Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-28 / 35. szám
6 rSídmüves 1955. augusztus 28. • • Orömteljes nap Nádszegen Aki összenőtt a falujával A kék égboltról sziporkázva süt a nap, a falu utcái népesek, — habár nincsen vasárnap — az EFSZ tagjai ünnepi ruhákba öltözve járnak-kelnek]’ A kenyér, — a győzelem ünnepére készülnek. Végeztek a termés betakarításával. Mennyi fáradságos munka, gondoskodás, bizakodás, — majd a száraz időjárás miatt aggodalmaskodás, a vihartól és jégesőtől való félelem előzte meg ezt a napot! Most már biztos helyre került a munka gyümölcse. Örömteli, vidám lehet tehát ez a nap, s szállhat a nóta a fiatalok, öregek ajkáról. A csoport tagjai magasra tarthatják a gyönyörű szalagokkal díszített koszorút, mert olyan termést takarítottak be, mint adásra, a tagok kamrájába, lesz bőven takarmánya a szövetkezetnek. Az aratás és cséplés időben való befejezése nagy mértékben a csoportok közötti munkaversenynek köszönhető. Cséplés alkalmával a vándorzászló először Kovács Vilmos csoportjáé lett, 306 mázsa napi teljesítmény nyel. Pár nap alatt Lovas István cső portjához került, akik 324 mázsát csépeltek ki naponta. A harmadik csoport, hogyan is kerüljön élre, hiszen csak 1070-es a cséplőgépe. Igen ám, de Molnár József csoportvezető sem rest, nekik vándorzászló kell! Terveket szőtt csoportjának tagjaival, öszszedugták fejüket a gépkezelővel, Győri Boldizsárral. Másnap az éjjeli eső miatt csak 6 órakor kezdhettek. Azután mintha szárnyat kaptak volna a csoport tagjai, csoda módra dolgoztak. Prüszkölt a kis hajtómotor, rezgeti a cséplőgép, de gyorsan falta a kévéket. — Dőlt a szem, alig győzték a zsákokkal. Délben, míg az emberek falatoztak, Győri Boldizsár hányta a kévéket a kocsira. Ö gépész, s mégis segít. Kicsi a gép, még kisebb a motorja, mégis győzni akar. Győztek is. Még aznap este mindenki megtudta a csodát. Molnár József csoportja 1070-es cséplőgéppel 364 mázsa gabonát csépelt ki egy nagy alatt. — Óriási eredmény! Ezt csinálja még valaki utánuk az országban! — A csoport tagjai büszkék is a gépek szerelmesére, Győri Boldizsárra. Megérdemelték A Ladzany-i szövetkezet tagjai augusztus elején átvették a besztercebányai kerület legjobb EFSZ-ének járó vándorzászlót. Ezt a kitüntetést valóban meg is érdemelték. Legjobban igazolja ezt a szövetkezet jövedelme, melyet már az első félévben 251 ezer koronával növeltek. Kostor, a szövetkezet zootechnikusa az ünnepi gyűlésen hangsúlyozta, hogy ezt a szép eredményt a jó munkaszervezésnek és a tagok példás munkafegyelmének köszönhetik- Az elmúlt esztendőben a csoportvezetőknek hlvniok kellett az embereket a munkába, ez évben már nem volt erre szükségük. A tagok maguk tesznek különböző javaslatokat a vezetőségnek, melyek mind a szövetkezet további sikereit segítik elő. Landzanyban tudják, hogy a szövetkezetben a földművesek élete ívről évre javul. A vándorzászló ünnepélyes átvételekor beszéltek arról is, hogyan lehetne szövetkezetük még gazdagabb. Kostor, zootechnikus rámutatott arra, hogy az állattenyésztési termelés még nagyobb jövedelmet is hozhatna a szövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban szükséges azonban a takarmánytervek kidolgozása minden egyes gondozó számára. A szövetkezetesek elhatározták, hogy az év végéig új istállót