Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-18 / 38. szám
1955 szeptember fi. Földműves 5 A Gül Baba A komáromi CSEMADOK színjátszó csoportja már évek óta tanújelét adta, hogy a szocialista kultúra lelkes, önzetlen terjesztője. A színjátszók időt, járadságot nem ismerve, azon igyekeznek, hogy kiki tehetsége szerint a legjobbat nyújtsa a közönségnek. A legutóbb Móricz Zsigmond ,.Légy jó mindhalálig" című színművével arattak nagy sikert, majd a GUI Baba tanulásába kezdtek. A „Légy jó mindhalálig" -ban és a „Gül Babá"-ban is a mesébe öltöztetett reális élet domborodik ki. A Gül Baba hűen tükrözi vissza a magyarországi török megszállás borzalmas képét. Gül Baba (a rózsák atyja) a szentéleiű muzulmán, életét teljesen a rózsáknak és egyetlen leányának Leilának szenteli. .4 Gül Baba és rózsái minden igazhívö muzulmán előtt szentek és sérthetetlenek, még a szívtelen budai Ali basa előtt is. ГЫ Baba rajongásig szerette a rózsqu, de szerette a nyomorgó, szenvedő magyar népet is. Mindent elkövetett, hogy szenvedéseiken segítsen, életüket megmentse; mert nagy fájdalmat okozott neki, hogy naponta hullottak le a magyarok fejei. Gül Baba annyira szerette a szenvedő magyar népet, hogy rózsáit is leszaggatta, széttiporta, hogy azok árán megmentse Gábor diák, és Mujkó cigány életét. Egyetlen leányát Gábor diáknak adta feleségül, aki hűséges társával, Mujkóval járta az országot, Komáromban hogy vigasztalja, bátorítsa a csüggedő magyar népet. A Gül Babát már vagy hetedszer adták elő. Minden előadást ezer-ezerkétszázan nézik meg. Komárom után Bratislavába, Kassára, Xyitrára, stb. látogatnak el. A nagy siker mellett kidomborodik az a tény, hogy a műkedvelők 20 tagú zenekarral, énekkarral, operett előadásokra vállalkoztak. Gül Baba (Včlela Antal) élethűen játszotta a leányát (Leila) és rózsáié szerető apát. Leila (Magyarics Magda) a rajongásig szerelő édesapa és Gábor diák (Cibutka József) iránti nagy szerelmét átérzéssel játszotta. Cibutka József (Gábor diák) a népért életét feláldozni kész szerepében kimagasló teljesítményt nyújtott. Mujkó (muzsikus cigány) Kadlicsek István, Mujkóné, (Cibulka Gabi) a rajkókkal együtt a hűség, a családi együttérzés szép ideáját, a fájdalom drámai kitörését kifogástalanul adták vissza. Fatime, öreg háremhölgy (Bangha Rózsa); de minden egyes szereplő is átérzéssel, szívvel, lélekkel játszotta szerepét és sok-sok dicséretet érdemelnek. Köszönet mindazoknak, akik az énekszámokat, zenét, kórusokat, táncokat betanították, és segítették a komáromi CSEMADOK kultúrmunkáját. A rendezés nehéz munkáját Cibutka Gabi és az idei színházi aratás ezüst jelvényéveli kitüntetett Király Dezső végezték. Papp János, Komárom Milyen lesz az 1956-os A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó ez idén is kiadja az 1956-os évre szóló, a falusi és városi dolgozók kedvelt Népnaptárát, tetszetős többszínű borítólappal, mely Lőrinc Gyula akadémiai festőművész munkája. Népnaptárunk tartalma: A naptári részt mezőgazdasági, kulturális és történelmi vonatkozást! tudnivalók tarkítják. A 16 oldalas mélynyomású képes melléklet az elmúlt tíz év, valamint a legújabb idők fontosabb eseményeit és a szocialista országépítést mutatja be képekben, kísérő szöveggel. 16 oldalon külpolitikai áttekintést nyújt. 112 oldalon a mezőgazdasági cikkek C- mezőgazdasági vonatkozású szépirodalom sorakozik. 