Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-28 / 35. szám
8 Itídffifives 1955. au: gusztus 28 Kézzel és kombájnnal takarították be a lent a gútai szövetkezeti tagok Ez évben a kombájnok sok dolgozót megkíméltek az aratás és cséplés fárasztó munkájától, a lenkotnbájnok pedig az asszonyokat a nyüvéstöl és a görnyedéstöt. így van ez rendjén. A gép kíméli az embert, az ember pedig csak irányítja a gépet. A gép ezenkívül jobban és olcsóbban dolgozik. A szövetkezeti tagok tisztában vannak a gépi munka jelentőségével és a kombájnokat ma már minnden faluban kedvelik. A szövetkezeti tagok segítőtársat látnak a nagyteljesítményű gépben. A gúlái szövetkezet ezidén 40 hektáron termelt lent. A gépállomás 1 kombájnt bocsátott a szövetkezeti tagok rendelkezésére. Eredetileg az egesz lenterületet kombájnnal akarták betakarítani, de amint beérett, megjelentek a lenfeldolgozó üzem megbízottai és sürgették a termés mielőbbi betakarítását. Az időjárás sem kedvezett nagyon a nyüvésre, viszont 40 hektár aratása kombájnnal napi 3—3,5 hektáros teljesítmény melleit is 11—12 napig eltartott volna. Ennyi ideig pedig a szövetkezet tagsága nem akart várni és ezért úgy határozott, hogy kézzel és kombájnnal megkezdi a len betakarítását. Kovács Károly, a mezei munkacsoport vezetője nem idegenkedik a munkától. Két kezével tépi a tent és bizony a nehéz munkában néha a tenyerét is megsérii. A gutái fiatalok pedig úgy körülfogták a 20 hektáros dűlőt, mintha nyúlfogásra készülődnének. A kombájn ezalatt a dűlő másik részén dolgozik. Teljesítménye jóval felülmúlja az összes kézzel nyüvök munkáját, de az idő sürget és a szövetkezet tagsága időt és fáradságot nem kiméivé minden alkalmat meg-, ragad a len mielőbbi betakarítására. Szabó Károly és Fehér Béta 18— 19 év körüli legények. Itt is megmutatják, hogy mit tudnak, ök nyütték a legtöbbet. A brigádvezető meg is dicséri őket. — Ügyes gyerekek, csuk úgy ég a munka a keziikban. A kombájnnal azonban valami baj történt. Ott áll a tábla szélén és már jó ideje nem dolgozik. Csak később derül ki mi az oka az állásnak. A kombájn magtára megtett és nem tudják a magot hová elhelyezni. Hát ez. bizony nagy haj. A szövetkezet csak egy kombájnt kapott és ezt sem tudják teljesen kihasználni, A kombájn drága gép és sokba kerül. Alkalmazása csak úgy fizetödik ki, ha a munkát jól megszervezik és biztosítják a folyamatos munkamenetét. A szövetkezet irodájában tizen is könyökig dolgoznak a papírok között. Ennyi iratban csak nem tévesztik el a számvetést.. Hradocky János föagronómus a gabonaaratás eredményeiről beszél: — Éppen most. olvasom ezt a jelentést — mondja — a 17 hektáros dűlőről 47 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. A háza fajsúlya 84: ősziárpábál 33 mázsát, tavasziból 34-et, zabból 33,64 mázsát csépeltünk hektáronként. — Ezek nagyon szép eredmények, de hogyan érték el ezeket? — A gépek és a jó munkaszervezés. Ez a mi eredményünk titka. Mi azonban a lenről szeretnénk valamit hallani. — Ma egy vagonnal elszállítottunk, holnap szállítjuk a többit. Gyorsan megy a munka, hiszen géppel dolgozunk. Egy lenkombájn és egy lentépö gép nyiivi a lent. — Tehát kifizetődik a gépi munka — tesszük fel a kérdést. — Már hogyne fizetödne ki — válaszolja a szövetkezet agronámusa — hiszen 1 hektár nyüvése csak 324,40 Kčs-ba kerül. Tehát összehasonlítva a kézi munkával, nagy öszszeget takarítunk meg. A gútai szövetkezeti tagok tehát felerészben géppel, fele részben pedig kézzel végzik a len nyüvését, Milyen jó lenne, ha a szövetkezet még egy lenkombájnt kapott volna. Akkor nem keltene kézzel nyüni a lent és a betakarítás is kevesebbe kerülne. De vajon mennyiveti Érdemes egy kis