Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-04 / 36. szám
1955. szeptember 4. Földműves 9 Középszántásnál és repcevetésnél tartanak a nemesócsai traktorosok A nagymegyeri járási gépállomást 1950-ben Nemesócsán helyezték el. Annak idején itt találták a legmegfelelőbb helyet. Nemesócsa azonban távolról sem központi fekvésű hely, a szövetkezetekkel és traktorosbrigádokkal való összeköttetés is nehézségbe ütközött és sok fölösleges gép járat keletkezett. Végre a gépállomások főigazgatósága Nagymegyert_ választotta székhelyül, amely a járás központjában fekszik. Ez a megoldás kedvezőbb a szövetkezeteknek, meg a traktorosbrigádoknak egyaránt. Gyorsabban intézhetik ügyes-bajós dolgaikat, — és ami nagyon fontos szerepet’ játszik — a fölösleges gépi járatok csökkenése következtében kevesebb az önköltség is. " A volt gépállomás épületében most a nemesócsai első és második számú traktorosbrigádokat helyezték el. Az első számú brigád vezetője: Vendég Vince, a másodiké: Vendég Vince. Hogy tévedés ne essék, meg kell még említeni, hogy nem egy személyről van szó. A két brigád jelenlegi vezetőinek neve azonos, de nem is rokonok és véletlen az is, hogy mindketten brigádvezetők, valamint, hegy brigádjukat egy épüleben helyezték el. " A brigádvezetök megismerése után, egész természetes, az agronómus után érdeklődik az ember: — Nem jut eszembe a neve — mondja a kérdezett, egy magát Novák Jánosnak nevező, 20—22 éves fiatalember, —- de azt tudom biztosan, hogy keresztnevén Vincének hívják.* Kissé furcsán kezdődik a dolog. Vince nem gyakori név. Itt meg három is van belőlük. Most még csati az hiányzik, hogy az agronómust is Vendégnek hívjak és ne legyenek rokonok. —Különben is itt jön az agronómus, — szólal meg ismét útbaigazítónk és rámutat egy 30 év körüli, magas, sem sovány, sem kövér emberre. i — Brazdilík Vince vagyok, — mutatkozik be az agronómus. A dolgok most már kezdenek rendbejönni. Brazdilík elmondja, hogy d az első számú brigád agronómusa. A helybeli szövetkezetnek és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak dolgoznak. 762 hektáron termeltek gabonát és ebből 593 hektáron kombájnnal arattak. A cséplést már befejezték, — de ahogy mondja — a betakarítás az esős idők miatt elhúzódott. Vendég Vince, aki a 11. számú brigád ideiglenes vezetője, az aratás és cséplés elhúzódását egyrészben annak tulajdonítja, hogy a körzetéhez tartozó, tanyi, szántóéri és zsemlyékesl szövetkezetek gabonájuk 26 százalékát aratták csak kombájnnal. & — Július 22-én kezdtük a cséplést és csak augusztus 25-én fejeztük be — mondja elégedetlenül Vendég Vince. — Ilyen gépi felkészültség mellett, mint amilyennel brigádunk is rendelkezik, nem szabadna a cséplésnek 35 napig tartania. Az I. számú brigád a termés, 77 százalékát aratta kombájnnal és a betakarítást 28 nap alatt — tehát egy héttel hamarább — befejezte. De itt is hibát követtek el, mert a szalmát kupacokban úgy hagyták a földön, megázott, és így nem tudták idejében kazalba rakni. A tarlóhántást is emiatt ■ csak háromnegyed részben tudták elvégezni. — Már az őszi talajmunkák előkészítésében is előbb lehetnénk, ha a szalmaösszehúzást jobban megszervezzük, — mondja beismerőleg az /. számú brigád agronómusa. — A mi traktorosaink is elvethették volna már az összes repcét, ha szövetkezeti tagjaink nagyobb mértékben használják ki a kombájnt — mentegetőzik a Il.számú brigád vezetője. fj A nemesócsai traktorosbrigádok