Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-13 / 7. szám
Í955. február 13. ? ? f F ELSŐBŐL AZ UTOLSO Elsőből az utolsó! Nem tévedés! A .omoriai traktoros brigádról van szó, ami Ív 1954 tavaszán nemcsak a járási, de kerületi viszonvlatban is a legjobb brigád volt. és azon belül Cvedler Gvörgv traktoros különösen nagy sikert ért el. A tavaszi munkák versenyében ,.az ország legelső kerekes traktorosa" címet nverte el. Mi tagadás. Szerencsést és társait elbizakodottá tették az elért sikerek A járási brigád-értekezleten a kerületi összejöveteleken csak a somorjai traktorosokat és vezetőiket dicsérték. Újságok, rádió, mind az ő nevüket kürtölték világgá és ráadásul a tavaszi munkák kerületi értékelésénél is a kerü'et legjobb brigádjának minősítették őket. Igaz a somorjaiak rászolgáltak erre az elismerésre. Cvedler Gvörgy 243 százalékra teliesitette a tavaszi munkák tervét Csetneki Károlv hernyótalpas vezető, amikor a tavaszi terv utolsó barázdájának végére ért. Hornyák Istvánnal, a gépállomás politikai felelősével a jól végzett munka tudatában le is fénvképeztette magát. A férívképezőgép lencséje azt a pillanatot örökítette meg. amikor a politikai felelős kezetfog Csetnekivel és szerencsekívánatait fejezi ki 207 százalékos tervtel jesítményéhez. A nyári munkák keretében azonban a brigád kezdett fokozatosan lemaradozni. A brigád vezetője és traktorosai ugyanis babérjaikon pihentek s nem sejtették, hogy a járás minden valamirevaló brigádja megelőzi ökot Szerencsés Sándor brigádvezetőt - mondanunk sem kell — nagyon bántotta a lemaradás; sehogy sem tetszett neki. Bántotta, hogy a iárás legutolsó brigádjai közé került. A legnagyobb megszégyenítés azonban akkor érte. amikor a szomszédos csöllei brigád hernyótalpas vezetője Valentics István gépével befordult a sómórjai brigád kapuján és jelentette, hogv a csöllei traktorosok segítsége gvanánt érkezett; részt akar venni a lemaradt mélvszántás behozásában. A somoriaiak lemaradásának oka mindenekelőtt a gépek üzemképtelenségében keresendő. Volt olvan nap is. mikor minden gépük állt. Hiba az is. hogy a somorjai szövetkezet túlnagv igényeket támaszt a brigáddal szemben. A rendes mélvszántás ugyanis 22—24 cm a szövetkezet azonban a traktorosoktól minden dűlőn 35 m-es mélyszántást követel. Vajon az idei tavaszi munkáknál is ilyen eredményt fog elérni Csetneki Károly, somorjai hernyótalpas vezető? A múlt évben, amikor a tavaszi terv utolsó barázdájának végére ért, Horváth István, a gépállomás népnevelője igv kívánt szerencsét a 207 százalékos tervteljesítéséhez. emellett ezért is csak annyit hajlandó fizetni, mint a rendes 24 cm-ts mélyszántásért fizetnek. Mindezek után csak természetes, hogy a gépek üzeman.yagfogvas/tása is magasabb. Magától értetődik, hogy a 35 cm-es mélységben szántó gépnek sokkal több üzemanyagra van szüksége mint a 24 cm mélyen szántónak De a szövetkezet ezt nem ismeri el Hogy a somorjai gépek túlterheltség következtében miiven állapotban vannak, a következő eset bizonyítja; Csetneki Károly DT—54-es gépével 3 és fél hektár föld megszántásához ПО liter üzemanyagot fogyasztott Valentics József — aki mint említettük a csöllei brigád hernyótalpas vezetője és a somorjai brigádon csak kisegítésképpen dolgozik — ugyanazon a dűlőn ugyanolyan gépiié! 3 és íé! hektár megszántásához 80 litert fogyasztott. A fentiekből tehát kitűnik, hogy Csetneki gépe hektáronként 8.6 literrel többet fogyasztott, mint Valentics gépe. A dűlő. ahol a két traktoros szántott, a második nehézségi osztályba tartozik. A DT 54-es gépek hektáronkénti megengedett üzeinanyagíogyasztása 17.5 liter, ami azt jelenti, hogv még Valentics is 5.8 literrel fogyasztott többet a megengedettnél. Mi az oka a túlfogyasztásnak? Mindenekelőtt az, hogy a megállapított 22-24 cm mélyszántás helyett. 35 cm mélyen szántanak. De ez/.még nincsen minden me‘marva rázva Miért fogyaszt Csetneki gépe 5.8 literrel töbl|» hektáronként.’. Mert Csetneki gTM- nincsen .r'r.^.'cen. A gépben elillan az, erő és a hajtóerő kártevés/. Most. Thai érthető, miért nem tudta a .vytrioi ia traktorosbrigád pénzügy, tc/rvrf betar. mi. miért került az első .-’fiie'vi" az utolsóra. 1 f-y Melyik út vezet Csatiadra r Hogy a január utáni szép idd a tavasz közeledését, vagy a tél játékát jelenti-e. nem tudom, de a kis méhek tavaszi jókedvvel zümmögnek fejünk felett. Most repültek ki előszói téli tespcdésükbőL Az agronómusok is a mezőn iámak. Az 0 talpuk alatt is melegszik a föld. A nap meleg sugaraitól megtisztult a lég. Olyan jó most a szabadban lenni, messze belátni a tájat a csallóközi rónák végtelenjein! Kutatunk a messzeségben de mégsem találjuk, amit keresünk. A vásárúti faluvégén egy fiatal a.szszonijt megkérdeztünk, melyik út vezet Csanádra. — Csak lessenek egyenesen tovább menni — felelte az asszony — és ahol az út először ágazik jobbra; ott térjenek le! Az a két akácfasor egészen Csanádig vezet. Negyedórás gyaloglás után elértük az akácfasort. Szemünket eddig csupán a zöldelC búzatáblák és az őszi szántások barázdái kötötték le. Most az akácfákat figyeljük. Mélyen belegyökereztek a földbe és nyurgán merednek az ég felé. Akácfának nagyon jó ez a hely, de itt más is nőhetne. Tudták ezt a rónák jogfosztó gazdái, a bitorló nar /urak is mikor a szegény cselédekké a iiltettették nz okácfacsemetéket. A he nyék nem féltek attól, hogv a cqények lopnak majd a fából, hiszen fegyverrel őriztették a határt. Azt a néhány tüskét pedig nem sajnálták a paraszttól, amely az árokpartján ebéd közben a nadrágjába ragadt. Az urak eltűntek. Az egykori cselédek ma már a föld gazdái, az akácfák közé gyümölcsfákat ültettek. Ha ezek a kis csemeték felnőnek és gyümölcsöt hoznak, a dolgozók kivágják a szélvédő akácfákat. Néhány év múlva, ha valakit megkérdeznénk Vásárúton, mely к út vezet Csanádra. bizonyára ezt felelné ,.Az a két gyümölcsfasor éné n Csanádig vezet." Míg a természet nyitott nagykönyvéből olvartuw. azt vettük észre. hogy Csanádra értünk. Csanád kis tanya. A nagypr'gyeri állami gazdasághoz tartozik Határában minden megterem, aj. udvart mégis sertéstenyészete telje híressé. Valamennyi sertésgondozó Ljuszkovó haladó módszerét alke'mázzá. Ez a módszer nagyon bevá t. Az eredmények azonban mégsem egye urnák. Sok függ a dolgozók lelemr■„ yrsségétűl, hogy egészítik ki a sz/pvit: módszert hazai tapasztalatokkal. Végigjártuk az ólakat, mindenütt tisztaság uralkodik. Nem is ólak ezek csinos теiQg sertéslakások. Minden ólban I 4 j sorban feküsznek a kocák, egymástól váccsdl elrekesztve. Elmúlt a:; ebédidő. A kocák halkan röfögnek szopós malacaikhoz . .. Figyelembe sem veszik, hogy mellettük beszélgetünk, ivedig róluk mn szó. Azonban am к у Szornolay fyílint sertésgondozó megszólalt, a kocák felugrottak. Szemét állatain legeltetve. Szomolay, megjegyzi: — Nugyon szeretem a munkám, —Sojt szép malacot neveltem már fel. Mikor az elválasztott malacokat más helyre vitték, szinte a könnyeim is kicsordultak — de később megnyugodtam mert hová férne az a sok disznó, amit már felneveltem. — A szikártermetű sertésgondozó egy ideig szívesen válaszolt kérdéseinkre, de mikor arról érdeklődünk, hogy örül-e a „legjobb dolgozó" kitüntetésnek. amire az igazgatóság a Megbízotti Hivatalhoz felterjesztette — ezt telelte: — Hogyne örülnék, de hasonló kitüntetést más is megérdemelne. Nézzék meg a Szabó István kocáit, itt fekszenek az enyéimmé1 szemben. Ezek is szépek. Sok malacot neveltek A fiatal Szabó a múlt éven 295 malacot választott el 28 kocától. Az apja a magáéból, lg malacot íratott a fiának a 295-höz. Ez szép dolog, de a valóságot elferdíti. bár az ilyen dologból sem a gazdaságnak, sem az államnak nincsen kára. Az öreg Szabó mindent megtesz, ha fia jó hírnevéről van szó. Szomolay elsőségét azonban még az sem „veszélyeztette” volna, ha az igazsághoz híven írják az eredményt, mert ő a múlt éven egyedül 363 malacot nevelt fel, 30 kocától. Ez az eredmény még nagyobb is leheteti volna, ahogy a sertésgondoró elmondta. de múlt. év januárjában sok veút, a malac elhull ás. Nem járványos vész uralkodott, hanem a külső nagy hideg és a belső meleg. A nedves lakás sokféle bncilluan/rk a nevelője. Ez ellen a legjobban a gyakori szellőztetéssel lehet védekezni. Most nincs olyan hideg, mint a múlt évben, de Szomolay sertésgondozó mégis gyakrabban szellőztet. Csak kis időre nyitja ki az ablakot. így a meleg sem áramlik ki: és ij lecsapódást is megakadályozza. A kiváló sertésgondozó ez évben még j nagyobb eredményeket vár. mert most я nedvességtől egyetlen malac sem. pusztult el. A csanádi sertésgondozók | а mult évben nagyon szép eredményeket értek el. a vezetőség büszke is rájuk. Azonban az eredmények mellett ne feledkezzünk meg a hiányosságokról sem. A csanádi udvarba még egyetlen újság sem jár. A dolgozók nevelési nagyon gyenge. A vitákon a hozzászólások úgy hatnak, mintha a „cselédek" alázatosan szánnák- bánnák bűneiket az intéző úr ebőtt”. ha valami hiba történik munka közben. A vezetőség ne halassza a dolgozók nevelését. Vezessék be mindennapra a tízpercest és az újságokból macfitk a dolgozók is sokat tanulhatnak. Ez a nevelés nem rontja le a vezetők tekintélyét, hanem öntudatos fegyelemre, szocialista hazaszeretetre ne-ueí-i és jobb munkára serkenti a dolgozókat. Csanádv Jóasef. Csehszlovák hajóipari szakemberek látogatása Magyarországon Antonín Jez, a csehszlovák Kohó- és Gépipari Minisztérium hajóipari igazgatósága technológusának vezetésével csehszlovák hajóipari szakemberekből álló küldöttség látogatott el Magyarországra. A küldöttség tagjai egy hétig tanulmányozták a Gheorghiu-Dej Hajógyár és az Óbudai Hajógyár munkáját, s felkeresték a dunai és a balatonfüredi hajógyárakat a Fémipari Kutató Intézetet, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetet és a Lakkipari Kutató Intézetet Látogatásaik során tanulmányozták a magvar hajóépítők munkáját és kutatóik. mérnökeik kísérleteit. A csehszlovák és magvar szakemberek elsősorban a korrózió elleni védekezésben elért eredményeikről és a hajógyártás új technológiai megoldásairól cserélték ki tapasztalataikat. A küldöttség egyik tagja, Rudolf Kopec főmérnök egy új csehszlovák műszer mintapéldányával ajándékozta meg a magyar dolgozókat. A műszer a mágnesség elve alapján 90 százalékos vxmtossággal kimutatja a hajótestre rakódott rozsda- vagv festékréteg vastagságát, ami igen nagv jelentőségű a korrózió vagyis a rozsda elleni védekezésnél. A két baráti ország hajóipari szakemberei elhatározták, hogv még szorosabbra fűzik kapcsolataikat. Elsősorban a tervezés és a gyártás összehangolására gyümölcsöztetik együttműködésüket. A csehszlovák és a magvar gyártmányú hajókon a terv szerint szabványosítják a hajók főbb alkatrészeit. hogy rongálódás esetén könnyen kicserélhessék őket. A csehszlovák küldöttség tagjai meghívtak Csehszlovákiába három magyar hajóipari szakembert. Hlušík János, a feledi gépállomás főgépészének újítása A mezőgazdaság dolgozói jól tudják, hogy a gépállomások küldetésüket a szocialista mezőgazdaság építésében csak akkor teljesítik, ha a munka minden szakaszát jól, időben és a legkisebb termelési költséggel végzik. Hlušík elvtárs — aki néhány újítás tulajdonosa — ugyanezt a nézetet vallja. Nem fogadhatta közönnyel azt a hírt, hogy a gépállomás növényvédelmi munkálatainak önköltségei túl magasak, és ezrn'rjvü! feladatait távolról sem teljp.sj(p ■ Sokszor törte azon a fejét, bl0(.- süthetne ezen az állapoton. -.elekvésre azonban csak akk'or határozta el maga1 ami kor laf [a, hogy az egészségesnek Ч.е-1 fákon a levelek elsárgulnak, ma.jdpedig a fa maga is elszárad. Tudta, hogy az a fecskendező készülék, amellyel a gépállomás rendelkezik, a növényvédelem feladatait távolról sem elégíti ki és emellett költséges is. A téli fecskendezések alkalmával pedig gyakran elromlik és hasznavehetetlenné válik. A gépállomás fogépésze múlt év szeptemberében alaposan, meggondolt és minden részletében kidolgozott újítási tervet készített, amelyet bemutatott я gépállomás vezetőségének. A vállalat igazgatósága — miután meggyőződött arról, hogy olyan hasznos újításról van szó, amely az öszszes növények és fák fecskendezésére alkalmas — jóváhagyta az újítási tervet. Hlušík elvtárs ezekután nagy lendülettel munkához fogott. A fecs.kendezö készüléket már október végére el is készítette és megtörtént az első kísérlet, amely minden várakozást felülmúlt. A módosított fecskendezökészüléket erősen ruganyozott, kétkerekű kocsira szerelte, amelyet fékkel látott el. A tartály ürmérete: 2.000 liter. Három rekeszre osztódik és önműködő keveVésre van berendezve. Hogy a gép nyugalmi állapota esetén a vegyi keverék ne ülepedjék le, a tartály középső rekeszébe kézi, lapátos keveröt szerelt, amely meghajtásával az ülepedés könnyen elkerülhető. A kocsi elejére magasnyomású. I kéthi nperes fecskendezőkészüléket és ,.gy harombordás szivattyút szerelt, I amfel a tartálynak vízzel és vegyiszerekkel vl'ő megtöltéséhez használj nak. Mindkét szivattyú meghajtása ! csuklós tengely afial Vjtfetűk, amelyet a traktor forgat. Az eddig elért eredmények alai^* megállapítható, hogy a készülék öt „autofenomen“ .jelzésű fecskendezökészüléket pótol, ami azt jelenti, hogy 4 gép üzemanyagfogyasztását takarítja meg. A fecskendezökészülék kezelésére csupán csak két dolgozó szükséges, vagyis a traktoros és aki a fákat fecskendezi. A készülék nagy előnye az eddigi ,.autofenomen"-nel szemben, hogy tartálya tízszer nagyobb, gyártási költsége pediy — tekintettel magas teljesitményérp — alacsony. Rellav A kassai kerület traktorosai a tavaszi munkák megkezdése előtt A kassai kerületben