Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-20 / 8. szám
1935. február 20. ŕtabact Földműves з JarovizáMuk, csávázzuk a vetőmagot... Nagyon hálás és szerencsés dolognak tartom, hogy a SZABAD FÖLDMŰVES tapasztalatcsere rovatot nyitott a hektárhozamok fokozása érdekében. Így nekünk, agronómusoknak, továbbá szövetkezeti elnököknek, csoportvezetőknek, egyéni gazdálkodóknak módunkban áll tapasztalatainkat kicserélni. Állandóan figyelemmel kisérem a rovatot, minden cikket elolvasok, hogy levonjam belőle a tanulságokat. Azt tapasztaltam, hogy burgonya és kukorica termesztéséről azok négyzetes-fészkes vetéséről, illetve ültetéséről már több cikket közöltek E kipróbált, jól bevált módszereket én is csak ajánlani tudom. A tapasztalatcsere sikeréhez a következő írásommal járulok hozzá: * Tavaszi árpából rendszerint alacsony termést értünk el minden évben. Ebbe bizony nem nyugodtunk bele. Többször hallottunk a jarovizálásról, olvastunk is róla az újságban. Elhatároztuk, hogy mi is kipróbáljuk. A tavaszi árpa vetőmagot vetés előtt két héttel jarovizáltuk. Erre a célra padlózott helyiséget használtunk. Az árpa nedvesítéséhez métermázsánként 13 liter vizet használtunk először. A helyiség és a nedvesítésre szolgáló viz hőfoka 10 Celsius fok volt. Az árpát 25—30 centiméter vastágon hagytuk és letakartuk ponyvával Kétszer, háromszor átlapátoltuk. Tizenkét óra elteltével elvégeztük a másodszori nedvesítést. Ekkor már csak 12 liter vizet használtunk fel métermázsánként. Egyúttal a csávázást is megejtettük. A csávázáskor 100 liter vízhez 33 deka formaiint kevertünk. A becsávázott vetőmagot ponyvával szintén betakartuk, hogy a formalin gőze az üszögspórákat elpusztítsa. A második nedvesítés után 12 órával harmadszor is benedvesítettük a vetőmagot, métermázsánként most már csak 10 liter vizet használtunk. Ismét letakartuk ponyvával, majd kétóránként átlapátoltuk. Az első nedvesítéstől számított 33—36 órán belül megindult a sejtek osztódása. A csírának persze nem szabad áttörnie a maghéjat. Legfeljebb 4—5 százalék csírázhat ki. A nedvesítésnél nagyon kell vigyázni. A túlnedvesített vetőmagnál fennáll az a veszély, hogy megpenészedhet, gyorsabban bemelegszik és több forgatást, szellőztetést igényel. Az elégtelenül nedvesített vetőmagban pedig a jarovizálődás folyamata nem mehet kellőkép végbe. A jarovizált, csávázott vetőmagot a jarovizálás után 5—6 napjára istállőtrágyázott talajba vetettük. A tavaszi árpa előveteménye cukorrépa volt. A koratavaszi símítózás után hektáronként 100 kiló foszfor-tartalmú és 120 kiló káli-műtrágyát szórtunk szét. A tavaszi árpát súrűsoros vetőgéppel vetettük. Az eredmény nem is maradt el Hektáronként 26.60 mázsás terméshozamot takarítottunk be. Ebben az évben 40 hektárrá a tavaszi árpa vetőmagot szintén jarovizáljuk, továbbá csávázzuk és sűrűsorosari vetjük el. A kukoricát 30 hektáron négyzetesen fogjuk elvetni. A vetőburgonyát előcsíráztatjuk, öt hektár cukorrépát a proszenicei mozgalom alapján művelünk. így akarunk hozzájárulni az idén a hektárhozamok fokozásához. Szövetkezetünk szorgalmas tagjai szakszerű gondos növényápolásra fognak törekedni ebben az évben is. Biztosíték erre a termelési terv túlteljesítése érdekében bevezetett pótjutalmazás, továbbá a haladó termelési módszerek alkalmazása. Kovács György, EFSz-agronómus Ipolyvisk. Tiszta, nemesített, csávázott vetőmag — magasabb termés, nagyobb jövedelem, gazdagabb zárszámadás. Jó agrotechnika - gaz tag máktermés Mák nagyon iói előkészített, jó termöerüben lévő gyommentes