Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-20 / 8. szám

12 Földműves 1955. február 20. A világ népei számára nincs szentebb és féltettebb kincs, mint a béke! A Szövietunió Legfelső Tanácsának ülésén Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere beszámolót tartott a nemzetközi helyzetiül és a szovjetor­szág külnolitikájáról. V. M. Molotov nagyjelentőségű be­számolója olyan időpontban hangzott el. amikor a békeszerető emberiség Э7 egész világon a fasizmus ellen vívott világháború befejezésének tízéves év­fordulóját ünnepli. Ez az évforduló azonban nemcsak azért fontos, mert alkalmat ad a második világháború tanulságainak levonására, hanem azért is mert éppen ez alatt a tíz _ esz­tendő alatt az egész emberiség életét döntOen befolyásoló változások lőttek létre a nemzetközi helyetben mégpe­dig olymódon, hogy — Molotov elv­társ szavaival szólva — „az erővi­szonyok ... határozottan a szocializ­mus javára változtak meg." A nemzetközi helyzetben végbe­ment változások döntő tényezője hogy a kapitalista világtábor mellett létreiött a szocializmus és a demokrá­cia vüágtábora „élén a Szovjetunióval illetve helyesebben, élen a Szovjet­unióval és a Kínai Népköztársasággal.’’ „A mai új Európában, a szocialista tábor országai már nem kevésbé erős állásokkal rendelkeznek mint a kapi­talista tábor országai” — mondotta Molotov és hangsúlyozta: „Új he'vze* alakult ki Ázsiában is.” Európa la­kosságának körülbelül a fele. Ázsia lakosságának csaknem a fele tartozik ehhez a táborhoz a két világrész 900 millió embere menetel a szocializmus lobogója alatt, és a számok még nem is fejezik ki bűén ennek a tábornak az ereiét A demokratikus tábor erejének nagy­sága nemcsak lakóinak nagy számában rejlik, hanem egvre növekvő gazda­sági erejében is, e tábor országait ösz­­szefűzO kapcsolatok szilárdságában, népeik sikeres harcában, amelyet a kizsákmányolás legyőzéséért folytat­nak, a dolgozó tömegek politikai ösz­­szeforrottságában és abban, hogy eze­ket az államokat nem marcangolják belső ellentétek, mert népeik egyön­tetűen. elszántan sorakoznak fel cél­tudatos vezetőik, a kommunista pár­tok mőgé. _ Ez a legdöntőbb változás a világ­helyzetben. Emellett — és a hatal­mas szocialista tábor kialakulásának hatásaképpen — nemzetközi viszo­nyokban más igen jelentős változások is bekövetkeztek. A Kínában végbe­ment forradalom, amelynek eredmé­nyeképpen a világ lélekszámára néz­ve. legnagyobb országa, kiszakadt a kapitalizmus rendszeréből, nemzeti öntudatra ébresztette Ázsia más né­peit és ösztönzést adott a különböző országokban meglévő nemzeti függet­lenségi törekvéseknek. Ázsia háború­­utánf'fejlődése ezért ma már igen jel­lemző és pozitív tényezője a nemzet­közi viszonyoknak. Mint fontos vál­tozásokkal kell számolni Afrika né­peinek nemzeti felszabadító mozgal­maival és a Latin-Amerikában észlel­hető haladó áramlatokkal is. Az utóbbi tíz év eseményeinek je­legét tehát úgy lehetne összefoglalni, hogy létrejött és egvre erősebbé vá­lik a szocializmus, a demokrácia és a béketábor, ugyanakkor — ami ennek a kérdésnek a másik oldala — a má ­sodik világháború óta a kapitalizmus általános válsága elmélyült, új sza­kaszba érkezett. Ilymódon a nemzet­közi politikában két erő ütközik meg­­a . szocializmus erői. amelvek népeik gazdasági, politikai és kulturális fel­­emelkedésén munkálkodnak, és az im­perialista erők, amelvek nem tudnak belenyugodni a kialakult helyzetbe. szeretnék visszaforgatni a törté­nelem kerekét, visszakergetni a felszabadult országokat a kapita­lizmus jármába, vagv — az 0 szakkifeiezésükkel élve — „felszabadítani” őket. Ez a két irányzat küzd most egy­mással a világpolitika színterén. _ A szocialista tábor vezető ereje a béke legfőbb támasza, a szocialista Szov­jetunió. „A Szovjetunió — mondotta Molotov elvtárs — fő feladatát abban látja, hogv szilárdítsa a béke erőit és elősegítse a nemzetközi feszültség enyhítését”. A szoviet államnak ezt a törekvését bizonyította az egész világ előtt a közelmúltban a Szovjetünk' javaslatára létrejött berlini értekezlet amelv — azonkívül hogv ötéves meg­­szak-'tás után utat nvitott a naevha talmak tárgyalásaihoz — azzal a po­zitív eredménnyel járt, hogv össze hívta a távol-keleti konfliktusok ren­dezésére hivatott genfi tanácskozást, fi genfi konferencia pedig — bár Korea ügyében nem hozott megegyezést — a Szovietunió és Kína állhatatos bé ketörekvéseinek eredményeképpen •‘nvhitette a nemzetközt feszültséget mert létrehozta a békét Indokínában Tehát, ha csupán egv év. a múlt ét eseményeit vizsgáljuk is. akkor if napnál világosabbá válik, hogy a Szovjetunió a nemzetközi kérdések békés rendezésére törekszik. Ámde az imperialisták program iá egész más. Minden egyes lépé­sük bizonyítja, hogy nincs ínyükre a béke, hogy növelni akarják a nemzetköz' feszültséget. Éppen eléggé példázza ezt az a két kérdés, amelv ma a nemzetközi élet előterében áll. Az egyik Tajvan, a másik pedig a német újrafe'fegvver­­zés ügye. Ismeretes, hogv az Egyesült Államok, ámely jogtalanul és saját szavát is semmibe véve elfoglalta a Kínai Népköztársaság szerves részét alkotó Tajvant és a körnvezö szigete­ket, most odáig ment. hogv nví'tan háborúval fenvegette a kínai népet amely birtokába akarja venni saját jo­gos tulajdonát. Az Egyesült Államok­nak ez a magatartása súlyosan fenye­geti a békét, s ezért a Szovjetunió álláspontia az — közölte Molotov e!v­­társ — hogv: „Az Egyesült Államok­nak Taiván szigetéről és a tajvám szorosból ki kel! vonnia összes fegy­veres erőit. . . ekkor a Távol-Ke'eten megszűnnek majd a hadműveletek és létrejön maid a béke.” De leplezetlenül kiütköznek az im­perialisták támadó szándékai Német­ország kérdésében is. A német kérdés legújabb fejleményei azt bizonyítják hogy az imperialisták fokozzák erő­feszítéseiket, Niyugat-Németország fel­fegyverzésére. Az amerikai, angol és francia imperialisták — lábba' tiporva a háború alatti és utáni megállapodá­sokat — minden eszközt felhasznál­nak Németország megosztottságának állandósítására és arra. hogy Nvugat- Németországban egy olyan fegyveres erőt szervezzenek amelyet kedvük szerint használhatnak fel a felszaba­dult országok ellen. Nvugat-Európa népeiben — s különösen Franciaor­szágban. de bizonyos fokig Angliában is, sőt legújabban igen erőteljesen Vyugat-Németországban — elkesere­dett ellenállás mutatkozik az imperia­­ústák tervével szemben Miután Fran­ciaországban a német újrafelfegyverzés terve „európai védelmi közösség” cí­men megbukott s miután a képviselő ház kisebbsége elfogadta a párizsi szerződést, most a Mendes-France kormány bukása után — úgvlatszik. háborús terveik újabb megpróbáltatásoknak lesznek kitéve Az imperialista uralkodó körök azon­ban dacolva a közvélemény minden ellenzésével ragaszkodnak , háborús terveikhez „A nemzetközi feszültség enyhítését csak a legagresszívabb erők és csei­­szövénveik elleni harccal lehet elérni, következéskérmen ennek a harcnak nemhogy nem szabad gyöngülnie, ha­nem azt még nagvobb kitartással, még több hozzáértéssel, még következete­sebben kell folytatni” — mondotta Molotov elvtárs. — Ilyen körülmé­nyek között a béke legfőbb biztosíté­ka. a nemzetközi helyzet enyhítésé­nek legfőbb zá’oga a Szovjetunió és a népidemokratikus országok hatalmas ereje. A békét védelmezi a Szovjet­unió győzhetetlen katonai ereje: az a hadsereg, amely kész minden áldoza­tok árán megvédeni hazája szocialista vívmányait; amelyben minden 100 ember közül 77 öntudatos kommunis­ta és Komszomol-tag; amely fel van szerelve a legmodernebb fegyverek­kel, és amely már nemcsak az atom­fegyvernek van birtokában, hanem a hidrogénfegyver tekintetében túl is haladta az Egvesü't Államokat. Teljesen egységes a béke védőmé­ben az a nyolc ország — a Szovjet­unió és az