Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-04 / 36. szám
А изс:а1Ш faluért! Földműves A FÖLDMŰVEL É S D G Y1 MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. szeptember 4. Ára 40 fillér VI. évfolyam, 36. szám. Haladéktalanul vessük el az őszi repcét Ebben az évben számos szövetkezetben magas őszirepce hektárhozamot értek el. Ezt leginkább a talaj gondos előkészítésének és a vetési határidő betartásának köszönhetik. Az Ifjúság Falujában például 39 mázsás átlagos repcehozamot takarítottak be hektáronként. A hegyvidéki szövetkezetek is magasabb repcehozamot értek el, mint azt a terv előirányozta. Például a zsolnai kerületben lévő doimany-i EFSZ-ben 21 mázsa repce termett minden hektáron. Ezeket az eredményeket most annál inkább is figyelembe kell venni, mivel már lejárt a repce vetésének határideje. — Haladéktalanul vessük el tehát az őszi repcét, hogy a következő évben is jó terméseredményt érhessünk el. Kövessük a kassai kerület állami gazdaságainak példáját, amelyek már 70 százaléknál tartanak a repce vetésével. —óta— Az őszi munkák küszöbén A gépek zúgása még meg sem szűnt a mezőkön, sőt az északibb fekvésű járásokban ezekben a napokban indulnak döntő harcba a kombájnok és az aratógépek a termés mielőbbi betakarításáért. Mégis már itt az ideje, hogy alaposan felkészüljünk az őszi munkák megkezdésére. Az őszi repce és az őszi árpa vetése az őszi munkáknak csak kezdetét jelenti, melyek aztán szünet nélkül folytatódnak egészen tél elejéig. Atmezőgazdaságban ez már így van, hogy az egyik munkát még be sem fejeztük, máris a másikra kell gondolni és felkészülni. A megkésett tavaszi munkák és a mostani kedvezőtlen időjárás méginkább kényszerít bennünket, hogy jobb munkát végezzünk mint a múlt évben, amikor esős időben takarítottuk be az őszi terményeket és sokezer hektár termőföldünk maradt szántatlan. így például Szlovákia gépállomásai a műit évben az őszi gabonafélék vetéstervét csak 72.5 százalékra, a mélyszántást pedig 96.6 százalékra, teljesítették. A még most folyó nyári munkákkal, a gabonabetakarítással, csépléssel, tarlóhántással, lentépéssel, egyidejűleg gondolnunk kell az őszi munkákra is és a legközelebbi hetekben alaposan felkészülve le kell raknunk a jövőévi bő termes szilárd alapját. Pártunk központi bizottsága a nyári munkákon kívül az őszi munkák kérdésével is foglalkozott júniusi ülésén. A határozat úgy szól, hogy a párt, a nemzeti bizottságok, gépállomások, a felvásárló üzemek és a tömegszervezetek tagjainak olyan tevékenységet kell kifejteniök, hogy az aratás, felvásárlás és az őszi munkák az 1956-os termelési tervek szétírásával egyidejűleg valósuljanak meg. Amellett különös figyelmet kell fordítani a parlagon heverő földek megművelésére, mégpedig a mezőgazdaságba jelentkező újabb erők segítségével. Az őszi munkák tehát nemcsupán gazdasági kérdést, hanem jelentős politikai feladatot is jelentenek, melyet a dolgozó parasztsággal karöltve kell végrehajtanunk. Melyek azok a feladatok, melyekre az őszi munkák keretében a legnagyobb súlyt kell helyeznünk? Nagy vonalakban vázolva három feladatról van szó. Legelső helyen kell említeni a nemzeti bizottságok, gépállomások, állami gazdaságok, szövetkezetek és a többi termelők szervezési felkészültségét. Ez a felkészültség megköveteli a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek szerződéskötését a gépállomásokkal, az őszi munkaterv szétírását, brigádokra, csoportokra és egyénekre. Ezzel egyidejűleg alaposan elő kell készíteni a gépeket, fogatokat és kéziszerszámokat, hogy a tervezett és szerződésbe foglalt őszi munkákat időben végrehajthassuk. Második