Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-11 / 37. szám

%

Földműves

I

1955. szeptember 11.

“

A CSKP Központi Bizottságának határozata

A gépállomások segítségével tervszerűen el kell végezni a rétek és legelők gondozását és trágyázását, valamint a szántófölden termesztett takarmánynövények ápolását. Idejében végre kell hajtani a takarmány- és kapásnövények ápolási munkáit, következetesen fel kell használni | a trágyalevet és ki kell terjeszteni a komposzttrágya készítését. Ügyeim kell arra, hogy a terméshozam fokozását szolgáló- műtrágyákat valóbban teljes mértékben e célra használják fel.

2. A Földművelésügyi Minisztériumnak, a nemzeti bizottságok szerveinek és a. pártszervezeteknek külön figyelmet kell fordítaniuk a takarmánytermesztésre a határmenti területeken, amelyek rétjei és legelői fontos takarmánytermesztési tartalékot jelentenek. Az állattenyésztési termelés színvonalának kellő színvonalra váló emelése érdekében e területeken a széna eddigi, hektárhozamait 1956-ban legalább 30 tzáza'ékkal, 1957-ben 40 százalékkal és 1958- ban 50 százalékkal kell emelni. Ennek érdekében az említett területeken rendezni kell a vízgazdálkodási viszonyokat, egyrészt azáltal, hogy a gépállomások segítségével helyreállítjuk a meglevő vízlevezető berendezéseket, másrészt pedig a központi vízgazdálkodási igazgatóság segítségével nagy összefüggő rétségekeu és legelőkön rendszeres alagcsövezést kell végrehajtani.

A Földművelésügyi Minisztériumnak, az Erdészeti és Faipari Minisztériumnak, a České Budejovice-i, plzeni, Karlovy Vary-i, libereci, olomouci és Hrádec Králové-i kerületi nemzeti bizottságoknak, valamint e kerületek járási nemzeti bizottságainak kötelességévé tétetik, hogy:

a) a gépállomások gépeinek felhasználásával

1956- ban 1500 hektárt, 1957-ben 3000 hektárt, 1958-ban és a további években 1960-ig évente 5000 hektár területet lecsapoljanak;

b) lényegesen növeljék* a gépállomások segítségét a réték és legelők gondozásában megfelelő szerződések alapján és a határvidéken működő EFSZ-eknek három éven keresztül 25 százalékos engedményt nyújtsanak a gépállomások által végzett munkák díjéból.

3. A rétek és legelők növényzetének megjavítására és termőképességének növelésére megfelelő talajvizsgálatok alapján meg kell kezdeni a tervszerű trágyázást és a savanyú réteg meszezését. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium, az Építészeti Minisztérium, a Helyi Gazdálkodás Minisztériuma, az Erdészeti és Faipari Minisztérium, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsainak kötelessége lesz,

hogy minden kerületben biztosítsák a mésztartalmú anyagok helyi forrásainak legszélesebbkörű kihasználását. E cél érdekében ismét üzembe kell helyezni a kihasználatlan mészkőbányákat és meg kell szervezni a mészkő őrlését kallómalmokban és kőzúzókban. Trágyázás céljára 1956-ban 150 000 tonna meszet és 400 ezer tonna őrölt mészkövet kell szállítani,

1957- ben 200 000 tonna meszet és 600 000 tonna őrölt mészkövet, 1958—1960-ban pedig évente 200 000 tonna meszet és 800 000 tonna őrölt mészkövet. A kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsai e feladat teljesítésébe bevonják a termelőszövetkezeteket is.

4. Az^ÁUami Tervhivatal a Pénzügyminisztériummal egyetértésben sürgősen köteles megállapítani az új forrásokból nyert mésztartalmú anyagok árát.

5. A takarmánytermesztés szempontjából jelentős tartalékot jelent, hogy a szántóföldeken is nagy tápértékű takarmányokat termeljünk. Az utóbbi években szinte gépiesen elterjedt a fuveshere- és füveslucerna keverékek nagyobbarányú termesztése, bár ezekkel meg nem felelő viszonyok között csak kisebb hektárho. zamokat érhetünk el. Ezért fokozni kell a tiszta lucerna és here termesztését olyan területe-, ken, ahol adva vannak a nagy terméshozamok előfeltételei, A Csehszlovákiai Mezőgazdasági Tudományos Akadémiának a legrövidebb időn belül határozottan állást kell foglalnia a füves takarmánykeverékek termesztésének kérdéseiben a mi viszonyaink között és javaslatot kell kidolgoznia arról, hogy az egyes termőterületeken melyek a legalkalmasabb takarmánykeverékek és takarmányfajták.

Az értékes takarmányok termesztésének biztosítása érdekében az EFSZ-ek és állami gazdaságok figyelmét fel kell hívni a jó minőségű vetőmag termesztésére, elsősorban lucernában, herében és fűfajtákban, mindenekelőtt az úgynevezett hagyományos fűmagtermesztő területeken, mint pl. Rožňov. Tábor és Litomyšl vidékén.

Annak érdekében, hogy kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányt biztosítsunk a legközelebbi években, lényegesen növelnünk kell a kukorica termesztését, mégpedig szemestakarmány, silótakarmány és zöldtakarmány biztosítására egyaránt. A kukorica vetésterületét elsősorban az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban kell kibővíteni és ott, ahol a természeti adottságok kedveznek neki, я kukoricát kell' főtakarmányként termeszteni. A Földmüveléfügyi Minisztériumnak és a mezőgazdaságban működő pártszervezeteknek kötelessége ügv biztosítani a kukorica termőterületének növelését. hogv 1960-ban összesen 360 000 hektáron terme szenek szemes- és silókukoricát. Már 1956-bon biztosítani kell kielégítő mennyiségben hazai termésű vetőmagot és növelni kell a hibridkukorica vetőmagtermesztését A kukoricatermesztés hathatós propagálásával biztosítani kell a vetésterület és a hektárhozamok tervszerű növelését.

Fokozott gondot kell fordítani a megfelelő takarmányburgonyafajták termesztésére (mindenekelőtf a magasabban fekvő területeken), a takarmánykáposzta és a lóbab vetésterületének kibővítésére. A talaj belterjesebb kihasználására be kell vezetni a másodnövények — here, fűfajták, takarmányrépa stb. — vetését.

6. _ Csökkenteni kell a kései és rossz betakarítás okozta tápanyagveszteségeket. A legrövidebb időn belül meg kelj állapítani a takarmány szállításának és konzerválásának megfelelő módszereit. Az eddiginél nagyobb méretekben kell végrehajtani az év folyamán a takarmány silózását, biztosítani kell az állami gazdaságokban és az EFŠZ-ekben silóvermek építését.

A Földművelésügyi Minisztérium és a Csehszlovák Mezőgazdasági- és a Tudományos Akadémia ez év végéig hazai és külföldi kutatások alapján kötelesek kidolgozni a takarmánysilózás űj módszereit, valamint a fonnyadt sžálastakarmány mesterséges pótszárításának módszereit. Egyben tervet kell Ridolgozniok a burgonyának és cukorqvári répaszeleteknek mesterséges szárítására, tekintetbe véve a szárítóberendezések tervszerű fejlesztését és kiépítését.

A megfelelő mennyiségű nedvdús takarmány biztosítására gondoskodni kell sifóvermek építéséről, mégpedig 1956-ban összesen 600 000 köbméter kapacitással, a további években pedig ügy, hogy a silóvermek építése megfeleljen az állattenyésztési termelés fejlesztése támasztotta növekvő követelményeknek.

7. Valamennyi mezőgazdasági üzemnek, elsősorban az állami gazdaságoknak arra kell törekedniök, hogy elegendő saját termésű takarmányt biztosítsanak és kellő tartalékokat teremtsenek rossz termés esetére. Az EFSZ-eknek, állami gazdaságoknak és más mezőgazdasági üzemeknek fokozott munkával arra kell törekedniük, hogy érvényesítsék a helyes takarmányozási technikát és lelkiismeretesen gazdálkodjanak a takarmánnyal.

8. A takarmánynövények, silótermények és kapásnövények termesztésének fokozása és ideiében való betakarításának biztosítása megköveteli. hogv e munkák komplex-gépesítésére törekedjünk.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Gépipari Minisztériummal és az Állami Tervhivatallal együttműködve 1956. június 1-ig köteles javaslatot kidolgozni olyan mezőgazdasági gépek és berendezések rendszeréről, amelyek biztosítják a fővetemények és takarmánynövények termesztésével kapcsolatos mezőgazdasági munkák legnagyobbmérvű komplex-gépesítését. Emellett külön figyelmet kell fordítani a kukoricatermesztés, különösen pedig a betakarítás komplex-gépesítésére, továbbá a vállalaton beiüli szállításokra és a szállítóberendezésekre.

II.

MÄR A LEGKÖZELEBBI ÉVEKBEN LÉNYEGESEN NÖVELNI KELL A GAZDASÄGI ÁLLATOK, FŐKÉNT A SZARVASMARHA- ÉS SERTÉSÁLLOMÁNY HASZNOSSÁGÁT, MEG

KELL JAVÍTANI A FAJTENYÉSZTÉS MLINKÄJÄT ÉS HATHATÓSAN HARCOLNI KELL

az Állatok betegségei ellen.

A szarvasmarha- .és sertéstenyésztés legfőbb problémája továbbra is az állatok hasznosságának növelése. A csekély súlygyarapodások, és kis tejhozam következtében nem teljesítik kielégítően a vágóállatok hústermelése és a tejtermelés tervét. A szaporulatok és a növendékállatok száma tekintetében bizonyos javulás tapasztalható. Nem fordítanak azonban kellő figyelmet a fajtenyésztésre, amely a hasznosság emelésének alapja.

A CSKP KB .teljes ülése ügy véli, .hogy a lakosság egyre növekvő szükségleteinek biztosítására 1960-ig Csehszlovákiában minden 100 hektár mezőgazdasági termőterületről évente átlag 63 600 liter tej, 5590 kg vágómarha és borjú és 11350 kg vágósertés termelését ke:l biztosítani.

A gazdasági állatok hasznosságának növelése és a fajtenyésztés megjavítása érdekében:

1. A Földművelésügyi Minisztérium köteles nyilvántartani a tehenek és sertések hasznosságának növelését az EFSZ-ek és állami gazdaságok minden haszon tenyészet ében, mivel ez múlhatatlan előfeltétele annak, hogy kellő tenyészállatokat válogathassanak ki, az állatokat hasznosságuk szerint takarmányozzák és az állatgondozókat elért eredményeik szerint díjazzák.

Biztosítani kell az állattenyésztési termelésben a haladó munkamódszerek lényeges elterjesztését. 1956-ban az EFSZ-ekben rideg módszerrel 51000 borjút kell felnevelni, az állami gazdaságokban pedig 40 000-et. Lényegesen ki kell terjeszteni a tenyészcélokra kiválasztott növendékállatok legeltetését.

2. A növendékállatok nevelésének biztosítására a Földművelésügyi Minjsztérium és az Állami Tervhivatal előnyben részesíti az EFSZ- eket és az állami gazdaságokat az anyagkiutalásban, hogy megfelelő borjűbódékat, kettősbódékat és Markó-féle sertésólakat, továbbá karámokat építhessenek a növendékállatok részére és bekeríthessék a legelőket.

3. A növendékállatok fejlődésének meggyorsítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és az_£lelmiszenpari Minisztérium. kötelesek még ei é!**n biztosítani a lefölözött tej

visszajuttatását, különösen az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös állattenyészete számára.

E tejet folyamatosan, megfelelő mennyiségben, kifogástalan minőségben kell visszajuttatni.

4. A Földművelésügyi Minisztérium köteles elterjeszteni és megjavítani az egyes gazdasági állatfajtákat a ' megállapított állattenyésztő területek szerint, elsősorban az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. Biztosítania kell azt is, hogy az állami gazdaságok a fajtenyésztés fejlesztésével döntő tényezővé váljanak az állattenyésztés bt n.

A tenyészállatok felnevelését tekintve 1957 végéig a következő gyarapodást kell elérni az

1955- ös tervhez képest:

állami gazdaságok EFSZ-ek

bikák 1,5-szeresére 1,3-szorosára

kanok 1,5-szeresére 1,2-szeresére

5. Az állatok hasznosságának növelésében és az állattenyésztési termelés általános fejlesztésében nagy jelentőségű a gazdasági állatállomány jó egészségi állapota. A fiatal állatok elhullásának csökkentésében bizonyos javulás tapasztalható. Hasonlóképpen lényegesen csökkentettük a hevenyfertÖ7ések (takonykor, sertéspestis, orbánc, száj- és körömfájás stb.) okozta veszteségeket.

Komoly veszteséget okoznak továbbra is az istállóbetegségek, nevezetesen a fertőző elvetélés és giimökór. Határozott intézkedéseket kell tenni, hogy ezeket a betegségeket elfojtsuk és teljesen kipusztítsuk istállóinkból, ugyanakkor lényegesen fokozni kell a megelőző gondoskodást is.

A Földművelésügyi Minisztérium kötelessége, hogy mielőbb Irányelveket adjon ki a betegség megelőzését és a kór leküzdését szolgáló intézkedésekről és fokozza a harcot az elvetélés és a gümökór ellen. Ezzel kapcsolatban tervet kell készíteni e betegségek elfojtására és fokozatos leküzdésére. Biztosítani kell az állatorvosi és zootechnikai szolgálat hathatós együttműködését, nevezetesen az állattenyészetekben. Sürgősen ki kell építeni az állatorvosi szolgálatot, ki kell egészíteni szakképzett erőkkel, és az állatorvosi központokat megfelelően fel kell szerelni ahhoz, hogy széleskörű és hathatós intézkedéseket foganatosíthassanak a kórok megelőzésére. 1960-ig ki kell építeni a járási állatorvosi rendelők és a kerületi állatkórházak hálózatát.

ín.

AZ ÄLLATÄTLOMÄNY CÉLSZERŰ ELOSZTÁSA A TERMELÉSI ÉS GAZDASÄGI VISZONYOK

TEKINTETBEVÉTELÉVEL.

Noha teljesítik a szarvasmarha és sertésállomány létszámának tervét, nagy hiányosságok tapasztalhatók az állatállomány általános területi elosztásában, továbbra is alacsony az állatállomány száma a hagyományos állattenyésztő területeken és a szocialista szektor közös állattenyészeteiben.

A aazdasági állatállomány célszerű kiegészítése érdekében:

1. A Földművelésügyi Minisztérium és az Ä1-* lami Tervhivatal a mezőgazdaság 1956—1960. évi távlati fejlesztése tervében úgy köteles megállapítani a szarvasmarhaállomány fejlesztését, hogy az egész állam területén növeljék az állatállomány sűrűségét, különösen a szocialista szektorban, továbbá Szlovákiában és a cseh országrészek határmenti vidékein, és igy biztosítsák az 1960-ik évre tervbevett állatállomány elérését. Emellett ügyelni kell arra, hogy az állatállomány összetétele, elsősorban a tehenek számaránya megfeleljen az egyes területek termelési és gazdasági viszonyainak és a közellátás szükségleteinek. Nagy városok környékén a fokozott tejfogyasztási szükséglet biztosítására a tehenek számarányát megközelítően 60 százalékban kell megállapítani.

2. A Földművelésügyi Minisztérium az EFSZ- ek és állami gazdaságok közös tenyészetében a tervbevett tehénállomány biztosítására már

1956- ban köteles megállapítani, mennyi üszőt kell felnevelni a szocialista szektorban. A Begyűjtési Minisztériummal együttműködve az EFSZ-ek révén meg kell szervezni a tejelőtehenek üsző borjainak felvásárlását a szövetkezeti tagoktól, hogy kibövíthetö legyen a szövetkezetek közös tenyészete. Az állami gazdaságok számára kis- és középparasztoktól kell felvásárolni üszőborjűkat.

IV.

TOVÁBB KELL FEJLESZTENI

az Állattenyésztés többi Ágazatai

A mezőgazdasági termelésben fontos szerepet tölt be a juh-, ló-, baromfitenyésztés és a méhészet is. A juhtenyésztés jelenlegi állapota és

a továbbfejlesztéséről való gondoskodás nem biztosítja szükségleteinket. A lótenyésztés lebecsülése — a gépesítés fejlesztése következtében — az utóbbi időben csökkent a fedeztetett kancák és a felnevelt csikók száma.

Kevés figyelmet fordítanak a baromfitenyésztésre nevezetesen az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. Ennek következtében a lakosság szükségleteinek biztosítására még mindig nagy mennyiségű tojást és vágóbaromfit vagyunk kénytelenek behozni külföldről.

Nagyobb gondot kell fordítani a méhészetre is.^amely a méz termelése mellett jelentősen hozzájárulj gyümölcsös kertjeink és magtermő parcellátok termésének növeléséhez. Ei^ét кдй*venni minden felesleges veszteségnek, amelyet az okoz, hogy a növényeknek vegyi készítményekkel való védelmében nem tartják be az előírt óvatossági rendszabályokat.

Az állattenyésztési termelés többi ágazatának további fejlesztésére a Földművelésügyi Minisztériumnak, és a nemzeti bizottságoknak kötelességévé tesszük:

1. Nagyobb gondot kell fordítaniuk a juhtetenyésztés terjesztésére, különösen a magasabban fekvő területeken és a határvidéken, ahol a természeti adottságok és legelőterületek alkalmasak arra. A juhtenyésztést elsősorban úgy kell irányítani, hogy kellő finom- és félfinom gyapjút biztosítson könnyűiparunk számára.

2. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok közös tenyészeteiben növelni kell a kancák számát, a zootechnikai szolgálatot tervszerű tenyészmunkára és a csikók felnevelésére kell irányítani úgy, hogy EFSZ-eink és állami gazdaságaink a legközelebbi évek során önellátók legyenek a haszonmánesek és tenyészkaneák felnevelését tekintve.

3. Fokozatosan ki kell bővíteni az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös tenyészetében a baromfi legeltetését, mégpedig ügy, hogy I960, 4v végéig a közös tenyészetek baromfiállományának legalább 50 százalékát legelőn tartsák. Ezzel kapcsolatban biztosítani kell, hogy a tenyészeteknek megfelelő számú, mozgó és hordozható bSromfiól álljon rendelkezésére.

4. Biztosítani kell, hogy a növények védelmét szolgáló vegyi készítmények alkalmazásánál következetesen betartsanak minden óvintézkedést.

V.

A MEZÖGAZDASÄGI BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEKET MEG KELL GYORSÍTANI ÉS JAVÍTANI.

Az állattenyésztési termelés gyarapodásénak egyik előfeltétele, hogy az állatok részére kellő istállóhelyiségeket biztosítsunk, amelyek megfelelnek az állategészségügyi követelményeknek és a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fejlesztése támasztotta igényeknek. Az üzemépületek és az állattenyésztési termelést szolgáló berendezések építése terén fennálló feladatok elhanyagolása fékezi az állatállomány számának és hasznosságának növelését és megnehezíti a szocialista munkaszervezés elveinek alkalmazását.

A beruházási építkezések területén tapasztalható elégtelen . állapot okai, elsősorban abban rejlenek, hogy a mezőgazdasági szervek -szervező munkája nem kielégítő, a Földművelésügyi, Építészeti és a Helyi Gazdálkodás Minisztériuma nem gondoskodik kielégítően a mezőgazdasági építkezésekről, s nem dolgozzák ki jó előre a szükséges terveket. Nem kielégítő továbbá a munka szervezése, az építőanyagok termelése és szállítása, nem kielégítek a mezőgazdasági építkezéseket szabályozó előírások.

E fogyatékosságok megszüntetésére sürgős ős hathatós intézkedésekre van szükség.

1. A Földművelésügyi Minisztériumnak, až Építészeti Minisztériumnak, a Helyi Gazdálkodási Minisztériumának. a HNB és JNB tanácsainak kötelessége, hogy már az Idén a mezőgazdaság valamennyi szakaszán biztosítsák a beruházási építkezések tervfeladatainak teljesítését és idejében elkészítsék az idén üzembe helyezendő épületeket.

A beruházási építkezéseket elsősorban istállókra, segédlétesítményekre és más olyan épületekre kell összpontosítani, amelyek döntő módon járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez és alkalmasak megszilárdítani falvaikban a szocialista termelési viszonyokat. A nem gazdaságos építkezések csökkentésére, az építkezési munkák elhúzódásának megszüntetésére 1955.*év végéig normákat kell kiadni, amelyek a legfőbb épület fajtáknál megállapítják až építkezés optimális időtartamát.

2. Az Állami Tervhivatal és a Földművelésügyi Minisztérium kötelesek biztosítani, hogy a beruházási építkezések idei tervfeladatai mellett megfelelő anyagot és műszáki segítséget biztosítsanak az újonnan alakult egységes földművesszövetkezetek tatarozás! és építkezési munkálatainak elvégzésére úgy, hogy ezek a szövetkezetek minél előbb megkezdhessék a közös gazdálkodást. Az újonnan alakult egységes földművesszövetkezetek számára a jövő esztendők során is számolni kell a szükséges anyagellátással és műszaki támogatással a tervbevett feladatokon túlmenőleg.

A mezőgazdasági építkezések tervezésében tapasztalható hiányok megszüntetésére a Földművelésügyi Minisztériumnak 1955 október végéig az építésügyi kormánybizottság elé kell terjesztenie a mezőgazdasági építkezések tervrajzaira és költségvetésére vonatkozó különleges előírásokat. mégpedig külön az állami szektor központilag tervezett építkezéseire és külön az egységes földművesszövetkezetek építésére úgy, hogy az előírások megfeleljenek az éoitkezések jellegének és szükség'etánek, biztosítsák a dokumentáció célszerű és egyszerű módozatait, és •megrövidítsék a tervrajzok és kö'tségvetés jóváhagyását szolgáló folyamatokat.

4. A Földművelésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium az építésügyi kormánybizottsággal együttműködve ez év október végéig módosítják a mezőgazdasági üzemlétesítmények és települé(Ifgly,tatás a 4. oldalon)