Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-25 / 39. szám
SSŠ3. szeptember 25. földműves 3 Üdvözöljük a 35 éves Rudé právot és Pravdát Az idei sajtónap különös jelentőségű. Nemcsak hazánk felszabadulásának 10. évét, hanem a Rudé právo, a CSKP központi lapjának, valamint a Pravda, az SZLKP központi lapjának 35. évfordulóját is ugyanakkor ünnepeltük. Ez alkalomból tehát visszatekintünk sajtónk eddig végzett munkájára. A Rudé právo abban az időben jelent meg először, amikor a burzsoázia a jobboldali szociáldemokrata vezetők segítségével azt a csapást készítették elő, amely majdnem egy negyed századra döntötte el Csehszlovákiában a munkásosztály, a dolgozó nép sorsát. A Rudé právo nem kis szerepet játszott a munkásmozgalom helyes útjának megvilágításában. Szeptember 21- én való első megjelenése nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a becsületes szociáldemokrata munkások a kommunistákhoz pártoltak át. A Rudé právo nem egész nyolc hónapig volt a baloldali szociáldemokraták lapja, majd 1921. május 18-án már „Kon>munisták vagyunk" átfogó címmel jelent meg, mint a CSKP központi lapja Első megjelenésétől kezdve a Rudé právo a munkásosztályt arra nevelte, hogy teljesítse történelmi hivatását. Ez pedig 1945-ben következett be, amikor a hősies Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta megszállók elnyomása alól. A kommunista párt által vezetett, az 1920- as évi eseményekből, valamint 25 év nehéz harcaiból okult munkásosztály ebben az időben már politikailag megérett. És amikor a burzsoázia Dr. Benešre és a nyugat segítségére támaszkodva 1948. februárjában kormánycsínyt szervezett, olyan választ kapott, amilyet bizony nem várt. A reakciós államcsíny leverése után Csehszlovákia dolgozó népe immár hozzáfoghatott a szocialista társadalmi rendszer építéséhez, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság szoros kapcsolatán alapul. E győzelem elérésében nagy érdemeket szerzett a Rudé právo Azok az alapelvek, melyekhez a Rudé právo mindig igazodott, példaként szolgálnak a népi demokratikus Csehszlovák köztársaságban minden sajtó részére. Azzal, hogy a Sajtönapot szeptember 21-ére tűztük ki, hangsúlyozzuk, hogy továbbra is a Rudé právo ama hagyományainak szellemében haladunk, melyek a munkásosztály és valamennyi dolgozó felszabadító harcában legjobb fegyvernek bizonyultak, melynek segítségével sikerült legyőzni a burzsoáziát. A Rudé právo-val egyidejűleg meg kell, hogy említsük Július Fučík nevét, aki évekig dolgozott e lapnál. A Rudé právo számára írta felejthetetlen beszámolóit a Szovjetunióból és ezt az újságot irányította és szerkesztette még a nácista megszállás alatt is. A Rudé právo-hoz kapcsolódnak továbbá legjobb újságíróink nevei is, mint Ján Sverma, Eduard Urx, Kurt Konrád, Ján Krajčík, František Krížek, Václav Kfen, Václav Sinkula — akik hősi halált haltak a fasiszták elleni harcban. **« A Rudé právo méltó fegyvertársa volt a Pravda és az ma is. A Pravda nevelődje a Pravda chudoby forradalomtól teljes korszak születte, amikor a kapitalista rendszer megdöntése és az új szocialista társadalom megteremtése került napirendre. 35 évvel ezelőtt indult el harcos útjára a szlovák proletariátus forradalmi lapja, hogy világosságot gyújtva a város és falu dolgozóit harcba hívja a nyomor, a nélkülözések és az elnyomás ellen egy új szabad és boldog élet megteremtéséért. A szlovák kommunista sajtó, a Pravda története elválaszthatatlanul Д Csehszlovák Sajtó Napja al** kalmából ünnepi évzáró taggyűlésre ültek össze köztársaságunk újságírói a prágai Rádiópalotában. Ebből az alkalomból Václac Kopecký miniszterelnökhelyettes, a CSKP KB politikai irodájának tagja, átadta az érdemrendeket és kitüntetéseket a legjobb szerkesztői kollektíváknak és újságíróknak az újságírói munka elismeréseként. A gyűlésen kihirdették a Fučik-verseny