Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-11 / 37. szám
A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVEL ESÖGY! MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. szeptember 11. Ára 40 fillér VI. évfolyam 37. szám a fa ld FIGYELEM! Mindenki részt vehet az I. mezőgazdasági versenyben 50 ezer korona érfékű nyeremény A verseny megnyitásáról és feltételeiről a Szabad Földműves szeptember 18-i számában értesítjük olvasóinkat. Biztosítsátok időben a Szabad Földművest a postai kézbesítőnél. A CSKP Központi Bizottságának határozata az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről, valamint az állami gazdaságok feladatairól A CSKP X. kongresszusa fő feladatul tűzte ki, hogy szüntelenül emeljük do'gozó népünk anyagi és kulturális színvonalát azáltal, hogy tovább fejlesszük népgazdaságunk valamennyi 'ágazatát, különösen nehéziparunkat és I: nyegesen növeljük a mezőgazdaságt termelést. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése megállapítja, hogy a népgazdaság szakaszán bizonyos sikereket értünk el а X. pártkongresszus irányelveinek teljesítésében. Az ipart termelés félévi tervét brutto értékben 103.1 százalékban teljesítették. A közszükségleti cikkek termelésének féléves tervét ugyancsak túlteljesítették, ami hozzájárult ahhoz, hogy jobban kielégíthettük országunk lakosságának szükségleteit. Részleges eredményeket elértek a mezőgazdasági termelés fejlesztésében is. idén a tavaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére, rövidebb idő alatt jól végezték el. Megnövekedett a megművelt földterület is. Tovább gyarapodott a mezőgazdaság gépállománya és rendszeresen növeljük a mezőgazdasági dolgozók számát, elsősorban azáltal, hogy fiatal embereket és szakmunkásokat irányítunk a mezőgazdaságba. Az idei aratás és a termés betakarítása azt mutatja, hogy a gabonatermés nagyobb lesz, mint tavaly volt. Az állattenyésztési termelés terén is tapasztalhatók egyes jó eredmények. A szarvasmarhaállomány tervét 1955 első félévében 100,8 szá Zalákra, a sertésállomány tervét 113,3 százalékra teljesítették. .Növekedett a szaporulat szarvasmarháknál és sertéseknél egyaránt és több állatot sikerült elválasztani is. 1954 azonos időszakához képest a tehenek tejhozama közel 9 százalékkal emelkedett. Ezekhez az eredményekhez, amelyeket a mezőgazdasági termelésben megállapíthatunk, jelentősen hozzájárult a CSKP Központi Bizottságának ez évi februári és júliusi ülése, valamint a kormány intézkedése is. Különösen a CSKP KB júniusi ülése után tovább szilárdulnak az EFSZ-ek és a földművesek új szövetkezeteket alapítanak. A CSKP X. kongresszusán kitűzött irányelvek teljesítésében elért eredmények újból igazolják pártunk politikájának helyességét, amely célul tűzte ki népünk boldog életének megteremtését és a világbéke megszilárdításáért folytatott rendületlen harcban betetőzni igyekszik a szbcializmus gyözelmét hazánkban. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése mindazonáltal megállapítja, hogy nem értünk el lényeges javulást a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán, nevezetesen az állattenyésztési termelésben. Az állattenyésztési termelés jelenlegi színvonala, mindenekelőtt a hasznosságot tekintve, még mindig komolyan fékezi azt a törekvésünket, hogy kielégítsük a lakosság szükségleteit húsban, tejben és tojásban, megszilárdítsuk és tovább fejlesszük EFSZ-einket és megjavítsuk az állami gazdaságok munkáját. Ez az elégtelen állapot, amely elsősorban a közös állattényesztésben tapasztalható, annak következménye, hogy a mezőgazdasági szervek a Földművelésügyi Minisztériumtól lefelé nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelés e fontos szakasza fejlesztésének minden előfeltételét. Nevezetesen nem értékelték kellően a szarvasmarhatenyésztést, a takarmányalap biztosításának, a közös létesítmények beruházási építkezéseinek és a fáradságos istállómunkák gépesítésének kérdését. A fajállattenyésztésben sem fordítottak kellő gondot és ez kedvezőtlen hatással van az állattenyésztési termelés fejlődésére, különösen a gazdasági állatállomány hasznosságának növelésére. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók az állami gazdaságok politikai és gazdasági feladatainak teljesítésében is. Az állami gazdaságok egészben véve rendszeresen túllépik az önköltségek keretét, mivel nem teljesítik termelési feladataikat és a termelés irányítása és megszervezése még mindig alacsony színvonalon mozog. A) Az állatienyészfési termelés gyorsabb fejlődésének biztosítása A lakosság egyre javuló ellátásának előfeltétele, hogy gyorsabb ütemben növeljük az állattenyésztési termelést. Ez megköveteli, hogy a legközelebbi években az egész párt, a tömegszervezetek, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági szervek és minisztériumok figyelmét elsősorban a következő feladatokra irányítsuk: I. A TAKARMÄNYTERMELÉS LÉNYEGES NÖVELÉSE Az állattenyésztési termelés gyors gyarapodásában döntő jelentősége van annak, hogy elegendő szálas és szemestakarmányt biztosítsunk. Ez megköveteli, hogy lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a takarmánytermesztésre, mindenekelőtt a réteken és legelőkön, ahol legnagyobb takarmánytartalékaink rejlenek. A takarmánytermesztésben az eddiginél többet kell törődni azzal, hogy lényegesen több, nagy tápértékű növényt vessenek, kukoricát, tiszta herét és lucernát, burgonyát, takarmánykáposztát, stb., idejében betakarítsák a termést, azt szakszerűen tárolják és gazdaságosan takarmányozzák az állatokat, különösen a nyári és őszi hónapokban. A CSKP KB plenáris ülése elhatározza: 1. A mezőgazdasági termelés valamennyi irányítószervétől fentröl egészen le, valamint a termelésben dolgozóktól meg kell követelni, hogy elsőrendű figyelmet fordítsanak a takarmánytermesztés gyarapítására. (folytatás a 2. oldalon) Szűksorosan vetik a őszieket A szűk- és keresztsoros vetés előnyéről az idei termés betakarításánál meggyőződtek a nagymihályi járásban levő pozdicsi EFSZ tagjai is. Általában 4-5 mázsával lépték túl a gabonafélék tervezett hektárhozamát. Tavasszal többek között tíz hektár árpát vetettek szűksorosan. A növényzetet az agrotechnikai eljárások szerint gondozták és annak köszönhetik, hogy ezen a táblán 39 mázsás hektárhozamot értek el. Ennek köszönhetik azt is, hogy a kötelező beadáson kívül több vagon gabonát értékesíthettek szabadáron. A pozdicsi EFSZ tagjai még jobb eredményeket akarnak elérni a következő évben. Az őszi munkákra jól felkészültek: elkészítették az őszi munkák tervét, amely szerint 8—10 nap alatt végzik el a vetést. Az őszt munkákat két 34 tagú csoport végzi, a gabonafélék sűrűsoros vetésére pedig a gépállomással kötöttek szerződést. Az őszi repcét már elvetették. Ezen a héten befejezik a húsz hektárnyi őszi árpa vetését is. Misérden elvetették az őszi árpát A somorjai járásban levő misérdi Mikulica, szövetkezeti tag a 20 hektá- EFSZ-ében Vladimír Mikulica mezei ros dűlő mindkét oldalára . hordta a munkacsoportja szeptember 1-én meg- jó minőségű (elismert) vetőmagot, kezdte az őszi árpa vetését. A talajt augusztusban felszántották, megboronáiták és meghengerelték. Tíz nap múlva Ján Rysul’a traktoros nekilátott háromvetőgépes gépcsoportjával az őszi árpa szűksoros vetésének. Ján hogy a vetőgépek kezelői üzemelés közben tölthessék meg a tartályt maggal. Így sikerült nekik nem egész 10 óra alatt őszi árpával bevetni a tervezett területet. Uj szövetkezet Szepestamásiban A CSKP KB júniusi ülése után ; I az iglói járás Szepestamási községében számos egyénileg gazdálkodó földműves foglalkozott már] >a szövetkezeti gondolattal. Hogy) »jobban megismerjék a szövetkezeti ] »gazdálkodást, ellátogattak a hod»kovcei EFSZ-be, ahol meggyőződjek a közös gazdálkodás előnyeiről.! íJúlius vége felé 11 földműves a< »szövetkezeti gazdálkodás útjára léípett. A szövetkezeti gondolat első! J úttörői előkészítő bizottságot alakítottak, amelybe