Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-18 / 38. szám
9 féidmfivcs 1955 e*VptéWftr ft. s * SZÁMOLJUNK ÉS HATÁROZZUNK Bámulatos eredményeket érnek el ma már EFSZ-eink. Tagjaik évről évre jobbmódúákká válnak. Járásúnkban nincsen olyan egyénileg gazdálkodó földműves, akinek olyan elégedett és boldog élete lenne, mint az egységes földmüvesszövetkezetek tagjainak. Az EFSZ-tagok életszínvonala sokkal magasabb, mint a keskeny parcellákon gazdálkodó földműveseké. Vegyük például Szabó Géza nádszegi EFSZ-tag esetét, aki két fiával együtt a mezei csoportban dolgozik. Az első félévben 800 munkaegységet dolgoztak le. Ezért terméseztbeniekben 1600 kg búzát, 200 kg rozsot, 600 ka árpát és 800 kg burgonyát kaptak. Ezenkívül minden ledolgozott munkaegység után 1 kg széna és 2 kg szalma jár. Ugyanakkor a pénzbeli előleg 7200 koronát tett ki. Már most is arra lehet következtetni, hogy a tagok a ledolgozott munkaegységeik után az év végén még 5 korona utánfizetést kapnak. Nézzük meg most az 5,92 hektáros Szabó János, nádszegi magángazdálkodó esetét, aki két lányával és két fiával együtt műveli földjeit. Egy és fél hektár területen 2280 kg búzát termelt, melyből a kötelező beadás 1408 kg-ot tett ki. Tehát családja ellátására 807 kg gabonája maradt. Árpából 1,5 hektáron 2070 kg termett, abból a mennyiségből 1586 kg-ot adott be s maradi 484 kg-ja. Pénzbeli jövedelme alábbiakból állt: A beadott búzáért . . . • . a beadott árpáért . > i > a beadott tejért . . , . a beadott tojásért * ■, összesen tehát . t * . 1572,— koronát kapott . 872,— korodat kapott . 29,— koronát kapott , 240,— koronát kapott . 2513,— koronát kapott Ebből a példából láthatjuk, hogy mennyivel nagyobb annak a szövetkezeti tagnak a jövedelme, aki az EFSZ-ben két fiával dolgozik, mint az említett magángazdáé, aki az 5,92 hektárt kitevő földjének művelését ötödmagával (két fiával és 2 lányával) végzi. Ezt a különbséget az alábbi táblázat is igazolja: Szabó Géza szövetkezeti Szabó János magángazdáltag családjának 1955. el- kodó és családja 5,92 ha ső félévi jövedelme: termőföldjének 1955. első félévi jövedelme: A ledolgozott munkaegységekért járó előleg. 7200,— Kčs Az eladott terményekért járó összeg: 2513,— Kés Búza, melyet munkaegységek után kaptak 1600 kg Búzából fennmaradt A munkaegységek után járó árpa 600 kg Árpából fennmaradt 807 kg 0 484 kg Krajcsovics Ferdinand a galántai JN'B dolgozója. Megtalálták a helyes utat Egy szürke hétköznap' délután látogattuk meg Szepsit. A nap egyre jobban bukdácsolt a terhes felhők mögött, melyeket a délnyugati szél hozott az égboltra. Esőre, zivatarra állt az idő. Hej, pedig, amikor az üj kenyérért folyik a harc, a dolgozó ember szívesen viszszafordítaná a tornyosuló felhőket. A szepsi szövetkezet tagjai azonban nem bosszankodtak a kellemetlennek mutatkozó időjáráson. Nem féltették a gabonájukat, mert annak minden szemét már betakarították. — Most mutatkozott meg igazán, hogy a közös munka a nehézségek ellenére is eredményes — mondja Vozár Gyula, az EFSZ elnöke. — A kellemetlen időjárás hizony többször akadályt gördített munkánk elé. Tagságunk igyekezete' azonban- mindent legyőzött. Nagyban hozzájárult a gabonabetakarításboz a gépállomás is — fűzi tovább, szavait az elnök. — A traktorosok, kombájnosok az eddiginél sokkal jobb munkát végeztek. Önkötözögéppe! 160 hektárt arattunk le, kombájnnal pedig 203 hektárról takarítottuk be a termést. A gabona időben való betakarítása mellett a szepsi EFSZ tagjai nem feledkeztek meg állampolgári kötelességük teljesítéséről sem. Tervezett beadásukat határidőre és jó minőségű gabonával teljesítették. Ugyanakkor terven felüli beadásra 10 vagon sörárpát adtak. — Mint mindenütt, a mi szövetkezetünkben is voltak kezdeti nehézségek. Idővel azonban tagságunk soraiból kirostálódtak a nem odavaló egyének — kulákok, spekulánsok — megszilárdult a munkafegyelem, eltűntek a téves nézetek, szövetkezetünk a fejlődés útjára lépett, — mondja az elnök. — Ma már tagságunk elégedett, életük napról napra jobb. A szepsi EFSZ tagjai tudják azt, hogy életüknek saját maguk a kovácsai. Ezért nem tűrték maguk között a bomlasztókat, a dologkerülőket, hozzáláttak a szövetkezet építéséhez. Rájöttek arra is, hogy csak akkor lesz munkájuk eredményes, ha becsületesen dolgoznak. Bizony eleinte megtörtént az is, hogy a szövetkezet tagjai csak a sok munkaegységre törekedtek, nem gondoltak arra, jut-e pénz. vagy gabona a munkaegységekre. Most azonban már másképpen van a szepsi szövetkezetben. Mindenki munkája után kapja a jutalmat. Hegedűsné, mint sertésgondozó félévi munkája után 15 mázsa gabonát kapott. Gusztier István feleségével együtt dolgozik a szövetkezetben. Az első félévi munkájuk után 23 mázsa gabonát kaptak. Az érdem szerinti jutalmazás a szepsi szövetkezet tagjait még jobb munkára serkenti, miáltal gazdagabb lesz szövetkezetük, szebb, örömteliesebb lesz életük. Mató Pál. Két kerület versenye A nyitrai és a bratislavai kerületek terménybeadási sikerei után megindult a harc Szlovákia többi kerületei között is. Ismeretes dolog, hogy a termények beadásának teljesítését nagy mértékben a jól előkészített, szervezett munka biztosítja. Felelősségteljes feladatot jelent ez különösen a helyi nemzeti bizottságoknak. A kassai kerület a terménybeadás elsőbbségéért versenyre hívta az eperjesi kerületet, melyikük ér e! szlovákiai viszonylatban jobb helyezést. A nemzeti bizottságok valamennyi fokozata és a felvásárló szenek mindent el! /etnek, hogy a kassai kerület a terménybeadási versenyben jól megállja a helyét. Sok a tennivaló ezen a téren a sečovcei és a rozsnyói járásokban, ahoi a beadás igen lassan halad előre. Az állandó mezőgazdasági bizottságok és a többi funkcionáriusok feladata, hogy meggyőzzék az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat a gabonabeadás gyors beadásának fontosságáról. E két mezőgazdasági járásra nézve nem kielégítő az, hogy a. terménybeadást szeptember 3-ig csak 36,9, illetve 56,6 százalékra teljesítette. Ezekben a járásokban a cséplés már befejeződött és a helyi nemzeti bizottságok mégsem tudták a terménybeadást mindjárt a cséplőgéptől Biztosítani. Minden erőnket és képességünket latba kel! vetni, hogy a terménybeadást idejében teljesíthessük, — hazafias feladat ez, mely az ipari munkásokkal