Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-20 / 8. szám

1955. február 20.

rHdiaüves

5

Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről

dulntok, hogy vállalják föld megmüvelé-et.

Tehát kell. hogy minden helyi nemzeti bizottság, minden járási nemzeti bizottság, minden gép- és traktorallomás és minden állami gazdaság elsőrendű feladatának, becsületbeli Jgyének tekintse, hogy ^még a tavaszi műn'-'1' megkezdése előtt biztosítva legyen az égé«? tervezett .ingerület rendes megmöve’ése, abban a tudatban, hogv ez a mezőgazdasági termelés idei tervteljesitésének alapvető feltétele.

A szántóterület bővítésének és a mezőgazdasági termelés fokozásának szempontjából lényeges jelentőségr van a nagy földtartalékok kihasználásának a hatámrmti járásokban. Ezenkívül a határmenti járások betelepítésének nagv nemzetpolitikai jelentősége is van Ezért a kormány már 1954 januárjában jóváhagyta a határmenti járások fejlődésének, de főként mezőgazdaságuk felvirágzásának konkrét tervét.

A határvidék építése szakaszán azonban e feladatok teljesítése nagvon elégtelen. Sem a nemzetgazdasági sem a politikai eredmények nem váltották be a reményeket. A beruházások tervét nem egészen 60 százalékra teljesítettük. Ebből az új telepesek házai adaptálásának tervét 70 százalékra. a határmenti járásoknak az ország belsejéből érkező új lakosokkal való betelepítésének tervét pedig a felényire sem teljesítettük.

A nem kielégítő eredmények oka elsősorban abban van, hogy ezt a fontos feladatot csak formálisan értelmezték és így csak formálisan biztosították szervezésiig is, mégpedig mind a határvidék betelepítésével kapcsolatos kérdéseket irányító kormánybizottság, mind a földművelésügyi, a helyi gazdaságügyi és az épitőiparügvi minisztériumok, valamint a nemzeti bizottságok is a határmenti járásokban. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezését sem fejlesztették ki. Ügy vélem továbbá, hogy magában a rendszerben is hiba volt, amikor a határvidék kiépítését egyszerre túl nagy területen valósítottuk meg és Így bekövetkezett erőink és eszközeink túlságos szétforgácsolódása.

A múlt éyi tapasztalatok alapján most intézkedéseket készítünk elő a helyzet javítására. Emellett annak szükségességéből indulunk ki, hogy erőinket azokra a járásokra kell összpontosítanunk. am,-Ivekben a magasfokú mezőgazdasági termelés feltételei a legjobbak; elsősorban ezeket a járásokat kell kiépíteni és betelepíteni. Olyan termékeny és h termelés szempontjából fontos járásokról van szó, mint például Zatec és Podborány melyek a gyakorlatban döntök a komlótermelés eredménye szompontjáből ahol hatalmas cukorrépával beveteti területek és nagy földtartalékok vannak, mint Osoblažsko vidékén, Kynžwart körzetében, Mariánské Lázne környékén, a plzeni, české budejovicei és más kerületek egyes járásaiban E járások komplex kiépítése és betelepítése a mezőgazdasági termelésről való jobb gondoskodásban, a kedvezőbb életfeltételek megteremtésében nyilvánul meg és így hozzájárul a lakosság állandósításához.

Ezenkívül ebben az évben az állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások számára nagyon konkrét feladatokat kell kitűzni a határvidék parlagon heverő földterületeinek megmunkálásában és a réti termékek begyűjtésében és el kell őket látni mindennel, amire szükségük van. Ezzel kapcsolatban bízunk abban, hogy ifjúságunk soraiban elegendő lelkes hazafi van. akik — a szovjet komszomolisták nagy példájától Irányítva — elmennek a határvidékre és segítenek e feladatok teljesítésében.

A talaj rendes megművelése, a határvidék betelepítése, de a mezőgazdasági termelés számos egyéb problémája kulcskérdéseinek is egyike a munkaerőhiány.

(Folytatás a 4. oldalról}

nikai színvonalának lényeges emelésére irányul. Ezért mezőgazdaságunkat olyan emberekkel kel! megerősíteni akik meg tudnak birkózni az új technikával. képesek arra. hogy egész mezőgazdaságunkat új, magasabb, termelékenyebb és kulturálisabb színvonalra emeljék olyanokkal, akik készek minden erejüket és képességüket e nehéz, de qvönyörü feladatnak szén telni a legnagyobb lelkesedéssel és áldozatkészséggel.

Tömegszervezeteink szerepe a munkaerő toborzásában

Erősítsük mezőgazdaságunkat munkaerőkkel és szakkáderekkel

A mezőgazdasági termelés nem kielégítő fejlődése okainak vizsgálatánál gyakran halljuk a következő választ: nincs ember, nincs munkaerő. És valóban. Mezőgazdaságunk komoly munkaerőhiányban szenved és ezért a CsKP X. kongresszusának irányelvei feltételezik a mezőgazdaságnak mun' kaerőkkel való megerősítésére irányuló nagyméretű intézkedések megvalósítását. *

De Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei nincsenek teljesítve. A földművelésügyi minisztériumnál több mint fél évig tartott, míg beterjesztette a javaslatot arra vonatkozóan, mily feltételek mellett kell átvezetni a népgazdaság többi ágazataiból a dolgozókat a gép- és traktorállomásokra, az állami gazdaságokba, az egységes földművesszövetkezetekbe és a mezőgazdaság többi szakaszaira. A mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakkáderekkel való megerősítését célzó kormányhatározat kiadása őta eltelt további két hónap sem hozott kielégítő eredményt.

Az elmúlt év eredményei olyanok, hogy főként az iskoláikat befejezett fiúk és lányok, valamint bizonyos számú falusi nő megnyerése következtében megszűnt a munkaerők számának eddigi évenkénti csökkenése a mezőgazdaságban.

Ami a mezőgazdasági szakembereknek a mezőgazdasági termelésbe való visszatérését illeti,-eddig csak néhány legjobb esetben néhány száz szakember tért vissza, hasonlóan azon gépipari üzemek szakképzett kádereihez, amelyeknek elsősorban a gép- és traktorállomásokat kellene megerősíteniük

Lehetséges teljesíteni ezt a feladatot? Feltétlenül lehetséges teljesíteni ha nem adminisztratív feladatként fogjuk fel és ha nem adminisztratív módszerekkel oldjuk meg, ahogyan ezt eddig csinálják.

Komoly nehézségeket okoz a kihasználatlan földterületek megmunkálásának problémája és ezzel kapcsolatban a határvidék betelepítése. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya feladatul Mrite ki hogy az 1956 évben 28-Jfl millió hektárnyi szű’területet tehát köztársaságunk összes szántóterületének csaknem hatszorosát kell gabonafélével bevetni Ez valóban hatalmas feladat Ennek megoldása több százezer gépet és csupán az induláskor többszázezer embert követel. A

szüzterület beláthatatlan térségei a Szovjetunió központjaitól nem pár kilométernyi távolságban vannak, mint a mi határvidékünkön, hanem többezer kilométernyi távolságban, az új telepesek gyakran lakatlan vidékre mennek, ahol csak kezük nyomán épülnek új lakhelyek, új telepek és városok gazdag kultúrélettel. És a Szovjetunió Kommunista Pártja a Komszomol segítségével és az egész szovjet nép támogatásával ezt a feladatot sikeresen teljesíti. A szovjet kormány 1954-ben

115.000 traktort, 18.000 gabonakombájnt és a másfajta gépek hatalmas mennyiségét biztosította a szüzterületek megművelésére. A Komszomolbizottságok tavaly a fiatal fiuktól és lányoktól körülbelül félmillió jelentkező lapot kaptak, akik készek voltak elmenni a megművelendő területekre

De ezek a sikerek nem születnek önmaguktől, hanem hatalmas politikai és szervezői munka eredményei, amely a szovjet emberek lelkesedéséré és áldozatkészségére támaszkodik

E feladat teljesítéséhez szükséges, hogy a gép- és traktorállomások és az egységes földművesszövetkezetek (az állami gazdaságok részére mar egészben véve biztosítva vannak a munkaerők) ne várják passzívan, míg a munkaerőket kiutalják részükre hanem maguk is aktívan gondoskodjanak a munkaerők megnyeréséről és elsősorban közvetlenül a munkehHv«-<en és a falvakon teremtsék meg až alapfeltételeket az új munkaerők megnyerésére.

Falun az élet- és munkafeltételek még nagyon különbözők. Már ma számos olyan egységes földművesszövetkezetünk van, amelyek dolgozóink számára azonos vagy magasabb színvonalat biztosítanak, mint amilyet az iparban elérhetnének. Vannak már olyan szövetkezeteink, amelyek gyermekpótlékokat, betegsegélyződíjakat fizetnek ki, s olyan szövetkezeteink is amelyekben a kulturális élet is magas színvonalon van.

[gaz viszont, hogy nem kevés olyan szövetkezetünk is van, ahol a munkatermelékenység s a mezőgazdaság munka kulturális-technikai színvonala alacsony. Mi ezzel az állapottal semmi mődon nem akarunk megelégedni és nagyméretű gépesítési programunk a mezőgazdaságban éppen a munkatermelékenység lényeges növelésére, a mezőgazdasági munka kulturális-tech-Nincs kétségünk afelől, hogy nálunk is találunk elég olyan embert, aki kész lesz megmunkálni a ki nem használt területet aki kész lesz dolgozni a mezőgazdaságban; nem kételkedünk abban, hogy olyan ifjúságunk van amelyet lángra tudunk lobbantam és fel tudunk lelkesíteni oly történelmi jelentőségű hazafias feladat teljesítésére. mint amilyen határvidékünk betelepítése. Ha a szocializmus építése ügye iránti határtalan odaadásban, kitartásban és következetességben a Szovjetunió Kommunista Pártjától veszünk példát, akkor ezekkel a feladatokkal is minden nehézség és akadály ellenére sikerrel megbirkózunk.

Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a határvidéken megteremtett legjobb és leggazdagabb előfeltételek önmagukban még nem elegendők az új telepesek megnyerésére. Az anyagi biztosítás kérdéseinek minden fontossága mellett állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy az emberek között végzett politikai meggyőző munka nélkül, az ügyért való lelkes lángolás nélkül és az emberek megnyerése nélkül semmire sem megyünk. Főleg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, amelynek mindezen feladatok teljesítésében nagy segítőnek kellene lennie, tanulhatna többet a lenini Komszomoltől és egész tevékenységének súlypontját az ifjúság körében végzendő konkrét nevelő munkára helyezhetné Nincs kétség afelől, hogy Ifjúságunk is, ha helyesen fogja fel azt. hogy hazánk szocialista építésének olyan feladatai, amilyen a határvidék betelepítése, vagy a mezőgazdasági munka általában, a dicsőség és becsület ügye, hazafiságának ügye, akkor az áldozatkészség és munkahősiesség, igazi csodáira lesz képes.

Vannak-e ilyen embereink? Igen vannak. Továbbá több tízezer olyan munkásunk van, akiknek kapcsolatatuk van a faluval, akik a párt szavára készségesen mennek dolgozni falura.

Ezért le kell számolni az e feladattal kapcsolatban elfoglalt olyan formális állásponttal, amely a mezőgazdasági igazgatásban és a munkaerőügyi minisztériumban megnyilvánul. Le kell számolni az e feladattal kapcsolatban elfoglalt formális állásponttal az összes minisztériumokban is, amelyeknek munkaerőket kell felszabadítaniuk a mezőgazdaság részére. Addig semmit sem lehet elérni, amig nem lesz megfelelő áttekintésünk a toborzás eredményeiről, amig a toborzás az egyes kerületek konkrét szükségleteihez nem fog igazodni, amig a nemzeti bizottságok csupán beiktatják az átlépéseket és várják, míg valaki határoz és amíg az állami gazdaságok, gép- és traktorállomások és egységes földművesszövetkezetek nem fognak maguk törődni a munkaerők megnyerésével, mig egész propagáciős apparátusunk, a Nemzeti Front szervezetei és elsősorban a szakszervezetek passzívak lesznek, míg az üzemek igazgatói, akiknek a dolgozókat fel kell szabadítaniok, ezt megakadályozzák.

A mezőgazdaságban a munkaerők számában fennálló helyzet megköveteli ■

1. hogy a munkaerők toborzása a mezőgazdaságba az egész Nemzeti Front, az összes dolgozók ügyévé váljék, hogy a nehézségekről való siránkozásról konkrét megnyerő és meggyőző munkára térjenek át az egyes gép- és traktorállomások, állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek szükségleteiből kiindulva és hogy a toborzás elsősorban a munkaerők kiegészítésének helyi lehetőségeiből induljon ki;

Í2. hogy a toborzó munka vezetésére és Irányítására a járásokban és kerületekben politikai bizottságokat létesítsenek, a kerületi és járási pártbizottságok Ipari titkáraival és elnökeivel az élen, amelyek munkájukban az egész Nemzeti Front aktív támogná. sára, de főleg a? Ifjúsági szervezetre

Ia Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra, a nemzeti bizottságok és a

oártszervezetek segítségére támaszkodnak.