számítást csinálni. Egy hektár len kézi nyüvését 33,33 normában állapították meg, amely 50 munkaegységnek felel meg. Az F.FSZ-ben egy munkaegységre előlegképpen 8,50 koronát fizetnek. Elszámolásnál pedig a másik felét. Ezenkívül 4 kg gabona, 1 kg burgonya és 6 dkg rizs jár minden munkaegységre\ Ezek szerint a kézi nyü- és hektáronként 1450—1500 koronába kerül. A gépállomás pedig nem 324.40 koronát számol el hektáronként, — mint ahogy azt a jöagronómus előbb tévesen mondotta — haliéin csak 146.20 koronát. Tehát a Kárász és Varga csoport jól járt, mert kombájnnal takarították be a lent. A 20 hektár nyüvése csak 2924.40 koronába került. Míg a másik k 7 csoport 20 hektárnyi kézi nyüvése a szövetkezetnek 28—30 ezer koronájába került. Még ez a számadás sem végleges. Figyelembe kelt venni a lenrostok minőségét. A IV. osztályú lenrost ára csak 106 Kčs. Az 1. osztályúé pedig 145.- Kčs. Minden osztálynál tehát 13 Kčs a különbözet. A gépi nyüvésnél a lenrost kevesebb veszélynek van kitéve, ennélfogva minősége jobb. Ez évben a gútai szövetkezetben 40 hektáron termettek lent. A lenrost átlagos hektó.rhozama 30 mázsa. Már egy hektárnál is az I. és a IV. osztályok között 1170 Kčs-t tesz ki a különbség. A lenmag ára múzsánként 194.60 Kčs. A kézi nyüvésnél a magból is sok kárba vész. mert sokáig marad a földön és sokat kiver belőle az eső és a szél. Ilyen hosszú számadás talán nem is fcgitos, hiszen mind a szövetkezeti tagok, mind a gépállomás dolgozói meggyőződtek a gépi munka előnyéről. A gútai traktorosok nagyban hozzájárullak ahhoz, hogy a szövetkezetben búzából 42 mázsát értek el hektáronként. A tenfold most is olyan egyenes, mint az asztatlapja. Ez is a jó talajmüvelésre vall. A mezőgazdaság gépesítése ma már annyira fejlett, hogy a közeljövőben semmi szükség sem lesz arra, hogy a len nyüvését kézzel végezzék. A len betakarítása súlyos feladatot, ró a dolgozókra. Kezüket agyon karcolják, ruházatukat tönkreteszik és emellett megfizethetetlenül drágább a len betakarítása. A gépállomás tehát a jövőben bocsásson elegendő gépet_ a szövetkezeti tagok rendelkezésére, hogy többet már ne kelljen a tent kézzel nyüni még akkor sem, ha olyan sürgős is a termés betakarítása, mint az idén a gúlái szövetkezeti tagoknak. Gs. J.-F. J. Jobb gépekkel a magasabb teljesítményért Silóf eldolgozó gépeket gyártanak. A csallóköz-csütörtöki gépállomás dolgozói a somorjai járás egységes földműves szövetkezeteinek számára eddig 2817 tonnna őszi és tavaszi keveréket silóztak. A silózásnál használt vágó- és fúvókészülékek teljesítménye azonban nem kielégítő. Különösen a nagyobb szövetkezetekben nem győzik a takarmánymennyiség feldolgozását. Ezért a gépállomás dolgozói nagyobb gépek készítését határozták el. Tyroler Károly gépészmérnök terve szerint már el is kezdték a kukorica és más takarmányok részére szolgáló különleges, teljés fémből való zúzok készítését. Egy zúzóval naponta 30 tonna silótakarmányt készíthetnek el. Nagy Gusztáv és Horváth István gépészek együttese elhatározta, hogy 6 hét alatt 40 ilyen zúzót állítanak elő. Ebből saját használatukra 20 darabot tartalékolnak, a többit a szomszédos gépállomások rendelkezésére bocsátják. A csallóköz-csütörtöki gépállomás agrotechnikai osztálya egyes EFSZ-ek számára részleges silótervet készít, amelyben az összes kukoricával bevetett területet számításba veszik. E terv szerint ez év végéig 60 ezer tonna silótakarmányt készítenek; ezzel megteremtik az állattenyésztés hasznossága fokozásával további előfeltételeit. Komlószedő kombájn. A Karlovy- Vary-i kerületben lévő besnei állami gazdasághoz tartozó petrohradi részlegen most fejezik be egy kombájn szerelését, amely 300 komlószedő