eredményeit is. Vojtech Dolejší, a Csehszlovák üjságírószövetség elnöke a csehszlovák újságírók és az Újságíró-A Csehszlovák Sajtó Napján ünnepeljük Csehszlovákia Kommunista Pártja központi lapjának, a Rudé Právo-nak és Szlovákia Kommunista Pártja központi lapjának, a Pravdának Harmincötödik évjordulóját. A szabad sajtónak felszabadulásunk 10. jubileumi évében tízéves győzedelmes munkájára tekinthetünk vissza. Szocialista hazánk építésében rendkívül nagy és felelősségteljes a sajtó küldetése. Ezt a feladatát sajtónk hagyományaihoz híven, becsülettel teljesíti. Pártunk irányelveinek szellemében tanít, szervez, mozgósít a szocializmus építésére, feltárja a hibákat és hiányosságokat, hogy gyors kiküszöbölésükkel segítse előrehaladásunkat. A bratislavai Kultúra és Piegybeforrt Csehszlovákia Kommunista pártjának történetével és a lap hasábiain a lepergett 35 év élethűen tükrözi vissza a párt nehéz és küzdelmes harcát, amelyet a Csehszlovák Köztársaság dolgozói a szlovákiai proletariátus érdekében vezetett a szociáldemokrata opportunisták árulása ellen, a cseh, szlovák és más nemzetiségű burzsoázia kizsákmányolása ellen, a nemzetiségi elnyomás ellen, a proletárnemzetköziség jegyében. Az orosz proletariátus 19Í7-es Nagy Októberi Szocialista Forradalmának hatása alatt megindult forradalmi mozgalom hívta életre a lapot, amely először mint a szociáldemokrata marxista baloldal szócsöve száll harcba 1920. szeptemberében a szociáldemokrata jobboldal hamis és áruló politikája ellen, a kommunista párt létrejöttéért, majd 1921. májusában a Kommunista Párt megszületése után, mint a párt sajtóorgánuma a marszövetség feladatairól beszélt. Szlovákia Kommunista Pártja központi szervét, a Pravda szerkesztőségét, amely alapításának 35. évfordulóját ünnepli a .Munkaérdemrend" -del tüntették ki. A „Munkaér'demrend"-del tüntették kt a brnói Rovnosi szerkesztőségét is, amely ez év augusztusában ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. ..Az építésben elért eredményekért" kitüntetést 6 kiváló újságíró kapia: Josef Rybák, Oldiich Svesfka, Josef Šedivý a Rudé Právo szerkesztői. Rostislav Peter, a Li-Harcos 35 év henés Parkjában vasárnap nagy ünnepségek keretében megnyitották a Pravda megalapításának 35. évfordulója alkalmából a „Pravda 35 éve" című kiállítást. Slimák elvtárs, a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala nevében üdvözölte Augustin Michaliikát, az SZLKP KB titkárát, az SZLKP bratir.lavai kerületi és városi bizottságának képviselőit, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország kommunista sajtószervének képviselőit, valamint a szlovákiai kultúrintézmények képviselőit. Az ünnepélyes megnyitás után hangversenyek, táncegyüttesek, este pedig esztrádmüsor szórakoztatta a megjelenteket. Kedden este a prágai Lucerxista-leninista világnézet törhetetlen harcosa tette meg küzdelmes, megalkuvást nem ismerő forradalmi útját, mai 35 éves jubileumi évéhez. A Pravdát a szlovák nép mindenkor saját lapjának tekintette és tekinti Hazánk, a Csehszlovák Köztársaság felszabadítása után még nagyobb mértékben mutatkozik meg a Pravda nagy szerepe az áruló burzsoázia ellen az 1948-as februári győzelemért vívott harcban, majd a burzsoá-nacionalisták és a l'udák-ideológia elleni harcban, a cseh és szlovák nép közötti testvéri kapcsolatok megszilárdításában és a többi nemzetekkel való legszorosabb baráti együttélés megteremtésében. Elvitathatatlan nagy érdemei vannak Szlovákia összes dolgozóinak mozgósításában a szocialista országépítésre. dové demokrácia szerkesztője, Miroslav Hysko, a bratislavai Pravda szerkesztője és Mikuláš Burina, a Csehszlovák üjságírószövetség Szlovákiai Bizottságának elnöke a Pod zástavou socializmu főszerkesztője. Tizenhárom további újságírót ,,Kiváló munkáért" kitüntetéssel jutalmaztak, köztük Fábry Zoltán írót, az Új Szó munkatársát. A Csehszlovák üjságírószövetség több mint 100 jubileumi jelvényével tüntették ki azokat az újságírókat és szerkesztőket, akik jelentősen hozzájárultak sajtónk jó munkájához. na termében ünnepélyes estét rendeztek a Rudé Právo alapításának 35. évfordulójára. Már este 7 óra előtt zsúfolásig megtelt a terem. A megjelenteket a CSKP KB vezetőtitkára, Kozetka Bedrich elvtárs üdvözölte. Pártunk és kormányunk képviselői mellett ott voltak a testvéri népi demokratikus országok küldöttei is. Az estét értékes műsorral fejezték be, mely az egybegyűlt vendégek nagy tetszését váltotta ki. Az ünnepély alkalmából a CSKP KB levélben szívélyesen üdvözölte és elvtársi üdvözletét küldte a jubiláló Rudé Právo-nak, valamint az SZLKP KB a Pravda dolgozóihoz intézett üdvözlő levelet, melyben szerencsekivánatait fejezi ki. Érdemrendek, kitüntetések: AZ ÚJSÁGÍRÓI munka elismeréseként Szlovákia dolgozó népe ma éppen úgy, mint a, burzsoázia elleni harc idején a maga lapjának, a szlovák nép lapjának tekinti a Pravdát, amelyen keresztül és amelynek közvetítésével naponta százezres tömegekhez szól a kommunista * párt, az a párt, mely a nép teljes bizalmát és szeretetét élvezi. Dicső múltját és mai boldog jelenét annak köszönheti, hogy élén pártunk legjobbjai állottak. Megindulásának első éveiben Klement Gottwald elvtárs, pártunk halhatatlan vezére, majd később a fasizmus elleni harc egyik hőse Edo Urx és Viliam Široký elvtárs állott a lap élén és olyan munkatársaik voltak, mint Peter Jiiemnický, Steiner Gábor, Karol Bacílek, Major István és még jó néhány lángoló szívű lelkes és áldozatkész bolsevik. Szerkesztőgárdája nemcsak a toliforgatásnak és az írás művészetének voltak nagy mesterei, hanem nagyszerű szervezői és népszónokai a pártnak és mint ilyenek félelmet és akadályokat nem ismerő forradalmi harcosok, akik a mai kommunista újságíróknak igaz példaképei lettek. Az ő harci tettrekészségük lelkesít a szocialista építő munkára. *** A Rudé právo, Pravda és az egész kommunista sajtó mindig fegyver volt. A párt fegyvere volt abban az időben, amikor a párt a munkásosztályt a hatalomért harcolni tanította és most is fegyver, amikor a szocialista társadalom építéséért harcolunk. Ezt a fenséges célt szolgálja most a sajtónk. Az újságírók nagy és felelősségteljes feiadata, hogy a sajtóból erős fegyvert kovácsoljanak, mely ezt a harcot segíti. Az újságírói munka: politikai műnк.*. Az újságíró tehát politikailag fejlett és eszmeileg tisztánlátó egyén. Közigazgatási szerv, agitátor, népszerűsítő és szervező. Az újságírónak irodalmi tehetségre is szüksége van, Fontos, hogy azt, amit a népnek mondani akar, meggyőzően le tudja írni bármilyen formában is adja ezt az olvasó tudtára. Az újságírónak általános műveltségre és nagy szaktudásra van szüksége. Arra kell törekednie, hogy sajtónk még harcosabb, olvashatóbb legyen, és az új társadalom építéséért folytatott harc fegyverévé váljon. És most, amikor a Sajtónap a Rudé právo és Pravda 35. évfordulójának alkalmából megemlékezünk sajtónk lelkes munkatársairól, saját magunkban is ezek példája szerint igazodjunk, látnunk kell azt, hogy főleg azért értékeljük őket oly nagyra, mert munkájuk eszméiket, elveiket, harciassságukat és meggyőződésüket tükrözte vissza. Ezekből az alapelve*ből kell kiindulnunk, hogy sajtónkból még jobb fegyvert kovácsolhassunk, azon eszmék megvalósítása érdekében, melyek nevében 35 évvel ezelőtt megalakult a Rudé právo és a Pravda, hogy szép hazánkban építhessük a szocializmust, mely a munkások és valamennyi dolgozó hazájává vált. Sajtónap a zselízi gépállomáson A nemrégen kitüntetett zselízi gép-1 állomás dolgozói szeptember 16-an Sajtónapot rendeztek, melyen részt vett a gépállomás valamennyi dolgozója. Már a nagy érdeklődés is azt mutatja, hogy a gépállomás dolgozó? megbecsülik a szocialista sajtót _ és érdeklődnek a napi események iránt. A sajtónapon megjelent Fiiry elvtárs, a Szabad Földműves gépállomási rovatvezetője, aki ismertette a szocialista sajtó küldetését és a különbséget a régi kapitalista és az új szocialista sajtó között. Az előadás után a gépállomás dolgozói egymásután szólaltak fel és közölték, hogy a sajtó tízperceken többször a Szabad Földművesből olvasnak fel és ennek a lapnak az írásait értékelték. Különösen a mezőgazdasági termelés terén elért eredmények közlése és ezek részletes leírása nyújt nagy segítséget a traktorosoknak, akik maguk is már többször átadták tapasztalataikat. Kozma Miklós váradi DT 54-es traktoros munkamódszerét, amelyet a Szabad Földműves 1955. május 8-i számában részletesen közöl, leírja, milyen gépcsoportokat használt és milyen szervezéssel érte el a napi 60 hektár tárcsázás, 60 hektár simítás és 60 hektár fogasolást, a váradi szövetkezeti tagok földjein. Ez az eredmény nem csal. A zselízi, de más járásokban is feltűnést keltett. Ugyancsak a zselízi dolgozok nagy hasznát vették a nagypeceki EFSZ- ről közölt terméseredmény leírásának, mely serkentőleg hatott a zselízi traktorosok munkájára. A zselízi gépállomáson különösen nagy visszhangja van az olyan írásoknak, amelyek az ő munkájukról számolnak be és ezeket a sajtó tízperceken nagy érdeklődés közepette olvassák. A gépállomás dolgozói felszólalásaikban értékelték a Szabad Földműves írásait, amelyet a következőkben ismertetünk: BAGOCSI GYULA: ahogy mondja, a Sz. F. régi olvasója. A lapot kezdettől fogva ismeri és színes, változatos írásait kedveli. Szeretné azonban, ha a lap többet foglalkozna az „enyém“ helyett a „miénk“ tudatosításával és a közös vagyon védelmével, megbecsülésével. Különösen nagy súlyt kell fektetni a traktorosok, gépjavítók nevelésére, akikre nagyértékű gépek kezelését és javítását bízták. Ha a traktorosok megértik a „miénk" szó értelmét, az alkatrészekkel is minden bizonnnya! majd takarékosabban bánnak és így nagy értéket takarítanak meg nemzetgazdaságunknak, s egyben mindannyiunk számára. KOVACS1K JANOS: a szocialista sajtó szorgalmas olvasója. Figyelemmel kiséri a megjelent cikkeket, különösen a kultúrrovat és színes elbeszélések nyerték meg tetszését. Szeretné azonban, ha még több szórakoztató írást látna a Szabad Földműves hasábjain, végül azt tanácsolja, hogy lehetőleg mellőzzük a hoszszú írásokat. DREYENYA SÁNDOR: szintén szívesen olvassa az újságot.- Miután szereti szakmáját az eddigieknél több gépészeti szakcikket, újításokról szóló beszámolót a fém feldolgozását ismertető írásokat szeretne a sajtóban olvasni. Szeretné továbbá ha minden mezőgazdasági gépről, találmányról és a gépészetben alkalmazható új anyagokról és azok megmunkálásáról írna a lap. A megjelent szakcikkekből ahogy mondja — eddig is sokat tanult, de szaktudását szeretné mégjobban fejleszteni. MAROSVARY JANOS: a Szabad Földműves minden számát érdeklődéssel olvassa, ö maga is traktorosbrigád-vezető és így a brigádokról szóló beszámolók érdeklik a legjobban. Figyelemmel kiséri a brigádok elért eredményeit és munkahelyén ő is alkalmazza a bevárt újításokat. Nem ért azonban egyet lapunk 27. számában „Segítőtársunk, jóbarátunk a gép“ cím alatt megjelent írással. Marosváry szerint a cikk személyével kapcsolatban nem fedi a valóságot. Az Írás megjelenése után Marosváry levéllel fordult a Szabad Földműves szerkesztőségéhez és kérte az ügy kivizsgálását. A szerkesztőség a levélre válaszként megígérte, hogy a legrövidebb időn belül az esetet kivizsgálja. Ez azonban ez ideig nem történt meg, és ezért Marosváry kéri az ügy mielőbbi rendezését. SZEDLAK FERENC: lapunk rendszeres olvasója. Különösen a gépek kihasználásáról, a gépcsoportok használatáról írt írások nyerték meg tetszését. Arra kéri a szerkesztőséget, hogy a jövőben is ha eredményekről, vagy sikerekről számol be, írja meg milyen módon érték el az eredményt. A jó tapasztalatokat ő is szívesen átveszi, de ha hiányzik a részletes beszámoló, nem közfik milyen módon érték el a feltüntetett eredményt, az írás nem teljesíti feladatát. A sajtónap keretében elhangzott felszólalások azt bizonyítják, hogy a gépállomás dolgozói érdeklődéssel kisérik hazánk építését. Ez érthető is, hiszen a GTA dolgozóira nagy feladat hárul a szocialista falu építésében. Ebben az építő munkában az új módszerek elsajátítása szükséges, amihez a sajtó nyújt részükre nagy segítséget. KOLCJAK ANNA GTA Zselíz —■ Vajon miért rendezünk olvasóinkkal sajtóbeszélgetést? Először, is azért, hogy bebizonyítsuk a szocialista sajtó, köztük a Szabadi Földműves is, az olvasók hatalmas táborára támaszkodva a dolgozó nép érdekeit képviseli, a dolgozók szolgálatában áll. Fontos ez azért is, hogy olvasóink megtegyék észrevételüket a sajtóval kapcsolatban, s így az észlelt hiányosságokat kiküszöbölve a sajtó mégjobban betöltse hivatását. E két szempontot vettük figyelembe, amikor elhatároztuk, hogy Zselízen Sajtónapot rendezünk. S amint a felszólalások bizonyítják, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: tervünk sikerűit. Sikerült azért is, mert a zselízi gépállomás dolgozói nemcsak arról beszéltek vitafelszólalásukban, hogy a födmüvessajtó mennyire segít mindennapi munkájukban, az eredmények elérésében, hanem bátran mutattak rá a hiányosságokra is, ami nagy segítség számunkra a további munkánkban, BAGOCSI GYULA például azt javasolja, hogy többet foglalkozzunk a közös vagyon népszerűsítésével, az „enyém" helyett, a „miénk" tudatosításával. Bagocsi olvasónk olyan kérdést vetett fel ami tulajdonképpen a szocialista sajtó hivatása. Minden egyes írás, amely lapunkban megjelenik a közös vagyon iránti szeretet és annak megőrzését szolgálja. Hogy ez a tudat elsajátítása nem megy márólholnapra az biztos. Azonban hiba volna azt mondani, hogy ezen a téren nem értünk el eredményeket. A példát Bagocsi elvtárs felszólalása bizonyítja, hogy vannak élharcosai is a közös vagyon védelmének. A jövőben minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél több Bagocsihoz hasonló dolgozónk legyen. KOVÁCSI К JÁNOS megjegyzését szintén örömmel vesszük. Tény az, hogy lapunkból többször hiányzik a szórakoztató, színes elbeszélés, vagy egy-egy regényrésjŕet. A jövőben tehát ezen fogyatékosságunkat is igyekszünk kiküszöbölni. Ami pedig a hosszú írásokat illeti, iparkodni fogunk eleget tenni olvasóink kérésének. Azonban ez nem vonatkozik pártunk és kormányunk határozatainak, vagy egyéb más fontos nagyobb terjedelmű írásoknak közlésére, mert ezek nélkülözhetetlenek minden dolgozó számára. Ezekből a határozatokból ismerik meg olvasóink pártunk jövőre vonatkozó terveit, amit magukévá kell tenniök és valóra kell váltaniok, hogy életük szebb legyen. SZEDLAK FERENC ES DREVENYA SÁNDOR felszólalásában ugyancsak jobb munkára hívja fel figyelmünket. ígérjük, hogy a jövőben többet fogunk foglalkozni az újítók és élenjáró dolgozók munkaeredményével, módszereikkel, sőt fényképeiket is közölni fogjuk. MAROSVARY JANOS traktorosbrigádvezetö felszólalása szintén értékes, s különösen érinti szerkesztőségünk munkáját. Igaza van Marosváry olvasónknak, hogy ígéretünknek nem tettünk eleget. Nem akarunk mentegetőzni, azonban meg keli mondanunk a legtöbb megbírált személy úgy érzi, mint Marosváry brigádveze-A tő, hogy nem volt ok a bírálatra. Mi azonban vártuk, hogy ha a bírálat valóban jogtalan volt, az üggyel a zselízi gépállomás vezetősége is foglalkozik, mert ez őket is érintette. Ezt a mulasztást a legrövidebb időn belül behozzuk. A zselízi gépállomás dolgozóival folytatott sajtóbeszélgetés azt bizonyítja, hogy olvasóink egyre jobban felismerik a sajtó szerepet, annak jelentőségét, szocialista hazánk építésében.