Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-11 / 37. szám

Földműves 1955. szeptember lí. 12 A német kérdés Szeptember 1-én a Kremlben aláírták a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kor­mányküldöttségei között megtárgyalt gazdasági kérdésekre vonatkozó okmányokat. Jugoszláv részről Szvetozár Vukmanovics-Tempo, szovjet részről A. 1. Mikojan írta alá az okmányokat. '■==«==«-------■ «==:»-г^-г^| -г-т-гЯ=.-«-------■====■ I == i ===■=== I » Д titok nyitja A világ közvéleménye érdeklődésé­nek középpontjában továbbra is a né­met kérdés áll. A népek ettől várják leginkább a nemzetközi helyzet gyö­keres megváltozását és az európai biztonság , megvalósulását. Walter Ulbricht, Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­ságának első titkára, miniszterelnök­­helyettes a földreformtörvény hatály­balépésének 10. évfordulója alkalmá­ból elvi jelentőségű beszédet mondott Németország egyesítéséről. Ulbricht elvtárs többek között kifej­tette, hogy ma már minden becsüle­tes németnek meg kell értenie, hogy Németországot csak békeszeretö de­mokratikus államként, azaz a jelenle­gi két német állam közötti együttmű­ködés fokozatos kiépítése útján lehet egyesíteni. Nyugat-Németország vezető politikai erőinek fel kell ismerniök, hogy mi­után Németország egyharmad részé­ben megtört a militaristák hatalma és a dolgozó nép kezébe került a ha­talom, szó sem lehet arról, hogy a német újraegyesítéskor feláldozzák a Német Demokratikus Köztársaságban elprt haladó, vívmányokat. Egyes nyu­gatnémet politikusok azt kívánják, hogy a német dolgozók minden to­vábbi meggondolás nélkül egyezzenek bele Németország, formái újraegyesí­tésébe. A riémet dolgozók azonban tudni akarják, milyen lesz, hogyan fest majd az új Németország, ezért gyakran teszik fel a kérdést: milyen lesz majd az újraegyesített Németor­szág gazdasági és társadalmi rendje. Ulbricht elvtárs beszédében hang­súlyozta, hogy az újraegyesített Né­metországot csak demokratikus alapon lehet megteremteni. Ez azt jelenti, hogy minden kérdésben a német nép­nek kell határoznia. Természetesen, meg kell törni a monopoltőkések és a nagybirtokosok uralmát. Egy ilyen egységes Németországban a nép tulaj­donában levő ipari üzemek mellett kapitá'ista kézben levő vállalatok is, mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett szegény-, közép- és módos pa­rasztok egyéni gazdaságai is lesznek. A német népnek el kell érnie, hogy mindazokat a haladó vívmányokat, amelyekkel ma a Német Demokrati­kus köztársaság rendelkezik, a dolgo­zók demokratikus jogait a haladó munkatörvényeket a művelődéshez, a pihenéshez való jogot és egész sor kulturális vívmányt Nyugat-Németor­­s.zágba is bevezessék. Mindazokat a haladó eredményeket, amelyekkel rna Nýugat-Németország rendelkezik, így például a technikai téren elért ered­ményeket mi még az újraegyesítés előtt bevezetjük majd a Német Demo­kratikus Köztársaságba. Ez világos ♦ A volt német birodalmi vasútnak a Német Demokratikus Köztársaság népe által való átvétele 10. évforduló­ja alkalmából a Halle-Koethen-i újon­nan épített vonalon megkezdte rend­szeres közlekedését az NDK első vil­lanyvonata. ♦ Budapesten ünnepélyesen meg­nyílt az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás. A kiállítási anyag a példás állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek és önállóan dolgozó pa­rasztok sikereiről tanúskodik. ♦ A vietnami sajtóiroda jelenti, hogy Ngo Dihn Diem 60 fegyveres ügynö­ke betört a demilitarizált övezetbe és megtámadta Kam Pho falut. Sok la­kost kiraboltak és megvertek. ♦ Lengyel gazdasági küldöttség ér­kezett Belgrádba. A küldöttség meg­tekinti a zágrábi Nemzetközi Arumin­­tavásárt és tárgyalásokat folytat a jugoszláv gazdasági vezetőkkel. ♦ Berlinben Vasárnap délután ün­nepélyesen megnyitották a második világháború alatt elpusztított és a Né­felelet arra a kérdésre, hogyan fest majd az új egységes Németország, — mondotta Ulbricht elvtárs. Adenauer Moszkvában Adenauer kancellár 8-án megérke­zett Moszkvába, hogy megkezdje a tárgyalásokat a német-szovjet kérdé­sek rendezéséről. Moszkvai útja előtt Adenauer együttesen fogadta a kormánykoalí­cióhoz tartozó pártok parlamenti cso­portjainak vezetőit és Ollenhauert a Német Szociáldemokrata Párt elnökét. A kancellár a kiadott hivatalos köz­lemény szerint a pártok vezetőivel ismertette és megvitatta a szeptember 9-én kezdődő moszkvai tárgyalásokra kidolgozott nyugat-német irányelveket. A Német Szociáldemokrata Párt ve­zetősége sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Adenauer moszkvai tár­gyalásai előtt nem nyújtott lehetősé­get a bonni kormány és az ellenzék külpolitikai nézeteinek és elsősorban a német újraegyesítéssel kapcsolatos álláspontjának összehangolására, csu­pán tájékoztatta a Német Szociálde­mokrata Pártot a moszkvai út előké­születeiről. Továbbá határozatot hoz­tak, amelyben helyeslik, hogy a szo­ciáldemokrata Carlo Schmid is részt­­vett a kormányküldöttségben, de hang­súlyozzák: ez nem jelenti azt; hogy a Német, Szociáldemokrata Párt részt vállal a kormányküldöttség felelőssé­géből. A Német Szociáldemokrata Párt felszólította Adenauert, hogy a nem­zetközi feszültség csökkentésének és a béke biztosításának szellemében ül­jön a tárgyaló asztalhoz. A határozat szerint a moszkvai esz­mecsere egyik fő célja: megvizsgálni, hogyan lehet Németországot ал euró­pai biztonsági rendszerbe beilleszteni. Adenáuer moszkvai útja előtt be­szédében kijelentette: „A Szovjetunió legutóbbi jegyzéke lehetővé teszi, hogy a Moszkvában tartandó nyugat­­német-Szovjet tárgyalások során a né­met kérdést is megvitassák és kölcsö­nösen kifejtsék a két kormány erre vonatkozó nézeteit.“ Adenauer " hang­súlyozta: csalódás vár azokra, akik azt hiszik, hogy a moszkvai tárgya­lásokon végleg meg lehét oldani a német újraegyesítés kérdését, hiszen e probléma rendezése a négy nagy­hatalom együttes döntésétől , függ. Adenauer az előzetes megállapodás­nak megfelelően előreláthatólag öt napot tölt a szovjet fővárosban. A világ közvéleménye joggal várja, hogy ezek a tárgyalások újabb sikert hoz­nak a nemzetközi feszültség és a nemzetek közötti békés együttélés ren­dezésében. met Demokratikus Köztársaság által újjáépített Állami Operaházat. ♦ A napokban óriási felhőszakadás volt a dél-olaszországi PugHában. A felduzzadt csatornák és a kisebb fo­lyók elöntötték a földeket és az uta­kat. ♦ Kenyában az elmúlt három év alatt az angol katonai és rendőri egy­ségek 9514 négert öltek meg és 1907 négert vetettek fogságba. ♦ A Lengyel Vöröskereszt 50 ezer rúpia összegű ajándékot adott India keleti tartományai árvízkárosultjainak. ♦ Izraeli katonai alakulatok megtá­madták a Gazától északra fekvő egyiptomi állásokat és a palesztínai menekültek