európai népidemokratikus államok, — amelv a moszkvai érte­­kez’eten eltökél te, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén még szorosabbra fűzi kapcsolatait. Ezeknek az országoknak mindent meg kell tenniük hazájuk békéje és biztonsága érdekében. El kell készíteniük terve'­­két arra az esetre, ha a támadó értik rászánnák magukat a végső lépésre.” A német militarizmussal karöltve megteremtendő újabb katonai töm­bökre és csoportulásokra mi azza1 vá­laszolunk — jelentette ki Molotov elvtárs, — hogv szorocabbra zárjuk sorainkat, to­vább erősítjük barátságunkat, megjavítjuk együttműködésünk egész ügyét és — ahol szükséges — kite: jesztiük a kölcsönös segélynyújtást Amennyiben az újrafelfegyverzett Nyugat—Németország részvételével megalakulnak a nyugateurópai kato­nai csoportosulások, a többi között olyan intézkedéseket is kell hoznunk hogv megteremtjük az említett nyo’r ország egyesitett katonai parancsnok­ságát.” A béke ügyének védelme kö­veteli ezt. A Molotov elvtárs által említett nyolc ország közé tartozik hazánk is. Népünk, amelynek egyetlen célja, hogy békében építhesse hazáiéban a szocializmust, hogv az an vagi és kul­turális jólét magasabb fokára emel­kedjék, minden erővel védelmezni fogja a béke ügvét. A mi népünket is a bizalom és az erő érzésével tölti el, hogy tag.ia a béke és szocializmus nagv világtáborának. Mi a teendője népünknek, ha ió! el akarja látni hi­vatását a békének ezen az őrhelyén? Mindenekelőtt még szorosabbra zárni sorainkat és erősíteni hazánk gazda­ságát, fejleszteni iparunkat és mező­­gazdaságunkat teljes egységben kö­vetni pártunkat, kormányunkat. To­vább kell erősítenünk barátságunkat és együttműködésünket a testvéri né­pekkel, ápolnunk a proletárnemzetkö­ziség eszméjét. El kell mélyítenünk dolgozóinkban a szocialista hazafisá­­got. áldozatvállalást, erősítenünk kell hazánk biztonságát és fegyveres ere­jét. Nincs mit félnünk a jövőtől A tábor, amelynek tagjai vagyunk, minden eszközzel a nemzetközi hely­zet enyhítésére törekszik; — erőnk és egységünk vissza kell riassza az im­perialistákat bűnös céljaik megvaló­sításától. A szocialista tábor vezető ereje, a Szovjetunió továbbra is arra törekszik, hogv tárgyalások útján javulást érjen el a nemzetközi helyzetben. A Szov­jetuniónak több országgal sikerült megfelelő viszonyt teremtenie. Meg­felelően fejlődnek a szovjet-finn kap­csolatok. baráti viszony alakult ki a Szovjetunió és India között, tovább szilárdulnak a Szovjetuniót Burmához és Indiához fűző kapcsolatai. Javult a Szovietunió viszonya Iránnal és normálisan fejlődik ez a kapcsolat Afganisztánnal. Sikeresen alakult a szovjet-iugoszláv viszony is. A szov­iet állam kész arra, hogv megjavítsa kapcsolatait más államokkal is. de ez csak akkor vezethet eredményre ha ezek az államok is a jó viszonyra tö­rekednek. A Szovjetunió békevágyát és tár­gyalási kpszsécét mi sem bizonylt­ja jobban, mint hogy Molotov elvtárs beszámolójában ismét pozitív javaslatokat tett két olyan fontos kérdésben, mint a német kér­dés és az osztrák kérdés. Molotov e'vtárs javaslata értelmében, ha a nyugati hatalmak lemondanának a pá­rizsi egyezményekről és a négy nagy­hatalom megegyezésre jutna, még eb­ben az évben meg lehetne tartani az össznérnet szabad választásokat és lét­re lehetne hozni az egységes, demok­ratikus Németországot. Rendkívüli je­lentőségű Molotov elvtársnak az oszt­rák kérdésben tett javaslata. A szov­jet kormány javasolta, hogv haladék­talanul hívják össze a négy nagyha­talom tanácskozását, amelyen megtár­gyalják mind a német kérdést, mind az osztrák államszerződés ügyét. Az osztrák államszerződést — a javaslat értelmében — úgv kell meghatározni, hogv valóban függet’en és demokra­tikus Ausztria jöhessen létre, hogy kizárják az anschluss minden lehető­ségét és hogv Ausztria kötelezettséget vállaljon, hogy nem lép be háborús szövetségekbe. Ha a Szovjetunió rend­kívül méltányos és elfogadható javas­latai a másik oldalon megfelelő fo­gadtatásra találnak, lehetőség nyílik arra, hogv a béke és megegyezés szel­emében oldódiék meg Európa két legfáióbb kérdése. A világ népei számára nincs szen­tebb és féltettebb kincs, mint a béke. Nem csoda, ha a dolgozó emberek az egész földkerekségen jól szemmel tartják, ki áll a béke mellett és ki fenyegeti a békét. A népek nemcsak azt látják, hogy a Szovietunió tárgya­lásokat akar, hogy keresi a megegye­zés útját, hogv mindenütt ott van, ahol a békét védelmezni kell, hanem azt is, hogv a legtöbb háborús uszí­tás, támadókísérlet az Egyesült Álla­mok uralkodó köreitől indul ki. Az amerikai uralkodó körök keze benne van valamennyi támadójellegű kato­nai-politikai csoportosulásban. Az Egyesült Államok a katonai támasz­pontok egész hálózatát építette ki a békeszerető államok köré. tőle indul ki legtöbb és legvérszomjasabb fenye­­getődzés az atomháborúval. Az Egye­sült Államok vezető körei szervezői annak a szégyenteljes gazdasági blo­kádnak, amelyet, — bár nem túl nagy sikerrel — a különböző kapitalista országok kormánykörei a szocialista országok terhére próbálnak alkalmaz­ni. Az Egyesült Államok kormánykö­reinek fejvesztett háborús kísérletei azonban igyen gyakran viszályokra fordulnak és komoly ellentéteket okoznak az imperialisták táborában. Még az Egyesült Államok politíkusai között is megtalálhatók ezek a nézet­­eltérések. még élesebben és határo­zottabban bontakoznak ki a nyugat­európai országokban. Ezek az ellenté­tek és ingadozások igen jelentősek a nemzetközi helyzet a'aku'ása szem­pontjából. s annál jelentősebbekké válnak, minél erősebbé és szélesebbé válik a nénmilliók békeharca. Molotov elvtárs beszéde felfegy­­verzi a dolgozó tömegeket a világ­politikai helyzet pontos ismereté­vel. Megszilárdítja bennük azt a hitet, hogy a béke erői ma már legyőzhe­­tet'enek. ugyanakkor megnöveli éber­ségüket és elszántságukat is a további harcra, hiszen kérlelhetetlenül lelep­­'ezi előttük az imperialisták kalandor terveit. Űj harci kedvet önt a szocia­lizmusért és a békéért küzdő népek­be; segít abban, hogy még világosab­ban lássák az összefüggést az építő­munkában való helytállás és a béke védelme között. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának felhívása a világ népeihez és parlamentjeihez A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Tanácsa kötelességének tartja felhívni vala­mennyi állam népeinek és parla­mentjeinek figyelmét az Európában, Ázsiában, valamint a világ más kör­zeteiben kialakuló helyzetre, amely sok tekintetben fokozza a nemzet­közi feszültséget - és a népek biz­tonságát fenyegető veszélyt. Európában egyes államok kato­nai csoportosulásai alakulnak. Ezek más európai államok ellen irányul­­nak.A német militarizmus helyre­állításának veszélyes politikáját foly­tatják, pedig a német militarizmus nemrégiben a népeknek mérhetetlen nyomorúságot hozó világháborút robbantott ki. Keletkezőben van az a veszély, hogy Európa új háború színterévé lehet. Az ilyen háború elkerülhetet­lenül új világháborúvá válnék. Az ázsiai és távol-keleti helyzet szintén feltétlenül felkelti a béke sorsáért érzett aggodalmat. Minden nép kötelessége, hogy ott Is meg­akadályozza a háborút, megoltal­mazza Ázsia népeinek nemzeti jo­gait, függetlenségüket és szuvere­nitásukat. Tovább folyik a fegyverkezési hajsza és a katonai támaszpontok létesítése idegen területeken, ami a háborús tömbök alakításának poli­tikáját kíséri. Ez fokozza az álla­mok közti feszültséget. Eltitkolva a népek elől, atomhá­borút készítenek elő. Ennek során nem számolnak azzal, hogy a pusz­tító atomháború szörnyű rombolást és mérhetetlen emberi szenvedést hozna, különösen azokban az álla­mokban, ahol csekély területen a legsűrűbb a lakosság és az ipar. Bár az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megengedhetetlennek minő­sítette és elítélte a háborús pro­pagandát, egyes országokban' nyíl­tan és zabolátlanul uszítanak há­borúra, az atomfegyver alkalmazá­sára és nem ütköznek visszautasí­tásba. Mindez megköveteli, hogy a béke fenntartására és megszilárdítására törekvő államok megsokszorozzák erőfeszítéseiket, amelyek olyan ma­gasztos célokra irányulnak, mint az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és a más népek belügyeibe való külföldi be­avatkozás megszüntetése, aminek mostanában különös jelentősége van a távol-keleti béke fenntartása szempontjából. A Szovjetuniónak az a véleménye, hogy véget kell vetni a fegyverke­zési hajszának. Haladéktalanul meg kell oldani a fegyverzet egyetemes csökkentésének kérdését és minde­nekelőtt a nagy államok fegyver­zete jelentékeny csökkentésének kérdését. Az atomfegyvert és min­den más tömegpusztító fegyvert be kell tiltani A megfelelő intéz­kedések végrehajtását hatékony nemzetközi ellenőrzésnek kell biz­tosítania. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Taná­csa rendkívüli jelentőséget tulaj­donit annak, hogy az államok — nagyok és kicsinyek — közti kap­csolatokat olyan nemzetközi elvek­re alapozzák, amelyek megfelelnek a népek közti baráti együttműkö­dés békés, nyugodt életkörülmények közötti fejlesztése érdekeinek. Arra van szükség, hogy az államok közti kapcsolatokat ez egyenlőség, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás, a meg nem támadás, és a más álla­mok területi épsége elleni merény­letekről való lemondás elveire, a szuverenitás és a nemzeti függet­lenség tiszteletbentartására alapoz­zák. A Szovjetunió a Kínai Népköztár­saság. India és egész sor más ál­lam. már külkawsolatainak alapjá­vá tette ezeket az elveket, amelyek­nek szem előtt tartása biztosítja az államok békés egymás mellett élé­sét, függetlenül társadalmi és ál­lamrendjüktől. A népeknek létérdekük az egye­temes béke megszilárdítása. A né­peknek teljes lehetőségük van ar­ra, hogy megakadályozzák az új háborút, mert a béke erői rendület­lenül növekszenek és már most is hatalmasabbak az agresszió és a háború erőinél. A Szovjetunió népeinek rendít­hetetlen egységére, kimeríthetetlen erőforrásaira támaszkodva eltökél­te, hogy biztosítja állampolgárainak békés munkáját és megóvja őket minden kívüről jövő merénylettől Más népek a békéért és haladásért folyó harcban, mint azelőtt is, szi­lárd, rendíthetetlen támaszt talál­nak a szovjet államban A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Tana sa megállapítja, hogy a parlamentek nagy felelősséggel tartoznak a bé­ke megóvásáért és megszilárdítá­sáért. Hiszen a parlamentek teszik meg a törvényhozási léoéseket a háború és béke kérdéseiben. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Taná­csa úgy véli, hogy a parlamentek közti közvetlen kapcsolatok meg­teremtése a parlamenti küldöttsé­gek cseréje, az egyik ország par­lamenti küldöttséoénck más állam parlamentiében elhangzó megnyilat­kozásai megfelelnek a népek azon törekvéseinek, hogy fejlesszék a baráti kapcsolatokat és együttmű­ködjenek. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Tanácsa őszintén üdvözölni fog a más álla­mok parlamentjei részéből megnyil­vánuló minden olyan lépést, amely a népek közti béke megszilárdításá­ra irányul. Szabad Földműves a Földművelés(lgvi Megbízotti Hivatal hetilapia — Kiadóhivatal Bratislava Knžková 7. — Telefon 332—99 — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. — Tele­fon 243-46 — FűszerkesztA Mami Sándor — Kiadia az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n v„ Bratislava Krriknvá 7. — Nvnmia Merkantilná tlačiarne, n D. zz„ Bratislava Hl, Kár. Povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20.80 félévre Kčs 10.40. — Tenes/ti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden DÓstahívarainál és kézbesítőnél. A-68134

Next

/
Thumbnails
Contents