Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-13 / 7. szám
2 1965. február 13. Népgazdaságunk fejlődésének 1954. évi eredményei népünk szorgalmas munkáját bizonyítják Az állami statisztikai hivatal közleményt adott ki a Csehszlovák köztársaság népgazdasági fejlődését célzó állami terv teljesítésének eredményeiről az 1954. évben. A mezőgazdaságunk szempontjából fontos üzemek jól teljesítették az elmúlt évben tervfeladataikat. Ez különösképpen abban mutatkozik meg, hogy néhány traktorvontatású mezőgazdasági gép gyártásának tervét, mint amilyenek az ekék, a vető- és ültetőgépek, arató- és kévekötőgépek, valamint a Zetor 25-ös traktorok, túllépték. Az ipari termelés fejlődése 1954-ben 1955-hoz viszonyítva több termékben emelkedett. A villanyáram termelése 110 százalékra, a kőszéné 106 százalékra, a mezőgazdasági gépeké összesen 2.5-szeresére, a traktorvontatású aratógépeké 3.4 szeresére, a traktoroké 127 a motorkerékpároké 120, a nitrogéntartalmú trágyáké 110, a foszfortartalmú trágyáké 121, a cementé 110, a mészé 111, az égetett tégláé 119, a tetőfedőcserepé 120 százalékra növekedett. A gépiparban, melynek általános A gabonafélék vetési tervét 101 százalékra és a zöldség vetési tervét 109 százalékra teljesítettük. A kapásnövényeknél és takarmányféléknél azonban nem tartottuk be a tervezett vetésterületeket. A tervezett területeknek csupán 98 százalékát vetettük be és a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében a vetés az 1953. évvel szemben késedelmet szenvedett. 1954-ben a hektárhozamok magasabbak voltak, mint 1953-ban éspedig a cukorrépában, 3.8 százalékkal, a cikóriában 8.2 százalékkal, a repcében 5.4 százalékkal, a lenszárban 4.2 százalékkal, a komlóban 5.2 százalékkal, a zabban 9.6 százalékkal, stb. Az őszi gabonafélék és a burgonya hektárhozamai némelyik körzetben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt alacsonyabbak voltak, mint ahogy a terv feltételezte. Emiatt a növényi termelés összterjedelme alacsonyabb volt. mint 1953- ban. Az 1953-as évvel szemben 1954-ben 10 százalékkal nagyobb területen végeztük el a tarlóhántást. A tavaszi vetéshez szükséges mélyszántást is nagyobb mértékben végeztük 1954-ben, mint 1953 ugyanazon időszakában; mindazonáltal az idei szántásnál nem tartottuk be az agrotechnikai határidőket és a szántási tervet 93 százalékra teljesítettük. A növényi termelés további fokozása érdekében a mezőgazdasági üzemek 1954-ben 31 százalékkal több nitrogéntartalmú, 12 százalékkal több foszforos és 22 százalékkal több káliumos műtrágyát kaptak, mint 1953- r ban. A mezei munkák gépesítése növekedett. Gépiparunk és külkereskedelmünk, 1954-ben a mezőgazdaságnak 8900 traktort (15 lőerőre átszámítva) 748 gabonakombájnt, 485 répakombánjt, 25 burgonyakombájnt, 115 lenkombájnt, több mint 400 önműködő cséplőgépet, továbbá traktorvontatásű felszereléseket szállított, még pedig 657 kévekötőgépet, mintegy 5800 vető. gépet. 3900 aratógépet, több mint 3170 ekét, mintegy 8500 boronát, 2700 előhántót, 3750 kultivátort, stb. 1954-ben a gépállomások által elvégzett munkák összterjedelme 1953- mal szemben több mint egy millió átlaghektárral volt nagyobb úgy, hogy fejlődése az előző évekkel szemben lassúbb volt, jelentős változás állott be a termelés tartalmát illetően. Az új technika bevezetésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy 1954-ben népgazdaságunk összes ágazataiban az új technika bevezetésén és továbbfejlesztésén dolgozunk. Az ipar összes ágazataiban fellendült a dolgozók újító mozgalma. Az 1954-ben alkalmazott újító javaslatok száma az iparban elérte a 40 ezret. A közlekedési és távösszekötetés terén jelentős emelkedés tapasztalható. A szállított áruk összterjedelme 8 százalékkal emelkedett. A távösszekötetés teljesítményei az 1954-es évben a főmutatókban túllépték ciklusos tervüket. A rádióengedéllyel bírók száma az 1953-as évvel szemben 2.5 százalékkal növekedett. Gyarapodott a televíziós készülékek tulajdonosainak és e vezetéses rádiók hallgatóinak száma A gép- és traktorállomások, silami gazdaságok és EFSz-ek telefonnal való ellátásába, a múlt év végéig traktorállomásaink 70, az állami gazdaságok 78, míg az EFSz-ek 25 százalékát kapcsoltuk be. , a gép- és traktorállomások a tervet 104 százalékra teljesítették. A kapásnövények kultivációs munkáit négyszerié nagyobb területen végeztük el, mint tavaly; 52 százalékkal nagyobb területen arattuk le a gabonát kombájnokkal és 64 százalékkal nagyobb területen végeztük el a répa kiszántását, mint az 1953-as évben. A traktorok üzemzavarai « múlt évben csökkentek és a munka termelékenysége növekedett. A gép- és traktorállomások gépei azonban ennek ellenére nem voltak teljesen kihasználva. Az egy 15 lóerős traktorra eső átlagteljesítmény az 1953-as évvel szemben 5 százalékkal emelkedett. A gép- és traktoréllomások főleg az EFSz-eknek dolgoztak, ahol munkájuk a gép- és. traktorállomások összmunká iának 75 százalékát teszi ki. Az állattenyésztési termelés térfogata 1954-ben nyers értékben 50 százalékkal volt magasabb mint 1953- ban, a tervezett emelkedést azonban nem érte el. A háziállatok állománya az 1954-es év végéig, az előző év ugyanezen időszakával szemben, a macaloknál 570.000 darabbal és a tyúkoknál több mint egy millióval volt magasabb. A szarvasmarha- és a juhállomány az 1953- as év színvonalán maradt. Az 1954- es év folyamán növekedett a háziállatok hasznossága és a vágóállatok, főleg a sertések átlagsúlya. Mivel a begyűjtési normákat leszállítottuk. lényegesen növekedett a magasabb árakon való állami begyűjtés, főképp az állattenyésztési termékek terén. Ez a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmének emelkedését jelentette. 1954-ben a begyűjtési terVet vágómarhákban 100 százalékra és vágóbóráikban 110 százalékra teljesítettük; a vágósertésekben annak ellenére, hogy átlagos vágósúlyuk emelkedett, nem értük el a tervezett magasságot. A gabona, burgonya, zöldség, gyümölcs és néhány más ne vény alacsonyabb össztermelése következtében nem teljesítettük a begyűjtési tervet sem. A szocialista szektor részaránya az 1954. évi összes beadásokban jelentősen emelkedett, a húsbeadásban 51 százalékot ért el, ebből a vágósertések beadásában 59 százalékot, a tejbeadásban pedig 44 százalékot. 1954-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei alapján jelentős intézkedések valósultak meg a mezőgazdasági termelés fokozására; ismét felemeltük némely mezőgazdasápi termék begyűjtési árát és csökkentettük a begyűjtési normákat, csökkentek a mütrágyaárak, a gép- és traktorállomások díjszabásai, stb. Az egységes földművesszövetkezeteknek és azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik teljesítették a növényi termékek begyűjtési normáit, leírtuk 1953. évi beadási hátralékait. 