Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-18 / 38. szám

Г955. szeptember 18. Földműves 3 A népi együttesek kerületi seregszemléje Diószegen ;,A békéért, a népek közötti barát­ságért az emberiség legnemesebb tö­rekvéseiért". EZEK A SZAVAK zsongtak bennem szeptember 10-én, szombaton délután, mikor robogva vitt a vonat a Kis Alföld egyik nevezetes települése, a magas gyárkéményéről ismert Diószeg felé. Az állomásról nemkellett sokat gya­logolni. Áthaladtam az akácsoron és máris ott álltam a falu küszöbén. Ami először megkapta a szemlélőt, az a színes forgatag volt. Itt talál­kozott öt falu népe. A lányok ezer­­szlnü, ezermintájú népviselete szinte szikrázott a napfényben. Mintha a széles határ vadvirágos mezeje höm­­pölygött volna a falu szíve felé. A hófehér, habkönnyű csipkeblúzok szin­te a bárányfelhős égből ereszkedtek alá. Egy-egy csoport leány nyomában bogárfekete mellényes, lobogó ingújjas legények lépegettek. Az arcuk sötét­barna színe a rónák napsütötte életét sugározta. A szlovákiai barázdák szor­galmas dolgozói között ott haladtak" a falu gyári munkásai is. Ünneplőbe öltöztek, hogy így fogadják a hű szö­vetség est. A zötdpázsltos parkba érve, az egyik sátor előtt borral is megpecsételték a találkozót. Egy jólöltözott fiatalember borral telt poharát odakoccintotta egyik ingújjas legényéhez. — A gazdag termésre! De a legény sem késlekedett a jó kívánsággal, határozottan rávágta: — A több és jobb minőségű ipart termékérti PARK KÖZEPE vette ki részét a legjobban a látogatottságból. Ott, ahol az egyik bódé oldalán sárga-piros szí­nű piakát hirdette a bratislavai kerü­let CSEMADOK helyi csoportjai népi együtteseinek versenyét. Kíváncsian megálltam a tömeg mö­gött és magasranyújtott nyakkal ol­vastam a tussal rajzolt betűket. Tehát itt lesz a kétnapos kultúrverseny? — kérdeztem magamtól és továbbálltam. A szabadtéri színpad körül nagy volt a sürgés-forgás. A rendező bizott­ság elnöke, a diószegi nyolcéves is­kola őszbeuegyült igazgatója, Har­­math Jenő nagy szakértelemmel irá­nyította az előkészítő munkálatokat. Lassan alkonyodott. Az óra mutatója már hétre járt. Egyszeresük mintha a távolból lágy szellő szárnyán repül­tek volna a hangfoszlányok, halk zeneszó hallatszott a kulisszák mögül. A nézőtér elcsendesedett. A függöny felgördült és a CSEMADOK galántal járási elnöke, Valábek Mihály lépett a mikrofon elé, hogy elmondja meg­nyitó beszédét, s ezzel megnyissa a CSEMADOK népi együttes kétnapos versenyét. AKI A FELSZABADULÁS óta lezaj­lott kultúrversenyeket figyelemmel kí­sérte, nemcsak abban gyönyörhödhe­­tett, hogyan szélesül és mélyül kul­­túrforraualmunk hömpölygő árja, ho­gyan kavarja fel az idők mélyén szunnyadó emberi értékeket és termé­kenyíti meg velük az új kultúránkat, de azt is megfigyelhette, hogyan ala­kul át az emberi gondolkodás, miképp tisztul meg káros burjánoktól és válik fogékonnyá az új, boldogabb élet gon­dolat- és érzésvilága iránt. A fejlő­désnek ez utóbbi eredményeit különö­sen a falusi együttesek diószegi ver­senyén figyelhettük meg. A bratislavai kerületi versenyen lezajlott előadások bizonyítják, hogy rohamosan nő a fa­lu dolgozó népének kulturális érdek­lődése, növekvő jólétével együtt halad értelmi gazdagodása is. Aki a diószegi kultúrházban tanúja volt a pozsony­­püspöki tánccsoport nagyszerű fel­lépésének és átérezte a zsúfott néző­tér hamisítatlan „színházi hangula­tát", az fogalmat alkothatott róla, mekkora utat tett meg a falu élete, a fejlődés, a belső értékek kibontako­zása útján. A játék összhangja a mun­kás és paraszt-ifjak szerepléje, töké­letes egybeforrottsága, túlnőtt a be­mutató keretein, — kifejezésre jutott a munkás-paraszt szövetsége. De ves­sünk egy pillanatot az első nap ki­emelkedő részére, a szenei helyi cso­port fellépésére. A csoport különösen megnyitójával: Petőfi Sándor „Szep­tember végén" című költeményével ara­tott sikert, melyet Tallóné Kelecsényi Márta szavalt és Dömény Ilona éne­kelt, megnyerte a nézők tetszését. A táncosok fellépése is sikeres volt. A nyolc lány lepkekönnyedséggel ropta a „lánykarikázó“ népi táncot. A töb­biek is tanúbizonyságot tettek arról, hogy ápolják a népi kultúrát. A magyarbéli helyi csoport Kakas Franciska vezette ötletes fénytánccal igazán szépen ajándékozta meg a dió­szegi cukorgyár élenjáró dolgozóját, Helesi Istvánt, a kirakodó csoport vezetőjét, aki 210 százalékra teljesíti munkatervét. Úgyszintén a vízkeleti CSEMADOK két énekesnője, Vodrl Terézia és Horcsica Júlia szövetkezeti tag sikeresen adta elő a „Studentocs­­ka" című orosz dalt, mellyel a két lány a nézők szívéhez nőtt. És hogy mennyire váltotta ki a tömeg tetszését és érdeklődését minden szám. azt bi­zonyítja a galántai műkedvelők „Bo­ci-boci tarka" operettből néhány jele­net előadása, mikor a beálló eső elle­nére sem tágított a nézősereg és az emberek kabátjukba burkolózva nézték tovább a bemutatót. Majd a kerületi verseny első napjának befejezéséül a diószegi zenekar Grunza Károly ve­zetésével népdalokat jászott, Ezzel végétért a CSEMADOK népi együtte­sek kerületi versenyének egyik része. Vasárnap, szeptember 11. ,,A hű barátság jegyében!" E GONDOLATOK szellemében indult el a népi együttesek versenyének má­sodik része is. A bemondó Farkas Ist­ván, a galántai 11 éves iskola igaz­gatója, ügyesen csokorba kötötte a fellépők dalait, táncait, szavalatait, jeleneteit és híven az előző naphoz, jutalomként nyújtotta át mindazoknak a környékbeli dolgozóknak, akik szor­galmukkal javarészben elősegítették és segítik mindnyájunk közös ügyét, hazánk szocialista felvirágzását. — Most pedig szólaljon meg a ze­ne, perdüljenek a lányok és fiúk s tel­jen meg mindnyájunk szíve kellemes érzéssel — hangzott a bemondó ajká­ról és csakugyan hat népviseletbe öl­tözött tósnyárasdi lány bukkant elő a kulisszák mögül. A zene ritmikus ütemére hol jobbra, hol balra keimes lejtéssel mutatták be népi táncukat. Majd a rétéi, ligetfalusi, pozsony­­püspöki és a helybeli csoport lépett fel gazdag műsorával. Négy lány lassú léptekkel közele­dett a színpad közepére és csengő hangon énekelt. — Tavaszi szél vizet áraszt virágom virágom... Kis idő múlva négy fiú jött. Együtt énekelték a kedves dalt. Talán a dal végéhez sem értek, a kezek csattan­tak és a rétéi nyolcas magát felül múlva adta elő a tavaszi táncot. Ezt a fellépést követte a helyi csoport — szép példát mutatva a jövő nemze­dék neveléséről — ifjú táncosai, nyolc lány bemutatója. Majd vezetőjük, Po­­michal Lajos verbunkossal szórakoz­tatta a közönséget. Réteiek műsorukat az arató tánccal fejezték be. Ez volt az első nagy meglepetés. A SZÍNJÁTSZÁS terén a ligetfalust együttes „Vizes lakás" c. egyfelvoná­­sos színdarabjával a nézők elé vitte főszereplőjén keresztül a még ma is létező uzsorás és pénzhajhászó igazi típusát. A közönség kitörő lelkesedése jutalmazta a pozsonypüspöki CSEMA­DOK műkedvelőit, akik résztvettek az I. Országos Spartakiádán. Már a má­sodik számuk, a magyar kettőstánc mi lyerte a jelenlevők tetszését, mely az ezt követő viharos tapsban is meg­nyilvánult. A .,vetélykedő tánc" és a „balatoni majális" 12 lány és 7 fiú előadásában a verseny legszebb részét alkotta. A pergő lányok .hímzéses szoknyái körö­ket írtak le a levegőben és a sok szín kápráztatóan verte vissza a fényszó­rók sugarait. Hasonló meglepetést okozott a cigántánc is. — Hajrá, mégegyszerl — hangzott száz és száz ajakról. A táncolok kissé fáradtan, de jó kedvvel újra előadták szemgyönyör­ködtető táncukat. A diószegi csoport énekkarának fel­lépése, valamint Karsai Lajos, Smia Márta, Kachovec Ella, Nagy Dezső és a nyolctagú lánycsoport, mind a diószegi CSEMADOK odaadó munká­járól • és élniakarásáról tanúskodott. Ugyanez mondható el az összes fel­lépő együttesről, melynek tagjai a ver­seny alkalmával tudásuk legjavát igye­keztek dolgozóink elé vinni. Kétnapos gyönyörű élményben volt része a vendégfogadó község' lakos­ságának és örök emlékként marad meg fiatal s öreg szívében az, amit a műkedvelők a színpadon a közönség elé varázsoltak. A kultúrcsoportok seregszemléjét Drdos Tivadar, Smíd Márta és Mat­­loha Lenke-hármas „Legénycsalogató" tánca zárta. A szemle véget ért. A jelenlevők meggyőződhettek arról, hogy a CSE­MADOK helyi csoportok munkájuk hí­ven tükrözik azt, ami a népből ered és igaz ápolói, fejlesztői szocialista kultúránknak. -T­Hozzuk be a mulasztottakat a munkaerotoborzás terén Pártunk egyik legfontosabb feladat­nak a mezőgazdaságba való munkaerő­­toborzást tekinti. A CSKP KB júniusi teljes ülésén Novotný elvtárs beszá­molójában a következőket mondta: „A munkaerők szervezése a mezőgaz­daság számára nemcsak a pártszerve­zetek, hanem a szakszervezetek, ifjú­sági szerveztek és valamennyi fokú nemzeti bizottság fő feladta is“. A besztercebányai kerület a munka­­erőtoborzás tervének, különösen az új feladatnak: a 300 üzemi dolgozónak a mezőgazdaságba való toborzási ter­vének teljesítésével igazolja, hogy a legtöbb járásban a munkaerőtoborzás ügyét valóban fő feladatuknak tekin­tik. 1955. augusztus 29-ig a losonci járás ezt a feladatot 153 százalékra teljesítette. Ez az eredmény elsősor­ban az üzemi pártszervezetek munká­jának köszönhető, melyek helyesen fogták fel az ipari dolgozóknak a me­zőgazdaságba való toborzásának kér dését. Ezzel szemben azonban van­nak olyan járások is, mint például a breznói, kékkői, körmöcbányai és új­bányái, ahol még meg sem kezdték a terv teljesítését. Az jellemző ezekre a járásokra, hogy még az 1955. ja­nuár 1-i tervfeladataikat sem telje­sítették. Megemlítendő például, hogy • breznói járás augusztus 19-ig az weűeti tervet csupán 37,5 százalékra, a körmöcbányai 25,8 és a kékkői 51,17 százalékra teljesítette. A lemaradás, valamint a terv alacsony százalékos teljesítésének oka ezekben a járások­ban a munkaerőtoborzó bizottság elég­telen munkájában keresendő. Hogyan teljesítheti a kékkői járás az üzemi munkásoknak a mezőgazdaságba való toborzásának tervét, ha a járási mun­kaerőtoborzó bizottság július 1-e óta egyszer sem ült össze. Mire várnak Kékkőn? Egyes járásokban a toborzás ügye kizárólag a munkaerőtoborzó bizott­ságra hárul. A poltári járásban, amely csupán 35 százalékra teljesíti felada­tát, a mezőgazdasági ügyosztály meg­bízottja a bizottság ülésein egyálta­lán, vagy igen ritkán — akkor is csak mint „szenvedő alany“, vesz részt. Ha a mezőgazdasági ügyosztályt nem érdekli a munkaerőtoborzó bizottság ülése, hogyan végezheti saját tobor­zási tervfeladatának teljesítését az üzemekben. Az említett új feladat teljesítésének határideje már elmúlt és a beszterce­bányai kerület a tervet csupán 34 szá­zalékra teljesítette. Az alacsony terv­teljesítésben a losonci járáson kívül az összes többi járás osztozik. Ez fo­kozott felelősséget és munkát követel nemcsak a kerületi nemzeti bizottság­tól, hanem a járási nemzeti bizottsá­goktól és a járási pártszervezetektől is. ugyanakkor nem szabad megfeledkez­nünk a többi fontos feladatról sem, ide tartozik a határvidékre való mun­kaerőtoborzás is. Ezt a tervet 1955. augusztus 29-ig a kerület kb. 21 szá­zalékra teljesítette. Lemaradás mutat­kozik a besztercebányai kerületben a határvidéki EFSZ-ek részére a munka­erők megnyerésében is. Kerületi méretben azonban a besz­tercebányai kerület teljesítette a GTA- ok, valamint AG-okba való munkaerő­toborzás tervét. Fontos volna, hogy a tervteljesítésben élenjáró járások ta­pasztalataik átadásával segítsék a le­maradt járásokat. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a járási pártszerve­zetek és a járási nemzeti bizottságok különleges figyelmet szenteljenek a toborzási bizottságok és az illetékes ügyosztályok tevékenységére, az üzemi pártszervezetek munkájára, valamint az üzemek vezetőségének álláspont­jára a munkaerőknek a mezőgazda­ságba való áthelyezésével kapcsolat­ban, hogy ezáltal elegendő munkaerőt biztosítsanak az EFSZ-ek számára. A tervezett feladatok gyors teljesítésével megteremtjük az őszi munkák sikeres elvégzésének előfeltételeit, nemcsak a besztercebányai kerületben, hanem a határvidékeken is. II díj nyertese új konyhabútort vihet lakásába Ezért ugyancsak megéri olvasni és tanulmányozni a Szabad Földművest. J s/lJí>abad Földműves 111 /v&rwjwe Földművesek, szövetkezeti tagok, gépállomások és állami gazda­sagok dolgozói! Kapcsolódjatok be a Szabad Földműves I. mezőgazdasági verse­nyébe, hasznosítsátok a növénytermesztés és az állattenyésztés terén szerzett tapasztalataitokat. Használjátok ki a kínálkozó alkalmat, hogy a 300 értékes díj közül legalább egyet nyerhessetek. 1. díj Jawa 250 motorkerékpár — — — — 8800 Kčs értékben 2. „ konyhabútor _______ 2991 „ 3. „ 12 Kw villanymotor — _ — — — 2000 ” 4. „ „LADA“ szekrényes varrógép — — — 2134 ” 5. „ „ROBOT“ mosógép _____ i860 ’ 6............MAJ“ rádió ______ 1790 ti 7. „ Fogatos burgonyaszedő-gép — — — 1550 „ „ 8. „ 5 T—28-as eke, háromrészes boronával 1500 „ 9. „ „LADA“ varrógép — — — — — 1474 „ „ 10. „ Női karóra _______ 1300 „ „ 11. „ Húzós harmonika — — — — — — 1250 „ 12. „ Kis könyvtár (760 Kčs) könyvekkel — 1000 ” ” 13............AKORD 401“ rádió _____ 850 „ 14. „ „POBEDA“ férfi karóra — — — — 809 „ ” 15. „ saraboló — — — _ — 500 ” és egyéb 285 értékes díj, különféle háztartási cikkek, fényképezőgép, kerékpár, evőkészlet, lábbeli, sportfelszerelés, óra, villanyvasaló stb. kerül kisorsolásra összesen 50 ezer korona értékben. A Szabad Földműves a verseny időtartama alatt nyolc mezőgaz­dasági szakcikket közöl. A verseny részvevőinek feladata, hogy elta­lálják milyen növénytermesztési, vagy állattenyésztési módszerről van szó az egyes cikkekben. A verseny sikeres megfejtéséhez mind a nyolc kérdést el kell találni. A felelet lehetőleg tömör legyen, de örömmel fogadunk olyan megfejtéseket is, melyekben az illető el­mondja, hogyan érvényesítik az egyes termelési módszereket az ő községükben, szövetkezetükben, vagy állami gazdaságukban. A kér­désekkel egyidejűleg 1—8 számú szelvényeket is közöl a Szabad Földműves. Minden felelethez csatolni kell az illetékes szelvényt és így beküldeni a következő címre: Redakcia Szabad Földműves, Bratislava, Krížkova 7. A borítékon tüntessétek fel: I. mezőgazdasági verseny. A kérdéseket személyesen, vagy levélben, de lehetőleg egyszerre küldjétek a szer­kesztőségbe, legkésőbb 1955. november 20-ig. A helyes megfejtéseket hatósági közeg felügyelete alatt a nagy nyilvánosság jelenlétében sorsoljuk ki 1955. december 3-án a racsai (Bratislava) EFSZ kul­­túrhelyiségében. A díjnyertesek névsorát a sorsolás utáni legközelebbi számban közöljük. -------­A múlt heti számunkban hirdetett mezőgazdasági ver­seny előkészülete már annyira jutott, hogy bejelenthet­jük a versenydíjakat is. A verseny keretében 300 díj kerül kisorsolásra, összesen 50 ezer korona értékben. A verseny kérdéseit helyesen megfejtő egyéneknek le­hetőségük nyílik az I. díj Jawa motorkerékpár elnyeré­sére. Ehhez pedig nincs szükség semmi különös tudásra, csupán a Szabad Földműves rendszeres olvasására. Ebben a versenyben sikerrel helytállhat minden földműves, aki tisztában van a növénytermesztés és az állattenyésztés alapelveivel. Ez az I. díj. A bratislavai Molotov utcai Mototechna kirakatában vár szerencsés gazdájára, akinek ha van hajtási engedélye, még a tél beállta előtt kipróbálhatja az új „paripáif.

Next

/
Thumbnails
Contents