Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-13 / 7. szám

1955. február 13. rShhAvcs 7 Mi tette gazdaggá egy év alatt a bodrogszerdahelyi szövetkezetei A borairól híres tokaji hegy felöl még érezni lehetett a tél fagyos le­heletét. de a zöldéül búzatáblák már a tavaszt, az ébredést hirdették. A hegy északi lejtőjének tövében fekszik hosszú utcáival Bodrogszerdahely. — Ahogv az ember végigmegy a falun, nagv meglepetéssel látja a sok új házat, melyek egv évvel ezelőtt még nem voltak. Ebből arra kell következ­tetni. hogy nagv változás történt a faluban, ami lehetővé tette ennyi ház felépítését. A helyi EFSz-rŐ! még a múlt év­ben csak a kritika hangján emlékez­tek meg. Nehezen terelődött helyes mederbe a közös gazdálkodás me­nete. A tavalvi évvégi zárszámadás csendesen zajlott le. Nem volt vígság. nóta csak lehorgasztott fejek. Rosz­­szúi gazdálkodtak, nem érték el a munkaegység tervezett értékét, nem jutott a tagságnak osztalék. Meg is fogadlak akkor, hogy a következő év­ben másként fognak gazdálkodni A fogadalmat tett követte és a jó munkaszervezés, az alapsza­bályok tüzetes betartása meg is hoz­ták az eredményt. A nagy munkát azzal kezdték meg, hogy 1954-re reá­lis pénzügyi tervet állítottak fel. A tagok a háztáji gazdaságot pontosan a mintaalapszabály szerint kapták meg. Megszüntették az egyenl ősdit. Minden tag a pitéiméit munka sze­rint részesült jutalomban. A szövetkezet első eredményei a ga­bona. beszolgáltatásában mutatkoztak meg, amit 100 százalékra teljesített Sertéshúsból már a harmadik ne­gyedévben elérte a 100 százalékot. A tojást és a tejet is terv szerint adta be. Az utóbbit ugyan pótteliesítéssel. mert nem volt meg a tervezett szarvasmarhaállomány, meg a tejho­zam is igen alacsony volt. De a ter­ven felül beadott 164 mázsa sertés­hús 260 ezer koronát jövedelmezett a szövetkezetnek. Az érdemszerinti ju­talmazás többtermelésre, jobb mun­kára ösztönözte a szövetkezet dolgo­zóit. A tagság számára 43 darab ser­tést vágtak le egy év alatt. Nagy lé­pésekkel haladt a szövetkezet a siker kapuja felé. A rizstermés jól bevált és ez hozta a legnagyobb jövedelmet a szövetkezetnek. A 7-0 hektárnyi te­rületen több mint 20 vagon rizs ter­mett. Amikor azt pénzzé tették, nem akarták elhinni, hogy 1,600.000 koro­nát kapott a szövetkezet. Pedig nem is adták be az egész termést, hanem hagytak a tagok számára is, és min­den munkaegységre 10 dekát osztot­tak. Ettől kezdve még nagyobb munka­­kedvvel dolgozott mindenki. Kezdték látni munkájuk eredményét, felébredt bennük a reménység, hogy a 11 ko­rona előleghez még osztalékot is kap­hatnak. Nem is kellett senkit ösztö­nözni a munkára, mindenki úgy dol­gozott. mint a sajátjában. Aki pedig nem akart dolgozni, azt engedték. — Menjen, úgysem épít. hanem rombol. Lőcsén az elmúlt napokban tar­tották a járási szövetkezeti kon­ferenciát. A konferencia megálla­pította, hogy Spišský Vrbov a já­rás legjobb szövetkezete. Zentko­­vics Márton elvtárs, az EFSz el­nöke beszámolt a szövetkezet eredményeiről, terveiről, amivel megmutatta az utat, amelyen a jövőben haladni fogunk. — Szövetkezetünk : mondotta többek között Zentkovics elvtárs — a