Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-25 / 39. szám
1955. szeptember 25. fcíídmöves 7 A berzétei állami gazdaság dolgozói megtárgyalták a párthatározatot A Sajó, a rozsnyói völgykatlanból hangos morajlással rohan Pelsöc felé. Ogy ott hagyja a selymes füvű réteket és jó termőföldeket, mint fészkét a vándormadár. A Sajó egy heben sekély, másutt folyóvá dagad, de seholsem tölti meg a kanyargós medrét. Azt hinné az ember, hogy a koszorúba összefonódott hegyek dús erdői elnyelik a csapadékot és csak az a kevés víz fut tovább, amit a föld szomjas szája elcsurgat. A Sajó szeszélyes folyó. Gyakran megárad, de előre nem tudni mikor. Az áradás egyszer kövér iszappal termékenyíti meg a földet, máskor pedig elveszi, elsodorja a bő termést. Ez éven is éppen akkor söpörte végig a völgyet, mikor a széna rendekben hevert. Az áradás veszélye a berzétei álla,ai gazdaságot sem kerülte el. A dolgozók mégsem csüggedtek. Jó előre biztosították a takarmányalapot, mesterséges takarmányból. Azonkívül 60 vagon takarmányszalma felvásárlását tervezték. Л szarvasmarhák legeltetésével a hidegek állandósulásáig sok takarmányt megtakarítanak. A juhokat pedig még azután is legeltetni fogják, az erdők védett legelőin és rétjein. Az állami gazdaságban gyűlés keretében beszélték meg a takarmányalap biztosításának ügyét és értékes határozatokat hoztak a CSKP KB határozatának teljesítésére. Vavrek Tibor, a brnói gépészeti iskola növendéke, aki brigádon van, a vita folyamán azt javasolta, hogy az alacsonyhozamú réteket szántsák fel, vágják ki a felesleges bokrokat és a Berekcsei rétek alapcsöveit, — ahol most vadvíz uralkodik — tegyék rendbe. Az állami gazdaság dolgozói Vabrek elvtárs \avaslatát elfogadták. Nagyon örültek, hogy a fiatal dolgozó még azon a téren is hasznos munkát végez, ami közvetlenül nem is tartozik hozzá. — i4z idegen hamarább észreveszi a hibát — jegyezte meg Novák Géza könyvelő. — A mi szemünk már megszokta, hogy a Berekcsei rétek vadvizesek, de a nem idevalónak ez feltűnik. Vavrek elvtárs azért látja a hibát, mert szakember és a párthatározatot magáévá tette és nem azért, mert idegen. A vezetőség ebből is láthatja, milyen fontos, hogy a gyűléseken minél több szakember megjelenjen. Nem szabad többé olyan dolognak megtörténnie, mint most, hogy éppen Kothay Károly, az állattenyésztést osztály vezetője maradt távol, s rajta kívül sok olyan dolgozó, akik a párthatározat irányelvei szerint értékes javaslatokat terjesztettek volna elő az állattenyésztés fejlesztése érdekében. A gazdaságban még sok hiányosság van, de ezek kiküszöbölhetők, és Bő takarmány - több haszon A petényi állami gazdaság dolgozói szép eredményeket érnek el az állattenyésztésben. A fejősteheneknél és a hízósertéseknél magasan túlteljesítik tervüket. Augusztus végéig 23 ezer liter tejet kellett volna kifejniök, s a valóságban 34 ezer litert fejtek ki. Ilyen formán beadási tervüket is magasan túlteljesítették. A sertéseknél 65 dkg a tervezett súlygyarapodás naponta, a gondozók azonban 1,32 kg-ot értek el. Normájukat 200 százalékon felül teljesítették. Az eredményeket a jó gondozásnak, a szovjet módszerek alkalmazásának és a takarmányalap biztosításának köszönhetik. Tavalyi silókészletük még most is tart. Mégis ez idén újabb 95 vagonnal készítenek. A gazdaság dolgozói ugyanis elhatározták, hogy pártunk Központi Bizottsága utóbbi határozatának megfelelően fejlesztik állatállományukat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha elegendő takarmányalapot biztosítanak. Kukoricából már eddig 50 vagon zöldsilót készítettek és ezenkívül keverékekből még 45 vagonra való elkészítését tervezik. Szemestakarmányuk is maradt s így a megszaporodott állatállomány részére a 'szükséges takarmány biztosítva van. ezáltal az eredmények még szebbek lehetnek, bár az eddigiek is említésre méltóak. Már 18 vagon takarmánykeveréket silóztak és ez napról napra tovább gyarapodik. Alig akad hely, minden silógödör megtelt. A majorban, a Rákosi-féle szeszgyár udvarában Bacsó Zoltán, traktoros 25-ös Zetorja fáradhatatlanut hajtja a nagy szecskavágót. Mindent elnyel az éhes gép. Bodnár Imre alig győzi etetni, pedig az asszonyok és lányok szorgalmasan villázzák a szekerekről a csalamádét. Különösen egy közepes termetű fiatalasszony na-Kerekes