Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-27 / 9. szám

A szocialista faluért! yfza lŕa ä Földműves A FÖLDMŰVEL ÉS ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. február 27. Ara 40 tillér V. évfolyam 9. szám A város és a falu szilárd szövetségéljen tel­jesítsük a 11. szövetkezeti konnresszus határo­zatát. v jubileumi évben tegyünk határozott lépést előre parasztjaink jóléte tartós gyarapításának útján Antonín Zápotocký köztársasági elnök üdvözlő beszéde az EfSz-ek II. országos kongresszusán ľrágában, I9Ö5 február 19-én Tisztelt szövetkezeti tagok, elvtár­sak, drága vendégek: Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának megbízásából1 partunk nevében és a Központi Bi­zottság küldöttsége valamennyi tag­jának nevében üdvözlöm az egységes földművesszövetkezetek II. országos kongresszusát Éppen két esztendő telt el az egy­séges földmüvesszövetkezetek 1. kongresszusa óta. Az első kongresszus megvitatta és jóváhagyta a földmüvesszövetkezt tek minta-alapszabályzatát, amely hiva­tott volt segítséget nyújtani és ala­pul szolgálni a szocialista mezőgaz­daság építésében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke. Klement Gottwald köztársa­sági elnök akkor a kongresszushoz intézett üdvözlő levelében ezeket irta ..A világon semmiféle alapszabály­zat nem használ és nem is használ­hat semmit becsületes munka nélkül átgondolt munka nélkül. fárad­ságos munka nélkül. Természe­tes. hogy ezen a téren is érvényes a munka díjazásinak szocialista elve Aki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb érdemeket szerez a szövet­kezet által elért eredményekben, azt nagyobb jutalom is illeti.“ Azért idézem ma ezeket a szava­kat, mert bennük véleményem szerint tömören és világosan jutnak kifeje­zésre a szövetkezetek feladatai, ame­lyek biztosítják felvirágzásukat és egyben kirajzolódik az az út is. ame­lyen a szövetkezeti tagoknak ha lad­­niok ke^l, hogy egészben megjavítsák közellátásunkat, biztosítsák minden egyes szövetkezet felvirágzását és tagjainak megfelelő életszínvonalát. Ott, ahol a szövetkezetek szerve­zői és vezetői kezdettől fogva szerri t előtt tartották Gottwald elvtárs bölcs szavait, követték útmutatását és e követés szükségére figyelmeztették a szövetkezet többi tagját is, ott a szövetkezet biztos gyökereket eresz­tett, leküzdi a kezdet minden aka­dályát és nehézségét, fejlődésnek in­dul, előre halad és ma már olyan eredményeket mutathat fel, amelyek­re tagjai méltán büszkék lehetnek. A tegnap kitüntetett 207 szövetkeze­ti tag a növénytermesztésben és állat­­tenyésztési termelésben elért figyelem­re méltó eredményeihez csak azért jut­hatott el, mert lelkiismeretesen dol­goztak, gondolkoztak munkájuk közben, igyekeztek kihasználni mezőgazdaságunk régebbi tapasztalatát, valamint mind­azokat az új módszereket és ismerete­ket. amelyeket a tudomány és a tech­nika fejlődése hozott számunkra. Első­sorban példaképeink, az élenjáró szov­jet kolhozparasztok számtalan és ér­tékes tapasztalatáról van szó, akik ta­pasztalataik és elért eredményeik alap­ján megmutatják nekünk, hogyan kell felhasználni a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés fejlesztésére, megjavítására a tudomány, a technika új vívmányait, a gépesítést, stb., ho­gyan kell megszilárdítani a szövetke­zetek gazdasági alapjait és emelni a szövetkezeti tagok életszínvonalát. Ma már senki sem kételkedhető utunk helyességében, amelynek célja a szocializmus felépítése országunkban, tehát falvainkon is. Ezt bizonyítják ed­digi munkánk eredményei. Ha akadnak is utunkon nehézségeink, gyöngéink és fogyatékosságaink — és nevetséges lenne tagadnunk, hogy igenis akadnak — ügy ezek a nehézségek és fogyaté­Felejthetetlen ünnepség zajlott le az elmúlt héten fővárosunkban — Prágában. Hazánk va­lamennyi kerületéből, járásából és szövetkeze­teiből a legjobb mezőgazdasági dolgozók töl - tölték meg a Julius Fučík-park kongresszusi palotájának hatalmas csarnokát. Két év telt el azóta, hogy szövetkezeteink legkiválóbb tagjai ugyanezen a helyen tárgyal­ták meg a közös gazdálkodás és a mezőgazda­ság továbbfejlesztésének módozatait. Az eltelt esztendők kétségtelenül a közös gazdálkodás magasabbrendűségét, a paraszti élet egyedül járható biztos útját igazolták a szövetkezeti nagytermelés eredményein keresztül A küldöttek és a vendégek lelkes ünneplés­sel köszöntötték a párt és kormány képvise­lőit. Az egybegyűltek viharos tapssal üdvözöl­ték a Szovjetunió és a többi baráti országok küldöttségét. Marek Smida földművelésügyi miniszter fő beszámolója után a II. országos kongresszus első napja példás dolgozók kitüntetésével ért véget. Ezen az ünnepi aktuson resztvettek a párt és kormány képviselői is, köztársasági el­nökünkkel, Z^jotockv elvtárssal az élen. Szombaton, február 19-én az EFSz-ek II. kongresszusát a mezőgazdasági termelés to­vábbi fejlesztése, az egységes földmuvesszö­­vetkezetek megszilárdítása és felvirágoztatása kérdéseinek megvitatásával folytatták. A részt­vevők a délelőtti órákban lelkes ünnepség kö­zepette fogadták a párt és a kormány küldött­ségét, amelynek tagjai Antonin Zápotocký köz I társasági elnök, Viliam Široký miniszterelnök [ Antonín Novotný, a CsKP KB első titkára, Ru­­! deli Barák belügyminiszter, Dr. Alexej Čepička hadseregtábornok, a miniszterelnök első he- 1 lyettese, Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés ; elnöke, Václav Kupecký miniszterelnökhelyet - tes és Ludmilla Jankovcová miniszterelnökhe­lyettes voltak. A vita során Antonín Zápotocký köztársa­­j sági elnök a párt és a kormány küldöttségének I nevében üdvözölte a kongresszust. A küldöttek feszült figyelemmel hallgatták végig a köztár­sasági elnök üdvözlő beszédét és hosszantartó I tapssal fejezték ki szeretetüket és odaadásu­­j kát Csehszlovákia Kommunista Pártja és a j Csehszlovák Köztársaság kormánya iránt. Vasárnap a kongresszus harmadik napján a i küldöttek vitafelszólalása következett. Többek j között a baráti államok, elsőként a Szovjetunió j képviselője is felszólaltak. A vitafelszólaláso­­[kat Gažtk eivtárs a földművelésügyi megbízott j értékelte. Ezután a küldöttek viharos tapssal í adtak kifejezést akaratuknak, hogy az alapsza­­! bályok következetes betartásával a kongresz­­j s/us határozataihoz híven tovább fogják emel- I ni a mezőgazdasági termelést. kosságok túlnyomórészt a magunk hi­bájából adódtak, azoknak az irányvona­laknak. elveknek és határozatoknak bt nem tartásából, amelyeket magunk tűztünk ki a szocialista falu építésé­ben. Mindnyájan jól tudják, melyek azok a hibák, amelyeket sokan elkövettek azok közül, akik a szövetkezetek alakí­tását szervezték, azok közül, atcik be­léptek a szövetkezetekbe és vezették ! őket. Ezeknek a hibáknak és hiányok­nak ellenére, a sok megtantorodás el­lenére a szövetkezetek túlnyomó több­sége megmaradt, leküzdi az akadalyo­­: kát. kiküszöböli a hibákat és megszün­teti a fogyatékosságokat. I Országunkban továbbra is alakulni í fognak szövetkezetek, fejlődni fognak, j új tagokkal gyarapodnak, visszatérnek I majd kebelükbe egyre nagyobb szám­ban azok is. akil^a kezdeti hibáktól, I kudarcoktól és gyakran rendetlensé­gekből elkedvetlenítve kiléptek a szö­vetkezetből. Erről ma már sok meg- I győző példa tanúskodik. Ez azért van így, mert a közös termelés az egyetlen helyes út, amely a kisparaszti gazda­sagoknak kollektív egységekbe való tömörítésével, korszerű gépekkel való felszerelésével, a mezőgazdasági tudo­mány, a technika és a gépesítés min­den vívmányának kihasználásával a kö­zépparasztokat is megszabadítja a ki­zsákmányolástól, a bizonyta' nsáytól, a nyomortól és a szegénységtől és biz­tosítja anyagi és kulturális színvonaluk szüntelen emelkedését. Más út nincs. Erről kell meggyőznünk a paraszto­kat úgy, amint azt újból és újból hangsúlyozták a szocializmus és a kom­munizmus nagy tanítói. Marx, Engels, Lenin és Sztálin. Engels ezt írta: „Nem gondolhatunk arra, ha majd kezünkben lesz az államhatalom, hogy erőszakkal kisajátítjuk a kisparasztot akár kárpótlás ellenében, akár anélkül, amint azt kénytelenek leszünk meg­tenni a nagybirtokosokkal. A kisparasz­­tokkal szemben az a feladatunk, hogy elsősorban magángazdaságukat és ma­gántulajdonukat szövetkezeti alapon fogjuk össze, de nem erőszakkal, ha­nem példamutatással és az e cél eléré­séhez szükséges társadalmi támogatás megadásával." Nálunk sajnos egyes úgynevezett kommunisták azt hitték, hogy módosít­hatják a marxizmus-leninizmus^ a mezőgazdaság kérdéseiben. Erre mind­­nyaj&n ráfizettünk. Ľžt számos példa bizonyítja, legjobban az eperjesi kerü­let példája. Pártunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a Nemzeti Eront élén allva tántoríthatatlanul törekszik ha­zánkban a szocializmus felépítésére, sohasem tévesztette szem elől és az elmúlt évben megtartott X. kongresz­­szusának valamennyi^ beszámolójában és határozatában újból hangsúlyozta, hogy a szocializmus csakis a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szi­lárd szövetségében építhető fel. Ezért foglalkozott pártunk X. kong­resszusa oly részletesen a mezőgazda­ság kérdésével és ezért hozott részle­tes határozatokat arról, hogyan kell eljárnunk, mit kell tennünk, hogy me­zőgazdasági termelésünk gyarapodjék, hogy a föld terméshozama és az állat­­tenyésztési termelés termelékenysége növekedjék a szövetkezeti, állami és magánszektorban. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága ez év feb­ruár 11-én megtartott ülésén ismét foglalkozott mezőgazdaságunk jelenle­gi helyzetével és további fejlődésé­vel, valamint a falusi pártmunka kér­déseivel. Viliam Široký . elvtárs mi­niszterelnök részletes beszámolójában és a plénum határozatában részlete­sen elemezte a jelenlegi helyzetet és kitűzte további munkánk feladatait a mezőgazdaság szakaszán. E^zel kapcsolatban szeretném fel­hívni figyelmüket a belterjes gazdál­kodás szükségére és annak fon­tosságára, hogy biztosítsuk a hek­­tárhozamok tartós növekedését.j To­vábbá annak szükségére, hogy meg­műveljünk minden hektár parlagon heverő földet és ezzel kapcsolatban annak fontosságúra, hogy állatte­nyésztési termelésünk növelése és minőségének megjavítása érdekében már az idén bővítsük takarmányala­punkat. A növénytermesztés és az állatte­nyésztési termelés eme alapvető fel­adataival együtt, amelyeket a hatá­rozat részleteset) kidolgoz, a Közpon­ti Bizottság határozata felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy lényegesen meg kell javítani ' a tudományos kutató­munkát, meg kell szervezni eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazását, ku­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents