Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-18 / 38. szám

4 földműves ARATÁSI KRÓNIKA: SlOIOIOiOIOSOlOIOiOiOIOIOIOIOIOiO Búza, búza, aranysárga búza (1955. július 19.) Az Idő kedvező, az aratás víg ütem­ben halad. A két kombájn az árpát, a három aratógép a búzát vágja. A kombájnosok is megkapták az állandó munkásokat, így már a munkában nincsen fennakadás. A kombájnok haj­nali négy órakor megkezdték munká­jukat. Gyorsan akarnak végezni, hogy azután északabbra Csehországban folytathassák nemes feladatukat, az aratást. Ma befejeződik az őszi árpa cséplése. A másik cséplőgép a borsót csépeli, terméshozama közepes. A tar­lóhántás is teljes ütemben folyik, a traktorosok közül különösen Kulcsár István traktorost kell kiemelnem, akt állandóan az élen jár. Becsületes munkájáért a dicséret-táblára került s a következő dallal jutalmazzuk meg: „Búza, búza, aranysárga búza...“ A mai napon megtekintettem az egyik állami gabonaraktárt, ahová a legdrágább kincsünk: a kenyérmag kerül. Végtelenül megörültem, amikor megláttam az ottani rendet és tiszta­reggeltől késő estig szorgalmasan dolgoznak. A kazalrakók ügyesen rakják a kazalt, hiszen ez fontos, mert az esetleg hosszantartó esők így nem tesznek kárt az árpaszatmában. A tagság nagyon jól tudja, hogy az ár­paszalma pótolja a téli takarmányt. Megfigyeltem egy magángazdálkodó­nak az aratását a szomszédos egyház­­harcsai határban. Furcsán hatott rám a régi rendszerű aratása (kaszás, ma­­roks~°dö, kévekötő). Hol van ez a mai gépesített aratástól? Az egész családját kell mozgósítania, hogy a kis földecskéjén (1,5 ha) az aratási munkálatokat elvégezze. Egész bizto­san tudom, hogy rövid időn belül meggyőződik jelenlegi munkájának tarthututlanságárót. (1955. július 21,) Az éjjeli felhőszakadás az aratás és cséplés korai megkezdését késlel­teti. A három aratógép napi teljesít­ménye 18—20 hektár, s így természe-Varge István, aki a tavasz folyamán lépett a közösbe, a legjobb kazalrakó a szövetkezetben. ságot. Gondoskodtak a magtárak fer­tőtlenítéséről is. Pelz József körzeti gabonafelvásárló állandóan gondosko­dik a gabona forgatásáról és a mag­tár szellőztetéséről, feladatát szaksze­rűen végzi. Sajnálattal kell megemlítenem, hogy az EFSZ egyik traktorosa labdarúgás közben olyan szerencsétlenül esett el, hogy a jobb vállcsontja eltörött. A mentők azonnal Bratislavába vitték, ott szakszerűen bekötötték. Így a munkából való kiesés körülbelül 5—6 hetet vesz igénybe A traktor vezetését ideiglenesen a 11. csoport vezetője vette át. (1955. július 20.) A kora reggeli órákban az eső las­san szemerkél, ez azonban a kombáj­nosok munkáját nem befolyásolja. Л cséplőgépekhez beosztott tagok kora tesen sok ezer kévét kell összehorda­ni, a Vöröskereszt Egyesület is be­kapcsolódott az aratási munkálatokba, segít a kévék összehordásában, mely most kissé várat magára, mivel ned­ves a gabona. A Sáp ereje azonban gyorsan meg­szárítja a lábon álló gabonát, a gé­pek ismét megkezdték munkájukat. Minden perc drága. A cséplőgépek is megindultak, magtisztítást végeznek. Mindenki arra törekedik, hogy az ara­tást minél gyorsabban elvégezzék. Már egyszer említést tettem a kró­nikámban a kertészet sanyarú helyze­téről, a mai sétám alkalmával bizony