harmadik évébe lépett. Há­rom állandó munkacsoportot szer­veztünk. A vetési tervet 100 szá­zalékra teljesítettük. Az elmúlt évben terven felül beadtunk 60 mázsa sertéshúst, 17.455 liter te­jet s 20 mázsa juhsajtot. Tagjaink segítségével kidolgoz­tuk a háromévi termelési tervet, s nagy súlyt fektettünk az állatállo­mány fejlesztésére. Szövetkezetünk tagjai megvan­nak győződve, hogy helyes úton járunk, amely falunk jobb és szebb életéhez vezet. A járási szövetkezeti konferen­cián résztvett Holotnyák István A szövetkezet ezzel még erősebb, még fejlődöképesebb lett. A birkagyapjú 300 ezer koronát hozott a közös kasz­­szába. hiszen minden birkáról öt ki­logramm gyapjút nyírtak le. Megváltozott a falu arca A szövetkezeti tagok új, csinos csa­ládi házakat kezdtek építeni. Bodrog­szerdahely utcái új képet öltenek. Egv év alatt 43 családi házat felépí­teni. az bizony valami! Különöskép­pen akkor, ha tudjuk, hogy mind a 43 házat szövetkezeti tag építette. — Bátran fogtak hozzá, mert volt mire alapozni. A szövetkezet kezdett virá­gozni és a tagok tudták, hogv oszta­lékra is számíthatnak. Számításukban nem is csalódtak Amikor befejeződött az 1954. gazda­sági év. minden szövetkezeti tag emelt fővel, büszkén járt az utcán. Volt is mire büszkélkedni, hiszen egv év le­forgása alatt megkétszereződött a szö­vetkezet vagyona. A tagság és a veze­tőség egv év alatt szilárd egységgé tömörült és nem egvéni célt láttak maguk előtt, hanem közöset: Növelni a közös vagyont, erősíteni a szövetke­zetei. Megszűnt a munkában a felü­letesség. szívvel-lélekkel dolgozott a szövetkezet apraja-nagyja. Aztán tü­relmetlenül várták az évvégi zárszá­madást. 830 ezer korona osztalék Ez év januárjának utolsó napján nagv ünnep volt Bodrogszerdahelven. Tudta a tagság, hogv a közel 3 millió korona jövedelemből gazdag zárszá­madás lesz. Amikor a szövetkezet el­nöke. Urbančik elvtárs bejelentette a jelenlévő szövetkezeti tagoknak, hogy majdnem egymillió koronát osztanak ki a tagság között, öröm ■ csillogott a szemekben. A jó munka meghozta hát az eredményt. A munkaegység tervezett értéke 22 korona voll Előlegben 11 koronát fi­zettek ki. zárszámadáskor pedig 11.75 korona jutott munkaegységenként. A lelkesedés leírhatatlan volt. A tagok egyenként mentek az elnök asztalá­hoz. hogy átvegyék becsületes mun­kájuk eredményét — a ropogós ú.j százatokat Sokan közülük még nem is láttak annyi pénzt egy helyen, — Most pedig 10—15 ezer koronát is kaptak egyesek. Pógyor József meghatódott, amikor leszámolták kezébe a 14.500 koronát. Becsületesen dolgozott csa­ládjával egész éven keresztül, de er­re. ennvi pénzre nem számított. Hi­szen a múltban is dolgozott, é.j-napi munka volt sztályrésze. de ennyire még soha sem értékelték munkáját. Nehezen bírta kiteremteni családjának a mindennapit. És most ennyi pénz. Csak elfulladó, meghatott hangon tudta kimondani az egyetlen szót „köszönöm'’. Vida Imre sertésgondozó is megvolt elégedve, amikor felvette a 9.120 ko­ronát. Hiszen ugyanannyit kapott elő­legben is, no meg 24 mázsa gabonát egyénileg gazdálkodó is, aki a konferencia után kijelentette: — „Először vettem részt a szö­­vetkezetesek