Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-13 / 7. szám

1955. február 15. Szocialista kultúrával hazánk felvirágzásáért Részletek Lőrinc Gyula, a CSEMADOK országos einökének beszédéből Lőrincz Gyula, a CSEMADOK or­szágos elnöke a megtartott közgyűlé­sen. beszámolójában mindenekelőtt a nemzetközi helyzettel foglalkozott. — Rámutatott ■ az imperialisták lázas há­borús készülődéseire, ugyanakkor ki­domborította a szocializmus és a béke táborának hatalmas erejét, amely a kínai nép világtörténelmű' jelentőségű győzelmével döntő módon megszilár­dult. A kapitalista világ, mint mon­dotta. nehézségeiből, állandóan fe­nyegető gazdasági és politikai válsá­gaiból más utat nem talál, mint a fegyverkezést és az emberpusztitó háborúk útját. Mint ismeretes, a bé­keerők törekvéseinek és hatalmas erőfeszítéseinek eredményeképpen Ko­reában sikerült végetvetni a három­éves imperialista intervenciónak. Meg­szűnt az indokínai gyarmati háború tó Az imperialisták azonban nem akarnak belenyugodni kudarcaikba és Tajvan szigetét háborús tűzfészek­ké igyekeznek átalakítani, ahonnan veszélyeztetik a szárazföldi Kina bé­kéjét. Ugyanakkor Európában a vég­sőkig fokozzák erőfeszítésüket a volt náci hadigépezet feltámasztására Az „Európai Védelmi Közösség” megteremtésére irányuló igyekezet hajótörést szenvedett a francia nép ellenállásán. Az imperialisták azonban újabb terveket kovácsol­tak Nyugat-Németország újrafel­­tegyverzésére és a francia reakció főkolomposa, Mendés-France min­den eszköz felhasználásával nyo­morúságos szavazat-többséggel ke­resztül erőszakolta a londoni és párizsi egyezmények parlamenti ratifikációját, aminek sorsa felett azonban végered­ményben maga a francia nép fog dönteni. Ugyanakkor Nyugat-Németország­ban Adenauer a Ruhrvidéki monopo­listák képviselője mindent megtesz, hogv az amerikai imperialisták célki­tűzéseivel összhangban ratifikál tassa a párizsi szerződéseket és biztosítsa az új náci-hadsereg feltámasztását, ami ■ellen következetesen küzd Németor­szág Kommunista Pártja, de állást foglalnak ellene a Német Szociálde­mokrata Párt és a békeszeretö széles néprétegek szószólói is. A német dol­gozók ellenállására mutat a Ruhr-vi­­dék nehézipari munkásságának az el­múlt napokban lezajlott milliós de­monstratív politikai sztrájkja, és a német fiatalság számos háborúellenes tüntetése. Az amerikai atom-sztraté­­gák fenyegetőzéseivel szemben a Szovjetunió, mint a világbéke főtá­masza — jól' lehet ismeri úgy az atom, mint a hidrogénbomba titkát — az atomenergiának háborús célokra való felhasználása ellen állhatatosan küzd és utat mutat miként lehet az atomenergiát, amellve] már az elmúlt év júliusában sikerült üzembe helyez­nie az első villanytelepet, a béke. az emberi jólét szolgálatába állítani. Íme így fest a mostani világkép. Nem ké­tes, hogv az itt élő magyar nép is rendíthetetlenül áll a világbéke tá­borában. amelynek győzelméért váll­vetve küzd az összes békeszerető nemzetekkel. Áttérve a CSEMADOK kulturális vonatkozásban kifejtett tevékenységé­re. Lőrincz Gyula elvtárs megállapí­totta. hogv a csehszlovákiai magyar dolgozók többsége lelkesen vesz részt ha­zánk szocialista építésében, ami megköveteli, hogy ápolni és to­vábbra is mélyíteni kell az őszinte baráti kapcsolatokat hazánk más nem­zetiségi dolgozóival, elsősorban a szlo­vák nemzetiségi lakossággal. A CSE­MADOK öt történelmi vonatkozású előadást adott ki, melyeket a Szlo­vák Tudományos Akadémia segítségé­vel készített el. Ezenkívül 1954-ben 55 előadást nyomattunk ki. melyek közül 21 politikai jellegű, 16 mező­­gazdasági. 