Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-27 / 9. szám

1955. február 27. Földműves 3 Tapasztalatcsere: E!lenörizzük a trágya hőmérsékletét! A szakszerű trágyakezelésnél többek között igen fontos, a trágya hőmér­sékletének rendszeres ellenőrzése. Kü­lönösen elkerülhetetlen ez az elsf! 6-8 nap alatt Kedvező hőmérséklet az. ha az el­ső 3-4 nap alatt 50-60 fokot eléri, s körülbelül két hétig tartja. Három hónap elteltével ez a hőmérséklet 40 C fokra süllyed Unnék előfeltétele az, hogy az is­tállóból kikerülő trágyát gyorsan ren­dezzük el a trágyatelepen, hogy mi­nél kevésbé hűljön le. Nem helyes, ha bö almozás esetén a trágyatelepet friss trágyával terhel­jük. Ez esetben meg kell várnunk amíg az előző napi trágya meglel • Itten felmelegedik. Ezt megállapíthat­juk, a trágva felületének gőzölgésé­ből. Ha az előző napi trágyánál a fel­­melegedés nem következett be, zt elősegíthetjük lotrágya hozzákeverésé­vel Hogv a hőmérsékletet megállapít­hassuk. az esetben, ha hőmérő nem is állna rendelkezésünkre — elég, ha egv vasvillát körülbelül 10 percre a trágyába szúrunk. Ha a melegség a kihúzás után éppen csak tűrhető, akkor a trágya hőmérséklete 70 fok alatt van. Ha azonban erősebb fáj­dalmat erezünk, akkor a túlmdege­­dés folyamatban van, s csak erős tip- ■ rálássál és locsolással segíthetünk Elöljáróban e rövid cikke! kívánok hozzájárulni a Szabad Földműves ta­pasztalatcseréjéhez. Л január 30-1 számban nagyon helyesen jegyezte meg a cikkíró, hogy igen nagy kár volna, ha az értékes tapasztalatokat nem tennénk közkinecsé. KMOSKO LÁSZLÓ kerületi talajszakértő. Bratislava. Talajelőkészítés tavaszi kalászosok alá Dél-Szlovákiában Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Dél-Szlovákiában idejében elvégezték az őszi szántást, ami annyit jelent hogy megteremtettük az idei jó ter­més egyik kedvező feltételét. E fel­tételek annál biztatóbbak, mivel a téli csapadék ez évben előnyösebb volt a tavalyinál Novemberben 79.5. decemberben 135 januárban pedig 21 tniliméter volt a csapadék. Feltételezzük, hogy már minden EFSz-ben és»allami gazdaságban ki­dolgoztak a tavaszi mu ka latok ter­vét. A tervet azonban minden egyes gépre növénytermelő csoportra fel kell bontani. Ezenkívül szükséges, hogy a tervet egyre pontosabbá te­gyük és az adott viszonyokhoz, té­nyékhez alkalmazzuk. A föld felszikkadása után .következő első munka a simítózás, melyet akkor hajtunk végre, amikor azt a talaj állapota megengedi. Ha ezt elsietnénk, sok kart okoznánk. Л simítózást mindig az őszi barázdára ferdén végezzük Emellett a rögökéi és barázdákat el kell távolitanunk, mert a tavaszi munka során kárt okoznának a gépekben A simítózás célja nemcsak a talaj egyengetése, hanem ezzel visszatartjuk a pótolha­tatlan talajnedvességet Általában irá­nyítsuk a tavaszi munkát ügy. hogy a lehető legtöbb téli talajnedvességei megőrizhessük a növények részére. A fogatokkal már akkor is végezhetjük a simítózást, amikor az még traktor­ral nem lehetséges. így két-három hetes idő-előnyt szerezhetünk. A simítózás további jelentős felada­ta abban áll, hogy