Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-28 / 35. szám
12 földműves Í955. augusztus 28. A második világháború kezdete és Genf tanulságai 1939 szeptembere nemcsak korunk, hanem az egész világtörténelem eddigi legnagyobb háborújának kezdetét jelentette. Hitler Németországa 1939- re már teljesen felkészültnek érezte magát arra, hogy felrúgja a nyugati hatalmakkal kötött korábbi megállapodásait, s a nyílt fegyveres agresszió útjára lépjen. A növekvő nyomor miatt jelentkező elégedetlenséget le kellett vezetni, nehogy hullámai összecsapjanak a rendszer feje fölött s ugyanakkor ki kellet használni kiszemelt ellenfelei felkészületlenségét. E céltól vezettetve Hitlerék szándékosan a végsőkig élezték a Danzig körüli ellentéteket s szeptember 1-én hadüzenet nélkül megtámadták Lengyelországot. Ezzel kezdetét vette az a háború, amelyben nem kevesebb, mint 70 millió ember pusztult el — hétszerannyi, mint az első világháborúban — és legalább 30 millió vált rokkanttá, munkaképtelenné. Ez a háború végigsöpört egész Európán, Észak-Afrikán, Kelet-Azsia és a csendes-óceáni szigetvilág többszázmillió lakost felölelő területein, egész városokat égetett fel, a kultúra évszázados központjait döntötte romba és soha nem ismert mértékben pusztította a polgári lakosságot. E gigantikus háború emlékei még túl élénken élnek az egész emberiségben ahhoz, semhogy egyes állomásait külön fel kellene idézni. A tömeggyilkosságok és fasiszta kegyetlenkedések emléke még túl friss ahhoz, semhogy bizonyításra szorulna, milyen rettenetes vér- és szenvedésözönt zúdított ez a világégés az emberiségre. Köztudomású, hogy ezt a háborút a mai kapitalizmust jellemző gazdasági és politikai világerők fejlődése hozta magával. De az is köztudomású, hogy a pusztításnak ez a mértéke, s időtartama nem volt szükségszerű. A háborúnak ilyen tragikus és hatalmas méretekben történő lefolyását a nemzetközi, és ezen belül az európai biztonság hiánya tette lehetővé. Hasztalanul szólította fel a Szovjetunió a fasiszta agresszió által fenyegetett hatalmakat közös védekezésre, javaslatai süket fülekre találtak. Süket fülekre találtak, mert egyes szűklátókörű politikusok úgy vélték, hogy a fasiszta államok támadó szövetsége csak kelet felé lesz veszélyes, s abban reménykedtek a nemzetárulásnak ezek a politikusai, hogy a Kelet elleni agresszió teljesen ki foglja elégíteni a hitleri fasiszták étvágyát. De a szűklátókörű politikusok elszámították magukat. 1939. szeptember 1-nek nagy tanulsága éppen az, hogy a náci fenevad előbb támadt azokra, akik őt felnevelték és felerősödni engedték, mint a szocializmus országára. Előbb a könnyebb „falatokat” „fogadta” el, hogy így Európa erőforrásait kézbe kaparítva megkezdhesse világhódító tervei leggonoszabb, legkalandorabb vállalkozását, a Szovjetunió elleni támadást. És a Szovjetunió, amely rengeteg hősi vért áldozott a közös emberi szabadságért, győzelmet aratott a fasizmus leggyilkosabb terméke, a történelemben eddig szerepelt legpusztítóbb erő, a hitleri hadsereg fölött — ez a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha. A béke és a szocializmus 900 milliJs nagy tábora alakult ki a világban ezalatt a 10 év alatt, és fejlődött, erősödött olyan iramban, amilyent soha nem láttunk, elképzelni sem tudtunk volna azelőtt. Az egész világon győzelmesen terjed azoknak a mozgalma, akik a passzív áldozat szerepére többé nem hajlandók, akik elszántan kezükbe veszik az események irányítását: a békemozgalom. Napjaink kalandorpolitikusainak példája azt igazolja, hogy a történelem nem mindenki