Különösen nagy gondot kell fordítani a munkaerők megnyerésére, a határvidék betelepítésére. Elvárjuk az isszes dolgozóktól és szervektől, amelyek részt vettek a határmenti járások betelepítésére irányuló kérdések megoldásában, hogy nagy politikai fele ősségük tudatában hozzájárulnak e mű teljes sikeréhez.

A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló vonalunk számít egyéni szektorban lévő tartalékok mozgósítására is. F.z a vonal azonban egyáltalán nem csökkenti, hanem ellenkezők.g emeli a szocialista szektor, az állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek fontosságát. Támogatjuk a kistermelést azzal a kilátással, hogy az önállóan gazdálkodó kis- és középparasztok saját tapasztalataik alapján meggyőződnek a szocialista szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és hogy a szövetkezeti mozgalom tovább fog nfthangsűlyozni. hogy ebből a szemszögből mily fontos a szocialista szektor segítsége és példamutatása. A szocialista szektor fejlődését nemcsak aszerint Ítéljük meg. hogy fokozza a piád termelést, hanem abból a szempontból is, hogy a szocialista szektor termelési és gazdasági sikereinek, valamint az egységes földművesszövetkezetek gazdasági és pénzügyi megszilárdításának a jelenlegi időszakban döntő Jelentőségük van a szocializmus további sikeres felépítésére a falvakon. Minden téren az egységes földmüvesszövetkezetek politikai és gazdasági-pénzügyi m .gszilárditására törekedni, egyben példamutatással és türelmes meggyőzéssel megnyerni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a szövetkezetekbe való belépésre és egyben új szövetkezeteket alakítani mindenütt, ahol erre meg vannak az előfeltételek és ahol a a kis- és középparasztokat mecmvőztük a kollektív gazdálkodás előnyeiről — ez a párt politikájának rendíthetetlen irányvonala a falvakon. A szövetkezete'- alapításának fontos előfeltételeit azonban céltudatosan meg kell teremteni. Az egységes földmüvesszövetkezetek a szocialista nagytermelés korszerű módszereinek példaképei, gazdasági-pénzügyi eredményeikkel és magssfokú munkamegszervezésükke! vonzó például kell szolgálniuk va'amenyvekedni és fejlődni. Nem kel' ,küi6n nyi kis- és középparaszt számára.

Egységes földmüvesszövetkezetek belső megszilárdításának és további fejlesztésének kérdése

Ezért a szocializmus további építése szempontjából a falvakon rendkívül fontos kérdés, valamint a piaci termelés lényeges emelésére irányuló törekvés szompontjáből Ls jelentős kérdés az egységes földművesszövetkezetek belső megszilárdításának és továcbi fejlesztésének kérdése.

Az egységes földmüvesszövetkezetek gazdasági-pénzügyi megszilárdításában bizonyos, és nem éppen jelentéktelen eredményeket értünk el. Az alacsonyabb hozamok ellenére a szövetkezetek pénzügyi eredményei átlagban is jobbak, mint az 1953-as évben, a jől gazdálkodó szövetkezetek száma is

emelkedett. Az egy mezőgazdasági hektárra eső pénzügyi jövedelem az előzetes becslés szerint az 1953-as évvel szemben 12 százalékkal emelkedik. és ami különösen fontos — főleg az állattenyésztési termékek nagyobbfokú piaci eladása következtében emelkedik.

Azonban nem elégedhetünk meg az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásának eddigi ütemével és fokával, mert távolról sem arányosak azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szövetkezetek pénzügyi megszilárdítása érdekében nyújtanak. Még egész sor olyan szövetkezetünk van. ame(Foiytatás a 6. oldalon)

Az áljanii gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek közös értekezletéről

Kanovsky elvtárs az ál'ami gazdaságok föintézőségének igazgatója szívélyesen üdvözli az értekezlet részvevőit.

Páleník mérnök szünetben kedélyesen beszélget könyvéről Brezina sertésgondozóval és a többi érdeklődővel.