konferenciáján. Most látom, saját füleimmel hallottam, hogy járásunk szövetkezetei olyan eredményeket értek el, amelyekről magángazdálkodó földművesek ál­modni sem mernek. Idáig nem néztem jó szemmel a szövetkezet­re, mert nem voltam meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás eredmé­nyeiről. Ígérem, hogy a konferencia fel­hívását tolmácsolni fogom többi társaimnak is és rámutatok azok­ra a szép eredményekre, amelye­ket szövetkezeteink elértek. Kije­lentem, hogy ha továbbra is így fognak az EFSz-ek gazdálkodni, ak­kor nem lesz szükség arra, hogy meggyőzzenek bennünket, kis- és középparasztokat, mert az ered­mények önmagukért beszélnek. Kéz a kézben együtt fogunk mű­ködni: szövetkezeti tagok leszünk, I hogy közös munkával nagyobb ; terméseredményeket érjünk el és j jólétet teremtsünk magunknak” — mondta Holotnyák István. Mató Pál, Košice. és 92 kg rizst. Valamikor a szegény ember alig isméi te a drága úri cse­megét. most meg két zsákkal van otthon a kamrájában. Kopír András ugyanennyi jutalom­ban részesült, de meg is érdemelte. Főleg ennek a két embernek köszön­hető a 160 mázsa terven felül be­adott seitéshús. Lelkiismeretesen dol­goztak. meg is van a látszata. A 19 éves Csorosz Erzsiké kipirult arccal lépett az asztalhoz. — Csupa jókedv, vidámság, egészsége.-, életerő ez a fiatal leány. A szövet­kezetben őt tartják a legügyesebbnek Pajkos mosoly villant át rózsás ar­cán, amikor átvette 4.800 korona osz­talékát. Ilyen lánvok valamikor a nagyságos asszonyok ingven napszá­mosai voltak. Ma övék a iövő minden szépségével. Mikor megkérdeztük tőle mit csinál ezzel a sok pénzzel, nem válaszolt, csak lesütötte nagy. barns szemeit. De ő biztosan tudta, hiszen fiatal, tervei vannak. -Talán hófehéi menyasszonvi ruháról, új bútorról, vagy pedig pici rózsaszín kabátkáról álmodozik. Azt pedig nem szabad megtudni senkinek rajta kívül, meg a... De hágjuk. Ez az ő félíveörzött édes titka Azután Lupis József vette át a csaknem 11 ezer korona osztalékot. — Utána a 72 éves Galgány János bácsi következett. Haja fehér, görnyedt vállait egy élet munkájának súlya terheli. De az örömet csak most, 72 éves korában ismerte meg. Négyezer­ötszáz korona osztalékot kapott. Az egykori nagvurak bérese sohasem volt ilyen boldog. Aztán jött a többi elé­gedett ember. De ki győzné felso­rolni neveiket1 Reggelig tartott a vigalom. A pénz kiosztása után valóságos lakodalmat csaptak. Aki ismeri a to­kaji asszú ízét. bizonyosan szeretett volna ott 'lenni. A jól végzett mun­ka után, megérdemelt szórakozás is illeti a dolgozókat. Ropták is a tán­cot a fiatalok és a vének. Boldog, elé­gedett volt mindenki. „Nincs jobb a világon a közös gazdálkodásnál" — mondogatták egymásnak. (No, meg a tokaji bornál 1. A következő napon aztán 80 ezei korona került a takarékba. Az új fé­szekrakás reménye csillogott a sze­mekben. Mindenki tervezett. — Ki u.i otthont, ki új bútort, ruhát, vagy más egyebet. Bók Béla 10 'ezer. Urbane к Viktor 9.800. Kosztvo Mihálv 7 eze Lacko Jolán pedig 5 ezer koronát tett a takarékba. Tudják, hogy ott van a legbiztosabb helyen. A bodrogszerdahelyi szövetkezet hí­ressé vált a környéken. Nagv utat tett meg a múlt évben, de nem sza­bad megtorpanni, hanem folytatni kell az utat. Még sok a tennivaló, nincs meg a tervezett állatállomány, meg a fejési átlag is igen alacsony Ezt mielőbb orvosolni kell és akkor a jövő évi zárszámadás még gazda­gabb lesz. Tamás V. „Hej, ráérünk arra még...