Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-28 / 35. szám
Í955. augusztus 28. 7 Földműves Jól működik a garamvezekényi EFSZ ellenőrző bizottsága A legutóbbi nagy esőzésektől megáradt a Garam. Szennyes vize sárga fodrokat vetve rohan a Duna felé. Partjait fűz- és égerfacserjék borítják. Termékeny völgyében sokhelyütt zöldelö rizstelepek húzódnak. Az emberek felismerték a víz értékét és kihasználásának lehetőségét. Többezer hektárnyi szántóföld szomjúságát csillapítja száraz időben a Garam. Azonkívül a vízi szárnyasok tenyésztőinek is nagy szolgálatot tesz a víz: Reggel kihajtják a Gorámhoz a libákat, kacsákat s estig semmi gondjuk azokra. így van ez Garamvezekényen is. A sok kacsa, liba reggel ellepi a partokat, meg a vizet, s ott sütkéreznek, úszkálnak naphosszat. Nem zavarja őket semmi és senki, még az az ember sem, aki mellettük elhaladva a szövetkezet letarolt árpatáblája felé veszi útját. Amikor odaér, lehajol, nézelődik, bemegy vagy 50 lépésnyire a táblára, majd mint aki jól végezte dolgát, elindul vjssza a falu felé. Idegen nem tudhatja, de a vezekényiek tudják, hogy idb. Dudás István, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke szokta így járni a határt. Mindent tudni akar, minden érdekli őt, ami csak a szövetkezettel kapcsolatos. Az imént azt ellenőrizte, hogy vajon jól lehántották-e a tarlót a zselízi GTA traktorosai. Mert ha nem ... Csak hárman vannak, de mindent látnak Dudás Pálnak két „belemenős" segítőtársa van: Sonkoly Pál és Sutyinszky Mihály. Feladatukat ismerik és telkiismeretesen végzik. Közös céljuk, hogy a szövetkezet minden egyes tagja az alapszabályzat, vagy a taggyűlés határozata szerint teljesítse feladatait. Erre ugyan nem kell külön ösztönözni a tagokat, hiszen tudják, hogy saját maguk hasznára iparkodnak, dehát mit lehessen tudni, nem Gazdag A dunaszerdahelyi járásban az utóbbi évben nagy változás állt be a szövetkezetek életében. Egyre szebb eredményeket érnek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, javul a munkafegyelem, öntudatosabbak a tagok és mondhatnánk, hogy mérföldes léptekkel haladnak a megszilárdulás felé. Ezek közé tartozik a mihályfai szövetkezet is, ahol ebben az évben 3586 korona bevételt terveztek egy hektár mezó'gazdasági területről. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a tervezett pénzbevételt eléri a szövetkezet. A gabonabeadást nemcsak, hogy teljesítette, hanem 6 vagonnal adott be terven felül, azonkívül beszolgáltatott 3 vagon sertés- és minden ember egyforma. Mindig közbe jöhet vatami. ügy mint a cukorrépa, meg a kukorica kapálásánál. Ezeket egyéni megművelésre osztották szét a tagok között. Amikor közeledett a répaegyelés befejezésének határideje, az ellenőrzőbizottság körülnézett a répatáblán. A répa nagyobb része rendben volt, de bizony akadtak még gyomos és sűrű sorok is. Aztán csakúgy baráti alapon elbeszélgettek Suba Sándorral, Csábi Józseffel, Hipszky Jánossal, meg a többiekkel, akik elhanyagolták az egyelést, meg a kapálást. Beszéltek arról, hogy milyen szégyen a szövetkezetre a gyomos föld, hogy milyen fontos az agrotechnika betartása, meg hogy mennyi pótjutalmat kaphatnak, stb. A jó szó, a baráti beszéd hatott az emberekre. A beszélgetést követő harmadik napon már rendben volt a cukorrépa. Zökkenőmentes aratás Száznyolcvan hektár gabonája volt az idén a szövetkezetnek. Az aratást kombájnnal és önkötőzővel végezték. Az ellenőrzőbizottság itt is munkába lépett. Ahogy a kombájnok megkezdték az aratást. Dudás István és a másik kettő kézbevettek a kicsépelt kalászokat, vizsgálgatták, hogy nem maradt-e bennük szem. Amikor látták, hogy üresek a kalászok, akkor a tarlót vizsgálták, hogy