Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-25 / 39. szám

1955. szeptember 25. fcíídmöves 7 A berzétei állami gazdaság dolgozói megtárgyalták a párthatározatot A Sajó, a rozsnyói völgykatlanból hangos morajlással rohan Pelsöc felé. Ogy ott hagyja a selymes füvű réteket és jó termőföldeket, mint fészkét a vándormadár. A Sajó egy heben sekély, másutt folyóvá dagad, de seholsem tölti meg a kanyargós medrét. Azt hinné az ember, hogy a koszorúba összefonódott hegyek dús erdői elnyelik a csapadékot és csak az a kevés víz fut tovább, amit a föld szomjas szája elcsurgat. A Sajó szeszélyes folyó. Gyakran megárad, de előre nem tudni mikor. Az áradás egyszer kövér iszappal termékenyíti meg a földet, máskor pedig elveszi, elsodorja a bő termést. Ez éven is éppen akkor söpörte vé­gig a völgyet, mikor a széna ren­dekben hevert. Az áradás veszélye a berzétei ál­la,ai gazdaságot sem kerülte el. A dolgozók mégsem csüggedtek. Jó előre biztosították a takarmányala­pot, mesterséges takarmányból. Azon­kívül 60 vagon takarmányszalma fel­vásárlását tervezték. Л szarvasmarhák legeltetésével a hidegek állandósulá­sáig sok takarmányt megtakarítanak. A juhokat pedig még azután is le­geltetni fogják, az erdők védett le­gelőin és rétjein. Az állami gazdaságban gyűlés ke­retében beszélték meg a takarmány­alap biztosításának ügyét és értékes határozatokat hoztak a CSKP KB határozatának teljesítésére. Vavrek Tibor, a brnói gépészeti iskola nö­vendéke, aki brigádon van, a vita folyamán azt javasolta, hogy az ala­csonyhozamú réteket szántsák fel, vágják ki a felesleges bokrokat és a Berekcsei rétek alapcsöveit, — ahol most vadvíz uralkodik — tegyék rendbe. Az állami gazdaság dolgozói Vab­­rek elvtárs \avaslatát elfogadták. Na­gyon örültek, hogy a fiatal dolgozó még azon a téren is hasznos mun­kát végez, ami közvetlenül nem is tartozik hozzá. — i4z idegen hamarább észreveszi a hibát — jegyezte meg Novák Géza könyvelő. — A mi szemünk már megszokta, hogy a Berekcsei rétek vadvizesek, de a nem idevalónak ez feltűnik. Vavrek elvtárs azért látja a hibát, mert szakember és a párthatározatot magáévá tette és nem azért, mert idegen. A vezetőség ebből is láthatja, milyen fontos, hogy a gyűléseken minél több szakember megjelenjen. Nem szabad többé olyan dolognak megtörténnie, mint most, hogy éppen Kothay Károly, az állattenyésztést osztály vezetője maradt távol, s rajta kívül sok olyan dolgozó, akik a párt­­határozat irányelvei szerint értékes javaslatokat terjesztettek volna elő az állattenyésztés fejlesztése érdeké­ben. A gazdaságban még sok hiányos­ság van, de ezek kiküszöbölhetők, és Bő takarmány - több haszon A petényi állami gazdaság dolgo­zói szép eredményeket érnek el az állattenyésztésben. A fejősteheneknél és a hízósertéseknél magasan túltel­jesítik tervüket. Augusztus végéig 23 ezer liter tejet kellett volna kifejniök, s a valóságban 34 ezer litert fejtek ki. Ilyen formán beadási tervüket is magasan túlteljesítették. A sertések­nél 65 dkg a tervezett súlygyarapo­dás naponta, a gondozók azonban 1,32 kg-ot értek el. Normájukat 200 százalékon felül teljesítették. Az ered­ményeket a jó gondozásnak, a szovjet módszerek alkalmazásának és a ta­karmányalap biztosításának köszönhe­tik. Tavalyi silókészletük még most is tart. Mégis ez idén újabb 95 va­gonnal készítenek. A gazdaság dolgo­zói ugyanis elhatározták, hogy pár­tunk Központi Bizottsága utóbbi ha­tározatának megfelelően fejlesztik ál­latállományukat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha elegendő takarmány­alapot biztosítanak. Kukoricából már eddig 50 vagon zöldsilót készítettek és ezenkívül keverékekből még 45 va­gonra való elkészítését tervezik. Sze­mestakarmányuk is maradt s így a megszaporodott állatállomány részére a 'szükséges takarmány biztosítva van. ezáltal az eredmények még szebbek lehetnek, bár az eddigiek is említésre méltóak. Már 18 vagon takarmány­­keveréket silóztak és ez napról napra tovább gyarapodik. Alig akad hely, minden silógödör megtelt. A majorban, a Rákosi-féle szesz­gyár udvarában Bacsó Zoltán, trak­toros 25-ös Zetorja fáradhatatlanut hajtja a nagy szecskavágót. Mindent elnyel az éhes gép. Bodnár Imre alig győzi etetni, pedig az asszonyok és lányok szorgalmasan villázzák a sze­kerekről a csalamádét. Különösen egy közepes termetű fiatalasszony na-Kerekes Zoltánná, négygyermekes csa­ládanya. A legkisebb gyermeke 9 hó­napos. Férje a rozsnyói bányában vá­jár. Napi normáját 115—120 százalék­ra teljesíti. gyón iparkodik. Munkaközben még beszélni sem akar, röviden csak any­­nyit mond: — Nekem is érdekem, hogy minél többet silózzunk, hiszen az én gyer­mekeim is szeretik a tejet. Az asszony tovább villázza a ta­karmányt, oda sem figyel, hogy ké­résünkre Tóth Zoltán brigádvezetö róla beszél. — Kerekes Zoltánné négy gyerme­kes családanya. A legkisebb gyer­meke 9 hónapos. Férje a rozsnyói bányában vájár. Napi normáját 115— 120 százalékra teljesíti. Kerekesné — folytatta beszédét a brigádvezetö — nyáron a kertészetben dolgozott, most meg idejött. Mindig a legfontosabb munkát vállalja. A traktor tovább berreg. A szecska­vágó pedig nyeli, zúzza a csalamá­dét és egy nagy csövön továbbfújja szecskává aprítva. A régi szeszgyár egyik pincéje már megtelt. Most a volt raktárban tapossák a lányok a silót, hatan vidáman kergetözve: Al­bert Margitka, Klamarcsik Ilona, Hli­­vák Jolán. Nagy Ilonka, Garai Erzsi és Szabó Jolán. Hrancsuk János részlegvezető elé­gedett. hogy a fehérnépek serényen dolgoznak, de az meg nagyon gon­dolkodóba ejti, ha itt is minden meg­telik, hová rakják a többi silót. — Megvan — ütött a homlokára a részlegvezető. — A másik raktárt is kitakarítjuk, az is megfelel erre a célra, hiszen betonból van. Áradás­kor kissé megijedtünk, de közős erő­vel mindent jóra fordítottunk. Bősé­ges. jó • minőségű takarmányt bizto­sítottunk az állatoknak. Hrancsuk elvtárs nagyon dicsérte a fejőket, akik olyan ízesen készítik el a takarmányt, hogy a tehenek napról napra jobban tejelnek. Az állami gazdaság dolgozói nem­csak az ez évi, de a jövő évi ta­karmányról is gondoskodnak. A gyű­lésen elhatározták, hogy a mestersé­ges takarmányok hektárhozamát jobb agrotechnika alkalmazásával növelni fogják. A réteket pedig műtrágyázzák, hektáronként 3 mázsa Thomassalak­­kal. A rétgyalulást és boronálást még ez év őszén végzik, és osztravai fükeveréket vetnek rá. Húsz hektár kishozamú rétet, ahová az áradat nem ér el, feltörik és két évig mes­terséges takarmányt termesztenek rajta. Azután pedig újra begyepesí­tik. A réteknek juhokkal való