Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-20 / 8. szám

1955. február 20. Földműves Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről a szövetkezetek gazdasági és szerve­zeti megszilárdításának, a szövetkeze­tek szervezeti és műszaki színvonalá­nak lényeges emelésére irányuló törek­véseink útján. A pártszervek és valamennyi párt­­szervezet. minden kommunista szövet­kezeti tag feladata, hogy szervezetileg biztosítsa az egységes földművesszö­vetkezetek II kongresszusán elfogadott irányelvek és határozatok sikeres vég­rehajtását. A szövetkezeti tagok és az egvénileg gazdálkodó parasztok termelő igyeke­zetének felkeltésében döntő szerepet kell játszaniuk a nemzeti bizottságok­nak. amelyeket munkájukban pártunk szervezetei támogatnak és lelkesítenek Arról van szó. hogy falvaink űj nem­zeti bizottságai a munkás-paraszt szö­vetségre támaszkodva mint e szövetség legfontosabb szervei és a dolgozók el­látásáért viselt felelősségük teljes tu­datában fő figyelmüket a mezőgazda­sági termelés kérdéseire összpontosít­sák, hogy megszervezzék és támogas­sák a dolgozó parasztoknak a mezőgaz­dasági termelés*fejleszíésére irányit.f törekvéseit. Arról van sző hogy a nem­zeti bizottságok tagjai aktiv monyát fejtsenek ki a parasztok között hogy lényegesen aktivizálják' a nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági szakbizottsá­gait és hogy az asszonyok aktivizá­lását a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére, a parasztság mozgósítása egyik legfontosabb kérdésének tekint­sék. Arról van szó, hogy a nemzeti bi­zottságok a dolgozó parasztság sorai­ból széleskörű aktívát szervezzenek maguk köré. A falusi téli kampány, a mezőgazdasági termelésnek a legköze­lebbi két-három évben való fejleszté­sére irányuló tervek megvitatása, az egységes földmüvesszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok terme­lésének növelését szolgáló kötelezett­ségvállalások kampánya hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadí­tása 10 évfordulójának tiszteletére —. ez az a? út. amelyen aktivizálhatjuk a falusi nemzeti bizottságok alkotó mun­káját. ez a nemzeti bizottsági tagok becsületbeli kötelessége választóikkal és az egész dolgozó néppel szemben További sürgős feladatunk hogy a mezőgazdasági termelés gyarapítására irányuló szervezett igyekezetünk már az idén a tavaszi munkák során meg­nyilvánuljon Az őszi munkák idején sokat mulasztottunk. Az agrotechni­kai feladatokat és határidők"» nem tel­jesítettük kielégítően, de azért az ószi munkák lefolyása mégis eredménye­sebb volt mint 1953-ban. Megvan minden előfeltételünk arra. hogy jó termést gyűjtsünk be és a küszöbön­­álló tavaszi munkák során pótolhat­juk még mindazt amit elmulasztot­tunk Arról van szó. hogy a földmű­velésügyi minisztérium és egész mező­gazdasági apparátusunk levonja a meg­felelő tanulságokat azokból a hibákból és hiányokból, amelyeket a múltban a mezei munkák megszervezése terén tapasztalhattunk Egész mezőgazdasági apparátusunknak biztosítania kell a szocitilista szektorban a tavaszi munkák kiváló minőségét és minél szélesebb­kor segítséget kell nyújtania az egyé­ni gazdálkodóknak Kívánatos, hogy ne csak a feladatok mennyisége teljesíté­sét ellenőrizzék, hanem az agrotechni­kai intézkedések minőségét is, hogy hathatósságukat pontosan és megbízha­tóan megállapíthassuk. Biztosítsuk a X. pártkongresszus határozatainak sikerét Elvtársak' Csupán falusi munkánk legfőbb és legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseit vázoltam. Ha biztosítani akar­juk azoknak az irányelveknek a teljesí­tését, amelyeket pártunk X kongresz­­szusa a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 év folyamán való lé­nyeges növelésére kitűzött, akkor el kell érnünk, hogy egész pártunk szé­leskörűen és mélyrehatóan elsajátítsa mezőgazdasági politikánk elveit. De ez nem elég. Az irányelvek teljesítését — és ez számunkra igen fontos tanulsáy — továbbra is a legnagyobb következe­tességgel biztosítanunk kell Ne feled­jük, hogy szervezeti biztosítás nélkül a legjobb határozat is csak írott malaszt marad. Feladataink szervezeti biztosítása ér­dekében mindenekelőtt lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági ap­parátus munkáját, mégpedig felülről egészen le. a földművelésügyi minisz­tériumtól egészen a járási mezőgazda­sági igazgatóságokig. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a mezőgazdasági apparátus mun­kája megjavuljon és képes legyed tel­jesíteni az adott feladatokat? Elsősor­ban arra van szükség, hogy a mező­gazdasági dolgozók alaposan és mély­rehatóan megértsék mezőgazdasági po­litikánk politikai és gazdasági problé­máit, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének problémáit a szocializmus építésének jelenlegi sza­kaszán. Minden fontos kérdésben nem­csak világos koncepciójuknak, hanem pontos elképzelésüknek is kell lennie arról, hogyan oldják meg a szervezési kérdéséket. Ezért gondoskodni kell a mezőgazdasági dolgozók politikai szín­vonalának és szaktudásának lényeges gyarapításáról, elsősorban a miniszté­rium és a megbízotti hivatal irányitő szerveiben, hogy kezdeményezőképespn és önállóan oldhassák meg a felmerülő kérdéseket. A mezőgazdasági apparátus váljon valóban a mezőgazdasági termelés szer­vezőjévé. A mezőgazdasági apparátus ezt a szerepét egyelőre igen rosszul tölti be. A mezőgazdaságban a terme­lést nem szervezhetjük meg úgy, mint az ipari üzemekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy — amint egyes mező­­gazdasági dolgozók állítják, — a mező­­gazdasági termelés egyáltalában ne volna megszervezhető. Igenis, megszer­vezhető, mégpedig nemcsak a szocia­lista szektorban, hanem az állam ke­zében lévő hathatós eszközök segítsé­gével a magángazdálkodó szektorban is A mezőgazdasági termelés meyszer vezésének döntő láncszemei a járási mezőgazdasági igazgatóságok. Ezeknek a szerveknek természetesen szakkép­zett szervezökáderekkel kell rendel­kezniük Máskülönben a legjobb irány­elvek és utasítások sem jutnak el a címzetthez. Persze, nem elég a jó ká­der, arra is szükség van, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok tökélete­sen ismerjék minden falu viszonyait, naponkénti kapcsolatot tartsanak fenn a szövetkezeti tagokkal és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, és képesek legyenek biztosítani mindazt, amire a tervbevett terméshozamok elérése vé­gett szükségünk van. Egyelőre még kevés olyan járási mezőgazdasági igaz­gatóságunk vari amely így dolgozik. A kerületi mezőgazdasági igazgató Ságok többségének munkája sem ki­elégítő A kerületi mezőgazdasagi igazgatóságok nagy apparátusát kü­lönféle adminisztratív munkákkal ter­helik és ezért ezek igen elégtelenül irányítják a járási mezőgazdasági igazgatóságok tevékenységét és álta­luk a kerület mezőgazdasági terme­lését. A kerületi mezőgazdasági ig-iz­­gatósápokn"k elsősorban biztositaniok kell, hogy valamennyi járásban megfelelő színvonalra emeljék a mezőgazdasági igazgatóságok gaz­dasági szervező munkáját és ezért rendszeresen és tüzetesen ellenőriz­niük kell a járás munkáját és olyan támogatásban részesíteni a járási szerveket, hogy megjavíthassák műkö­désüket. Természetesen a nemzeti bi zottságoknak is elsőrendű feladata, hogy ne csak a tanácsban és a tel­jes üléseken vitassák meg a m" •tó­gazdaság problémáit hanem az egész járás és az egész kerület erőit m >z­­gósítsák a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatos teljesítésére. Kívánatos hogy a földművelésügyi minisztérium és megbízotti hivatal ebben a szellemben vezesse és irá­nyítsa a kerületi és járási mezőgaz­dasági igazgatóságok munkáját és hathatósabb, kézzelfoghatóbb támoga­tásban részesítse e szerveket. A tá­mogatás hathatóssága nem attól függ, hogy hány oktatót és előadói küldenek a kerületekbe és a járások­ba hanem a valóban elért eredmé­nyektől. attól, hogy milyen előfelté­teleket teremtettek a járási és kerü­leti szervek munkájának megjavítá­sához. Ez a rendkívül sürgős feladat ál! előttünk, hogy lényegesen megjavít­suk pártpolitikai munkánkat a falun Bár már régóta beszélünk annak szükségéről, hogy megjavítsuk a fa­lusi politikai tömegmunkát. a gyakor­latban a párt szervei és szervezetei gyakran megbocsáthatatlanul elhanya­golják a falusi oártpolitikai munka