Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-17 / 16. szám

6 földműves 1955. A nemzeti bizottságok fontos küldetése a tejbeszolgáltatásnál Nehéz- és könnyűipari nemzeti vál­lalatink fe'szabadulásunk óta hatal­mas méretű előrehaladást eredmé­nyeztek. Sikeres munkájuk megnyil­vánul az üzemgazdálkodás minden vonalán. A munkaterme'ékenység nö­velése, az önköltségek csökkentése, a szocialista munkaversenv széleskörű alkalmazása, mindezek a tényezők lehetővé tették, hogv iparunk ióva’ túlhaladta a háborúelőtti színvonalat és csakis ennek köszönhető, hogy pár­tunk és kormányunk megvalósíthatta a negyedik ár'eszál'ítást a közszük­ségleti ipari cikkeknél is. Nehéz- és könnvűipari nemzeti vállalataink dol­gozói eleget tettek hazafias köteles­ségüknek, melvek teljesítésével hoz­zájárultak dolgozó népünk életszín­vonalának emeléséhez. Sajnos, nem nyilatkozhatunk így mezőgazdaságunkról. Felszabadulá­sunk óta mezőgazdaságunk igen cse­kély mértékben járult hozzá ahhoz, hogy termelékenységében legalább megközelítse nehéz- és könnyűipa­runk színvonalát. Itt a magyarázata annak, miért nem valósulhatott meg minden élelmicikk árleszállítása. Ipari dolgozóink mindent elkövettek, hogy megkönnyítsék mezőgazdasági dolgo­zóink munkáját, hiszen szorgalmas munkájuk eredménye a sok-sok trak­tor, mezőgazdasági gép és egyéb fel­szerelés. Ágronómusaink és más me­zőgazdasági szakelőadóink fáradságot nem ismerve, hathatósan bekapcso­lódtak a falujáró népnevelő munkába Ezt a közös cél érdekében teszik. Vá­rosaink dolgozói jogosan elvárják a falu dolgozóitól, hogy Ok is járulja­nak hozzá a közélelmezés biztosítá­sának folytonosságához. Nemzeti bizottságainkra igen fontos feladat hárul. A beszolgáltatási terv­­törvénv és annak teljesítéséért ők fe­­'elősek. Városaink dolgozói nincsenek megelégedve a tejbeszolgáltatássál. A tejellátás terén még mindig fogyaté­kosságok mutatkoznak. A tejipari vál­lalatok, üzemek nem tudják a ter­melési tervet teljesíteni, mert a be­szolgáltatok nem tesznek eleget kö­telességüknek. A nemzeti bizottságok nem tekintik papi feladatuknak a tej­­beszolgáltatás ellenőrzését és számos esetben csak formális álláspontra he­lyezkednek. A községi tejszedö mun­káját nem kísérik figyelemmel, nem ellenőrzik a tejmintaszedést és annak fokozását. Nem végeznek meggyőző munkát a te j beszolgál tatokkal, a kap­csolat velük nagyon hézagos. Ott, ahol a nemzeti bizottságok szívügyüknek tekintik a beszolgáltatási terv telje­sítését, meglátszik annak kedvező eredménye. A kassai kerüjetben a popFádi járás halad élen a tejbeszol­gáltatás terén. Március 31-ig 112.7 százalékot ért el Jó járások közé so­rolhatjuk Gö'nicet és Királvhelmecet — 93 százalékra teljesítették a ter­vet. Utolsó helyen vannak a gálszé­­csi 33. a teiebesi 40, lőcsei 45. ig'ói 48 és a kassai iárások 56 százalék­kal. A kassai kerület átlagban a te.;­­beszolgáltatást március 31-ig 61.1 szá­zaikra teljesítette. Szükséges, hogy a nemzeti bizott­ságok összes szervei legfontosabb fel­adataik közé sorolják a tejbeszolgál­­tatási terv teljesítését. A tej közélel­mezésünkben az első helyet foglalja el. Mindennapi - élelmicikkünk és pó­tolhatatlan. Gyermekeink, kórházaink tejellátását egyedül földműveseink biztosíthatják. Rajtuk mú'ik, hogy át­hatja-e őket az őszinte hazafias ér­zelem és lelki'smeretük tudatában be­adják-e az előírt tejmennyiséget. A kassai kerület járásai többnyire lói termelő mezőgadasági járások (Kassa, Kirá'yhelmec, Szepsi, Rozsnyó, Gál­­szécs. Terebes, stb.), és megvan min­den előfeltétel arra, hogv ellássák ipari dolgozóink asztalait szükséges mennyiségű és jó minőségű tejjel. A nemzeti bizottságok tagjai járjanak elől jó példával és hassanak oda, hogy a tejbeszolgáltatás terén se legyenek hiányosságok, Andreas Sándor Törvényeik tiszteletb?ntartása minden polgárnak kötelessége Zádori József 6.55 hektáros zsamo­­hói gazda, többek között arról isme­retes, hogy beadási terveit nem tel­jesíti rendesen és amellett már több sertést engedély nélkül vágott le. „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik“ — így szól a közmondás, így történt ez Zádori Józseffel is. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek folyamán is hiányosan teljesítette ál­lam iránti kötelességét, már az 1951 —1952-es években foglalkozott enge­dély nélküli sertésvágással. Az elmúlt évben szintén nem adott Zádori József a közellátás részére 190 kilogramm terményt, 101 kilogramm sertéshúst, 558 darab tojást és 572 liter tejet. Természetesen így vágási engedélyt nem kaphatott. Zádori Jó­zsef azonban ennek ellenére is levá­gott ez év elején egy sertést, de olyan ügyesen, hogy néhány vérfolt kivételével nyomtalanul eltűnt. Zádori József megfeledkezett arról, hogy nemcsak jogai, hanem köteles­ségei is vannak. Nem gondolt at a, hogy ipari dolgozóink igyekezetéből származó nemes intézkedéseket ő is élvezi és ezért joggal elvárja a dol­gozó nép Zádori Józseftől is, hogy becsületesen teljesítse állam iránti kötelességét. Megfeledkezett Zádori József arról is, hogy pártunk és kormányunk se­gíti az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat, hogy azok földjeiket rendesen műveljék, egyre többet ter­meljenek, eleget tegyenek beadási kötelességüknek. Nem gondolt arra sem, hogy szocialista rendszerünkben maga a dolgozó nép hozza a törvé­nyeket, s ezek tiszteletbentartása minden polgárnak kötelessége. Azt gondolta Zádori, hogy a ható­ságot sikerül tovább félrevezetni és tovább folytathatja spekulációját. Ez azonban nem így sikerült. Volt egy 50 kilogrammos süldője, amelyet mint továbbtenyésztésre nem alkalmas apaállatot kivágatott. A sül­dő ebben megbetegedett — legalább is így állítja Zádori József — és hiába kényszervágás ellen — nit lehet ten­ni. így múlt ki engedély nélkül az 50 kilogrammos süldő és ennek a leple alatt egy 150 kilogrammos hízó is. Ez a recept nem vált be, mert másnap a közbiztonsági szervek és a felvásár-A pozsonyi kerületben lévő Pozsony­­püspöki szövetkezet tagjai befejezték a tavaszi szemesgabonák vetését és nyomban hozzáfogtak a burgonya ül­tetéséhez. A terv szerint ebben az évben 145 hektáron vetnek burgonyát négyzetes-fészkes módszerrel. Foko­zott figyelmet szentelnek a burgonya korai ültetésének, amelyet 15 hektá­ron termeinek. Már az elmúlt hét vé­gén megkezdték az előcsíráztatott burgonya ültetését és két nap alatt 9 hektár burgonyát ültettek el. A ko­rai burgonyát főképpen Pozsony város lakosságának élelmezésére szánják. * * * A stomfai gépállomás körzetéhez tartozó valamennyi brigádon még lási dolgozók hivatalosan lefoglalták a feketén vágott sertéseket. Az illetékes hatóságok, úgy döntöt­tek, hogy a sertéseket a közellátás részére bocsájtják. Zádori József és a háznépe, mint törvényt nem tisztelők ezt jogtalan intézkedésnek minősítet­ték és goromba szavakat használtak a hivatalos szervekkel szemben. Dolgozó népünk joggal elitéli az ilyen emberek törvényellenes cseleke­deteit, akik csak saját magukkal tö­rődnek, nem tartják tiszteletben tör­vényeinket. KULIK ezen a héten