számára az élet tanító mestere, csak annak, aki érti, érteni akarja a szavát. Vannak, akik a történelemből semmit sem tanultak, s ezek minden erőt latba vetnek, hogy minél szélesebb körben feledtessék az egyszerű emberek millióival a 16 évvel ezelőtti napnak tanulságait. Kalandos terveik azonban kudarcra vannak Ítélve, s megtörnek a népék békeakaratán. Oj, friss szelek járják át a világot. A békéért harcoló milliók reménye nem légvárakra épül, hanem tényekre, nem óhajokon alapszik, hanem embermilliók akaratán. Erős, megingathatatlan ez az akarat. Csak a modern Ulyssesek, akik viasszal tömik be fülüket, csak azok nem hallják az egységes kiáltást. A háború befejezését követő évtized utolsó napjainak eseményei, azt bizonyítják, hogy a népek levonták a tanulságot, s hogy a békés együttélés szükségessége napról napra szinte belenyomódott az emberek agyába, még ha ennek minden előfeltételé ma még nincs is meg. Genf felhozta a reménység csillagát az emberiség egére, kudarcra ítélte az „erőpolitikát”, olyan mértékben csökkentette a háborús veszélyt, ahogy eddig — az elmúlt évtized alatt — egyszer sem. Együgyüség volna azonban, ha úgy gondolnánk, hogy egy hét vagy akár egv hónap alatt fölolvadhat a bizalmatlanság és a gyanakvás jege, amely megfagyasztotta a nemzetközi viszonyokat. A genfi találkozó részvevőinek nagy érdeme, hogy szerencsésen megindították ezt a folyamatot. Ma már csak a vak nem látja, hogy a jég megtört, hogy a „Kelet“ és a „Nyugat” viszonyában gyökeres, kedvező irányú fordulat kezdődött. Ez kis és nagy kérdésekben egyaránt megnyilvánul. Több nyugati ország és a Szovjetunió vezető államférfiainak közelgő kölcsönös látogatása, az atomenergia békés felhasználásának kérdéseivel foglalkozó nagyszabású genfi nemzetközi tudományos és műszaki értekezlet, a szovjet kormány vezetőinek fesztelen baráti találkozása a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetőivel — mindez teljesen magától értetődő a Genf után kialakult új helyzetben. Az államok közötti viszonyoknak a hidegháború hevében valószínűtlennek és elérhetetlennek látszott megjavulása nyomban reálissá és elérhetővé vált, mihelyt fölülkerekedett az együttműködés és a kölcsönös megértés szelleme, amely a genfi értekezletet jellemezte. A béke nyelve, az együttélés nyelve most már a két fél közös nyelvévé lett. Most tovább kell haladni ezen az úton, tovább kell dolgozni és harcolni a békéért, abban a felismerésben, hogy még csak az út elején vagyunk és varázsütésre semmit sem lehet elérni. Ha így teszünk, akkor a külügyminiszterek genfi értekezletéhez fűzött reményeinkben sem fogunk csatlakozni. %\s hírek a nagy v ilágbó Tüntetések! utcai harcok Marokkóban és Algírban Marokkó városaiban a múlt szombaton nagy tüntetések zajlottak le Ben Jusszef — volt szultán detronizálásának második évfordulója alkalmából. A francia hatóságok rendkívüli óvóintézkedéseket tettek: igen nagy katonai és rendőri erőket vontak öszsze a városokban, úgyhogy gyakorlati szempontból mindenütt ostromállapot van. Az utcákon állig felfegyverzett csendőrök és katonák cirkálnak. A hivatalos közlemények szerint Casablancában szerda óta tizennégyen haltak és harmincegyen sebesültek meg. A casablancai közigazgatási területhez tartozó két helyiségben, Buzsadban és Oued Zemben komoly megmozdulásra került sor. A Casablancától 150 kilométerre fekvő Oued-Zemben a marokkóiak tüntetéssel tiltakoztak a francia gyarmatosítók terrorja ellen és követelték az azonnali reformokat. A rendőrség brutális közbelépésére a tüntetés mind hevesebbé vált, úgyhogy legionista- és