Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-20 / 8. szám
Földműves e 1955. február 20. Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről (Folytatás az 5, oldalról) lyek nagyon rosszul gazdálkodnak és alacsony munkaegységeket fizetnek ki. sót még veszteséget is mutatnak Emellett ma má- minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy az egységes földművesszövetkezetek túlnyomó többsége magas hozamokat érjen el és az állatok elegendő hasznosságát és ezáltal jó gazdasági eredményeke' mutasson. A fó hiba az irányitó munka alacsony színvonalában rejlik, főként a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok munkájának alacsony színvonalé an Jóllehet a szövetkezetekről való konkrét gondoskodás megjavult és bár már csak ritkán fordulnak elő olyan esetek, hogy a szövetkezet munkájával senki sem törődik és a szövethez tét magára hagyják, amint az még nemrégen történt ennek ellenére nem értük el azt. hogv a mezőgazdasági igazgatóságok valóban hassanak minden egyes szövetkezet gazdaságára és a konkrét helyzet alapján utat mutassanak, hogyan érhető el a magasfokú szervezési-műszaki színvonal. A leggyakrabban a mezőgazdasági igazgatóságok kádereinek alacsony politikai-szakma színvonala hibás ebben. Ezért a legsürgetőbb feladat, biztosítani a mezőgazdasági szerveknek fejlett, a szocializmus ügye iránt odaadó kád rekkel való ellátását. gondoskodni rendszeres szakmai és politikai fejlődésükről és helyesen irányítani tevékenységüket. Mezőgazdasági igazgatóságainknak elsősorban nagyobb figyelmet kell szentelniük a szövetkezet belső kérdéseinek, a munkacsoportok helyes munkamegszervezésének, a munkafegyelem és a szövetkezeti vagyon védelme kérdésének. Ezeket a kérdése-A mezőgazdasági két azonban nem lehet elszigetelten megoldani, hanem szoros összefüggésben a szövetkezet gazdasági és termelési-műszaki kérdéseivel. A hibák kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket nem elegendő csupán a szövetkezet vezetőségével vagy csupán a szövetkezet elnökével megtárgyalni, hanem ? к helyességéről meg all győzni — és hangsúlyozom — türelmesen meggyőzni minden szövetkezeti tagot. A. gazdasági-szervezési munkát szo-osan ео”с>. kel! kapcsolni a pih.tik.. munkával, és a párt és gazdasági szer vek minden törekvését az illető szövetkezet legégetőbb pro’ .«máira kell mánvftani. A szövetkezeti tagok figyelme nem ritkán túlságosan sok kérdésre forgácsolődik szét. helyett, hogy a fő cikkelyre, a fő problémákra összpontosulna, amelyeKnek megoldásától fiigy •Műsorban a szövetkezet fejlődése Ném ik elvtárs nagyon leegyszerűsítve értelmezi a gazdasá. k, ..esetet NeTMelegen^' t>f ' ' betervezni a munkaegység magasságát, ha egyben nincs biztosítva az, hogy valóban termeljenek így történt ez né melyik szövetkezetben, főként a szlovákiai szövetkezetekben tavaly. Szerveink nagyon csekély figvelmet szentelnek az olyan fontos kérdésnek mint a háztáji gazdálkodás Nem helyes. ha a szövetkezeti tagok a háztáji gazdálkodásban élelmezésük és keresetük fő forrását látják. Dr a legrosszabb az. ha a fele’ős dolgozóit az ilyen jelenségek felett szemet hunynak. Épp olyan helytelen azonban az is. ha a szövetkezeti tagoknak a háztáji gazdálkodásukban nincs kiegészítő élelmiszerforrásuk. munkák gépesítése mítva az 1954. évi De nem fejezett építkezéseket is. Sajnos azonban, a beruházások ezen terjedőim« sincs rendesen biztosítva, mégpedig sem a tervezési,-sem: a költségvetési előkészítés szakaszán, sem pedig az építkezési-szerelési szervezetek kapacitásának szakaszán. A beruházások ily ki nem elégítő állapotát elsősorban a földművelésügyi minisztérium idézte elő. amely a beruházással kapcsolatos feladatok megoldásához nagy késéssel és jelentős szervezési hiányosságokkal látott hozzá. Határozottan kívánatos, hogy javítsunk ezen az állapoton Megköveteljük, hogy a földművelésügyi minisztérium a szükséges hathatós intézkedésekkel biztosítsa az idei beruházási terv teljesítését. Egyúttal meg kell követelnünk hogy a földművelésügyi