Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-02 / 1. szám

8 FSÍetmfives 1955.* január 2. \ mezőgazdaság gépesítése terén dolgozó újítók L szlovákiai konferenciája A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kutatási és propagációs főigazgatósága, valamint a Szlo­vák Tudományos Akadémia 1954 október 26-án Pőstyénben meg­rendezte a mezőgazdaság gépesí­tési terén dolgozó újítók I. szlo­vákiai konferenciáját. A konferen­cia célja az volt, hogy összponto­sítsa figyelmüket azon főfeladatok teljesítésének elősegítésére, ame­lyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa tűzött ki a mezőgazdaság gépesítése te­rén. A főbeszámolót Ervin Mates mérnök, docens, a nyitrai mező­­gazdasági főiskola védnöke tar­totta. Beszámolójában a mezőgaz­dasági nővényápolási munkálatok és az állattenyésztés teljes gépe­sítésére helyezte a hangsúlyt. Rá­mutatott arra az örvendetes tény­re, hogy 1953-ban az 1948 évvel szemben a traktoregységek száma 15.5-szörösére, az aratógépek száma 22.3-szorosára, a kombáj­nok száma 13.3-szorosára, a vető­gépek száma 8.8-szorosára növe­kedett. A gépállomások teljesít­ménye 1953-ban a mezőgazdasági munkálatok terén az 1948-as évi adatokkal szemben 27.6-szoros emelkedést mutat. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresz­­szusának irányelvei a gépállomá­sok és állami birtokok gép- és traktorállományának további ha­talmas fejlesztését írják elő. — Ugyanis az 1957. év végéig 9500 növényápoló-traktort, 3700 Z-35- ös kerekes-traktort, 2400 Z-35-ös hernyótaípas-traktort, 1700 kom­bájnt, 2150 cukorrépa kombájnt, 33.000 mindenféle fajta kultivátort és további, a növénytermelés és állattenyésztés gépesítése céljait szolgáló legkülönbözőbb gépet, szál­lítanak le. Ahhoz, hogy az új gépek töké­letesebbek és teljesítőképesebbek legyenek, hogy a föld jobb meg­munkálásával emeljék a hektáron­kénti terméshozamot és hogy az állattenyésztésben a nehéz mun­kák gépesítésével növeljék a gaz­dasági állatok hasznothajtóságát, szükséges, hogy ezen további új gépek gyártásánál gépipari üze­meink munkásai együtt dolgozhas­sanak a gépállomások, állami bir­tokok, kísérleti intézetek, iskolák és tudományos intézetek szakem­bereivel. Mates mérnök beszámolója után Fibich elvtárs, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kísérleti és propagációs főigazgatóságának igazgatója nyitotta meg a vitát, amelyen összesen 13 felszólaló vett részt. Elsőnek Brezina mérnök, a prá­gai mezőgazdasági gépek kísérleti intézetének dolgozója szólalt fel, aki részletesen ismertette a kon­ferencia résztvevői előtt a már régvárt univerzális növényápoló traktor mintapéldányát, amelyet aztán az újítók a pőstyéni gépál­lomáson megtekintettek. Devínsky mérnök rámutatott a mezőgazdasági szállítás megjaví­tásának szükségességére, a vil­lanyerő széleskörű felhasználása révén Chorvát elvtárs Terebesről újí­tó javaslatáról számolt be. A sa­­rabolási és a répameyművelő kom­bájnon használt levélfosztóról. Fabok elvtárs felhívta az újítók figyelmét a kukorica fészkes­négyzetes ültetésének és a fészkek trágyázásának fontosságára. Ján Pavkov elvtárs ismertette azt az új szárítót, amely a gép­pel boglyába rakott széna szárí­tására szolgál és az adagolóval felszerelt villamos takarmányel­­osztő kocsit. Az utolsó