1954-ben az egységes földművesszövetkezetek számára további beruházásokat és hiteleket nyújtottunk. 1954. október 1-én az összes szántóföldek 44 százaléka a szocialista szektor birtokában volt. A szocialista szektor üzemeinek, vagyis az állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásának eredményeiben 1954-ben bizonyos javulás állott be 1953-mal szemben. Az állami gazdaságok gyorsabban végezték el a vetést, számos gabonafélénél, magasabb hektárhozamokat értek el, fokozták a tehenek tejhozamát és a vágómarha átlagos súlyát. Az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodása átlagosan megjavult, számos növényben maga-, sabb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok és emelték a munkaegység értékét. Az erdészeti gazdálkodásban tovább folytattuk az erdősítést a puszta és ritkásterületeken, valamint az elemi károk területén. A vegyes erdők felújításában jó eredményeket értünk el, a fásítást az erdei területeken mintegy 5000 hektárral nagyobb területen végeztük el, mint az 1953-as évben. í 420 hektárnyi területen mezövédő erdősávot létesítettünk. 1954-ben öszszesen mintegy 95.000 hektárnyi területet fásítottunk be és így az évi tervet 98 százalékra teljesítettük. Az erdei kultúrák létesítésére 1954-ben 12.000 hektárral nagyobb területen készítettük elő a talajt, mint 1953- ban. Mezőgazdasági dolgozóink jó munkája legszebb ajándék a II. országos szövetkezeti kongresszusra (Folyta tár a sorosan végzik, míg a kukoricánál, burgonyánál négyzetes-fészkes ültetési módszert alkalmaznak. A szepsi járásban ugyancsak hatalmas lépést tettek szövetkezeteink a fejlődés útján. A péderi szövetkezet az utóbbi évek során igen feljavult, s ma már komoly vetélvtársa a többi példás szövetkezetnek, mint a jánoki EFSznek is, amely bár kicsiny — de Tuzsi János vezetése alatt olyan eredményeket könyvelhet el, amelyek páratlanok országos viszonylatban is. A jó munka eredményei arra is mutatnak, hogy az elmúlt évben minden tag 30—35 métermázsa természetbeni járulékban részesült. A tavalyi munkaegységek értéke csaknem 5 koronával emelkedett a szövetkezetekben. Az elmúlt évben e szövetkezet terven felül 66 mázsa marba- és 50 mázsa sertéshúst, továbbá több mint II ezer liter tejet adott el előnyös felárak mellett. A növénytermelés fokozása érdekében alkalmazni fogják a sűrűsoros vetési eljárást. Ezzé! elérik, hogy hektáronként 21.5 mázsa árpát, 20.40 mázsa zabtermést biztosíthatnak. A II. országos kongresszus tiszteletére pedig vállalták, hogy az év végéig 15 ezer lfter tejet és 100 mázsa sertéshúst adnak el közellátásunknak A mikolcsányi szövetkezet azáltal hívta fel magára a figyelmet, hogy ebben az évben 35 mázsa sertéshús, 20 ezer darab tojás és 1J ezer liter tervenfelül kifejt tej beadását irányozta elő. Jánokon ugyancsak sokat beszélnek a II. országos kongreszszusról. A közös gazdálkodás megalakulása óta ebben a faluban is megváltozott a dolgozó parasztok élete. A kastélyban, ahol ezelőtt a földesúr lakott, most a szövetkezet gazdálkodását irányítják én teszik egyre gazdagabbá a szövetkezetét, valamint tagjait. Ebben a a szövetkezetben kiváló munkacsoportok működnek, a munkák elvégzésében kölcsönös verseny fejlődött ki. A jánoki szövetkezet eredményeit főleg annak köszönheti, hogy a községben jól működik a szövetkezeti munkaiskola, amelynek állandóan több mint 50 látogatója van.” A jobb munka és az elért eredmények megnövelték szövetkezeti mozgalmunk vonzóerejét, amit 1. oldalról) konkrét példákkal is alátámasztunk. A kisgéresi szövetkezetben, ahol tavaly több mint 80-an adták be kilépésüket, ma 28-an viszszajelentkeztek a szövetkezetbe. A párkányi járásban 2 új szövetkezet van alakulóban. Ezek a földművesek az élet iskolájában tanulták meg, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésére összehasonlíthatatlanúl nagyobb a lehetőség a szövetkezetben, mint a kisgazdaságokban — ha ezt a lehetőséget a szövetkezet tagjai kellően kihasználják. Célkitűzéseink eléréséhez nem elegendő az a munka, amit szövetkezeteink megszilárdítása szempontjából eddig végeztünk. Ne nyugtasson meg bennünket szövetkezeti gazdaságaink múlt évi erősödése; népi szerveink és gépállomásaink minden erejüket mozgósítsák arra, hogy az eddig elmulasztottakat mielőbb behozzák. A megoldásra váró feladat nagyon sokoldalú. Az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket kell kifejteni, hogy necsak szövetkezeteink egyrésze legyen példamutató, hanem mindenütt magasabb legyen a termelési színvonal. Végét járja a tél, tavaszodik az idő. A tapasztalt öregek közül sokan azt mondják, hogy az idén korán köszönt ránk a tavasz, s amint kitavaszodik, rögtön ezernyi dolga a parasztembernek. Arról van szó, hogy a sok feladat közül is legfontosabb: a vetésekkel való törődés, A jó gazda tavaly az őszi munkák időszakát a búza és a rozs elvetésével, az őszi mélyszántással zárta. Most, amikor a tavaszi munkákra készülődik első útja, ismét az ősszel elvetett földekre vezet. Latolgatja: miként gondozza a zsenge növényeket, hogy minél gazdagabb legyen majd az aratás. Ne halogassuk tehát a tavaszi munkákra való felkészülést és az őszi vetések ápolásával sem késlekedjünk. A II. országos kongresszus okmányai mind a termelés emelésének lehetőségével foglalkoznak. — Nyilvánvalóan szövetkezeteink gazdaságilag erősebbek lesznek, ha emelkedik a tagság életszínvonala és a szövetkezeteink egyre javuló eredményeiről az egyénileg dolgozó parasztok is tudomást szereznek — nem kétséges, hogy már az idén jelentősen növekedni fog a szövetkezeti parasztok tábora. A szövetkezeti elnökök feladatairól Á vezető káderek kiválasztása a szövetkezeti gazdálkodás döntő tényezője. Tőlük függ, milyen gyorsan szilárdul a szövetkezeti tagság fegyelmezettsége. Ez magától értetődő. Hiszen több száz hektáros területen gazdálkodni nem kis dolog. Egyre jobban megköveteli, hogy a szövetkezet vezetői a legképzettebb földművesekből kerüljenek ki, akikben minden képesség megvan arra, hogy jó szervezőkké váljanak Emellett azonban a vezetőknek szüntelenül arra kell törekedniük, hogy tudásukat üj tapasztalatokkal, új agro- és zootechnika! tudományos módszerekkel gazdagítsák. Mi jellemzi a jó szövetkezeti vezetőt? Hogy kifinomult _ érzéke van minden iránt, ami új és helyes. Ezért nem elégedhetik meg csupán azzal, hogy az űj agro- és zootechnika! módszereket személyében elfogadja, de kötelességének kell tartania, hogy azokat az egész tagság átvegye és harcoljon gyakorlati megvalósításukért. Az EFSz vezetőségi tagjai tehát nem lehetnek megcsontosodott konzervatív emberek, hanem olyanok, akik előtt világos, milyen hatalmas távlatok nyílnak meg a közös gazdálkodás bevezetésével. A szövetkezeti vezetőség lehető legjobb öszszeválogatása mellett más ok is szól. Amikor a földműves elhagyja kis parcelláit és tagja lesz az EFSz-nek, a hatalmas táblákon való gazdálkodásért minden felelősséget a vezetőségre igyekszik hárítani. Ez érthető, hiszen a kisparaszt egész életében mindössze néhány hektár földön dolgozott, melyen a tervezés igen könnyű volt, a munka megszervezése pedig saját idejének beosztására korlátozódott. Ámde a szövetkezetben minden megváltozott. Itt a tervezés bonyolultabb és többszáz szövetkezeti tag munkáját kell irányítani, amiért a vezetőség felel. A vezetőség felelőssége azonban nemcsak általánosságban vett, hanem a szövetkezet tevékenységének részleteire is kiterjed, így a szövetkezeti vagyon megőrzésére, az állami kötelezettségek betartására, az egyesek és a munkacsoportok munkájának megszervezésére Nem utolsó sorban felel a vezetőség a szövetkezet pénzéért és gazdálkodásáért is. A szövetkezet vezetősége persze mindezeket a feladatokat csak akkor tudja megoldani, ha az egyes munkaszakaszok ellenőrzését és irányítását felosztja a vezetőség tagjai között, ami előfeltétele annak, hogy állandóan meg legyen az áttekintése a szövetkezet mindennapi munkájáról. Ezenkívül szükséges, hogy a vezetőségi tagok naponta legyenek kapcsolatban az állandó munkacsoportok vezetőivel és magával a tagsággal is. Mindezen feladatok megoldása nagyban függ attól, ki áll a vezetőség élén, milyen a szövetkezet elnökének szervező képessége és szaktudása. Míg az °qyes munkacsoport vezetőinek elégséges, hogy csak saját munkaterületükön specializálják magukat, addig a szövetkezet elnökének sokoldalú képzettséggel kell bírnia. Jól kell ismernie mind a növényi termesztés, mind az állattenyésztés részletkérdéseit. Mindebből nyilvánvaló, hogy a szövetkezetben az elnök áll a legfelelősségteljesebb poszton. — Irányítja a szövetkezet munkáját, figyelemmel kíséri a munkacsoportok és a szövetkezeti vezetőség munkáját, utasításokat ad a csoportvezetőknek, ellenőrzi a könyvelést stb A törvények értelmében az EFSz-ek jogi személyt képeznek. Ebből kifolyólag tehát о mintaalapszabályzat 24-ik cikkelye olyan jogkörrel ruházza fel a szövetkezeti elnököt, melynél fogva képviseli az EFSz-et és annak nevében lép fel a hivataloknál, bíróságon és a nyilvánosság előtt. A szövetkezet minden pénzügyi levelezése és megrendelése megköveteli a szövetkezet elnökének aláírását. Ezáltal az EFSz-ek mintaalapszabályzata közvetlen felelősséget rö az elnökre a szövetkezet pénzügyi gazdálkodásáért és a pénz gazdaságos felhasználásáért. Ezért tehát a szövetkezeti elnöknek állandóan figyelemmel kell kísérnie a szövetkezet pénzállományát az állami banknál és személyesen kell azt ellenőriznie. Röviden, a szövetkezeti elnök felelős az egész szövetkezet zavartalan munkájáért. Az EFSz elnökének funkciója olyan magasra van értékelve, hogy az elnök funkciójánál fogva nem végezhet semmiféle mezei munkát, kivéve a kisebb földterületekkel rendelkező szövetkezeteket. Fizetségét aszerint kapja, hogy a szövetkezet milyen földterületekkel rendelkezik. Például, legfeljebb 150 hektáron gazdálkodó EFSz havonta 20 munkaegységet, 1000 hektárnyi gazdasággal bíró EFSz 40 munkaegységet ismerhet el neki havonta díjazás címen. A szövetkezeti elnök munkaegysége azonban nem mindig egyforma Kaphat pótiutalmat is, ha az EFSz túllépte a hektárhozamot és ha ugyanakkor nem lépte tű! a vetőmagszükségletet. így tehát a szövetkezet elnöke közvetlenül is érdekeltté válik a termelésben és az a feladat hárul rá, hogy élenjáró harcosa legyen azoknak az agro- és zootechnikai eljárásoknak, (sűrűsoros és keresztsoros vetés, Malinyinamódszer, stb.), melyek bevezetése emeli a hektárhozamok nagyságát és az állati termékek termelését. A szövetkezeti elnök feladataihoz tartozik az is, hogy állandóan figyelemmel kísérje a szövetkezeti tagság, különösen az állandó munkacsoportok vezetőinek szakmai nevelését: gondoskodnia kell arról, hogy a szövetkezet költségvetése biztosítsa a szövetkezet tagságának iskolázását is, aminek elsőrendű célja a szövetkezet üdvös fejlődését előmozdítani. A szövetkezet elnökének törődnie kell azzal is, hogy a vezetőség a legfontosabb, időszerű feladatok szemelőttartásával alaposan átgondolt tervet dolgozzon ki a taggyűlésekre, (tavaszi munka, őszi munka, aratás stb.), A jó! előkészített terv nagyban elősegíti a termelés irányítását, mert az egész szövetkezeti tagság figyelmét egyirányba lehet összpontosítani és ezzel fejleszteni kezdeményezését is. A szövetkezet elnökének mindennapi feladata, hogy harcoljon az F,FS?-ek mintaalapszabályzatának betartásáért Felelős különösen a munkafegyelem megszilárdításáért. Ennél a kérdésnél kiváltképpen fontos, hogy a szövetkezeti elnök jól példával járjon elől. Munkalendülete és kezdeményezőképessége szolgáljon pélkaképül a szövetkezeti dolgozók előtt. A szövetkezeti elnökök tekintélyét nagyban növeli, ha időnként, különösen a csúcsmunkák időszakában minden elfoglaltságuk ellenére rövidebb időre bekapcsolódnak a mezei munkába és nem ragaszkodnak mereven ahhoz az elvhez, hogy nekik nem kell fizikai munkát végezniök. E tekintetben is vegyünk példát a szovjet kolhozok elnökeitől, akik a csúcsmunkák idején, különösen pedig, mikor az aratás gyors elvégzéséről van szó, fáradságot nem kímélve, vesznek részt a fizikai munkában is. A szövetkezeti elnök feladata, hogy állandóan szoros kapcsolatot tartson fenn a helyi nemzeti bizottsággal, az álamhatalom képviselőjével: szükséges, hogy rendszeresen tanácskozzon a nemzeti bizottság tagjaival a szövetkezet problémáiról és ha kell, kérje ki véleményüket és segítségüket az egyes kérdések megoldására. Mint látjuk, a szövetkezeti elnökre nagy feladatok hárulnak. Ezek a feladatok azonban nem a szövetkezeti elnök önhatalmú határozataiból, hanem a taggyűlés döntéseiből adódnak, ami azt jelenti, hogy az elnök működése folyamán nem lépheti túl azt a jogkört, amelyet a mintaalapszabályzat meghatározott számára. A szövetkezeti elnök kezdeményezőképességének szükségét nem szabad összetéveszteni a diktátorkodással. A kezdeményezés annyit jelent, hogy következetesen harcol a taggyűlés határozatainak és a mintaalapszabályzatnak gyakorlati megvalósításáért, továbbá, hogy intézkedéseket tesz a munka jobb megszervezése és a termelékenység elérése érdekében. Az elnök a taggyűlés színe előtt teljes felelősséggel tartozik azoknak a határozatoknak megvalósításáért, amelyeket a taggyűlésen elfogadtak. Tehát a szövetkezeti elnök egyéni rendelkezéseivel nem helyettesítheti sem a taggyűlés, sem pedig a vezetőség határozatait. VARGA JÁNOS i