48 oldalon hazai és külföldi írók Népnaptár? és költők beszélnek, valamint a cseh és a szlovák irodalom legjobbjai szólalnak meg kitűnő fordításban. Továbbá rejtvény-rovat, postai díjszabások, vásárok jegyzéke, elsősegély, terület átszámítás, vemliességf naptár és más hasznos tudnivalók következnek. Végül a Csehszlovák Köztársaság hatszínnyomású politikai térképét, a „Fáklya“ hetilap egy számát, valamint a Pénzügyi Megbízotti Hivatal röplapját is mellékeljük. Ara a melléklettel együtt 6 Kčs. Az 1956-os Népnaptár a Slovenský sväz spotrebných družstiev, a Slovenská kniha n, p., a Novinová služba és a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadón keresztül közvetlenül kerül forgalomba és ugyanott megrendelhető. Ne hiányozzon egyetlen család asztaláról sem az 1956-os Népnaptár. Mikor lesz valóság ? Azt álmodtam, hogy a gyűlésre szóló meghívót öt nappal előbb kézhez kaptam, hogy a gyűlés napirendje az összes jelenlevők nagyfokú érdeklődését kiváltotta, hogy a gyűlés megkezdése előtt a helyiséget gondosan kitakarították és minden részvevő számára ülőhelyet biztosítottak, hogy az elnök a gyűlést a meghívottak teljes létszáma mellett pontosan megnyitotta, hogy a felelős tényezők és funkcionáriusok mind ott ültek az elnöki asztalnál, vagy az első sorokban, hogy az előző gyűlés határozatainak ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy minden kitűzött feladatot elintéztek, hogy az előadó alaposan ismerte a tárgyat, amiről beszélnie kellett, arról és nem másról beszélt, minden frázis nélkül, érthetően megmagyarázta a hallgatóknak a dolog lényegét, hogy a jelenlevők érdeklődéssel hallgatták az előadó minden szavát, hogy a fontos tényeket feljegyezték és senkinek eszébe se jutott, ásítania, hogy a vitafelszólalások érdekesek voltak és határozott javaslatokat tartalmaztak, hogy a gyűlésen nyílt, őszinte és igaz bírálat hangzott el, a megbírált személy nem magyarázkódásba kezdett, hanem arról beszélt, hogyan és meddig távolítja el a fogyatékosságokat munkájában, hogy az új feladatokra vonatkozó határozatokat kollektív módon dolgozták ki és minden egyes feladat teljesítéséért más-más személyt tettek IGOR KOBZEV: A kerületi titkár Barátom a kerületi titkár Haja gondtól lett korán fehér Itt van itthon, nem is született bár. Nincs zug, hová szeme el nem ér. Kis zöld autón hányszor beutazta Földek közt a dülöutakat! A kerület így becézi: Gazda. Ez a meghitt név reáragadt. Egy barátja jött elébe egyszer Megölelte s megkérdezte öt: — Most se vagy még Moszkvában r — Titkár vagyok itt, mint ezelőtt. Fejcsóválva szólt rá a hitetlen Jó barát: Fülemnek sem hiszek. Hány éve ülsz itt a kerületben, Lehet az, hogy többre nem viszed? Gabonaföldek közt vitt útjuk éppen Bódító volt a lég fűszere Szétnézett a titkár a vidéken Gazda szemmel, örömmel tele. ö nem viszi többre? Fura ötlet! Többre viszi, mint akárki más! Hogyne vinné, hiszen egyre több lett Minden évben még az aratás. Hogyne vinné, hisz villanytelep nó S falvak éjjelébe fény derül! Hogyne vinné, hisz íopolyaerdö Zöldéi nyájas iskolák körül. Hogyne vinné, mikor vezetékek Futnak szerte, számba venni sok, Kolhozok egymással frigyre lépnél,Kis tanyákból lesznek városok, S álmok válnak tetté a falakban Népe tanul, Gyárak ezre nő. Hazájában, feltartózhatatlan Hogyne vinné folyton többre — ő? Gáspár Endre fordítása t> * * ! * felelőssé, hogy a gyűlésen a résztvevők a legkülönbözőbb kérdéseket tették fel Hiba, a mi hibánk, és a jelenlevő előadók minden egyes kérdésre azonnal szakszerű választ tudtak adni, bogy a jelenlévők a gyűlés után a legjobb barátságban még együtt maradtak, mert olyan kellemes és tanulságos estében volt részük, hogy alig akartak hazamenni. Mikor lesz ez az álom valóság? Szily Imre ha akad még mindig olyasvalaki a népi demokratikus hazában, aki nem érti. hogy a munka* termelékenységének emelése, az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés, a minőségi termelés és a tervszerű munka szoros kapcsolatban van saját életszínvonala magasságával. Amennyivel jobban, olcsóbban, gyorsabban és többet termelünk, annyival előbb szállíthatók le a kiskereskedelmi árak, annyival lesz olcsóbb a megélhetés. Egyaránt vonatkozik ez ipari és mezőgazdasági árucikkekre. Kövessünk el mindent annak érdekében, hogy ezt az egyszerű, követhető elvet, mindenki megértse. Mi hát a teendőnk? Az egyetlen járható út: a mindennapi meggyőző beszéd, a jól megválasztott érv, a fáradhatatlan elvtársi segítség és mindenekelőtt saját magunk példamutató munkája. így vegyük fel a harcot a csökevények minden megnyilvánuló formája ellen. ШЮТ»**•••*••***■*■****•■»**»••*••■1 , immmhiiii ■■■■■■■•■■1:вяааа|яшв>*«9*я*яяашвяява*ааа«а«шаааа«а«*я*явш1вяяяааща»-«»аш1«аа«яшаяа1«т««»»ва«««я1*«а1)ва*а»г»»в»ав Mezőgazdasági termelésünk jelentős fejlődésével párhuzamosan halad a mezőgazdasági üzemek kulturális fejlődése is. Minél jobban elégítjük ki dolgozóink állandóan növekvő igényeit, annál öntudatosabbak lesznek és annál jobban dolgoznak majd népi demokratikus hazájuk jólétéért. Vannak üzemi klubok és vörössarkok, melyek valóban a falu kultúrközpontjává váltak. A gépállomások, állami gazdaságok, az iskolai tangazdaságok dolgozói szívesen járnak oda pihenni és szórakozni. A klubok filmeket vetítenek, előadásokat rendez-, nek, színdarabot mutatnak be, kirándulásokat és sajtóbeszélgetéseket szerveznek. Igen jól működik a prostejovi Kerületi Mezőgazdasági Kutatóintézet üzemi klubja. Az üzemi klub bizottságában gazdag tapasztalatokkal bíró, önfeláldozó és kezdeményező emberek vannak. Munkájukat eredmények kísérik. Az ott működő két színjátszó csoport nemcsak helyben, hanem a környékbeli községekben is jól begyakorolt és értékes színdarabokkal szórakoztatja a közönséget. A klub már számos előadást szervezett, főképpen az EFSZ-ek számára. Ezeket az előadásokat általában szakfilmek is kísérik. A gyermekekről sem feledkeznek meg. A klub bizottsága gyermekszíndarabokat, filmeket és beszélgetéseket rendez számukra és együttműködik a tanítókkal is az iskolán kívüli nevelés terén. Akadnak még másutt is olyan kultúrintézmények, melyeket jő példaként sorolhatunk fel: jól működik Szlovákiában a bajcsi állami gazdaság klubja, továbbá az TJherské Hradišté-i gépállomás bbröaearka és a lqphpvieei üzemi klub. Igen gazdag és értékes tapasztalatokra tett szert a plzeni Mezőgazdasági Alkalmazottak Szakszervezete, kerületi bizottságának kultúrbrigádja. Együttesük humort, szatírát és jó kedvet terjeszt főképpen a határvidéki állami gazdaságokon és gépállomásokon, ahol most a fiatal brigádssok és új betelepülők' ezrei dolgoznak. E kerületi bizottság kultúrbrigádja szorgalmas tevékenykedésével nemcsak gazdagítja a határvidék kultúréletét, de egyúttal megtanítja az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit, hogyan kell megszervezni, a kultúr- és társaséletet. A plzeni példát követve az olomouci Mezőgazdasági Alkalmazottak Szakszervezetének kerületi bizottsága is kultúrbrígádot alakított, mely kultúr- és népnevelő munkát végez a határvidék állami gazdaságain és gépállomásain. Sajnos eddig még nem mindenütt ilyen biztatóak az eredmények, A legtöbb állami gazdaságban és gépállomáson az üzemi klubok és vörössarkok tömegkultúrmunkája még sántít. Előadásokat csak alkalomadtán szerveznek. Sokhelyütt még a mai napig sem alakítottak népművészeti köröket, alábecsülik a könyvvel való munkát, mezőgazdasági szakfilmeket is csak igen ritkán hoznak. Érthető tehát, hogy az ilyen üzemi klubokat až emberek nem szívesen látogatják. mert nem találnak ott gazdag kultúrvagy társaséletre. Kevés mezőgazdasági üzem rendelkezik egyelőre klubbal. 