nagy feladat a Kapásnövények és az ipari növények begyűjtése, a talaj előkészítése az őszi vetés alá és maga az őszi vetés végrehajtása. A harmadik, de ugyancsak nagyon fontos feladat az, hogy egyetlen hektár föld se maradjon szántatlanul a tavasziak alá. Természetes, hogy mindezeket a munkákat a haladó módszerek érvényesítésével kell végezni, mint amilyen a szűksoros vetés, előhántó ekével történő szántás stb. Ezen feladatok mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a szövetkezetek megszilárdításáról és újak alapításáról. Az őszi munkák megkezdése annál felelősségteljesebb feladat, mivel csaknem az összes kerületekben lemaradtak a cséplésben. A legnagyobb lemaradás a zsolnai, eperjesi, és a к ssai kerületekben mutatkozik, ami részben e kerületek kedvezőtlen földrajzi fekvésének tulajdonítható. Az új szövetkezetekben ezen az őszön egybeszántják a földeket, a termést tehát mielőbb be kell takarítani, különösen azokról a területekről, melyek a tagosítás alkalmával esetleg más termelőhöz kerülnek. Nagy gondot kell fordítanunk a szerződéskötésekre is. Sok szövetkezetben és brigádközponton, mint például az aranyosmaróti járásban, az őszi munkáknak alig egyharmadát biztosították szerződésileg. Hogy agrotechnikai határidőben elvégezhessük az összes őszi munkákat, minél alaposabba* fel kell rájuk készülnünk. A jó felkészültség kétszeresen érvényes szövetkezeteinkre, melyeknek már az őszi munkák folyamán is szemléltetően meg kell mutatniok kis- és középföldműveseinknek a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. A szövetkezetek és a brigádközpontok tekintsék legfőbb feladatuknak, hogy egyetlen szövetkezet se kezdje meg terv nélkül az őszi munkákat. Az idei nyári munkák meggyőztek bennünket az évröl-évre nagyobb mértékben alkalmazott korszerű agrotechnika előnyeiről. A haladó módszereknek köszönhető, hogy egyre több olyan szövetkezetünk van, ahol szinte hihetetlenül emelkedett a gabonafélék hektárhozama. Erről sokat mondhatnának az ipolyviski, holiči, vágsellyei, és még sok szövetkezet tagjai. Kell, hogy ezek az eredmények arra serkentsék különösen a nemzeti bizottságok és a gépállomások dolgozóit, hogy a haladó módszereket terjesszék el minden földműves családban. Hiszen egy a célunk, hogy minden földműves minél többet termeljen. Az őszi munkák folyamán a gépállomásokra hárul a legnagyobb feladat. A gépállomások gépeinek terv szerint 972 002 átlaghektárt kell megdolgoznak Szlovákiában. Az egyéb munkákon kívül 579 200 hektár földet kell megszántaniok, ebből 366 ezer hektárt a szövetkezetek számára. A cukorrépát 3033 hektárról kell betakarítaniok a gépállomás dolgozóinak SKF.M 3-as kombájnokkal. Azonkívül 101 ezer hektár őszi gabonafélét kell elvetniük. Mielőtt a gépeket teljes egészében bevetnék az őszi munkákba, el kell végeznünk a tarlóhántást, melyet ezidáig alig 60 százalékra teljesítettünk. Ugyancsak össze kell húzni és kazlakba kell rakni a szalmát is, mert ki tudja milyen hosszú lesz a tél, szükség lehet minden szálra. A szalma összehúzása azért is fontos, mert sokhelyütt emiatt nem valósulhatott meg a tarlóhántás. Minden anyagi és műszaki előfeltételünk megvan ahhoz, hogy gyorsan befejezhessük a nyári munkákat. A gépek tökéletes kihasználásával, a kétváltásos műszak segítségével és a többi munkaerőforrás észszerű kihasználásával időben elvégezhetjük az összes őszi munkákat is. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ősszel sok mezőgazdasági szakmunkás katonai szolgálatra vonul be. így például gépállomásainkról 980 újonc vonul be, hogy hazafias kötelességét teljesítse. Ezek helyett új munkaerőket kell szerezni s ezt nem szabad az utolsó pillanatra halogatni. Ezzel egyidejűleg iskoláztatni kell a hiányzó szakembereket, hogy az őszi termények betakarításánál, tökéletesen tudják kezelni a répa- és a burgonyakombájnt. Ezen a téren példaképül szolgálhat a nyitrai kerület, ahol már megkezdték az oktatást. E feladatok mellett fordítsunk gondot gépállomásaink kötelezettségvállalásainak teljesítésére, melyeket felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából tettek. Az őszi munkák szervezett megkezdése bizonyosan megteremti a jövöévi bő termés alapját a második ötéves terv első évében. Legyen tehát jelszavunk: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. ÉLJEN ÉS VIRÁGOZZÉK NÉPEINK EGYSÉGE Nagy ünnep volt az elmúlt vasárnapon Besztercebányán,« a Szlovák Nemzeti Felkelés bölcsőjében. A jelkelésről elnevezett téren tízezres tömeg hódolt a Nagy Honvédő Háborúban és a felkelésben elesett hősök emlékének, akik meghaltak, hogy mi élhessünk. Munkások, bányászok, parasztok, szövetkezeti tagok és szövőgyári munkáslányok sereglettek össze az egész országból, hogy ezen a napon felidézzék azok emlékét, akik életüket adták a szabadságért. Dolgozó népünk nem felejti el, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés rakta le az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapjait és hangsúlyozta az ipar államosításának követelményét. A szabad szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok, volt komenciósok és mezőgazdasági munkások emlékezetükbe idézték és soha nem felejtik el, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés tűzte ki ezt a jelszót: „A föld azé, aki megműveli!" E jelszó megvalósítása adott új tartalmat az egykor elnyomott paraszt életének, ez szüntette meg a grófok és bárók uralmát a rögtörő földművesnép felett. Ez a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyománya, ezt ünnepelte a felvonuláson résztvett tízezres tömeg, melynek emlékezetében örökké élnek a hősi halottak. Sok műtrágya — bő gabonatermés Cekan János, úbrezsi egyénileg gazdálkodó 'földműves mindig szerette jól megművelni földjeit. Az előző évektől eltérően tavaly még műtrágyát is használt, nem sajnálta érte a pénzt. De nem is bánta meg, bő termést takarított be az idén. Gabonabeadási tervét 88 százalékkal túlteljesítette. ügy vélekedik, hogy jövőre még több műtrágyát szór földjeire. A tarlóhántással már rendben van, most a vetőmagot tisztítja, készíti az őszi vetésre. Egy szál len se maradjon a halárban Minden jó gazda — még, ha el is van foglalva az aratással és a csépléssel — időben elvégzi a többi, ugyancsak fontos munkát is. Ezek egyike a len betakarítása, amely bizony nem halad a legjobban. A lennyüvéssel a vágsellyei járás szövetkezetei állnak a legjobban. Kitis András és Sopkovics János lenkombájnnal takarította be a lent a sókszelőcei, negyedi és a tornőci szövetkezetben. A sókszelőcei szövetkezetnek 6500 koronát jövedelmezett tavaly egy hektár len, ebben az évben tehát még többet termelt. A lent már a galgóci, nánai, bajcsi, tornóci, aranyosi és a zselízi állami gazdaságban is betakarították. Tudják, hogy ha a beérés után a földben hagyják a lent, magja kihull és a rost is veszít értékéből. Követni kell tehát az állami gazdaságok példáját, hogy mielőbb a feldolgozó üzemekbe kerüljön értékes ipari növényünk — a len. Nagylégen már vetik az őszi árpát Beadását nemcsak gabonából, hanem mindenből pontosan teljesíti. Eleget tett már felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségének is: a megígért 150 tojás helyett 170 darabot adott be. A beadások példás teljesítésén kívül 325 kg sertéshúst értékesített szabad áron. A csallóközcsütörtöki GTA traktorosai néhány nap múlva befejezik az őszirepce vetését. Sőt, e hónap 27-én már megkezdték az ősziárpa vetését is. Herič Rudolf traktorosbrigádja vetette el az első 4 hektár ősziárpát a nagylégi szövetkezetben. A vetést sürűsorosan végezték. A repce és az ősziárpa vetésén kívül a többi őszi munkákra is nagy súlyt helyeznek a traktorosok. Ezidáig közel 2000 hektár talajt készítettek elő az őszi vetésre. A napokban a somorjai járásban teljes ütemben megkezdik az őszi vetést, hogy a korábbi őszi vetemények mielőbb a földbe kerüljenek. A gépállomás traktorosai kihordtak közel 2000 tonna istállótrágyát is és több hektáron elvégezték az őszi középszántást. ОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОВОЭВОВОВОВОВОВО 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 H 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 m 0 ■ 0 ■ 0 a 0 3 0 9 0 Mielőbb fejezzük be a nyári munkákat Az aratás már befejeződött, de a cséplésben lemaradtunk Az utóbi napok kedvező időjárása, valamint kormányunk és a Megbízottak Testületé felhívása jelentősen meggyorsították az aratás és a gabonabehordás menetét. Míg augusztus 15-ig a learatott gabonának csak 57 százaléka volt behordva, augusztus 20-ig 73 százalékra, augusztus 25-ig pedig 86,6 százalékra emelkedett a behordott gabona mennyisége. E fontos feladatnak azonban az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a kassai kerületben, ahol augusztus 25-ig a learatott gabonának csak 78 százalékát hordták be. Szlovákiai méretben viszont a zab aratásában észlelhető a legnagyobb lemaradás. A gabona betakarítási munkálatait összesítve megállapíthatjuk, hogy a behordáshoz viszonyítva igen lassan halad a cséplés. Ezt bizonyítja az a gyönge eredmény is, hogy 1-1 cséplőgépre csupán 66,8 mázsa gabona kicséplése esik naponta, de az eperjesi kerületben csak 24,4, a zsolnai kerületben pedig csak (szinte hihetetlen) 19,1 mázsa. Ezek az alacsony cséplési eredmények a cséplőgépek alacsony kihasználásáról és gyakori üzemzavarokról tanúskodnak. Hasonló a helyzet a len begyűjtésében is. Ez a fontos munka a gépállomás gépeinek alacsony mértékben való bekapcsolása következtében csaknem az összes kerületekben lemaradt. Az üzemképes állapotban levő 283 lentépőgépből csak 79, az 53 lenkombájnból pedig csak 24 dolgozik. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a lentépőgépeket alacsony szakképzettséggel rendelkező egyének kezelik, akkor látjuk, hogy a felelősség túlnyomó része ezen a téren is a gépállomásokat terheli. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a szalma összehúzásáról. kazalozásáról és gyorsabb ütemben kell folytatni a tarlóhántást, különösen az egyénileg gazdálkodó földműveseknél, akik alig 25 százalékra teljesítették a tarlóhántást. De a szövetkezetekben is nagyobb lendülettel kell végezni a tarlóhántást, mert csaknem 28 százalékkal lemaradtak az állami gazdaságok mögött. Az őszi munkákra gondosan készülnek a bratislavai kerületben, ahol ezideig már 96 trágyázási tervet dolgoztak ki. Nagyobb gondot kell fordítani a rozsvetőmag tisztítására és osztályozására, mivel ezen a téren is nagy hiányosságok észlelhetők. Ezt a munkát legkésőbb szeptember 15-ig be kell fejezni. A repcetermelésben szerzett jó tapasztalatok arra intenek, hogy az őszi repcét időben és jól előkészített, trágyázott talajba vessük. A következő év gazdag termése és gazdag jövedelme megjutalmazza fáradságunkat. D. O. OIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIPIOIOOIOIQIO HOBO« П>ВOHOHOÜ OBOBOBOBOBOBOBOBOBOBO