csírázásra kény­szeríti a gyommagvakat. A gyommag­vak kicsírázásához lényegesen keve­sebb hőre van szükségük, mint a kul-I túrnövényeknek. A kicsírázott gyomot rákövetkező munkák során irtjuk ki A simítózáshoz minden fogatot fel- 1 használunk és rövid ebédidő megsza­kításával egész nap dolgozunk Tekin­tetbe vesszük mind a reggeli, mind az esti talajnedvességet. Legszeren­­] esésebb eset, ha az egész határt há­rom-négy napon belül tudjuk kisimí­tani. Ugyanis, csak ily módon sikerül a téli talajnedvességet a lehető leg­nagyobb mennyiségben visszatartani. Azután a vetésforgó terve szerint hozzálátunk a műtrágya szétszórásá­hoz. Ezt a munkát a talajelemzés alapjan végezzük. Dél-Szlovákiában a talajnak javarészt alkalikus reakciója van és ezért savanyú reakciójú mű­trágyát használunk, mint amilyen a kénsavas ammonium és a szuperfosz­­íat. Nem használunk ellenben mész­­nitrogént és Thomas-salakot. A ve­tésforgó szerint szétszórjuk a műtrá­gyát. Sohasem szórjuk rögös felületű talajra, mert a boronálas betemetné a műtrágyát a vermekbe és a baráz­dákba. így a műtrágya egyenletes el­osztásáról még csak szó sem lehetne. Gépállomásainknak ez évben elegendő mennyiségű és teljesítőképességű mü­­trágyaszórója van és ha kénytelenek vagyunk kézzel szórni a műtrágyát, ügy szenteljünk e munkának fokozott figyelmet. A műtrágyának közvetlen a kocsiról vaslapáttal *örténo szétszó­rását büntetni kellene! A kézierővel tórténó szétszóráshoz az ismert edé­nyeket és egyforma lapátkákat hasz­náljuk, amelyekkel a műtrágyát egyenletesen szórjuk szét. A műtrá­gyát az ismert táblázatok szerint kell kevernünk, amiáltal sok időt megta­karítunk. A könnyebb talajokon elegendők a gabonák alá a nehéz horonák, esetleg kétszer boronálunk. A megkeménye­dett, avagy megüllepedett talajon kultivátort, illetve tárcsát használunk. Sohase készítsük elő a talajt túlkorán A tavaszi nap és a szél ugyanis rövid idő alatt kiszárítja a téli nedvességet ts így a vetőmag száraz talajba ke­rül A vetésnél használjunk gépcsopor­tokat. A lehetőség szerint mindig jó­­minoségü vetőmagot vessünk, ami biztosítékot nyújt úgy a csírázásra, mint a fajtabéli tisztaságra. Feltétlen szükséges a sajáttermésü vetőmag csírázóképességének meghatározása, főleg a kukoricánál. A vetésre fokozott figyelmet for­dítsunk. Gyakran tapasztalunk a ki­kelő gabonánál nagy fogyatékosságo­kat, hibákat, amelyeket a magas ke­resetre vadászó traktorosok okoznak. A vetőgép útjának gyorsasága ne ha­ladja túl az óránkénti hat kilométert A vetés mélységét a mag nagysága szabja meg. Borsónál és kukoricánál 5 cm mélységben vetünk, a gaboná­nál sekélyesebben. Hozzávetőleg 2 cm mélyen. A legsekélyebb mélységű ve­tés a máknál, lóherénél, hagymánál, sárgarépánál jön tekintetbe. Á vetés után könnyű boronákat alkalmazzunk. A kis magokat még hengerezni kell, de a földet nem hagyjuk azután ugyanabban az állapotban, hanem min­dig utólag könnyű boronával megyünk át rajta. A mesgyék és fák körül ne feled­kezzünk meg a kiszántásról, mert ezek a helyek a gyomok burjánzóhe­lyei. Massier Gyula, a szentkirály - fai Kísérleti és Növényneme­­sítö állomás dolgozója. * ★ к Kifizetődik a négyzetes­fészkes burgonyaüiietés Szövetkezeti földjeinken négyzetes­fészkes módszerrel 5 hektáron ültet­tünk burgonyát. A talajt mindjárt az aratás után kezdtük tarlóhántással előkészíteni. Aztán hengereltünk és boronáltunk, hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Augusztus 26. körül az istállótrá­gyát 16 centiméter mélyre beszántot­tuk. A szántás után újból hengerel­tünk. November elején 28 centiméte­res mélyszántást alkalmaztunk. Ta­vasszal, amint a fagyok enyhültek és a talaj megszikkadt, simítóztunk és boronáltunk. Április 8.-án kultivátoroztunk. majd újból boronáltunk éš hengereltünk. Csak e munkák elvégzése után lát­tunk neki a fészkek megjelöléséhez, árprilis 10-én pedig a burgonyaülte­téshez. Minden fészekbe 5 deka szem­­cséstrágyát tettünk. A talajt az ülte­tés után lehengereltük és valamivel később megboronáltuk. A burgonya kicsírázása után legelőször 5 centimé­ter mélyen saraboltunk, tizennégy nap múlva pedig másodszor. Mind­ezen munkák végeztével a fészkeket keresztben és hosszában ekével fet­­töltötiük. Hála ezen agrotechnikai módszernek 207 méterrnázsa átlagter­mést értünk el hektáronként, műtrágyát is szértszórtunk. Tíz hektáron, melyen régi módun vetettük el a burgonyát, bár ugyan­olyan a talaj, hektáronként csak 170 métermázsát sikerült termelnünk, Pe­dig ezt d talajt is istállótrágyáztuk, és minden hektárra egy méterrnázsa Ezeknek a tapasztalatoknak a nyo­mán 1955-ben a négyzetes-fészkes burgonyaültetésnél legalább 250 má­zsás termést akarunk elérni. ERDŐS BÉLA, a királi/karcsai EFSz dolgozója. Négyszáztizenöt mázsás hektárhozam cukorrépából SZÖVETKEZETÜNKBEN négy év ó­­ta termelünk cukorrépát, mind na­gyobb eredménnyel. Éppen ezért, mint a szövetkezet agronómusa, kö­telességemnek tartom a cukorrépa­­termelés terén szerzett értékes ta­pasztalatokat a SZABAD FÖLDMŰVES tapasztalatcsere-rovatán keresztül közreadni: Mi a cukorrépát olyan földbe vet­jük, ahol őszi kalászosokat termel­tünk. Aratás után azonnal tarlót buk­tatunk, hogy a talajnedvesség elpá­rolgását megakadályozzuk. Ezzel a gyommagvakat is kikelésre serkent­jük ... hogy . azután a kővetkező szántásnál elpusztíthassuk. Cséplés után hektáronként 400 mázsa jó é­­rett istállótrágyát hordunk ki a föld­re, amit 18 centiméter mélyen kö­zépszántással a talajba juttatunk. A talajt azután november elejéig pi­hentetjük, majd DT-54-es lánctalpas traktorral, előhántós eke használatá­val mélyszántást végzünk 30—32 cm mélységben. Csak ezzel a géppel tu­dunk kellő mély szántást adni a cu­korrépa alá. így a téli csapadékot elég mélyen juttatjuk a talajba ... TAVASSZAL, — amint a talaj fe­lülete megengedi — azonnal simító­­zunk, mindig a barázdákra ferde irányzatban. így a barázdákat behú­­zassuk, s a talajt ezzel egyenletessé, simává tesszük és a talajnedvesség elpárolgását csökkentjük. Simítózás után műtrágyázunk. Hektáronként 2 mázsa szuperfoszfátot, 2 mázsa ká­­lisót és 2 mázsa kénsavas ammóniá­­kot adunk. Műtrágyázás után 10—15 centiméter mélységig kultivátorozunk, azután fogasolunk, hengerelünk any­­nyiszor, ahányszor a talaj azt meg­kívánja. Tapasztalatból tudjuk, hogy a cukorrépa a porhanyós felületű, tömött, kövér földet szereti. Ha már a talajt kellőképpen előkészítettük, utána mindig lófogatokkal végezzük a vetést. Így biztosítjuk a sorok egye­nességét, amely a gépi illetve fogatos növényápolásnál igen fontos. A sor­távolságot 42 centiméterre h^yjuk. Hektáronként 22—25 kiló magot ve­tünk 2—3 centi mélységig. Vetés u­­tán könnyű fogassal járassuk meg a talajt, majd lehengereljük. A henge­­rezéssel elősegítjük a talajnedvesség felfelé törekvését, ami a vetőmag ki­kelését meggyorsítja ... Amikor a répa-sorok már vékonyan látszanak, kézi vagy fogatos sarabo­­lást végzünk. Ezzel a talaj kérgét megtörjük — levegőt juttatunk a ta­lajba — s ugyanakkor a már kikelt gyomokat is elpusztítjuk ... Mikor a cukorrépának már 2—3 levele van, 20—22 centi növény távolságra egye­lünk. Ezt a munkát a lehető leggyor­sabb ütemben végezzük, mert tapasz­talat azt mutatja, hogy a répa el­hanyagolt egyelése nagymértékben csökkenti a hektárhozamot. Egyelés után fejtrágyázást alkalmazunk. Hek­táronként 1 mázsa osztravai sót a­­dunk, amit géppel végzünk. AZ EJGYEĹÉS UTÁN három hétre kézi kapával végezzük a növényápo­lást. Amikor a répa már eléggé meg­erősödik, lófogatokkal sarabolunk Annyiszor, ahányszor azt a cukorrépa megkívánja. A gyomirtásról még ara­tás, cséplés idején sem feledkezünk meg. Betakarításkor a répát traktorral szántjuk ki a talajból, mivel még cu­­korrépaszedö kombájn nem áll rendel­kezésünkre. Ami a cukorrépa növényápolási munkáját illeti: egyénekre szétosztot­tuk a növénytermelő csoportokon be­lül. De nemcsak kiosztottuk, hanem a munkát ellenőriztük is. Bevezettük a pótjutalmazást. Alkalmaztuk a hazai és szovjet tapasztalatokat. így olyan magas hektárhozamot — 43.5 mázsát — értünk el, amit nálunk a múltban egy kapitalista uradalom sem tudott felmutatni. Ezzel a magas hektárho­zammal a komáromi járásban II.-ik, szlovákiai méretbea pedig VI.-ik he­lyet értük el a cukorrépatermelésben. Terven felül 104 vagon cukorrépát beadtunk. Az idén szintén 41 hektáron terme­lünk cukorrépát a proszeniceí moz­galom alapján. Fél hektáron — szov­jet módszer alapján — jarovizált ve­tőmagot teszünk a földbe. Cita Lajos, a nagykeszi EESz agronómusa A ti’ágyaszórógep elősegíti a trágya egyenletes és gyois szétszórását Jó agrotechnika - gazdag máktermés A diószegi Kutató és Növényneme­­sítö Intézet már hosszabb idő ótd foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan kell megvédeni a mákot a mákormá­nyos (Ceutorrhynchus macula alba) kartétele elöl? Voltak ajánlatok, hogy a mákot erosszagú növénnyel kell kö­rülvenni (koriander, kender), vagy csalogató mákvetést alkalmazni. De sem az egyik, sem a másik nem vált be a következő oknál fogva: 1. vagy keskeny savót vetettek és a bogár _előbb, utóbb átvergődött. 