talajt igényel. Ezt úgy érthetjük el. ha ló előveteményt választunk. Az elővetemenyek lehetnek trágyázott kapásnövények vagv gabonafélék. De ezek után föltétlenül tarlóhántást kell, alkalmazni, amit azonnal elmunkálunk (henger. esetleg fogas-simító). A nvár folyamán istállótrágyázást adunk, 10-15 centiméter mélyen leszántjuk. Ezt pedig az előhántós ekével való őszi mélyszántás követi. Ezeket a munkákat figveiembevéve azonosak a cukorrépa munkáival. Korán tavasszal kiszórjuk a műtrágyát: hektáronként két és fél-három métermázsa szuperfoszfátot, 2- 2 és fél mázsa kálisót és adhatunk 1 mázsa kénsavas ammóniákat is. A TALAJNEDVESSÉG ELPÁROLGÁSÁT símítózással védjük. Az esetleges gyomosodás ellen — ami az istállótrágyázás esetén gyakori — kultivátorozást alkalmazunk. Ezeknek a munkáknak azonban nem szabad a teljes kitavaszodásig elhúzódni. Tehát lehetőség szerint a mákot még a tavaszi kalászosok előtt a földbe kel) tenni. Ezért szükséges, hogv a tavaszi munkák sorrendjét helyesen választjuk meg. Mert a vetéselőtti gyomirtás fogassal vagv kultivatorrai sokkal olcsóbb, mint a növényállományból kézierővel. A vetést vetőgéppel sekélyen, egymásféi centi mélyen végezzük. A vetőgép csoroszlyáira magtakaró láncokat akasztunk, hogy a nedvességet a sorokba megőrizzük. Amint a mák sorai látszanak, azonnal kapálunk. Ezt a kapálást végezhetjük húzókapával, kézikapával vagy tolókapával. Csak ügyelnünk kell arra. hogv a gyenge mák-növényt földdel be ne takarjuk. Ajánlatos a kapálást a harmat felszáradása után kezdeni és csak száraz időben végezni, mert különben a mák megsárgul. Amikor a máknak négy levele van, megkezdhetjük az egyelést. Ha a sortávolság 30-36 centiméter, a növénytávolságot 20-30 centiméterre hagyjuk. Jó eredménnyel jár a csokrozás is. Az egyelésnél a mák gyökereihez porhanyó földet húzunk, különben a szél vagy a nap kiszárítja a gyenge növénvkét. A mák további munkája újabb kapálásokból áll, ameddig a?t a növényzet megengedi. Gyomok irtása A legnagyobb gondot a beléndek irtására fordítsuk, mert ha a beléndekmag a kicsépelt mák közé keveredik, étkezési célokra nem használható. A beléndek mag mérgező hatása ugyanis az egészségre nagyon veszedelmes. Ez a mag hasonló a mákhoz, zőldesbama színű. Ha napon megnézzük, a felülete csillog, mintha üvegporral volna behintve. Ezek a röviden ismertetett agrotechnikai eljárások már maguk is alapul szolgálnak a jó terméseredményeknek. Vannak még más módszerek ie, amelyeket a diószegi kísérletező és növénynemesítő állomáson dolgoztunk ki. Ezeket szeretnénk megemlíteni és a máktermelők figyelmébe ajánlani. (Folytatás a kővetkező számunkban) A lalaiművelés szerepe és célia a terméshozamok fokozáséban Kezdjük meg a munkát a gyümölcsösben! Közeledik a tavasz. . . Akt akar, az már most is talál munkát. Az idősebb fákat meg kell tisztítani a cserepes kéregtől. Az elhalt kéreg káros hatással van a gyümölcsfa lélegzésére. Ezenkívül nagyon iá búvóhely a különféle kártékony rovarok részére. A kéregkaparás után drótkefével keféljük át a törzset. A vékonyhéjú, mohlepte törzset és ágat elegendő ha közönséges gyökérkefével tisztítjuk, mert a drótkefe felhasogatná, megsértené a héjazatot. Kezeljük ki az évközben esett sérüléseket, odvákat, a fa sebeit éles késsel, egészen az élő részig. Utána kejnük be fa-kátránynyal, vagy oltóviasszal. Ugyancsak most végezzük a fák koronáinak ritkítását. Ha nagyobb ágat akarunk eltávolítani, vágjuk ki tőből — csonkot ne hagyjunk, faragjuk simára és fakátrányt tegyünk rá. Száraz ágat ugyanezzel az eljárással távolítsuk el! A fattyú, vagy vízhajtásokat — hogyha nincs rá szükség a korona kiegészítésére — vágjuk ki tőből. Ugyanezt tegyük a törd fakadó fatytyú hajtásokkal is. Olyan gyümölcsfa, melynek a koronája szárad és van rajta sok vízhajtás (álmafa. körtefa) most ifjítsuk meg. A száradó ágakat levágjuk, s helyettük hagyjunk a vízhajtásokból újakat. Minden sebet kenjünk be oltóviasszal vagy fa-kátránnyal. Fagymentes időben ültethetünk is. Ha vannak pajzstetves, vagy vértetils fáink, azt is most permetezzük gyümölcsfa-karbolineummal. Oltóveszszőkről már most gondoskodjunk. Használjunk ki minden kedvező időt és alkalmat, hogy mennél több. szebb jobb gyümölcsünk legyen Ez. zel nemcsak a magunk, hanem gyermekeink és a saját társadalmunk érdekét is szolgáljuk. BREZINA LÁSZLÓ Pelsőcardó A HELYES TALAJMÜVELÉS Viljamsz földművelési rendszerében igen fontos helyet foglal el. Mint a talajtermékenység fokozásának egyik döntő tényezője. Mindig szem előtt keli tartani azt, hogy maga a talajművelés csak a többi tényező (a füves vetésforgó, szakszerű trágyázás, nemesített vetőmagvak stb.) biztosítása mellett eredményezheti a terméseredmény növekedését. Azokon a földeken, melyek évtizedek óta nem kaptak trágyát, vagy amelyeknek szerkezete rossz, mint pl. a vad-szikeké, nem lehet csak talajműveléssel eredményt elérni. Arra kell tehát törekednünk, hogy a Viljamsz-féie talajművelési rendszer minden tényezője együttesen érvényesülhessen mezőgazdasági termelésünkben, mert így tudjuk a terméshozamok állandóságát biztosítani. A talajmüvelés célja, hogy a termesztendő növények fejlődésére az elvetéstől egészen a betakarításig a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa. A talajművelés egyik célja mindig a talaj beérlelése, a jó magágykészítés. Ha növényeink a kezdeti fejlődésben rossz körülmények közé kerülnek, azt úgyszólván egész tenyészidejűk alatt megsínylik. A gyenge fejlődés teszi fogékonnyá legtöbbször a növényeket a különböző betegségekre, amelyek vagy azonnal, vagy a tenyészidő későbbi folyamán jelentkeznek. A helyesen munkált talajnak morzsalékos szerkezetűnek kell lenni. Ez alatt azt értjük, hogy a rögöcskék nagysága nem nagyobb a diónál, de nem is apróbb a kölesnél. Tehát a szántóföidön a talajmüvelés után lehetőleg ne legyenek hantok, de ne legyen por sem. A rögös, vagy szétporladt talaj nem biztosítja a talaj hasznos baktériumai számára a kedvező életfeltételeket. Ugyancsak kedvezőtlen az ilyen talajszerkezet a termesztett növényeink gyökérfejlődésére is. Köztudomású delog, hogy a porbavetett őszi búza jó ideig elfekszik a földben anélkül, hogy a csírázás legkisebb jelét is mutatná. Az ilyen vetés legtöbbször csak az őszi eső beállta után kezd egyenlőtlenül kelni. Sokkal veszélyesebb azonban, ha az ilyen poros talajba vetett őszi vetést nem kiadós eső éri, hanem csak anynyi, amennyi a csírázás megindulásához éppen elégséges nedvességet biztosít. A legyökerezést azonban az eső csekély volta már nem biztosítja, s így a csírában maradt növény azután jórészt elpusztul. BŐVEBBEN NEM KELL BESZÉLNI a rögös szerkezet káros hatásáról sem. A mag ''a rögöktől nem jut megfelelő mélységbe a talajba, sok a felszínen marad, a nagyobb rögökről leguruló szemek pedig egyhelyre hullanak, ahol csomós kelést eredményeznek. A rossz talajseerkezetnek a növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról dolgozó parasztságunk a gyakorlatban számtalanszor meggyőződhetett. A rossz talajszerkezetnek a hasznos talajbaktériumok életfeltételeire és elszaporodására gyakorolt káros hatása kevésbé szembetűnő, de annál károsabb. Ezek a parányi élőlények, melyek csak többszázszoros nagyítással váltak láthatókká, nagytömegben találhatók talajainkban. Tömegük mindig szoros kapcsolatban van a talaj kedvező, vagy kedvezőtlen szerkezetével. Rossz szerkezetű, száraz, vagy túlnedves talajokban, mivel életfeltételeik nincsenek biztosítva, számuk kevesebb, munkájuk korlátozott. Munkájuk eredménye a talaj szerves anyagainak fokozatos elkorhadása, a talaj nyers tápanyagainak feltárása és a levegő nitrogénjének megkötése. Mindezek a növény fokozottabb táplálását szolgálják. Muhkájuk nyomán alakulnak át a talajban lévő gyökérmaradványok, vagy a talajba adott istállőtrágya televénnyé és egyszerűbb vegyületekké, melyek a termesztett növényeink tápanyagául szolgálnak. LÁTJUK TEHÁT, HOGY A megfelelő talajszerkezet kialakítása nemcsak műveleti növényeinkben látszik meg, hanem a nem látható talajbaktériumok elszaporodását, illetve hasznos munkáját elősegíti. Ha a talajbaktériumok nem tudnak elszaporodni, úgy ez növényeink gyengébb terméseredményeiben jut kifejezésre. A helyes talajművelés tehát jó talajszerkezetet kell, hogy eredményezzen, ami kihat a talajbaktériumok elszaporodására és ezen keresztül növényeink lendületesebb fejlődésére is. Szilárdulnak a szövetkezetek a lőcsei Járásban Mint oly sok helyütt az országban, a lőcsei járás szövetkezetei is igen szép gazdasági eredményeket értek el a múlt év folyamán Az 1953-as évhez viszonyítva járási méretben 4.30 koronával emelkedett a munkaegység értéke, amely átlagban elérte a 19 koronát. A szövetkezetek gazdasági megszilárdulása igen kedvezően tükröződik vissza a tagok jövedelmében Is. Míg 1953-ban az egész járás szövetkezetei I, 096.000 korona osztalékot fizettek ki, 1954-ben már 1,735.000 koronát osztottak szét a ledolgozott munkaegységekre. 1953-ban egy szövetkezeti tag átlagos jövedelme még csak 7.830 korona volt, de a múlt évben, évi bevétele meghaladta a 12.000 koronát. Ehhez azonban még hozzá kell számítani a természetbeni járandóságot és a háztáji gazdaság termését. Terven lelül a kongresszus tiszteletőre A losonci járás szövetkezeteinek tagjai és az egyéni gazdákodók a II. országos szövetkezeti kongresszus okmányainak megtárgyalása után értékes kötelezettségeket vállalnak, fűképpen az állattenyésztési termékek köteles beadására vonatkozólag. A nagyfa!usi szövetkezet tagjai a II. .kongresszus tiszteletére többek között 10») mázsa sertéshós beadását vállalták. A törincsi szövetkezet 3000 darab tojás beadását irányozták elő terven felül. Mulya község földművesei és szövetkezeti tagjai hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából teljesítik tojás- és vágómarha beadásukat, ezenkívül 80 mázsa sertéshússal növelik köteles badásukat. Beracska János, dobrocskai gazda, a köteles bedások mellett az év végéig 30 kilogramm sertéshúst és 50 darab tojást ad közellátásunknak, míg Grexa Pál célúi tűzte ki, hogy egészévi sertéshúsbeadását már május 1-ig teljesíti Misik Ádám. vágómarhahúsbeadását március 1-ig eszközli, s6t a sertéshúsból 150 kilogrammot ad be terven felül. A szakszerűen erjesztett, érlelt, raktározott és alkalmazott Istállótrágya szolgáltatja a jóminőségú televényt amely a talaj tulajdonságait megjavítja, a hasznos beéredést és a morzsalékos szerkezet*ál!andóságát biztosítja, a viz- és levegőgazdálkodást javítja, megóvja a táplálóanyagokat a kilúgozástól, fokozza a talaj széndioxidtermelését és a növények táplálóanyag ellátását.