szomorúan tapasztaltam, hogy renge­teg sok a gyom. Talán a kertészetre ez volna a legaktuálisabb nóta: ,,Ki tanyája ez a gyomfészek..Sürgő­sen rendet keit teremteni, különben nem érik el a tervezett bevételt. (köv. számunkban folytatjuk) Ä56. szeptember Ц. A CSKP KB határozata szellemében az állattenyésztési termelés további fejlesztéséért Pártunk határozata mutatja az utat A CSKP KB legutóbbi határozata mezőgazdasági dolgozóink feladatául tette az állattenyésztési termelés fej­lesztését. Ezzel a szerfölött fontos kérdéssel sokat foglalkoztak a napokban az eperjesi kerület állami gazdaságainak dolgozói is. A szarvasmarha, sertés- és juhállomány fejlesztése céljából fajállattenyésztö-telepeket létesítenek az állami gazdaságok egyes részlegein és a jelenlegi állományt fokozatosan kicserélik magashozamú fajállatokra. A szövetkezetek számára is tenyész­tenek fajállatokat, hogy ott is lehe­tővé tegyék a hasznosság emelését. Az őrösi és a sztankovcei részlegen fajszarvasmarhát, a jesenovi részlegen fajsertést, a Vyšné Revište-i részlegen pedig magas gyapjúhozamú juhokat tenyésztenek a jövőben. A fajállat-tenyésztés jelentős be­ruházási költséget igényel. A stan­­kovcei részlegen a napokban megkez­dik a 100 férőhelyes tehénistálló épí­tését, amelyben borjúgondozási hely is lesz. A további építkezést a követ­kező évre tervezték, hétmillió korona költséggel. A részlegen munkáslaká­sokat is építenek az idénymunkások és az állandó alkalmazottak részére. A takarmányalao biztosítása szem­pontjából igen nagy jelentősége van až elhanyagolt és a parlagonheverő földek megművelésének. Az eperjesi kerület állami gazdaságának dolgozói ez ideig több mint 1000 hektár ilyen földet tettek termékennyé. Ennek se­gítségével 1000 vagon silótakarmányt készíthetnek a téli időszakra, melyből 3(5 mázsa jut minden számosállatra. Ezen az őszön további 200 hektár földet vesznek át Zborov község ha­tárában és felszántanak 76 hektár alacsoriyhozamú rétet, melyeken a jövő évben takarmányt termelnek. A takarmánytermesztés érdekében ki­használnak minden talpalatnyi földet, mert tudják, hogy az állattenyésztési termelés fejlesztéséhez mindenekelőtt bő takarmányalap szükséges. Legfőbb jövedelmi forrásunk az állattenyésztés Nemcsak a növénytermesztésben ér el kimagasló eredményeket a gergely­­falusi szövetkezet, hanem az állatte­nyésztésben is. Pártunk az állatte­nyésztési termelés további fejlesztésé­ről szóló határozata újabb lehetősége­ket tár fel előttük jövedelmük foko­zására. A gergelyfalusi szövetkezetnek 31 darab szarvasmarhával és 23 sertéssel nagyobb az állatállománya a tervezett­nél, Természetes tehát, hogy az állati termékek beadását időben és könnyen tudják teljesíteni. Ez ideig 8000 liter tejet adtak be terven felül, amelyért 16 ezer koronát és 40 mázsa korpát kapott a szövetkezet. Marhahúsból már csak 7 mázsa hiányzik az egész évi terv teljesítéséhez. A sertéshúsbeadást már régen teljesítette a szövetkezet és legalább 50 mázsa sertéshúst akarnak értékesíteni szabad áron. A gergelyfalusi szövetkezet állatte­nyésztésének legszilárdabb alapja a bő takarmánykészletben, a munkaszerve­zésben és a hozamszerinti jutalmazás­ban gyökerezik. A téli hónapokra 18 hektár lucernát, 6 hektár szudáni