Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-25 / 39. szám

6

lllénüves

1955. szeptember 25.

Egy milliomos szövetkezet elnöke

Nem messze az udvardi vasútállomástól, a falu szélén terül el a helyi szövetkezet 22 hektárnyi különféle épületekkel beépített gazdasági központja. Jót esik a szemnek végignézni a szép új istállókon, a négy új sertésneveidén és egyéb gazdasági épületeken. A nyolc nagy kazal szénát eléggé távolrakták egymástól, hogy kisebb legyen a tűzveszély. Mindenütt rend van, meglátni a gondos gazda keze munkáját. Az olyan szövetkezetben, amely 3500 hektár földterületen gazdálkodik, bizony gondos gazdának kell lennie minden tagnak, különösen pedig az elnöknek.

Az udvardi EFSZ egy szövetkezetóriás. Több mint 400 vagón gabonát termel évente. Évi pénzjövedelme meghaladja a 7 millió koronát. A közös gazdaság általában egymillió korona értékkel növekszik évente. A szövetkezet tagságának bevétele a ledolgozott munkaegységekre, — hozzászámítva a természetbeni javakat — csaknem három millió korona.

A takarékoskodás nemzetgazdasági jelentőségét megértették a libádi szövetkezeti tagok is. A taggyűlésen elhatározták, hogy betétkönyvre minden tag rendszeresen takarékoskodik s a ledolgozott munkaegységek kifizetése után legalább 10 koronát tesz be. A pénzt a szövetkezet pénztárosa rend-A szövetkezet és a tagok évről évre gazdagodnak. Ez azért van, mert szorgalmasan dolgoznak és hozzáértő ember tartja kezében a szövetkezet vezetését. Igen, Műk József megmutatta, hogy kisparaszt is tud olyan nagy gazdaságot irányítani, mint amilyen az udvardi szövetkezet.

Az elnök legértékesebb tulajdonsága, hogy minden fontosabb esetben érvényesíti a kollektív vezetés elvét és ügyel mind a saját, mind a tagság politikai és szakképzettségének állandó emelésére. Ezen tulajdonságok elsajátítására neveli a szövetkezet többi funkcionáriusát is, akik 4—8 hónapos mezőgazdasági tanfolyamokon vettek részt, ugyanúgy, mint a növénytermesztési csoportok vezetői. A zoo• technikumnak egyéves iskolája van, az egyik állattenyésztési csoportvezető pedig négyhónapos tanfolyamon vett részt. Ezen az őszön az állattenyésztési csoportok tagjai készülnek mezőgazdasági iskolába. Maga az elnök ágronómus-szaktanfolyamot végzett és

szeresen összeszedi a tagoktól és egyszerre helyezi el az Állami Takarékpénztárban. Jó gazdálkodás mellett sok szövetkezeti tag még nagyobb pénzösszeget is elhelyez. A libádi szövetkezetesek példáját a búcsi és a párkányi járás szövetkezeti tagjai is követik.

nemrég tért vissza a szövetkezeti elnökök képzésére létesített egyéves iskolából Brnóból. Az iskolán szerzett tapasztalatokat a szövetkezetben hasznosítja. Az ő kezdeményezésére most nagy súlyt helyez a szövetkezet az állattenyésztés gépesítésére. Ez ideig azonban csak egy istállójuk van teljesen gépesítve. Vízvezeték, takarmány- és trágyahordó-csillék, villanyfejőgép stb. van benne. A többi istállókat ugyanígy akarják gépesíteni és a hozzá szükséges anyag nagyobb részét már beszerezték. Azonkívül az istállók mellett laboratóriumot építenek a zootechnikusok számára, az állattenyésztési dolgozók részére pedig fürdő és öltöző épül. A trágyát egyenest a mezei trágyatelepre hordják az istállók körül pedig fákat ültetnek. Még a tél beállta előtt a többi építkezésen kívül szennylevezető csatornaberendezést készítenek. A szövetkezet elnöke azért ösztönzi a tagságot az állattenyésztés fejlesztésére, mert tudja, hogy a szövetkezet legszilárdabb gazdasági pillére az állattenyésztés. p—a