10 tudományos-ismeretter­jesztő és 4 kulturális-irodalmi tárgyú volt. Munkánkban a Népművel ödési Központ és a Politikai-Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat elő­adásait is felhasználtunk — mondotta Lőrincz elvtársi Az elmúlt évi 1579 előadáson 51.372 hallgató volt, ami szép ha­ladást jelent 1953-hoz képest. Fi­gyelemreméltó a CSEMADOK kul­­túrcsoportjainak működése. így például a nagymegyeri járásban Teleki Miklós, a járási kultúrosz­­tály vezetője rendszeres előadások megtartásáról gondoskodik, amelyek a földművesszövetkezetek problémáival és politikai kérdésekkel foglalkoznak. A járás minden közsé­gében van kultúrmunka. könyvtár. Február 5-én és 6-án Bratislavában a Népműve­lés háza nagy dísztermében tartották meg a Cse­­mndok V. országos közgyűlését. A Csemadok szer­vezeteinek legkiválóbb tagjai jöttek össze Szlová­kia fővárosában, hogy a közgyűlés jelszavának — „Csehszlovákia dolgozóinak egységéért, a szocialis­ta kultúráért és a békéért” jelszó jegyében tár­gyaljanak, értékeljék a IV. közgyűlés óta végzett munkájukat és kitűzzék legközelebbi feladataikat. Lelkes hangulatban az állami és a szovjet him­nusz elhangzása után kezdődött meg a közgyűlés. Kieinik Ferenc megnyitó és üdvözlő beszéde előtt a közgyűlés részvevői kegyelettel megemlékeztek a szlovák nép nagy fiának, Fraňo Kráľ, nemzeti mű­vésznek elhunytáról. Szeretettel üdvözölték körük­ben František Kubáé elvtársat, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttét és a tömegszervezetek kép­­’ velőit. A megnyitó beszéd és a jelölő bizottság megvá­lasztása után Lörincz Gyula elvtárs nemzetgyűlési képviselő, a Csemadok országos elnöke tartotta meg az elnökség beszámolóját. A közel 50 ezer ta­gol számláló Csemadok tagság a szocialis+a kultú­­ta terjesztésével, a népi hagyományok ápolásával, nemcsak a magyar dolgozók kultúrszinvonalának emelését segíti elő, hanem a burzsoánacionalizmus megnyilvánulásai elleni harcával, a gazdasági fel­adatok teljesítésével tevékenyen veszi ki részét a szocializmus építéséből. Számos levélben, távi­ratban üdvözölték a közgyűlést a Csemadok helyi szervezetei, az iskolák, üzemek, köztük a rozsnyói ércbányák igazgatóságának dolgozói is. Az ellenőrző bizottság nevében Faraga Ferenc elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke tartott be­számolót. Ezt követően a közgyűlés részvevői egy­hangúlag jóváhagyták az elnökség beszámolóját, majd megkezdődött a vita. A vita során felszólalt František Kubáé elvtárs, aki a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága nevében magyar nyelven üdvözölte a Csemadok közgyűlését. Egri Viktor elvtárs, államdíjas író, a Szlovákiai Békevédők nevében üdvözölte a közgyűlést. Utána számos felszólalás következett, amelyek alapos át­tekintést nyújtottak az egyes helyicsoportok mű­ködéséről. A Csemadok országos közgyűlése másnap febru­ár 6-án folytatta munkáját. A felszólalások után a közgyűlés Lőrincz Gyula elvtársat, nemzetgyűlési képviselőt újra elnökké választotta; vezető titkár Pathó Károly lett. Ezután a közgyűlés elfogadta a határozati javas­latot, mely magában foglalja a Csemadok jövőbeni feladatait. A táviratok jóváhagyása után a Csema­dok V. közgyűlése az Intemacionálé eléneklésével végétért. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Lö­rincz elvtárs beszámolóját. énekkar, tánccsoport- vagy zenekar, stb. Szép működést fejt ki a tornaijai járás kultú rszakosztálva is, amely szo­rosan működik együtt a CSEMADOK járási vezetőségével. Meg kell emlí­teni a magyarbéli népművelési mun­kát is. A suránvi járás Baracska községében ugyancsak j jól érvényesül a CSEMADOK akti­vistáinak munkája, amelynek következményekénl az otta­ni egységes föl cl mű vess zövetkezet nö­vénynemesítéssel foglalkozó szakkört szervez meg. A verebélyi járáshoz tartozó Nagy­­hinden a CSEMADOK legaktívabb tagjai a gyümölcstermelés legújabb módszereinek tanulmányozására es gyümölcstermelési kísérletekre alakí­tottak szakkört. Ismeretterjesztő és népszerű tudo­mányos előadásokat adtunk ki olyan tárgykörökről, mint például: ..Hogyan keletkezett a föld”. „Anyag és ener­gia”. a „Föld őskora”, ..Tudomány és vallás”, stb. — Megállapítható, hogy­hogy a népszerű és tudományos és természettudományi előadások a leg­nagyobb népszerűségnek örvendenek. Csúzon példának okáért a CSEMA­DOK aktív tagjai részvételével csilla­gászati szakkör létesült. E szép eredmények eilenére meg kell mondani — tette hozzá Lörincz elvtárs. — hogy még sok járásban nem tart­ják meg az előadásokat, vagy ha be is akarnák tartani, nem tud­ják kellőképpen megszervezni. — Szükséges tehát, hogy a tapasztalt elvtársak módszereiket általánosít­sák, közöljék a közgyűlés küldöt­teivel. Rengeteg népművelési segédanyag előadások, vitavezető-anyagok, mód­szertani tanácsok, brosúrák és dia­­filmek nincsenek kellőképpen kihasz­nálva. Több járási titkár elhanyagol­ja a népnevelő előadások szervezését. Sok új ének-zene-tánc és színjátszó csoportot a’ak'tottunk, aktivizáltuk a régieket és a CSEMADOK agitációs­­kulturbrigádjai jelentős segítséget nyújtottak a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésénél. 896 esetben lép­tek fel kulturbrigádok. ami 1953-hoz képest komoly haladást jelent. ,]ó agiiáeiós kulturbrigádok alakultak, Somorján. Saeneen, Rozsnyón. Kassán, Nagykaposon, Komáromban, Nagysal­­lón, Rimaszombaton, és más helyen. Emelkedik a kultúráéitáriós brigádok músori színvonala is. Mint a járási titkárok decemberi jelentéséből kitűnik, a bratislavai ke­rületben 27 népizenekar. 34 énekkar és 47 tánccsoport működik. A nyarai­ban 29 népizenekar, 17 énekkar és 21 tánccsoport van. Ugvancsak igen figyelemreméltó a besztercei és a kassai kerületek tevékenysége is. A helyi nemzeti bizottságokkal ki­épített szoros kapcsolat következtében, mind gyakoribbak az olyan helyek, ahol a lakosság minden szórakozási és tanulási lehetőséget megtalál a kul­túrotthon keretén belül. így van ez főleg például Rárosmuiadon, Csúzon, Andódon. Sajógömörben, stb. Jó-------- + * + -------­énekkar működik a nyitrai járásban lévő Egerszegen, továbbá Komárom­ban, Rimaszombaton. Somorján és másutt is, Kétségtelen, hogy műkedvelő népi­­együtteseink kiépítési terén szép eredményeink vannak, mégsem lehe­tünk velük teljesen megelégedve. A CSEMADOK-nak. mint tudjuk, »г a célja, hogy tómegkultú'pnwn kát fejtsen ki. Mi azonban nem fektettünk súlyt a műkedvelő népiegyüttesek fejlesztésére és ápolására, hanem figyelmünket a hivatásos, főleg reprezentációs célokat szolgáló Csehszlovákiai Magyar Népi Együt­tesre összpontosítottuk. Január elsejétől kezdve ez az együttes a Kuitúrmegbizofcti Hivatal hatáskörébe fog tartóz«. A műked­velő népi együttesek fellendítéséhez a jövőben nagyban hoz-zájárub hogy a kerületi és a járási népművészeti tanácsadókba a vegyes lakosságú vi­déken magvar szakemberek is be lesz­nek osztva. A szocialista kultúránál, — mikor azt mondjuk, hogy szocialista tarta­lom és nemzeti forma a lényege. — vigyáznunk kell. hogy ne fussunk csak az egyik vágányon, ne tartsuk szem előtt csak a nemzeti jelleget. A szocialista tartalomnak következetesen kifejezésre kell jutni alkotó munkánk­ban. Társadalmunk életét a nemzetek testvériességének gondolata és a pro­­'etárnemzetköziség eszméje kell. hogy áthassa. Hazaszeretetünket ma a bé­kéért folytatott harcunk, önfeláldozó munkánk, a szocializmus eszmei ás Zsidó Zoltán a II. kongresszus küldötte Zsidó Zoltán, a csűizradványi EFSz agronómusa jó munkája után kiérde­melte, hogy az EFSz-ek II. országost kongresszusára küldöttnek jelöljék. Nagy megtiszteltetés ez számára s örömmel gondol azokra a napokra, amelyeket Prágában fog eltölteni. Szövetkezetük most tartotta évzáró gyűlését s neki jutott az a feladat, hogy a gyűlést levezesse. Ez már sok­kal könnyebb, mint az egész éven át tartó sok lótás-futás, a gondterhelt küzdelmes napok, mint a termésért a terv teljesítéséért folytatott harc. — Mikor az árvíz pusztítással fenyege­tett, a falu apraja-nagyja egybeforr­va védte, mentette a termést. Most az évzáró gyűlésről sem maradt odahaza senki, sőt még a kis gyermekeket is sokan magukkal hozták. Nyüzsögnek a kis emberpalánták, apjuk, anyjuk közelében. A beszámolóból kitűnik, hogy a szövetkezet a fejlődés útjára lépett. Tavaly csak egy koronát osz­tottak. most pedig három jutott. Ösz­­' szesen 217 ezer koronát osztottak szét a tagok között. Lassan, de biztosan ezt tartják szem előtt a csüizradvá­­nyiak. Az évzáró gyűlés gazdag vitája azt mutatta, hogy ez évben „nagyot akarnak lépni” a szövetkezet tagjai Kúr Dezső, traktoros az EFSz és a traktorosbrigád jobb együttműködé­séről beszél. Andics Lajos állatte­nyésztési csoportvezető a helyes pót­­jutalmazásról szólott a vitában. — Mindenki tudja azt. — mondotta Andics dvtárs — hogy az elműt években SO anyától csak 200 malacot választottunk él, a tervezett munka­egységet azonban kimerítettük. — A múlt évben már a hozamszerinU ju­talmazás és a pótjutalmazás megmu­tatkozott az eredményekben is. Jól járt a szövetkezet és az anyaszrtés­­gondozók is, hiszen 32 malacot kap­tak pót jutalmul. Ez évben a 67 anya után S00 darab malacot terveztünk, a sertésgondozók pedig vállalták, hogy 808 darabot felnevelnek. Szabó József, az ellenőrző bizottság elnöke felolvasta a házirend pontjait, amelynek betartása szintén elősegíti a szövetkezet megszilárdulását. Zsidó Zoltán a tejtermelés' fokozá­sáról beszélt. — Az ország és a mi érdekünk — mondotta — megkívánja, hogy a tej­termelést fokozzuk. Nem szabad meg­elégednünk 4—5 literes átlaggal. Kö­zeleg а II. szövetkezeti kongresszus, amely újabb feladatokat tűz elénk. — Ezért ki kell használnunk minden le­hetőséget, mind a hektárhozamok. mind az állattenyésztési termékek fo­kozására. Zsidó elvtárs szívvel-lélekkel be­szélt. látszott rajta a tettvágy a szi­lárd akarat. Ez bizonyítja, hogy amit terveztek, valóra is váltják. Elhatá­rozták. hogy az összes tavasziakat jól kitisztított vetőmaggal sUrűsorosan ve­tik el. Burgonyát egy hektárra, cu­korrépamagot 20 hektárra jarovizál­­nak. A kukoricát 56, a burgonyát 5 hektáron fészkes- négyzetes módon iillelik el. Öt hektár cukorrépát "a proszenyicei mozgalom ■ elvei alapján rfiűuelnelc meg. Az állattenyésztési termékek fokozása érdekében elhatá­rozták. hogy a takarmánytermés ér­dekében a zöld futószalag termesztés módszeréhez igazodnak. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a rétek és le­gelők karbantartására. A siló fontos­ságát szem előtt tartva, 10.312 má­zsa silótakarmány't készítenek. A te­henészetben bevezetik a hozamsqérinti és a póiiutalmazást. Tíz darab tehén­nél alkalmazni fogják Malinyina, 80 darab sertésnél Ljuszková, 20 darab borjúnál pedig Stejmann módszereit. Ezzel elérik azt. hogy tejből 30 ezer litert, sertéshúsból 290 mázsát adhat­nak terven felül dolgozóinknak. Mind­ennek elérését elősegíti a hozamsze­rinti és a pót jutalmazás, hiszen ennél­fogva minden tag érdekelt a maga­sabb terméshozam elérésében. A jómi­­nőségü és gyors munka érdekében megszervezték a szocialista munka­versenyt is. A csoportok és a tagok »is külön-lcülön versenyben állnak egy­mással. Ezenkívül egészévi versenyre hívták a szomszédos balonyi szövet­kezetei a termés fokozására. Tehát lesz mit mondania Zsidó elv­társnak а II. szövetkezeti kongresszu­son. Eredményeket sorolhat fel, szá­mot adhat szövetkezetük gyors fejlő­déséről. Azt is nyugodtan megígér­heti, hogy a felmerülő hiányosságokat a tagság áldozatkész munkája révén a legrövidebb időn belül eltávolítják s szövetkezetük a nagymegyeri já­rásban az elsők közé kerül. Sándor Gábor. erkölcsi tartalmának vállalása és az imperializmus, valamint a háborús po­litika elleni szívós küzdelem tanúsítja. Ugyanakkor a szocialista tartalom a művészet és a kultúra nemzetközisé­gét is jelezte. A szocialista kultúra nemzeti for­mája nem választhatja el agvmástól a népeket, hanem ellenkezőleg, köze­lebbhozza egymáshoz őket. A szocialista kultúra nemzeti for­mája magában foglalja a nemzeti művészi hagyományok legdemokrati­kusabb. leghaladóbb fejlődési elemeit.