“ Az évi termelési tervek kidolgozá­sában komoly hiányosságok észlelhe­tők a párkányi járásban. Például a barti EFSz-ben még el sem kezdték a tervek kidolgozását. Pedig, ha úgy akarnak gazdálkodni, mint a múlt évben, akkor bizony nem lesz oszta­lék az idén sem. De vájjon miből is lett volna osztalék, mikor mindenki „saját malmára“ hajtja a vizet. A bényi és a heiembai EFSz-ben sem sokkal jobb a helyzet. A tagok­nak nincs a munkához kellő viszo­nyuk. A tervkidolgozás halogatásának az a legfőbb oka, hogy a JNB dolgo­zóban látják a tervek kidolgozására hivatott egyéneket. Ez pedig nem helyes, mert ez legelsősorban a szö­vetkezeti vezetők kötelessége. Több ilyen szövetkezet is van a párkányi járásban, ami igen rossz fényt vet nemcsak a szövetkezetek, hanem a JNB dolgozóira is. Más a helyzet a bátorkeszi szövet­kezetben, ahol Urbán József és Brú­der Béla agronómusok sokat segítet­tek a tervek kidolgozásában. A ter­vek kidolgozására igen nagy súly' helyeznek a karvai és a dunamocsi i szövetkezetben is. A járási nemzeti bizottság illetékei szerveinek kötelességük lenne meg­gyorsítani a termelési tervek kidoigo- I zását. A múltban már meggyőződhet tek arról, hogy tervek nélkül sántii : a szövetkezeti gazdálkodás. Ez pétik nekik sem mindegy. Itt tehát az ide .i°, hogy a járás összes szövetkeze leiben mielőbb befejezzék a terme­lési tervek kidolgozását Jó utón haladnak Érdemes lent termelni A Léva-iárási bátovcei EFSz múlt évi jövedelmeiben jelentős helyet foglal el az ipari növényekért kapott összeg, de különösen a lenért kapott pénz képez nagy összeget. Az elmú't évben 15 hektár lent termelt a szö­vetkezet. A talajt jól előkészítették a vetésre, és egész a betakarításig gon­dosan ápolták az igényes ipari nö­vényt. Ennek tudható be, hogy igen szép hektárhozamot ének el. A szerződés értelmében 120 mázsa lenrostot kellett volna beszolgáltat­niuk a lenfeldolgozó üzemnek. Len­mag termelési tervük 16.5 mázsa volt A valóság azonban az. hogv 548 má­zsa lenrostot és 72 mázsa lenmagot termeltek ki. A terven felül beadott rostért és magért a rendes felvásár­lási áron kívül felárat is kaptak. A terményt idejében szállították e] a feldolgozó üzemnek és összjövedelmük meghaladta a 221 ezer koronát. Szép jövedelem ez. Hiszen minden hek­tárra 14.736 korona esik. A szövetkezet tagjai látják, hogy érdemes lent termelni. A hároméves fejlődési terv szerint a jövőben 30-40 százalékkal emelik a len vetésterüle­tét Nagy ünnep volt Nvárasdon A Nagymegyer-.iárási nyárasdi EFSz a brattslavai kerület egyik legjobb növénytermesztő szövetkezete. Ezt az a ténv is bizonyítja, hogy az elmúlt évben 350 mázsa hektárhozamot ért el cukorrépából. Amikor aztán év vé­gén1 az elért eredményeket értékelték, rájöttek, hogv a pótjutalmazás beve­zetése még jobb eredményeket hozna. Az országs szövetkezeti kongresszus anyagának megvitatása után be is ve­zették ezt a jutalmazási rendszert. Az évi fejési átlagot tehenenként 2550 literben, a sertések napi súly­gyarapodását pedig 45 dekában álla­pították meg. Az a szövetkezeti dol­gozó, aki ezen átlagot túlteljesíti. 20 százalékos pótjutalomban részesül Ha egv malactól 13-nál többet választ el a gondozó, akkor 35 százalék pótjuta­lomra jogosult. A pót.iutalmazás bevezetése után a szövetkezet kettészeli csoportja köte­lezettséget vállalt, hogy ebben az év­ben 420 ezer korona értékű zöldséget termel ki. Többtermelés esetén 20 százalék pótjutalmat kapnak a csoport tagjai. A múltévi gazdálkodás eredményeit e hónap 5-én értékelték az évzáró taggyűlésen. A kultúrház nagyterme zsúfolásig megtelt és igen örömteljes látvány volt az. hogy a szövetkezeti tagok soraiban sok a fiatal. A jelen­lévők figyelmesen hallgatták végig Dömény János, a szövetkezeti elnök beszédét, aki mindenki örömére beje­lentette. hogv a jó gazdálkodás ered­ményeképpen több. mint félmillió ko­ronát oszthatnak szét maguk között osztalékként. A beszámoló után a ta­gok átvették a többezer koronás ju­talmakat A gyűlés befejeztével cigányzene mellett vigadtak a fiatalok és öregek. Volt is minek örülni, hiszen ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep. Egy szövetkezeti dolgozó élete Hiába dolgozott, igyekezeti éjt nap­pallá téve Kalmár Vince és család­ja, amíg egyénileg gazdálkodott hét hektárnyi földjén. Hét hektár földje legalább húsz helyen volt, apró par­cellákban. A nap az egyik főidről a másikra való járkálással telt el. Hiá­ba volt minden igyekezet, évi jöve­delme nem fedezte még a legelemibb kiadásokat sem. — Bizony mint gazdálkodónak, sok verejtéket kellett hullatnom a hálát­lan rögökre, ha biztosítani akartam családom számára a mindennapit, — mondja Kalmár Vince, a nagykeszii EFSz tagja. — Nagyon szűkösen, sze­rényen éltünk, és aratás előtt bizony pénz nélkül állt a ház. A baromfit, tojást, vajat, — bár magam termel­tem ki — a piacra kellett vinnem, hogy néhány koronánk legyen a konyhára. — Irgalmatlanul nehéz volt a ma­gángazdák' élete, — lélegzett fel meg­könnyebbülten Kalmár Vince és meg­látszott rajta, hogy nem szívesen idé­zi a múlt emlékeit. — A termés be­takarítása és eladása után kaptam ugyan néhány ezer koronát, de annak javarészét elvitte az adó. A termé­nyek eladása is igen nagy gondol okozott, mert nem volt kinek eladni Kora reggel elvittem gabonámat a piacra, este pedig haza .vittem, mert nem kellett senkinek. A gabonát vi­szont nem tarthattam magamnál, meri kellett a pénz és el kellett adni any­­nyiért. amennyit ígértek érte. Csak a vetőmag, meg a szűk kenyér ma­radt meg a családnak. Azt a keserű múltat már régen megörölte az idő’ kereke. Nagyot vál­tozott a világ, s vele együtt Kalmár Vince élete is. Miközben a durva életbarázdák kisimulnak átszellemült arcán, örömtől sugárzó arccal mond­ja: Köszönet pártunknak és kormá­nyunknak, fejlődik, erősödik szövet­kezetünk, mi pedig egyre gazdagab­bak vagyunk. Olyan jövedelemre, mini amit múltévi munkámért kap­tam a szövetkezetben, ezelőtt még­­csak nem is álmodtam. 734 munka­egységet dolgoztam le a szövetkezet­ben. Zsófi leányom is szorgalmazta a munkaegységeket és közel 300 ledol­gozott munkaegység van bejegyezve könyvecskéjében. Karcsi fiam szintén a szövetkezetben dolgozott, amíg be nem vonult tényleges katonai szolgá­latra. Munkájáért 324 munkaegységei kapott. Ez azt jelenti, hogy családom­mal együtt. . . Egy pillanatra elhallgatott. Magá­ban számit gáttá, vajon hány munka­egységet keresett a család. Rövid szü­net után aztán felnézett és folytatta: — Az elmúlt évben 1.346 munka­egységet dolgoztam le a szövetkezet­ben családommal együtt. Pénzjutal­mam összesen 33.650 korona volt. Természetbeniekben 54 mázsa gabo­nát kaptam és fél hektár földet ház­táji gazdálkodásra, mely ugyancsak szép ‘érmést hozott. Ennyi gabona még sohasem volt a: én kamrámban. Ha az összes gabonát eladnám, továb­bi 16 ezer koronát kapnák érte. Ez annyit jelent, hogy múlt évi összbe­vételem elérte az 50 ezer. koronát. Bőven jut pénz mindenre, éléskam­rám is tele van. Bátran és jogosait mondhatom, hogy még sohasem lát­tam ilyen szépnek, boldognak az éle­tet, mint most. J. DUSEK. 9 Uj tapasztalatokkal gazdagodtak A kiiálvhelmeci GTÄ kultúrtermé­ben kétnapos előadást tartott a nyit­­rai KNV mezőgazdasági szakelőadója — Bíró elvtárs. A tanfolyam jó szer­vezését az a ténv igazolta, hogv az előadáson résztvett a járás valamenv­­nvi szövetkezetének elnöke, agronó­­musa és zootechnikusa. Az előadó bő témakörű beszédében foglalkozott a növények betegségével és azok eltávolításának lehetőségével. Különösképpen hangsúlyozta azt. hogv semmiféle növénynek nincs olyan nagy és veszélyes ellensége, mint a gyom. Szükséges tehát, hogv összes kapásainkat időben mentesítsük a gyomoktól, mert ez sok esetben 25— 30 százalék terménytöbbjetet jelent. Ez pedig évről-évre fontosabb ténye­zővé válik, a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Különösen sok szó esett a cukorré­pa burgonya és a kukorica termelé­séiül Ez különösen most igen fon­tos mive! a legközelebbi időszakban jón el az ideje az összes kapások ve­tésének és ültetésének. A hallgatók soraiban az az általános vélemény alakult ki. hogy a kapások vetésénél és megművelésénél az agro­technika betartása a legfőbb tényez”. Az agrotechnikai határidőt viszont nem a naptár szerint kell értelmezni, hanem az egves növények igényeinek és a szükségességnek megfelelően. Ez annyit jelent, hogy ha a növény többszöri kapálást kíván, akkor meg kell azt adni neki. A kassai kerületi NB alelnöke. aki az elmúlt évben több szovjet kolhozt látogatott meg. vitafelszólalásában is­mertette a szovjet kolhozokban szer­zett ismereteit. Elmondotta, hogv a kolhozok dolgozói már a talaj előké­szítésével kezdik meg harcukat a ma­gas hozamokért. Például cukorrépa­vetéskor nagyon ügyelnek a sortávol­ságokra. ha a termést kombájnnal ter­vezik betakarítani. A burgonya négy­zetes-fészkes ültetése egy kubányi­­kolhozban 400 mázsa hektárhozamot adott. A jelenlévők értékes tapasztalatokat merítettek a felszólalásokból és az előadásból. Ezek a tapasztalatok bi­zonyosan nagv segítségre lesznek a kiiálvhelmeci iára? funkcionáriusai­nak a mezőgazdasági termelésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents