Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-25 / 39. szám
^MÉHÉSZÉT 8____________________________ ŐSZI ETETÉS ETETÉS CUKORRAL. Tiszta fehér répacukrot használunk. A méhek a szi'rpöt megváltoztatják. Megsürítik, mint a nektárt és a cukor egy részét a méz cukraihoz hasonlóvá, szőlőcukorrá és gyümölcscukorrá alakítják át. Mindez munkával jár. A munka táplálékfogyasztást okoz. A méhek tehát a szörp egy részét mindjárt elhasználják. Némelyek szerint a méhek a megerőltető szörpérlelés következtében rövidebb életűek. Az eredményre nem közömbös a szörp hígításának aránya. A sűrű szörp nagy előnye, hogy kevesebb literrel keli beadni, a méhek könnyebben megérlelik, tehát kisebb munkájuknak megfelelően kevesebbet fogyasztanak el belőle, a sejtekben pedig hamarabb befödik. Hátránya, hogy nehezebben tudják átalakítani, csak meleg vízzel lehet készíteni, az etetőben és sejtekben pedig könnyen megkristályosodik. A híg szörp előnye csak az, hogy könnyebben alakul át (szőlőcukorrá és gyümölcscukorrá), hideg vízzel is készülhet és a kristályosodásra kevésbé hajlamos. A különbséget szépen bizonyítja egy kísérlet, amely szerint a sűrű szörpös (4 kg cukor + 1 1 víz) etetéskor a méhek teljes eleséget 3 és fél nap alatt elhordták, a sejteket az etetők kiürülése után már 2 nappal födni kezdték, ' és a cukor (tehát nem a vízi csak 2 százalékkal csökkent. A hlgabb szörpös (4 kg cukor + 2,5 1 víz) etetése ellenben csak 5,5 nap alatt fejeződött be, a sejtek befödése az elhordás után csak 8 nappal kezdődött és a cukor-veszteség körülbelül 10 százalék volt. A híg ezörp hibáján enyhítünk, ha korábban adjuk a családnak, amikor érlelésre és födésre még kedvező ai időjárás. A sűrű szörp alkalmasabb lenne késői etetésre is, de van egy nagy hátránya, hogy gyorsan kristályosodik. Ez ellen, mint említettük úgy segítünk, hogy meleg vízzel oldjuk és tanácsos, hogy az etetőben is megfelelő hőmérséklet mellett tartjuk. Tehát, az etetőt takarjuk, esetleg meleg Téglával megakadályozzuk a kihűlést ETETÉS MÉZZEL. Etetni lehet: 1. tiszta mézzel és 2. mérsékelten hígított mézzel. A hígított mézet a méhek könnyebben elhordják. A mézet ugyanannyi literre hígítjuk, ahány kiló. 5 kg mézhez tehát annyi vizet öntünk, hogy az egész együtt 5 hter legyen. (Á méz súlya abban különbözik, hogy milyen virágokról gyűjtötték a méhek. Némely mézből 7,5—8 del — 1 kg). Az etető elhelyezésére, a naponta beadott élelem mennyiségére, hőmérsékletére ugyanaz érvényes, mint a cukornál. Méz etetésénél a rablás jobban fenyeget, mint a cukornál, tehát nagyon kell ügyelni vele. Főleg este adjuk az élelmet. TELELTETÉS KRISTÄLYOSODÖ, VAGY MEGBÍZHATATLAN MÉZZEL. Ha a méz egyébként jó, csak kristályosodásra hajlamos, vagy mézharmattal kevert, de kicserélni nem lehet, a fiasítás megszűnése után néhány nagy adag cukorszörpöt kell adni a csalának, bármennyi elesége van. A méhek a szörpöt a téli csomóhoz legközelebb helyezik el a sejtekben. Tél kezdetén tehát főképpen abból fogyasztanak. TELELÉS TELJESEN MÉZES LÉPEN. A méhek természetével ellenkezik, de kétségtelenül kiszoktak vele telelni, rendszerint azonban elhordják a mézet a lépek közepéből, hogy üres sejtekhez jussanak. A mézzel túlságosan megtöltött fészek azonban kevesebb aggodalomra ad okot, mint a szegényes mézkoszorú. Mentsük meg a lekénezésre szánt kasos méhcsaládokat Hazánkban még mindig szép számú méhcsaládokat tartanak közönséges kasokban. Ezekből legtöbb helyen ma is úgy „szüretelnek”, hogy a méhcsaládot lefojtják, a kivagdalt mézeslépeket pedig kicsurgatják, vagy kinyomkodják. Valamikor régen talán természetes és ésszerű volt ez a módszer, ma azonban elképzelhető legnagyobb oktalanság. Éppen olyan helytelen eljárás, mintha valaki kivágná a termő gyümölcsfát csak azért, hogy gyümölcsét kényelmesebben szedje le. A méhcsaládok lekénezése még ennél is esztelenebb valami. A kivágott fa jó lehet bútornak, de a kénfüsttel kivégzett méhek legfeljebb trágyának valók. Legfőbb ideje, hogy ennek a barbár eljárásnak egyszer és mindenkorra végét vessük! Annál is inkább, mert a kasos méhcsaládok mézéhez és viaszához a méhek elpusztítása nélkül is hozzájuthatunk azok kidobolása, vagy leszédítése révén. A megmentett méhekkel — tartaléklépeken kaptárba telepítve — új termelő családoknak vethetjük meg az alapját, vagy meganyátlanítva felhasználhatók a gyengébb családok és rajok felerősítésére Sajnos — és ez valószínű — hogy lapunk és szavunk talán éppen azokhoz nem jut el, akikhez ezek a sorok szólnak: a kasos méhészekhez. Éppen ezért felhívjuk a kaptáros méhészek, méhészvezetők és nagyüzemi méhészek figyelmét, hogy működési körzetükben minden lehetőt kövessenek el a pusztulásra szánt méhcsaládok megmentése érdekében. Sarkaljon bennünket ebben a munkában az a tudat, hogy minden megmentett méhcsalád egy-egy tégla a boldogabb jövő épületében; egy-egy újabb lépés azon az úton, amelyet a CSKP KB határozata mutat, amely mindnyájunk közös céljához, a csehszlovákiai méhészet felvirágoztatásához vezet. Az élelemkészlet és a családok fejlődésének kapcsolata A méhcsaládok csak akkor fejlőd-nek zavartalanul, ha élelemkészletük elegendő. Fényesen bizonyítja ezt a következő. Egy kolhoz egyik méhészetében a családok élelemkészlete tavasszal átlag 5,2 kg, a másikban csak 0,3 kg volt. A családok az elsőben jól fejlődtek, júniusban 18,4 kg mézet gyűjtöttek. A másikban a júniusi eredmény csak 2,9 kg volt. Egy kísérlet során 1848 méhcsalád termését hasonlították össze, A családokat téli élellemkészletük szerint csoportosították. Az eredmény a következő: élelemkészlet átlaga 10, 0 kg 10,6 kg 10,5 kg 11.8 kg 12.0 kg 12.8 kg 13.0 kg 14,3 kg 16,2 kg 18.0 kg teljes méztermés átlaga 10.8 kg 13.0 kg 15.0 kg 16.1 kg 16.1 kg 18.8 kg 18.1 kg 18.8 kg 20,3 kg 33.9 kg Pörgetni csak azokból a családokból lehetett, melyeknek télire legalább 18 kg mézük volt. Ha a mézkészlet bármikor 4 kg alá csökken, a család fejlődése megáll. A gyümölcsbor készítése Az almát, szilvát, körtét, barackot, szedret, ribizlit, stb., összezúzzuk, de a csintármagúakat előbb kimagozzuk, és borsajtóban kipréseljük. 100 liter gyümölcsmusthoz 3—4 kg tiszta mézet teszünk, de a savanyú gyümölcsből sajtolt 100 liter cefrébe 5—6 kg mézet is tehetünk. Amikor aztán mór kiforrt, lefejtjük és mindenben úgy kezeljük, mint a közönséges bort. Sőt sárga- és görögdinnyéből is készíthetünk gyümölcsbort hasonló mpdon. Apróhirdetés Eladó öt jókarban levő méhcsalád a kaptárak újak, Boczonádi és országos méretűek, megtekinthetők bármikor. Nagy Zoltán, Mýtne Ludany 20, okr. Levice Földműves 1955. szeptember 25. Г Jő talajelokészítéssel a jövő évi gazdag termésért A Bodva vize lassan hömpölyög a vízbehujló fűzfákkal szegélyezett kanyargós partok között és a part mellett haladva a látogató eljut a csendes falucskába, Tornaújfaluba. Meszsziröl nézve, inkább erdőnek képzelné az ember, csak a fák lombja felé emelkedő torony árulja el, hogy ott település is van. A házak körül elterülő kertek gyümölcsfái hajlongnak a szélben, mintha gyümölcseiket kínálgatnók. De a falu népének szorgalma nemcsak a szép virágos kerteken és gyümölcsösökön látszik meg, hanem a mezőn, az EFSZ földjén is, ahol munkájuk nyomán nagyra gömbölyödött a répa és szinte óriássá nőtt a kukorica. A gabonaföldek leforgatva pihennek és nevelik a kihullott magokból sarjadt gyomot, hogy annál kevesebb legyen belőle a jövő évben. Egy másik táblában a repce zöldül, távolabb pedig a simára boronáit rozsföldekben csíráját hajtja az új élet. Mindenütt jól halad a munka. A hosszú évek tapasztalatai megtanították az újfalusi gazdákat is arra, hogy a föld csak úgy terem, ha megadják neki, ami jár. De leginkább az elmúlt évek bizonyították be határozottan, hogy a jövő évi termésük, életük, jövedelmük függ attól, hogyan készítik elő a talajt a jövő évi terméshez. A szövetkezet megalakulásának első évében éppen azért volt gyenge a termésük, mert nem fordítottak kellő gondot a föld megművelésére. A múlt őszön aztán már jobban megemberelték magukat és az eredmény nem is maradt el, mert egyes dűlőkben a búza hektáronként 28 mázsát hozott. így a tervet teljesítették és a tagságnak a munkaegységekre járó termés is biztosítva van. A múlt év eredményeiből és hiányosságaiból okulva az őszön még nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a jól kiválasztott vetőmag idejében kerüljön a jól előkészített talajba. Hogyan valósítják ezt meg? — A megvalósítás lehetősége még a múlt évekre nyúlik vissza — magyarázza az elnök. Mégpedig azzal, hogy megvalósítottuk a füves vetésforgót és így elértük azt, hogy nem kell várni a későn érő kukoricára, répára, mert az őszieket pillangós növények, esetleg tavaszi kalászosok után vetjük. Az újfalusiak ezzel elérték azt, hogy az ősziek alá jól megművelhetik a földet és ugyancsak lehetőségük van a tavaszi véleményekhez is a jó talajelőkészítésre. Az agrotechnikai határidők betartását elősegítették azzal is, hogy a saját termésükből biztosították a vetőmagot, továbbá azzal, hogy az őszi vetés alá kerülő földek terményét idejében betakarították és elvégezték a tarlóhántást. Ezen a téren azonban még vannak hibák, mert a szepsi traktorállomásról kiküldött gépek nincsenek mindig megfelelően kijavítva, ezért hátráltatják a munkát. A jövő évi terméshez azonban nem elég csak az időben végzett munka, hanem fontos az is, hogy a talajnak megadják azt, ami szükséges a növény táplálásához. Az újfalusiak erről sem feledkeznek meg. — Sok istállótrágyánk van — mondja az elnök, — de emellett még műtrágyázunk is. mert az a múlt évben is sokat segített. Most szuperfoszfátot használunk, tavasszal pedig fejtrágyázunk. Már az őszön előkészítik a talajt a kukorica, és egyéb tavasziak alá is. A kukorica alá már most letrágyázzák a leforgatott földet, utána leszántják a trágyát, aztán elvégzik az őszi mélyszántást is, hadd legyen elegendő nedvesség a talajban. A sok munkát a jó munkaszervezéssel győzik. A földet a két mezőgazdasági csoport között felosztották és versenyezve gyorsabban megy a munka. — A repcét még augusztus 5-én elvetettük — mondja örömmel Máte Mihály járási instruktor — és már szépen zöldül. A rozsvetéssel is szépen haladunk és minden előfeltétele megvan, hogy az ősziek vetését jóval a határidő előtt befejezzük. Továbbá elmondotta még, hogy a munkában sokat segítenek a fiatalok is. Igaz, hogy a szövetkezet vezetősége is segíti őket. Most futballfelszerelést vettek nekik s még az őszön elkészítik számukra az új sportpályát is. A fiatalok ezért szívesen segítenek a sürgős munkák elvégzésében. Szervezési téren azonban még sincs minden rendben. A szövetkezet vezetősége például nem tud együtt dolgozni a HNB elnökével és a járási szövetkezeti intsruktorral, mert mint Köteles elnök mondja, azok bomlasztják a szövetkezetei. Ez alatt Köteles elnök azt érti, hogy Pásztor Bertalan elvtárs a HNB elnöke, vagy Máté elvtárs, a járási instruktor nem támogatja minden esetben a szövetkezel vezetőségének munkáját. Pásztor elvtárs nagyon helyesen cselekszik, amikor nem támogatja a szövetkezet vezetőségének olyan munkáját, amellyel a szövetkezet rovására segítséget nyújt a magángazdának, csak azért, mert az rokona a vezetőknek, akik együtt ugyancsak rokonok. Pásztor elvtársnak, mint minden becsületes szövetkezeti tagnak, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a hibát megmondja. Es amikor Máté elvtars az ilyen ügyek tisztázását akarja, akkor nem bomlasztja, hanem erősíti a szövetkezetét. így látja ezt sok becsületes szövetkezeti tag és kell, hogy így lássa a szövetkezet vezetősége is. mert a közös gazdálkodásban megengedhetetlen az, hogy a közös ügyet a rokonok szempontjából intézzék. A szövetkezet eddigi eredményei szépek, de a vezetőségnek látni kell azt .hogy vannak hibák, amelyeket csak úgy tudnak kiküszöbölni, ha ezeket a taggyűléseken nyíltan és őszintén feltárják és közösen keresik a helyes megoldást. HARASZTI GYULA i A traktorosok és répakombájnosok értekezlete Prágában A Mezőgazdasági Alkalmazottak Szövetségének Központi Bizottsága, a Földművelésügyi Minisztérium, a Gépállomások Főigazgatóságával szerdán, szeptember 14-én Prágában országos konferenciát tartott, amelyre az öszszes traktorosokat és répakombájnosokat meghívta. A gyűlésen köztársaságunk minden részéről képviselték a traktorosokat, akik azelőtt maguk is kombájnnal dolgoztak. A gyűlésen Karol bezdék főmérnök beszámolt a Gépállomások Főigazgatóságának tapasztalatairól és a SKEM- 3 répakombájn múlt évi munkájáról. Beszédében hangsúlyozta, hogy az olomouci kerület gépállomásai voltak azok, akik legjobban kihasználták ezt a magasteljesítményű gépet. Az Olomouci kerület gépállomásai ebben az évben még jobban felkészültek az őszi munkákra, ez főképpen abban mutatkozik meg, hogy a cukorrépa megművelését 192,3 százalékra teljesítették. A kombájnok a szövetkezetek segítségévé váltak a kerületben egy répakombájn átlagos teljesítménye 30 hektár volt a múlt évben. Karel Bezdék beszéde további részében a cukorrépaszedés megszervezéséről és a SKEM-3-as répakombájnnal történő betakarításról beszélt. A Mezőgazdasági Alkalmazottak Szövetsége Központi Bizottságának termelési és népnevelési osztályának vezetője Bedrich Karbus néhány adatot sorolt fel, mellyel azt bizonyította, hogy a gépállomás dolgozói ez idén jól felkészültek a cukorrépa betakarítására. A terv szerint a gímesi EFSZ-ben 48,4 hektár területén 5 répakombájnnal szedik majd a répát. A munkákat szakaszokra osztották be és mind az 5 kombájnt egyszerre veszik igénybe. Az Ä-II tagon például, amely 14,4 hektár területen fekszik, 3,35 hektár napi teljesítményt akarnak elérni. A munkát úgy szervezték meg, hogy 15 munkást osztottak be a répa tisztításához, 9 munkást a rakodáshoz és 3 pedig a ‘ levélzet felrakásánál segédkezik. A szövetkezet kötelezte magát, hogy a répaszedést ezen a 14,4 hektárnyi területen ilyen munkaszervezés mellett a rendelkezésre bocsátott répakombájnnal 4 napon belül elvégzi. A gímesi szövetkezet tagjai a gépállomás segítségével a répaszedést egész földterületükön 14 nap alatt szeretnék befejezni. A múltban hasonló számú munkással a cukorrépa betakarítása 4 hétig is elhúzódott. A gépállomások példát vehetnek — mondotta Bedrich Karbus beszéde további részében — a horňátky és a Mladá Boleslav-i traktorállomás munkaversenyérői, amelyet a két gépállomás már szeptember 11-én megkezdett .Az eredményeket rendszeresen ők értékelik és november 30-án ünnepélyes keretek között' lezárják a versenyt és kihirdetik a verseny győztesét. A vitába több kombájnos felszólalt, akik főképpen a SKEM-3-as répakombájn múlt évben szerzett tapasztalatairól beszéltek. Kérdéseikre s megjegyzéseikre: hogyan kell eltávolítani egyes üzemzavarokat,, a jičíni Agrostroj • gépszerelője, Antonín Dvofák adott tanácsot. Befejezésül Ľubomír Mazal, az Olomouci gépállomás főgépésze a megjelentek nevében a SKEM-3-as répakombájnok teljes felkészültségére és minden kombájnnak legalább 20 hektárnyi cukorrépa betakarítására hívta fel az ország valamennyi traktorosát. A négyzetesen vetett burgonya gépi betakarítása A négyzetesen ültetett burgonya betakarításának módját már az utolsó kapálás alkalmával kell meghatároznunk. Ha a föld hosszúkás formájú és semmi más körülmény nem akadályozza, akkor a betakarítást a föld hoszszában végezzük. Ezzel csökkentjük a fordulások számát és fokozzuk a gép jobb kihasználását. A négyzetesen ültetett burgonya betakarítása ugyanúgy történik, mint a rendes sorokba vetett burgonyáé. Először is a föld két végén, a fordulatok helyén szedjük ki a burgonyát, hogy így elkerüljük annak legyúrását. A középnehéz és könnyű földön való betakarításhoz a legalkalmasabb a TEK-2 jelzésű kétléncsoros szántögép. A gép egy műszakban végzett teljesítménye 1,5—2 hektárt tesz ki. A vontatott gépnek könnyű feltételek között Z-25, vagy Z-25 K, nehéz felételek mellett okvetlen S-30-as traktort használjunk. A gép sebessége munkavégzés közben ne legyen nagyobb 4 km-es óránkénti sebességnél. Ha magasabb sebességet használunk, akkor a munkamenet túllépi a megengedett sebességet, és így a rostáló láncra nagyobb mennyiségű föld kerül. A láncok gyorsasága összefüggésben van a motor fordulatainak sebességével. A munkavégzés közben a nagyobb sebesség mellett sok föld kiesik és az így keletkezel;! beszórödás által fékezi a gép munkáját, ezenkívül megnehezíti a betakarítási munkákat is. A láncok megterhelése is sokkal nagyobb és elszakadásukhoz vezethet. Ha a föld nem jól rostálható, ne gyorsítsuk a gép sebességét. A szántógépen ülő gépkezelőnek vigyáznia kell, nehogy levélzet kerüljön a gép nyílásába és üzemzavart okozzon. Ha a levélzet összegyűlne és a gépbe hatolna, a rostálást fékezné és a gépből kiesett nagy darabok betemetnék a burgonyát. A burgonyaeke kezdőjének ezt időben észre kell venni t és az eltömődést megakadályozni. A gép jö működése érdekébe^ fontos a forgó alkatrészek rendszeres olajozása. Ha a gépállomásokon, vagy az állami gazdaságokon egyenes meghajtású burgonyakiszántó-géppel rendelkeznek, akkor a magas levélzetű, vagy a nagyon nedves talajon ezt a gépet használjuk. A gépet azonban a csatlakozásnál erősen be kell fogni. A kiszántóvas hegye pontosan a kiszántott sor közepébe essen. Ha hátulról nézzük a traktort, úgy akaszszuk be a szántógépet, hogy a kiszántővas közepe a jobb kerék közepétől 70 cm távolságra essék. Ezekhez a gépekhez már most biztosítsák a szükséges mennyiségű kiszántóvasat és esetleg a lapátok rúdjait is. Az elkoptatott szántóvas rosszul szántja ki a burgonyát és ha a szétlapátoló korong eltörik, vagy elgörbül, megsérül a burgonya is. A szétlapátoló kerekű vontatott szántógéppel a traktor kisebb fordulata mellett is nagyobb sebességgel haladunk. Nagyon fontos, hogy a szétlapátoló kerék rendesen dolgozzon és a burgonyát ne nagyon hányja szét. A betakarításra szétlapátoló kerekű fogatos burgonya kiszántőgépet is lehet használni, melyet traktorvontatásúra alakíthatunk át. Ezeknél a géppel vontatott gépeknél arra kell ügyelni, hogy a szántóvas a kiszántott sor közepébe essen. A menetsebesség ne haladja meg az óránkénti 4 km-es sebességet. Vigyázva kell haladni, nehogy az esetleges eldugulások, vagy kövek esetén a fogaskerekeket összetörjük, vagy a rudakat elgörbítsük. A fogatos szántógépek lóhúzásra készültek és épj>en ezért a traktorral való vontatásnál igen elővigyázatosnak kell lennünk, mivel a gyors menet miatt felesleges zavarok keletkeznek, M. Z,
