Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-27 / 9. szám
1955. február 27. Földműves 3 Tapasztalatcsere: E!lenörizzük a trágya hőmérsékletét! A szakszerű trágyakezelésnél többek között igen fontos, a trágya hőmérsékletének rendszeres ellenőrzése. Különösen elkerülhetetlen ez az elsf! 6-8 nap alatt Kedvező hőmérséklet az. ha az első 3-4 nap alatt 50-60 fokot eléri, s körülbelül két hétig tartja. Három hónap elteltével ez a hőmérséklet 40 C fokra süllyed Unnék előfeltétele az, hogy az istállóból kikerülő trágyát gyorsan rendezzük el a trágyatelepen, hogy minél kevésbé hűljön le. Nem helyes, ha bö almozás esetén a trágyatelepet friss trágyával terheljük. Ez esetben meg kell várnunk amíg az előző napi trágya meglel • Itten felmelegedik. Ezt megállapíthatjuk, a trágva felületének gőzölgéséből. Ha az előző napi trágyánál a felmelegedés nem következett be, zt elősegíthetjük lotrágya hozzákeverésével Hogv a hőmérsékletet megállapíthassuk. az esetben, ha hőmérő nem is állna rendelkezésünkre — elég, ha egv vasvillát körülbelül 10 percre a trágyába szúrunk. Ha a melegség a kihúzás után éppen csak tűrhető, akkor a trágya hőmérséklete 70 fok alatt van. Ha azonban erősebb fájdalmat erezünk, akkor a túlmdegedés folyamatban van, s csak erős tip- ■ rálássál és locsolással segíthetünk Elöljáróban e rövid cikke! kívánok hozzájárulni a Szabad Földműves tapasztalatcseréjéhez. Л január 30-1 számban nagyon helyesen jegyezte meg a cikkíró, hogy igen nagy kár volna, ha az értékes tapasztalatokat nem tennénk közkinecsé. KMOSKO LÁSZLÓ kerületi talajszakértő. Bratislava. Talajelőkészítés tavaszi kalászosok alá Dél-Szlovákiában Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Dél-Szlovákiában idejében elvégezték az őszi szántást, ami annyit jelent hogy megteremtettük az idei jó termés egyik kedvező feltételét. E feltételek annál biztatóbbak, mivel a téli csapadék ez évben előnyösebb volt a tavalyinál Novemberben 79.5. decemberben 135 januárban pedig 21 tniliméter volt a csapadék. Feltételezzük, hogy már minden EFSz-ben és»allami gazdaságban kidolgoztak a tavaszi mu ka latok tervét. A tervet azonban minden egyes gépre növénytermelő csoportra fel kell bontani. Ezenkívül szükséges, hogy a tervet egyre pontosabbá tegyük és az adott viszonyokhoz, tényékhez alkalmazzuk. A föld felszikkadása után .következő első munka a simítózás, melyet akkor hajtunk végre, amikor azt a talaj állapota megengedi. Ha ezt elsietnénk, sok kart okoznánk. Л simítózást mindig az őszi barázdára ferdén végezzük Emellett a rögökéi és barázdákat el kell távolitanunk, mert a tavaszi munka során kárt okoznának a gépekben A simítózás célja nemcsak a talaj egyengetése, hanem ezzel visszatartjuk a pótolhatatlan talajnedvességet Általában irányítsuk a tavaszi munkát ügy. hogy a lehető legtöbb téli talajnedvességei megőrizhessük a növények részére. A fogatokkal már akkor is végezhetjük a simítózást, amikor az még traktorral nem lehetséges. így két-három hetes idő-előnyt szerezhetünk. A simítózás további jelentős feladata abban áll, hogy csírázásra kényszeríti a gyommagvakat. A gyommagvak kicsírázásához lényegesen kevesebb hőre van szükségük, mint a kul-I túrnövényeknek. A kicsírázott gyomot rákövetkező munkák során irtjuk ki A simítózáshoz minden fogatot fel- 1 használunk és rövid ebédidő megszakításával egész nap dolgozunk Tekintetbe vesszük mind a reggeli, mind az esti talajnedvességet. Legszeren] esésebb eset, ha az egész határt három-négy napon belül tudjuk kisimítani. Ugyanis, csak ily módon sikerül a téli talajnedvességet a lehető legnagyobb mennyiségben visszatartani. Azután a vetésforgó terve szerint hozzálátunk a műtrágya szétszórásához. Ezt a munkát a talajelemzés alapjan végezzük. Dél-Szlovákiában a talajnak javarészt alkalikus reakciója van és ezért savanyú