kará­mozását is megkezdték. Azonkívül hozzáfogtak a tarlóhere betakarítá­sához. A here olyan jó, hogy belőle 10 hektárt magnak hagytak. A dolgozók a legtöbb gondot a takarmányalap biztosítására fordítot­ták, de a vetésről sem feledkeznek meg. Az őszi keverékeket már elve­tették, most pedig a rozs és a búza vetésével iparkodnak. A gazdaságban jól megy a munka, aminek a haszna mindenütt megmu­tatkozik, de még nagyobb eredmé­nyeket érnének el akkor, ha még több szakembert nyernének meg az iparból a mezőgazdaságba. A régi dolgozók tervezést és munkaszerve­zést tanulhatnának tőlük, azok pedig gyakorlati tapasztalatokra tehetnének szert. Ezáltal gyarapodna a gazdaság jövedelme és a dolgozók asztalára még nagyobb darab kenyér és több tej kerülne, mint eddig. A Levočské Lúky-i Mezőgazdasági Kutatóállomás dolgozói ez évben is nagy gondot fordítanak az állatok téli takarmánykészletének biztosítására. E célból silókukoricát vetettek. A siló­­kukorica helyenként elérte a 3 méter magasságot is. A Szepességen eddig nem igen vetettek silókukoricát, de az Jól halad az őszi vetés A baj esi állami gazdaságban már régen elvetették az őszi keverékeket. Az őszi bükköny, őszi árpa és rozs vetésének tervét is 100 százalékra teljesítették. A gazdaság dolgozói most a búza vetésével vannak elfog­lalva. Ezt is batáridőre akarják tel­jesíteni. A vetést, hogy ily ütemben idei gyönyörű termést bizonyára kö­vetni fogja, sőt felül is múlja a jövő évi silókukorica termése. Ľudovít Kršiak traktoros önkötöző­gép segítségével takarítja be az em­bermagasságnál jóval nagyobb silóku­koricát. halad, azt a jó és gyors talajelőké­szítés eredményezte. A traktorosok még a tarlóhántás idejében megkezd­ték a gépek két műszakban való ki­használását. Munkájukat elősegítette az is, hogy a betakarítást is idejé­ben végezték. A podboranl állami gazdaság rohovcei részlegén juhok legeltetésére hasz­nálják fel az alacsonyhozamú réteket. A juhállományt a jövőben még eme­lik, hogy több gyapjút adhassanak iparunknak. Négyezer ember évi kenyere A galántai állami gazdaság idei ara­tása igazolta, hogy a haladó agrotech­nikai eljárások alkalmazása a gazdag termés eredményeiben tükröződik vissza. A nyári munkák versenyének értékelésében azok a részlegek kerül­tek az első helyre, melyek a föld jó megművelésére, a gabona helyes ápo­lására, a szűk- és keresztsoros ve­tésre fordították figyelmüket. Ebben az évben a galántai állami gazdaság 9849 mázsa gabonával töb­bet termelt a tervezettnél, azonkívül a gabona terméshozamának emelésére tett vállalásukat 7197 mázsával túl­lépték. Az egész gazdaság versenyé­ben a galántai részleg került az el ő helyre hektáronkénti 31,62 mázsás ho­zammal, míg a gazdasági átlaghozam csak 28,31 mázsát ír elő. A gazdaság dolgozói a terv túlteljesítéséért majd­nem 16 vagon gabonát és több mint 30 ezer korona jutalmat kaptak. A gazdaság dolgozói öt év leforgása alatt a gabona hektárhozamát 10,7 mázsá­val emelték, és ez a terven felül ter­melt mennyiség elegendő majdnem 4 ezer lakos egész évi lisztfogyasz­tásának ellátására. A gazdag aratás betakarításában egyformán kivették részüket a trak­torosok, kombájnosok és a cséplőgép­kezelők, A kombájnosok versenyében első helyre Nagy Miklós került, aki 79,6 hektár gabonát aratott