Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-25 / 39. szám

6 lllénüves 1955. szeptember 25. Egy milliomos szövetkezet elnöke Nem messze az udvardi vasútállo­mástól, a falu szélén terül el a helyi szövetkezet 22 hektárnyi különféle épületekkel beépített gazdasági köz­pontja. Jót esik a szemnek végignézni a szép új istállókon, a négy új sertés­neveidén és egyéb gazdasági épülete­ken. A nyolc nagy kazal szénát elég­gé távolrakták egymástól, hogy kisebb legyen a tűzveszély. Mindenütt rend van, meglátni a gondos gazda keze munkáját. Az olyan szövetkezetben, amely 3500 hektár földterületen gaz­dálkodik, bizony gondos gazdának kell lennie minden tagnak, különösen pe­dig az elnöknek. Az udvardi EFSZ egy szövetkezet­óriás. Több mint 400 vagón gabonát termel évente. Évi pénzjövedelme meg­haladja a 7 millió koronát. A közös gazdaság általában egymillió korona értékkel növekszik évente. A szövet­kezet tagságának bevétele a ledolgo­zott munkaegységekre, — hozzászámít­va a természetbeni javakat — csak­nem három millió korona. A takarékoskodás nemzetgazdasági jelentőségét megértették a libádi szö­vetkezeti tagok is. A taggyűlésen el­határozták, hogy betétkönyvre minden tag rendszeresen takarékoskodik s a ledolgozott munkaegységek kifizetése után legalább 10 koronát tesz be. A pénzt a szövetkezet pénztárosa rend-A szövetkezet és a tagok évről évre gazdagodnak. Ez azért van, mert szor­galmasan dolgoznak és hozzáértő em­ber tartja kezében a szövetkezet ve­zetését. Igen, Műk József megmu­tatta, hogy kisparaszt is tud olyan nagy gazdaságot irányítani, mint ami­lyen az udvardi szövetkezet. Az elnök legértékesebb tulajdonsága, hogy minden fontosabb esetben érvé­nyesíti a kollektív vezetés elvét és ügyel mind a saját, mind a tagság politikai és szakképzettségének állandó emelésére. Ezen tulajdonságok elsajá­títására neveli a szövetkezet többi funkcionáriusát is, akik 4—8 hónapos mezőgazdasági tanfolyamokon vettek részt, ugyanúgy, mint a növényter­mesztési csoportok vezetői. A zoo­­• technikumnak egyéves iskolája van, az egyik állattenyésztési csoportvezető pedig négyhónapos tanfolyamon vett részt. Ezen az őszön az állattenyész­tési csoportok tagjai készülnek mező­­gazdasági iskolába. Maga az elnök ágronómus-szaktanfolyamot végzett és szeresen összeszedi a tagoktól és egy­szerre helyezi el az Állami Takarék­­pénztárban. Jó gazdálkodás mellett sok szövetkezeti tag még nagyobb pénzösszeget is elhelyez. A libádi szövetkezetesek példáját a búcsi és a párkányi járás szövetkezeti tagjai is követik. nemrég tért vissza a szövetkezeti el­nökök képzésére létesített egyéves is­kolából Brnóból. Az iskolán szerzett tapasztalatokat a szövetkezetben hasz­nosítja. Az ő kezdeményezésére most nagy súlyt helyez a szövetkezet az állattenyésztés gépesítésére. Ez ideig azonban csak egy istállójuk van telje­sen gépesítve. Vízvezeték, takarmány- és trágyahordó-csillék, villanyfejőgép stb. van benne. A többi istállókat ugyanígy akarják gépesíteni és a hoz­zá szükséges anyag nagyobb részét már beszerezték. Azonkívül az istállók mellett laboratóriumot építenek a zoo­­technikusok számára, az állattenyész­tési dolgozók részére pedig fürdő és öltöző épül. A trágyát egyenest a me­zei trágyatelepre hordják az istállók körül pedig fákat ültetnek. Még a tél beállta előtt a többi építkezésen kívül szennylevezető csatornaberendezést ké­szítenek. A szövetkezet elnöke azért ösztönzi a tagságot az állattenyésztés fejlesztésére, mert tudja, hogy a szö­vetkezet legszilárdabb gazdasági pil­lére az állattenyésztés. p—a Egyre gazdaoabb a nádszegi EFSZ Jól dolgoztak a nádszegi szövet­kezeti tagok. Szorgalmas munká­juknak meg is van az eredménye Ez idén a magas hektárhozamok le­hetővé tették, hogy állami felvásár­lásra 197 ezer korona értékben ad­tak el árpát és három vagon búzát. Az állatok hasznosságának emelése pedig lehetővé tette, hogy szabad áron 34 ezer liter tejet, 43 darab hízósertést adtak eddig terven fe­lül. Ezenkívül új éviq még 50 darab hízómarha terven felüli beadását tervezik. Az állatok hizlalása jó ke­zekben van. Bede József, Sándor Albert és Jós Miksa büszkén mond­ják el, hogy naponta átlagos 0,90— 1 kg súlygyarapodást érnek el. Az a jövedelem, amelyhez a nád­szegi szövetkezetesek terményeik el­adásával jutottak nemcsak a munkaegység 50 százalékos értékét fedezi, de jut belőle különféle ala­pokra is. Például a szociális alapot 150 ezer korona, 212 mázsa gabona és 140 mázsa burgonya képezi. A szociális alapból 1—1,5 munkaegység értékét kapják azok a szövetkezeti tagok, akik hosszabb ideig munka­­képtelenek, baleset, vagy más be­tegség folytán. Krajcsovics F. Szövetkezeteink Egységes földművesszövetkezeteink (eddigi sikerei azt igazolják, hogy a legkimagaslóbb eredményeket azokban a szövetkezetekben érik el, ahol a vezetőség és a tagság tökéletesen is­meri az alapszabályzat minden egyes pontját és azok sžerint végez minden munkát. Hiszen a szövetkezeti alap­­szabályzat alapelve az összes terme­lési feladatok sikeres teljesítésére, a szocialista munkaszervezésre és a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltsé­gének felkeltésére irányul. Sajnos azonban, ezek az alapelvek nem minden szövetkezetben érvénye­sülnek. Egyes EFSZ-ek vezetősége csak részben érvényesíti a szövetke­zeti alapszabályzatot. Megalakítják ugyan az állandó munkacsoportokat, de sem a taggyűlésen, sem pedig a ta­gokkal nem tárgyalnak a helyes, nor­ma szerinti jutalmazásról. Ennek kö­vetkeztében tehát egyes szövetkeze­tek nem a szocialista alapelv szerint jutalmazzák a tagokat, vagyis nem a végzett munka mennyisége és minő­sége szerint. Természetes, hogy az alapszabályzat megszegése nem segít, hanem árt a szövetkezetnek. Jogosan mondhatjuk tehát, hogy a szövetke­zet fejlődésének legfontosabb alapel­ve a mintaalapszabályzat betartása. Igen fontos, hogy az egyes csoportok­ban is az alapszabályzat szerint tör­ténjen a munkaszervezés. Az állandó munkacsoportok szerve­zésekor szét kell osztani a gépeket és az igavonókat, az egyes munkákat szét kell írni csoportokra és egyének­re, hogy a végzett munkát könnyeb­ben lehessen ellenőrizni. A munka­­csoportokban jobban érvényesülhet a tagok kezdeményezése és szakismere­te és nagyobb lehetőség van a szo­cialista munkaverseny kibővítésére is. Az ilyen munkaszervezés megszünte­ti a szövetkezetben uralkodó egyenlős­­dit és megteremti a terven felül ki­termelt terményekért járó pótjutal­mazás lehetőségét. A rimaszombati szövetkezeti tagok számára tízparancsolatot jelent a szö­vetkezeti alapszabályzat. A szövetke­zetei érintő kérdéseket rendszeresen megvitatják a taggyűlésen. A vezető­ség értesíti a tagságot mindenről, ami a szövetkezetben történik. A munka­­csoportok vezetői ügyelnek a jutal­mazásra, a végzett munka mennyisé­ge és minősége szerint. Minden tag tudja, mi a feladata és mit kap a vég­zett munkáért. Az ilyen munkszerve­­zésnek aztán sok vagon terven felül kitermelt gabona, sok száz mázsa