Egyre gazdaoabb a nádszegi EFSZ

Jól dolgoztak a nádszegi szövetkezeti tagok. Szorgalmas munkájuknak meg is van az eredménye Ez idén a magas hektárhozamok lehetővé tették, hogy állami felvásárlásra 197 ezer korona értékben adtak el árpát és három vagon búzát. Az állatok hasznosságának emelése pedig lehetővé tette, hogy szabad áron 34 ezer liter tejet, 43 darab hízósertést adtak eddig terven felül. Ezenkívül új éviq még 50 darab hízómarha terven felüli beadását tervezik. Az állatok hizlalása jó kezekben van. Bede József, Sándor Albert és Jós Miksa büszkén mondják el, hogy naponta átlagos 0,90— 1 kg súlygyarapodást érnek el.

Az a jövedelem, amelyhez a nádszegi szövetkezetesek terményeik eladásával jutottak nemcsak a munkaegység 50 százalékos értékét fedezi, de jut belőle különféle alapokra is. Például a szociális alapot 150 ezer korona, 212 mázsa gabona és 140 mázsa burgonya képezi. A szociális alapból 1—1,5 munkaegység értékét kapják azok a szövetkezeti tagok, akik hosszabb ideig munkaképtelenek, baleset, vagy más betegség folytán.

Krajcsovics F.

Szövetkezeteink

Egységes földművesszövetkezeteink (eddigi sikerei azt igazolják, hogy a legkimagaslóbb eredményeket azokban a szövetkezetekben érik el, ahol a vezetőség és a tagság tökéletesen ismeri az alapszabályzat minden egyes pontját és azok sžerint végez minden munkát. Hiszen a szövetkezeti alapszabályzat alapelve az összes termelési feladatok sikeres teljesítésére, a szocialista munkaszervezésre és a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének felkeltésére irányul.

Sajnos azonban, ezek az alapelvek nem minden szövetkezetben érvényesülnek. Egyes EFSZ-ek vezetősége csak részben érvényesíti a szövetkezeti alapszabályzatot. Megalakítják ugyan az állandó munkacsoportokat, de sem a taggyűlésen, sem pedig a tagokkal nem tárgyalnak a helyes, norma szerinti jutalmazásról. Ennek következtében tehát egyes szövetkezetek nem a szocialista alapelv szerint jutalmazzák a tagokat, vagyis nem a végzett munka mennyisége és minősége szerint. Természetes, hogy az alapszabályzat megszegése nem segít, hanem árt a szövetkezetnek. Jogosan mondhatjuk tehát, hogy a szövetkezet fejlődésének legfontosabb alapelve a mintaalapszabályzat betartása. Igen fontos, hogy az egyes csoportokban is az alapszabályzat szerint történjen a munkaszervezés.

Az állandó munkacsoportok szervezésekor szét kell osztani a gépeket és az igavonókat, az egyes munkákat szét kell írni csoportokra és egyénekre, hogy a végzett munkát könnyebben lehessen ellenőrizni. A munkacsoportokban jobban érvényesülhet a tagok kezdeményezése és szakismerete és nagyobb lehetőség van a szocialista munkaverseny kibővítésére is. Az ilyen munkaszervezés megszünteti a szövetkezetben uralkodó egyenlősdit és megteremti a terven felül kitermelt terményekért járó pótjutalmazás lehetőségét.

A rimaszombati szövetkezeti tagok számára tízparancsolatot jelent a szövetkezeti alapszabályzat. A szövetkezetei érintő kérdéseket rendszeresen megvitatják a taggyűlésen. A vezetőség értesíti a tagságot mindenről, ami a szövetkezetben történik. A munkacsoportok vezetői ügyelnek a jutalmazásra, a végzett munka mennyisége és minősége szerint. Minden tag tudja, mi a feladata és mit kap a végzett munkáért. Az ilyen munkszervezésnek aztán sok vagon terven felül kitermelt gabona, sok száz mázsa hús, több ezer liter tej, és a munkaegység 24 koronás értékének teljes elérése az eredménye. Ugyanilyen eredményekkel dicsekedhet az ipolyviski, perbenyíki, vágújhelyi és még több EFSZ.

tízparancsolata

A helyes jutalmazás és az anyagi érdekeltség felkeltése szép eredményeket hozott a Trencsén járási Kostolné-i szövetkezetben. A szövetkezet tagjai nagy súlyt helyeztek a vetés agrotechnikai határidejének betartására. Igyekezetük nem volt hiábavaló: hektáronként hét mázsával több gabonájuk termett a tervezettnél, ami azt jelenti, hogy 10—12 mázsával magasabb hektárhozamot értek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek. A pótjutalmazás bevezetése és a munkacsoportok megszilárdítása után i jobban megy a munka a dráki szövetkezetben is. Ebben az évben 39 mázsás átlagos hektárhozamot értek el búzából. A božetechovi szövetkezetben azt eredményezte a pótjutalmazás bevezetése, hogy az állatgondozók haladó módszert kezdtek alkalmazni és a tehenek átlagos napi tejhozamát napi tíz literre emelték.

Sok hasonló példát lehetne még felsorolni, melyek igazolják, hogy a szövetkezetek megszilárdításában az alapszabályzat betartásának jut a legfőbb szerep. A szövetkezet szocialista gazdaságot képez, melyben a földművesek csoportosították legfőbb termelési eszközeiket, földet, állatokat, gépeket stb. A közös gazdaságban összpontosul alkotó munkájuk is. Természetes, hogy a közös munka gyümölcsén közösen is osztoznak. Jutalmukat pénzben és természetbeni javakban kapják. A szövetkezetből, a kozf s gazdaságból élnek. Azért szükséges, hogy a tagok mint saját életüket védelmezzék a közös vagyont, akadályozzák meg a közös vagyonnal történő visszaéléseket és tegyék lehetővé a tervek teljesítését.

A szövetkezeti alapszabályzat betartása különösen nagy felelősséget háaz ellenőrző bizottságokra. Nagy hiba az, hogy sok szövetkezetben alig hallani az ellenőrző bizottság munkájáról, bár az ő feladatuk lenne az alapszabályzat betartásának ellenőrzése.

A nyári munkák befejeztével megkezdődött az őszi szántás-vetés. Igen fontos, hogy a régi és az új szövetkezetek kellőképpen felkészüljenek az őszi munkákra, hogy azokat időben végrehajthassák. Az alapszabályzat értelmében meg kell tenni minden szervezési intézkedést, mint pl. a munkacsoportok megszilárdítása, az állatok összpontosítása, a helyes jutalmazás bevezetése, haladó módszerek alkalmazása stb. Ezek alkalmazásával tudunk csak sikeresen harcolni azokkal a nehézségekkel szemben, amelyek egyes szövetkezetekben léteznek. Minden szövetkezeti tagnak — különösen kommunistának — kötelessége állandóan népszerűsíteni a szövetkezeti alapszabályzatot a szövetkezet fejlődése érdekében.

A vodnanyi járásban levő rábini szövetkezet tartja az első helyet a silózási versenyben. Az EFSZ takarmánytermelő csoportjának tagjai ez ideig már 3000 köbméter . ilót készítettek. A tarlókeverékekből, takarmánykáposztából, takarmányrépából és a silókukoricából még sok száz köbméter silóval bővítik a téli takarmányalapot, hogy minden számosállatnak naponta 30 kg-ot adhassanak. Képünkön Mária Rerichová és Helena Krejsová örömmel szemlélik a bő takarmánykáposzta termést. Nem okoz nekik gondot a közelgő tél, bőven lesz silétakarmányuk.

Takarékoskodnak a libádiak

ywwwww

Fokozzuk a kulákellenes harcot

Egyre több kis- és középparaszt győződik még arról, hogy csakis a szövetkezeten keresztül vezet az út a gazdagabb anyagi és kulturális élethez. A szövetkezet jó gazdálkodásával egyidejűleg arányosan növekszik a tagok jövedelme is és aszerint változik napról napra életük. Rádiót, bútort, mosógépet, motorkerékpárt vásárolnak, sőt egyes helyeken már autótulajdonos szövetkezeti tagok is vannak. Ilyen gyümölcsöket érlel az új, osztálynélküli társadalmi rendszer.

Az út nem könnyű, sokszor göröngyös, tövises. A fejlődés és az előrehaladás útján elkeseredett ellenállást fejtenek ki a szocializmus esküdt ellenségei, a falusi szegénység kizsákmányolói — a kulákok. Az új, szocialista falu építése elképzelhetetlen és lehetetlen a kulákellenes harc állandó fokozása nélkül. A szocializmus építésével egyidejűleg mindinkább fokozódik,. éleződik az osztályharc.

A kulák soha nem tud belenyugodni megváltozott gazdasági helyzetébe és abba, hogy már nem élhet a kizsákmányolt falusi szegénység verejtékes munkájából. Mivel a kizsákmányolási lehetőségek egyre szűkebb keretek közé szorulnak, állandóan fokozódik a kulák ellenszenve népi demokratikus rendszerünkkel szemben és arra törekszik, hogy minden lehető eszközzel útját állja a falu szocialista építésének. Emellett szabotálja a termelést és a beadást., alat- tomos. harcának éle pedig az egységes földművesszövetkezetekre, a szocialista falu fellegváraira irányul. Szüntelenül a letűnt „aranyidőket" óhajtja vissza, a falusi kapitalizmus sajátos jelenségeivel: a parasztok kifosztottságát, a csendőröket, a végrehajtókat, a nyomort, a koldulást és a ' munkásság kivándorlásának korszakát szeretnék újra visszahozni. Ezért tehát a dolgozó parasztok és a szövetkezeti tagok érdekei szöges ellentétben állnak a kulákság érdekeivel. E téren minden kommunistának, mint a szocializmus élharcosának becsületbeli

kötelessége, felvilágosítani a falusi földműveseket az osztályharc szükségességéről és arról, hogy soha nem volt, nincs és nem is lesz nagyobb ellenségük, mint a kulák.

A kulák mindent elkövet, hogy megakadályozza az új szövetkezet alapítását. A losonci járásban levő Ruhár községben például Kliment György lculák az agitkettősök előtt járta a falut és lázította a földműveseket a szövetkezet megalakítása ellen, hogy az egy „istentelen lépés“ lenne. Gyakran előfordulnak olyan esetek is, hogy a kulákok a felvilágosulatlan földművesek közül kiszemelik maguknak a túszt, akinek segítségével aztán megfélemlítik a falu többi földművesét. Mindenféle lehetetlenséggel telebeszélik a fejüket és a szövetkezeti gondolatért lelkesedő földműveseket képesek még a „láb alól” eltevés veszedelmével is fenyegetni. így tett például Rell György, dacsólami kulák, aki felbíztatta a nála dolgozó Sinkó Pált, hogy ölje meg a helyi pártszervezet elnökét. Terve azonban nem sikerült. Ez nem egyedülálló és nem utolsó eset. Tudatában kell tehát lennünk, hogy a kulák ellen sohasem elég az éberség.

Ha a mindenféle hájjal megkent kulák látja, hogy az ő alattomos cselszövése ellenére is megalakul a szövetkezet, akkor a legjobb hadvezért megszégyenítő fürgeséggel megváltoztatja harci taktikáját. Igyekszik bejutnia a szövetkezetbe, hogy ott folytathassa a rombolást. Rendszerint már jó előre gondoskodik arról, hogy középparasztként szerepeljen a szövetkezetben. Földjeinek túlnyomó részét szétosztja a rokonság között, állatállományát „megcsonkítja”, gazdasági felszerelését pedig elrejti, nehogy a közösbe kelljen adnia. De azért a kulák föld- és állatállomány nélkül is kulák marad.

Nemrég foglalkozott a sajtó a dunaszerdahelyi járásban levő dercsikai kulákok mesterkedéseivel, akik kihasználva a földművesek tájékozatlanságát és éberségének hiányát, befurakodtak a szövetkezetbe, ahol vezetőszerephez jutottak. Mi lett az eredmény? Hulottak az állatok, a silókukoricát leszántották, a lekaszált szénát elvitte a víz és a szövetkezet a járásban az utolsók közé került. Amikor aztán leleplezték és kizárták a szövetkezetből a kulákokat és spekulánsokat, rövid időn belül élre tört a szövetózet . De hol lehetne már, ha nem vágták volna rajta olyan mély sebet a közös gazdálkodás ellenségei.

Ezek a tapasztalatok köteleznek minden kommunistát és a nemzeti bizottságok dolgozóit, hogy időben leleplezzék és ne engedjék a szövetkezetbe jutni a kulákokat. Ahol pedig már bejutottak, ott kézzelfogható bizonyítékok alapján meg kell győzni a szövetkezet tagjait, hogy az EFSZ fejlődésének legnagyobb fékezői a kulákok. Ahol ennek tudatára ébrednek a szövetkezeti tagok, ott biztosan nem marad kulák a szövetkezetben. Kizárni a kulákokat, ez annyit jelent, mint lerakni a közös gazdálkodás biztos fejlődésének szilárd alapját.

Előfordul az is, hogy egyes járási nemzeti bizottságok elégedettek azzal, hogy sok szövetkezet van a járásban. Ha tudják is, hogy a szövetkezetben kulákok I»' ^anak, eltűrik azt, mert azt hiszik, hogy tfííán szétesne a szövetkezet, ha kizárnák a kulákokat. Ezt a szerfölött káros tétlenséget, szájtátiságot, türelmes politikai munkával kell felcserélni. Beszélgetni kell a szövetkezeti tagokkal, akiket meg lehet győzni, hogy a kutaknak semmi helye a szövetkezetben.

Rendszerint a kulákok bírják a legjobb földeket a falu határában. Dolgozó népünk érdekei megkívánják, hogy a kulákföld minél

többet teremjen. Ha tehát a kulák nem műveli rendesen a földjeit, — öregség, vagy betegség következtében képtelen azokat megművelni, — akkor a nemzeti bizottságok minden további nélkül adják át a szövetkezetnek, vagy az állami gazdaságnak.

Olyan esetek is történtek, hogy az aratás és cséplés alatt kihasználták a kuiákok a szövetkezeti tagok éberségének a hiányát, összezúzták a gépeket és meggyújtották a termést. Ne engedjük tehát szem elől egyetlen pillanatra sem a kártevő, gyújtogató kulákot. Lépten-nyomon kisérjük figyelemmel és alattomos mesterkedéseit azonnal, csírájában fojtsuk el.

A kulák csavaros eszű, számító, amellett alattomos, mint a kígyó. A kürti szövetkezetből 1953-ban kizárták Sánta Sándor 23 hektáros kulákot. A kizárás után visszakapta földjeit, de nem művelte meg, csupán két hektáron gazdálkodott, a többit pedig kényszerbérletbe adta a HNB. Beadását azonban a két hektárról sem teljesítette. Ebben az évben olyan megoldást agyait ki, hogy a termést nem otthon, hanem szomszédjánál csépelik_ ki. A gabonát éjjel hordta haza. Ha felszólították őt, hogy teljesítse beadását, hangoskodva arra hivatkozott, hogy nem termett. Ilyen a kulák igazi arca. be lesújtott rá népünk törvénye: hat évi börtönre ítélték.

A régi „jó világot" visszasíró kulák sohasem adja meg magát harc nélkül. Ennek tudatában kell lennünk és fokoznunk kell a kulákellenes harcot. Csak az ilyen türelmes munka, csak* a kérlelhetetlen osztályharc teremtheti meg falvaink szocialista jövőjének szilárd alapját. Egyre fokoznunk kell a kulákellenes harcot, el kell távolítanunk a szövetkezetek testéből a fejlődés lépfenéjét, hogy a kukkoktól megszabadulva biztosabban haladjon előre a szocializmus ügye falvainkon.