szemben kötelez. Andreas Sándor a kassai KNB dolgozója. Rányászszívvel, új erővel a terv teljesítéséért Nagy lelkesedéssel, szép eredményekkel készülődtek hazánk valamenynyi bányaüzemének dolgozói, hogy minél szebb sikerekkel köszönthessék a bányászok legnagyobb ünnepét: a bányásznapot. Ma a bányászmunka az egyik legmegbecsültebb foglalkozási ág, az egész nép szeretete, a párt és a kormány nagy gondoskodása övezi munkájukat. Ezen a napon az idősebb bányászok beszélnek a fiataloknak a felszabadulás előtti nehéz időkről, öszszehasonlitást tesznek az akkori bányászsors és a bányászok mostani elete között. Felszabadulásunk jubileumi évében ez a nap még mélyebb értelmet kapott. Gazdaságunk hatalmas arányú fejlődésében nagy utat tettek meg ez alatt a tíz év alatt a bányászok. Nehéz és hősies munkát végeztek. Népi demokratikus hazánk éppen ezért meg is becsüli munkájukat. 1951-től 18 bányászt tüntettek ki a Köztársasági Renddel, 48-at a Munkaérdemrenddel, 114-et az „Építésben elért érdemekért” 148-at pedig a „Kiváló munkáért” kitüntetéssel. Ez évben 3174 bányászt a Munka Vörös Zászlaja Renddel, 1140-et a Munka Vörös Csillaga Renddel tüntettek ki, 1679 bányászt a „Hűséges Munkáért” és 2679-en pedig az „Áldozatos Munkáért” kitüntetéseket kapták. A bányászat ma az egyik legjobban fizetett foglalkozás hazánkban. A becsületesen dolgozó bányászok szép fizetést kapnak, családtagjaikkal együtt anyagi gondok nélkül élhetnek. Mindenütt az országban a bányaüzemek mellett új lakóházak épültek, egészséges, modern lakásokkal. A bányász név megtiszteltetést jelent, mely azonban kötelez is. Éppen ezért bányászainknak második ötéves > tervünk küszöbén az eddiginél még I fokozottabb igyekezettel kell dolgozniok, hogy a népgazdaság fejlesztésével gyorsabb ütemben emelkedhessen lakosságunk életszínvonala. Szeretettel sok sikert kívánunk további munkájukhoz. IA bányásznapi ünnepségek a bányáj szók vasárnapi gyűléseivel folytatód- i tak.' j A kékkői bányászok az utóbbi két í hónapban kiváló eredményeket értek j el. Az ünnepélyes gyűlésen 125 ezer koronát osztottak ik hűségpótlék címen a bányászok között. A handlovai ünnepségeken viszont 190 bányászt és technikust tüntettek ki magas kitüntetésekkel. Azonkívül 370 ezer korona hűségpótlékot is kaptak. A kladnói bányakörzet 800 bányászt tüntetett ki. Az ünnepélyről a bányászok üdvözletét küldtek Zápotocký köztársasági elnöknek. A nováki Béke-bánya dolgozóinak nagy érdemük van abban, hogy a bányásznapon a szlovákiai szénbányák teljesítették napi tervüket. Az üzem 95 dolgozóját érdemrenddel tüntették ki. A dernői bányászok is büszkén ünnepelhettek. Az évi terv teljesítésében 6 napos előnyt szereztek. A souši Nejedlý-bánya ünnepélyes ülésén 115 bányászt tüntettek ki s a gyűlésen a bányászok bejelentették, hogy a bányásznap tiszteletére 14 ezer tonna szenet fejtettek ki. Bányászaink tudják, érzik, mit kaptak a felszabadulás óta hazánktól, s bizonyára nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy minden bányász tudja azt is, hogy mit vár ezért tőle cserébe társadalmunk. Hősi munkájuk nagy ünnepén — a bányásznapon — rozsnyői bányászok és családtagjaik az ünnep tiszteletére rendezett kedélyes mulatságon jnoOODadODDDODDDana ПППППППППППГ11 ZÖLD ERDŐ SZELES1 kis patak mentén, — ott, ahol kora tavasztól késő őszig nyílnak a szebbnél szebb virágok, terem a finomabbnál finomabb gyümölcs — épültek Keszi község lakóházai, s ebben a félreeső kis falucskában lakik Nagy Lajos, a Szabad Földműves egyik levelezője, illetve volt levelezője, mert több, mint három hónapja nem ír, félretette ceruzáját. Gondolkodtunk — miért nem ír Nagy Lajos? Talán kifogytak a tolirakívánkozó események? .... Kitalálni azonban nem tudtuk, s ezért úgy határoztunk, hogy felkeressük levelezőnket — Megtaláltuk. Egy kövér levelű terebélyes fa árnyékában pihent. S amint kézszorítás után beszélgetni kezdtünk, levelezőnk kissé zavartan mondotta: — Miről írjak? Azt már megírtam, hogy szövetkezet alakult községünkben. Beszámoltam arról is, hogy az öreg iskola helyén új iskola épült. — írtam arról is, hogy villanyt kaptunk, orvosi rendelünk van. Miről tudjak még írni? A feltett kérdés után, kicsit meglepődve néztünk egymásra, majd elindultunk, hogy széjjelnézzünk a természet kincsestárában, bepillantsunk az új élet tükrébe. AMIRŐL ÍRNI KÉNE Ittunk első állomása egy 8—10 hek tárnyi kuka' cat&bla mellett volt. Gyönyörű látvány.. — Ezt a kukoricát háromszor kapáltuk, ugyanannyiszor saraboltuk — magyarázza leoelezőnk, — És ki végezte ezt a munkát? — Gépek segítségével, a szövetkezet becsüleies tagjai, — volt a válasz. — Ez igen szép. Érdemes lett volna az élenjáró dolgozók nevét megemlíteni, akik szorgalmazták a kapálást — mondottam figyelmeztetően. Levelezőnk mélységesen hallgatott. Tovább mentünk . .. Alig 15—20 percnyi gyaloglás után a nagymezőt dűlőre értünk. Itt az előbbi ellenkezőjét Láttuk: 15 hektár cukorrépa kapálatlan, eszi a gyom. — Hej! Ennek a sorsiról sokat lehetne beszélni —• nyilatkozik levelezőnk. — Akkor csak ki vele! — Hogy Is kezdjem, hogy megértsük egymást — ered meg Lajos barátunk nyelve. — Tudja szövetkezetünkben még a mai napig is ott lappangónak a nem odavaló egyének, a kulákok. Ilyen például a 22 hektáros Kiss Gyula is. Ezek a mindenféle hájjal megkent jómadarak mindent csinálnak, csak azt nem, amit kell. Nyár elején például azt hangoztatták, hogy dolgozni nem érdemes, mert a szárazság éhhalált hoz maga után. Tagságunk minden esetre Jelült a sületlen beszédnek s ezért maradt kapálatlan a cukorrépa. — t., hogy volt kedvük a kukoricát kapálni1 — Ez aztán az érdekes. Itt mutatkozik meg Igazán a kulák ravaszsága — folytatta tovább levelezőnk. — Ahogy a cukorrépa kapálása jelöl hallani sem akart tagságunk — a kalákák befolyása miatt ugyanúgy a kukorica kapálását sajátmaguh szorgalmazták. Hogy miért? Megtudtuk azt is. Azt hitték az éles eszű kulákok — s a tagsággal is elhitették, hogy őszre felbomlik a szövetkezet és a kukoricát majd úgy „suttyomban" lassan, lassan bazahordják. — De ha elejét veszik a kulákravaszságnak. mondjuk, ha azt, amit most elmondott, idejében leírja és úgy, mint a többi leveleit ezt eljuttatja a szerkesztőségbe, nem gondolja, hogy sokat segiteit volna?! Levelezőnk arca elpirult, s szótlan maradt. A keszi határt járva, még sok mindennel találkoztunk, ami mind-mind tollhegyre, vagy az újság hasábjaira kívánkozik. Milyen jó és hasznos munkát végzett volna Nagy Lajos, például, ha megírja, hogyan készítették elő a szövetkezet tagjai a már út életnek indult őszi repce és őszi árpa vetöágyát. milyen műtrágyát alkalmaztak, hogy abból mások is tanulhatnának, ugyanakkor nem ártott vol na arról is írni, kinek a hibájából van széjjel a 10 hektár kombájnnal aratott búza szalmája. Vagy hogy mennyivel elöli:) vo'n 'nah rr.H a kőzépsz ntássat is a készetek, ha levelezőnk ír a traktorosok munkájáról. — Kiemelte volna például Sipos Ferit, aki a napi tervét 145 százalékra teljesíti. Viszont rámutatott volna arra is, hogy Veres Imre napi teljesítménye csak 80 százalék. S amint így elmélkedtem, levelezőnk jegyzetfüzetébe jegyezgetve a következőket mondotta: — Örülök, hogy meglátogatott. VAGSELLYEN IS VAN MIRŐL ÍRNI HANKÔ JÓZSEF vágsellyei levelezőnkkel szintén baráti beszélgetést folytattunk. Eleinte ő is. mint Nagy Lajos azt hajtogatta: ,.Miről írjak, hiszen már azt gondoltam, feleslegesen is pazarolom az időmet a sok Írásra". Sokat nem ir Hanko levelezőnk, sőt feleslegesen sem pazarolja idejét. Minden egyes levél — ha az nem is kerül az újság hasábjaira — legyen az bíráló, vagy bármilyen levél, valamilyen úton-módon elintézést nyer és minden egyes sora közös ügyünket: a szocializmus építését szolgálja. Vannak azonban Hanko levelezőnk írásai között ismétlések: többször ugyanazzal a dologgal foglalkozó beszámolók. Ez különösen akkor fordul elő. amikor az önkéntes tüzoltóegyesület működéséről ír.-— Mit tehet Hanko elvtárs, hogy még tökéletesebben végezze levelezői munkáját? Először is tudnia kell, hogy a szocialista sajtó az olvasók széles táborára támaszkodva: nevel, oktat és jobb munkára serkent. Ha tehát dolgozó népünket tanítani, nevelni akarjuk, akkor Írásainknak nevelő hatásúaknak kell lenni. Nem elég csak azt megírni, hogy az első csoport nagyobb hektárhozamot ért el, mint a második, hanem írjuk meg azt is, hogyan érte el. Ugyancsak kíváncsiak olvasóink arra is, hogy lett az első a vágsellyei tűzoltó egyesület a járásban. Nyomatékoosan hangsúlyoznunk kell: egyetlen szocialista sajtó, köztük a Szabad Földműves sem töltheti be hivatását levelezőink jó munkája nélkül. — Miben nyilvánul meg levelezőink jó munkája? Csak egy példát említünk, amit Hanko levelezőnk beszélgetésünk alkalmával mondott: „Mindent nem írhatok meg, ahogy van, mert akkor rossz szemmel- néznek rám az illetékesek". lit kezdődik levelezőink jó munkája! Szigorúan kell ragaszkodniok ahhoz, hogy mindig csak a valóságnak megjelelő tényekről írjanak. Nem végez tökéletes munkát Hanko elvtárs például, ha tudja, hogy a sarnboló még mindig a mezön, a kukoricában rozsdásodik, vagy a boronák a földek végén a gyom között, hevernek, és azt írja a vágsellyei EFSZ ellenőrző bizottságának munkájáról, hogy jól végzi feladatát. Amint tehát láthatjuk, van miről írnt levelezőinknek, csak széjjel kell nézni. Es ha esetleg levelezői munkájukban nehézségekkel találkoznának, úgy a Szabad Földműves szerkesztősége mindenkor segítségükre siet. Zatykó lómé
