Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-13 / 7. szám

A szocialista faluért! 'fza ü n d Földműves A FOLDMUVEIESDGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. február 15. Ara 40 fillér V. évfolyam 7. szám Mezőgazgasági dolgozóink jó munkája legszebb ajándék a II. országos szövetkezeti kongresszusra NéWSny nap múlva összejönnek Prágában az egységes földműves­­szövetkezeteink legjobb dolgozói, hogy a II. országos kongresszuson kicseréljék eddigi tapasztalatukat a mezőgazdasági termelés növelé­séről. Szövetkezeteink az első kongresszus óta a párt- és a kor­mányhatározatok útmutatásai nyo­mán nagy eredményeket könyvel­hetnek el gazdasági és szervezeti megszilárdulásukban. Az állam sok­oldalú támogatása folytán a szö­vetkezeti gazdaságok jelentős ré­szében megjavultak a gazdálkodás nagyüzemi feltételei: a gépállomá­sokon több a traktor, a kombájn, a növényápológép; a szövetkeze­tekben sok új gazdasági épület lé­tesült, a vezetők tapasztaltabbak lettek, nőtt a tagok termelési ked­vé; a jó munkaszervezés révén pedig enyhült a n unkaerőhiány. A zárszámadások is azt mutatják, hogy egyre több az olyan termelő szövetkezet, amely az állami segít­ség és a nagyiizemadta lehetőség helyes felhasználásával jelentéke­nyen növelte a termelés, a közös vagyon és a tagok életszínvonalát. A nagylreszi szövetkezet például a múlt évben 27 koronát fizetett ki taojaínak ledolgozott munkaegy­ségeik után Csúzon, Ipolyvisken, Bodrogszerdahelyen és a leleszi szövetkezetben a termelést fokoz­va, emelték a munkaegység érté­két. Pártunk é kormányunk a közel­múltban a lakosság életszínvona­lának emelése céljából mezőgazda­ságunkat népgazdaságunk kulcs­kérdéseként állította az ország elé Mindez azt jelenti, hogy mezőgaz­dasági üzemeinkben a haladó mód­szerek és '»lenjáró dolgozóink ta­pasztalatainak felhasználásával ma­gasabb hektárhozamokat, az állat­­állománynál viszont nagyobb hasz­nosságot érjünk el. A II országos kongresszus előtt ezek a kérdések foglalkoztatják szövetkezeteink tagjait, és az egyéni gazdálkodó földműveseket. A termelés fokozása minden egyes szövetkezeti gazdálkodás előterébe került. Ezt bizonyítják a hároméves fejlesztési tervek is amelyekben lefektetik a hozamok fokozásának módozatait, hogy a közös gazdálkodáson belül egyre szebb eredményeket biztosíthassa­nak Kiváló terveket készítettek a derzsenyei. csallóközaranyosi, já­­noki, és nagygéresi szövetkezetek, ahol az állatállomány hasznossága mellett a szántóföldek kiszélesíté­sére is gondoltak. Több szövetke­zetben, mint Lénártfalván, Sajó­­szárnyán a gazdasági épületek fel­építését vptték tervbe. Ahhoz, hogy népünk több húst, tejet, cukrot és ruhafélét fo­gyaszthasson — legelőször is az szükséges, hogy elegendő cukor­répát, rostkendert, rostlent ter­meljünk, magas hasznosságú álla­tokat neveljünk. Olyan fontos élel­micikkek, közszükségleti cikkek, nyersanyagok ezek, hogy termelé­sükre az állam szerződést köt a szövetkezetekkel és az egyéni gaz­dákkal, Növeli a szerződéses ter­meltetés jelentőségét az is, hogy az állam a termelőkkel, állatok hizlalására is köt szerződést. A fa­lu tehát az egész országgal, és nem utolsó sorban önmagával szemben teljesíti kötelességét, ha pontosan teljesíti a szerződéses termeltetés tervét. A termelési szerződte sikere: egész népünk érdeke. Ezek azok a gondolatok, amelyek а И. országos kongresszus előtt falvaink és mezőgazdasági dolgo­zóinkat foglalkoztatják. Mató Pál, Kassáról levelében ezeket írja „Szép eredményekkel és új köte­lezettségvállalásokkal köszöntik kerületünk szövetkezetei hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját és a II. országos szövetkezeti kongresszust.” Nézzük csak meg közelebbről, melyek azok a szövet­kezetek, amelyek hazafias köte­lességüket kötelezettségvállalások­ba is foglalják? A hranovnicei EFSz tagjai a szovjet tapasztalatok felhasználá­sával fejlesztik állatállományukat Brezina Mihály sertésgondozó, ez­zel kapcsolatban a következőket jegyezte meg: „A sertéseket az ismert Šurikov módszere alapján hizlaljuk Ez hozzásegít bennünket, hogy a sertést 5 hónap alatt 130 kilogramm súlyra tudjuk felhizlal­ni. Ez* a módszert azonban nem akkor kezdjük, amikor a sertés már 40 kilót nyom hanem mind­járt az elválasztás után.” A nagy­géresi „Győzelmes Október” EFSz tagjai is bátor kötelezettségválla­lásokat fogadtak el Minden évben megtrágyáznak 350 hektár szántó­földet istállótrágyával, betartják az agrotechnikai irányelveket és a gabona terméshozamát 25 száza­lékkal emelik. A szadlovci bányá­szok felhívására pedig, akik moz­galmukat ,,A békéén és köztársa­ságunk felvirágoztatásáért” jelszó­val indítottak meg, azzal felelnek, hogy ebben az évben terven felül 150 ezer liter tejet, 150 mázsa sertést és ugyanannyi marhahúst adnak be. Több tag egyéni kötele­­zettségválla st is fogadott el, mint például Nižnik István, szö­vetkezeti juhász, aki kijelentette, hogy 100 darab merinó fajta anya­juhtól 130 darab bárányt választ el, és minden egyes anyától 11 ki­logramm els os :ályú juhsajtot termel ki. illés András ugyanebből a szövetkezetből elvállalta, hogy 100 tehéntől 90 darab borjút fel­nevel és a Malinyina fejési és ete­tési módszerének érvényesítésével tehenei tejhozamát darabonként évi 2200 literre emeli. A vékei a „Haladás” EFSz tagjai is bizakodóan tekintenek a II. kongresszus elé. Elhatározták, hogy a növénytermelésben 20 szá­zalékkal, míg a cukorrépánál 40 százalékkal emelik a hozamot. Az állattenyésztési csoport az első félévben 35 tehénnél, a második félévben 40 tehnnél bevezeti Mali­nyina módszerét, és ennek segít­ségével terven felül 20 ezer liter tejet ad el közellátásunknak. A ta­vaszi munkákkal kapcsolatban megfogadták, hogy a vetést sűrű­­(Folytatása a 2 oldalon 1 Megtárgyalták a kongresszus anyagát Országunk szövetkezeti dolgozói ké­szülnek a rí. országos szövetkezeti kongresszusra. Ennek jegyében eddig 1200 szövetkezetben tárgyalták meg a kongresszus anyagát, és további ’40 ■ zöretkezr then most van folyamatban e fontos ani/aa megtárgyalása. Ez azt jelenti,: hogy még mindig van 100 olyan s-övetkezet. amely nem tár­gyalt!: meg a ff- szövetkezeti kon­­qre.ssszus anyagát. Azokban a szövetkezetekben, ahol az anyagot lelkiismeretesen megvitat­ták. — mint például a besztercebá­nyai. somoriai és a Poltári járás egye:, szövetkezeteiben +- ott javul a gaz­dálkodás. Ennek az az eredménye, hogy mostanáig csaknem 600 szövet­kezetben osztották ki az állatokat ér a gazdasági felszereléseket egifes cso­portokra; 326 szövetkezetben megszer­vezték az állandó takarmányozási cso­portokat és 460 szövetkezetben beve­zették a pót jutalmazást. Kövesse t példákat minden szövetkezet, mert nagyban elősegítik a fejlődést. ★ tlenjérnak a téli gépjavításban A hazánk felszabadulásának 10. év­fordulója tiszteletére kiszélesített szo­cialista munkaverseny gép- és trak­torállomásaink dolgozóinak szép ered­ményeket biztosított: február elejéig 20 gépállomás teljesítette határidő előtt a téli gépjavítások tervét. A bratislavai kerületben 6. a nyit- j rai kerületben 5, a zsolnai kerületben i 4, a kassai és az eperjesi kerületben | 2—2, a besztercebányai kerületben j pedig egy gépállomáson fejezték be | a téli gépjavítást. Gépállomásaink szlovákiai méretben 87 százalékra teljesítették a trakto­rok javítását. ★ A legjobbakat küldik Prágába A terebesi járásból a legjobb szö­vetkezeti dolgozókat jelölték ki arra, hogy e hónap 19 és 20-án résztve­­gyenek a II. országos szövetkezeti kongresszuson Prágában. A sátoraljaújhelyi szövetkezetből Labanc Sándort érte az a nagy kitün­tetés, aki kötelességeit példásan tel­jesíti munkahelyén. A terebesi szö­vetkezetből Kicsinka Mihály sertés­gondozó érdemelte ki munkájával, hogy részt vehessen a prágai kong­­resszon. A kongresszusról visszatérve mind­két küldött bizonyosan fel fogja használni új tapasztalatait, szövetke­zetük megerősítésére. EFSz-eink kötelezettségvállalása a kongresszus tiszteletére A vékei „Haladás” EFSz dolgozói r>éldamutató. értékes kötelezettségvál­lalást tetiek a II. országos szövetke­zeti kongresszus tiszteletére Ez an­nak a bizonyítéka, hoev a szövetke­zet dolgozói méltóképpen készülődnek e nap megünneplésére. Kötelezettségvállalásuk a következő az 1955-ös évben 100 mázsa sertés­húst, 50 mázsa marhahúst. 40 ezer tojást és 20 ezer liter teiet adnak terven felül a közellátásnak. A gaz­dálkodás minden ágazatában beveze­tik a pótiutalmazást. Ez év első fe­lében 35, második felében pedig <to darab tehénnél vezetik be MaHnyina módszerét. Minden szarvasma-ha szá­mára 30. a növendékéi1 »tok számára oedig 20 mázsa silótakarmánvt biz­tosítanak be. Az idén az összes kalá­szosokat sürűsorosan a kukoricát és a burgonyát pedig négyzetes-fészkes módszerrel ültetik el. * * * A zempléni EFSz tagiai ugyancsak kötelezettségvállalással üdvözdk a H. országos szövetkezeti kongresszust. Ebben az évben 15 mázsával emelik a cukorrépa hektárhozamát. Azonkí­vül minden 100 darab anyajuhtól 110 darab kisbérénvt választanak e1 A szövetkezet könyvelője — Busa Zol­tán egyéni kötelezettséget vállalt, hogv a könyvvitelt egész éven keresz­tül a legnagyobb rendben fogja ve­zetni * * * A kiráíydieiineei járási szövetkezeti konferencián a bódrogszerda helyi EF,»„ elnöke bejelentette, hogy az or­szágos szövetkezeti kongresszus tisz­teletére 1-5 darabbal emelik anyako­cánként az átlagos malacszaporulatot, és 100 darab anyajuhtól Ш darab báránvt választanak el. Végül ver­senyre hívta ki a zempléni szövetke­zetei a legjobb termelési eredmények elérésére, valamint az alapszabályzat szerinti gazdálkodás bevezetésére. * * * Ugyancsak szép kötelezettséget vál­tót a királyhelmeci szövetkezet is- Ebben az évben bevezetik a tehenek napi háromszori fejesét, miáltal na­ponta 400 literrel növelik a tejhoza­­mot. A növénytermelésben állandó munkacsoportot szerveznek, és min­denben szigorúan betartják a három­éves fejlődési terv összes pontjait. Ugyancsak nagy súlyt helyeznek a takarmányalap bebiztosítására. Egyénileg gazdálkodóink felszabadulásunk 10. évfordulójára Rozkoš János kajali kisparaszt 6.77 hektár földön gazdálkodik Földjeit szakértelemmel, időben é jól műveli meg. A föld nem marad adós Rozkoš Jánosnak, akinek minden évben jó termése van. Eredményeit azonban még növelni akarja. Elhatározta, hogy búzavetését kora tavasszal ápolni és fejtrágyázni fogja. Rozkoš gazda felszabadulásunk 10. évfordulóját kötelezettségvállalással kívánja megünnepelni. Megígérte, hogy beadását terv szerint pontosan teljesíti. Ezenkívül szabadáron bead 200 kilogramm búzát, 100 kilogramm burgonyát, 500 kilogramm sertéshúst. * * * Halász Vilmos vezekényi kisparaszt, aki 4.3 hektár földön gazdálkodik kö­telezi magát, hogy két tehenétől a I napi 15 literes tejhozamot 20 literre emeli, ezáltal tejbeadását július vé­géig 100 százalékra teljesíti. Tojás­beadását ugyancsak erre az időre szándékszik kiegyenlíteni. továbbá i bead 100 kilogramm sertéshóst terven I felül. K. R. Példásan teljesítik kötelességeiket A ga'ántai járás szövetkezeti dolgo­zói az új évben jó! kezdték meg kö­telességeik teljesítését az állammá1 szemben. Különösen a hús beadását teljesítik pontosan, időterv szerint Vannak o'van szövetkezetek is. »ne­vek mái eleget tettek els? negyed­évi húsbeadási kötelezettségüknek és most .szabad áron adják el sertéseiket. Például a palóci szövetkezetnek 35 másza sertéshúst. 25 mázsa marhahúst és 9.860 liter tejet kellett beszolgál­tatnia az első negyedévben. Ennek a kötelességének már eleget is tett, sőt 24 mázsa marhahúst terven fékül ü szolgáltatott be. ami a hazánk fel­­szabadulásának 10. évfordulója és sz országos kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalása egv részét ké­pezi. De nemcsak a szövetkezetek dolgo­zói. hanem a királyrévi es a nádszegi magángazdálkodók is példát mutattak a beadások teljesítésében. Ez állatok felvásárlását úgv biztosították, hogy Vavrík Géza felvásárlónak sikerült egyetlen nap alatt. 