minisztériumot támogassa a többi minisztérium is. amelyeknek kötelességévé tettük, hogy tervező szervezeteikkel vagy építőipari szerelő szervezeteikkel részt vegyenek az egységes földmüvesszövetkezei.ck beruházási építkezéseiben Biztosítanunk kelt a tervezési munkák operativ jellegét és rugalmasságát, hogy a tervezés ne a fék szerepét töltse be. amint ez mindez ideig elég gyakran előfordul. Az építkezések meggyorsításának és olcsóbbá tételének egyik lényeges problémája, hogy a mezőgazdasági építkezések céljaira új építőanyagot és tetőfedő pótanyagokat próbáljanak ki és használjanak fel és hogy megteremtsék a szövetkezeti tagok minél szélesebbkörü részvételének előfeltételeit az építkezés munkálataiban. Az egységes földmúvesszövetkezetek megszilárdításának döntő tényezői az olyan káderek, akik politikailag és szervezetileg képesek megszilárdítani az egységes földművesszövetkezeteket. Noha a szövetkezeti iskolák kiterjedt hálózatát építettük ki. m'égsem tekinthetjük kielégítőnek a szövetkezeti káderek nevelésére irányuló eddigi igyekezetünket. A szövetkezeti tagok oktatásában még sok a formalizmus és az elért eredmények nem állnak arányban a rájuk fordított költségekkel. A legfájdalmasabb azonban az egységes földművesszövetkezetek elnökeinek problémája. A szovjet tapasztalatok arra tanítanak, hogy a szövetkezeti elnök az a központi alak. akinek döntő befolyása van a szövetkezet munkájának minőségére A földművelésügyi minisztérium azonban még nem tűzött ki világos irányvonalat, hogyan érjük el azt. hogv szövetkezeteink élén megfelelően képzett és tapasztalt elnökök álljanak, akik ’lyan áttekintéssel és szervezőképességgel rendelkeznek, amilyeneket ma egy szövetkezet vezetése megkíván Ezért felemásak a földművelésügy’ minisztérium intézkedései. Legfőbb ideje, hogy a földművelésügyi minisztérium reális és konkrét lehetőségünkből kiindulva világos programot tűzzön ki. amelyet azután következetesen és kitartóan valóra váltanak, s amely biztosítja a szocialista szövetkezeti nagytermelés nagy szakképzettségű szervezői ezreinek és tízezreinek nevelését A mezőgazdasági káderek nevelését ma már mindenfajta iskolák kiterjedt hálózata szolgálja. A legnagyobb mértékben szükséges, hogy mezőgazdasági iskoláinkon a nevelés kérdéseire rendkívüli gondot fordítsanak, mégpedig nemcsak a földművelésügyi minisztérium. hanem a helyi szervek is és hogy a pártszervek is gondoskodjanak arról, hogy ezek az iskolák müveit és jő szakembereket, a szocialista falu építésének öntudatos propagátorait neveljék. A szövetkezet belső kérdéseinek sikeres megoldása mellen sürgős feladat a munkák gépesítése színvonalának emelése az egységes föld művesszövetkezetekben, mégpedig rövid időn beiül úgy, hogv minő Hiieg magasabb színvonalra kerüljenek. Elsősorban a kapásnövények és műszaki növények munkáinak gépesítéséről van sző, ami a munkatermelékenység emelése, valamint kulturális-műszaki színvonalának emelése szempontjából különösen sürgős és döntő. A gép- e« traktorállomások dolgozói előtt az a feladat áll, hogy megtanulják a lehető leggyorsabban az új gépesített * szkozök kezelését, amelyeket egyre nagyobb mennyiségben szállítanak nekik, hogy kihasználják őket és hogy fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés ezen ágazatainak gépesítésével Éppen így fokozni kell az állattenyésztési termelés gépesítését is; ezzel összefügg a korszerű, magasfokúan gépesített istállók és egyéb állattenyésztési berendezések építése. Megközelítő adatok állanak rendelkezésünkre, amelyekből megítélhetjük az állattenyésztési termelés gépesítésének színvonalát а III. és IV. tipusú egységes földmüvesszövetkezetekben Ezen adatok szerint az önműködő Чат tást a közös tenyészetekben a szarvasmarha-állománynak csupán felénél,vezették be. A trágya elszállítására szolgáló istállőtargoncákat csupán a közös istállók egy negyedében vezették be, a takarmány szállítására szolgáló targoncáka* az istállóknak ’em egész egyötödében, a fejőberendezéseket körülbelül az istállók 40 százalékában szerelték fel és a teheneknek mintegy 45 százalékát lehet velük fejni A sokoldalú gépesítés az állattenvésztési termelésben a fáradságos kézimunka kiküszöbölésének fő eszköze és lényegesen hazzájárul a termelési önköltségek lényeges csökkentéséhez az állattenyésztési termelésben. Ezért egyik fő eszköze az állattenyésztési termelés elmaradása felszámolásának az egységes földmű vessző ve tkezetekben. Azonban az állattenyésztési termelés gépesítését nem lehet mindenütt és mindjárt bevezetni. Nem mlna helyes, ha valamennyi szövetkezet a gépesítésre várna és az állattenyésztést továbbra is elhanyagolná. Jő és célszerű munkaszervezései gépesítés nélkül is sokat el lehet érni. Tudatosítani kell, hogy virágzó állattenyésztési termelés nél1 ' Ii szövetkezet nem érhet el jő gazdasági eredményeket Mérlegelni kell, nem lesz-e helyes ezekben a szövetkezetekben anyagi- 1-j hatásosabban érdekeltté tenni az állattenyésztési termelésbe bosztott - lövetkezeti tag t. Egyszerűen minden tartalékot fel kel) használni az egységes földművesszövetkezetek köÁllami gazdaságaink szerepe é£ feladatai zös tenyésztésében levő állatállomány növelésére és hasznosságának fokozására. E feladat teljesítése kell. hogy az egyik fő értékmérője legyen, ha ugyan nem a fő értékmérője a mezőgazdasági igazgatóságok munkájának. A mező„ .zdaságt termelés gépesítésével kapcsolatban hangsúlyoz Után fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a kérdés nem oldható meg csupán nehézgépesitéssel, amit a gép- és traktorállomások végeznek hanem maximális gondoskodási kell fordítani a kisebb gépesítésekre és az olyan gépi szerkezetek juttatásának lényeges emelésére, mint amilyenek a fúvókészülékes szecskavágék, a magszórók, a kis transzportőrök és egyéb kisebbméretű gazdasági szerszámok és a vontatható gépek Különös figyelmet és gyors megoldást követel a szállítás kérdése is az egységes toldművesszövetkezetekben. Az egységes föliművesszövetkeze tek fejlődésének és megszilárdításának érdeke megköveteli e szövetkezetek beruházása kérdésének megoldását. A múlt év eredményeivel egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Az 1955. évben » beruházási terv 1 milliárd 200 millió korona építkezésre számít, beleszá-Az állami gazdaságoknak feladatukat abban kel! látniuk, hogy valóban a nagy mértékben gépesített mezőgazdaság mintaképei legyenek amely munkájában érvényesít) a mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányait. Az állami gazdaságok már elértek bizonyos sikereket a gabonatermesztésben és a hektárhozamok növelésében, valamint a nemesített vetőmagok termesztésében. Termelésük általános színvonala azonban, különösen az állattenyésztés terén nem elégít ki bennünket, és nem felel meg a fennálló lehetőségeknek sem, noha az állami gazdaságok nagyobb tejhozamokat érnek el, mint az egységes földművesszövetkezetek, különösen pedig mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, és noha nagy részük van az állami húsbeadásban, különösen sertéshúsbeadásban. A állattenyésztés alacsony színvonalát többek között a szarvasmarha-állomány átlagon aluli állománya és a hizlalás során elért elégtelen súlygyarapodások jellemzik Ennek oka egyebek méllett az, hogy kevés és a lehetőségeknek egyáltalában meg nem felelő mennyiségű takarmányt, elsősorban kevés burgonyát és szénát termesztenek. E két termény hektárhozamai az állami gazdaságokban 1954-ben még mindig vagy 1T százalékkal maradtak az ország s átlag alatt. Így aztán az állami gazdaságok állattenyésztést termelését, elsősorban a sertéshústermelést az állami tartalékalapokból származó nagy takarmányjuttatásokkal tartják fenn és a híző sertések alacsony súlygyarapodása azt mutatja.