még néhány földiművest bekapcsoltak. Urbán Ist|vánt választották meg az előkészítő J Ibizottság elnökévé. Miután még! »több földműves jelentkezett a kö-J »zösbe, augusztus közepe felé elha-I »tározták, hogy a harmadik típusú! ?EFSZ-ek mintaalapszabályzata szerint gazdálkodnak. Az új szövet-i |kezet már 21 taggal és több mint« [50 hektár földdel rendelkezik. Jelenleg a gazdasági épületek mü|szaki és gazdasági rendezésével] (foglalkoznak, hogy az állatokat] sminél előbb összpontosíthassák. S „Leszünk mi még többen is“ —! Smondta megalapításkor Urbán Ist- Sván, a szövetkezet elnöke, ,Jgyek-! >szünk majd úgy dolgozni, hogy! 5 példás szövetkezetünk legyen és < Í hogy mások is eljárjanak hozzánk] tanulni.“ Fejlesszük az állatállományt! bővítsük a takarmányalapot Pártunk X. kongresszusa óta, amelyekkor mindenekelőtt а I állatok hasznépünk életszínvonalának emelése céljából a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzte ki legfőbb feladatul, bizonyos eredményeket értünk el az állattenyésztés és a növénytermesztés terén. Ezeket az eredményeket a CSKP KB februári és júniusi határozatának teljesítésével értük el. Ebben az évben a múlt évihez viszonyítva még a kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére is emelkedett e gabonafélék hektárhozama. Az állattenyésztésben is születtek bizonyos eredmények. így például 1955. első félévében 100,8 százalékra teljesítettük a szarvasmarhaállomány időtervét, a sertésállománynál pedig 113,3 százalékos tervteljesítést értünk el. A borjú- és malacelválasztási átlag jelentősen emelkedett. A tehenek tejhozama az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 9 százalékkal emelkedett. Ezeken az eredményeken kívül mezőgazdasági termelésünk — különösen pártunk júniusi ülése után — jelentős lépést tett előre falvaink szocializálása terén, ami mindenekelőtt a szövetkezetek megszilárdulásában, taglétszámuk növelésében és az új szövetkezetek alapításában nyilvánul meg. Pártunk Központi Bizottságának 1955. augusztus 51. szeptember 1-i plenáris ülése igen kedvezően méltányolta az elért eredményeket, de ugyancsak rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági termelésnek nem minden 'S/.akaszau értük el a kívánt eredményeket, ami különösen az állattenyésztésre vonatkozik. A CSKP KB határozata részletes feladatokat tűz ki mezőgazdasági dolgozóink elé az állattenyésztés növelésére vonatkozóan. Pártunk Központi Bizottságának határozata egész sor olyan intézkedést hozott, amely az állami gazdaságok gazdálkodásának megjavítására irányul. Ez a határozat pártunk és dolgozóink figyelmét főképpen a taki.rmánytermesztés emelésére irányítja, mivel a takarmánytermesztés emelése t jelenti az állattenyésztéshez szükséges alapot. A takarmány termesztés terén különösen a magas tápértékű takarmányfélék vetésére kell súlyt helyezni, mint pl. a kukorica, lucerna, lóhere, burgonya, takarmánykáposzta Stb. A kukoricáról közismert, hogy nagyon értékes takarmány. Értékét még az is fokozza, hogy zöld állapotban is etethető és elsőrendű silót is lehet készíteni belőle. Pártunk határozata feladatul tűzi ki a Födlművelésügyi Minisztériumnak és a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezeteknek, hogy 1960-ig 360 ezer hektáron biztosítsák a siló és szemes kukorica termesztését. Ez annyit jelent, hogy az első lépést már ebben az évben meg kell tennünk, vagyis már az idei termésből kell jóminőségű vetőmagot biztosítani. Az állattenyésztési termelés emelése megköveteli, hogy már erre a télre elég takarmányt biztosítsunk. Azért tehát az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkon a silógödrök építésére, vagyis a silótak'irmány biztosítására. A határozat azt a feladatot tűzi mezőgazdasági dolgozóink elé, hogy a következő évben 600 ezer köbméter űrtartalmú silógödröt építsenek. A határozat foglalkozik a fizikai munka megkönnyítésének kérdésével is és faladatul tűzi ki a takarmányfélék begyűjtésének és lesilózásának teljes gépesítését. Hogy kellőképpen kielégíthessük dolgozó népünk állandóan növekvő igényeit, a CSKP KB plenáris ülése azt a feladatot tűzi mezőgazdasági dolgozóink elé, hogy 1960-ig országos mréetben 63 600 liter tejet termeljenek ki minden 100 hektár mezőgazdasági terület után. Ugyancsak a mezőgazdasági terület alapján tűzte ki a határozat a hústermelés emelését, mégpedig vágómarhából és borjúból 5590 kg, sertéshúsból pedig 11 350 kg minden 100 hektár után. Ha ezt a mennyiséget el akarjuk érni, nosságának emelésére kell törekednünk. Ezért tehát a határozat egész sor közvetlen feladatot ró a felelős szervekre, melyek a fajállattenyésztés kibővítésére, a ragályos állatbetegségek csökkentésére és teljes megszüntetésére, az épületanyag-ellátás megjavítására stb. irányulnak. A nehéz fizikai munkák, valamint az állattenyésztési termelési költségek csökkentése érdekében azt a feladatot tűzi ki a határozat a gépállomásoknak, hogy egyes szövetkezetek állattenyésztésének gépesítéséhez a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá. Erre a célra a gépállomásoknak ez év végéig külön műszaki csopprtokat kell alakítaniok, amelyek a szövetkezetekben a gépesítést végrehajtják és a jövőben a karbantartásról gondoskodnak. A határozat behatóan foglalkozik az állatállomány számbeli emelésének kérdésével is. Amellett azonban figyelembe kell venni az állatállomány célszerű elhelyezését is, a gazdasági és termelési feltételeknek megfelelően. Városaink tejellátásának megjavítása érdekében igen fontos a határozat azon pontja, amely szerint a nagyobb városok környékén a szarvasmarha-állomány 60 százaléka kell, hogy tehenekből álljon. Ugyancsak nagy súlyt helyez a határozat az ez ideig eléggé elhanyagolt juh-, ló-, baromfi- és a méhtenyésztés kibővítésére. Az állattenyésztés emelésének egyik legfőbb feltétele a gazdasági építkezés. A határozat közvetlenül rámutat a beruházási építkezések elégtelen menetére és a felelős szervek feladatául tűzi ki az időterv szerinti építkezést. Legelsősorban a tervezett, esetleg elkezdett építkezéseket kell befejezni és legrövidebb időn belül orvosolni kell az építkezési területek megválasztásával kapcsolatos vitákat, mert leginkább ez fékezi a beruházási építkezést. Az állami gazdaságok jelentős szerepet tötenek be mezőgazdasági termelésünk fellendítésében. Az állami gazdaságok szép eredményeket értek el a mezőgazdasági termelésben, ezzel szemben viszont elégtelenül teljesítik politikai küldetésüket a falu szocializálásánál és jelentős hiányosságokat és veszteségeket mutatnak fel. A CSKP KB határozata a jelenleg létező hiányosságok eltávolítására irányítja a minisztériumok, nemzeti bizottságok és a pártszervezetek figyelmét. Különös gondot fordít arra, hogy az állami gazdaságokra politikailag fejlett emberek kerüljenek a közigazgatási szervek dolgozói közül. Ahhoz, hogy az állami gazdaságokban megszűnjön a munkaerő-hullámzás és fokozódjék a dolgozók kötelességérzete, az eddiginél sokkal többet kell törődni szakmai és politikai fejlődésükkel. Az állami gazdaságokban ugyancsak meg kell javítani a tervezés eddigi módszerét, mivel az távolról sem felel meg a mai követelményeknek. A határozatban foglalt összeg intézkedések az állami gazdaságok gazdálkodásának megjavítását szolgálják, hogy a jövőben mégszebb eredményeket mutathassanak fel. A CSKP KB legutóbbi határozatának teljesítése, amely közvetlenül meghatározza és megmutatja az állattenyésztés emeléséhez vezető utat, kell, hegy mindannyiunk közös ügyévé váljon. Dolgozó népünk már számtalanszor bebizonyította, hogy pártunk bölcs vezetése alatt képes megoldani minden feladatot. Ezért pártunk Központi Bizottsága ebben a határozatában is kiemeli a kommunista szervezőmunka és a tömegpolitikai munka fontosságát, különösen falun és az állami gazdaságokban. Nagyban a kerületi és a járási pártszervezetektől és nemzeti bizottságoktól függ, hogy pártunk határozatát az utolsó betűig valóraváltsuk. -p-a-