felszólalás után Fibich elvtárs értékelte az újítók eddigi munkáját. A következőket mon­dotta : A Földművelésügyi Megbízotti Hivatalhoz ez év október 15-ig 87 újító javaslatot adtak be. Ezek közül 13-at jóváhagytak és meg­jutalmaztak. Negyvenkettőt eluta­sítottak és huszonkettő még szak­értői elbírálás alatt áll. A felszó­lalások folyamán csak az a kér­dés maradt tisztázatlan, van-e szükség egy folyóiratra, amely népszerűén ismertetné az újítók által felvetett kérdéseket. Erre a kérdésre igy válaszolhatok: már van egy folyóiratunk, „Mechani­sace zemedelstvi” (A mezőgazda­ság gépesítése), amelyet minden újítónak olvasnia kellene. Ha van­nak újító javaslataik, írjanak ró­luk. Ebből a folyóiratból megtud­juk. mivel foglalkoznak az egyes újítók, sőt ezenkívül a lap közli azokat az újító ., javaslatokat is, amelyeket nálunk és a többi népi demokratikus államban már meg­valósítottak. Az újítók első országos konfe­renciája a következő határozatot hozta Csehszlováké Kommunista Párt­ja X. kongresszusa irányelveinek teljesítése céljából, amely a legkö­zelebbi 2—3 esztendőben a mező­­gazdasági termelés lényeges nö­velését írja elő, munkahelyeinken a következő inté .kedéseket tesz­­szük-1 ) Fokozzuk a meglévő traktor- és gépállományok teljes és gazda­ságos kihasználását. Ilyen módon lehetővé tesszük a növény- és állattermelés gépesítését az előírt időpontokban és a lehető legjobb minőségben. 2. ) Olyan agro- és zootechnikai feltételeket teremtünk, amelyek lehetővé teszik a legközelebbi évekoen gyártott, illetve behozott gépesítési eszközök használatát. 3. ) Megjavítjuk a régi és új gé­pesítési eszközöket, nevezetesen a növénygot. dozás és az állatte­nyésztés teljes gépesítését szol­gáló gépeket és szerszámokat. 4. ) A munkát jobban megszer­vezzük, hogy nagyobb teljesít­ményt, gazdaságosabb üzemet és magasabb munkatermelékenységet érhessünk el. 5. ) Az egyes munkahelyeken újító köröket szervezünk. Az újító mozgalom felsorolt fel­adatainak teljesítése révén valóra váltjuk Csehszlovákia.Kommunista Pártja X. kongresszusának irány­elveit. Ezen az úton haladva meg­szüntetjük a nehéz mezőgazdasági munkák jelentős részét, aminek aztán megmutatkozik a hatása mind az EFSz tagok növekedő bevételében, mind pedig a dolgo­zók életszínvonalának emelkedé­sében is. Irta Csuport István, a köbön kúti traktorállomás ífigépésze : Rég Kiégés javítás — nagyobb kereset Gépállomásunkon a javítás sajnos még mindig szűk kerete.t között mo­zog. Műhelyeink kicsinyeknek bizo­nyultak nagy gépparkunkhoz mérten A javításokkal mégis úgy igyekez­tünk, hogy gépeink, mielőtt a tavaszi munkát megkezdenék, üzemképesek legyenek. Az 1953—54-es évben a tervezett határidőt a javítási munká­latoknál minden alkalommal megrövi­dítettük. Ezt főképpen a szerelőknek köszönhetjük, akik megértették a jó és idejében végzett munka, a szocia­lista munkaversenyek fontosságát. Egész éven át versenyeztünk a zse- Hzi traktorállomás dolgozóival. Ugyan­akkor magunk között csoport és pá­ros versenyeken vetélkedtek egymás­sal szerelőink és traktorosaink. A versenyeket mindig pontosan ellen­őriztük és kiértékeltük, mind meny­­nyiségileg, mind minőségileg. Több dolgozót, akik példásan dolgoztak, megjutalmaztunk. Pénzt, ruhát és egyéb dolgokat osztottunk ki legjobb­jaink között. Gépeinket ez év tavaszán javítottuk meg a legjobban. A jó javításból származó eredmények már a tavaszi munkáknál megmutatkoztak. A tava­szi munkák megkezdését összüzemi gyűlés előzte meg. Érdemes vissza­gondolni erre a gyűlésre . .. A dolgozók már a kultúrteremben úgy helyezkedtek el, hogy minden traktoros közel legyen brigádvezető­jéhez. A gyűlést Hornyák Ferenc igazgató elvtárs nyitotta meg. Beszá­molt a gépek állapotáról, a tavaszi munkák megkezdésének időpontjáról és a további tennivalókról, a terv szerint tájékoztatta traktorállomasunk dolgozóit. Hornyák elvtárs alig fejez­te be előadását, máris felszólalt Méry János, a szőgyéni brigád köztársasá­gunk munkaérdemrendjével kitünte­tett traktorosa. Felhívta a taraktoro­­sokat, részlegvezetőket, hogy az év minden munkaidényében versenyezze­nek egymással és a versenyeket pon­tosan értékeljék ki. Felhívása nagy visszhangra talált. Kevés kivétellel a dolgozók magukévá tették Méry elv­társ kezdeményezését. Bitter László páros versenyre hívta ki a munkaér­demrenddel kitüntetett Méryt. Példá­jukat követték a többi traktorosok. A verseny nagyon előrelendítette gépál­lomásunkat. Mind a tavaszi, mind a nyári és őszi munkákat száz százalé­kon felül teljesítettük. Ez nagyban emelte a dolgozók keresetét és a szövetkezeti földek hektárhozamát. Az egészévi versenyben legjobban az ebedi brigád tűnt -ci. Az ebedi trak­torosok napi tervüket állandóan túl­teljesítették. Még egy nap sem volt, amikor ne érték volna el a száz szá­zalékot. Voltak azonban olyan brigá­dok is, amelyek lemaradtak. A veze­tők elhanyagolták, hogy a verseny­táblákra kiírják a mindennapi új eredményeket. Ezért a traktorosok nem tudtak úgy lelkesedni a verseny­ben, mint más brigádok. Az őszi munkákban j traktorosok a várakozásnak megfelelően teljesítették tervüket. Méry János 425 százalékkal első, Becse elvtárs, az ebedi brigád traktorosa pedig 285 százalékos terv­teljesítéssel a második lett. A mély­szántásnál kissé lemaradtak. Tervün­ket azonban, ha késve is, de száz százalékra teljesítettük. Traktorosaink a mezőn csak úgy tudnak boldogulni h; gépeiket rendes Időben, jól kija­vítják a szerelők. Az 1954—55 téli javítási munkála­toknál zökkenő állt be. Legjobbjaink közül sokan bevonultak katonának. Helyettük új javítókat kaptunk akik még nem ismerkedtek meg a helyi viszonyokkal. Először órabérben ké­sőbben szakmánybán dolgoztak. Az úi javítók szeptember és október hóna­pokban keveset kerestek. Mestereink látták a hiányosságokat, ezért beosz­tották őket magukhoz a részleges ja­vításba. Azáltal, hogy mindennap ugyanazt a munkát végezték, hama­rosan bedolgozták magukat. Az ered­mény mind a munkában, mind a fi­zetésben mindjárt megmutatkozott. November hónapban valamennyiöknek több mint 300 koronával emelkedett a fizetése. Ebből is kitűnik, milyen hasznos a haladó szovjet módszer alkalmazása. Most már a vezetők sem félnek attól, hogyan javítjuk ki a gépeket. A részleges javítást 21 cso­portban végezzük. Napról-napra szebb és nagyobb eredményeket érünk el. Igyekszünk a hibákat kiküszöbölni, mások tapasztalatait elsajátítani és a szocialista munkaversenyt még jobban kiszélesíteni. Az eredmények mellett azonban olyan hibáink is vannak, ami miatt szégyenkeznünk kell. A trakto­rosok között akadnak olyanok