lévő gépállomások dolgozóinak a folyó gazdasági évben 34.700 átlaghektárral több munkát kell elvégezniük, mint az elmúlt évben. Különösen nagy figyelmet szentelnek majd a tavaszi munkák időbeni megkezdésére és a vetési határidő betartására. A gépállomás agrotechnikai osztálya pontos vetési tervet készített, amelyben nem feledkeztek meg a haladó módszerek fokozottabb terjesztéséről, valamint a burgonya és tengeri négyzetes-fészkes ültetéséről sem. A kassai kerületben lévő gépállomások dolgozói ezer hektár burgonyát és 2.100 hektár tengerit ültetnek négyzetes-fészkes módszerrel. Tavaly nem terveztek szűksoros vetést, az idén azonban minden veteményüket szűksorosan vetnek. Nagy súlyt fektetnek a gépállomány minél szélesebb alapokon való kihasználására. A mezőgazdaság gépesítését kiterjesztik az olyan munkákra is, amelyeket eddig kézzel végeztek. Ilyenek közé tartozik a kukoricakóró lekaszálása, istállótrágya rakása es szétszórása, valamint a takarmanyfélék betakarítása. A szövetkezeti tagok ezenkívül számíthatnak a répaszedö- és burgonyaszedő-kombájnok segítségére is, amelyek a betakarítást jelentős mértékben megkönnyítik és meggyorsítják. A gépállomások teljesítményének fokozását nagyban előmozdítja az a számos vontatott berendezés, amelyek e napokban érkeznek a gépállomásokra. A traktorosok elhatározták, hogy a gépek teljesítőképességét kerületi viszonylatban az elmúlt évvel szemben 5.4 átlaghektárral emelik. Tizenhat malac anyakocánként Január 29-én a nagy-lomnici állami gazdaság kultúrtermében értékelték az 1954-es év gazdasági eredményeit. Ebből az alkalomból a gazdaság igazgatósága, valamint az üzemi tanács 50 példás dolgozót okirattal kitüntetett és betétkönyvecskével megajándékozott. A szocialista munkaverseny keretében Varga elvtárs és felesége érte el a legjobb eredményt. A házaspár 1954-es évben 50 anyadisznótól 800 malacot választott el, vagyis kocánként 16 darabot. Varga elvtárs az oklevél ünnepélyes átvétele alkalmából a következőket mondotta: — Minden igyekezetem odairányul, hogy az 1955-ös évben munkám megjavításával, de főképpen a búgatás időzítésével eredményeimet még jobban növeljem. — Ugyancsak elismerést nyert Szakhanovics Gregor a DT-54-es hernyótalpas traktor vezetője, aki már 3 éve megjavítás nélkül állandóan 180—200 százalékra teljesíti tervét. Továbbá Barnátok elvtárs Toporcáról és a tárai részleg dolgozója, Virostek elvtárs feleségével. A részlegek közötti versenyben a toporcai részleg mar másodízben nyerte el az igazgatóság és a ROH üzemvezetőség vándorzaszlaját. A vándorzászló átadása alkalmával a részleg dolgozói Martancsik üzemi tanács elnökével az élen ígéretet tettek, hogy 1955-ben a gazdaság szántóföldjein burgonyából 200 mázsás hozamot érnek el hektáronként. E kötelességvallalásukat már is alátámasztották műszaki-szervezési tervükkel, amelyben minden egyes dülo megművelésével külön-külön részletesen foglalkoznak. Egyben meghatározzák azt is: ki felelős a feladatok teljesítéséért. Serkentse ez a dicséretreméltó vállalás a gazdaság valamennyi dolgozóját magasabb hektárhozamok elérésére. A múltban a tervezett hektárhozamok nemteljesitése felborította a gazdaság pénzügyi tervét és kedvezőtlenül befolyásolta helyzetét. A lomnici állami gazdaság keretében működő CsISz kultúrszervezet ifjúsága az értékelés befejezése után kultúrműsorral lepte meg a kitüntetett dolgozókat. I. L. F. mM