kérdéseit Igaz. pártunk már nagy si­kerrel tudja megszervezni a rövid ideig tartó falusi kampányokat. A (Folytatás a 6. Oldalról) nemzeti bizottsági választások, to­vábbá a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek megvá­lasztása alkalmából rendezett kam­pányban továbbá a Nyugat-Németor­szág újrafelíegyverzése elleni kam­pányban általában véve falusi szer­vezeteink is népnevelő és szervező munkájukban nagyfokú aktivitásról tettek tanúságot és egész népünket hazafias egységbe tömörítenék Most azonban arról van szó. hogy falusi pártszervezeteink teljes mélységÜK- ben megismerjék a mezőgazdasagi tsr-Pártszervezeti munkák Néhányszáz falu kivételével pár­tunknak minden községben van alap­szervezete. Tízezerszámra vannak fa­lusi kommunistáink, szövetkezeti ta­gok és parasztok, tízezerszámra él­nek falvainkon kommunista munká­sok. Sok faluban azonban nem érez­hető a pártszervezet munkája, sőt. sok faluban maguk a kommunisták sem értik a párt falusi politikájának alapvető kérdéseit, nem váltják valóra a párt irányvonalát és ezért érthe­tően nem is harcolnak megvalósításá­ért Mindez arról tanúskodik, hogy a já­rási pártbizottságok nem értettek meg eléggé a X pártkongresszus­nak a mezőgazdasági termelés lénye­ges fejlesztéséről szóló irányelvei tör­ténelmi jelentőségét és általában a parasztkérdés jelentőségét a szocia­lizmus építésének jelenlegi szakaszá­ban, hogy nem becsülik eléggé a fa­lusi pártmunkát és hogy általánossá­gokban oldották meg a falu problé­máit. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy egyáltalában nem váltják ki­elégítően valóba a párt irányelveit ь falusi pártmunkaban. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a fal­vainkon a politikai tömegmunka nem járhat sikerrel, ha a politikai dolgo­zók, — és ez mindenekelőtt a járási és kerületi pártbizottságok titkáraira vonatkozik — nem ismerik a falu gaz­dasági problémáit. Még mindig nem kevés az olyan po­litikai dolgozó, aki azt képzeli, hogy elég elismételnie valamelyik vezető tényező beszámolóját és minden a leg­nagyobb rendben lesz. A tapasztalatok aAmban azt mutatják, hogy az álta­lános. felületes irányítás semmiféle eredményt sem hozhat. Vannak olyan kerületi pártbizott­ságaink, amelyek nagyszerűen ismerik a mezőgazdasági termelés statisztikai eredményeit, de nem ismerik az em­bereket, nem működnek együtt velük, nem irányítják őket. A járás mező­gazdasági termelése eredményeinek is­merete jó és hasznos dolog. Igen, kí­vánatos, hogy a járási és kerületi po­litikai dolgozóink még jobban ismerjek a mezőgazdasági termények hektár­hozamait és az állatállomány hasznos­ságának értékmutatóit. Mindenekelőtt azonban az embereket kell ismerniük az emberek tulajdonságait és képessé­geit. Ezeket az embereket kell rend­szeresen úgy vezetni, hogy teljesít­sék a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésével kapcsolatos feladatokat. Igen komoly fogyatékosságok tapasz­talhatók pártunk munkájában, amelyet az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztok között végez. A párt akciói javarészt rövidle járatú kam­­pányjellegűek a terv szétbontásának, vagy a mezőgazdasági termények be­gyűjtésének idején. Világos, hogy tar­tós eredményeket csak rendszeres, kitartó munka hozhat, a tömeges nép­nevelés és propaganda különféle for­mái, amelyeket egybehangolnak az il­lető falu parasztjainak szükségleteivel. Ha fordulatot akarunk elérni a me­zőgazdasági termelésben, akkor fordu­latot kell elérnünk a falusi pártpo­litikai munkában is. A párt járási bi­zottsága, különösen a mezőgazdasági vidékeken, tekintse fő feladatának, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének megszilárdítását és arra törekedjék, hogy teljesítsék a mezőgazdasági termelés feladatait E fó feladat szerint kell elosztani a ká­dereket. A politikailag legérettebb ká­dereket falusi munkára kell beosztani A munka legfőbb eszköze a falusi szervezetek aktivizálása és színvona­luknak emelése, szüntelen gondosko­dás a falusi kommunisták politikai fej­lődéséről, hogy a párt falusi politiká­jának lelkes élharcosai legyenek Ez természetesen megkívánja, hogy káderpolitikailag lényegesen megerő­sítsük a járási pártbizottságokat amelyek közvetlenül irányítják az alap­melés fejlesztésével kapcsolatos fel­adataikat. hogy minden eddigi tapasz­talatukat ennek a hosszúlejáratú fel­adatnak a szolgálatába állítsák, hogy lényegesen emeljék a politikai tö­megmunka és a munkás-parasztszö­­vetség megszilárdítását szolgáló szer­vezési munkájuk színvonalát, hogy a lehető legjobban biztosítsák a ftiezö­­gazdasági termelésnél a legközelebbi két-három évben való lényeges fejlesz­tésére irányuló törekvések irányítá­sát és megszervezését, pártunk X. kongresszusának irányelvei szerint. fogyatékosságai a falun szervezetek politikai és szervezési éle­tét. a falusi népnevelő és propagan­dista munkát, a dolgozó nép politikai és erkölcsi nevelését A járási párt­­bizottságokat elsősorban tehetséges és állandó oktatókkal kell megerősíteni, olyan elvtársakkal, akik politikailag fejlettek, és szervezőképességgel ren­delkeznek, tüzetesen Ismerik pártunk mezőgazdasági politikáját és tisztán látják az egységes földművesszövet­­kezetek bonyolult szervezeti és mű­szaki problémáit. Lényeges javulás várható attól, hogy megszüntetjük a gép- és traktorál­lomások politikai igazgatóhelyettesei­nek jelenlegi helyzetét. Ügy tapasz­taltuk, hogy a gép- és traktorállomá­sok politikai igazgatóhelyettesei füg­gő viszonyba kerültek az igazgatótól és ahelyett, hogy a politikai helyettes funkcióját teljesítették volna, ugyan­azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, mint a gépállomás igazgatója. A jövő­ben a gép- és traktorállomások po­litikai igazgatója nem lesz a gépállo­más alkalmazottja, hanem a járási pártbizottság dolgozója. Ebben a mi­nőségben biztosítania kell majd a trak­torosok politikai mozgósítását és a gépállomás egész politikai munkáját. A járási pártbizottságok megerősíté­se tehetséges és fejlett politikai dol­gozókkal, elsősorban oktatókkal és a kerületi pártbizottság eddigi dolgozói­val, főleg a falusi politikai, népneve­lő és szervező munka fellendülésében érezteti majd hatását. A falusi párt­­szervezet munkája tekintet nélkül ar­ra, hogy van-e a faluban egységes föld­művesszövetkezet. vagy nincs, irányul­jon főként és mindenekelőtt a me­zőgazdasági termelés kérdéseire. Falu­si pártszervezeteink, falusi kommu­nistáink ismerjék meg pontosan a me­zőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat és tanulják meg, hogy napról napra harcolniuk kell e feladatok teljesítéséért és példát kell mutatniuk lelkiismeretes kezdeménye­zésükkel és munkájukkal. Az alapszer­vezetekkel való rendszeres személyes kapcsolat és oktatások révén el akar­juk érni, hogy az alapszervezetek vá­lasztmányai rendszeresen működjenek, hogy a párt helyi szervezetei napról napra foglalkozzanak azzal, hogyan biztosítja a helyi nemzeti bizottság a mezőgazdasági termelés kérdéseinek megoldást és a mezőgazdasági termé­nyek begyűjtését, mennyiben és ho­gyan nyújt hathatós segítséget az egy­séges földművesszövetkezetnek a szer­vezési, műszaki és termelési kérdések megoldásában, hogyan szervezi meg az egyénileg gazdálkodó parasztok ter­melő munkáját. A helyi pártszerveze­tek fokozott aktivitásukkal fontos őrei és szervezői lesznek a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdulásának és biztosítják a valóban tömegjellegű po­litikai munkát falvainkon. És éppen erről van szó. Pártszervezeteink, állami és gazdasági apparátusunk jó munkája mezőgazdasági termelésünk lényeges fokozásának záloaa Feladatunk ma az, hogy az egész pártot és a párt révén egész dolgozó népünket a mezőgazdaság feladatainak teljesítésére mozgósítsuk. E feladatok teljesítésére kell mozgósítanunk az egész állami és gazdasági apparátust. Nem rövid ideig tartó kampányról van szó. Arról van szó, hogy biztosítsuk a párt-, valamint az állami és gazdasági szervek szervező munkájának hatal­mas arányú fellendülését, amelynek célja falusi munkánk időszerű kérdé­seinek következetes és teljes megol­dása. Elsősorban attól kell őrizked­nünk, hogy csupán a formálisan továb­bítsuk a központi bizottság által meg­hozott határozatokat, s csak rendel­kezőén és általánosan vitassuk meg őket. amint az sajnos nem egyszer megtörténik a párthatározatokkal Biz-' tosítanunk kell, hogy a kerületi és járási pártbizottságok, a földműve­lésügyi és begyűjtési minisztérium, a kerületi, járási és helyi nemzeti bi­zottságok, más gazdasági é§ állami szervek gondosan megvizsgálják a vi­szonyokat a maguk hatáskörében vagy szakaszán, a helyzet ismeretében kez­deményezőképesen és konkrétan kidol­gozzák a megoldandó feladatokat és megtegyék a teljesítésükhöz szüksé­ges intézkedéseket. Minden pártszervezettől, minden kommunistától el kell várnunk, hogy nemcsak teljesen magáévá teszi pár­tunk mezőgazdasági politikáját, ha­nem minél tevékenyebben harcolni is fog a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséért, a munkások és a dolgozó pa­rasztok szövetségének megszilárdítá­sáért és hogy valamennyi szövetkezet­ben, gép- és traktorállomáson, állami gazdaságban, valamennyi faluban és üzemben kezdeményezöen és kitartó­an törekednek majd e nagy országos feladat teljesítésére. El kell várnunk, hogy sem a párt­szervek, sem a gazdasági szervek és a nemzŕti bizottságok nem elégszenek meg a határozat meghozatalával, ha­nem naponta ellenőrzik majd. hogyan nyilvánul meg az elfogadott határo­zat hatása a gyakorlatban, a szántó­földeken és az istállókban, és a sző vetkezeti tagokkal, meg az egyénileg gazdálkodó parasztokkal napról napra együttműködve kérlelhetetlenül küz­denek a fogyatékosságok ellen. A pártszervezetek legfontosabb fel­adata, hogy felkeltsék a dolgozó pa­rasztok legszélesebb tömegeiben a me­zőgazdasági termelés növelésére irá­nyuló tevékeny igyekezetét és hogv ennek alapján kifejlesszék a szocialista munkaversenyt. Különösen nagy fi­gyelmet kell fordítani a tavaszi mun­>ga kák sikeres elvégzése, az egész terv­be vett földterület megművelése, a különféle termények hektárhozamának gyarapítása és az állatállomány hasz­nosságának növelése érdekében tett hazafias vállalások akqjójának tovább­fejlesztésére. Törekvéseink sikerét közvetlenül a falusi munka dönti el és ezért döntő jelentőségű a falusi pártszervezetek aktivitása. Pártszerveink, kerületi és járási pártbizottságaink legyenek tuda­tában felősségüknek, amely a dolgo­zó parasztok között végzett politikai tömegmunka teljes kifejlesztéséért és azért terheli őket, hogy a mezőgazda­­sági termelést gyarapítani igyekvő dolgozó parasztoknak hathatós szak­szerű támogatást nyújtsanak. A megoldandó feladatok nem ki­csinyek, és nem is könnyűek. Más­részt azonban meg kell állapítanunk, hogy nem állunk puszta kézzel és ta­pasztalatlanul e feladatokkal szemben. Fennkölt és meggyőző példa áll előt­tünk, amely megtanít arra, hogyan szüntr '■ ük neg e nehézségeket és a fogyatékosságokat, hogyan oldhatjuk meg az új nagy feladatokat, hogyan haladhatunk gyors ütemben előre: ez a mintakép a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja, a szovjet nép. Elvtársak! Politikailag szerfölött fontos feladat­ról tárgyalunk ma. Sikeres teljesítésé­től függ lényegében népgazdaságunk arányos fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további szüntelen emelkedése. A mezőgazda­­sági termelés tervszerű fellendülésé­nek biztosításával jelentősen hozzájáru­lunk hazánk gazdasági erejének meg­szilárdításához, népi demokratikus ál­lamunk védelmi képességének további gyarapításához. E feladat teljesítése döntő előfeltétele annak, hogy tovább szilárdítsuk népi demokratikus állam­­hatalmunk politikai alapját, a munká­sok és a dolgozó parasztok szövetsé­gét és ezzel jelentősen tovább növel­jük államunk belső erejét és szilárd­ságát. Ha egész pártunk megérti a X. párt­kongresszusnak a mezőgazdasági ter­melés lényeges fejlesztésére' «zóló irányelvei értelmét és jelentőségét, ha minden kommunista legsajatabb ügyének tekinti e feladatot, ha nem riadunk vissza a nehézségektől és iga­zi Ír cos lendülettel f gunk munká­hoz, akkor kétségtelen, hogy paraszt­­sár ' pártunk "czetésével bizt ja a mezőgazdasági termelés Ilendülé­­sét és a munkásosztály és a dolgozó rasztság szilárd és megbomb titlan szövetségében sikeresen megoldjuk a kitűzött feladatokat. HHÉÉÉttilii

Next

/
Thumbnails
Contents