építenek állataik részére. A- zonkívül ezen az őszön a tagság közül két traktorost tanfolyamra küldenek, hogy ezáltal még jobb minőségű munkát végezhessenek majd gépeiken. J. S. Szorgalmasan dolgoznak A királyhelmeci járás Pólyán községének szövetkezete jó munkaszervezéssel biztosította az aratási munkák sikeres menetét. Tizenhárom gazdán kívül a község minden gazdája tagja a szövetkezetnek. Az EFSZ vezetősége az elnökkel az élén, vasárnapi műszakot szervezett, mely igen eredményesen végződött. A műszakban több' mint 70 alsó- és felsőiskolás is résztvett, akik közül kitűntek Simon Zoltán, Pásztor György, Dezső Attila, és még sokan mások. Az aratás sikeres bevégzése után nagy buzgalommal fogtak a csépléshez. Minthogy azonban a királyhelmeci gépállomás csak két cséplőgépnél biztosíthatja Pólyán község cséplését, — a két gép egyikét pedig a község magángazdái vették igénybe, — a szövetkezet vezetősége megoldotta ezt a nehézséget is. Megszervezték a 18 órás munkanapot, a cséplés mielőbbi befejezésére. A cséplőmunkák mellett nagy súlyt fektetnek a silózásra is, eddig már 120 köbméter zöldtakarmányt sílóztak. Molnár K-, Pólyán. Negyven éve tanít Kapjinger Béla Nagylúcson. Négy évtizeden keresztül gondozta, nevelte a csemetéket, hogy terebélyes fává fejlődjenek, s a nagy viharokban, küzdelmekben megállják helyüket. A falu apraja-nagyja ismeri és szereti Kapfinger tanítót. Hogyne, amikor tanítványai nemcsak családapákká és családanyákká lettek, hanem többen már nagyszülőkké is. Amikor a nagymamák kézenfogva vezetik unokáinkat a napközi otthon felé, s az úton találkoznak az ősz tanítóval, gyorsan odasúgják Pistikének, vagy Mariskának: „Köszönj szépen a tanító bácsinak. Ilyenkor a szemük homályos lesz, szorosabban megmarkolják a kis unoka kezét, s az iskola padjára gondolnak:" Istenem, de rég volt. — Hogy elfutottak az évek, pedig gyötrelmes, s rögös volt az út odáig. A puha, sima gyermekarc kamaszossá, majd gondterheltté vált, azután kisebb ráncok szántottak végig rajta, míg végül megjelentek az ősz hajszálak is. Sok apró örömet, bosszúságot okoztak a gyermekek 40 év alatt tanítójuknak. A hosszú idegfeszítő munka nyoma meg is látszik rajta. Már régen kérhette volna nyugdíjaztatását, Az idén bő termésünk volt és a magtárak, sőt egyéb mellékhelyiségek is megteltek gabonával. Hiba azonban, hogy a hosszantartó esőzések künn érték a gabonát a föld ön, s ennek következtében nedves állapotban került a cséplőgépbe. A nyirkos mag a raktárakban gondozásra szorul, máskülönben megdoho sodik, penészes lesz, sőt ki is csírázik. így a búza alkalmatlanná válik arra, hogy kenyér és kalács készüljön belőle, az árpa pedig még takar mánycélokra is értéktelenné válik. Minden egyes szövetkezeti dolgozón ak érdeke, hogy ezt megakadályozza. A gabonának nem szabad értékéből de ő tanítani, nevelni akar, — különösen ma. Ma, amikor látja tanítványai szép el'óhaladását, jó módját. — Falunk és gyermekeink évről évre gyarapodnak — így beszél Kapfinger tanító felesége. Sokat segít férjének különösen a kultúr munkáknál. Tanító, népnevelő, jóbarát, így lehetne összefoglalni az idős tanító munkáját. Figyelemmel kíséri a szövetkezet búját, baját, örömét. A versenytáblán megdicséri az élenjárókat, bírálja a lemaradókat. Brigádokat. kultúrnapokat szervez, melyek elősegítik a közös munkát,; a dolgozók boldogulását. E n. nyáron krónika formájában beszámolót írt az aratás es cséplés minden napjáról. írásaiból kitűnik, hogy együtt érez az emberekkel, munkájukkal és velük együtt küzd a foszlósbélü kenyérért. Ezeket a gondosan összeállított s szeretettel megírt napi jegyzeteket folytatásokban közölni fogjuk. Legyen példa tanítóink előtt, hogy ők is a falu népnevelői, tanácsadói, gyereknevelői legyenek. Kapfinger tanító bácsinak pedig azt kívánjuk, hogy öreg napjaira még nagyobb megbecsülésben és szereiéiben részesítsék őt tanítványai — a szövetkezet kérgeskezü dolgozói. SÁNDOR GABOR veszítenie, ezért szakszerű gondozásra van szüksége. A raktárba hor dott gabonát igen vékony rétegben kell elteregetni. Minél nedvesebb a gabona, annál inkább kell erre ügyelni, különben megfülled. A magot az elraktározás első idejében naponta, később 1—3 hetenként át kell lapát ölni, forgatni, szellőztetni. Az átlapátolás tökéletes legyen, a garmadá kát jól meg kell forgatni. Később 0,3—0,6 méter magas garmadákba lehet összehúzni a magot s amikor már jól megszáradt, akkor az őszi gabonát 1,2 — a tavaszit 1,7 méter magasra is felhalmozhatjuk. OTTMAR LAJOS Juhos Dezső agronómus, Lovas István csoportvezető és a csoportok tagjai átadják az aratókoszorút az EFSZ elnökének, Bartalos Lajosnak. A csoport tagjai feldíszített kocsiban viszik az aratókoszorút a csoportvezetőknek, agronómusnak és az elnöknek. Kezeljük szakszerűen a gabonát a magtárakban Még egy-két nap... és búcsút int a nyár, hogy átadja helyét a gyümölcséríelő, lombhullató ősznek. Az előtérbe kerülő őszi munkák mellett egyre sűrűbben esik szó az állattenyésztés egyes kérdéseiről is. A példás gazdálkodók hangyaszorgalommal látnak hozzá a még hiányos takarmánykészlet kiegészítésében, takarmánykészlet kiegészítéséhez, hogy a hanyag gazdát ringató hosszú tél ne érje őket felkészületlenül. Több takarmányuk lesz.. Nagy iskola volt a kalondai szövetkezet tagjai számára múlt év. A FÉNY ÉS ÁRNYÉK KALONDÁN köbméter helyett most a dupláját silózzuk. A napraforgós-csalamádé lesilózva ontja majd télen a jó édes tejet. A több mint négyezer mázsa szálastakarmányhoz — a silótakarmányon kívül — igen jó lesz majd az öt hektárnyi takarmányrépa is. A szálas takarmány a silótakarmánnyal és a répával beosztva, takarékosan kitarthat a jövő tavaszi legelőre való kihajtásig. Uszőborjanként 300—400, bikaborjanként pedig 500—600 liter tej takarítható meg, ha itatŕsos m Iszert alkalmazunk. A képen a kalondai EFSZ itatásos módszerrel nevelt borjainak egy része látható. hiányos takarmányellátás miatt májmétely-kór tizedelte szarvasmarhaállományukat. Így most a tervezett hatvan tehén helyett csak negyvenkilenc kérődzik a legelőn, s a jászlak előtt... — Idáig több takarmányunk van már, — mondotta Mucsina János, a szövetkezet zootechnikusa — mint bármikor azelőtt. Igen jól bevált a silótakarmány, ezért a tavalyi hatszáz Jobb megoldást a hiányzó tehenek pótlására! A hiányzó 11 tehén tejtermelése kihat a tejbeadásra. Kimutatja ezt a tejbeadási hátralékuk. Sarkukban van már az ősz és tejből még csak az egész évi tervmennyiség felét adták be. Igaz, hogy tojásból csaknem 400 s zalékra teljesítették évi beadása: A búzát lapátoló, zsákokba merő szövetkezeti tagok valamiről nagy hangon vitáznak. kát. De a gyermeknek, hiába akarunk tojást adni, ha annak tejre van szüksége. — S hogyan szeretnék pótolni mielőbb a tizenegy tehenet? — Főleg a saját teheneink szapo. rulatából — válaszol a zootechnikus. Ugyanis negyvenkilenc tehenünkből huszonkilenc törzskönyvezett. Ezeket jobban takarmányozzuk. Ez mind rendjén volna akkor, ha a tenyészbika-nevelés mellett több figyelmet fordítanának a hiány mielőbbi pótlására. Ez a megoldás hoszszabb időt vesz igénybe. Ajánlatos lenne, ha a tenyészállatvásáron értékesített fajbikák árából hasas üszőket, vagy nagy tejelékenységű teheneket vásárolnának. A fajbika-tenyésztés, — mint ahogy azt Mucsina zootechnikus is mondotta — szép, busás jövedelmet bizosít, kár volna ezt a pénzt sajnálni törzskönyvezett tehenek vásárlására. Mende-mondára rácáfolt a valóság A múlt évben még az érdemszerinti jutalmazás helyett „paušál“ dívott az állattenyésztésben. Mint minden újtól — az itatásos borjúneveléstöl is idegenkedtek. Azt tartották: amennyi tejet a borjak kiszopnak a tehenektől, azt már nem kel! kifejniök. Nem számoltak azzal, hogy az itatásos módszer bevezetésével több előnyt nyerhetnek: csökkenthetik az elhullási százalékot, növelhetik a tejtermelékenységet, elkerülhetik a gyámoltalan;bb borjak hiányos tejszopás miatti visszamaradást, vagy a túlzott mértékű tejszopás miatt beálló gyomorrontást és a borjak elzsírosodását, ami arra vezet, hogy a fiatal állat nem tanul meg tejen kívül egyebet enni. — Megfagy a borjú — mondogatták ezidőtájt — ha a jó meleg istálló ból világrajötte után a „kutyaólszerű bódéba“ viszik. Nagynehezen mégis Tavasztól késő őszig legelőre járatják az anyasertéseket malacaikkal együtt, így sok takarmányt megtakarítanak, ugyanakkor a napi séta is jó hatással van az állatok egészségére, csontozatuk erősödésére. A szövetke at mostohagyermeke Vasútállomás közvetlen közelségében van a szövetkezet dohányszárítója. Pár méterre ettől emberek forgatják, lapátolják a búzát. Persze a szövetkezet agronómusa alapos „fejmo sást“ érdemelne. A nedves búzát a csupasz földre hányták le — itt szá rogatták. A föld nedvétől a búza alsó rétege jócskán kicsírázott. rés egy állatgondozó, — addig a növénytermesztésben csak három- négyszázat. A norma nem szentírás! Ha a szükség úgy kívánja, évközben is lehet rajta módosítani. De necsak a szilárd normákat lássa meg az ellenőrző bizottság, hanem az esetleges laza normákat is. Ez főleg az állatteny -sztésre áll.. A növénytermesztés se legyen mostoh« o\rrnieke a szövetkezetnek. — Kovács István „megtört a jég“, az állatgondozók elfogadták a jótanácsot... — Olyan egészségesek az így nevelt borjak, mint a makk — jegyezte meg beszéd közben a zootechnikus. — Nem árt ezeknk a fene se! Ahol még nem itatásos módszerrel nevelik a borjakat, semmi okuk az idegenkedésre. Az új módszerrel elértük azt. hogy az azelőtti 10—15-ről kettőháromra zsugorodott az elhullott boriak száma. — Lealacsonyították a mezei munkát — mondja az egyik. A másik rákontráz: — így elmegy a mezei csoportban dolgozó tag kedve a munkától. Bencs Dezső, az állattenyésztésben dolgozik: anyasertéseket gondoz. Ő sem helyesli a dolgot: — Túlságosan szilárdak a normák a növénytermesztésben — mondja. — Amíg az állattenyésztésben ezer-ezerháromszáz munkaegységet is megke-