is, akik más traktoráról lelopják a pótalkatré­szeket és a magukéra szerelik. Az ilyen spekulálásra csak ráfizetnek és rendszerint két gépet is kivonnak a munkából. Az egyiket, amelyről lesze­relték az alkatrészeket és a másikat, amelyikre csak úgy kutyafuttában a mezőn dobálták rá az alkatrészeket. Különösen az ekéknél fordult elő sok hasonló eset. A brigádokon való javí­tásnál sokszor megtörténik, hogy a használható alkatrészeket a traktoro­sok leszerelik és helyükre a raktár­ból újakat vételeznek. Ez nagy hibn mert amugyis nehézségekkel küzdünk a pótalkatrészek beszerzésénél. A bajt igyekeztünk megakadályozni. Szakem­­emberek vizsgálják át a leszerelt al­katrészeket, azok állapítják meg me­lyik használható, melyik kerül javítás ba és melyik való selejtbe. A csapá­gyakat már akkor kicseréljük, vag.v átjavítjuk, amikor használhatóságuk 70 százalékos. Az állattenyésztés gépesítése nálunk csak kezdeti állapotban van. Sok szövetkezetünk a hároméves fejlődési terv keretében gondoskodott az ál­lattenyésztéssel kapcsolatos munkák gépesítéséről. Ez azonban nem való­sulhat meg máról-holnapra. A kispatonyi szövetkezet tagjai ázonban addig is úgy könnyítenek munkájukon, hogy a trágyát szánkóra rakják, amelyet aztán ökörfogattal vontatnak a trágyadombra. A szenei gépállomás sikere : A traktorok kétharmadát megjavították Traktorállomási dolgozóink az őszi mélyszántás befejezése óta minden nap a gépeket javítják. Szlovákiában több mint 60 gépállomáson bevezet­ték a haladó szovjet módszert a rész­eges javítást. Ezzel a módszerrel az eddigi tapasztalatokból megállapítva, 25 százalékkal kevesebb munkaerő szükséges a gépek javításához és a munkateljesítmény 40 százalékra is növekedhet. Azáltal, hogy kevesebb munkával többet tudunk termelni. =. dolgozók keresete is lényegesen emel­kedik. A téli javításokat — a Mezőgazda­­sági Megbízotti Hivatal mellett mű­köd!! traktorállomások központi igaz­gatóságának közlése szerint — leg­jobban kezdte a szenei gépállomás, ahol december 20-ig a gépek 63.8 százalékát javították meg. Utána Ipolyság körzetébe tartozó felsösze­­merédi traktorállomás következik, ahol ugyanarra az időre a gépek 51.6 százalékát javították meg. A feledi traktorállomás dolgozói 45.6 száza­lékra, a mezőlaborciak 43.1 száza­lékra . a szepesváraljaiak pedig 42 százalékra teljesítették a téli gép­javítás! tervet. Szép eredményeket értek el a következő állomások: a csallóközcsütörtöki gépállomás ti százalék, a hnuštai 40.9 százalék, az aranyosmaróti 40 százalékot ért el. Nagyon sok gépállomást felsorolhat­nánk, ahol a gépek egyharmadánál már többet kijavítottak. Ezek ellenére is nagy lemaradások mutatkoznak a téli javításokban. De­cember 20-ig a dunaszerdahelyi trak­torállomás csak 6.8 százalékra, a tornaijai pedig 2.8 százalékra telje­sítette a tervét. A további lemaradot­­tak a következők: a pőstyéni trak­torállomás 7.1 százalék. Liptovsky Hrádok 7.6 százalék, Giraltovce 7', százalék, zólyomi 7.8 százalék, My­java 8.5 százalék, Nagymánya 9.4 szá­zalék, teljesítménnyel kullog a téli javítási munkálatokban. Javítsuk és fokozzuk a termelő munkát A termelő munka politikai mun­ka, mert a falu dolgozói ezen ke­resztül nézik elsősorban a gépál­lomás munkáját és annak jelen­tőségét. Döntő feladat a szántási munkák elvégzésénél a szántás minősége. Azok a traktorosok, akik csak munkahelynek tekintik a gépállomást, nem ismerik poli­tikai jelentőségét, azok nem tud­nak jó munkát végezni. Rosszul­­végzett munkájukkal lejáratják a gépállomás tekintélyét. Megtör­tént az őszi szántás idényben, hogy a szántató mélyszántást rendelt, azt is fizetett, de a trak­toros azért hogy minél hamarabb kész legyen a munkával, kevesebb üzemanyagot fogyasszon, hogy a szántási versenyben jó helyezést érjen el, mélyszántás helyett se­kélyszántást végzett. Itt többféle szempontból kell megróni a traktorost. Először megkárosítja a szántatót, alapot ad a kulák propagandának, elle­nünk uszítja a dolgozó parasztság egyrészét. Elidegeníti őket a gép­állomástól, jogtalan előnyhöz jut, mert a mélyszántás pontszáma kötött talajon 13, míg a sekély­szántásé 9 pont. Ezáltal nemcsak több bért vesz fel, mint ami va­lóban jár neki, de jogtalan helyre kerül a munkaversenyben. Az őszi szántásnál még előfordult ilyen eset de a tavaszi kampányig ezt a hibát teljesen f el keli számolni. Itt tudatosítani keli azt, hogy mir,„ lyen kárt okozunk, mert nemcsak a szántatót károsítjuk meg, ha­nem nemzetgazdasági szempontból is óriási kiesés következik be a rossz munkából kifolyólag. Traktorosaink beszéljék meg a brigádgyűléseken a jó munka fon­tosságát, rá kell világítani a rossz munka politikai és anyagi' kárára; Mezőgazdászaink találkoztak he­lyenként olyan esetekkel, hogy a traktorvezető nem szerelte az erőgép után a boronát, melyet a munkáltató előre lekötött, kifize­tett, vagy tárcsázáskor nem állí­totta megfelelő szög alatt a tár­csát, melynek következménye az lett, hogy a tárcsa nem végzett jó munkát, nem porhanyította, nem lazította meg a földet, csak megkaparta. Ezzel nemcsak kárt okozott, hanem a szocializmus ügyének is ártott. Gyakran bíznak traktorosaink szemmértékükben, ami nem he­lyes. A felszántásra kerülő földet nem mérik le pontosan, a munka elvégzésekor derül ki, hogy keve­sebbet, vagy többet szántottak. Ha elakarjuk kerülni azt, hogy csalással vádolják a gépállomást, akkor nagyon vigyázzunk a mun­kafelvételnél. Amennyiben keve­sebbet számfejtettünk, mint amennyit felszántottunk, akkor a gépállomást károsítjuk meg. Jó munkát végeztek a nánaiak Az állami gazdaságok nánai rész­lege december 24-én a csoportveze­tőkkel megbeszélést tartott, melyen értékelte az 1954-ben vállalt kötele­zettségeket. A növénytermelésben tett vállalásait 695 százalékban teljesítet­te. A kertészeti csoport 377 százalék­ban tett eleget vállalásának. Ezen alkalommal a gazdaság vezetősége a csoportvezetőkkel együtt megtárgyal­ta az elmúlt év sikereit és fogyaté­kosságait továbbá megbeszélték a öv« évi teendőket. A kapásokból a gazdaság a tervet túlteljesítette, a gabonaféléknél nem ért el ilyen jó eredményt, amely részben az árvíz­zel is indokolható. A gazdaság nagy átlagban az 1954-es gazdasági tervét 135 százalékra teljesítette. A gazdaság vezetősége a dolgozók­kal karöltve elhatározta, hogv janu­ár 8-án beszámolót tartanak, mely alkalommal visszapillantást tegznek az elmúlt évre. maid kitűzik a célt a következő évre is. A jelzett napon az ifjúsági csoportok műsort adnak, amit önként vállaltak. A három leg­jobb műsort a gazdaság megjutal­mazza NAGY J.

Next

/
Thumbnails
Contents