és 2277 mázsát csépelt. Jelenleg gépével Cseh­országban dolgozik. A gazdaság leg­jobb önkötözőgép kezelője Popluhár János a mostovai részlegről. Napi 6,18 hektár átlageredmény teljesítése mel­lett 99 hektár gabonát aratott le. Be­­nian László cséplőgépkezelő, aki a galántai részlegen dolgozik, 3574 má­zsa gabonát csépelt ki, ez a szép ered­mény mind a nappali mind az éjjeli műszak szorgalmas munkájának ered­ménye. A mezőgazdaságban is jelesre vizsgázik Az apátfalvai Polana nemzeti vállalattól 13 fiatal dolgozó ment a Marienské-Lázne mellett fekvő kinžvarteni állami gazda­ságba. Közöttük van Kvetá Jaš­­ková, 19 éves lány is. Nem egészen öt hónapja annak, hogy pártunk és kormányunk felhívá­sára Apátfalváról a határvidék­re ment. Kvetá Jašková, az iparban is kitűnő eredményeket ért el és úgy látszik, hogy a mezőgazda­ságban is jelesre vizsgázik. — Nemrégen, mint kiváló dolgozót „Karlové kerület építője" cím­mel tüntették ki. Kvetá Jašková, öt hónap alatt, annyira megkedvelte a mező­gazdasági munkát, hogy elhatá­rozta, — végleg ott is marad. Szabad idejében szorgalmasan tanul. Főleg a magasabb agro­technikai tudományt és a kul­­turmunkát kedveli. Beiratkozott az állattenyésztési mesteriskolá­ba is. Becsületes munkája és szorgalma elismerésének jeléül a gazdaság elküldte a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállításra. Bi­zonyos. hogy onnan is gazdag tapasztalatokkal tér majd vissza és azokat munkahelyén gyümöl­­csözteti. S. L. Növelik az állatállományukat Az eperjesi kerület állami gazdasá­gai a jövő évben növelik az állatállo­mányukat, éspedig minden 100 hek­tár földterületre 69 darab szarvasmar­hát terveznek. Az állományt részben saját nevelésükből, részben 300 darab vételével töltik fel. Az 1955-ös év vé­géig bevezetik a műszaki és gazdasági nyilvántartást és a strážskei és ja­seňoví részlegen marha- és sertésfaj­­tenyészetet létesítenek. 1956. végéig egy tehén évi tejhozamát 2500 literre és 1960-ig 3000 literre emelik. Az ÄG részlegein azonkívül bevezetik a jövő évben 300 fejőstehénnél Malinyina módszerét és emelik a malacelválasz­tások számát, anyánként 11 darabra. Ljuszkova-módszerrel 140 darab és Surikova-módszerrel pedig 1000 darab sertés hizlalását tervezik. A növendék­marhák legelőn való nevelését 400 da­rabbal bővítik, s a Tibav gazdaságban bevezetik a bikák és üszők hizlalását, és 1956-ra tervbe vették a darabon­kénti 2,70 kg-os gyapjúhozamnak 3 kg-ra való emelését. A strážskei rész­legen 180 fajló tenyésztését határoz­ták el. A tojáshozam emelését sem hanyagolják el, minden tyúk évi ho­zamát 120 darabra tervezik, a fiatal tyúkok 20 százalékánál bevezetik a legelőn való nevelést és az eddigi 160 méhcsalád helyett 200 családot létesítenek. A parlagon hevert föld első termése A szobránci gépállomás ez éven 260 hektár parlagon heverő földet művelt meg, mely már meghozta az első ter­mést. Csak lenből — melyet 131 hek­táron vetettek — körülbelül 2500 má- | zsa rostién- és 400 mázsa lenmag­­tennéfií takarítanak be. Az első 200 I mázsa rostlent már át is adták a nagymihályi tilolónak. Szép termést értek el búzából, zabból és takar­mánykeverékekből is. A GTÄ dolgozói az újonnan megművelt földet ez ősz­szel a vetésforgó-eljárás alapján vetik be.

Next

/
Thumbnails
Contents