táborát Gaza közelében. ♦ Szeptember 5-én Southportban megnyílt az angol Általános Szak­­szervezeti Szövetség 87. évzáró kong­resszusa. ♦ Augusztus 3. hetében 3219 új tag lépett be Magyarországon a termelő­­szövetkezetekbe. A béke útja A Lengyel Népköztársaság kormánya figyelembevéve a nemzetközi feszült­ség enyhülését, határozatot hozott, hogy 1955. december 20-ig 47 ezer katonával és tiszttel csökkenti a Len­gyel Népköztársaság fegyveres erőinek létszámát. * Az Albán Népköztársaság Miniszter­­tanácsa abból a célból, hogy hozzájá­ruljon a nemzetközi feszültség továb­bi enyhüléséhez, valamint az államok közötti bizalom megszilárdulásához, elhatározta, hogy fegyveres erejének létszámát 9 ezer fővel csökkenti. Húsz évvel ezelőtt történt . . . Lebrun. a francia köztársaság elnö­­■ke, Tournefenilte vidéki városban tar­tózkodott. Az elnök egyszer kisétált a városkát körülvevő mezőre. Hirte­len heves vihar támadt és Lebrun egy a közelben levő nagy épülethez sie­tett. A kapu zárva volt, az elnök te­hát türelmetlenül dörömbölt: —Nyissák kit Gyorsan! — kiál­totta. — Ki az? — kérdezte a portás. — A köztársaság elnöke vagyok! A kapu kinyílt és a portás nyájasan üdvözölte Lebrunt. — Parancsoljon elnök úr. Tessék csak belépni. A pénzügyminiszter és a hadügyminiszter úr már régebben megérkezett. Az elnököt nagyon meglepte a por­tás kijelentése, amelyet sehogy sem érteti. Csakhamar megtudta azonban, hogy a nagy épület egy elmegyógy­intézet és a portás az elnököt — új lakónak nézte. * * * Forrestal volt amerikai hadügymi­niszteren pár évvel ezelőtt valóban az elmebaj jelei mutatkoztak. Nincs biztos értesülésünk, vajon önként vo­nult be az elmegyógyintézetbe, vagy beszállították. Akik őrültségen törik ■ a fejüket, azoknak természetszerűleg I maguknak is előbb — utóbb meg kell őrülniök. SZ-y. Tiltakoznak a franciák A francia nép tiltakozik az észak­afrikai terrorpolitika és a katonai be­nyomások ellen. A francia nemzetgyű­lés hadügyi bizottságában részvevő kommunista képviselők levelet intéz­tek Koenig tábornok, hadügyminisz­terhez és ebben állást foglaltak a legutóbbi részleges behívási és moz­gósítási intézkedések ellen, továbbá hangsúlyozzák, hogy ezek az intéz­kedések nem szolgálják Franciaország _ érdekeit, sőt nagy kárt okoznak neki. Martigues dél-franciaországi város- ! ban a szocialista és kommunista vá­rosi tanácsosok közös határozati ja­vaslatot határoztak meg, amelyben til­takoznak a katonai behívások és az észak-afrikai elnyomások ellen és tár­gyalásokat követelnek a marokkói nép képviselőivel. A francia nőszövetség petíciót dol­gozott ki, amelynek aláírására egész, Franciaországban felhívják a család-1 anyákat, hogy ebben követelik az ai-| gíri és a marokkói hadműveletek meg-' szüntetését, a tartalékosok behívásé-, nak leállítását és tárgyalások megkez­dését az észak-afrikai problémák meg­­- oldására. A nyugati életforma reakciós lapjai nehéz kérdéssel küszködnek. „A hely­zet igen furcsa“ — morfondíroznak az álszent újságírók. Az USA hatalma és ereje óriási. Képes arra, hogy néhány óra alatt egész városokat tüntessen el a föld kerekségéről. Néhány év alatt egy körzépkori állapotok között élő földrészt tudna — ha akarna — felszerelni és iparosítani. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a Szovjetunió ettől az óriási hatalomtól egyáltalán nem fél. Semmi különösebb tiszteletet nem tanúsít a monopoltőke urai iránt, sőt gazdasági segélyt sem kér tőle. Mi az oka ennek? Miért biztos a Szov­jetunió a maga dolgában? Ellentétben a nyugati bértollnokok­­kal és gazdáikkal — a szovjet embe­rek nem tartoznak éppen az ijedősek közé. Még akkor sem ijednek meg, ha valahol komoly veszélyt látnak. Hiába látszik az USA — rajongói szemében — ellenállhatatlanul erős­nek — a valóságban a Szovjetunió sokkal hatalmasabb. Míg az USA a Az amerikai ^ájtó kommentálja a Washingtonban lefolyt amerikai-japán tárgyalások eredményeit. A lapok és a hírügynökségek megállapítják, hogy Sigemicu, japán külügyminiszter és az amerikai államférfiak között véle­ményeltérés volt számos fontos kér­­-désben, főként Japán felfegyverzését illetőleg. A NEW YORK TIMES tokiói tudó­sítójának jelentése szerint Sigemicu és Dulles tárgyalásai „éles politikai nézeteltéréseket váltottak ki Japán­ban“. A baloldali szocialista párt fő­titkára kijelentette, hogy a washing­toni megállapodások „alárendelt“ or­szág szerepébe süllyesztik Japánt az Egyesült Államokhoz képest. Az Associated Press ugyancsak ar­ról számol be, hogy lényeges véle­ményeltérések vannak Japán és a Pentagon képviselői között Japán fel­fegyverzésének kérdésében. Amikor Sigemicu arról beszélt, hogy Japán 1958 végére 150 ezerről, 200 ezerre növelhetné szárazföldi csapatainak létszámát, akkor az amerikai képvise­lők azt követelték, hogy a legközeleb­bi években állítsanak fel 350 ezer fő­ből álló japán szárazföldi hadsereget, földkerekség meglevő városainak el­tüntetésével próbálja magát kitüntet­ni, addig a Szovjetunió (ha nem is Órák, de hetek, hónapok alatt) új városokat tud előteremteni. Amíg az USA csak „tudna“ egy középkori ál­lapotok között élő földrészt iparosítani, addig a Szovjetunió az elmúlt évtize­dekben a föld egyhatodán ténylegesen meg is tette ezt. Mindehhez még ve­gyük hozzá, hogy az amerikai han­goskodás legfontosabb alapja: az atombomba-monopólium már régen a múlté és a Szovjetunió legalább ugyanolyan jó fegyverek birtokában van, mint az Egyesült Államok. ügy gondoljuk, nincs abban semmi érthetetlen, hogy a Szovjetunió „nem fél“. Ellenben azt tapasztaljuk, hogy ennek az igazi erőnek a láttán nagyon is rettegnek a háborús úszítók, mi­közben bűnös terveket szövögetnek a béke és az emberiség ellen. A Szovjetunió vezette béketáboron belül mi is erősek, hatalmasak va­gyunk. Szily Imre. 1960-ra teremtsék meg az 1300 repü­lőgépből álló és teljes személyzettel ellátott japán légierőt. Hivatalos amerikai képviselők — írja a tudósító — arról próbálták meggyőzni Sigemicut, hogy Japánnak nemcsak saját országa megvédéséhez kell a fegyveres erők megvédésére gondolnia, hanem amiatt is, hogy részben magára vállalja az amerikai, ázsiai rendőrszolgálatot. De Sigemicu azokban, akikkel Was­hingtonban tárgyalt a legcsekélyebb kétséget sem hagyta afelől, hogy a japán parlamentben és a japán nép között igen nehéz lesz népszerűsíteni egy ilyen „nagyszabású katonai prog­ramot.“ •Japán lapok arról írnak, hogy bár a genfi értekezlet óta a világ a nem­zetközi feszültség enyhülésének út­ján halad, a japán-amerikai tárgyalá­sokon mégis Japán fegyveres erőinek növeléséről volt szó. A jobboldali szo­cialista párt főtitkára nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a magatartás nemcsak ellent mond a világszerte megfigyelhető leszerelési irányzatnak, hanem aggodalomra is okot ad. Megnyílt a lipcsei vásár ' Lipcse ünnepi köntösben köszönti az őszi áruminlavásár alkalmából a városba özönlő német és külföldi érdeklődőket, Nyugat-Németországból kü­lönösen sok vendég érkezik e napokban Lipcsébe. A vásáron 1300 nyugat­németországi cég állítja ki áruit. Az árumintavásár 17 hatalmas kiállítási csarnokát vasárnap délelőtt nyitották meg, amelyen 32 állam ipara és mezőgazdasága állítja ki termékeit. Heinrich Rau, miniszterelnökhelyettes, kul- és belnémet kereskedelmi mi­niszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hhgy a Német Demokratikus Köztársaság a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymásmel­leit élésének politikáját támogatja, mert ez a béke politikája. Rau javasolta, hogy valamennyi állam egyezzen meg a. nemzetközi árucsere teljesen szabad kifejlődését gátló akadályok kiküszöbölésében. TÍZ ÉV UTÄN Tíz éve kiáltották ki az önálló, független Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. 1945. szeptember 2, győzelmes betetőzése volt a csaknem évszázados gyarmati rendszer elleni küzdelemnek, a francia és a japán betolakodók kiűzéséért folytatott szabagságharcnak. A francia imperialisták nem nyugodtak bele Vietnam elvesztésébe. 1946. decemberében megtámadták Vietnamot és 8 évig folytatták ellene a véres hadjáratot. De mélységes csalódás érte az imperialistákat. A vietnami nép, amely fegyverrel szerezte meg függetlenségét, fegyverrel védte meg a már kivívott szabadságot. Elszántságát nem tudták megtörni a kegyetlen harc viszontagságai, az élelmiszer ellátás nehézségei, járványok, a gyógyszer­hiány, s a gyenge hadfelszerelés sem. S az' imperialisták a vietnami szabad­ságharcosok győzelmei és a világ békeszerető népei akarata által kényszé­­ríttetve kénytelenek voltak Genfben a tárgyalóasztalhoz ülni a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőivel. A francia jobboldali lapok így írtak 1954 nyarán: „Vietnamban szégyenteljes vereséget szenvedtünk. Viet­namot elvesztettük”. Ma, alig egy évvel azután, hogy Vietnam földjén elhallgattak a fegy­verek, már megmutatkoznak a békés építőmunka eredményei. Rohamosan fejlődik a kohászat, vas- és acélöntés. Az út- és vasúthálózatot, amelyet a háborúban szétromboltak, már helyreállították és újakat építenek. A demokratikus vívmányok egyik legszebb példája a vietnami földreform, amely a parasztok kezébe adta a földet. A Vietnami Dolgozók Pártja vezette a sok éves szabadságharcot, s vezeti ma a békés építőmunkát. A párt vezetése a biztosíték arra, hogy a vietnami nép sikeresen vívja meg harcát a felemelkedésért a békés életért. A világ valamennyi békeszerető népe rokonszenvvel és őszinte barát­sággal követi Vietnam népének nagy harcát az ország egyesítéséért és felvirágoztatásáért. A csehszlovák nép újabb győzelmeket és sok sikert kíván a testvén Vietnami Demokratikus Köztársaság népének nagy ország­építő munkájában. Véleményeltérések az USA és Japán között SZABAD FÜLD'L .IS — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefon 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-46. — FfÄzri kesztc Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó. n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z., Bratislava, Ul. Nár. povstania — Évi éloíi/etet Kčs 20,80, fél év re Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél A—60330

Next

/
Thumbnails
Contents