Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-13 / 7. szám
ÍSÍénfives 1055. február IS. 10 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIAI VADÄSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK 1Ш1Ш1П|1И1Ш1НПП1|||и111Ж11ПШ11111111ПМЛ|111НЖ|1И1Ш11ИМП|«11И11111Н11 ШУЛТЛГП«; VIFIIÉKIFTE h i ши mim n iiimiMMiimtiiii! mini mi mi mm n A FEHER KÖNYV Kérdezzétek csak meg az erdőt, mezőt magányosan járó erdészt, hegyőrt, mezőőrt, unatkozik-e. ha frissen hullott havon jár. Azt válaszolja, hogy bizony nem. olvasva járja a határt iába előtt gyönyörű és hatalmas fehér könyv van, tele sok titokzatos jellel, csak érteni kell olvasásához a már meg is van a vadász egyik legszebb szórakozása a vadnvomok belüzése. melyek a fehér hóleplet díszítik, mint valami csipke. Sok helyütt keresztül kasul fonva, össze-visszaságban elszórva látszanak ezek az érdekes nyomok s bizony jó gyakorlat kell» hozzá, hogy az ember ilyenkor kisilabizálja jelentőségüket. Ezekből a titokzatos jelekből akarok néhányat bemutatni, elsősorban azokat, melyek a falusi házak táján, szérűkön, ólak körül is előfordulnak s csak azután megyek ki a Szabad térre, ahol ritkábban jár ember. A falusi ház fáját, különösen ha baromfi van a háznál elsősorban a kis ragadozók, mint a menyét, görénv és a nvest látogatják, de becsúszik a kérdésén néha egv-egv róka_ koma is lúdpecsenyére s ha nem vigyáznak a házbeliek, alaposan megtizedeli az. ólak lakóit. Kezdjük csak el a legapróbbnál: a menyétnél. Ez a kicsike, látszatra lelentéktelen állatka nagv^-J helyes, fürge, szép sima szőj;c va'n s színe a világosbarnától eg£s'zen a mahagóni színéig váltódj- Kicsi ugyan, de annál erő lakozik benne. vadász barátom talált egyszer ? határban egv elhullott nyulat. Tudta, hol a menyéttanva. s ezért ennek közc'ébe vitte a nyulat. Karót veit a földbe s a nvulat - jó erős spárgával a karóhoz kötötte. Azután jó födözék mögé állva leste, mit fog a me» nyét a nyállal csinálni. Nem sokáig várakozott. Csakhamar megjelent a kis állat, belecsimpaszkodott a nyúl bundájába, cibálni és vonszolni kezdte s bizony el is vonszolta volna a hozzá képes nagv állatot, ha ez nem lett volna odakötve a karóhoz. Ez a jelenet le is van filmezve, s vadásztársaink talán -egyszer meglátják majd a nvulat cibáló menvétet. A kis menyét elég veszedelmes ragadozó s ezért vigyázni kell rá._ Ha jól betanított kutya van a háznál, mely őrzi az udvart, nem igen mernek az ilyen hívatlan vendégek betolakodni. kivéve, ha nagyon ki vannak éhezve. A menyét azért veszedelmes, mert karcsú testével akármilyen kis Ivükön is befurakszik az ólakba Nyomát könnyén meg lehet ismerni a havon, mível a többi ragadozóéhoz képest igen apró. A védekezés legjobb módja azonban szilárd falazott ólak építése, melyekbe nem , bír betolakodni ez a kis szemtelen ragadozó. Máskü1 önben sok hasznot is hajt, mert sok pockot, patkányt elpusztít. A görény. Ezt a szén szőrméjű ragadozót általában mindenütt ismerik, sőt vannak olyan gazdák, akiknek házigöfényük van, mely elpusztítja az egeret, patkányt^ ha ítt-ott el is tűnt egy-két csirke, tyúk vagy kacsa, ráfogják valamelyik szomszéd csűrében rejtőző görényre, mert az övék — legalább is szerintük — ártatlan állatka. Pedig szereti a görény a baromfit is. Ennek az .állatkának a nyomát könnyű megismerni a hóban. Szeret eldugott, hozzáférhetetlen helyeken vackolm, tOzsehalmok, farakások, csűrök gerendázata között, ólak alá vájt odúban stb. behúzódni; onnan indul azután zsákmányolni. Ha veszedelemben van, nagyon ügyesen menekül, felmászik a fákra, sőt fára is ugrálva.' megpróbálja a menekülést. Ilyenkor büzmirigvéből kiengedi a már ismert buzid folyadékot, mellve! támadóit elriasztani igyekszik. Ezt a szép szőrméjű állatot azonban általában nem igen sokra becsülik Gyakran a rendetlen gazda az oka annak, ha sok kárt tesz a görény az aprojószágban, mert udvarán, szérűjén, csűrében a sok mindenféle limlom kö/oft elegendő búvóhelyet talál. Alfoi ,.elid van, az ólak jól vannak megépítve ott hasznos lehet a . görény, amely 3 kártékony egeret patkányt irgalmatlané,}] pus/]J'íM. a békát, kigyót, meg a'gýlkbtis megeszi. A nyest. Ez az értékes szőrméjű karcsú ragadozó ugyancsak szeret ellátogatni a baromfiudvarokba s bizonv ahová bejut. ott nagv kárt tesz. Ezért erre a naevon mozeékonv ügyes áTatra erdőnek mint a nyust, inkább emügvelni kell. Nem nagy barátja az berlakta helvek közeiében, vagy éppen az udvarok, szérűk eldugodt hozzáférheteťen helyein szeret tartózkodi в £ 5 'U.Cjtic f % % ni, s onnan indul vadászni. Karcsú teste aránylag kis hézagon is átfér, azért ajánlatos az ólakat rendesebben megépíteni, nehogy bejusson! Bundája szürkésbarna, torkaalja fehér. Megtámad minden apró állatot a nyúltól kezdve az egérig. A hermelin, amely nagyon szép, fürge ragadozó, ritkaságszámba megy már nálunk. Valamikor volt belőle bőven. Színét változtatja. Amíg szőrözete a háti részeken nyáron át vörösesbarna es csak a farkahegye teher. télen éppen fordítva, a háti részek fehérek s a farkahegye kap sötét színt Szói máje értékes. Nagyon vérengző s sokkal veszedelmesebb, mint például a görény. vagy menyét. A rókát a ravaszság jelképét mindenki ismeri' Nem szeret emberlakta hely közelében tartózkodni, és csak vadászni jái be a falvakba, ha rászorítja az éhség. Nagvon óvatos s ügyes, s ezért nehéz ell< ne védekezni. Ahol elszaporodott ä Vijdászterüieten, ott eltűnik az apróvad' is. mert a kisnyúl, fogolytojás, fácanto.já's. sőt minden madár fészkével együttfosÍKfig..csemegéje. Ezéit kell gondoskodni arról1, .... hogy miné. kevesebb legyen a rókából1, -.teljesen kipusztítani ugyanis, amúgy sert;..lehet. Már régóta üldözik vassal, méreggel, kifüstöléssel, kiásással. lövésse!\ és még mindig van belőle elegendő. Ma már csak le!övéssel helvénva'ó rá vadászni, fácánosokban azonban ma is ott látni a felállított csapdákat ahol néha sikerül a róka komát elevenen megfogni. I I ♦ * I t vág tato' fi ttpdtlű Xtí° ma. Törvén vismertetés А г 1947 évi 225. számú vadásztörvény IX. szakaszának, illétve 48. §-nak rendelkezései a vadorzásra vonatkoznak. 48. §. (1) Aki idegen vadászati jogot bitorol azzal, hogy a vadra vadászik, illetve ezt eltulajdonítja, vagy elpusztítja, továbbá megsemmisíti vagy megrongálja a vadászati jog fogalma j alá tartozó eszközöket, kihágásért bí- j róságilag büntetendő hat hónapig terjedhető fogházzal, illetve szigorított fogházzal. (2) Az 1. pontban megnevezett tett elkövetői ellen, amennyiben ezek a károsult háztartásához tartoznának, csak abban az esetben járnak el, ha ezt maga a károsult indítványozza. Egyes személynek a feljelentés elől való kivonása nem vonatkozik a többi bűntársra. 49. § Ha vad ellen vadaskertben vagy éjszaka követték el a vadorzást tilalmi időben, hurkok, avagy más nem vadászi módon, vagy ha a tettes által | okozott kár meghaladja az 500,— ко- j rónát, a tettes vétségért három hónaptól három évig terjedhető szigorított fogházzal büntetendő. 50. § Bűntettért büntetendő: a) aki már kétszer volt büntetve vadorzásért vagy lopásért s a legutolsó ilyen tett elkövetése óta nem telt el öt év, avagy ha a tettet ármányos fegyverre], avagy legalább egy társsal együtt lőfegyverrel követte el, avagy ha vadőr létére követte azt el saját I gazdája kárára, végül, ha a tettes ál- I tál tervezett kár értéke meghaladja I a 2000.— Kčs-t, egy évtől — öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. 51. §. Azon felszerelés, melyet a tettes a vadorzás elkövetéséhez használt, ávagv nála találtatott, az állam javára elkobzandó még akkor is, ha egy tettesnek sem a tulajdona Az elkobzástól el lehel tekinteni ha a felszerelést ennek tulajdonosa tudtán kívül használták. (Folytatjuk) A nyúl és a kutya Amilyen ellenséges a nyúlnak a kutya odakint a határban, ha megszelídítjük a nyulat s összeszokik a kutyával, nem fél tőle, verekszik vele. Volt egy igen helyes fiatal vizslám s egyik tavaszon kivittem magammal, hogy tanuljon. A kutya szépen állta már a vadat, s így ráakadtam egy elhagyott kis nyúlfira. Bevittem magammal, mert a kis állatban már alig volt élet. Elkezdtem üvegből etetni. Sikerült. Hamarosan csintalan lett, felugrott az ágyakra, díványra, bebújt a kutya óljába, s nem hagyta magát onnan kitúrni. Mindenkivel jóban volt, de a kutya volt mégis a legkedvesebb pajtása. Ha bevetette magát a kutyólba. a szegény kutyának meg kellett érte küzdenie, hogy onnan kitúrja. Úgy kellett neki a nyúl alá bújnia s kidobnia, máskülönben nem jutott be az ólba. Vígan játszott a kutya meg a nyúl f futkostak, hancútoztak egész nap. Nehéz a nyu[ lat megszelídíteni, de ha sikerül, akkor olyan szemtelen, hogy saját I gazdáját is kikeigetné a házból. Az anyásítás néhány módja VI. (5.) 1. ) Az anyátlan családot úgy szabadítjuk meg az öreg (rög) méhektíJl, hogy kaptárukat áthelyezzük más helyre. (Ezt akkor lehet végrehajtani, ha a méhek jól röpködnek.) 24 óra múlva már csak fiatal méhek vannak a kaptárban. Estefelé a családot átvizsgáljuk és ha anyabölcsökezdések vannak, eltávolítjuk azokat. Az új anyát kalitkába a fészek közepébe helyezzük. Ezután három napig itassuk vízzel. 2. ) Söprött rajt készíthetünk rajszállító ládikákban és ha már a kívánatos méhmennyiség megvan, jól rájuk füstölünk, azonkívül a méhekkel telt ládikót gyöngéden a földhöz iltögetjiik, majd a nyíláson bedobjuk az anyát és utána mégegyszer jól megfüstöljük tikét. Ezután a rajt hűvös helyre (pincébe) helyezzük és hígított mézzel etessük. Két nap múlva a rajt a méhestől, vagy 200 méterre elvisszük (lehetőleg fák is legyenek ott) és egy kiterített pokrócra kiöntjük. A rajszállító ládikát 2-3 lépéssé1 odábbhelyezzük, hogy a méhek behúzódhassanak. Ha felrepülnek, ami valószínűbb, beütjük, mint egy természetes rajt és este már a megállapított helyre visszük Okét. 3. ) Építi’Jfürtben akkor anvásitunk, amikor már a méhek rendszeresen röpködnek, hordanak és építenek. A fészek közepén üres helyet csinálunk, aztán ide helyezzük az anyát a kalitkába. 4. ) Az öreg anya eltávolítása után serkentünk. A kilencedik napon a családot átvizsgáljuk és minden anyabölcsőt eltávolítunk. Hat órával később az anyát kalitkába adjuk és az etetést folyamatosan tovább folytatjuk. Gyors anyásítások: 5. ) Vízfürdés által. Az anyát szárnyainál fogva 7-8 másodpercig a vízbe mozgatva jól átáztatjulc. így rátehetjük a lépre a méhek közé. de még jobb a felső etetőn beengedni. A fiatal anya éhezzen 30 percig. 6. ) Anyásítás liszttel. Az anyátlan család melleit lesöpörjük a kantár üres részébe, liszttel meghintjük őket, azután az anyát is meghintjük finom liszttel és a többi lisztet a méhek közé szórjuk. SZIJJÄRTÖ GYULA Jó ha tudják a méhészek ♦ A te'elő család fürtbe húzódik. A méhek a lépeken és az üres sejtekben helvezkednek el. Egv részük a mézessejteket takarja. A fürtöt a lépt]; szeletekre tagolják. A lépuieák közt nagv hidegben csak a lépek átjáró ftvilasam szokott kapcsolat lenni, enyhébb., időben a lépek élein át is. A fürtnek:jíét része van: 1.) A héj. Ezt potrohhal kifeíé. ülő takaróméhek alkotják több rétegben, szorosan egymás mellett. Szinte mozdulatlanok. 2.) A fürt magja lazább. A méhek rendetlenül helyezkednek el benne. — Mászkálni is tudnak, van rá helyük. A mag mfclegterme'ő. A héj szigetelő. A levegő gyorsabban vagv lasabban cserélődik ki a fürt belseje és a kaptár között aszerint, hogy a takaróméhek milyen szorosan helyezkednek el. A fürt alakja nagysága és szerkezete a külső hőmérséklet szerint módosul. A héj kezdetben csak oldalt és fölül zárt, alul nyitott. A héjat alkotó méhek szorosan csatlakoznak ugyan egymáshoz, de még valamennyien fejjel fölfelé kapaszkodnak össze. A hideg fokozódásakor a héj legkülső méhei már fejjel befelé fordulnak, a belsők még fejjel fölfelé néznek. Még nagyobb hidegben az egész héj fejjel befelé, potrohhal kifelé elhelyezkedő méhek rétegeiből áll. A fürt, az alsó kijárós megfigyelő kaptárban é zie'tek szerint legtovább az alsó részén marad laza. a héj ott zárul be legkésőbb. Végül mindenütt összefüggő védőhéj veszi körül a belső magot. A fürtnek kétféle mozgása van: 1.) összehúzódás és kiterjedés a külső hőmérséklet szerint. Célja: a hőmérséklet szabályozása. A fürt hidegben kisebbedik. A méhek szorosabban simulnak egymáshoz. Több méh bújik be a sejtekbe. Csökken a héjat alkotó méhek közötti hézag. A hőmérséklet enyhülésekor a fürt meglazul, kitérjeszkedik és megnyúlik Később a héj szabályossága is megbomlik. 2.) Vonulás a táplálék után. Céllá- úi mezessejtek megszállása, eleség fölvétele. Mindkét mozgás iránya mindenekelőtt az a léputca. melvet a család elfoglal. Uj léputcába csak nehezen, envhébb időben tudnak átmászni a méhek kockázat nélkül. A mag közepének hőmérséklete 15—25 0>. A héjé csak 8—9 C°. (A fészek közepének hőmérséklete nyáron, Hasításkor 34—35 C<> szokott lenni.) Envhébb időben a külső és belső réteg méhei közt gyakori a helycsere. Alacsonyabb hőmérsékleten a helycsere ritkul és csak hosszabb időközönként tapasztalható. Igen nagy hidegben pedig megszűnik a takaróméhek felváltása. Testük ilyenkor annyiralehűlhet, hogy mozogni sem tudnak és egy részük el is pusztulhat. A héj következő takaróméh-rétege kerül akkor legkívülebbre. híílűüjeugyanegylkzgeh mndnmndnm A. telelő méhek táplálkozásáról keveset tudunk. A fürtnek rends- ei nt csak egy része érintkezik a mézzel. Valószínű, hogy a mézhez jutó méhek a felszívott eleség egvrészét átadják társaiknak. Egv 60 éves kísérlet szerint decemberben 1 g méz volt 30 méh mézhólvagjában. A méhek ezzel három hétig érték be. Januárban nagyobb volt a fogyasztás: a mézhólyag tartalma csak 16 napra volt elég. Gyakorlati tanulságok. 1.) A család sok fiatal méhhel teleljen. A méhek zsírteste legyen tele tartalékanyaggal. Biztosítása: nyárvégi serkentő etetés vagy vándorlás; virágport adó növények. 2.) A lép olyan alakú és nagyságú legyen, liogy legalább 25 cm átmérőjű téli fürt alakulhasson meg rajta és még 3.0 a teljes téli élelem is elférjen ugyanazokban a lépekben, melyeken a téli fürt ül. Más szóval: a mézkészlet ne legyen szétszórva sok I épben, hogv a méhek lépváltás nélkül is elérhessék. Kevés, de nagv legyen a lép. 4.) A lépekbe fúrt átjáró lyukak megköpynvítik a széttagolt fürt kapcsolását. 5. ) A vastagbél megtelését késleltetni kell. Ezért legven a téli élelem elsőrendű. a méhek élvezzenek nyugalmat. hogy kevesebbet fogyasszanak. 6. ) A kaptár annyira lassítsa a külső hőmérséklet ingadozásának hatását a belsőre, hogy a méhektiek idejük legyen a fürt módosításival alkalmazkodni hozzá. Mennyi idő keli a méhek kezelésére? — A marburgi méhészeti állomás 1953-i mérése szerint a családok kezelésének kaptárbontástól csukásig igénvelt ideie kü'önféle kaptárokban a következő volt: hátsókezelésű (lépr renyíló) kaptárnál 94.1 pferc, lapozókaptárnál 75.3 perc. rakd'dókaptárnál 33.5 perc, ügyetlen vorVtatóskaptár kezeléséhez azonban 103.3, perc kellett. j A méhek beporzó munkája A „Poleľ’ szovhozban a méheket uborka beporzására használják. így az uborkatermés egv-egv melegágvi ablak alatt eléri az 5 kg-ot, míg a méhek bepor zó műnké á nélkül csupán egv-két kilogimormt ér el. \ Moldva szovhozaiban a méheket szőlőre szoktatják. Ezáltal 'a termés mintegy 80 százalékkal emelkedett. A Sztálinról és Tyimiriazev^öl elnevezett kolhozokban a méhe/k szőlőié való szoktatásával egv-egv / szőlőfürt súlya 45-65 grammal növejkedett. (Pcselovodsztva 1954,9.) * i i Wmim
