Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-28 / 35. szám

senok afelől, hogy milyen járadékokra van jogigényük s milyen feltételek mellett Eleget akarunk tenni a gazdálkodók, valamint a szövetkezeti tagok ezen kérésének s az alábbiakban közöljük az említett törvény fontosabb intézkedését. A magasabb típusú szövetkezeti tagoknak, valamint az egyénileg gazdálkodó földműveseknek így nyújtunk módot a réndeletek megismerésére, továbbá ellátjuk fontos utasításokkal arra vonatkozólag, hogy mily módon törlesztik le a hátralékos biztosítási díjat, valamint hogyan történik a folyó biztosítási díj befizetése a postakézbesitők által.

Ezen rövid kivonat természetesen nem foglalhat magában mindent, ami a dolgozókat a biztosításukkal kapcsolatban érdekli. Sokaknak lesznek — például bizonyos kételyei afelől, vájjon biztosításuk helyesen vaó-e gyakorolva, vagvpedig helyesen van-e kimutatva a hátralékos biztosítási díj összege. Minden ilyen esetben forduljanak teljes bizalommal az illetékes járási szociális ellátási ügyosztályához, amely készséggel szolgál Kellő felvilágosítással, esetleg megteszi a szükséges intézkedést.

A Szlovák Járadékellátási Hivatal Bratislavaban.

12. A hátralékos biztosítási díj törlesztésére kötött egyezség

Azon földművesek, akiknek számláját hátrálékos biztosítási díj terheli, egyezséget köthetnek az illetékes járási nemzeti bizottság szociális ellátási szakosztályával ezen hátralékos biztosítási díj törlesztésére. Ezen egyezség úgy lesz megkötve, hogy a földműves aláir egy nyilatkozatot, melyben kötelezi magát a hátrálékos díj lefizetésére.

Ilyen részletfizetési egyezség megkötése a következő előnyökkel jár:

a) az 1954. december 31-ig kimutatott hátralék rendszeres havi részletekben törleszthető, úgy, hogy a hátralék a megállapodott határidő leteltével teljes egészében ki legyen egyenlítve,

b) a járadékra való igény úgy lesz elbírálva, mintha az egész hátrálékos biztosítási díj ki lenne egyenlítve csupán azon kikötéssel, hogy járadék csak azon naptól fogva lesz folyósítva, amikor a hátralék már ténylegesen ki lesz fizetve,

c) a hátrálékos biztosítási díj kamatmentes,

d) az 1954. december 31-ig előírt kamat és költségei« törölve lesznek.

Azon földműves, aki ilyen egyezséget nem hajlandó megkötni, vagypedig a már megkötött egyezséget nem tartja be, nem tarthat igényt a fent említett előnyökre. Ha tehát nem fizette rendszeresen a biztosítási díjat és számláját hátrálék terheli, úgy sem ő maga, sem pedig együttdolgozó' családtagjai nem szerezhetnek járadékra való jogigényt. Ilyen esetekben a járadék önkéntes alapon sem lesz megállapítva és szociális járadék sem jöhet számításba.

Szükségesnek tartjuk, megjegyezni, hogy a nemzeti biztosításra befizetett biztosítási díj egy részét képezi az állami költségvetésben előirányzott állami jövedelemnek, a költségvetés teljesítéséért pedig minden egyes állampolgár felelős, tehát a földművesek is.

15

mint családtagjairól arra az időre, ha majd egyszer öregség, rokanlság, betegség, vagy munkabaleset folytán munkaképtelenné válik.

11. Hogy lesz elbírálva a járadékra való igény akkor, ha nincs az egész biztosítási díj befizetve

Az 1952-ben megjelent kormányrendelet értelmében a földműveseknek módjukban volt az 1952. szeptember 30- ig esedékes biztosítási díjat 1952. november 30-ig kiegyenlíteni s így megőrizni a jráadékra való jogigényt. A földművesek nagy része élt ezzel az előnyös intézkedéssel, sokan azonban figyelmen kívül hagyták.

A Szlovákiai Járadékellátási Hivatalnak jogában állt a törvény szigorú alkalmazása mellett minden további nélkül elutasítani a járadékra való igényt, ha a biztosítási díj nem lett rendesen és idejében befizetve. Tekintettel azonban ama körülményre, hogy a földművesek a múltban nem voltak kellőképpen informálva a biztosítással kapcsolatos kötelességeikről, a járadékellátási hivatal eddig nem lépett fel teljes szigorral azon földművesekkel szemben, akik elhanyagolták a biztosítási dij rendszeres befizetését és amenyiben a hátrálékos biztosítási dijat a járadékra való igény érvényesítése előtt befizették, úgy nem tagadta meg tőlük a járadékot.

Ezen engedékeny eljárás azonban a jövól>en már tarthatatlan. Ezért figyelmeztetjük a földműveseket, hogy a jövőben csupán azon egyén szerezhet járadékra való törvényes jogigényt:

a) aki befizette az egész biztosítási idő tartamára eső biztosítási díjat és havonta fizeti a folyó esedékes díjat,

b) aki rendesen fizette a folyó biztosítási díjat, valamint rendszeresen törlesztette a hátrálékos biztosítás! díjat, amelyre a sajátkezüleg aláírt egyesség alapján kötelezte magát.

14

1. A földművesek szociális ellátásának keletkezése.

A földművesek 194«. előtt nem részesültek nálunk semminemű szociális ellátásban. Az első köztársaság uralkodó osztályának — a burzsoáziának — nem volt érdekében, hogy a kis- és középgazdának munkaképtelensége, valamint tagsága esetére szociális bebiztosítást nyújtson. A kulákoknak és nagybirtokosoknak ugyanis meg volt a szükséges anyagi lehetőségük arra, hogy sajátmag okról gondoskodhassanak, s következetesen ellenezték a kis- és középgazdák kötelező szociális biztosításának a bevezetését. Attól tartottak ugyanis, hogy biztosításhoz nekik is hozzá kellene járulniok.

Csak a munkásosztály 1948-ban kivívott győzelme hozta létre a földművesek kötelező szociális biztosítását, éspedig 194« október elsejei hatállyal. A munkásosztály ugyanis teljes tudatában van annak, hogy milyen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság nemzetgazdaságunk további fejlődése szempontjából és megkötötte a kis- és középgazdákkal az első baráti szövetségek Ezen szövetséget megerősítette azzal is, hogy biztosította a földmű-1 vesek számára a kötelező szociális ellátást, úgyhogy ma a földműves öregsége, munkaképtelensége (rokkantsága), valamint hátramaradott családtagjai szociális ellátásban részesülnek ugyanúgy, mint az ipari munkások.

Ma Szlovákiában több mint 85 000 öreg és rokkant földműves, valamint bátram"-adott özvegye élvez járadékot a kötelező szociális I ztosításból kifolyólag. Ezen

S

d) díjmentes gyógykezelést a ragályos megbetegedéseknél,

e) a nőknek a terhesség, valamint a gyermekágy ideje alatt díjmentes preventív kezelést, beleszámítva a szakszerű kivizsgálást és a preventív orvosi beavatkozásokat,

f) díjmentes kezelést a gyermekek számára, éspedig: a gyermek egy éves koráig mindenm mű preventív, valamint gyógykezelést, beleszámítva az orvosságokat és az idősebb gyermekeknek 15-ik életkoruk betöltéséig preventív kezelést szükséges kivizsgálással egybekötve,

g) a vagyontalan egyéneknek díjmentes preventív és gyógykezelést.

6. Milyen előnyöket nyújt a III-ik és IV-ik típusú szövetkezeti tagok biztosítása

Államunk gondoskodik az egyénileg gazdálkodó földművesekről, azonban a magasabb típusú szövetkezeti tagoknak még előnyösebb és olcsóbb biztosítást nyújt.

Az egyénileg gazdálkodó földműveseknél a járadék, valamint a biztosítási díj összege a megművelt föld méretétől és annak nemétől függ. A szövetkezeti tagok ezzel szemben előnyösebb helyzetben vannak, mivel tetszésük szerint szabadon választhatják azt a járadékösszeget, amelyre be akarják magukat biztosítani, s így maguk állapítják meg a jövőbeli járadék összegét éspedig havi 230,—, 308,—, 350,—, 390,— vagy 440,— korona összegben. Ezen járadék azonkívül a szövetke, etilen ledolgozott minden 5 év után 5 százalékkal emelkedik. Ha a szövetkezeti tag nem igényli a járadékot, habár arra már jogigénye támadt, úgy a járadéka 15 százalékkal növekedik minden egyes év után, melyben lemondott a járadék élvezéséről. A biztosítási díj öszszege a választott járadék összege szerint váltakozik; a legalacsonyabb biztosítási dij havi 14,— Kčs. A biztosítási díj összege előnyösebben van megszabva, mint az egyénileg gazdálkodó földműveseknél.

Például az az egyénileg gazdálkodó földműves, aki répatermelő körzetben 3—4 ha földön gazdálkodik és havi 29,70 Kčs biztosítási díjat fizet, négy éves biztosí%

telekhez kötve és a járadék meg lesz állapítva anélkül, hogy • a gazda egészségi állapota külön kivizsgálásnak lenne alávetve és így élvezheti öregségi járadékát anélkül, hogy fel kéne hagynia a tovúbi gazdálkodással és anélkül, hogy további biztosítási díjat kellene fizetnie.

b) a rokkantsági járadék a mindennemű kereseti foglalkozáshoz való képtelenséghez van kötve,

c) az özvegyi járadéknál feltétel, hogy a házasság legalább 1 évig — s amennyiben a biztosított egyén a házasság megkötése idejében már meghaladta 60-ik életévét — legalább két évig tartson,

d) az élettársi járadéknál a törvény megköveteli a legalább 10 évig tartó együttélést, valamint hogy az élettárs anyagilag túlnyomó mértékben reá legyen utalva a bebiztosított egyénre. Ha azonban ezen együttélésből gyermek származik, úgy elegendő a 3 éves együttélés,

e) az árvasági járadék csakis teljesen elárvult — apátián és anyátlan gyermeket illeti meg, csupán kivételes esetekben részesülhet ezen járadékban félig elárvult gyermek is.

f) az üzemi baleset kártalanítása azon feltételhez van kötve, hogy a baleset mezőgazdasági munka végzése közben történt, továbbá, hogy a munkabaleset által okozott munkaképesség csökkenése megüti az egyénileg gazdálkodó földműveseknél és azok családtagjainál a 30 százalékot, az együttdolgozó családtagoknál pedig a 10 százalékot.

Ismételten figyelmeztetni kell arra, hogy a járadékra való igény további nagyon fontos feltétele, hogy a biztosítási díj a biztosítás egész tartamára ki legyen egyenlítve. Ha a biztosítási díj nem lett rendesen fizetve, s ha a járadékra való igényt támadása előtt nem lett befizetve teljes egészében az esedékes biztosítási díj, úgy a járadékra való igény nem lesz elismerve. Kivételt képeznek csakis azon földművesek, akik a járási nemzeti bizottság szociális ellátási szakosztályával megkötött részletfizetési egyezség alapján havonta rendszeresen törlesztik a hátralékos biztosítási dijat és egyúttal rendszeresen befizetik a folyó havi biztosítási díjat is. Ezen

10

földművesek igényt szereznek a járadékra, a járadék azonban csak azon naptól fogva lesz folyósítva, amikor a biztosítási díj teljes egészében ki van egyenlítve A III-ik és IV-ik típusú szövetkezeti tagok itt ismét előnyben részesülnek, mivel járadékukat már a hátrálékos biztosítási díj rendszeres törlesztése ideje alatt is élvezik.

8. Mi a különbség a szociális járadék és a biztosításból eredő járadék között

A szociális járadékot — melyet minden községben számos egyén élvez, nagyon gyakran össze szokták téveszteni a biztosításból származó járadékkal. Ezen téves felfogásnak aztán az a következménye, hogy sok földművesnek nincs bizalma a járadékbiztosítással szemben. Ügy vélekednek, hogy a biztosításuknak nincs értelme, mivel hogyha van valami vagyonuk, vagypedig a gyermekeik kedvező gazdasági helyzetben vannak, úgysem szerezhetnek igényt járadékra. Ez az álláspont teljesen helytelen és téves.

A biztosítás alapján, melyre a földműves rendesen fizeti a megszabott biztosítási dijat, járadékra való jogigény támad, mely jogigény teljesen független attól, hogy van-e valamilyen vagyona, vagy vagyontalan, hogy biztosítva van-e a megélhetése, vagypedig gyermekeire van-e utalva. Ez a lényeges különbség a szociális járadék és a biztosításon alapuló járadék között. Ha a földműves teljesíti a 7-ik pontban felsorolt törvényes feltételeket, úgy minden további feltétel nélkül jogosult a járadékra. Hogy ez tényleg így is van, azt bizonyítja az a tény, hogy ma már minden egyes községben akad számos olyan földműves, aki a járadékát saját biztosítása alapján élvezi. Ezek pedig bizonyítani tudják, hogy egyetlen esetben sem kutattuk, hogy van-e valami vagyona és milyen, vagypedig hogy mit csinálnak a gyermekeik s mennyit keresnek.

11

4. Milyen igények támadnak a földművesek biztosításából

Až egyénileg gazdálkodók, I. és II. típusú EESZ-tagok, valamint együttdolgozó családtagjaik a következő járadékokra jogosultak: öregségi, rokantsági, özvegyi, élettársi és árvasági járadék. A felsorolt járadékok összege

egész 50 százalékkal növelhető azon esetben, ha a járadékos kedvezőtlen egészségi állapota folytán tehetetlen. Ezenkívül a járadékokhoz nevelési pótlék is jár.

Ha a gazdálkodót vagy annak együttdolgozó családtagját üzemi baleset éri. úgy díjmentes orvosi kezelést, valamint kórházi ápolást igényelhet, s amennyiben a baleset kártalanítható következményeket hagyott maga után, úgy baleseti kártalanításban is részesülhet. Az együttdolgozó családtagoknakjogi igényük van az üzemi baleset kártalanítására

Azon földművesek, akik biztosításukból kifolyólag járadékot élveznek, jogosultak a betegségi biztosítás szolgáltatásaira éspedig ugyanúgy, mint azon egyének, akik alkalmazotti biztosít is alapján élveznek járadékot. Orvosi utalványra nincs szükség, elegendő, ha az illetékes postahivatal igazolja, hogy járadékot búznak.

5. A földműveseknek orvosi kezelésre és gyógyításra vaió igénye más jogcím alapján

Államunk a földműveseknek, valamint azok családtagjainak az állami egészségügyi intézményekben a következő szolgáltatásokat nyújtja:

a) díjmentes tanácsadói gondoskodás, (például az egészségi állapot szakszerű kivizsgálása és megfigyelése, főleg, ha tömegesen fellépő megbetegedésről van sző).

b) a tuberkulótikus megbetegedésnél díjmentes ambuláns, kórházi és szanatóriumi gyógykezelést,

c) díjmentes kezelést a nemi betegségeknél (ambuláns és kórházi kezelést).

6