Zoltánná, négygyermekes családanya. A legkisebb gyermeke 9 hónapos. Férje a rozsnyói bányában vájár. Napi normáját 115—120 százalékra teljesíti. gyón iparkodik. Munkaközben még beszélni sem akar, röviden csak anynyit mond: — Nekem is érdekem, hogy minél többet silózzunk, hiszen az én gyermekeim is szeretik a tejet. Az asszony tovább villázza a takarmányt, oda sem figyel, hogy kérésünkre Tóth Zoltán brigádvezetö róla beszél. — Kerekes Zoltánné négy gyermekes családanya. A legkisebb gyermeke 9 hónapos. Férje a rozsnyói bányában vájár. Napi normáját 115— 120 százalékra teljesíti. Kerekesné — folytatta beszédét a brigádvezetö — nyáron a kertészetben dolgozott, most meg idejött. Mindig a legfontosabb munkát vállalja. A traktor tovább berreg. A szecskavágó pedig nyeli, zúzza a csalamádét és egy nagy csövön továbbfújja szecskává aprítva. A régi szeszgyár egyik pincéje már megtelt. Most a volt raktárban tapossák a lányok a silót, hatan vidáman kergetözve: Albert Margitka, Klamarcsik Ilona, Hlivák Jolán. Nagy Ilonka, Garai Erzsi és Szabó Jolán. Hrancsuk János részlegvezető elégedett. hogy a fehérnépek serényen dolgoznak, de az meg nagyon gondolkodóba ejti, ha itt is minden megtelik, hová rakják a többi silót. — Megvan — ütött a homlokára a részlegvezető. — A másik raktárt is kitakarítjuk, az is megfelel erre a célra, hiszen betonból van. Áradáskor kissé megijedtünk, de közős erővel mindent jóra fordítottunk. Bőséges. jó • minőségű takarmányt biztosítottunk az állatoknak. Hrancsuk elvtárs nagyon dicsérte a fejőket, akik olyan ízesen készítik el a takarmányt, hogy a tehenek napról napra jobban tejelnek. Az állami gazdaság dolgozói nemcsak az ez évi, de a jövő évi takarmányról is gondoskodnak. A gyűlésen elhatározták, hogy a mesterséges takarmányok hektárhozamát jobb agrotechnika alkalmazásával növelni fogják. A réteket pedig műtrágyázzák, hektáronként 3 mázsa Thomassalakkal. A rétgyalulást és boronálást még ez év őszén végzik, és osztravai fükeveréket vetnek rá. Húsz hektár kishozamú rétet, ahová az áradat nem ér el, feltörik és két évig mesterséges takarmányt termesztenek rajta. Azután pedig újra begyepesítik. A réteknek juhokkal való karámozását is megkezdték. Azonkívül hozzáfogtak a tarlóhere betakarításához. A here olyan jó, hogy belőle 10 hektárt magnak hagytak. A dolgozók a legtöbb gondot a takarmányalap biztosítására fordították, de a vetésről sem feledkeznek meg. Az őszi keverékeket már elvetették, most pedig a rozs és a búza vetésével iparkodnak. A gazdaságban jól megy a munka, aminek a haszna mindenütt megmutatkozik, de még nagyobb eredményeket érnének el akkor, ha még több szakembert nyernének meg az iparból a mezőgazdaságba. A régi dolgozók tervezést és munkaszervezést tanulhatnának tőlük, azok pedig gyakorlati tapasztalatokra tehetnének szert. Ezáltal gyarapodna a gazdaság jövedelme és a dolgozók asztalára még nagyobb darab kenyér és több tej kerülne, mint eddig. A Levočské Lúky-i Mezőgazdasági Kutatóállomás dolgozói ez évben is nagy gondot fordítanak az állatok téli takarmánykészletének biztosítására. E célból silókukoricát vetettek. A silókukorica helyenként elérte a 3 méter magasságot is. A Szepességen eddig nem igen vetettek silókukoricát, de az Jól halad az őszi vetés A baj esi állami gazdaságban már régen elvetették az őszi keverékeket. Az őszi bükköny, őszi árpa és rozs vetésének tervét is 100 százalékra teljesítették. A gazdaság dolgozói most a búza vetésével vannak elfoglalva. Ezt is batáridőre akarják teljesíteni. A vetést, hogy ily ütemben idei gyönyörű termést bizonyára követni fogja, sőt felül is múlja a jövő évi silókukorica termése. Ľudovít Kršiak traktoros önkötözőgép segítségével takarítja be az embermagasságnál jóval nagyobb silókukoricát. halad, azt a jó és gyors talajelőkészítés eredményezte. A traktorosok még a tarlóhántás idejében megkezdték a gépek két műszakban való kihasználását. Munkájukat elősegítette az is, hogy a betakarítást is idejében végezték. A podboranl állami gazdaság rohovcei részlegén juhok legeltetésére használják fel az alacsonyhozamú réteket. A juhállományt a jövőben még emelik, hogy több gyapjút adhassanak iparunknak. Négyezer ember évi kenyere A galántai állami gazdaság idei aratása igazolta, hogy a haladó agrotechnikai eljárások alkalmazása a gazdag termés eredményeiben tükröződik vissza. A nyári munkák versenyének értékelésében azok a részlegek kerültek az első helyre, melyek a föld jó megművelésére, a gabona helyes ápolására, a szűk- és keresztsoros vetésre fordították figyelmüket. Ebben az évben a galántai állami gazdaság 9849 mázsa gabonával többet termelt a tervezettnél, azonkívül a gabona terméshozamának emelésére tett vállalásukat 7197 mázsával túllépték. Az egész gazdaság versenyében a galántai részleg került az el ő helyre hektáronkénti 31,62 mázsás hozammal, míg a gazdasági átlaghozam csak 28,31 mázsát ír elő. A gazdaság dolgozói a terv túlteljesítéséért majdnem 16 vagon gabonát és több mint 30 ezer korona jutalmat kaptak. A gazdaság dolgozói öt év leforgása alatt a gabona hektárhozamát 10,7 mázsával emelték, és ez a terven felül termelt mennyiség elegendő majdnem 4 ezer lakos egész évi lisztfogyasztásának ellátására. A gazdag aratás betakarításában egyformán kivették részüket a traktorosok, kombájnosok és a cséplőgépkezelők, A kombájnosok versenyében első helyre Nagy Miklós került, aki 79,6 hektár gabonát aratott és 2277 mázsát csépelt. Jelenleg gépével Csehországban dolgozik. A gazdaság legjobb önkötözőgép kezelője Popluhár János a mostovai részlegről. Napi 6,18 hektár átlageredmény teljesítése mellett 99 hektár gabonát aratott le. Benian László cséplőgépkezelő, aki a galántai részlegen dolgozik, 3574 mázsa gabonát csépelt ki, ez a szép eredmény mind a nappali mind az éjjeli műszak szorgalmas munkájának eredménye. A mezőgazdaságban is jelesre vizsgázik Az apátfalvai Polana nemzeti vállalattól 13 fiatal dolgozó ment a Marienské-Lázne mellett fekvő kinžvarteni állami gazdaságba. Közöttük van Kvetá Jašková, 19 éves lány is. Nem egészen öt hónapja annak, hogy pártunk és kormányunk felhívására Apátfalváról a határvidékre ment. Kvetá Jašková, az iparban is kitűnő eredményeket ért el és úgy látszik, hogy a mezőgazdaságban is jelesre vizsgázik. — Nemrégen, mint kiváló dolgozót „Karlové kerület építője" címmel tüntették ki. Kvetá Jašková, öt hónap alatt, annyira megkedvelte a mezőgazdasági munkát, hogy elhatározta, — végleg ott is marad. Szabad idejében szorgalmasan tanul. Főleg a magasabb agrotechnikai tudományt és a kulturmunkát kedveli. Beiratkozott az állattenyésztési mesteriskolába is. Becsületes munkája és szorgalma elismerésének jeléül a gazdaság elküldte a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállításra. Bizonyos. hogy onnan is gazdag tapasztalatokkal tér majd vissza és azokat munkahelyén gyümölcsözteti. S. L. Növelik az állatállományukat Az eperjesi kerület állami gazdaságai a jövő évben növelik az állatállományukat, éspedig minden 100 hektár földterületre 69 darab szarvasmarhát terveznek. Az állományt részben saját nevelésükből, részben 300 darab vételével töltik fel. Az 1955-ös év végéig bevezetik a műszaki és gazdasági nyilvántartást és a strážskei és jaseňoví részlegen marha- és sertésfajtenyészetet létesítenek. 1956. végéig egy tehén évi tejhozamát 2500 literre és 1960-ig 3000 literre emelik. Az ÄG részlegein azonkívül bevezetik a jövő évben 300 fejőstehénnél Malinyina módszerét és emelik a malacelválasztások számát, anyánként 11 darabra. Ljuszkova-módszerrel 140 darab és Surikova-módszerrel pedig 1000 darab sertés hizlalását tervezik. A növendékmarhák legelőn való nevelését 400 darabbal bővítik, s a Tibav gazdaságban bevezetik a bikák és üszők hizlalását, és 1956-ra tervbe vették a darabonkénti 2,70 kg-os gyapjúhozamnak 3 kg-ra való emelését. A strážskei részlegen 180 fajló tenyésztését határozták el. A tojáshozam emelését sem hanyagolják el, minden tyúk évi hozamát 120 darabra tervezik, a fiatal tyúkok 20 százalékánál bevezetik a legelőn való nevelést és az eddigi 160 méhcsalád helyett 200 családot létesítenek. A parlagon hevert föld első termése A szobránci gépállomás ez éven 260 hektár parlagon heverő földet művelt meg, mely már meghozta az első termést. Csak lenből — melyet 131 hektáron vetettek — körülbelül 2500 má- | zsa rostién- és 400 mázsa lenmagtennéfií takarítanak be. Az első 200 I mázsa rostlent már át is adták a nagymihályi tilolónak. Szép termést értek el búzából, zabból és takarmánykeverékekből is. A GTÄ dolgozói az újonnan megművelt földet ez őszszel a vetésforgó-eljárás alapján vetik be.