füvet és 10 hektár takarmánykeveréket biz­tosítanak a szövetkezetben. Kukorica­szárból, répafejből és szeletből, vala­mint a 15 hektár kiterjedésű kertészet növényi hulladékaiból pedig silót ké­szítenek. Nemrégen egy 200 köbméte­res silógödröt építettek. A szövetkezet legfőbb bevételi for­rása az állattenyésztés. A munkaegy­ség értéke 30 korona. Ocsadlík János állatgondozó az első félévre 5400 ko­ronát kapott előlegként. Guzmicky Pé­ter, Dávid Rudolf és a többi tag ugyancsak elégedett, mert a jó állat­­tenyésztés magas jövedelmet biztosít mindannyiuknak. Mindent megtesznek, hogy több legyen a tej A losonci állami gazdasághoz tar­tozó fabiankai részleg dolgozói közös összejöveteleken foglalkoztak pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ha­tározatával. A határozat és a CSKP KB tit! árának, Václav Krutina elv­társnak a beszámolója helyes irányt mutat a részleg dolgozóinak, hogy miként is fogjanak hozzá az állat­ién'tsztési termelés fejlesztéséhez. A közös megbeszéléseken arra a közös elhatározásra jutottak, hogy a legfon­tosabb a bö takarmányalap biztosítása a téli hónapokra. Takarmányuk van bőven, de azt tartják, hogy takarmány­ból soha sincs elég. Ezért úgy dön­töttek, hogy a silótakarmányokon kí­vül 15 hektárról lesilózzák a kukori­caszárat is. Ezt a silót öt hektár cu­korrépa levélzetével, vagyis répafej­jel javítják. Azonkívül még hátra van a rétek második kaszálása is, ami ugyancsak bővíti a takarmányalapot. A sok takarmánynak Kucsera Péter, Szkáiik András és a többi fejő örül a legjobban, mert a napi 8 literes tej­átlagot nemcsak megtarthatják a téli hónapokban, hanem még emelhetik is. Ehhez azonban nagyban hozzájárul Malinyina módszerének alkalmazása is. Kevesebb költséggel több hüst termel Takács István, a nyitraivánkai EFSZ sertésgondozója négy évvel ezelőtt kezdte alkalmazni a sertéseknél Suri­­kov hizlalást módszerét. Negyven ser­tésnél kezdte alkalmazni ezt az akkor még egyes tagok szerint „kétes“ mód­szert. Sokan bizony nem hitték, hogy így gyorsabban és gazdaságosabban lehet hizlalni, mint a régi módszerrel. Takács Lászlót azonban nem olyan fá­ból faragták, akinek el lehet venni a kedvét az új módszerek kipróbálá­sától. Szorgalmasan folytatta a meg­kezdett munkát. Szakkönyveket olva­sott, tanult, kísérletezett. Az ered­ményre nem kellett sokáig várnia. Már az első hónapokban nagyobb volt a sertések napi súlygyarapodása, mint a régi hizlalási módszer mellett. A régi 25—35 dekával szemben 70—75 dekát szedtek magukra naponta a hí­zók. Ez bizony jóval magasabb jöve­delmet hoz a szövetkezetnek, mint a régi hizlalási módszer. Ezzel szemben a takarmányszükséglet alacsonyabb. A szövetkezet tagjai kiszámították, hogy a 40 darab Surikov-módszerrel hizlalt sertéseknél a takarmányon évente 20 ezer koronát takaríthatnak meg. Ennek alapján elhatározták a szövetkezet tagjai, hogy az év végéig 200 darab sertésnél bevezetik ezt a jól bevált gyorshizlalási módszert. Bő takarmányalappal a tél elé Az idén általában a legtöbb szövet­kezetben jó széna- és lucematermés volt. így mezőgazdasági üzemeinknek módjában állott kellő mennyiségű szá­lastakarmányt biztosítani az állatok takarmányozására. Emellett az idén meg van a lehetőség arra is, hogy elegendő silótakarmányt készítsünk télire és ezzel egészítsük ki esetleg hiányos tákarmányalapunkat. Sok má­­sodnövényt vetettünk, a legtöbb he­lyen kedvező volt az időjárás a má­sodvetésekre és bő termést ígérnek. Azonkívül rendelkezésünkre áll a ren­geteg kukoricaszár, répafej, krumpli­szár, ami lesilózva igen jó takarmányt jelent. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ezeket a nagy lehetőségeket nem minden állami gazdaságban és szövetkezetben használják ki gazdasá­gosan. Sok helyen kevés figyelmet szentelnek a silózásnak, pedig a siló­­takarmánnyal etetett teheneknek nemcsak tejhozamuk magas a téli hó­napokban, hanem a tej minősége is jobb. Egyes helyeken azzal érvelnek, hogy a silótakarmány szagát átveszi a te Ez az állítás nem minden eset­ben fedi a valóságot, mert ez csak akkor fordulhat elő, ha a tej nyitott edényekben hosszabb ideig a silóta­karmány közelében van. Ezt könnyen elkerülhetjük, ha a tejet fejés után a­­zonnal elszállítjuk, etetés után pedig kl­­szellőztetjük az istállót. Ne hallgas­sunk sohasem az ilyen légből kapott beszédre, hanem minden lehetőséget felhasználva lássunk a silózáshoz. Eb­ben az évben bőven van silóznivaló, töltsük meg hát a rendelkezésünkre álló silógödröket, hogy mielőbb valóra váljon pártunk X. kongresszusának az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó azon irányelve, hogy az elkövetkezendő időszakban minden számosállatra leg­alább 25 mázsa silótakarmányt bizto­sítsunk. De nemcsak a másodnövényt, vagy a kukoricakórót és a répafejet hasz­nálhatjuk fel silóra. Rendelkezésünkre állanak a kertészeti hulladékok, to­vábbá a negyedik kaszálású lucerna, erdők és laposabb helyeken kaszálha­tó sás, vagy széna. Ha ezeket mind gazdaságosan fel­használjuk, nem hagyjuk kárbaveszní, akkor ezekből is jelentékeny mennyi­ségű silótakarmányt nyerünk. De a legfontosabb a kukoricaszár. Ha az összes kukoricakórót lesilózzuk, 260 ezer szarvasmarhának jut a téli idő­szakban elegendő mennyiségű silóta­karmány. Ez a megállapítás egyben szigorú figyelmeztetés is, hiszen né­hány hét múlva elérkezik a kukorica­törés Ideje. Egyszerre kell helytáll­­nunk az őszi szántásban és vetésben s vele egyidőben érkezik el a kuko­ricatörés is. Még hetek kérdése ugyan, de már most fel kell készülnünk a kukorica és a kukoricaszár zavartalan betakarítására. Ha a kukoricaszárat levélzet és címer nélkül novemberben silózzuk le, úgy a tápértéke silózás után is csak a szalmáéval egyenlő. Ezzel szembe*, ha a kukoricaszárt tel­jes levélzetével a közvetlen törés utá­ni napokban silózzuk le, akkor köze­pes minőségű szénával egyenértékű takarmányt nyerünk. Ezért szükséges, hogy állami gazdaságainkba* és szö­vetkezeteinkben, valamint az egyéni gazdaságokban mindent elkövessenek a kukoricatörés és a kóróvágás gyors elvégzésére. Azokba* a szövetkezetekben, ahol már többször foglalkoztak silózással, nagyo* jól tudják, hogy a kukorica­szár még egymagában nem elegendő arra, hogy belőle nedvdús takarmányt nyerjünk, mert törés után gyorsan megszárad. Ezért ajáalatos répafejjel, répalevéllel, krumpliszárral keverni, s ha ez nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre, akkor minden 10 má­zsa silóhoz adjunk 100 liter sós olda­tot, hogy a takarmány elég