2. A csalogató vetés pedig ugyancsak összegyűjtötte a mákormanyos boga­rakat es lehetőséget adott egy töme­gesebb szaporodásnak és vándorlás­nak. A kontakt szerek (DDT, HCH) forgalomba hozatala szintén lehetősé­get nyújtott e invázió megfékezésére, de bizony még ma is óriási károkat 'okoznak a helytelen alkalmazásával. Sokszor halljuk, hogy a virágzás ide­jén porozzák a makot. Ez pedig na­gyon veszélyes a méhekre es ez ellen mindenkor tiltakozni Kell! Alapos tanulmanyozas és kísérlet után végre 1953-ban sikerült e kér­dést megoldani és a veszélyt meg­­akadaiyozní. 1954. evben már nem csak a kísérletező és növénynemesíto állomás mákkisérlete, hanem gyakor­latban az állami gazdasagok makterü­­letei is ezzel a módszerrel voltak el­vetve. Sajnos, azonban nem minde­nütt alkalmazták helyesei! e mód­szert. Egyedüliek voltak, akik megér­tettek ennek jelentőseget és súlyt fektettek helyes alkalmazására: a tpr­­nóci állami gazdaság igazgatóságához tartozó deáki és gorozdai dolgozók Munkájuk eredménye nem maradi cl. Akkor, amikor a magántermelők úgy a tiszta, mint a cukor-, vagy takar­mányrépával kevert mákvetéseik mind fertőzöttek voltak a mákormányostól a 12—15 méter széles kendersávval körülvetett 5 ha mákterületük kitűnt tisztaságával. Az eredmény a kendersávok és a porzasok helyes elosztásának és al­kalmazásának volt köszönhető. Lényeg az! 1. A makvetésünket az előző évi mákterület helyétől távolabbra tegyük. 2. A 15—20 méter széles kender­­sávot a mákkal egyidőben elvessük. 3. A porzást már akkor megkezd­jük, amikor a kender araszos és 2—3 hetenként megismételjük. 4. A virágzásig legalább kétszer a növényzetet is megporozzuk. Újból hangsúlyozom, hogy virágzási idő alatt a mákot porozni nem szabad csak a kendert. Ha esetleg mégis szükséges volna kivételesen, csak a délutáni órákban porozzuk, amikor a méhek nem gyűjtenek a mákról és a koránnyílt sziromlevelek lehullanak. Ha nem tudunk elegendő HCH port biztosítani, keverhetjük DDT porral is. A kendert is helyettesíthetjük kí­sérletképpen lennel, csak a lenből szélesebb sávot vetünk és tökélete­sebb porzást alkalmazunk, hiszen a lent úgyis porozzuk a földibolha el­len. A kendervetés azért előnyösebb, mert jobban árnyékolja a kontakt szereket és így ezeknek hatása több napon keresztül fékezi až áttörni akaró mákbogarat. Szeretném továbbá megemlíteni a mák jarovizálását is. A tavasziak já­­rovizálása a gyakorlatban eléggé is­meretesek. A tavaszi búza, árpa, zab és köles jarovizálásaval kapcsolatos tapasztalatokat Liszenko szovjet tudós foglalta össze kisebb tanulmányban, amely cseh, szlovák és magyar fordí­tásban is megjelent az Állami Mező­gazdasági Könyvkiadónál. A mák jarovizálása azonban isme­retlen volt. E munkák tanulmányozá­sa után a diószegi kísérletező és nö­­vénynemesítö állomáson dolgoztuk ki 1951. decemberében. 1952-ben egyes fajtáknál alkalmaztuk megfigyeléskép­pen és láttuk, hogy a kelésnél hat nappal, virágzásnál négy nappal és az érésnél hat nappal korább volt, mint a nem jarovizált. 1953-ban már ösz­­szehasonlító kísérletben vetettük és az előző évi megfigyeléseknek megfe­lelően a vegetáció alatt öt nappal ko­rábbi volt az ellenőrző parcelláktól s ami a termést illeti, 30 százalékkal nagyobb volt, mint a jarovizálatlan. Bachratý Bela

Next

/
Thumbnails
Contents