ejtőernyős-egységeket küldtek erősítésként a városba. Augusztus 21-én Uttar Prades indiai állam Nemzeti Kongresszusi Pártja bizottságának ülésén felszólalt Nehru indiai miniszterelnök. Megerősítette azt, hogy az indiai kormány törekedni fog Goa kérdésének békés megoldására és kijelentette: „Nem kételkedem abban, hogy Goa kérdését megoldjuk és Goa népét békés módszerekkel szabadítjuk fel a gyarmati elnyomás alól“. A miniszterelnök határozottan állást Tüntetésekre került sor más marokkói városokban is, így például Szafiban és Mogadorban. Ugyanakkor Spanyol-Marokkó városaiban és Tangerben is követelték a száműzött Ben Jusszef szultán visszatérését. Algírban is új erővel lángolt fel az ellenállási mozgalom, amelynek központja Constantine megye és ezen belül Constantine és Philippeville városok voltak. A tüntetések ezekben a városokban utcai harcokká változtak. A felfegyverzett tüntetők barikádokat emeltek az utcákon és órákon keresztül hatalmukban tartottak egész városrészeket. Az AFP jelentése szerint nagyszámú rendőri és katonai erőket vetettek be. „Az augusztus 21-i tragikus események — írja a „L’Humanité Dimanche“ — újra- igazolja a kommunisták azon állítását, hogy az észak-afrikai problémák erőszakos megoldása hiábavaló és gazemberség. Ezeket a kérdéseket csak a marokkói és az algíri nép képviselőivel folytatott lojális tárgyalások útján lehet megoldani.“ foglalt a katonai intézkedések, vagy rendőri akciók ellen. Nehru hangsúlyozta továbbá, hogy India nem akarja ráerőszakolni uralmát Goa népére annak akarata ellenére és kijelentette, hogy Goa lakosságának 8Ó—90 százaléka a portugál uralom alól való felszabadulást és az Indiával való szoros kapcsolatot óhajtja. De Goa népének nincsen lehetősége arra, hogy szabadon kifejezésre. juttassa akaratát. Befejeződött a genfi atomértekezlet, amelyen 73 ország kiváló tudósai és mérnökei vettek részt. * * * Tizennégy bonni kormánytisztviselő utazott Moszkvába a szovjet-nyugatnémet tárgyalások előkészítésére. * * * „Az amerikai történelem legpusztítóbb árvize" vasárnap fokozatosan apadni kezdett. A legtöbbet szenvedett Pennsylvát.ia állam, ahol az eddigi adatok szerint 74 ember vesztette életét és 20 ezer lett hajléktalanná. * * * Hétfőn megkezdődtek a francia— marokkói tárgyalások. * * * A Szovjetunióban járt Jugoszláv parlamenti küldöttség hazatért Belgrádba. * * * Az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége javasolja: Tűzzék az ENSZ- közgyűlés napirendjére az atomerő békés felhasználásában kialakult nem-< zetközi együttműködés kérdését. * * * Jugoszláv gazdasági küldöttség utazott a Szovjetunióba, hogy megvizsgálja a két ország közötti eddigi árucsereforgalmat és fejlesztésének lehetőségeit. * * * * December 4-én tartják meg az általános választásokat a Saar-vidéken. A Saar-vidék jövőjéről döntő népszavazást október 23-án folytatják le. * * * India megszakította utolsó hivatalos kapcsolatát Portugáliával a múlt heti goai vérengzés elleni tiltakozásul. — Felszólította Portugáliát, hogy zárja be konzulátusait Bombayban, Madrasban és Kalkuttában. India ellenzi a gyarmatosítást a világ minden részében — NEHRU NYILATKOZATA -RÁDIÓMŰSOR 1955. augusztus 29-től szept. 4-ig \ csehszlovákiai rádió állandó magyar adása: A 427,9 m hullámhosszon: Hétfő: 5,15: Hírek. 13,00 Hírek. 13,10: Falu-híradó. 18,00: Hírek. 18,10: Zenével köszöntjük hazánk élenjáró dolgozóit. Kedd, Csütörtök, Péntek: 5,15: Hírek 13,00: Hírek. 13,10: Falu-híradó. 18,00: Hírek, hangos híradó. Szerda' 5,15: Hírek. 13,00: Hírek. 13,10: Falu-híradó. 18,00: Hírek, hangos-híradó. 18,15: A serdülő ifjúságnak. Szombat: 10,00: Ifjúsági műsor. 10,15: Gyermekműsor. 13,00: Hírek 13.10: Hangos híradó. 16,30: Pionirműsor. 18,00: Irodalmi félóra Vasárnap: 6,40: Mezőgazdasági tanácsadó, 13,30: Vidám műsorral köszöntjük a falu és város dolgozóit. HÉTFŐ BRATISLAVA — 5,15 Reggeli zene. 6.20 Zenei műsor. 7,20 Reggeli hangverseny. 10,15 Szimfonikus táncok. Íj.,00 Nők félórája. 11,30 Jó hangulatban. 12,00 Táncok és dalok. 13,00 Szórakoztató zene. 13,30 Hogy a csillagok ragyogjanak. 14,40 A Szlovák Nemzeti Felkelés 11. évfordulójára. 15.30 Tánczenéikből. 16,00 Örömteli ifjúságért. 16,45 Vidám dalok. 17,30 Moszkva beszél. 18,00 A Vörös Zászlóegyüttes táncol és dalol. 19,00 Hangosújság. 20,15 Partizándalok. 20,30 Jilemnický: Töretlen föld. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Zenekari hangverseny. 9,20 Ifjúsági műsor. 10,10 Bernáth Éva zongorázik. 11,00 Magyar operákból. 12,10 Klasszikus operettmüzsika. 13,00 Színes csokor. 14,15 Üttörő-híradó. 15,10 Heti zenés kalendárium. 16,00 Fényszóró. 1.6,40 Adám Jenő: I. vonósnégyes. 14,30 Egy falu — egy nóta. 18,40 Ének a rizsföldeken. 19,02 Ismerkedés a zeneirodalommal. 20,00 Esti híradó. 20,20 Tánczene. KEDD BRATISLAVA — 5,15 Reggeli zene. 6,15 Zenei műsor. 7,15 Reggeli hang-, verseny. 10,00 A rádió együttesei játszanak. 11,00 Sever: Az asszony. 11,20 Zenésmozaik. 13,00 A rádióegyüttesek táncolnak és énekelnek. 14,00 Ifjúsági műsor. 15,00 Operákból és filmekből. 18.30 Kívánsághangverseny. 19,00 Hangosújság. 20,15 Kedvelt melódiák. 21,10 Taras Bulba. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Zenei csokor. j.v,10 Könnyű zene. 11,00 Lányok, aszszonyok. 11,45 Gyöngyvirág-szerenád. 12,1Ó Ajándéklemezek. 13,00 Hangversenyszólók. 13,30 Részletek a Déryné című filmből. 14,15 Hangverseny gyermekeknek. 16,00 Krónika. 16,40 kórusművek. 17,30 Szív küldi . . . 18,20 A Vörös Zászló érdemrenddel kitüntetett Állami Népi Együttes. 19,02 Közvetítés a szegedi Nemzeti Színházból. 20,00 Esti híradó. 20,20 Színházi közvetítés. SZERDA BRATISLAVA — 5,15 Reggeli zene. 6.20 Zenei műsor 7,15 Reggeli hangverseny. 8,00 Szórakoztató zene. 10,20 Szlovák szerzők melódiái. 11,00 Nők félórája. 11,30 Jó hangulatban. 12,00 Népi táncok. 13,00 A bratislavai rádió zenekarának hangversenye. 13,30 Dalok Bukarestről. 14,00 Zenés album. 16.00 Munkahelyek visszhangja. 17.00 A brünni esztrádzenekar játszik. 17,30 Moszkva beszél. 18,00 Szlovák közkedvelt zene. 19,00 Hangosújság. 19,30 Szórakoztató zene. 20,20 Kedvelt melódiák. 21,00 Földműveseinknek. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Népszerű operarészletek. 9,20 Gyermekrádió. 10,10 Wagner magyarvonatkozású levelei. 11.00 Bjelorusz állami kórus és az Oszipov-együttes hangversenye. 11,30 Szülőknek nevelésről. 12,10 Tánczene. 13.20 MR népi zenekar. 14,15 Üttörőhiradó. 15,5Ó Zenekari hangverseny. 17,25 Csipkés a szőlő levele. 18,00 Az ifjúság dalaiból. 18,15 Szív küldi . . . 20.00 Esti híradó. 21,25 Tánczene. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5,15 Reggeli zene. 6.20 Zenei műsor. 7,15 Reggeli hangverseny. 7,40 Pionírműsor. 10,00 Légy üdvözölve iskola, 11,10 Tarka zenei műsor. 13,00 Fúvószene. 13.30 Szólisták. 14,00 Pionírműsor. 14,40 A bratislavai rádió vegyes énekkara. 15,00 Operettek. 16.15 Tánczene. 17.30 Moszkva beszél. 18,00 Szovjet együttesek. 18,30 Kivánsághangverseny 19.00 Hangosújság. 20,15 Kedvelt melódiák. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Zenekari hangverseny. 9,20 Derék Jankó meg a kemény kenyér. 10,10 MR népi zenekara. 10,50 Szimfonikus táncok. 11,30 Drégely. 12,10 Olasz operákból. 13,20 Mai operettekből. 14,15 Gyermekrádió. 16,40 Szív küldi... 17,25 Egy falu — egy nóta. 18,20 Részletek a víg özvegy című operettből. 19,30 Tánczene. 20.00 Esti híradó. 20,15 A szevillai borbély. 21,15 Hírek. 21,30 Operaközvetítés. 22,00 Zenei műsor. PÉNTEK BRATISLAVA — 5,15 Reggeli zene. 6,15 Zenei műsor. 7,15 Reggeli hangverseny. 10,00 Kukučín: Nagy kanállal. 10,20 Szovjet szerzők zenekari hangversenye. 11,00 Nők félórája. 11,30 Jó hangulatban. 12,00 V. világifjúsági találkozó. 13,00 Esztrádzene. 14,00 Reflektor. 14,40 Közismert operazenék. 15,35 Szórakoztató zene. 16,10 Dallal szép az élet. 16,40 Az orvos beszél. 17,00 Morva és cseh táncok. 17.30 Moszkva beszél. 18,00 Fúvószene. 18,30 Kívánsághangverseny. 19,00 Hangosújság. 20,00 Zenei újdonságok. 21.45 Föld, hol a nap kél. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Verbunkosok. 10,50 Az okos mackó. 11,00 Lányok, asszonyok. 11,20 Szovjet filmdalok. 12,10 Magyar népi muzsika. 12,35 Üttörő-híradó. 13,00 Tánczene. 14,15 Kossuth Lajos én is a tied vagyok. 15.30 Operettkettősök. 16,00 Az iskola. 16,40 Schubert: Téli utazás ciklusból. 17,30 Szív küldi... 18,00 Ma kézzel, holnap "géppel. 18,53 Gál Jenő: Tréfás szellő. 19,15 Jó munkáért — szép muzsikát. 20,00 Esti híradó. 20,25 Mozart-est. 21,35 Sporthíradó. 22,25 láncoló bilentyűk. SZOMBAT BRATISLAVA — 5,15 Reggeli zene. 6.20 Zenei műsor. 7,15 Reggeli hangverseny. 10,15 Szórakoztató együttesek játszanak. 10,45 Szovjet és Vietnam dalok. 11,00 Gabaj: Az elsősök. 13.00 Vidám hétvége. 14,00 Zelienk: Élő sarok. 15,30 Kivánsághangverseny. 16.30 Operazene. 17,00 Szombati vigadalom, 17,30 Moszkva beszél. 18,30 Kívánsághangverseny. 19,00 Hangosújság. Í9,30 Szórakoztató zene. 20,15 Kedvelt melódiák. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Táncok. 8,50 Vidám operettrészletek. 9,20 Gyermekrádió. 10,10 Balettzene, 11,21 Telemann: F-dur szonáta. 11,40 Népdalfeldolgozások. 12,10 Déli hangverseny. ''6.40 Operettfinálék. 17,10 Híres előadóművészeink hangversenye. 18,00 Tánczene. 18.20 Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.10 Szombatesti muzsika. 20,00 Esti híradó. VASÁRNAP BRATISLAVA — 6,00 Vidám vasárnap reggel. 6,40 Reggeli zene. 7,00 Mezőgazdasági ismertető. 7,20 Esztrádzene. 8,3Ó Hazai dalok. 9,00 Vasárnapi operahangverseny. 9,30 Sova: Kétezer, (szatirikus előadás). 9,45 Klasszikusok hagyatéka. 11,00 Délelőtti hangverseny. 12.25 Esztrádmelódiák. 12.45 A falu hangja. 13,00 Népeink táncai és dalai. 14,00 Fúvóshangverseny. 15,00 Mesterek zenéje. 16,00 Táncoljatok velünk. 17,00 A falu játszik és énekel. 17,30 Moszkva beszél. 20.20 Kedvelt melódiák. 21,00 Vasárnap sportja. 21,30 Szórakoztató zene. 22.00 Táncok. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,30—7,59-ig Reggeli zene. 8,15 Egy falu — egy nóta. 9,00 Üj zenei újság. 10,10 Milliomosok. (Dalljáték). 11,10 Ünnepi beszéd. 12,lo Jó ebédhez szól a nóta. 13.00 Jó munkáért — szép muzsikát. 11.30 Egy hét külpolitika. 15,45 Szív küldi .. 16,45 Szórakoztató zene. 17,40 Kincses kalendárium. 18.40 Tánczene. 19.20 Az épülő kommunizmus nagy országában. 20,00 Esti híradó. 22,20 Helyszíni közvetítés a berlini állami opera ünnepélyes megnyitásáról. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefon 332-99 Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó, n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p..? z.. Bratislava, Ul. ÍN'ár. povstania Évi előfizetés Kčs 20,80, fél évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél A-68699