nedvdús legyen. A száraz silótakarmányt nem szívesen eszi a marha és nem tejel tőle. A silógödröket rendszerint csak tél kezdetén bontsuk meg, amikor már répaszelet és melasz áll rendel­kezésünkre. Ha ezekkel ízesítjük, még a gyengébb minőségű siló is jó ta­karmány-számba megy. Az idén az eperjesi kerületben fo­lyik a legjobban a silózás, ahol a si­­lózási tervet ez ideig 40 százalékra teljesítették. A nyitrai és a bratisla­­vai kerületben — Szlovákia két leg­termékenyebb kerületében nagyobb gondot kell fordítani a silózásra, hi­szen itt van erre a legnagyobb lehe­tőség. Különösen a nyitrai kerületben van bőven silózni való. Vannak azon­ban hiányosságok is. A surányi járás­ban levő felsőszőlősi szövetkezetben a napokban kezdték meg a takarmány­­keverékek silózását, amihez a surányi gépállomás új szecskavágót kölcsön­zött. Rövid működés után azonban a gép elromlott és a szövetkezetben hiá­ba vártak a gépállomás segítségére, fgy bizony nem haladhat olyan lendü­lettel a silózás, mint kellene. A tavalyi tél sok szövetkezetét meg­tanított arra, hogy érdemes gondos gazdának lenni. Például a myjavai já­rásban levő stráži szövetkezet főként a silótakarmánynak köszönheti, hogy télen sem csökkent a tehenek tejho­zama. Ez jó iskola volt a szövetkezeti tagok számára, akik a tavalyi tél ta­nulságain okulva, ez ideig már közel 1000 mázsa silót készítettek. A téli időszakra minden számosállat részére 40 mázsa silót biztosítanak. Bő takarmányalappal készülnek a tél fogadására az izsai szövetkezetben is. Az 1200 köbméter silótakarmány biztosítására tavaly ősszel 50 hektár őszi keveréket vetettek, amelyből több mint 300 köbméter űrtartalmú siló­gödröt töltöttek meg. A lekaszált rozsosbükköny helyét azonnal bevetet­ték másodnövénnyel, amelyből ugyan­csak nagy mennyiségű takarmányt nyelnek. De szálastakarmányuk is van bőven, bátran és jól felkészülve néz­nek a tél elé. A takarmány biztosításáért folyó harc ezekben a hetekbe* lép tetőfo­kára. A száraz tavasz következtében nem mindenütt volt kielégítő szálas­­takarmány-termés. A lóhere és a lu­cerna sem fizetett sokat az első ka­szálásból A második kaszálás már országszerte jobb volt, de egyes he­lyeken a harmadik kaszálás ígér leg­jobb terméshozamot. Ezt a legkisebb veszteség mellett kell betakarítanunk, szárítókon kell szárítani, hogy neesak mennyiségileg, de minőségileg is jó takarmányt nyerjünk. Az utóbbi bő esőzések hatása a réteken is megmu­tatkozik; a rétifű dós, lekaszálása után még jó legelőt találnak a réteken az állatok. Ez is igen fontos, mert a késő őszutóig tartó legeltetéssel sok takarmányt megtakaríthatunk a hosz­­szú téli időszakra. Nincs időnk tétovázásra. Itt az ősz, a szántás, a vetés, az őszi termények betakarításának ideje. Ha mindezekkel a feladatokkal számolunk, akkor lát­hatjuk, hogy bizony már nem sok idő áll rendelkezésünkre, a takarmánva>ap kiegészítésére. Nincs mire" várni sü­lő zni, silózni kell. Ahol vetettek má­sodnövényt, ott van mivel megtölteni a silógödröket, a silókukorica ember­magasságúra nőtt. Néhány hét múlva elérkezik a kukoricatörés ideje Is. Ez azt jelenti, hogy lesz elég takarmá­nyunk, azt jelenti, hogy több hús, zsír, tej, vaj kerül a dolgozók aszta­lára.

Next

/
Thumbnails
Contents