nem veri-e ki a gép a szemet, de nem volt semmi hiba. Jó munkát végeztek a traktorosok úgy az aratásban, mint a tarlóhántásban. Mert minden ember különösen akkor végzi jól munkáját, ha tudja, hogy ellenőrzik. Az ellenőrzőbizottság mindenbe beleszól. A termelési- és a pénzügyi tervet gyakran átnézik a bizottság tagjai és az eredményről rendszeresen beszámolnak mind a vezetőségi, mind a taggyűlésen. Az ellenőrzés eredménye itt is megmutatkozik: a pénzügyi terv félévi értékelésénél közel 20 ezer koronával több volt a szövetkezet bevétele, mint azt a terv előirányozta. Lám ez a gondos és pontos ellenőrzés eredménye. S ami különösen nagy előnye a garamvezekényi ellenőrzőbizottságnak, mindig ott jelenik meg, ahol legkevésbbé számítanak rá. Gazdagodik a szövetkezet, meg a tagok Ügy mint mindenhol, a garamvezekényi szövetkezetben is jó gabonatermés volt az idén. A tervezett hektárhozamokat mindenből túllépték. A beadást 100 százalékra teljesítette a szövetkezet, biztosította az összes alapokat, kimérte a tagoknak járó részt és 5 vagon sörárpát adott be terven felül. Ez több mint 70 ezer korona jövedelmet jelent, amellett ugyanannyi takarmány-árpát kap vissza a szövetkezet. — A tavalyi aratás óta sokat fejlődött szövetkezetünk — mondja Medved Mihály, a szövetkezet elnöke. Az eddigi bevételek alapján körülbelül 6 koronát tudunk kifizetni zárszámadáskor minden munkaegységre. Az állati termékek beadását nemcsak, hogy 100 százalékra tejesítjük, hanem az első félévben 30 darab sertést adtunk be terven felül. A második félévben még több húst, tejet és tojást akarunk beadni szabad áron, úgy, hogy teljes egészében elérhetjük a munkaegység tervezett értékét. — De nemcsak a szövetkezet gazdagodik, hanem a tagok is. Az idén bőven kaptak gabonát. Ezt az is bizonyítja, hogy 60 mázsa sörárpát értékesítettek szabad áron. Ezzel is gazdagodnak a szövetkezet tagjai, jövedelmük növekszik. Mindezek az eredmények nagyrészt az ellenőrzőbizottság jó munkájának is köszönhetők. Az ellenőrzőbizottság mindenről tud, ami a szövetkezetben történik. Ellenőrzi a takarmányadagokat a hozamszerinti jutalmazás betartását, a termelési tervek teljesítését, a munkaidőt; egyszóval mindent. S ennek a gondos ellenőrzésnek köszönhető, hogy a garamvezekényi EFSZ mérföldes léptekkel halad a boldogulás felé. T. V. szövetkezet, jómódú tagok marhahúst, valamint 130 ezer liter tejet. A mihályfai szövetkezet sikereinek forrása a jó munkaszervezésből és az igazságos jutalmazásból ered. A szövetkezet tagjai öt munkacsoportban dolgoznak, melyek részletesen kidolgozott munkaterv szerint végeznek minden munkát. A végzett munka minőségét és mennyiségét pótjutalmazással fokozzák úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben. Az egyéni megművelésre szétosztott kapásnövények tiszták, bő termést Ígérnek. A szövetkezeti tagokat a pótjutalom reménye serkenti. Az állattenyésztők az. állattenyésztésben is érvényesítik a pótjutalmazást. így például a fejők a terven felül kifejt tejt árának 20 százalékát kapják pótjutalomként. A szövetkezet jó gazdálkodása ma gas jövedelmet biztosít a tagságnak is. A munkaegység pénzértéke^ 22 korona. a természetbeni javakon kívül. Ezekben a napokban szétosztották a szövetkezetben a gabonát, mégpedig 4 kg-ot minden ledolgozott munkaegységre. Nagy Lajos fiával együtt dolgozik a szövetkezetben. Az első félévben 769 munkaegységet szereztek, amelyért most 31 mázsa gabonát vittek Nagy Lajos udvarába. Ha szorgalmasan dolgozik, a másik félévben ugyanannyit kap. Hervai Ferenc 23 mázsa gabonát kapott első félévben végzett szorgalmas munkájáért. Láthatjuk tehát, hogy ahol gazdag a szövetkezet, ott gazdagok a tagok is. Több húst, tejet, tojást Az állattenyésztés haladó módszere’ -k alkalmazása egyre jobb eredményeket biztosít a brnói kerület sző-, vetkezeteinek. A kerület szövetkezeteinek túlnyomó többsége rendszeresen teljesíti, sőt túlteljesíti az állati termékek beadását. A szövetkezeti gazdálkodás fejlődésének meggyőző bizonyítéka, hogy ez év első felében a brnói kerület szövetkezetei, 102,6 százalékra teljesítették tejbeadásukat, valamint 101,1 százalékra a tojás-, és 102,7 százalékra a sertéshús beadást. A sertéshús, tej- és marhahús szabad eladási tervét ugyancsak túlteljesítették a szövetkezetek. Ezeket a szép eredményeket annak köszönhetik, hogy sok szövetkezetben kimagasló eredményeket érnek el az állatok hasznosságának fokozásában. A sertéshízlalásban például a popocei szövetkezetben érik el a legjobb eredményeket, ahol naponta 81 dkg a sertések súlygyarapodása. A morkuvki-i EFSZ-ben 13,2 liter a tehenek napi tejhozama, a krumvír-i szövetkezetben pedig 12,7 liter az átlagos napi tejhozam. A jiricei és a Vel’ké-Opatovcei szövetkezetben közel 1 kg napi súlygyarapodást érnek el a borjaknál. Ezek a szép eredmények főként a haladó módszerek helyes alkalmazásának, a bő takarmányalapnak és az állatgondozók hozamszerinti jutalmazásának köszönhetők. Harminctagú család A szlavkovi járásban lévő Holubi ce községben harminc kis- és középföldművesszövetkezetet alapított. Ezen a környéken jól gazdálkodó szövetkezetek működnek, amelyek eredményei t látva, a holubičej földművesek is felhagytak az egyéni gazdálkodással. Az alkotó taggyűlésen héttagú vezetőséget választottak. A szövetkezet élére Szlávik Miroslav került. A gazdálkodást 112 hektár földdel kezdik. Az új szövetkezeti tagok között hét üzemi dolgozó is van, akik — miután közsé gükben megalakult a szövetkezet — áttértek az iparból a mezőgazdaságba. Ebben az évben silógödröket építenek az új szövetkezet tagjai, hogy biztosít hassák állataik számára a takarmányt. A szövetkezetben most aratnak, a csép lést pedig már közösen végzik. Éjjel-nappal csépelnek „Mielőbb be kell fejezni a cséplést, mivel a kedvezőtlen időjárás következtében komoly lemaradás van“. Ez a jelszavuk a nagykaposi gépállomás dolgozóinak, akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a gépek tökéletes kihasználásával meggyorsítsák a cséplési munkák menetét. A járás szövetkezeteiben 34 cséplőgéppel csépelnek szüntelen, éjjel, nappal. Hogy a cséplést mielőbb befejezzék, 18 cséplőgéppel kétváltásos műszakban dolgoznak. A kétváltásos műszakban dolgozó cséplőgépekhez már kijelölték a géokezelőket, akik már az első műszakoknál megmutatták, hogy éjszaka is lehet jó munkát végezni. A gépeket tökéletesen kihasználják és egy cséplőgéppel 130—150 mázsa gabonát csépelnek ki éjszakánként. A sszony szövetkezet Igen, nyugodtan nevezhetjük aszszonyszövetkezetnek a Selmecbányái járásban lévő violini szövetkezetét. Tagságának 85 százaléka nő. A munkában nem vallanak szégyent és sikerrel helytállnak, még a legfelelősségteljesebb munkahelyeken is. keleti ég alján alig pirkad a hajnal, amikor Korcseková, a szövetkezet zootechnikusa és az állatgondozók már az istállóban szorgoskodnak. Az éjjeliőr jelenti a zootechnikusnönek, hogy mi történt az istállókban az éjszaka folyamán. Aztán megkezdődik a munka. A szövetkezet többi tagja még alszik. — így kezdődik a munkanap a violini szövetkezetben. A szorgalmas munkának meg is van az eredménye. Kovalinková, Deglovicsová és Hrošová fejőnők ezidáig minden tehéntől ezer liter tejet fejtek s ezzel 102 százalékra teljesítették a félévi tejbeadási tervet. Naponta háromszor etetnek és fejnek. Szép sikereket értek el a borjúelválasztásban is. Mindeddig egyetlen boci sem pusztult el. A sertéseknél átlagosan 80 dkg napi súlygyarapodást érnek el. Az első félévben 7,5 malacot választottak el egy-egy anyaserléstől. Az állati termékek beadását pontosan időterv szerint teljesíti a szövetkezet. Ez a példa is bizonyítja, hogy aszszonyaink nemcsak a háztartásban, hanem bármelyik munkaszakaszon a férfiak méltó versenytársai. Néhány szó az új szövetkezeti tagokhoz Ezekben a hetekben több ezer új tag lép a szövetkezetekbe, sokhelyütt pedig összpontosítják a földművesek termelőeszközeiket — új szövetkezetei alapítanak. Minden befolyástól mentesen, saját meggyőződésük alapján cselekszik ezt. Látják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás termelékenyebb, magasabb hozamokat és magasabb jövedelmet biztosít, mint a kisparcellás gazdálkodás. A szövetkezetbe való belépés után egyszerre megváltozik a kis- és középparaszt helyzete. Az összpontosított termelőeszközök társtulajdonosává és a nagy termelőcsalád tagjává válik. Az egyéni gazdálkodás eredményeit, a napi munkateljesítményért és a végzett munka minőségéért csupán önmagának volt felelős a dolgozó paraszt. Ki mint vetett, úgy aratott. Most azonban mint szövetkezeti tag a szövetkezet vezetőségének, a taggyűlésnek, legfelsőbb felettesének felelős a végzett munka mennyiségéért és minőségéért. A taggyűlésen viszont nemcsak az ő munkáját értékelik, hanem neki is joga van megítélni bármelyik szövetkezeti tag munkáját. Kezdetben bizonyosan furcsának tűnik nem egy új szövetkezeti tagnak, ha a régebbi tagok beleszólnak munkájába. Lehetséges hogy a bírálat és az állandó kölcsönös ellenőrzés is kellemetlenül érinti őt. Pedig ezt nem szabad rossznéven venni, hiszen sokkal lassabban változik meg az emberek gondolatmenete, mint küldetésük a közös termelésben. Némely középparasztnak talán érthetetlennek tűnik, ha egy volt kisparaszt vagy munkás — aki most esetleg csoportvezető — bizonyos feladatokkal bízza meg. Vagy esetleg egy volt földműves bizalmatlanul fogadja az ugyancsak kisparaszt származású szövetkezeti zootechnikus tapasztalatait. Vagy mi történik még abban az esetben, ha „fehérnép” a szövetkezet elnöke, mint a csehországi pulkovi EFSZ-ben? Lehetséges, hogy olyan új szövetkezeti tag is kerülne, aki azt mondaná, hogy az asszonynép csak a konyhában tud helytállni, pedig asszonyaink bebizonyították már ennek az ellenkezőjét. A szövetkezeti élet nagyon változatos és bizonyosan sok olyan vitás kérdés merül fel az új szövetkezeti tagok előtt, melyeket helyesen meg kell nekik magyarázni a félreértések elkerülése végett. Az egyéni gazdálkodásban előfordult helytelen csökevények legyenek a múlté. Ami akkor talán helyes volt, a szövetkezetben helytelen lehet. Egyszóval: nem kell háborgatni a múltat. A jelenben élünk, a szövetkezet megszilárdítása, a tagság eggyékovácsolása a legfontosabb feladat és a régi tagok példamutatása segítségével ki kell oltani az új tagok között az esetleges széthúzás utolsó szikráját. Csak arra vigyázzunk — és nagyon vigyázzunk — hogy csakis olyan ember kerüljön a szövetkezetbe, aki mindig saját munkája után evett kenyeret. Legyünk óvatosak, hogy a volt kizsákmányoló kulák semmi szín alatt se kerüljön a szövetkezetbe. Ezzel farkast vinnénk a bárányok közé. Egy új szövetkezetben sok a kezdeti nehézség, de ne hátráljunk meg előttük, hanem vegyük fel ellenük a harcot. Az új munkakört minden ember megszokta, lehetett az bármilyen felelősségteljes hely az államszervezetben, sokezer városi fiatal alkalmazkodott a határmenti mezőgazdaság ismeretlen világához, sokezer kisiparos társult egy nagyüzembe, ahol jobbat és többet tudnak termelni. Ugyanigy van ez a földművesekkel is, akik szövetkezetei alapítanak, ahol szorgalmas munkájuk után nagyobb jövedelemre tehetnek szejt. Természetes, hogy vannak kezdeti nehézségek. Előfordulnak, hogy a egyik tag jobban takarmányozza a gondjaira bízott teheneket, mint a másik, jobban megműveli a háztáji földet mint a szövetkezetét, stb. A szövetkezeti élet idők folyamán úgy eltünteti ezeket a kilengéseket, mint ezt már megtette több mint 6 ezer szövetkezetben, minden tag megelégedésére. A tagok jogai és kötelességei alkotják az új élet elengedhetetlen részét. Mindenekelőtt el kell vétni azt a helytelen nézetet, hogy „ami a szövetkezeté, az a szövetkezeté, ami az enyém, az az enyém”. Itt érvényesüljön az a jelszó, hogy „Az én jövedelmem is attól függ, hogy milyen munkát végzek a szövetkezetben“. A szövetkezeti család közös jövedelmének túlnyomó része a közös munkából ered, nem pedig a tagok pótgazdálkodásából. Ha gazdag a szövetkezet, gazdagok a tagok is, de ha nincs a szövetkezetnek, akkor bizony nincs a tagoknak sem. A szövetkezeti tag kötelességeit így határozza meg az alapszabályzat: „Minden szövetkezeti tag kötelessége: a szövetkezetben személyesen dolgozzék, munkáját pontosan és gondosan végezze, alkalmazkodjék a szövetkezeti elnök, a munkacsoportok és csapatok vezetőinek útmutatásához, tartsa be a munkafegyelmet és feladatait úgy teljesítse, hogy ezáltal biztosítsa a magas hektárhozamok elérését, a gazdasági haszonállatok magas termelékenységét, valamint a gépek és igaerők teljes kihasználását”. Ha minden új szövetkezeti tag legalább olyan pontosan és gondosan végzi feladatait a szövetkezetben, mint azelőtt sajátjában, igen rövid időn belül megmutatkozik a közös gazdálkodás előnye a magasabb jövedelemben. Be kell tehát tartani a munkafegyelmet és úgy kell védelmezni a közös vagyont, mint a szemünk fényéi. Harcolni kell a hiányosságok ellen és személyes példát kell mutatni azok leküzdésében. A szövetkezeti tagok jogai mindenekelőtt abban gyökereznek, hogy minden szövetkezettel kapcsolatos kérdés sorsát közösen döntik el a taggyűlésen. Mindegyiknek joga van szót emelni a vezetőség és az ellenőrző bizottság választásakor, közösen határoznak az új tagok felvételéről, közösen hagyják jóvá a termelési terveket, közösen szabják meg a normákat és a munkaegység értékét, valamint a pótjutalmat. Oj szövetkezeti tagjainknak nem lehetnek kételyei a szövetkezetben összpontosított termelőeszközök miatt sem. Az összpontosított földterületről és annak telekkönyvi számairól részletes jegyzőkönyvet kell készíteni a JNB tanácsadójának jelenlétében. A föld továbbra is a tag egyéni tulajdona marad. A közös gazdálkodásban összpontosított állatokat és gépeket felbecsüli a JNB kiküldött tanácsadója, mégpedig az érvényben lévő áraknak megfelelően, figyelembe véve azt, hogy a beadott eszközök értékének 20 százaléka az oszthatatlan alapba esik. Az állatok pénzértékének további részét a lehetőségekhez mérten megtéríti a szövetkezet. Amennyiben pedig a terven felül tartott és a közösbe adott állatokról van sző, azok árát azonnal kifizeti a szövetkezet. Készpénzben fizeti ki a vetőmagot és a takarmányt is. Az elkövetkező hetek döntő jelentőségűek lesznek a szövetkezetek megszilárdításáról és új szövetkezetek alakításáról szóló párt- és kormányhatározat megvalósítására. Már százakra menő példás szövetkezet van országunkban, amelyek világosan bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Ezeket tekintsék meg az egyénileg gazdálkodó földművesek, ismerkedjenek meg a szövetkezeti élettel. A szövetkezetek örömmel fogadnak minden becsületes új tagot, mi pedig tanácsokkal látjuk el őket, hogyan tegyék meg az első lépéseket az új élet útján.