^hogy ezzel a takarmánnyal nem gazdálkodnak megfelelően. Az állami gazdaságok feladata tehát az, hogy már az idén lényegesen növeljék a takarmánytermesztést és a földművelésügyi minisztérium hathatós támogatásával határozott intézkedéseket tegyenek a takarmányokkal való lelkiismeretes gazdálkodás biztosítására és a takarmányadagolás olyan rendszerének elérésére, amely biztosítja a takarmányok leghathatósabb kihasználását és a hízóállatok megfelelő súlygyarapodását Az állami gazdaságoknak a munkatermelékenység növelésében és a termelési egységre eső költségek csökkentésében is példát kell mutatniuk Egyelőre e téren a helyzet nem kielégítő. Az állami gazdaságok termelési iiifnitiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiaiifiMiiiiiifiMinniitiii KÉSZÜLJÜNK A TAVASZI Ha az időjárás és a talajviszonyok megengedik, néhány hét múlva vethetünk. Azok a korábban vetheti! növények amelyek csírázásához alacsonyabb hőmérséklet is elegendő és magvaik a hidegebb talajban is kikelnek, mint amilyen a tavaszi búza zab mák. borsó stb.. a téli csapadékot jól kihasználva gyors fejlődésnek indulnak. A vetésig rendelkezésre álló rövid idő alatt sok tennivalónk van. A tavaszi munkákra való felkészülés egyik legfontosabb feladata a vetőmagról való gondoskodás és a vetőmag előkészítése. Ez azért is sürgős feladat, mert vetésig el kell végeztv mindazokat a szükséges vetömagelO- kész tő eljárásokat (tisztítás, csírázóképesség, — vizsgálat stb.) amelyek a jó vetés előfeltételei, A vetőmagvak tisztítása nem tűr további halasz tást. Ne vessünk idegen kultűrmagvakka1 kevert és gyommagvakkal fertőzött vetőmagot, amúgv is elgyomosodott szántóföldjeinkre. Tisztítás után állapítsuk meg. hogv tavasz' vetéstei - vünk teljesítéséhez elegendő jóminőségtí vetőmaggal rendelkezünk-e. Hiány esetép ha'adéktalanul szerezzük b<? a szükséges vetümagvakat. Minién körü'ménvek között végezzünk oróbacsíráztetást mert a tapasztaltok szerint a változó téli időjárás, de küönösen a meg nem felelő tárolási vi szonvok következtében egyes helyeken romlott a magvak csírázóképessége. A vetőmag tisztítása alapvető követelmény. A tisztaság vizsgálatát úgy végez zük el, hogy érzékeny mérlegen 100 súlyegység (gramm-deka) mennyiséget lemérünk, és ebből különválasztjuk a tiszta magot. Utána újra lemérjük. hogy %-ban megállapíthassuk a mag tisztaságát. Nagyobb pontosság kedvéért a vetőmag tisztaságát két-három átlagmintából állapítjuk meg és a kapott eredmények átlagát vesszük. Hiába van a legszebb vetőmagunk ha nem csírázik, vagy igen rosszul csírázik. Ezért fontos a csíraképesség megállapítása. A legtöbb nagyobbszemű gazdasági növényünk magját házilag is meg tudjuk vizsgálni. f A vizsgálathoz homok néhánv ipéh tányér, vagv csíráztató edény és üveglapok kellenek. A homokot használat előtt szitáljuk át. utána pedig vgsedénvben a tűzhelyen jól átizzítjuk Amikor lehüü úgy helyezzük az edénvbe hog\ legalább 2-3 cm hiányozzon belő,i-. Azután jó! nedvesít .sük be A fölösleges nedvességet pái perc múlva csurgassuk ki az edényből. Illllfllllltlllllll IIIIIIIIIIIIIIIINII! Ilii Ilii IIMIIIIIIIIIIM VETÉSRE A kitisztított és vizsgálandó magvakból számoljunk le százat helyezzük a homokra és nyomjuk bele a mag feléig, kétharmadáig Az edényeket azután takarjuk le üveglappal és helyezzük el 20 C fok hdmérsék etü szobában. A csíra megjelenése után jegyezzük fel. hogv az elvetéstől számított hánvadik napon, hány mag csírázott ki. Ezzel megállapítjuk a mag csírázási éréi vét is. A csírázási erély egyúttal kifejezi a magvak életerejét és tájékoztat a növény kezdeti fejlődésének gyorsaságáról. A csírázási erélv megfigyelése különösen azoknál a növénvekné’ szükséges amelyeknél életük első szakaszában fontos a gyors fejlődés A csíráztatást — ugyanúgy mint a tisztasági vizsgálatot — 2-3 átlagmintából vett maggal kell végezni. A részlpteredménvek átlaga adja a vizsgált mag csírázási százalékát. Ha a csirakénességi hiány nem több 5-10 százaléknál, akkor elég ha anvnvi százalékkal nove'iük a vetőmagmennyiséget. ahány százalék hiányzik a 100 százalékos csíraképességből. Ha a hiány ennél nagyobb, 15-17 száza lék hiánvig, minden százatokhiányná! 1.5 százatokkal 20-25 százalékos hiányig pedig 2 százalékkal növeljük a vetőmagmennyiséget. Ennél alacsonyabb csíraképességű magot ne használjunk vetésre. költségei 1953-ban kereken 25 százalékkal voltak nagyobbak, mint az egységes földmüvesszövetkezetekben és egyes termények, például burgonya és szarvasmarha esetében ez a különbözet még lényegesen nagyobb. Az állami gaítíaságoknak ki kell fejleszteniük és magasabb színvonalra kell emelniük munkájukat a magnemesítés és fajállattenyésztés terén és ebiben a törekvésükben egyik legfonto-’ sabb feladatukat kell látniuk, amelyet a nagytermelékenységű mezőgazdaság úttörőiként be kell tölteniük. A földművelésügyi minisztériumban az állami gazdaságok főigazgatósága szakítson végre a mezőgazdasági termőterület nagyobb parlagon heverő földdarabokkal való gyarapításénak kérdésében elfoglalt közömbös álláspontjával. különösen a határmenti járásokban és ezzel járuljon hozzá az egész, terveinkben szereplő földterület megművelésének biztosításához Annak érdekében, hogy az állami gazdaságok jobban teljesítsék szerepüket a mezőgazdaság) termelés fejlesztésében és a mezögazdasag szövetkezeti alapon való megszervezésében, lényegesen meg kell javítani vezetésüket a földművelésügyi minisztérium és a főigazgatóság részéről. Különösen sürgősen meg kell állapitan1 az egyes állami gazdaságok hoszszúlejáratú termelési programjait, amelyek megfelelnek a helyi viszonyoknak is, hogy a gazdaságok az eddiginél nagyobb mértékben specializálódhassanak. Ennek számbavételével kell irányítani és végezni a beruházási építkezéseket is. Az állami gazdaságok főigazgatóságától meg kell követelnünk, hogy kiküszöböljék a prémiumrendszer hibáit és következetesen érvényesítsék az alkalmazottak hektárhozamok és az állatállomány hasznossága növelésének alapján való jutalmazásának elvét Az állami gazdaságok főigazgatóságától és valamennyi állami gazdaság igazgatójától meg kell továbbá követelnünk, azt is, hogy jobban szervezzék a munkát, jobban osszák el és használják fel a rendelkezésükre álló munkaerőket, különösen az adminisztratívában és a termelésben foglalkoztatott dolgozók kölcsönös arányának tekintetében. Az állami gazdaságoknak az a küldetésük, hogy a nagytermelékenységű szocialista nagytermelésre példát mutassanak. Ez megköveteli, hogy feltétlenül és lényegesen emeljük az állami és a munkafegyelem színvonalát és az alkalmazottakat a szocialista tulajdon iránti öntudatos viszonyra neveljük. A szövetkezetek II. kongreszszusa mint a szövetkezeti mozgalom fontos határköve A mezőgazdasági termelés fejlesztésének biztosításában nagy jelentősége lesz a szövetkezetek küszöbönálló II. országos kongresszusának és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló hároméves tervek kidolgozásának. Már az egységes földművesszövetkezetek járási konferenciái is fontos pozitív eredményeket hoztak. Ezek a konferenciák valamennyi járásban az 1954-ben elért gazdasági sikerek jegyében folytak le és a szövetkezeti tagok gyakran kicserélték tapasztalataikat, elmondták egymásnak, hogyan érték el e jó eredményeket. A konferenciákon figyelemreméltó kötelezettségeket is vállaltak A rendelkezésünkre állő előzetes jelentések szerint, amelyek hat kerületből származnak, a vállalt kötelezettségek állati termékek termelése terén 36,460 mázsa sertéshússal, 11,480 mázsa marhahússal, 21,579.720 liter tejjel 11,435.437 tojással növelik mezőgazdasági termelésünket. Az elmúlt évektől eltérően a szövetkezeti tagok a? idei konferenciákon a gyöngébb szövetkezetek balsikereinek okait már nem a begyűjtési és felvásárlási árakban, hanem szervezési hibákban keresték A szövetkezeti tagok megértették, hogy a szövetkezetek további megszilárdítása és a tagok életszínvonalának emelkedése elsősorban a termelés gyarapításától, a munkatermelékenység növelésétől függ. * Az egységes földművesszövetkezetek járási konferenciájának általában sikeres lefolyása kedvező előfeltétel arra, hogy az egységes földművesszövetkezetek II. országos konferenciája is fontos határkő legyen a szövetkezeti mozgalom további sikeres fejlődésének, (Folytatás a 7. oldalon)
