Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-04 / 36. szám
1955. szeptember 4. Földműves 7 Silózzunk — silőzzunk — silözzunk Több ncdvdűs takarmány - több tej Tavaly 35, míg ez évben 40 hektáron termelt silótakarmányt a lakszakállasi szövetkezet. Az elmúlt évben 28 ha-ről silózták le a magkórót, most pedig — tervük az — hogy 160 hekmondja Bajcsi csoportvezető. Ezenkívül a szakszerűen silózott zöldtakarmányból kevesebb bitangolódik el s a konzervált zöld egészséges marad akár májusig. Ez kihat a íejési tejKészítik a silót a lakszakállasiak. tárról lesilózzák. Mindez azért, mert meggyőződtek a silőtakarmány fontosságáról. — Szinte nélkülözhetetlen a nedvdús siló az állattenyésztésben — átlagra is. Míg az elmúlt évben csak 3—4 literes volt a tejátlag, addig ma 8 litert mutathatunk fel. Ez a szép előrehaladás biztosítéka a terven felüli tejbeadásnak is. A cseh határszél Boňenov nevű ki s falujában lázas munka folyik. A rimaszombati járásból idejött ifjú brigádosok készítik a télire való silótakarmányt. Képünkön Bőd József, (jobbró 1 az első) és két társa munka közben. Négyszáz EFSZ versenye A brnoi kerület 400 EFSZ-ében verseny folyik a zöld takarmány siló zása terén elért legjobb eredményekért. A szövetkezetek nagy része nem hagyja a silózást késő' őszre, mint azt azelőtt tette, de már tavasztól kezdve folyik a zöld takarmány tartósítása. A kerületben eddig már több mint 13 ezer köbméter silót készítettek. A siiózás menetének üteme ejjpsen növekedett az aratás és cséplés alatt is, de főleg most, az őszi munkák idején. Az esős időjárás lényegesen hozzájárul a tarlókeverékek szép terméshozamához és minden bizonnyal lesz elegendő répaszelet és répafej a silózáshoz. Silónak való takarmány lesz tehát bőven, csak a földművesek és szövetkezetesek használják ki jól az összes lehetőségeket, hogy a téli időszakra elegendő takarmányról gondoskodjanak. Asszony aki megállja a helyét A lédeci EFSZ tagjai évről évre jobban gazdálkodnak. Tanulnak jó és rossz példáikon, de mindig igyekeznek a közös munka legjobb eredményeinek elérésére. Egyáltalában nem zavarja őket az a tény, hogy szövetkezetüket — asszony — Koišová Elena, a szövetkezet elnöknője vezeti. Bizony nem engedi magát egy férfitől sem megszégyeníteni. Mindig tud magán segíteni, és munkájában készségesen támogatják az összes tagok. Az idei aratás és cséplés munkái is igazolták jó szervező képességét. Gabonából 7 mázsával túllépték a tervezett hektárhozamot. Mindezek az eredmények nem elégítették ki a szövetkezet tagjait. Már a nyár folyamán gondoltak a téli hónapokra, a takarmányalap kiegészítésére. Már eddig 40 köbméter teljesérettségű kukoricát lesilóztak. A tavalyi tapasztalatból tudják, hogy csakis szilárd takarmányalappal növelhető a tejátlag. A fejőstehenek napi tejhozamát darabonként kettő és negyed literrel emelték. Ezáltal növekedett a jövedelmük és emelkedett a munkaegységek értéke is. Félévi elszámolásnál a 20,80 koronára tervezett munkaegység értéke 36,- koronára növekedett. Ebben az évben előzetes számításaik alapján több mint 200 köbméter silót készítenek. Mit silózzunk szeptemberben Szeptemberben, október elején a következő növények silózhatók: 1. Csalamádé. Címerhányás idején célszerű vágni, mert így silózottan is jobb minőségű takarmányt szolgáltat, mint az elvénült. A zöldtakarmányozásból visszamaradt, elvénült címeres csalamádé azonban inkább a silóba kerüljön, mintsem, hogy veszendőbe menjen! A csalamádé egymagában jól silózható. Cukortartalma ugyanis — mint a tejsavbaktériumok táptalaja — a kedvező tejsavas erjedést biztosítja, ha egyébként a silótöltés szabályait betartjuk. A borsós csalamádé borsóállományának jó tartósításához a közte lévő kukoricanövény elegendő. A napraforgócsalamádét bimbózáskor vágjuk. Egymagában is jól silózható, mert aránylag sok szénhidrátot tartalmaz és ehhez képest kevés benne a fehérje. 2. A lucerna negyedik kaszálását legalább 30 százalék kukoricacsalamádéval, vagy édescirokkal, vagy silókukoricával keverten jó eredménnyel silózhatjuk. A lucerna tudvalevőleg szénhidrátban (cukorhoz hasonló öszszetételú anyagban) szegény. Az említett jelentős cukortartalmú takarmányok egvikének-másikának hozzákeverése előnyös az erjedésre, a lucerna értékes fehérjetartalmának tartósítására. Csalamádé, vagy édescirok hiányában a lucernasarjút súlyának 2—5 százalékát kitevő melasz menynyiséggel együtt silózhatjuk. Ehhez a melaszt a régi gyakorlattól eltérően csak 1:1 arányban hígítjuk vízzel, mert a vizsgálatok szerint az erősebb nedvesítés nem előnyös. Melasz hiányában, kivált esős időjárás esetén, (amikor a fonnyasztás nem lehetséges) a lucernát 20—30 százalék tavaszi szalmával keverten silózhatjuk. Ilyenkor a siiótöltő gépet a lucernával megfelelő arányban felváltva, illetve vegyesen etetjük. A lucernát virágzásban kaszáljuk. 3. A szudáni cirokfű főterményként termesztett sarjúját, valamint a másodterményként vetettet ne sajnáljuk akkor kaszálni, amikor a bugák még hasban vannak. Ilyen állapotban súlyának 1—2 százalékát kitevő melasz hozzáadása előnyös. A melaszt vízzel szintén csak 1:1 arányban hígítsuk. Az édescirkot szintén közvetlenül a bugahányás előtt vágjuk. Melaszos vízzel való locsolása felesleges, mert van benne elég cukor. 4. A silókukoricát, azaz a siiózás céljára ritka sorokba vetett csövescsalamádét akkor vágjuk, ha csöveinek egy része még túlnyomó részben viaszos érésben van. 5. A kicsépelt napraforgótányért számottevő táplálóértéke miatt érdemes silózással tartósítani. Nagyobb tömegét egymagában is jó eredménynyel silózhatjuk, ugyanis sok szénhidrát, sőt némi cukor is van benne, fehérjetartalma viszont csekély. Lényeges, hogy alaposan felaprítva kerüljön a silóba. Rendszerint azonban, amíg a napraforgó tányér silózásához hozzájutunk, többé-kevésbé szárazzá válik. Az ilyen állapotban lévő napraforgótányért nedvdús takarmánnyal keverten kell silózni. 6. Burgonyaszár. Levágása után mindjárt silózzuk és szükséges vízzel, vagy nedvdús takarmánnyal való keveréssel nedvesítjük. A burgonyaszárban őszi állapotában elegendő szénhidrát van a tejsavas erjedés elősegítésére, tehát, melasz, vagy cukortartalmú takarmány ebből a szempontból nem szükséges hozzá. Kísérleti célból sikeresen silóztuk és a nem különösen igényes szarvasmarha szívesen ette a következő keverékeket: 1.. Burgonyaszár 30 százalék, napraforgótányér 60 százalék és rozstörek 10 százalék. 2. Burgonyaszár 30 százalék, kukoricaszár 70 százalék. 3. Burgonyaszár 20 százalék, cukorgyári nedves répaszelet 30 százalék és kukoricaszár 50 százalék. 7. Előre gondoskodjunk arról, hogy amit a takarmányrépa levéből, valamint a cukorrépa leveles fejéből eredeti állapotában nem tudunk feletetni, az ne menjen veszendőbe; értékesítsük silózottan a jószág táplálására. 8. Ugyancsak silózhatjuk a különböző nagyobb tömegekben előforduló és így könnyűszerrel kaszálható gyomnövények. Például a kakaslábfű, libaton, disznóparéj, kékkatáng, csalán stb. Továbbá a réti és árokparti fű, a nedves helyeken üde, zöld állapotban lévő sáska, káka, némi sóval ízesítve. A silótöltés szabályai 1. Töltés előtt a silót ki kell tisztítani, falait belül ki kell mosni és meszelni. 2. A siló környékéről a régi takarmány maradékát, mindenféle hulladékot el kell távolítani, nehogy a silóba kerüljön. 3. A siló aljára pelyvát, vagy töveket kell 30—40 cm magasságig rétegezni. Nedvdús takarmány esetén ez a réteg 50—60 cm legyen. 4. A silótöltés munkáját úgy szabályozzuk, hogy az a déli és az éjszakai szünetektől eltekintve, folyamatos legyen.' 5. Minél finomabbra aprított a takarmány, annál jobban lehet táplálóanyagait silózással tartósítanunk. A finomra aprított takarmányból ugyanis a levegő jobban kiszorítható, mint a durvára vágottból. A levegő hiánya az alapfeltétel ahhoz, hogy a takarmány ne melegedjék fel, hanem kedvezően, hidegen erjedjen. Kivétel a takarmányrépa levele és a leveles cukorrépafej, amelyeket nem kell felaprítani. 6. A takarmányt állandóan egyengetni és taposni kell, hogy a levegőt a silóból kiszorítsuk. Különösen a falak mentén tiporjuk a takarmányt. 7. Amint a siló megtelt, 5 cm vastagon pelyvával, majd pedig 50 cm vastagságú döngölt, agyagos földdel borítjuk. Homoktalajon a földtakaró legalább 70—80 cm-es legyen. 8. Egy hét után a siló földtakaróját igazítsuk meg, majd pedig újabb 20 cm-es földréteget döngöljünk rá. Vessünk minél több őszi árpát Tavasszal, amikor az időjárás mostohának ígérkezett a földművesekkel szemben, több helyen lehetett látni szép, sokat ígérő árpát, melyre a földművesek szívesen tekintgettek. Ezek az őszi árpatáblák szép kalászokat termeltek. — Jó lett volna nekem is vetni — mondták egyesek. De már késő volt. Most azonban itt az ideje és használjuk ki a kedvező feltételeket. Vessünk őszi árpát, mert termése gazdagabb, mint a tavaszi árpáé. A nagyobb terméssel pedig sokkal jobban tudjuk biztosítani takarmányárpa-szükségletünket. Az őszi árpa különösen ott válik be jól, ahol gyakori a szárazság és az őszi vetésű árpa az őszi nedvesség felhasználásával könnyebben viseli el a szeszélyes tavaszi időjárást. Az őszi nedvesség átsegíti a száraz csapadékszűk heteken. Igaz, az erős telet sem bírja, azért zord vidékre nem igen való. Szereti a mérsékelt telü vidéket. Hálás az agyagos és vályog talajért. Bőven megszolgálja a tápdús talajt. Ezért lehetőleg olyan növény után vessük, mely alá előzőleg istállótrágyát adtunk. Talajelőkészítése hasonló az őszi búzáéhoz. Földjét nem szükséges teljesen porhanyóssá dolgozni, mert a kisebb rögök jól tartalékolják a téli hőmennyiséget. Vetése szeptember elején és közepén történik, amikor is géppel gabonasor távolságra vetjük. Holdanként 70—80 kg-ot vetünk. Trágyázás szempontjából helyes, ha az elővetemény alá adjuk az istállótrágyát, ha azonban sovány a talajunk, úgy helyénvaló a közvetlen trágyázás. Meghálálja a műtrágyát is, különösen akkor, ha megkéstünk a vetéssel, de ez esetben a vetéssel egy időben adjuk a műtrágyát. Már most idejében gondolkozzunk azon, hogyan is teremtsük meg a jövő évi gazdag termés előfeltételeit. Fontos, hogy ne mulasszuk el a helyes agrotechnikai időt. Idejében fogjunk a vetési munkához. Pásztor István Kővár Koraőszi vetési naptár Számtalan tapasztalat igazolja és az idei terméseredményekből is kiderül, hogy az ősziek terméshozamát csaknem teljes egészében már az őszi munkák döntik el. Az őszi vetéseknek nem tavasszal, hanem már ősszel meg kell erősödniök, ki kell fejleszteniük gyökérzetüket, mert akkor még a kedvezőtlen tavasz és nyár esetén is biztos és nagy termést tudunk betakarítani. REPCE: Vetését inkább augusztus végén, de szeptember első napjaiban okvetlenül be kell fejezni. Tápanyagban gazdag talajba vetve, nagy terméshozamra számíthatunk. Ha a talajelőkészítés során istállótrágyáztunk, akkor is adjunk vetés előtt hektáronként 250— 300 kg szuperfoszfátot. Ez elősegíti a magvak fejlődését, növeli olajtartalmukat. Aprómorzsás szerkezetű, jól beérett, gyommentes, tömött magágyban vessük a magot. Ezért közvetlenül vetés előtt kultivátorral, fogassal és hengerrel készítsük elő a magágyat. Vetés után hengert és tüskeboronát használjunk. Az így előkészített magágyba a most már 1—2 nap alatt elvetendő repce az őszi hónapokban megerősödik és nem sínyli meg a téli fagyokat. BlBORHERE: Vetését a repcével egyidőben napok alatt be kell fejezni. Rosszul előkészített talajban, későn és kevés magot vetve, a növényállomány megritkul, a tábla elgyomosodik, a terméshozam kicsi lesz. A növényritkulás gyakori oka még az elvetett mag gyenge tisztasági értéke és rossz csírázóképessége. A bíborhere gondatlan cséplésénél sok mag szemmel nem is észlelhető csíratörést szenved és elvetés után nem kel ki. LUCERNA: Ez évben a csapadékosabb időjárás, a talaj kedvező nedvesség: állapota és az időben való talajelőkészítés lehetővé teszi, hogy egyes helyeken őszszel vessük el a lucernát. Az ősszel vetett lucerna a jövő évben már teljes termést ad. Az őszi lucernavetés azonban csak akkor sikerül, ha talaját még a tavaszi vetésnél is gondosabban készítjük el. Csak teljesen tiszta, arankamentes, jól csírázó mag vetése után várhatjuk a lucerna gyors kikelését és már az őszi hónapokban a fagyokig való megerősödését. Az őszi vetéseknél hektáronként 2—4 kilogrammal több vetőmagot használjunk. Isméjük meg és gyűjtsük a gyógynövényeket Számos olvasónk tanácsot kér szerkesztőségünktől a gyógynövények gyűjtésére, hasznosítására vonatkozólag. Ezért következő számainkban rendszeresen fogjuk ismertetni a gyógynövényeket elsősorban növénytani, gyűjtési és értékesítési, másodsorban hatóanyaguk és gyógyhatásúk szempontjából. Célunk, hogy cikksorozatunk a népnevelés szolgálatában álljon, oktatója és tanácsadója legyen falvaink dolgozó népének a gyógynövények felismerése és gyűjtése terén. A gyógynövénygyüjtő első feladata az legyen, hogy alaposan megismerkedjék a községe határában található gyógynövényfajtákkal, azok mennyiségével és értékesítési lehetőségeivel. Tekintve, hogy a növény gyűjtésének ideje és módja a minőség szempontjából nagyon fontos, legközelebbi számainkban ismertetni fogjuk az őszi gyüjtőnaptárt. Egyúttal olvasóinkat folyamatosan megismertetjük az egyes növényfajtákkal. * * * MEZEI KATÄNG (cikória, kávé katáng; szlovákul: čakanka obyčajná). A mezei katáng régi kultúrnövény. Az egyiptomiak már az ókorban is- ' merték és leveleit zöldség és salátaként használták. Virága régebben ke- i resett cikk volt, ma azonban főleg gyökerének van fontos szerepe a gyógyászatban. A mezei katáng különböző fajtáit Szlovákiában is nagyban termesztik pótkávégyártás céljaira. Száraz réteken, mesgyéken, utak mentén vadon terem. Szagtalan és erősen keserű izű. Évelő, merev szárú növény, karos gyökérrel és gyökértörzzsel. Szára szétterpedő, érdes, majd egy méter magas. Levelei lándzsásak, kopaszok. Virágai égszinkék színűek, ritkán fehérek, vagy vörösesek. Virágzási ideje: július — szeptember. Gyökerét szeptember, október hónapokban gyűjtjük. A földfeletti szár eltávolítása után (felhasználható mint takarmány, kevésbé igényes háziállatok etetésére), megtisztítjuk a földtől és körülbelül 10—15 cm hosszú darabokra vágjuk fel. Természetes módon padláson, vagy napon, illetve mesterségesen is száríthatjuk (kemencében kenyérsütés után). Addig szárítjuk, amíg törhetővé nem válik. Körülbelül 4 kg nyers gyökér 1 kg száraz gyökeret ad. A szárított anyagot zsákokban tároljuk és szállítjuk. A kereblet állandóan nagy. Gyógyszertári célokra csakis a vadontermő katáng gyökere gyűjthető! Hetei «ЛГА/V« '»•»««КМ!, »/LtvtLt A gyógyszerkereskedelemben Cichorii radix néven szerepel. A katánggyökér inulint, cho'int, cukrot és cserzőanyagot tartalmaz. A gyógyászatban mint epehajtó és étvágyjavító ismeretes. Levelei és virágai cholint, keserűanyagot és gyümölcscukrot tartalmaznak.