reakciójú műtrágyát használunk, mint amilyen a kénsavas ammonium és a szuperfoszíat. Nem használunk ellenben mésznitrogént és Thomas-salakot. A vetésforgó szerint szétszórjuk a műtrágyát. Sohasem szórjuk rögös felületű talajra, mert a boronálas betemetné a műtrágyát a vermekbe és a barázdákba. így a műtrágya egyenletes elosztásáról még csak szó sem lehetne. Gépállomásainknak ez évben elegendő mennyiségű és teljesítőképességű mütrágyaszórója van és ha kénytelenek vagyunk kézzel szórni a műtrágyát, ügy szenteljünk e munkának fokozott figyelmet. A műtrágyának közvetlen a kocsiról vaslapáttal *örténo szétszórását büntetni kellene! A kézierővel tórténó szétszóráshoz az ismert edényeket és egyforma lapátkákat használjuk, amelyekkel a műtrágyát egyenletesen szórjuk szét. A műtrágyát az ismert táblázatok szerint kell kevernünk, amiáltal sok időt megtakarítunk. A könnyebb talajokon elegendők a gabonák alá a nehéz horonák, esetleg kétszer boronálunk. A megkeményedett, avagy megüllepedett talajon kultivátort, illetve tárcsát használunk. Sohase készítsük elő a talajt túlkorán A tavaszi nap és a szél ugyanis rövid idő alatt kiszárítja a téli nedvességet ts így a vetőmag száraz talajba kerül A vetésnél használjunk gépcsoportokat. A lehetőség szerint mindig jóminoségü vetőmagot vessünk, ami biztosítékot nyújt úgy a csírázásra, mint a fajtabéli tisztaságra. Feltétlen szükséges a sajáttermésü vetőmag csírázóképességének meghatározása, főleg a kukoricánál. A vetésre fokozott figyelmet fordítsunk. Gyakran tapasztalunk a kikelő gabonánál nagy fogyatékosságokat, hibákat, amelyeket a magas keresetre vadászó traktorosok okoznak. A vetőgép útjának gyorsasága ne haladja túl az óránkénti hat kilométert A vetés mélységét a mag nagysága szabja meg. Borsónál és kukoricánál 5 cm mélységben vetünk, a gabonánál sekélyesebben. Hozzávetőleg 2 cm mélyen. A legsekélyebb mélységű vetés a máknál, lóherénél, hagymánál, sárgarépánál jön tekintetbe. Á vetés után könnyű boronákat alkalmazzunk. A kis magokat még hengerezni kell, de a földet nem hagyjuk azután ugyanabban az állapotban, hanem mindig utólag könnyű boronával megyünk át rajta. A mesgyék és fák körül ne feledkezzünk meg a kiszántásról, mert ezek a helyek a gyomok burjánzóhelyei. Massier Gyula, a szentkirály - fai Kísérleti és Növénynemesítö állomás dolgozója. * ★ к Kifizetődik a négyzetesfészkes burgonyaüiietés Szövetkezeti földjeinken négyzetesfészkes módszerrel 5 hektáron ültettünk burgonyát. A talajt mindjárt az aratás után kezdtük tarlóhántással előkészíteni. Aztán hengereltünk és boronáltunk, hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Augusztus 26. körül az istállótrágyát 16 centiméter mélyre beszántottuk. A szántás után újból hengereltünk. November elején 28 centiméteres mélyszántást alkalmaztunk. Tavasszal, amint a fagyok enyhültek és a talaj megszikkadt, simítóztunk és boronáltunk. Április 8.-án kultivátoroztunk. majd újból boronáltunk éš hengereltünk. Csak e munkák elvégzése után láttunk neki a fészkek megjelöléséhez, árprilis 10-én pedig a burgonyaültetéshez. Minden fészekbe 5 deka szemcséstrágyát tettünk. A talajt az ültetés után lehengereltük és valamivel később megboronáltuk. A burgonya kicsírázása után legelőször 5 centiméter mélyen saraboltunk, tizennégy nap múlva pedig másodszor. Mindezen munkák végeztével a fészkeket keresztben és hosszában ekével fettöltötiük. Hála ezen agrotechnikai módszernek 207 méterrnázsa átlagtermést értünk el hektáronként, műtrágyát is szértszórtunk. Tíz hektáron, melyen régi módun vetettük el a burgonyát, bár ugyanolyan a talaj, hektáronként csak 170 métermázsát sikerült termelnünk, Pedig ezt d talajt is istállótrágyáztuk, és minden hektárra egy méterrnázsa Ezeknek a tapasztalatoknak a nyomán 1955-ben a négyzetes-fészkes burgonyaültetésnél legalább 250 mázsás termést akarunk elérni. ERDŐS BÉLA, a királi/karcsai EFSz dolgozója. Négyszáztizenöt mázsás hektárhozam cukorrépából SZÖVETKEZETÜNKBEN négy év óta termelünk cukorrépát, mind nagyobb eredménnyel. Éppen ezért, mint a szövetkezet agronómusa, kötelességemnek tartom a cukorrépatermelés terén szerzett értékes tapasztalatokat a SZABAD FÖLDMŰVES tapasztalatcsere-rovatán keresztül közreadni: Mi a cukorrépát olyan földbe vetjük, ahol őszi kalászosokat termeltünk. Aratás után azonnal tarlót buktatunk, hogy a talajnedvesség elpárolgását megakadályozzuk. Ezzel a gyommagvakat is kikelésre serkentjük ... hogy . azután a kővetkező szántásnál elpusztíthassuk. Cséplés után hektáronként 400 mázsa jó érett istállótrágyát hordunk ki a földre, amit 18 centiméter mélyen középszántással a talajba juttatunk. A talajt azután november elejéig pihentetjük, majd DT-54-es lánctalpas traktorral, előhántós eke használatával mélyszántást végzünk 30—32 cm mélységben. Csak ezzel a géppel tudunk kellő mély szántást adni a cukorrépa alá. így a téli csapadékot elég mélyen juttatjuk a talajba ... TAVASSZAL, — amint a talaj felülete megengedi — azonnal simítózunk, mindig a barázdákra ferde irányzatban. így a barázdákat behúzassuk, s a talajt ezzel egyenletessé, simává tesszük és a talajnedvesség elpárolgását csökkentjük. Simítózás után műtrágyázunk. Hektáronként 2 mázsa szuperfoszfátot, 2 mázsa kálisót és 2 mázsa kénsavas ammóniákot adunk. Műtrágyázás után 10—15 centiméter mélységig kultivátorozunk, azután fogasolunk, hengerelünk anynyiszor, ahányszor a talaj azt megkívánja. Tapasztalatból tudjuk, hogy a cukorrépa a porhanyós felületű, tömött, kövér földet szereti. Ha már a talajt kellőképpen előkészítettük, utána mindig lófogatokkal végezzük a vetést. Így biztosítjuk a sorok egyenességét, amely a gépi illetve fogatos növényápolásnál igen fontos. A sortávolságot 42 centiméterre h^yjuk. Hektáronként 22—25 kiló magot vetünk 2—3 centi mélységig. Vetés után könnyű fogassal járassuk meg a talajt, majd lehengereljük. A hengerezéssel elősegítjük a talajnedvesség felfelé törekvését, ami a vetőmag kikelését meggyorsítja ... Amikor a répa-sorok már vékonyan látszanak, kézi vagy fogatos sarabolást végzünk. Ezzel a talaj kérgét megtörjük — levegőt juttatunk a talajba — s ugyanakkor a már kikelt gyomokat is elpusztítjuk ... Mikor a cukorrépának már 2—3 levele van, 20—22 centi növény távolságra egyelünk. Ezt a munkát a lehető leggyorsabb ütemben végezzük, mert tapasztalat azt mutatja, hogy a répa elhanyagolt egyelése nagymértékben csökkenti a hektárhozamot. Egyelés után fejtrágyázást alkalmazunk. Hektáronként 1 mázsa osztravai sót adunk, amit géppel végzünk. AZ EJGYEĹÉS UTÁN három hétre kézi kapával végezzük a növényápolást. Amikor a répa már eléggé megerősödik, lófogatokkal sarabolunk Annyiszor, ahányszor azt a cukorrépa megkívánja. A gyomirtásról még aratás, cséplés idején sem feledkezünk meg. Betakarításkor a répát traktorral szántjuk ki a talajból, mivel még cukorrépaszedö kombájn nem áll rendelkezésünkre. Ami a cukorrépa növényápolási munkáját illeti: egyénekre szétosztottuk a növénytermelő csoportokon belül. De nemcsak kiosztottuk, hanem a munkát ellenőriztük is. Bevezettük a pótjutalmazást. Alkalmaztuk a hazai és szovjet tapasztalatokat. így olyan magas hektárhozamot — 43.5 mázsát — értünk el, amit nálunk a múltban egy kapitalista uradalom sem tudott felmutatni. Ezzel a magas hektárhozammal a komáromi járásban II.-ik, szlovákiai méretbea pedig VI.-ik helyet értük el a cukorrépatermelésben. Terven felül 104 vagon cukorrépát beadtunk. Az idén szintén 41 hektáron termelünk cukorrépát a proszeniceí mozgalom alapján. Fél hektáron — szovjet módszer alapján — jarovizált vetőmagot teszünk a földbe. Cita Lajos, a nagykeszi EESz agronómusa A ti’ágyaszórógep elősegíti a trágya egyenletes és gyois szétszórását Jó agrotechnika - gazdag máktermés A diószegi Kutató és Növénynemesítö Intézet már hosszabb idő ótd foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan kell megvédeni a mákot a mákormányos (Ceutorrhynchus macula alba) kartétele elöl? Voltak ajánlatok, hogy a mákot erosszagú növénnyel kell körülvenni (koriander, kender), vagy csalogató mákvetést alkalmazni. De sem az egyik, sem a másik nem vált be a következő oknál fogva: 1. vagy keskeny savót vetettek és a bogár _előbb, utóbb átvergődött. 2. A csalogató vetés pedig ugyancsak összegyűjtötte a mákormanyos bogarakat es lehetőséget adott egy tömegesebb szaporodásnak és vándorlásnak. A kontakt szerek (DDT, HCH) forgalomba hozatala szintén lehetőséget nyújtott e invázió megfékezésére, de bizony még ma is óriási károkat 'okoznak a helytelen alkalmazásával. Sokszor halljuk, hogy a virágzás idején porozzák a makot. Ez pedig nagyon veszélyes a méhekre es ez ellen mindenkor tiltakozni Kell! Alapos tanulmanyozas és kísérlet után végre 1953-ban sikerült e kérdést megoldani és a veszélyt megakadaiyozní. 1954. evben már nem csak a kísérletező és növénynemesíto állomás mákkisérlete, hanem gyakorlatban az állami gazdasagok makterületei is ezzel a módszerrel voltak elvetve. Sajnos, azonban nem mindenütt alkalmazták helyesei! e módszert. Egyedüliek voltak, akik megértettek ennek jelentőseget és súlyt fektettek helyes alkalmazására: a tprnóci állami gazdaság igazgatóságához tartozó deáki és gorozdai dolgozók Munkájuk eredménye nem maradi cl. Akkor, amikor a magántermelők úgy a tiszta, mint a cukor-, vagy takarmányrépával kevert mákvetéseik mind fertőzöttek voltak a mákormányostól a 12—15 méter széles kendersávval körülvetett 5 ha mákterületük kitűnt tisztaságával. Az eredmény a kendersávok és a porzasok helyes elosztásának és alkalmazásának volt köszönhető. Lényeg az! 1. A makvetésünket az előző évi mákterület helyétől távolabbra tegyük. 2. A 15—20 méter széles kendersávot a mákkal egyidőben elvessük. 3. A porzást már akkor megkezdjük, amikor a kender araszos és 2—3 hetenként megismételjük. 4. A virágzásig legalább kétszer a növényzetet is megporozzuk. Újból hangsúlyozom, hogy virágzási idő alatt a mákot porozni nem szabad csak a kendert. Ha esetleg mégis szükséges volna kivételesen, csak a délutáni órákban porozzuk, amikor a méhek nem gyűjtenek a mákról és a koránnyílt sziromlevelek lehullanak. Ha nem tudunk elegendő HCH port biztosítani, keverhetjük DDT porral is. A kendert is helyettesíthetjük kísérletképpen lennel, csak a lenből szélesebb sávot vetünk és tökéletesebb porzást alkalmazunk, hiszen a lent úgyis porozzuk a földibolha ellen. A kendervetés azért előnyösebb, mert jobban árnyékolja a kontakt szereket és így ezeknek hatása több napon keresztül fékezi až áttörni akaró mákbogarat. Szeretném továbbá megemlíteni a mák jarovizálását is. A tavasziak járovizálása a gyakorlatban eléggé ismeretesek. A tavaszi búza, árpa, zab és köles jarovizálásaval kapcsolatos tapasztalatokat Liszenko szovjet tudós foglalta össze kisebb tanulmányban, amely cseh, szlovák és magyar fordításban is megjelent az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadónál. A mák jarovizálása azonban ismeretlen volt. E munkák tanulmányozása után a diószegi kísérletező és növénynemesítö állomáson dolgoztuk ki 1951. decemberében. 1952-ben egyes fajtáknál alkalmaztuk megfigyelésképpen és láttuk, hogy a kelésnél hat nappal, virágzásnál négy nappal és az érésnél hat nappal korább volt, mint a nem jarovizált. 1953-ban már öszszehasonlító kísérletben vetettük és az előző évi megfigyeléseknek megfelelően a vegetáció alatt öt nappal korábbi volt az ellenőrző parcelláktól s ami a termést illeti, 30 százalékkal nagyobb volt, mint a jarovizálatlan. Bachratý Bela
