Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-06 / 6. szám
10 ЯмДпАте! 1955. február 6. VADÁSZATI SZEMLE A SZtOVÄKIAI VADÄSZVÉDEGYLETEK országos szövetségének HIVATALOS MEi rÉKÍ ETE Hím n ni un mii пиши Ml in Mikii iiiitiiiMiiMiiiiiiMiiiiiiiHiiiiiiitiiiiiiiiittiiiiHMiiMiiiitiiiimiHinitiiiiiiiiitiiiiii mii mii ......................iiimiimmiiiiimii ............ IIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIUIIIII Részletes útmutatás a vadászvizsgákhoz Az anyabölcső kezelése (VI. 4) A Földművelésügyi Minisztérium 164 sz. hirdetményének 15. paragrafusa alapján a vadvédö egyesületek országos szövetsége a vizsgabiztosok vizsgáihoz, valamint a vadászvizsgákhoz a következő útmutatásokat adta ki 1. Fent idézett hirdetmény szerint azon vadvédőegyletek, melyeknek az egyes kerületek székvárosában van a működési tervük, kötelesek minden évben legkésőbb január végéig megtartani a vizsgálóbiztosok vizsgáztatását hogy a vizsgát előkészítő tanfolyamokon már az újonnan vizsgázott biztosok is előadhassanak és vizsgáztathassák a vadászjelölteket. Különösen fontos, hogy azon védegyletek, у melyeknek vizsgálóbizottsága nem teljes. egészítsék ki. Azon védegyletek, amelyeknek nem lesz meg a teljes létszámú vizsgázó bizottsága, nem kapnak engedélyt vadászvizsga megtartására. A kerületi vizsgázó bizottságok ugyanolyan összeállításban maradnak meg. mint ahogy össze lettek állítva s jóváhagyva. A vizsgázó biztosok vizsgáztatásának költségeit rendesen ellátott s beterjesztett számlák és kimutatások alapján az országos szövetség téríti. 2. A már eddig megejtett vizsgabiztosi vizsgák tapasztalatai alapján, melyeken — különösen az egyes tantárgyakból — sok vizsgabiztos nem mutatott ki elegendő tudást, fel kell szólítani az összes vizsgára menőket, hogy alaposan készüljenek. A vizsgák megjavítása céljából gz országos szövetség elrendeli, hogy a biztosi vizsgákon csak azok a jelöltek tekinthetők sikeresen levizsgázottaknak, akiknek osztályzata minden tantárgyból hármasnál nem rosszabb; még ha ezt sem érték el, nem nevezhetők ki vizsgabiztosokká. 3. Ha a biztosi vizsgán a jelölt jól megfelelt, előadások megtartására és vizsgáztatására feljogosító bizonyítványt kap, s a hirdetmény 8. paragrafusa 3. bekezdése alapján, bejegyeztetik a vizsgabiztosok névsorába. 4. Ami a vizsgabiztosoknak az egyes vadászvizsgákon való részvételéért járó díjazást illeti, az állami bérbizottság 303/53. sz. hirdetménye a mérvadó. (Az egyes előadói órák után 8-tól 12 Kčs-ig terjedő illetéket lehet felszámítani.) 5. Az egyes vadvédőegyleteknek — legalább 15 jelölt vizsgára való jelentkezése esetén — előkészítő lanfolyamot kel! tartaniuk. A tanfolyam idejét úgy kell megválasztani, hogv azon a jelöltek munkaidejükön kívül akadályoztatás nélkül rendszeresen résztvehessenek. Az egyletek kötelesek a tananyag ábrázolása céljából megfelelő segédeszközöket használni: (agancsokat, preparátumokat, filmeket, képeket stb.), amivel nagyon megkönnyítik a tananyag elsajátítását. 6. A tanfolyamok látogatásáról minden jelöltnek igazolást kell kapnia, mellyel bizonyítja, hogy a jelölt hány szakelőadást hallgatott. A vizsgáztatás feltétele, hogy legalább 60 órán vegyen részt. 7. A fegyverrel való bánás és annak kezelése nagyon fontos. Ezért e tananyagra különös figyelmet kell fordítani. A fegyver kezeléséből — az illetékes lövészeti referens vezetésével — a vizsga előtt legalább egy héttel kell a jelölteket levizsgáztatni. A lövészetből megtartott elméleti vizsgákhoz csatolni kell a gyakorlati vizsga eredményét. Azon jelöltek, akik a fegyver kezelésénél, viselésénél stb. nem mutattak ki a gyakorlati vizsgán kellő készültséget, s nem kezelik a fegyvert biztos kézéi, még akkor sem engedhetők át a vizsgán, ha különben szóbeli, azaz elméleti vizsgán megfeleltek volna is. 8. A vizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy ne az összes vizsgabiztosok legyenek kiküldve eg.y szomszédos egyletből 9. A vadászvizsga bizonyítványának másolatát az országos szövetség adhatja csak ki. mert ez ennek jogkörébe tartozik. 10. Az összes vizsgára jelentkezett jelölt becsületbeli kötelezvényt ad be, hogy eddig másutt nem vett részt vadászvizsgán, ha pedig már részt vett, volna, mep kell jelölnie hol és mikor. 11. A vadászvizsgára nem szabad olyan jelöltet engedni, aki alkoholista testileg hibás, vagy idegbeteg jelöltek hivatalos bizonylattal kötelesek igazolni, hogy fogyatékosságuk nem akadályozza őket a fegyver biztos kezelésében. 12. A vadászvizsgákat évente egyszer tartják meg, rendesen március hó folyamán. A vizsgákat megelőző tanfolyamokat úgy kell megrendezni, hogy a vizsgák megkezdése előtt az előírt 60 előadási órát meg lehessen tartani. Ismerjük meg vadjainkat Valamikor régen, kizárólag a földesurak és a jófizetésű bankárok, .gyártulajdonosok űzték az annyi izgalommal és örömmel járó vadászatot. A dolgozónak csak annyi jutott, hogy — legjobb esetben — elmehetett hajtónak és zavarhatta a vadat az urak puskacsöve elé, akik aztán megfontolás nélkül „durrantották“ le, még az olyan vadat is, ami kíméletet érdemelt volna, mert kiveszőben volt. Felszabadulásunk után ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Most már vadászhatnak azok a dolgozók is, akik a felszabadulásig csak titokban hódolhattak a vadászszenvedélynek. Vadászegyletek alakultak, ahol nemcsak, azzal törődnek, hogy minél több vadat lőjenek, de gondoskodnak arról is, hogy a vadállomány ki ne pusztuljon; télen etetik a vadat és ezáltal jobban bírja a hideget, kevesebb pusztul el a fagytól és éhségtől, de az etetés másik előnye — és ez figyelemre méltó — hogy a vad területünkre szokik. Ha vadállományunkat óvni akarjuk, akkor feltétlenül szükséges, hogy ismerjük azokat a ragadozókat, amelyek pusztítják őket. Vadgazdaságunk kártevői legnagyobb részt a szőrmés ragadozók sorából kerülnek ki. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a szőrmés ragadozók csoportjába soroljuk azokat a „háziállatokat” is, amelyek a vadászterületen szabadon csatangolnak; ilyenek a kóborkutyák és macskák. Ezeket a kóboa „háziállatokat” „tüzzel-vassal“ irtani kell. azonban a vadonélő ragadozókat nem minden esetben. Az utóbbiaknál figyelembe kel venni természetvédelmi szempontokat is. Ugyanis vannak olyan vadonélő kártevőink, melyeket védenünk kell — annak ellenére, hogy vadászállományunkban károkat okoznak — mivel ritkuló, vagy éppen kivesző félben vannak, ilyenek a nyest és a nyérc, ezek nálunk ritkán fordulnak elő és védelmet élveznek. Az utóbbi időben több helyről érkeznek kérdések, hogy miért drágább a „Szabad Földműves“, mint a Roľnícke noviny”. Amíg a szlovák nyelvű lapra az évi előfizetés csak 16 korona, addig a magyar lapért évi 20 korona 80 fillért kell fizetni. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van. A „Roľnícke noviny“ hetenként kétszer jelenik meg, de csak a vasárnapi számot kapják a vadászok, tehát csak a félévi járandóságot fizetik, ezért 16 korona. A lap vasárnapi számának terjedelme négy ol-Vadállományunkban legnagyobb károkat a mindenütt ismert és sokat emlegetett róka okozza. Tartózkodási helyében egyáltalán nem válogatós. Síkon, hegyen, dombon, vidéken, mezőgazdasági területen, erdőben és nádasban egyaránt otthon érzi magát, sőt még az olyan helyeket is „meglátogatja”, ahol emberek laknak. Itt aztán — ha alkalma nyílik rá — megdézsmálja a baromfit is. Testalkata kisebb kutyához 'hasonló, szőre színe a sárga és vörös között különféle árnyalatokban váltakozik fekete színeződéssel. Jellegzetes ismertetőjele hosszú, dús farka. Ravasz észjárásával sokszor még a legügyesebb vadász tudását is „próbára teszi“. A róka párzása januárban kezdődik, de sokszor február végéig, március elejéig is eltart. Párzás idején és amíg fiait neveli, gyakran talájuk üregében, amelynek 2, néha 3 kijárata is van. A „róka mama" 1Уг—8 heti vemhesség után 4—10 kölyköt hoz a világra. Ezek két hétig vakok, de szemük kinyílása után igen gyorsan fejlődnek. Táplálkozásában nem válogatós, megeszi a békát, bogarat, gyíkot, kígyót, egeret, de főeledelét' mégis csak apró vadjaink képezik. Fiai nevelésének idején hatalmas mértékre emelkedik károsítása, mert éppen ilyenkor történik apró vadjaink szaporulata is, melyek még aprók, gyámoltalanok lévén, könnyen válnak a róka prédájává. Mivel a legtöbb helyen bőven akad. róka és nem kell attól tartani, hogy kipusztul, nem érdemel kíméletet. A róka irtásával elősegítjük apró haszonvadjaink tenyésztését. A róka téli bundája értékes szőrme, és ezt iparunk nagyon jól fel tudja használni. Eredményesen lehet vadászni üregében füstölés által, hajtóvadászaton, lesen és alkalmas helyre kitett döggel is. t Bettes Ernő Radnovce dallal kisebb, mint a „Szabad Földművese”. Mivel a lap terjedelmesebb, és nagyobb a tartalma, az előfizetés is magasabb. A vadászoknak, akik a határt járják, saját érdekük, hogy a földműves munkáját ismerjék. Ezért nem lehet akadálya annak, hogy évenként 16 korona helyett 20 korona 80 fillért fizessenek. Kérjük vadásztársainkat, ha valami megjegyezni valójuk, vagy kívánságuk van, forduljanak szerkesztőségünkhöz, mert csak így tudjuk a jövőben lapunkat még tartalmasabbá, jobbá tenni. A tornaijai vadvédő egylet választmányi léiéről Tornaijai egyletünk január 14- én megtartott választmányi ülésén az egylet elnöke többek között beszámolt az 1954. évi vadbeadés eredményéről, amiből kitűnik, hogy a gömöri, barcai, rimaszécsi, fel - sővecsei, hrkácsi vadásztársaságok beadó tervüket túlteljesítették, viszont a tornaijai, görmörhorkai, chvalovai üzemi vadászklubok, valamint a tornaijai vadásztársaság tervüket nem teljesítették. Ennek ellenére az egész körzet 7.2 százalékos túlteljesítést ért el. Külön kiemelték a gömöri népi vadásztársaság 175 százalékos beadását továbbá a barcai és rimaszécsi társaságok túlteljesítését. A leggyengébb a chvalovai társaság beadása volt, mert csak 32 százalékra teljesítette a tervet. A választmány határozata szerint a beadás elmaradásának okát minden esetben ki kell vizsgálni. Olyan társaságok tagjaitól, melyek a saját hibájukból nem teljesítették a tervet, megvonják < majd a fegyvertartási engedélyt s elveszik va■ dászjegyüket. Az elnök azután a vad téli etetésére hívta fel a tagok "figyelmét és kérte őket, hogy ellenőrizzék ezt az akciót. A választmányi gyűlés elhatározta, hogy a tagok számára elődadásokat rendez. Az előadások január 29-vel kezdődnek s február végéig tartanak. Az előadásokat Tornaiján tartják a kultúrházban, nem pedig az egyes vadásztársasá-/ goknál, ahogy ezt eredetileg elhatározták, A tagok és vizsgajelöltek idejében megkapják' a meghívókat. Vadászol vasain к ügyeimébe Az anyabölcsőkkel óvatosan kell bánni. Lehűléstől, napsütéstől óvni kell. Nem szabad forgatni, rázni, füstölni és csakis befödött felével szabad lefelé tartani. Az anyabölcsős keretet mindig a fészek közepébe helyezzük, ahol a meleg legjobban biztosítva van. Az anyátlan család legkönnyebben a födetlen bölcsőt fogadja el. Tudni kell, hogy a dajkacsaládban fejlődő anyák nem maradhatnak védelem nélkül mindvégig (esetleg kalitkákban), mert az elsőnek kikelt anya veszélyeztetné a többit, azért még az első anya kikelése előtt a bölcsőket szét kell osztani az anyátlan családoknak, hogy ott nyugodtan kikelhessenek. megtermékenyülhessenek és megkezdhessék hivatásukat, a petézést. ANYÄSÍTÄS A méhésznek az anyásítást jól meg kell tanulnia, mert ez az eredményes méhészet egyik feltétele. Aki ennek nem mestere, könnyen lehet méhcsaládjainak megölője. A méhészek többnyire tavasszal szokták tapasztalni az anyák elhullását. Ha