1955. május 15-ig összesen csak 23 volt nyilvántartva. Egyes kerületekben, például a pardubicei, ostravai, nyitrai, kassai és eperjesi kerületekben egyetlen egy mezőgazdasági üzemnek sincsen klubja. Május 15-ig 258 vörössarok létezett, ezekből csak egy a nyitrai kerületben és három a pardubiceiben. Ezen az állapoton sürgősen javítani kell. Azon kell lenni, hogy valamennyi állami gazdaságban, gépállomáson üzemi klubot vagy vörössarkot létesítsenek, ahol a dolgozók munka után kellemesen tölthetik el szabad idejüket: előadásokat hallgathatnak, nézhetnek érdekes filmeket olvashatnak újságokat vagy 'szép könyveket, társasjátékot játszhatnak, vagy táncolhatnak. Ezért minél előbb kultúrcélokra alkalmas helyiségeket kell szerezni és biztosítani bennük a világítást és fűtést. Hiszen még a legtöbb állami gazdaság igazgatóságán sincsenek meg a szükséges kultúrberendezések, az egyes osztályokról nem is beszélve! A gépállomásokon is gyakran mutatkozik hiány kultúrberendezésekben. Fordítsunk különös gondot a határvidéki állami gazdaságokra, ahol fiatalok brigádjai dolgoznak. Az . elmúlt évben a Mezőgazdasági Alkalmazottak Szakszervezetének üzemi bizottságai a Szakszervezeti Tanács központja határozata alapján számos, többmillió Kčs értékű, kultúrcélokra szolgáló küldeményben részesültek. A határvidéki állami gazdaságok —, ahol fiatalok brigádjai dolgoznak —, többezer könyvet, hangszert és egyéb kultürszükségleti cikket kaptak. Az állami gazdaságokon dolgozó fiatalok örömmel fogadták a szakszervezetek e segítségét és nagyrabecsülték. Csak az a fontos, hogy a kultúrcélokra szolgáló leltárt helyesen használják ki. A múlt évben azt tapasztaltuk, hogy a kultúrte' ékenység a csúcsmunkák idején szünetel. Ez pedig nagy hiba! Éppen ilyenkor kéne még nagyobb kuitúrmunkát kifejteni és folytatni az egyes osztályokon, farmokon, központokon, a szántóföldeken és a mezei munkacsoportoknál. Csakis ily módon járulhat hozzá kultúrtevékenvségünk a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Örömteljes és gazdag kultúréletet kell biztosítanunk mindenütt. Az állami gazdaságok és gépállomások üzemi klubjainak és vörössarkainak kultúrmunkájában fontos szerepet töltenek be a hivatásos színházak. A színészek szívesen látott vendégek valamennyi gépállomáson és állami gazdaságon. Az 6 kötelességük viszont gyakrabban látogassanak el a falukra, több segítséget nyújtsanak az üzemi kluboknak és vörössarkoknak és megtanítani azok vezetőit arra, hogyan kell helyesen megszervezni a falu kultúréletét. A művészek rendezzenek szép hangversenyeket és színelőadásokat, stb. Ez ideig sajnos kevés ilyen művész akadt. Örömmel fogadnánk, ha a Kulturális Ügyek Minisztériuma gondoskodna a hivatásos színészek, zenekarok, könyvtárak és képzőművészek állandó, jól megszervezett és hathatós segítségéről. A kultúráiét fejlesztéséhez nagyban hozzájárulhatnak a védnökségi üzemek klubjai és vörössarkok is, melyek tapasztalt dolgozókkal és vezetőkkel rendelkeznek. A falusi tanítók és a falusi értelmiség is nyújthat segítő kezet a klubok és vörössarkok munkájában. A kerületi és járási népkönyvtárak pedig nyújtsanak az. eddiginél több segítséget könyvtárainknak a könyvekkel való tömegmunkaban. A kultürmunka fokozásával az állami gazdaságokon és gépállomásokon lehetővé tesszük azt, hogy ezek dolgozói sikeresen teljesíthessék а X. pártkongresszusnak a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló feladatait.