munkáját pótolja. A gép 26 méter hosszú. A komlószárakat kocsikkal szállítják a géphez. A kombájn letépi az indákat, a komlót egyidejűleg zsákolja és a levélzetet úgy aprítja fel, hogy a silótakarmányra is alkalmas legyen. Új trágyaté-öntözőgép. Az orlicei villamos üzemek letohradi részlege a napokban készítette el az első 30 darab traktorvontatású hatsoros trágya? lé-öntözőgépet. Ezekből a gépekből az év végéig 500 darabot gyártanak. Üj-rendszerű szemfúvó készülék. A felvásárló szervek kérésére a Gusztáv Kliment Csőhengerde Chomutovban szemfúvó készülék kísérleti példányát készítette el. A' gépet nálunk eddig még nem gyártották. Marek János, az üzem gépszerkesztője, már elkészítette a gép részletes tervét, amely óránként 50 tonna szemet dolgoz fel. A kísérleti' példányt a mechanikai üzem dolgozói készítik. Örsújfalun Bregyuk-módszer szerint csépelnek A legutóbbi hét időjárása rendkívül kedvezőtlen a cséplés meggyorsítása szempontjából az egész eperjesi kerületben. A gabona összehordása jól előre'haladt, de a cséplés — különösen a nagymihályi járásban — nem kielégítő. A nagymihályi gépállomás hiányosan szervezte meg a csépiést. Megtörtént, hogy 27 cséplőgéppel egy nap alatt csak 1100 mázsa gabonát csépeltek, ez a mennyiség pedig távolról sem megfelelő teljesítmény. Ezzel szemben nagyon jól halad a cséplés, az őrsújfalusi gazdasághoz tartozó Chemka-részlegen. A gazdaság dolgozói a cséplésre alaposan felkészültek, a csépiést a homonnai gépállomás dolgozói három műszakban szervezték meg és a Bredjuk-módszer alkalmazásával kiváló eredményeket értek el. Egy cséplőgép átlagos napi teljesítménye meghaladja a 135 métermázsát. A legnagyobb teljesítményt a tavaszi árpa cséplésénél érték el. Egy nap alatt 227 mázsa sörárpát tudtak elraktározni. Ebben a sikerben nagy részük van a homonnai gépállomás dolgozóinak, különösen pedig Mihalov ügyes cséplögépésznek. Ez a lelkiismeretes cséplőgépész 1200-as géppel dolgozik a legkisebb üzemzavar nélkül. Lelkiismeretes munkájával nagyban hozzájárul a cséplés gyors befejezéséhez és a beadás idejében való teljesítéséhez. Az őrsújfalusi gazdaságban összesen 117 hektárról takarítják be a gabonát. Ha a nagymihályi gépállomás is éppúgy dolgozna, mint a szomszédos homonnai. a cséplés a nagymihályi járásban — az eperjesi kerület legtermékenyebb járásában — sokkal gyorsabban befejeződnék és ezzel a beadás is meggyorsulna. « Chramcsok Mária legnagyobb kitüntetése Nem régen hagyta el az iskola padjait, mégis példás dolgozóvá lett. Megkedvelte a mezőgazdasági munkát, szívéhez nőttek a természet és az állatok, sokat tanult, elsajátította aé. idősebb dolgozók tapasztalatait és így szép eredményeket ért el. A kezdet nála is nehéz volt, de győzött az akarat. Alig két esztendeje dolgozik az ipolysági állami gazdaságban, máris nagy megbecsülésnek örvendhet, ö a legfiatalabb állatgondozó, alig 18 éves, mégis győzelem reményében veheti fel a versenyt bármely idősebb állatgondozóval. Télen a gazdaság jó munkájáért megjutalmazta. Azonban a legnagyobb öröm akkor érte, s legszebb kitüntetése az volt, amikor a Szovjetunióba küldték. Sok élenjáró dolgozó vágya, hogy a Szovjetunió mintagazdaságait megláthassa, a szovjet emberektől tanulhasson és hogy baráti szeretetükben részesüljön. Soknak hosszú esztendőkig kell igyekeznie, hogy ezt kiérdemelje. Chrancsok Mária jó munkájával ezt a kitüntetést fiatalságának legszebb éveiben érdemelte ki. A szovjet emberek közé mehetett, láthatta. Moszkvát és a szovejt emberek nagy alkotásátt az épülő kommunizmust. De hogyan érdemelte ki ezt a nagy kitüntetést?... Becsületes munkával. Az Ipolyságtól északnyugatra fekvő Hangyás-pusztán 31 növendékmarhának gondozója. A rábízott útiatokat mindig példásan rendben tartja és szeretettel gondozza. Ez legjobban hozzájárul eredményeihez. Tervét már régen túlhaladta, A napi 0,60 kg-os súlygyarapodás helyett 1 kg-ot ért el. Munkája után a megbecsüléshez és a kitüntetéshez■ hozzájárult szép keresete, havonta 1200 korona. A napi súlygyarapodást úgy tudta etérni, hogy a zootechnikai előírásokat pontosan betartotta és a takarmányt úgy készítette elő, hogy azt állatai jó étvággyal egyék. Chrancsok Mária hasznos munkát végez az ipolysági állami gazdaságban. Munkájával nagy részt vállal azokból a feladatokból, amelyeket pártunk X. kongresszusa a mezőgazdaság elé tűzött. Példát vehetnek róla járásunkban azok a fiatalok, akik hasonló munkahelyen dolgoznak, hogy ök is oly Hasznos építői legyenek hazánkban a szocializmusnak mint a fiatal Chrancsok Mária. ■ 8,43 literes átlagos tejhozam Az eperjesi kerület állami gazdaságaiban az új haladó módszerek bevezetésével igyekeznek fokozni az állatok hasznosságát. Gyakorlatilag már meggyőződtek a helyes takarmányozás. állatgondozás és a fejős technikájáról. Egy fejőstehén évi átlagos tejhozamát 6,4 literre tervezték. Július végéig azonban össz-gazdasági méretben a tervet magassan túllépték és átlagban 8,43 literes tejhozamot értek el. A varannói részleg dolgozói Krámer Béla vezetése alatt igen szép sikereket érnek el. Ezen a részlegen egy fejőstehén napi átlaghozama 10,93 litert tesz ki. Többek között Padó János fejő a reábízott 12 fejőstehén után július végéig 26 ezer liter tejet fejt ki. Hasonló szép sikert értek el Kušnír János, Babej Vasi! és Harai Pál fejők. Az eperjesi állami gazdaságban a téli hónapokon át is tartani szeretnék az állatok magas tejhozamát, ezért elegendő takarmányról gondoskodnak. Eddig több mint 100 vagon tavaszi keveréket silóztak. A tarlókeverékek, répalevelek, kukoricakóró és más növények silózása után ezer vagon silótakarmányra számítanak. HOKSZA ISTVÁN Ipolyság. Kipróbálták az új típusú „Volga“ személygépkocsit A gorkiji Molotov Autógyárban hoszszabb idő óta dolgoznak egy új típusú, korszerű személygépkocsi megtervezésén. A „Volga“ elnevezésű új típusú személygépkocsi első példányai már elkészültek, s nemrégiben kipróbálták őket. A próbaút részvevőinek és az érdeklődőknek tetszését nagyon megnyerte az új személykocsi külseje. Egyelőre három színben készült: elefántcsont, cseresznyepiros és türkizkék színben. Hatalmas beépített fényszóróval, áramvonalas, karosszériájával valóban tetszetős látványt nyújt az új kocsi. A próbaút alkalmával bebizonyosodott: kitünően működik a „Volga“kocsik hetven lóerős motorja és fékberendezése is. Csúszós úton, esgs időben is biztonsággal érhető el a kocsi maximális, óránként 130 kilométeres sebessége. A „Volga“ benzinfogyasztása azonos a „Pobjeda“-típuséval. A nehéz hegyi utakon is jól megállta a próbát a „Volga.“ Sáros mellékutakon is kipróbálták, s kiderült, hogy olyan terepen is jól halad, ahol — az egyébként ebből a szempontból szintén jó teljesítményt nyújtó — „Pobjeda“-kocsik elakadnak. Az új kocsin számos műszaki újítás szolgálja a vezető és az utasok kényelmét és biztonságát. Fűtőszerkezete bármilyen évszakban szobahömérsékle tét tart fenn. A gépkocsivezetők különösen annak örülnek, hogy a szokásos három pedál és egy fogantyú (a gyorsító pedál, a fék. a tengelykapcsoló és a sebességváltó) helyett mindössze két pedál van a kocsin: a gyorsító pedál és a fék. A vezetőnek nem kell levennie kezét a kormánykerékről, ha sebességet akar váltani. Ha megnyomja a jobb pedált, a maximális sebességre gyorsíthatja a kocsit, ha pedig a balt nyomja le, könnyedén megállhat. Nincs a kocsin indító gomb sem. A motor begyújtásához elegendő elfordítani az indító kulcsot. A „Volga“ személygépkocsi próbaútján a Szovjetunió legkiválóbb gépkocsivezetői és tervezőmérnökei vettek részt. Jelenleg a próbaút tapasztalatai nak feldolgozása folyik. A kombájnok segítsége nélkül még ma is aratnának A nagysaliói egységes földművesszövetkezet 1950 hektár földön gazdálkodik. Ez nagy feladatot ró a szövetkezet tagjaira és ezért elhatározták, hogy az aratás és cséplési munkák idején a lehető legnagyobb mértékben gépeket alkalmaznak. Különösen a magasteljesítményü arató-cséplőgépekre terelődött figyelmük. Holub Mihály elnök és Katrenák János, szövetkezeti agronómus szervezésével 15 kombájn aratott a nagysaliói szövetkezeti dűlőkön. Így biztosították az aratás idejében való elvégzését, melyet terv szerint el is végeztek. Sőt még arra is jutott idejük, hogy a kombájnok az egyénileg gazdálkodóknak is arassanak. A kombájnos aratás a magángazdálkodók körében nagy megelégedést kellett és elhatározták, hogy a jövő évben is majd kombájnnal aratnak. A kombájnosok közül különös dicséretet érdemel az a három kombájnos, akik Csehországból jöttek a nagysaliói szövetkezeti tagok megsegítésére. Fencel Jaroslav, Koksál Jaroslav, Piskáček Václav kombájnosok 11 nap alatt 280 hektáron végezték el az aratást. Az aratás elvégzése után a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy visszafizeti a csehországi kombájnosok segítségét és ezért 18 fiúból és lányból álló brigádot szervezett a csehországi aratás mielőbbi elvégzésére. A fiatalok örömmel jelentkeztek a munkára és már el is utazlak kijelölt munkahelyükre. Az itthoniak közben tovább végzik a tarlóhántást és a szalma betakarítását. Egyben pedig felkészülnek az őszi vetéshez szükséges talajmunkák elvégzésére. Belujszky István. A nagymáesédi földművesek a plzeni kerületben aratnak A plzeni kerület állami gazdaságaiban beérett a gazdag termés. A gabona azonban részben megdőlt, úgyhogy ezeken a földeken nehezebben haladt az aratás. A nehezebb gépeket sem használhatják ki teljes mértékben. Ezért érthető, hogy nagy örömmel fogadták a Szlovákiából érkezett 170 mezőgazdasági dolgozó segítségét. Kisebb csoportokba osztották őket, amelyek a kerület egyes gazdaságaiba mentek dolgozni. A plzeni járásban lévő Ceminyben 24 nagymácsédi földmvűes dolgozik. Megérkezésük után Bugya József vezetése alatt azonnal hozzáfogtak a 22 hektárnyi rozs betakarításához. Másnapra befejezték ezt a munkát, harmadnap pedig a dőlt borsótáblák kaszálását kezdték meg. A részleg többi dolgozója ezalatt a gabonát kévébe kötötte, majd összehordták, azután pedig folytatták a széna betakarítását. Vetik az őszi repcét A szövetkezeti tagokat és az állami gazdaság dolgozóit a kedvezőtlen időjárás eddig erősen gátolta a fontos ipari növény, az őszi repce vetési munkálataiban. Az idő jobbraíordultával azonban igyekeznek földműveseink a magot mielőbb elvetni. A bratislavai kerületben lévő dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói augusztus 20-ig már 30 hektár őszi repcét elvetettek. A nyitrai kerületben az előbb említett napig 15 hektárt, a besztercebányaiban 16, a kassaiban pedig 19 hektárt vetettek be őszi repcével, Az őszi repce vetésének ezekben a napokban nagyobb figyelmet kell szentelni, különösen ott, ahol nagyobb területek bevetéséről van szó. A későbbi vetéseknél nagyobb a fagyveszély, a növényzet kipusztulhat és ezzel csökken a hektárhozam. Az őszi . repce vetésére .különösen az a föld alkalmas, ahol korai burgonyát, zöldséget, szénát, vagy lucernát termeltek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy még a kedvezőtlen években is az ilyen földekben terem meg legjobban az őszi repce. E>. O.