nincs rögtön segítség, nem tudnak idejében felerősödni, viszont anya nélkül a család naponta fogy, s rövid idő alatt teljesen megsemmisül. Például, ha az öreg anya még petézik is, nem való a tenyésztésbe. Az anyaváltást ne bízzuk csupán a méhekre. Anyásítani lehet anyabölcsővel fiatal. nem párzott anyával is, de a legjobb, leggyorsabb és legbiztosabb bepárzott anyával anyásítani Ennek eredményességére nagy hatással van elsősorban az anyatlan család állapota, másodszor meg az, hogy melyik időszakban történik az anyásítás. Például tavasszal könnyű anyásítani, de minél közelebb halad az idő az ősz felé, annál nehezebb. Öreg méhek már képtelenek az .anyat befogadni, viszont öregebb anyák fiatal méhet szívesebben fogadnák be, mint fiatal anyát. Az anya viselkedése is hatással van a méhekre. A fiatal anya fürge, futkos a Iépeken és nyugtalanítja új környezetét; /ilyenkor megtámadják, megölik. A hordás, vagy etetés elősegíti az anyásítás sikerét, de ha etetünk, altkor vagy až anyásítás előtt vagy utána etessünk, nem pedig egyidejűleg. Súlyt kell fektetnünk az anyával való bánásmódra is. Kezünk tiszta és szagtalan legyen. A füst és más egyéb szag is .árt Utána mindjárt ne kíváncsiskodjunk; a vizsgálattal várjunk nyolc-tíz napot. Fontos még azt is tudni, hogy az anyásítandó család megérezze anyátlanságát. (a hosszantartó „árvaság” nem jó!) Erre a legmegfelelőbb idő 1—6 óra.' Anyásítani _ legcélszerűbb estefelé, este, vagy éjjel, mert ilyenkor az anyát a legkönnyebben befogadják. SZIJJÄRTÖ GYULA Szövetkezeteink kövessék a leleszi Lt Sz példáját Négy éve annak, hogy a leleszi EFSz Bartók Béla vezetésével 39 méhcsaláddal méhészkedni kezdett. Ez a szám évrOl-évre szaporodott. Azonban minden évnek megvolt a maga ne-\ kézsége és bizony csak 1953-ban ér-' ték el az első igazi eredményt. -Az évben háromszor kerepelt a pergető és 12.5 mázsa méz csörgött a bödönökbe: aminek egy részét a tagok között szétosztották,. a többiért pedig 30.000 koronán felül kapott a szövetkezet Ez csak kis része volt az igazi bevételnek. Felbecsülhetetlen volt a meheknek egész évi munkája, a gyümölcsösök, here, bükköny és egyéb beporzandó virágok megtermékenyítésénél. Az elmúlt év tavaszán már 104 családdal dicsekedhetett a leleszi szövetkezet, de ez a szám őszre 157-re szaporodott. A családok létszámemelésével egyidó’ben'a mézhozam sem maradt el. Húsz mázsa mézet hordtak a kis méhecskék, amiből 10 mázsát kipergeitek. 10 mázsát pedig bennhagytak a . méheknél. Viaszhozamuk 44 kilogramm volt. Az elért eredmények Bartók Béla keze munkáját dicsérik. Harmincötéves tapasztalattal.. rendelkezik, mégis minden újat amit hall, vagy olms, magáévá tesz és ha beválik, atkalmazza is a gyakorlatban. Sok ilyen méhészre lenne szüksége EFSz-einknek és állami gazdaságainknak. s. Cickány és egér a kaptárban Rajamakki, finn méhész tapasztalata szerint a télen kaptárba jutott háziegér egész évben ott marad, fészket is készít A cickány ellenben nappal földbe fúrt rejtekhelyén pihen és csak éjjel keresi fel a kaptárt. A szerző a kijárót öt mm-re szűkítette. A cickányokat csapdával fogta. Csalétek: zsírban pirított kenyér. A cickány csak akkor járt í. csalétekre, ha nem juthatott a kaptárba, mert a méhek jobban Ízlettek neki. Rajamäkki mérgezett búzát tesz bádogdobozba a kaptár takarópárnájára. Az egerek a mérgezett búzától elpusztulnak. (Schweizerische Bienenzeitung) Milyen messzire repülnek a herék ? A Méhészeti intézet kísérleteket végzett annak megállapítására, milyen messzire repülnek el a kaptáraktól a herék? Kitűnt, hogy a herék repülési távolsága 5 km-ig terjed. (A herék és az anyák repülési távolságának nagy jelentősége van. Ha feltételezzük, hogy 5 km-re az anyák is elrepülnek, akkor a pároztató telepet úgy kell elhelyeznünk, hogy annak 10 'km-es körzetében más méhészet ne legyen.) (Pcselovodsztvo, 1954. 8.)