51 darab 120 ki­logrammos sertést. 32 darab vágó­marhát és 7 darab borjút felvásárol­nia. A szövetkezeti dolgozók és a ma­gángazdálkodók határidő előtt telje­sítették beadásukat az első negyed­évre, azonkívül 7 darab sertést adtak el s*»bad áron Jó példát mutat a berencsi helyi nemzeti bizottság Községeink dolgozói a téli időszak­ban a tavaszi munkák előkészületeit szorgalmazzák. Szövetkezeti tagjaink­nak és egyéni gazdálkodóinknak van mit csinálniuk. A vetőmagot tisztít­ják. a gazdasági eszközöket javítják, hordják a trágyát stb. Ezeknek a fel­adatoknak a megvalósításához, vala­mint a hektárhozamok fokozásához szükséges előfeltételek megteremté­sében nagy segítséget nyújtanak nem­zeti bizottságaink. A Nyitra-járási berencsi HNB a mezőgazdaság fejlesztésére helyesen használja fel a téli időszakot. A nem­zeti bizottság tanácsa nagy súlyt fek­tet a tavaszi mezőgazdasági munkák és a begyűjtési feladatok zavartalan menetének biztosítására is. A bizott­ság tagjai állandó kapcsolatban állnak választottaikkal. így biztosítják a fel­adatok teljesítését. Az elmúlt eszten­dőben a magángazdálkodók csupán 33 liter tejet adtak be naponta. Többek között Varga Ferenc földműves, aki naponta öt liter tejet adott be. de­cember hónapban még ezt is beszün­tette. A HNB tagjai körzetükben meg­látogatták a földműveseket és elbe­szélgettek velük a kötelező beadások fontosságáról. Matejovszkv József, a HNB tagja felkereste Varga Ferencet és elbeszélgetett vele gazdálkodásá­ról. Varga megígérte, hogy a jövőben rendszeresen fogja teljesíteni köteles­ségét. Ezt be is tartja és ennek kö­vetkeztében az egész község követi jó példáját. A HNB tanácsa tevékenységét az év elejétől fogva az összes termékek folyamatos beadásának teljesítésére irányította. Ezzel magyarázható, hogy a község a sertéshús és a tej januá­ri begyűjtésének tervét 100 száza­lékra teijesítette, sőt a marhahús­beadást 10 mázsával tűi is lépte. A községben vannak kiselejtezett, hasz­not nem hozó tehenek is, . mégsem akarták a földművesek azokat a köz­­ellátás részére beadni. Gulka Lajos és Matejovszkv József azonban elmen­tek ezekhez a földművesekhez, meg­magyarázták nekik, hogy teheneik annyit sem termelnek, amennyit ta­karmányban elfogyasztanak és azt tanácsolták, hogy adják el őket sza­badon és vásároljanak helyettük hasz­nos állatokat Ezek a jó tanácsok nem voltak hiábavalók Lőrinc Péter. Kocsis János és még többen elhatározták hogy túladnak a hasznot nem hozó állatokon Emellett a felvilágosító munka mellett a HNB tanácsának dolgozói nem feledkeznek meg a tavaszi mun­kák előkészületeiről sem. Gondoskod­tak elegendő műtrágyáról, amelynek alkalmazására rávezették az egyénileg gazdálkodókat is. A berencsi föld­művesek ezelőtt csak nitrogéntartal­mú műtrágyákat használtak. Más mű­trágya iránt nem mutattak érdeklő­dést. A tanácstagok látogatásuk al­kalmával megmagyarázták, mennyire növeli az egyes növények hektárho­­zamait a különféle műtrágyák hasz­nálata. A helyes, meggyőző szavakra itt sem maradt el az eredmény. Csak­nem az összes magángazdálkodó je­lentkezett a műtrágyák jövőbeni igénybe vételére. A HNB tagjai választóikat, már most, a tavaszi munkaidény előtt si­keresen ráveietik a magasabb hek­tárhozamok előfeltételeinek megte­remtésére. A dolgozó parasztok közül elsők között Varga Kálmán. Kreckó­­csi Tamás és Lőrinc András kezdték kihordani az istállőtrágyát, rövidesen azután a többiek is követték példá­jukat. Az említett földművesek a kölcsönös segítség jegyében kisegí­tették fogataikkal azokat is, akiknek nincsenek igáséllataik, hogy idejeko­rán kihordhassák a trágyát. i ■MM iéllMMii.

Next

/
Thumbnails
Contents