megkezdik a tengeri és burgonya négyzetes-fészkes ültetését. A burgonya ültetésére 8 gépcsoportot szerkesztettek és 462 hektár burgo­nya ültetését tervezik. A gépcsopor­tokat már kipróbálták és jól beváltak. A gépcsoportok napi teljesítménye 5—6 hektár, ami lehetővé teszi a traktorosok tervének jelentős túltel­jesítését. A tengeri ültetésére készült gép­csoportokat szintén kipróbálták és hasonlóképpen jól beváltak. A gépál­lomás és a szövetkezetek agronőmu­­sai meggyőződtek a gépi munka elő­nyéről és elhatározták, hogy 444 hek­táron ültetnek burgonyát négyzetes­fészkes módszerrel. Minden burgonyájukat négyzetes­­fészkesen ültetik Kotlós nélkül is keltethetünk csibéket Mit tegyek?... Elpusztult a tojásról a kotlós . *.. Ne törd a fejed kedves olvasó és ne fuss a szomszédba, vagy még tovább, a szomszéd faluba kölcsönkotlősért, mert fáradozá­sod sokszor hiábavaló és sokszor betegséget hozol be az udvarodba az idegen állattal. Egyszerű és biztos módja van az árván maradt, de egyébként életképes embriót tartalmazó to­jások kikeltésének, ha legalább 10—12 napig a kotlós már ült rajta és a kotlós elpusztulásakor azonnal biztosítjuk a szükséges hőmérsékletet... Hogyan ? ... A kotlós nélkül maradt tojá­sokat tegyük tolipárnába, úgy, mintha fészekbe raknánk. A pár­nát a tojásokkal együtt helyez­zük el egy megfelelő ládácskába, vagy kosárba, hogy legyen ami a párnát megfelelő fészek formá­jába kényszeríti. A párna széleit hajtsuk rá a tojásokra, úgy, hegy mindenütt jól takarjon. Esetleg valami ruhával le is takarhatjuk. (Ajánlatos elhelyezni „párna kot­lónkat" kályha körül az első napokban). A második napon el­lenőrizzük a hőmérsékletet. Ha túl melegek a tojások (esetleg közönséges hőmérőt lehet a to­jások közé tenni, mely 38.5-39 Celsius-fokig mehet fel), hagy­junk egy kis rést a levegőzésre, de a rést takarjuk be egy kis ruhadarabbal, hogy közvetlen ne érje a tojásokat a külső levegő. Naponta kétszer ellenőrizzük „kotlónkat", hogy jól végzi-e munkáját. Ellenőrízéskor forgas­suk át a tojásokat, amelyek alúl voltak kerüljelnek felülre és vi­szont. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kotlós testének izzadmá­­nyaival állandóan bizonyos ned­vességet biztosít a tojásoknak, melyre szükség van, hogy a to­jáshéj puhább legyen és ne le­gyen nagy a tojás táperejének vízelpárolgása. Naponta egyszer körülbelül 40 Celsius-fokos víz­zel enyhén locsoljuk le a tojáso­kat, mely pótolni fogja a kotlós izzadmányát. A kelés előtt 5 nap­pal vizsgáljuk át lámpánál a to­jásokat. Amelyekben az embrió elhalt, vegyük ki a fészekből, mert z hűti a többi tojást, mi­vel az embrió vérkeringése meg­szűnt, melegképződés nincsen. A kelési napon gondoskodjunk arról, hogy a kibújni készülő csibéknek legyen elég hely, te­hát a felpattant tojásokat rakjuk felülre és úgy, hogy a feltört résszé1 felfelé álljon, mert. ha a nyílás lefelé néz, a tojásban lévő folyékony anyagok elzárják a nyílást és a csibe levegő hiányá­ban megfullad. Ilyen eljárással lehet kacsát, libát, pulykát, csirkét stb. kel­tetni. A hőmérséklet fenntartása azon alapszik, hogy az élő em­briónak már saját testhőmérsék­lete van, amit neki az életfolya­mata biztosít. E probléma meg­oldásával évente sok-sok ezer csibét menthetünk meg, ami or­szágos viszonylatban jelentős ér­téket jelent. Ligeti Károly, mezőgazdasági műszaki iskolai tanár. Lelesz. Mhkovics István szorgalmas magángazda Pártunk és kormányunk minden in­tézkedést a dolgozó nép életszínvo­nalának emeléséhez vezet. Ezt bizo­nyítja a legutóbbi árleszállítás is. Azt azonban tudni kell minden dolgozó­nak, különösen földműveseinknek, ha azt akarjuk, hogy életünk napról­­napra jobb legyen, akkor földjeinken többet kell termelni, hogy egyre több élelmiszert tudjunk adni a piacra. Vannak földművesek, akik ezt meg­értették és igyekeznek beadási köte­lességüknek eleget tenni. Ilyen pél­dául Miskovics István, vágsellyei kis­­paraszt, aki a 3 hektár és 20 ár földje után az 1955-ös évre kötelező beadását, mind sertés-, mind marha­húsból egész évre teljesítette. Miskovics gazda a többtermelésre törekszik. Földjeit jól műveli és így jut tervenfelüli beadásra is. Az utób­bi időben 265 kilogramm sertéshúst és 230 kilogramm marhahúst adott szabad piacra. Ugyancsak tojásból már félévre teljesítette kötelező be­adását. Példás gazdákként lehet megemlí­teni ugyanebben a községben Hucsko Miklóst. Pavló Andrást és még több kis- és középparasztot, akik szintén példásan teljesítik beadásukat. Sajnos azonban vannak még olyan gazdálkodóink Is, mint Lencsés Lu­kács 10 hektáros, Lencsés Kálmán 6 hektáros és Rábek Tibor 8 hektáros mocsonokkirályl gazdálkodók, akik az első negyedévi kötelező beadásuknak c-ak nagyon csekély mennyiségben tettek eleget. Az utóbbi felsorolt gazdák vegye­nek példát az előbbi szorgalmas föld­művesektől és tartsák elsőrendű ‘ela­­datuknak, beadási kötelességük telje­sítését. Polgár József Valent János példás levélhordó Valent János már 25 éve levél­hordó. Munkáját becsületesen vég­zi. A körzetébe tartozó községek Illési, Leszenye és Haraszti lakói tisztelik Valent elvtársat jó mun­kájáért. Pontosan kézbesíti a na*­­pi sajtót, mert tudja, hogy fotó­­műveseink munka után szeretnek olvasni, tanulni, művelődni. — Körzetemben több mint 200 napilapot és folyóiratot kézbesí­tek. Az újságok így oszlanak meg: 80 darab Üj Szó, 24 Pravda, 24 Pionérok lapja és még sok más heti és havi újság — mondja ba­rátságosan. Arra a kérdésünkre, hogy a Sza­bad Földművest mint mezőgazda­sági sajtót sokan olvassák-e, így válaszol: Bizony abból kevés jár, szinte röstellem is, mindössze 10 példány. Pedig jő újság, mindennel foglal­kozik. Sok értékes szak- és idő­szerű kérdés van benne. Azok, a kis- és középföldművesek, akik olvassák, igen szeretik; sokat ta­nulnak belőle. Közben egy pillanatra megszakí­totta beszédét, kicsit tűnődött, az­tán folytatta: — Kötelességem, hogy a sajtót terjesszem. Amikor a dolgozók között járok, elbeszégetek velük és igyekszem megértetni a sajtó sze­repét és jelentőségét a mezőgaz­daság fejlesztésében. így október­től 25 új előfizetőt szereztem kü­lönböző sajtóra. Valent postás „bácsi" már be­töltötte 55-ik évét. Beszédében fel­eleveníti a múlt köztársaságot, mikor csak 4 újság járt a faluba. Ujjain számlálgatja, hogy ezek kik voltak: • — A jegyző úr, Dajcs kereske­dő, meg Sümeg uraság. Kinek ju­tott volna erre pénze akkor, — mondja János bácsi, — Ma már rádiókészülékek is vannak a falu­ban. Szlo vák - Gy a rmat.on minden házban, ahol villany van, ott rádió is van. Ez mindennél szebben be­szél. Ez bizonyítja életszínvona­lunk állandó emelkedését. És itt újból csak a múltra kell vissza­térnem, amikor Kondor, Sümeg, Glüek, birtokain izzadt és fáradt a nép, akkor keresetükből, hogy is jutott volna újságra, rádióra, még kenyérre is kevés volt ez a kere­set! Ma már ez másképpen van. Népidemokratikus rendszerünk biz­tosítja mindenkinek a megélhetést. Havonta 250 öregségi, rokkant és egyéb járulékot kézbesítek. Óriási egy szám ez! Egy kis szünet után ravaszkás mosollyal még ezeket mondotta: — Szeretnek engem ám a tó*3 riyok is, pedig már ősz a hajam. Én hordom számukra a leveleket kedvesüktől. Nagyon sok ember­nek tudok örömet szerezni, de ne­kem is örömet szerez a munkám, mert szeretem és szívesen csiná­lom. Redős Pól A mlynicei szövetkezel versenyfelhívása; A burgonya négyzetes-fészkes ültetésével a magas hozamokért (Folytatás az 1. Oldalról) hektárból, 60 hektáron négyzetes­fészkesen ültetjük el a burgonyát. Ezen a területen 250 mázsás átlagter­mést érünk el hektáronként, a többi területen pedig 150 mázsát. Az évi termelési tervünkben 138 mázsás bur­gonya hektárhozam szerepel, melyet 7460 mázsával túlteljesítünk. A kötelezettségvállalások alapján kitermelt burgonya értéke meghaladja a 400 ezer koronát. Szövetkezetünk taggyűlése jóváhagyta, a terven í lül kitermelt mennyiség 25 százalékának kifizetését a termelőnek, mint pótju­talmat. Ez több mint 100 ezer koro­nát jelent a tagságnak. A terven fe­lül kitermelt burgonya egy része jól kiegészíti a téli takarmánykészletün­ket és lehetővé teszi az állatok hasz­nosságának emelését. Ez azt bizonyít­ja leginkább, hogy 480 mázsa sertés­húst és 303 ezer liter tejet tervezünk beadni terven felül, ami nagyban elő­segíti szövetkezetünk további megszi­lárdítását. Tudatában vagyunk annak, hogy vállalásunk teljesítése érdekében be kell tartanunk az összes agrotechni­kai intézkedéseket. Azért tehát úgy szervezzük meg a munkát a csopor­tokban hogy azok teljesen kihasznál­hassanak minden erőforrást. Legfőbb gondunkat a következő tényezőkre fordítjuk: 1. Annyi tápanyagot biztosítunk a talajnak, amely a mi talajviszonyaink­nak teljes egészében megfelel. 2. Alapos ápolással es rendszeres porhanyítással megakadályozzuk a qyomok terjedését. 3 A lehető legnagyobb mértékben j alkalmazzuk a gépi munkát és ezzel ■sökkentjük az önköltséget. Az egész burgonyával beültetett te­rületre 300 mázsa jő minőségű istál­lótrágyát szórunk hektáronként. Ed­digi tapasztalataink alapján 300 Ki­logramm kálisót, 150 kilogramm szu­perfoszfátot és 100 kilogramm ammo­­niumszulfátot szórunk minden hek­tárra. Az alaposan előkészített talajba a legjobb fajtájú gumókat — Borja és Krasava — ültetjük. A vetőgumót saját termésünkből biztosítottuk. Az összes növényápolási munkálatok el­végzésének legfőbb biztosítéka a pop­­rádi gépállomással kötött szerződés. Felhívásunkhoz a helyi traktoros­­bugád is csatlakozik. Minden trakto­ros igyekszik betartani a szerződés egyes pontjait. A gyom elterjedését 2—3-szori boronálással, sarabolással és kétszeri töltéssel akadályozzuk meg. A növényzet fejlődési időszaká­ban levéltrágyázást végzünk, mégpe­dig trágyalével és 50 kg ammonium­­szulfáttal hektáronként. Nagy gondot fordítunk a rovarod elleni védekezés­re és szükség esetén vegyi védősze­reket alkalmazunk. A szövetkezet vezetősége támogat­ja és havonként egyszer taggyűlésen értékeli a munkaverseny eredményét. Állandó ellenőrzéssel biztosítja a vál­lalások teljesítését. Az összüzemi kö­telezettségvállalás teljesítéséhez se­gédkezet nyújt a helyi pártszervezet is. A munkálatokba a HNB, a nőbi­zottság és az ifjúsági szervezet is be­kapcsolódik. Versenyre hívjuk tehát Szlovákia valamennyi szövetkezetének és állami b-tokának dolgozóit: kövessétek pél­dánkat! Kapcsolódjatok be e hazafias mo '."lomba és egyesük erővel növel­­j iük S’bvŕkiáb'n- a burgonya hektár­hozamát! J. Jakubcsák. az EFSz elnöke, Jancsók, a DO-KSS elnöke, Bartko, a HNB elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents