönló jó terméseredményeket értek el a kaoások termelésében is. Ilyen és hasonló példákat vég nélkül sorolhatnánk. Mindenütt, ahol a szövetkezeti tagok ilyen eredményt értek el, már tavaly ősszel lerakták a gazdag termés alapjait, főképpen, amikor gondos felkészüléssel a föld elégséges humusztartalmának és tápanyagának biztosításáról gondoskodtak. A föld gazdag termésének kialakításában iöntő szerepet játs ik (nevezzük így:) „becses anyag”, amelyet minden mezőgazdasági üzemben előállítanak. A múltban ennek a „becses anyag”--nak nem szenteltek kellő gondosságot. Sok szövetkezet, állami gazdaság és egyéni gazdálkodó udvarában szétszórva hever. Hosszú hónapokon keresztül a nap kiszívja belőle .. legértékesebb tápanyagot. Nagy veszteségek keletkeznek a helytelen szállítás, szétterítés és a késői leszántás következtében. A „becses anyag” jó tulajdonságai megtartásának legfontosabb feltétele a helyes kezelés. Éppen ezért vagy külön udvari szivárgásmentes vermekben, vagy még jobb, ha egyenesen a földeken tárolják, főképpen pedig ottan, ahol a jövő évben kapásnövényeket fogunk termelni. A földön az út mellett kiszemeljük ennek a „becses anyag”-nak az elhelyezésére a legalkalmasabb magasabban fekvő helyet. A kiszemelt helyet legalább 4 karóval megjelöljük és a területet földdel feltöltjük. Legjobb szélességnek a 4 méter felel meg, a hosszát szükség szerint állapjuk meg. Az elkészített területet letapossuk, hogy az átszivárgást kiküszöböljük, majd szalmával, vagy tőzeggel fedjük. Az így előkészített területre lehetőleg naronta kihordjuk a .becses anyag”-ot és legalább 2 méter magasra rakjuk. A „becses anyag“-ot minden kiszállítás után jól letapossuk, a levegőt kiszorítjuk ezzel és a helyes érését ezáltal lehetővé tesszük. A nap sugarai ellen deszkával, kátránypapírral, vagy más megfelelő anyaggal védjük. Utoljára még egyszer jól ledöngöljük, vagy tapossuk. Végül a tetejét és olaďalait földdel betakarjuk. A jól megérett „becses anyag”-ot a földre szállítjuk, szétterítjük és mindjárt 15—18 cm mélységbe leszántjuk. A szántást legjobb mindjárt az ősz elején elvégezni, különösen a kapásnövények és az ipari növények vetése esetén. Csak az így kezelt és a földbe beszántott „becses anyag” teszi lehetővé a föld életképességét, mely fontos tényezője a jó termés elérésének. Megemlítendő az is, hogy döntő tulajdonságai mellett ez a „becses anyag" a legnagyobb mennyiségű tápanyagot tartalmazza, mely elengedhetetlenül szükséges egyes növények fejlődéséhez. Ezzel az alap „becses an,yag"-al párhuzamosan minden gazdasági üzemben egy másik tápanyagban igen gazdag „becses anyag“ is képződik, mely az előbbivel szorosan összefügg. Ezt a másik „becses anyag"-ot sok földműves szintén nem használja ki kellőképpen, mellyel emelhetnék a répa-, kukorica, takarmány és más termékek terméseredményét. Gyakran az udvarokon pazarlódik el, sokszor az utcára folyik, gyakran beszennyezi az ivóvizet és ártalmas rovarok és betegségek fészkévé válik. A jó gazda ezt a „becses anyag"-ot beton- vagy más szivárgásmentes vermekben gyűjti, és az eső, a nap és más egyéb piszok ellen letakarással védi. A legnagyobb mennyiségű tápanyag megőrzése érdekében helyes, ha ennek a „becses anyag”-nak a felületére elhasznált olajat öntünk. Ezzel megakadályozzuk a nitrogén elpárolgását. Ezzzel a vízzel felhígított „becses anyag"-al borús időben a növényzet fejlődését mozdítsuk elő. Nem tartozik a ritkaságok közé az sem, hogy a cukorrépa ezzel a becses anyaggal megöntözve 450 mázsát is ad hektáronként, ami nemcsak i .fehér arany" fokozatosabb termelését jelenti, hanem nagy jelentőséggel bir a takarmányalap kibővítésében is. A rétek és legelők ápolásánál nagy jelentőséggel bír ennek a „becses anyag”-nak a használata, mely révén 1. sz. szelvény Kedves Olvasóink! A versennyel kapcsolatban soraitokban többen különböző felvilágosítást kértek. Hogy a kérdésekre válaszolhassunk, s egyben tájékoztassuk azokat az olvasókat is, akik különböző oknál fogva nem olvashatták lapunkat, még egyszer részletesen közöljük a verseny feltételeit: A földművessajtó a verseny időtartama alatt — október 1-től november 16-ig — folyamatosan közöl nyolc cikket, ahol megfejtendő az hogy a földművelésnek, vagy az állattenyésztésnek melyik módjáról szól a cikk. Szükséges, hogy olvasóink mind a nyolc kérdésre válaszoljanak. A válasz lehet tömör, azonban szívesen lgtjuk, ha a -versenyben részt vevő levelében elmondja, hogyan oldják meg náluk ezt a kérdést. Minden kérdéshez számmal ellátott szelvényt is közlünk, amelyet a megfejtéssel, azaz a válasszal együtt legkésőbb november 20-ig az alábbi címre kell beküldeni: Szabad Földműves szerkesztősége, Bratislava, Krížková 7. A megfejtés, illetve a válasz a szükséges szelvénnyel együtt beküldhető külön-külön, vagypedtg egyszerre az utolsó kérdés megfejtésével együtt. A versenybe minden polgár bekapcsolódhat, tekintet nélkül foglalkozására és végzettségére. A verseny feltétele, hogy járassa a földműveslapot, mert a kérdések és szelvények benne találhatók meg, melyek nélkül a válás7 nem volna érvényes. A nyilvános húzás december 3-án Récsén lesz, az EFSZ kultúrtermében. A nyerők neveit a húzás utáni legközelebbi számunkban közöljük. Ne halasszátok el ezt az alkalmat és már az elején kapcsolódjatok a versenybe, így lehetőségetek lesz arra, hogy a sok szép díj valamelyikét megnyerjétek. Korai vetés - bő termés A zselízi járás Lekér község szövetkezete az elmúlt évben idejében elvetette az őszieket. A kissallói szövetkezet pedig elmaradt a munkával. S mi lett az eredmény? Lekér községben 29 mázsás hektárhozamot értek el, míg Kissallón csupán 17,80 mázsásat. Ezért ebben az évben a kissallói egységes földművesszövetkezet tagjai minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a 400 hektárra tervezett őszieket idejében elvessék. Szoroalmas munkájukat bizonyítja az, hogy már 300 hektárt felszántottak, és az ö„szes árpát, őszi keverékeket és részben a rozsot elvetették. jó legelőhöz jutunk, s így a szántóföldeken termelt takarmányt téli időre tartalékolhatjuk. Ennek a két „becses anyag”-nak hiányos kihasználása következtében Szlovákiában évenként 460 millió korona kár keletkezik, amelyet ha termésre átszámítunk, még megsokszorozódik. Szövetkezeti tagjaink és egyéni gazdálkodóink tehát a rejtett tartalékok kihasználásával nagy mértékben hozzájárulhatnak terméseredményeik fokozásához és bevételeik növeléséhez. Földműveseinken múlik tehát, hogy ezeket a tartalékokat még az őszi időszakban kihasználják, amikor lerakják a jövő évi gazdag termés alapját. Kérdés: Mely az a két „becses anyag”, amelyről ebben a versenykérdésben beszélünk? Menjgyzés: Hálásak leszünk a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó földműveseknek, hogy ha a megfejtéssel együtt válaszukban részletesen megírnák, hogyan használják és alkalmazzák odahaza ezt a két „becses anyag”-ot. Szövetkezeti taqok, dolgozó parasztok! A burgonya kötelező beadása terén használjátok ki a válogatott burgonya beadásának előnyeit. Az osztályozott burgonya beadásával nagyobb jövedelemre tesztek szert. Az ép burgonya minőségi osztályozása: I. minőség — sárgahúsú kifliburgonya és válogatott burgonya. II. minőség — egységes sárgahúsű, nem kevert burgonya. III. minőség — sárgahúsú burgonya, tekintet nélkül az alakra, 5 százaléka lehet fehérhúsú. IV. minőség — fehérhúsú burgonya, vagy sárgahúsú. de több mint 5 százalék fehérhúsű keverésével. A fokozott minőségnél mindenütt szükséges, hogy a burgonya az előbbi nagyságot elérje: a kifliburgonyánál 6 cm, a hosszúkás és tojásalakú burgonyánál 5 cm, a kerek burgonyánál 4,5 cm-nél kisebb átmérőjű legfeljebb csak 5 százalék lehet. A beadás teljesítése szempontjából 100 kg burgonya az alábbi mennyiségnek felel meg: 1. minőségű osztályozott burgonya 130 kg a többi osztályozott burgonya 100 kg nem osztályozott burgonya (takarmány) 90 kg A beadás teljesítése után értékesítsétek felesleges burgonyátokat szabad áron: I. minőség 61,— Kčs II. minőség 56,— Kčs III. minőség 50,— Kčs Nem osztályozott burgonya (takarmány) 38,20 Kčs. A beadás teljesítése hazafias kötelessége minden dolgozó parasztnak. ' Dunamenti emberek (Egy orvos feljegyzései) Doborgazon sem jelentett újdonságot a dunai elem háborgása. Talajvíz és árvízveszély megviselte már, de egyben meg is edzette a doborgaziak idegzetét. Idén hiába vetette neki erejét az ár a jolyam gátjának. Árvízveszély nem volt, csupán a talajvíz okozott gondot és munkaszaporulatot a nagy Duna mentében lakó embereknek. A gáton állva beláttam minden udvarba. minden kertbe. A diófa sor mögött vízben állt a háztáj s alig volt olyan ház is, amelyet ne érintett volna a kellemetlen nedvesség. Az élet nem állt meg Az ólban ott röfögött a disznó, kérődzött a Riska, s a baromfi a ház tövében kapargált, vagy a palánk tetején pihent. A gazda cölöpre vert padlón járva, vagy gumicsizmában gázolta a vizet s látta el rendes teendőit a ház körül. Hiába, az ember is minden körülmények között ember marad s harcos derűlátását nem mossa el a Duna árja, sem a szennyes talajvíz.' Motoros szivattyú húzta a vizet és településeket a járványveszély. A doborgazi parasztember jó és gyors felfogású. Ehhez hozzájárult a helyi vöröskeresztes-tagság önfeláldozó jó munkája is. Borbélyáé szaval is arról tanúskodtak, hogy már a tavalyi áradás idején is jó és mélyreható kuttúrmunkát végeztek itt az orvosok és önkéntes munkatársaik. Két tanítónő a Kranzinger nővérek higgadtan és megfontoltan irányították a falu vóröskeresztes aktíváját. Amikor feljött a talajvíz, akkor nemcsak az aratási egészségügyi készültséget kellett bizsősorban arra, hogy a lakosság kifotosítaniok, hanem vigyázni kelleti elgástalan vizet igyon és hogy a többi járványvédelmi rendszabájyokat is szigorúan betartsa. A doborgazi dolgozókkal beszélgetve megtudom, hogy minden reggel és este friss vizet kaptak, és így nem kellett a ciszternavizet inniuk, mely abban az időben egészségi szempontból alkalmas volt ivásra. nagy erővel dobta át a gát túlsó oldalára — a Dunába. S a szivattyúnak tán ez a dübörgése jelentette Borbélycsaládnak is a biztonságot. Tudták, hogy nincsenek egyedül, s ük sem hagyták cl magukat egy percre sem — Borbély asszony a házuk táját mutogatta: — Tessék — szólt hátravezetve, ahol az ól és mellette az árnyékszék félméteres vízben állt. — Ebből áztatta ki a víz a fertőző bacilusokat, hogy aztán átszívódjanak kutunkba... A hivatásos és önkéntes egészségügyi dolgozóktól a múlt esztendőben, de az idén is teljes készenlétet követelt a helyzet. De nemcsak az ő készenlétüktől, hanem a lakosság fegyelmezett és meggondolt viselkedésétől is függött, elkerüli-e a gátközi Bizonyságul Berta lózsefné beszalad a portára és egy pohár friss, hideg vizet hoz ki kostolónak. Bizony jó, ez ellen senkinek sem lehet kifogása. Az emberek mind Kresko doktort, a járási egészségügyi- és járványíaniállomás vezető-orvosát dicsérik, aki az orvosi kar és a vöröskeresztes aktíva segítségével annyi gonddal óvja a falu dolgozóit. Ám láttam rajtuk, hogy azt is tudják már az emberek, hogy minden gondoskodás csak az ő megértésük és támogatásuk révén lehet eredményes. Hiszen — melyik orvos tudná, sikerrel megakadályozni a fertőző betegségeket, a lakosság tevékeny közreműködése nélkül. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Galántai járás vezet a burgonyabegyűjtésben A bratislavai kerület összes járásaiban megtartották a Begyűjtési Minisztérium dolgozóinak aktíváját, amelyen részt vettek a járási nemzeti bizottságok tanácsai, a mezőgazdasági osztályok képviselői és a gép- és traktorállomások képviselői. Az aktívákon a burgonyabegyűjtés eddigi eredményeiről tárgyaltak. A kerületben eddig 18,5 százalékra teljesítették a burgonyabegyűjtést. A legjobb eredményt eddig — 45,1 százalékot — a galántai járás érte el. A bratislavai és a nyitrai kerület szocialista versenye fellendíti a burgonyabegyűjtést is. Az aktívákon szétírták minden községre a burgonya betakarításának és begyűjtésének napi feladatait és határozatokat hoztak, amelyek alapján a begyűjtési dolgozók a nemzeti bizottságokkal együttműködve, biztosítani fogják a burgonyának közvetlenül a földről történő beadását és elszállítását.