a fenti hiányosságok ellenére az őszi talaj munkálatokra gépek tekintetében alaposan felkészültek. Megfeleld mennyiségű szűksoros vetögéppel és traktorral rendelkeznek. Az istálló- és műtrágyaszórást géppel végzik. Az idén minden talpalatnyi földet bevetnek és csak szüksoros vetőgépet használnak. — A tanyi szövetkezet tavaly még 50 hektáron csak egyszerűen vetett gabonát — mondja Vendég Vince. — A cséplésnél ennek a dűlőnek a termését ellenőriztük és összehasonlítottuk a sürüsorosan vetett * területekkel. Az eredmény: 220—300 kg-al kevesebb termett az egyszerű módon vetett földeken. Ez a tanyi szövetkezettel történt. Pedig a tanyi szövetkezet nemcsak a járás, de az ország legjobb szövetkezetei közé tartozik. Hacsak hektáronként 2 mázsa különbözeiét is számítunk, 100 mázsa gabonájába ^került a „szüksoros tandíj“ a szövetkezet tagjainak — mondja Vendég Vince. Igaz, hogy. most már lebeszélni sem lehetne őket, hogy ne vessenek szüksorosan, s mi több, erősen elhatározták, hogy jövőre minden gabonájukat kombájnnal aratják. ■> Brazdilík Vince és Vendég Vince azonban nemcsak áz őszi munkák előkészületeiről beszélnek, hanem beszámolnak arról is, hogy Tanyon 6 hektáron már elvégezték az őszi repce vetését, 30 hektáron a közép-mélyszántást és 15 hektáron a keverőszántást is. Az 1. számú brigád pedig 15 hektár őszi repcét vetett és megkezdte a talaj előkészítését az őszi vetemények számára. Akármilyen dicséretes is a nemesócsai traktorosok igyekezete az őszi munkák idejekorán való elvégzésében, még jobb eredményt érhettek volna el, ha a szövetkezeti tagok minden gabonájukat kombájnnal aratják. A kombájnos aratás mellőzésének csak a szövetkezeti tagok vallották kárát. Az esős idők miatt az aratás amúgyis ' elhúzódott, nagyobb szemveszteség keletkezett — és ami a jövő termésre is kihathat — gátolja az őszi munkák agrotechnikai határidejének pontos betartását. FURY JÓZSEF A haladó agrotechnika eredménye 50,15 mázsa búza hektáronként Az olomouci állami gazdaság dolgozói minden percet kihasználnak a gazdag termés mielőbbi betakarítására. A skrbeňi részlegről ez az örvendetes hír érkezett: „20, 40 hektár területről kombájnnal 1023 mázsa őszi búzát takarítottunk be, amely 50,14 mázsa átlagos hektáronkénti hozamnak felel meg”. Ez a különlegesen szép hozam, nem a véletlennek, hanem a dolgozók becsületes munkájának köszönhető, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére is minden alkalmas pillanatot kihasználtak a kultivációs munkák alapos elvégzésére és * növény agrotechnikai határidőben való ápolására. Az 1954-es saját termesztésű „Heine” fajtájú őszi búzát az. említett parcellán, 20, 40 hektáron szeptember 25. és 28. között vetették el. A parcellán már szeptember elején elvégezték a mélyszántást, úgyhogy a talajelőkészítést szeptember 25-re már befejezték. Vetés előtt a talajt alaposan trágyázták. Egy hektárra 250 kg szuperfoszfátot, 200 kg 40 százalékos kálisót és 50 kg ammóniumszulfátot használtak. Szüksorosan hektáronként 200 ky csávázott vetőmagot vetettek el. Tavasszal a növényt hektáronként 50 kg mészsalétrommal 'fejtrágyázták. Ebben a szép sikerben a traktorosoknak is nagy érdemük van, mivel ezt a szép termést nagy gonddal és szemveszteség nélkül takarították be. Z. N. Túlteljesítették a pótalkatrészek gyártását Az Aero n. v. dolgozói nem egész két év alatt hatodszor gyűltek össze augusztus 16-án a semily-i Szokolház nagytermében, hogy Zeman Antonín gépipari miniszterhelyettes kezéből átvegyék a Minisztérium és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szövetségeinek Központi Bizottsága áltál adományozott Vörös Zászlót. Céltudatos munkájuk örömteljes eredményekben nyilvánul meg, így például egyik legfontosabb névszerinti állami feladatuk teljesítésében a DT-54-es és a KD 35-ös traktorok pótalkatrészeinek gyártásában. Ezt az új feladatot csak ez év januárjában kapták. Noha a feladat teljesítése különleges megfeszített munkát követelt meg, a semily-i dolgozók a feladat valamenynyi pontját legalább 100 százalékra teljesítették. A DT 54-es traktorhoz szükséges kerekekből például a terv előírta mennyiségnél 115-el többet, keréktömítő alkatrészekből az előírtnál 250 darabbal többet szállítottak le. Polášek gazda aggodalma A kyjovi GTA határozott segítséget Ígért Polášek Ferenc földművesnek gabonája betakarításához. Ezen nincsen semmi különös — hiszen több iádovcei földműves is hasonló szerződést kötött. Szokatlan volt csak Polášek gabona betakarításának lezajlása. Midőn Slávik Béla, a kyjovi GTA főmérnöke végigment Polášek Ferenc 1,30 hektáros „Csatorna" nevű árpafötdjén, így gondolkodott. „S mi volna, ha kombájnnal jönnénk ide? A žádoviceí egyénileg gazdálkodók még úgy sem láttak kombájnt munka közben". Könnyű volt ezt kimondani, de a gondolat megvalósítása annál nehezebbnek mutatkozott. Slávik mérnök elment Polášekhez megbeszélésre — és bizalmatlansággal találkozott. Kombájnnal? Nem. ... ő a 10 hektáros gazda nem fog kombájnnal aratni! Slávik elvtárs újból megmagyarázta neki a kombájnaratás előnyeit és Polášek gazda telhatározása megingott. A kombájnnal való aratással végül a család többi tagja is egyetértett, kivéve az öreganyót, aki nem és nem tudott ezzel a gondolattal megbarátkozni. Július 26-án megérkezett Zádovicére az első kombájn, mely maga után csalta a község számos földművesét. Sisák Otto kombájnos és Krist József segítőtársa az érkezőket megpillantva öntudatosan mosolyogtak: „Megmutatjuk nektek, milyen csodákat tud művelni ez a gép". De Polášek gazda még mindig ingadozott. Tíz mázsa arpa beadására kötelezte magát, s ki tudja, hogy ezzel a betakarítási eljárással, nem lesz-e olyan nagy szemvesztesége, hogy ez lehetetlenné teszi vállalásának teljesítését? De amint figyelmesen nézte a tarlót, arca kiderült. Ez azután munka! A tarló olyan, mintha lenyírták volna és a földön hiába keresel szemet. Hasonló lelkesedés látszott a többi szemlélő arcán is és sóvárogva fordultak a kombájn vezetőihez: „Jöjjenek az én földemre is. — Es az enyémre is — Az enyémen még jobban megy majd a munkájuk". De azt mindnyájuknak el kellett ismerniök, hogy a kombájn nem mehet felaprózott földjeikre, mikor már a kyjovi járás szövetkezeteinek érett gabonatáblái várják a kombájn munkáját, és ezek a szövetkezetek már régen szerződést kötöttek a kombájnaratásra. Megálltam az öreganyó mellett, aki a családi tanácskozásban nem tudott megbarátkozni a kombájnaratással. A kíváncsiság és a félelem őt is kihozták a „Csatorna“ földjére. f „Nos, nénike — mit szól ehhez a kombájnhoz?" Elégedetten elmosolyodott, majd azonnal hozzátette: „Minden jő lenne — de hol fognak most a libák legelni? Hiszen a földön nem maradt egy árva kalász sem". Zádovice legboldogabb embere ezen a napon természetesen Polášek Ferenc földműves volt. A „Csatorná"-n több árpát takarított be, mint remélte — hektáronként 25 mázsát. Így a vállalását nemcsak teljesítette, hanem túl is lépte. Es mindemellett a kyjovi GTA- nak a betakarításért csak 142 kg árpát fizetett.... Z. N. 0 Uj szovjet lánctalpas erőgép A stalingrádi traktorgyár a napokban új DT 57-es jelzésű lánctalpas traktort bocsátott ki, amely kettős vontató sú, elől és hátul felszerelt ekével fordulat nélkül végezheti a szántást. A napraforgó-aratás kombájnnal A kombájnnak az első időkben kizárólag az volt a feladata, hogy a gabonaneműek aratását és cséplásét végezze. Ez a feladat azonban mindössze néhány hétig vette igénybe a kombájnt és így kézenfekvő volt az a gondolat, hogy az aránylag drága kombájnt egyéb termények betakarítására is felhasználjuk és így jobban hasznosítjuk. Számos esetben történtek kísérletek, amelyek több-kevesebb eredménnyel jártak. Az ilyen kísérletek különösen olyan terményeknél mutatkoztak indokoltaknak, amelyek gépesítése még eddig nincs megoldva és ahol a kézi munka meglehetősen szaporátlan, sok munkaerőt köt le. A kombájn más irányú felhasználásánál természetesen figyelemmel kell lenni a kombájn szerkezeti felépítésére, és méretezésére. Vigyázni kell arra, hogy az újfajta munka a gépet ne vegye túlságosan, károsan igénybe, mert ezzel esetleges súlyos károkat okozunk a gépnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a gabonafélék mellett a napraforgó gépesített betakarítása oldható meg legjobban kombájnnal. A napraforgó kombájnbetakarításával kapcsolatban azonban különböző műszaki problémák vetődtek fel. A napraforgó szára lényegesen vastagabb, erősebb, mint a gabonáé, nagy tányérja miatt más terelőberendezést kíván, — a tányérok gyakran különböző magasságban helyezkednek el, nemcsak a növény különböző magassága miatt, hanem azért is, mert az aránylag súlyos tányér a szárat meghajlítva sokszor lefelé húzza. Mint a fentiekből is látható, a kombájn aratószerkezetén lényeges módosítások váltak szükségessé a napraforgó betakarításánál. Elsősorban gondoskodni kellett egy olyan terelőszerkezetről, amely a napraforgó szárát a kaszaszerkezethez tereli éspedig olymódon, hogy az esetleg lelógó napraforgó-tányér is a kaszaszerkezet fölé kerüljön. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a napraforgót célszerűbb úgy csépelni, hogy lehetőleg csak a tányér kerüljön a gépbe, — a szárból minél rövidebb darab. Ezért arról is kellett gondoskodni, hogy a kaszaszerkezet a napraforgó szárát lehetőleg közel a tányérhoz vágja el. A napraforgó aratásánál a gép aratószerkezetét olyan magasra kell felemelni, hogy a kaszaszerkezet lehetőleg minél rövidebb szárral vágja le a napraforgót, A terelő-elemeknek az aratószerkezet ilyen felemelt helyzetében úgy kell elhelyezkedniök, hogy elejük magasabban álljon, mint a hátsó kaszaszerkezetnél lévő részük. Ez a hátrafelé való lejtés azért szükséges, hogy a terelő-elemek elejére eső magok hátrafelé csúszva okvetlenül belekerüljenek a gyűjtővályúba. Munka közben a terelőelemek a napraforgó-szárak közé hatolva, a szárakat az elemek között lévő nyílásba vezetik, amely nyílás végén a kaszaszerkezet a szárat elvágja. A terelőelemek, vagy másképpen mondva, emelőelemek, a lelógó fejek felemelését is végzik, amennyiben, ha egy elem a lehajló ‘szár alá kerül, a szár terelésével a fejet is felemeli és így a fej az elemre kerülve, becsúszik az aratószerkezetbe. A learatott napraforgó kicséplésénél több körülményre kell ügyelni. Rendkívül fontos a lehető legminimálisabb szemtörés. A szemtörés a napraforgónál sokkal jelentősebb, mint a gabonaneműeknél. Ugyanis a szemtörés következtében kiszivárgó olaj könynyen megavasodik és kárára van a környezetben lévő ép szemeknek is. A napraforgó-olaj igen fontos táplálék, avasodás esetén azonban emberi táplálkozásra nem alkalmas. A napraforgó kombájnolás alkalmával kicsépelhető minden különösebb átalakítás nélkül is, de a dob fordulatszámát a szemtörés csökkentése céljából 400—500 perc fordulatra kell lecsökkenteni. A kombájndob fordulatszáma az ékszíj tárcsák állításával kisebb határokon belül változtatható. Az itt szükséges alacsony fordulatszám azonban pusztán az ékszíjtárcsa két felének közelítésével, illetve távolításával nem érhető el, ebben az esetben tehát a két szíjtárcsát fel kell cserélni oly módon, hogy a kisebbik szíjtárcsa legyen a hajlás elosztónál és a nagyobbik kerüljön a dobtengelyre. Ez minden további nélkül elvégezhető, mivel a tengelyek átmérője, valamint a szíjtárcsák furatai azonosak. Jobb eredményt érünk el, ha a dobról a verőléceket leszereljük és minden második helyre egy-egy, tehát összesen 4 darab legömbölyített élű verőlécet szerelünk fel. Tapasztalat szerint előnyös a kosártagok vaslemezzel való bevonása, mert ezzel is csökken a szemtörés mértéke. A szalmarázó működése általában nem szükséges, azokat ki is lehet cserélni. Ez esetben azonban szalmarázó függönyöket, vagy lemezeket kell elhelyezni, nehogy a dobból kikerülő tányérdarabok kirepüljenek a gépből. A szalmarázó ládák kiszerelésével azt érjük el, hogy a tányérdarabok mind rákerülnek a törekrostára és a törekrosta a tányérdarabkák széleinél esetleg meghúzódó magokat is kirázza és így kisebb lesz a szemveszteség. A szem veszteség és a szemtörés szempontjából az elvek itt is azonosak a gabonacséplés elveivel. Ez vonatkozik különösen a kosárbeállításra. A kosarat lehetőleg tágra kell beállítani, egyrészt a napraforgó-tányér egyéb méretei miatt, másrészt, hogy a dob által okozott szemtörés minél kisebb legyen. A túlságos nagy hézag következtében azonban bekövetkezhetik az is, hogy a tányérból nem veri ki kellően a sztn.oL. . G. Ä. A galéntaä GTA felkészült az ősziek vetésére A galántai gép- és traktorállomás dolgozói augusztus 27-ig 81 hektár földet előkészítettek az őszi repce vetése alá, melyet már 45 hektáron el is vetettek. Az őszi árpa, rozs, búza és az őszi keverékek vetéséhez 840 hektár földet készítettek elő. Az öszszes traktorosbrigádokra vetőagregá-Továbhfejiesztik az I A bratislavai villamoserőművek ebben az évben további 48 községet és EFSZ-et villamosítanak. Eddig már 9 EFSZ-be bevezették a villanyt és a többi községben is megkezdték már a munkát. E napokban megkezdték a villany bevezetését a hátralévő 17 EFSZ-ben. Most a nagymegyeri járásban folyik a villamosítás, ahol rövid tokát szerelnek fel, hogy az őszi vetést agrotechnikai határidőre elvégezhessék. Az ősziek vetésére 45 hármasvetésű agregátot készítettek. A szántásban és a talaj előkészítésében Vörös Augusztin traktoros érte el a legjobb eredményt. DT—54-es traktorján augusztus 27-ig 170 átlaghektárt művelt meg. FSZ-ek villamosítását időn belül 10 EFSZ-t kapcsolnak be a villanyhálózatba. Nemsokára kiiyú! a villanyfény a botovai és budikovany-i szövetkezetekben. A besztercebányai kerületben Rokytníkon és Kelet-Szlovákia további 16 EFSZ-ében ugyancsak megindul a villamosítás áldásos munkája.