­­Valódi nemzeti hagyománynak csak az a hagyomány tekinthető, amely elősegítette, a nemzet szellemi é$ anyagi erőinek kialakulását, vagyis felvirágoztatását. A csehszlovákiai magyar írók­tól, művészektől azt várjuk, hogy a tartalmilag szocialista, for­mailag nemzeti kultúránk kifejleszté­sében segítsék a CSEMADOK-ot. Azt várjuk, énekeljenek drága, szép hazánkról, a csallóközi és mátyusföldi hullámzó búzamezők­ről, a páratlan szépségű Tátráról, az ősi Prágáról, hatalmas iparunk­ról, a munka hőseiről, mindenről, ami új életet jelent hazánkban. Tanítsák a csehs-zlovákiai magyar dolgozókat hazánk forró szeretetére, hiszen .e hazában a dolgozók a mun­kásosztály kezében van a hatalom, ami biztosítja, hogv soha többé nem tér vissza a gazdasági és nemzeti el­nyomás korszaka. Mindnyájan szeretettel és hálával emlékezünk meg nagy szövetsége­sünkről, a Szovjetunióról, melynek létezésünket, hazánk szabad fejlődé­sét köszönhetjük. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kültúregyesülete minden évben, úgy az utolsó évben ш kivette részét a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap rendezéséből, amikor irodalmi vitákat, előadáso­kat tartottunk a Szovjetunió meg­ismertetése és iránta való szerete­tünk még nagyobb elmélyítése ér­dekében. Hazánk felszabadulásának 10. évébe léptünk. Ne feledkez­zünk meg arról, hogy nemcsak Duklánál folyt értünk a hős szov­jet katonák vére, hanem hazánk minden városáért, falváért, lakó­házáért, üzeméért hoztak áldozatot a hős szovjet katonák. Hazánk dolgozó népe kivétel nélkül a legnagyobb tisztelettel emlékezik meg e hősökről. A Csehszlovák -Szov­jet Barátok Szövetségén kívül a többi tömegszervezetekben, a szakszerve­zetben, a CsISz-ben és a nemzeti bi­zottságokban is aktív munkára kell buzdítani a csehszlovákiai magyar dolgozókat. Ahol a CSEMADOK funkcionáriusai helyesen fogták fel az egyesület küldetését, hivatását, ahol megteremtették a nemzetek közötti barátság és testvériség szellemét, ott szép eredményeket értünk el. melvek dolgozóink örömét és ellenségeink dühét váltják ki. A fuldoklók mód­jára még a legapróbb lehetőségeket is kihasználó burzsoá maradványok ha­zug. ellenséges ideológiai terjesztésé­vel szeretnék mérgezni dolgozóinkat. Ahol lanyhul az éberség, ott tel­üti fejét az ellenség, s azon mesterkedik, hogv pártunk és kormányunk irányvonalát, - amely megszabja a CSEMADOK célkitűzé­seit is. elferdítse, helytelen útra te­relje. Nem engedjük, ho^/ a CSEMA­DOK-ot a legkisebb mértékben is .ki­siklathassák útjáról. A CSEMADOK hivatása és küldetése, hogv követke­zetesen harcoljon a magyar burzsoá­nacionalizmus minden megnyilvánu­lása ellen, feltárja és fejlessze a nép­művészetet, a magvar nemzetiségű dolgozók kultúráját, forró hazaszere­tetre nevelje a csehszlovákiai mag var dolgozókat és állandóan tudatosítsa bennük, hogy szebb jövőnk, siket es munkánk eredményeinek és'jólétünk­nek záloga Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, amelv közösen visz' győ­zelemre hazánk valamennyi becsületes dolgozójának ügvét. Lőrincz elvtárs beszámolója folya­mán idézte Ady .Endre Magyar Jak:­­bunis költeményének sorait „Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz végül egy erős akarat7 Hiszen magyar. oláh szláv bánat mindicire egy bánat marad" Ami mély visszhangot váltott ч ki Pavel Országh Hviezdoslavbnn a szlo­vák nemzet nagv fiában és költőjé­ben. A CSEMADOK egvik legfontosabb feladata tehát, hogv ennek a nagy­szerű gondolatnak a jegyében ková­csolja népeink testvériességét mai történelmi viszonyaink közeoette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents