Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-28 / 35. szám
tás után havi 225,— Kčs összegű járadékra szerez igényt. Ezzel szemben azon szövetkezeti tag, aki havonta csupán 26,— Kčs biztosítási díjat fizet, havi 270,— Kčs összegű járadékban részesül. Minden egyénileg gazdálkodó földművesnek módjában áll részesedni ezen előnyös és olcsó biztosításban, mert hiszen csupán tőle függ, hogy belép-e a szövetkezetbe. Ha tagja lesz a szövetkezetnek, az eddigi biztosítási díj át lesz számítva az előnyös szövetkezeti biztosítási díjra, s ha az eddigi biztosítási díj be lett fizetve, az esetleg mutatkozó különbséget kívánság szerint a szövetkezeti biztosítási díj törlesztésére számítják be. A szövetkezeti tagok helyzete előnyösebb továbbá azért is, mivel üzemi balesetnél baleseti járadékot kaphatnak és amennyiben a szövetkezeti tagot halálos kimenetelű munkabaleset érte, úgy a hátramaradott családtagjai baleseti kártalanításban, valamint temetkezési pótlékban részesülnek, jóllehet a szövetkezeti tag semmivel sem járul hozzá a balesetbiztosításhoz. A szövetkezeti tagok ezenkívül élvezhetik a betegségi biztosítás szolgáltatásait is, éspedig szerződéses alapon. Ezen szerződést, amely „A“ vagy „B” típusú, valamennyi szövetkezeti tag képviseletében maga a szövetkezet köti meg. A szerződésben megszabott biztosítási díjat maga a szövetkezet fizeti be a szövetkezet valamennyi tagja után, éspedig a szövetkezeti vagyonból. A betegségi biztosítás alapján a szövetkezeti tagok, valamint családtagjaik díjmentes orvosi kezelésben, szükség esetén díjmentes kórházi gyógykezelésben részesülnek és ezenkívül meg lesznek térítve az orvosi vagy kórházi kezeléssel járó útiköltségek is. Ha a szövetkezet az előnyösebb szerződést köti me<j, úgy a szövetkezeti tagok a felsorolt szolgáltatásokon kívül még további szolgáltatásokban is részesülnek, éspedig: szakszerű gyógyintézetben való kezelés, a szövetkezet női tagjai számára 150,— Kčs összegű kelengyedíj minden egyes élveszületett gyermek után, továbbá különféle önkéntes szolgáltatások, úgymint egyéni segély sokgyermekes családnak, stb. 6 7. Milyen feltételekhez van kötve a járadékbiztosításból eredő járadékra való jogigény A járadékra való jogigény alapfeltétele, hogy a járadékot igénylő egyénileg gazdálkodó földműves, vagy szövetkezeti tag a járadékra való igény támadását megelőző utolsó öt évben legalább 4 éves biztosítást tudjon felmutatni és hogy a biztosítási díja ki legyen egyenlítve. A megkövetelt 4 évi biztosításba beszámítódnak bizonyos időszakok, amikor a biztosított egyén saját hibáján kívül nem folytathatja megszokott foglalkozását — az egyénileg gazdálkodó földműves nem gazdálkodhat, a szövetkezeti tag nem teljesítheti munkakötelezettségét. Ezek az úgynevezett pótidők, amelyek egyenértékűek a tényleges biztosítási idővel, úgymint: a tanulmányok folytatásához szükséges idő, a tanulás (tanonckodás) ideje, a katonai szolgálat teljesítésé, továbbá a nemzeti biztosításból származó pénzbeli szolgáltatások élvezése, stb. A fentemlített időszakok azonban csupán azon esetben számítódnak be a biztosításba, ha az egyénileg gazdálkodó vagy szövetkezeti tag legalább egy éven át volt kötelezően biztosítva. További enyhítést jelent a törvénynek a fiatalkorúakra — a 21-ik életévüket meg nem haladó egyénekre vonatkozó intézkedése. Amennyiben pedig a rokkantság vagy elhalálozás munkabaleset következtében állt be, úgy az alapfeltétel (a 4 éves biztosítás) teljesítése adva van, tekintet nélkül a biztosítási idő tényleges tartamára, tehá akkor is, ha a bizosítás csakf egész rövid ideig tartott. Az egyénileg gazdálkodó földművesek járadékra való jogigénye még a további feltételekhez van kötve: a) az öregségi járadékra való igény feltétele, hogy a gazdálkodó már betöltötte a 65-ik életévét és ezenkívül vagy képtelen a további gazdálkodásra, vagypedig önként lemondott a további gazdálkodásról, éspedig az illetékes helyi nemzeti bizottság beleegyezésével. Idősebb korban az öregségi járadék már többnyire nincs további felté-9 9. A földművesek kötelességei: A nemzeti biztosításról szóló törvényből kifolyólag az egyénileg gazdálkodó földművesekre (I. és II. típusú szövetkezeti tagokra) — főleg a következő kötelességek hárulnak: 1. A földműves köteles bejelenteni magát a biztosításba 7 napos határidőben azon naptól számítva, amikor saját számlájára elkezdett gazdálkodni, ugyanúgy ezen 7 napos határidőben köteles magát kijelenteni a biztosításból azon esetben, ha már megszűnt saját nevében gazdálkodni, ha öregségi vagy rokkantsági járadékra szerzett igényt, vagypedig állandó alkalmazásba lépett, s így megszűnt biztosítási kötelezettsége. A fenttne vezeti határidőben köteles a földműves be- vagy kijelenteni az együttdolgozó családtagjait is. A be- és kijelentő lapokat a járási nemzeti bizottság szociális ellátási szakosztályánál kell benyújtani. Ugyanott lehet beszerezni a szükséges nyomtatványokat is, vagypedig a helyi nemzeti bizottságnál. 2. Minden év januárjában bejelenteni a járási nemzeti bizottság szociális ellátási szakosztályánál a megművelt föld méreteiben beállott esetleges változásokat. A szükséges nyomtatványok a járási nemzeti bizottság szociális ellátási szakosztályánál kaphatók. A változásokra vonatkozó adatok helyességét a helyi nemzeti bizottságnak kell igazolnia. 3. Rendszeresen havonta befizetni a járási nemzeti bizottság szociális ellátási szakosztálya által kiadott végzésben vagy jelentésben megszabott biztosítási díjat. Ha a földművesek teljesíteni fogják kötelességüket, úgy biztosítják maguk, valamint családtagjaik számára a járadékra való igényt. 10. A járadékbiztosítási díj fizetése Habár a nemzeti biztosításról szóló törvény egész világosan megállapítja, hogy a földműves köteles úgy saját maga, valamint együttdolgozó családtagjai után rend-12 üzemben és így a máskülönben feltétlen szükséges idegen munkaerőt helyettesítik Nem esik tehát kötelező biztosítás alá mint együttdolgozó családtag a gazdának a fia, aki apjával együtt 2 ha földön gazdálkodik, mivel jelen esetben az apa a fia segítsége nélkül is meg tudja művelni a földet, tehát nem lenne ráutalva idegen munkaerő alkalmazására. Ugyanúgy nem esik kötelező biztosítás alá a gazdának a lánya, aki férjhez ment és elköltözött a szüleitől. 3. Ki esik kötelező biztosítás alá? Azon földművesek, akik a gazdálkodáson kívül egyúttal munkások is és bérért dolgoznak (pl. vasutasok), 1952. augusztus elseje óta nem esnek kötelező biztosítás alá, mint egyénileg gazdálkodók, feltéve, hogy a munkaviszonyuk tartós jellegű, s nem csupán alkalmi foglalkozásról van szó. Ügyszintén nem esnek kötelező biztosítás alá azon földművesek sem, akik már rokkantsági vagy öregségi járadékot élveznek biztosításukból kifolyólag; a biztosítási kötelezettség vonatkozik azonban azon földművesekre, akik mint hadikárosultak húznak rokkantsági járadékot, továbbá akik szociális járadékot élveznek. Az együttdolgozó családtagok szintén ki vannak vonva a kötelező biztosítás alól azon esetben, ha állandó munkaviszony alapján bérért dolgoznak, vagy pedig saját biztosításuk alapján öregségi vagy rokantsági járadékot húznak. Az a körülmény azonban, hogy maga a földműves ki van vonva a biztosítás alól azon okból, mert mint alkalmazottra nem vonatkozik reá a földművesbiztosítás, vagypedig azon okból, — mivel saját biztosítása alapján mür öregségi vagy rokkantsági járadékot élvez, — nem befolyásolja az együttdolgozó családtagjai biztosítási kötelezettségét. Ezek tehát függetlenül a családfőtől kötelező biztosítás alá esnek, amennyiben adva vannak a fent említett törvényes feltételek. 5 A szövetkezeti tagok és az egyéni gazdálkodók szociális biztosítása A járási nemzeti bizottságok tanácsának szociális ellátási ügyosztályai intézik az egyénileg gazdálkodó földművesek, EFSZ-tagok, valamint az együttdolgozó családtagok szociális biztosítását. A földművesek, valamint az önállóan gazdálkodó egyének szociális biztosítását a múltban nem népszerűsítették eléggé, aminek következtében még ma is sokan vannak olyanok, akik nincsenek kellőképpen tájékozódva afelől, hogy a nemzeti biztosítás nem önkéntes, hanem kötelező biztosítás, mely magán a törvényen alapszik. Ezért a szociális ellátási ügyosztályok alkalmazottai rendszeresen meglátogatják a falvakat, mely alkalomból felvilágosítást nyújtanak a födmüveseknek minden olyan kérdésről, amely szociális biztosításukat érinti, s melylyel még nincsenek tisztában. Ezen felvilágosítási akció többnyire a polgárokkal való beszélgetések keretében szokott történni. Sajnos az eddig szerzett tapasztalatok alapján meg kell állapítani, hogy ezeken a gyűléseken többnyire csak azok vesznek részt, akik már járadékot élveznek, vagypedig járadékot igényelnek. A többi gazdálkodó csak ritkán jár el ilyen gyűlésekre, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szociális biztosításuk őket nem érdekli. A szociális biztosítás iránti érdeklődésük gyakran úgy nyilvánul meg, hogy sokan szívesen vennék, ha rövid és áttekintő kivonat formában megismerkedhetnének a nemzeti biztosításról szóló törvénnyel, hogy így kellő ismereteket szerezhes-Azon földművesek, akik nem fizetnek biztosítási, díjat, habár szüleik szociális iáradékban részesülnek, ezen felelőtlen magatartásukkal veszélyeztetik a járadék további folyósítását. Erkölcsi szempontból ugyanis teljesen indokolatlan azon állapot, hogy olyan egyének támasszanak az állammal szemben igényeket, akik nem teljesítik az állam iránti kötelességüket. 13. A biztosítási díj befizetése postakézbesítők eszközlésével A Szlovákiai Járadékellátási Hivatal és a Postaügyi Megbízotti Hivatal közt megkötött megállapodás alapján újonnan lett szabályozva a biztosítási díj befizetésének módja. A földműveseknek módjukban áll a folyó biztosítási díj befizetését, valamint a mekögött egyezség alapján fizetett havi részleteket a postakézbesítők révén eszközölni. Ezek rendszeresen ^havonta fel fogják keresni a földműveseket és minden lefizetett összegről díjmentes nyugtát fognak kiállítani. A nyugtát mint fontos okmányt gondosan meg kell őrizni. Az említett megállapodás hatálya az egész állam területére kiterjed, s így a jövőben egységes módon fog történni a biztosítási díj befizetése a postakézbesítők által. Ezen általános szabályzat alól csupán azok a földművesek képeznek kivételt, akik eddig rendesen teljesítik fizetési kötelezettségüket pénzintézetek igénybevételével. M H. Kérjük olvasóinkat, hogy až oldalt hajtsák össze, éspedig háromszor mindig felére, hogy az írás 16 oldalas füzetté alakuljon. (Szerkesztőség) 16 szeresen havonta befizetni a megszabott biztosítási díjat, mégis még ma is sok olyan földműves akad, aki ezen alapvető kötelességét nem teljesíti. Nincsenek tudatában annak, hogy ezen meggondolatlan eljárással csupán saját maguknak ártanak, mivel így kirekesztik magukat a járadékra való jogigényből. Ezen felelőtlen eljárásnak a következményeit csak akkor veszik tudomásul, amikor valami szerencsétlenség éri őket, de akkor már többnyire későn van, s így nem részesülhetnek járadékban. Általában közismert, hogy mi az oka annak, hogy a földművesek nem tulajdonítottak kellő fontosságot a biztosítási díj befizetésének. Egyesek elejétől fogva elutasító álláspontra helyezkedtek és egyáltalán nem fizettek biztosítási díjat, későbben azonban, miután fel lettek világosítva a biztosítás fontosságáról, elkezdték fizetni, azonban többnyire csak a folyó biztosítási dijat. Csak kevesen akadtak olyanok, akik lefizették a hátralékos biztosítási díjat is, s így a gazdák számláját nagyon gyakran jelentős összegű hátrálékos biztosítási díj terheli. Sok földművesnek módjában állt teljesíteni fizetési kötelességét, azonban gyakran hagyták magukat befolyásolni olyan egyénektől, akik szándékosan szabotálták a nemzeti biztosítást és közben nem voltak tudatában annak, hogy ezel csak saját magukat károsítják meg. Sokan nem fizették a biztosítási díjat, mivel abban a tévhitben voltak, hogy önkéntes biztosításról van szó. Ezt a tévhitet táplálta az a körülmény is, hogy a biztosítási díj behajtása érdekében nem lettek alkalmazva a múltban szokásos szigorú intézkedések, amikor a hátralékos biztosítási díj exekúció útján lett behajtva. Megfeledkeztek azonban arról, hogy a mai szocialista rendszer nem használ hasonló módszereket, hanem igyekszik meggyőzni a dolgozókat, hogy önként teljesítsék az állam iránti kötelességüket. A biztosítási 'díj rendszeres befizetése ugyanis a törvény értelmében állam iránti kötelesség. Azonkívül minden egyes földművesnek saját érdeke, hogy gondoskodjék magáról, vala-13 járadékokra 1955. első felében több mint 105 millió koronát fizettek ki. 2. A földművesek nemzeti biztosítása kötelező biztosítás Az egyénileg gazdálkodók, szövetkezeti tagok, valamint azok együttdolgozó családtagjai biztosítása kötelező, tehát nem önkéntes, mint ahogyan azt sokan tévesen hiszik. Ezen kötelező biztosítás magán a törvényen alapszik teljesen függetlenül attól, hogy a földműves be e jelentette magát a biztosításba, vagy hogy idejében adta-e be a bejelentő lapot. Ha tehát a törvény által megszabott feltételek adva vannak, úgy az illető földműves és annak együttdolgozó családtagjai kötelező biztosítás alá esnek akkor is, ha a bejelentő lap beküldését elmulasztották. A kötelező biztosítás keletkezését a törvény a következő feltételekhez fűzi: Ami magát a földművest illeti, a törvény megköveteli, hogy a gazda személyesen, saját számlájára működjön a mezőgazdasági vállalatban, tehát, hogy tulajdon vagy bérelt földjein személyesen gazdálkodjék, továbbá, hogy az ő nevére legyen vezetve a gazdasági kimutatás, az ő személyére legyen megállapítva a beadási kötelezettség, valamint, hogy reá legyenek kiróva az illetékes adók. A kötelező biztosítás szempontjából tehát lényegtelen, hogy ki a földnek a tulajdonosa, mivel a biztosítási kötelezettség mindig azon személyre vonatkozik, aki á földet ténylegesen megműveli. A törvény felsorolja azon személyeket, akik bizonyos rokoni viszonyban vannak a gazdálkodóval s mint együttdolgozó családtagok esnek biztosítási kötelezettség alá. Együttdolgozó családtagnak tekintendők a szülők, após, anyós, megözvegyült meny, élettárs, testvérek, valamint a 15-ik életkorukat meghaladó gyermekek. A felsorolt családtagok kötelező biztosítása azon feltételhez van kötve, hogy ezek közös háztartásban élnek a gazdálkodóval, továbbá hogy állandóan dolgoznak a mezőgazdasági 4