hús, több ezer liter tej, és a munkaegység 24 koronás értékének teljes elérése az eredménye. Ugyanilyen eredmé­nyekkel dicsekedhet az ipolyviski, per­­benyíki, vágújhelyi és még több EFSZ. tízparancsolata A helyes jutalmazás és az anyagi érdekeltség felkeltése szép eredmé­nyeket hozott a Trencsén járási Ko­­stolné-i szövetkezetben. A szövetke­zet tagjai nagy súlyt helyeztek a ve­tés agrotechnikai határidejének be­tartására. Igyekezetük nem volt hiá­bavaló: hektáronként hét mázsával több gabonájuk termett a tervezettnél, ami azt jelenti, hogy 10—12 mázsával magasabb hektárhozamot értek el, mint az egyénileg gazdálkodó föld­művesek. A pótjutalmazás bevezetése és a munkacsoportok megszilárdítása után i jobban megy a munka a dráki szövetkezetben is. Ebben az évben 39 mázsás átlagos hektárhozamot értek el búzából. A božetechovi szövetkezet­ben azt eredményezte a pótjutalmazás bevezetése, hogy az állatgondozók ha­ladó módszert kezdtek alkalmazni és a tehenek átlagos napi tejhozamát napi tíz literre emelték. Sok hasonló példát lehetne még fel­sorolni, melyek igazolják, hogy a szö­vetkezetek megszilárdításában az a­­lapszabályzat betartásának jut a leg­főbb szerep. A szövetkezet szocialista gazdaságot képez, melyben a föld­művesek csoportosították legfőbb ter­melési eszközeiket, földet, állatokat, gépeket stb. A közös gazdaságban összpontosul alkotó munkájuk is. Ter­mészetes, hogy a közös munka gyü­mölcsén közösen is osztoznak. Jutal­mukat pénzben és természetbeni ja­vakban kapják. A szövetkezetből, a kozf s gazdaságból élnek. Azért szük­séges, hogy a tagok mint saját éle­tüket védelmezzék a közös vagyont, akadályozzák meg a közös vagyonnal történő visszaéléseket és tegyék le­hetővé a tervek teljesítését. A szövetkezeti alapszabályzat betar­tása különösen nagy felelősséget há­­az ellenőrző bizottságokra. Nagy hiba az, hogy sok szövetkezetben alig hal­lani az ellenőrző bizottság munkájáról, bár az ő feladatuk lenne az alapsza­bályzat betartásának ellenőrzése. A nyári munkák befejeztével meg­kezdődött az őszi szántás-vetés. Igen fontos, hogy a régi és az új szövet­kezetek kellőképpen felkészüljenek az őszi munkákra, hogy azokat időben végrehajthassák. Az alapszabályzat ér­telmében meg kell tenni minden szer­vezési intézkedést, mint pl. a munka­­csoportok megszilárdítása, az állatok összpontosítása, a helyes jutalmazás bevezetése, haladó módszerek alkal­mazása stb. Ezek alkalmazásával tu­dunk csak sikeresen harcolni azokkal a nehézségekkel szemben, amelyek egyes szövetkezetekben léteznek. Min­den szövetkezeti tagnak — különösen kommunistának — kötelessége állan­dóan népszerűsíteni a szövetkezeti a­­lapszabályzatot a szövetkezet fejlődé­se érdekében. A vodnanyi járásban levő rábini szövetkezet tartja az első helyet a silózási versenyben. Az EFSZ takarmánytermelő csoportjának tagjai ez ideig már 3000 köbméter . ilót készítettek. A tarlókeverékekből, takar­mánykáposztából, takarmányrépából és a silókukoricából még sok száz köb­méter silóval bővítik a téli takarmányalapot, hogy minden számosál­latnak naponta 30 kg-ot adhassanak. Képünkön Mária Rerichová és Hele­na Krejsová örömmel szemlélik a bő takarmánykáposzta termést. Nem okoz nekik gondot a közelgő tél, bőven lesz silétakarmányuk. Takarékoskodnak a libádiak ywwwww Fokozzuk a kulákellenes harcot Egyre több kis- és középparaszt győződik még arról, hogy csakis a szövetkezeten keresztül vezet az út a gazdagabb anyagi és kulturális élethez. A szövetkezet jó gazdálkodásával egy­idejűleg arányosan növekszik a tagok jövedel­me is és aszerint változik napról napra életük. Rádiót, bútort, mosógépet, motorkerékpárt vá­sárolnak, sőt egyes helyeken már autótulajdo­nos szövetkezeti tagok is vannak. Ilyen gyü­mölcsöket érlel az új, osztálynélküli társadalmi rendszer. Az út nem könnyű, sokszor göröngyös, tövi­ses. A fejlődés és az előrehaladás útján el­keseredett ellenállást fejtenek ki a szocializmus esküdt ellenségei, a falusi szegénység kizsák­­mányolói — a kulákok. Az új, szocialista falu építése elképzelhetetlen és lehetetlen a kulák­ellenes harc állandó fokozása nélkül. A szocia­lizmus építésével egyidejűleg mindinkább fo­kozódik,. éleződik az osztályharc. A kulák soha nem tud belenyugodni megvál­tozott gazdasági helyzetébe és abba, hogy már nem élhet a kizsákmányolt falusi szegénység verejtékes munkájából. Mivel a kizsákmányolási lehetőségek egyre szűkebb keretek közé szo­rulnak, állandóan fokozódik a kulák ellenszenve népi demokratikus rendszerünkkel szemben és arra törekszik, hogy minden lehető eszközzel útját állja a falu szocialista építésének. Emel­lett szabotálja a termelést és a beadást., alat­­- tomos. harcának éle pedig az egységes föld­művesszövetkezetekre, a szocialista falu fel­legváraira irányul. Szüntelenül a letűnt „arany­időket" óhajtja vissza, a falusi kapitalizmus sajátos jelenségeivel: a parasztok kifosztottsá­­gát, a csendőröket, a végrehajtókat, a nyomort, a koldulást és a ' munkásság kivándorlásának korszakát szeretnék újra visszahozni. Ezért te­hát a dolgozó parasztok és a szövetkezeti tagok érdekei szöges ellentétben állnak a kulákság érdekeivel. E téren minden kommunistának, mint a szocializmus élharcosának becsületbeli kötelessége, felvilágosítani a falusi földművese­ket az osztályharc szükségességéről és arról, hogy soha nem volt, nincs és nem is lesz na­gyobb ellenségük, mint a kulák. A kulák mindent elkövet, hogy megakadá­lyozza az új szövetkezet alapítását. A losonci járásban levő Ruhár községben például Kliment György lculák az agitkettősök előtt járta a fa­lut és lázította a földműveseket a szövetkezet megalakítása ellen, hogy az egy „istentelen lé­pés“ lenne. Gyakran előfordulnak olyan esetek is, hogy a kulákok a felvilágosulatlan földmű­vesek közül kiszemelik maguknak a túszt, aki­nek segítségével aztán megfélemlítik a falu többi földművesét. Mindenféle lehetetlenséggel telebeszélik a fejüket és a szövetkezeti gon­dolatért lelkesedő földműveseket képesek még a „láb alól” eltevés veszedelmével is fenyeget­ni. így tett például Rell György, dacsólami ku­lák, aki felbíztatta a nála dolgozó Sinkó Pált, hogy ölje meg a helyi pártszervezet elnökét. Terve azonban nem sikerült. Ez nem egyedül­álló és nem utolsó eset. Tudatában kell tehát lennünk, hogy a kulák ellen sohasem elég az éberség. Ha a mindenféle hájjal megkent kulák látja, hogy az ő alattomos cselszövése ellenére is megalakul a szövetkezet, akkor a legjobb had­vezért megszégyenítő fürgeséggel megváltoztat­ja harci taktikáját. Igyekszik bejutnia a szö­vetkezetbe, hogy ott folytathassa a rombolást. Rendszerint már jó előre gondoskodik arról, hogy középparasztként szerepeljen a szövetke­zetben. Földjeinek túlnyomó részét szétosztja a rokonság között, állatállományát „megcson­kítja”, gazdasági felszerelését pedig elrejti, ne­hogy a közösbe kelljen adnia. De azért a kulák föld- és állatállomány nélkül is kulák marad. Nemrég foglalkozott a sajtó a dunaszerda­helyi járásban levő dercsikai kulákok mester­kedéseivel, akik kihasználva a földművesek tá­jékozatlanságát és éberségének hiányát, befu­rakodtak a szövetkezetbe, ahol vezetőszerephez jutottak. Mi lett az eredmény? Hulottak az állatok, a silókukoricát leszántották, a lekaszált szénát elvitte a víz és a szövetkezet a járás­ban az utolsók közé került. Amikor aztán le­leplezték és kizárták a szövetkezetből a kulá­­kokat és spekulánsokat, rövid időn belül élre tört a szövetózet . De hol lehetne már, ha nem vágták volna rajta olyan mély sebet a közös gazdálkodás ellenségei. Ezek a tapasztalatok köteleznek minden kom­munistát és a nemzeti bizottságok dolgozóit, hogy időben leleplezzék és ne engedjék a szö­vetkezetbe jutni a kulákokat. Ahol pedig már bejutottak, ott kézzelfogható bizonyítékok alap­ján meg kell győzni a szövetkezet tagjait, hogy az EFSZ fejlődésének legnagyobb fékezői a ku­lákok. Ahol ennek tudatára ébrednek a szövet­kezeti tagok, ott biztosan nem marad kulák a szövetkezetben. Kizárni a kulákokat, ez annyit jelent, mint lerakni a közös gazdálkodás biztos fejlődésének szilárd alapját. Előfordul az is, hogy egyes járási nemzeti bizottságok elégedettek azzal, hogy sok szö­vetkezet van a járásban. Ha tudják is, hogy a szövetkezetben kulákok I»' ^anak, eltűrik azt, mert azt hiszik, hogy tfííán szétesne a szövetkezet, ha kizárnák a kulákokat. Ezt a szerfölött káros tétlenséget, szájtátiságot, tü­relmes politikai munkával kell felcserélni. Be­szélgetni kell a szövetkezeti tagokkal, akiket meg lehet győzni, hogy a kutaknak semmi helye a szövetkezetben. Rendszerint a kulákok bírják a legjobb földeket a falu határában. Dolgozó népünk érdekei megkívánják, hogy a kulákföld minél többet teremjen. Ha tehát a kulák nem mű­veli rendesen a földjeit, — öregség, vagy betegség következtében képtelen azokat meg­művelni, — akkor a nemzeti bizottságok min­den további nélkül adják át a szövetkezetnek, vagy az állami gazdaságnak. Olyan esetek is történtek, hogy az aratás és cséplés alatt kihasználták a kuiákok a szö­vetkezeti tagok éberségének a hiányát, össze­zúzták a gépeket és meggyújtották a ter­mést. Ne engedjük tehát szem elől egyetlen pillanatra sem a kártevő, gyújtogató kulákot. Lépten-nyomon kisérjük figyelemmel és alat­tomos mesterkedéseit azonnal, csírájában fojtsuk el. A kulák csavaros eszű, számító, amellett alattomos, mint a kígyó. A kürti szövetkezet­ből 1953-ban kizárták Sánta Sándor 23 hek­táros kulákot. A kizárás után visszakapta földjeit, de nem művelte meg, csupán két hektáron gazdálkodott, a többit pedig kény­szerbérletbe adta a HNB. Beadását azonban a két hektárról sem teljesítette. Ebben az évben olyan megoldást agyait ki, hogy a ter­mést nem otthon, hanem szomszédjánál csé­­pelik_ ki. A gabonát éjjel hordta haza. Ha felszólították őt, hogy teljesítse beadását, hangoskodva arra hivatkozott, hogy nem ter­mett. Ilyen a kulák igazi arca. be lesújtott rá népünk törvénye: hat évi börtönre ítélték. A régi „jó világot" visszasíró kulák soha­sem adja meg magát harc nélkül. Ennek tu­datában kell lennünk és fokoznunk kell a kulákellenes harcot. Csak az ilyen türelmes munka, csak* a kérlelhetetlen osztályharc teremtheti meg falvaink szocialista jövőjének szilárd alapját. Egyre fokoznunk kell a kulák­ellenes harcot, el kell távolítanunk a szövet­kezetek testéből a fejlődés lépfenéjét, hogy a kukkoktól megszabadulva biztosabban ha­ladjon előre a szocializmus ügye falvainkon.

Next

/
Thumbnails
Contents