Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-06 / 6. szám
1gő5 február 6. f it illťflílil m If ж* 9 A uauymányai gépállomás dolgozói Megjavítják az egyéni gazdálkodók gépeit- Nagy a sürgés-forgós a nagymányai gépállomáson. Most van a tervkészítés ideje. Ez mindig is jelentős esemény. de most különösen az. Nagyok a feladatok. Ennek megfelelően a tervek sokkal meggondoltabban készülnek és sokkal inkább az elmúlt esztendők során szerzett helyi tapasztalatokra, a gépállomás dolgozóinak véleményére épülnek fel. A gépállomás összesen 23 magasabb típusú szövetkezettel kötött szerződés* de szerződést kötöttek a opviziai I. típusú szövetkezettel is. Kukucs elvtársnak, a gépállomás t’őagronómusának véleménye szerint minden traktoroshrigádnak a munkája biztosítva van sőt a tavalyi éwe’ szemben a legtöbb munkánál jelentős növekedés mutatkozik. A kombájnnal való aratásban például 100 ‘százalékos emelkedést értek el. A jó terv azonban magában véve nem elég. Elengedhetetlenül szükséges, hogy minden dolgozó magáénak érezze a tervet és szívvel-lélekkel küzdjön annak megvalósításáért. Nagymányán a tervet a gépállomás valamennyi dolgozójának a bevonásával, a szövetkezet tagságával karöltve i készítették el. A traktorosbrigádok már is mégkapták - feladataikat és a gépállomás vezetősége az elvégzendő feladatok alapján osztotta szét az erőgépeket, vontatott eszközöket és szerszámokat az egves brigádok között. — Ez újítás az eddigi gyakorlattal szemben — mondja ICukucs főagninómus. A múltban a szerződéskötéstől teljesen függetlenül osztottuk szét a gépeket s ezért történt meg az, hogy némely brigád kevés géppel rendelkezett. míg a többi sokat kapott és nem bírta a gépeket teljesen kihasználni. Munkájuk tehát van a nagymányai traktorosoknak. A terv’ végrehajtásához azonban sok minden' szükséges, így elsősorban jól megjavított üzemképes gépek. A múlt évvel szemben itt is örvendetes iavulásról számolhatunk be. Ottlétünk alkalmával éppen befejezték az utolsó gép javítását is. A Zetor-gépek katonás sorrendben állnak az udvar közepén, a szerelők pedig az utolsó igazításokat végzik. Soós József, Chrenka József és Mészáros László szerelők olyan büszkén járnak a gépek között, mint valami csatát nvert hadvezérek. Az üdvözlő ágyúlövések helyett a traktorok békés motorjainak kipufogása fogadja őket. Soqs Józsei éppen a gyújtási sorrendet figyeli. Ügvlátszik elégedett a „szemlévél”. mert amikor az utolsó géphez ér, arca széles mosolyra derül. Mészár László közben a porlasztó berendezésével kísérletezik. Gyakorlatban is szemléltetően bemutatja, milyennek kell' a jó porlasztónak lennie. A porlasztók helyes beállítására a napokban egv úi műszert kaptak, amelynek főbb részei: egy feszmérő, egy szivattyú és végül kb. egy 3 literes tartály, amelyben üzemanyag van. A porlasztót rácsavarják erre a készülékre és előírt légkörnyomással beállítják. Az ember csak ilyenkor látja, milyen ködszerííen jut a hengerbe az üzemanyag. Ivanicska István műhelyvezető, a javítások lefolyásáról beszél. — „A részleges javítási módszert az idén alkalmaztuk először. Tavaly még nem tudtuk e haladó módszer előfeltételeit megteremteni. Nem volt sem férőhelyünk, sem kellőszámú szakemberünk. Habár a gépek javítását csak 14 részlegben szerveztük meg. javítóink dicséretre méltó eredményeket értek el” — mondotta. Hogy milyenek az elért eredmények, arról viszont Supek István politikai felelős beszél: — „A téli javítások megkezdésekor javítóink Ígéretet, tettek, hogv az erőgépek javítását a határidő előtt 18 nappal hamarabb, vagyis február 10.én befejezik. Dolgozóink ezt a vállalásukat nemcsak teljesítették, de újabb 10 nappal megrövidítették és február 1-ére befejezték az erőgépek megjavítását.” — A nagvmánvai gépállomás dolgozói az előbbi vállalásuk alkalmával az önköltségek csökkentésére is ígéretet, tettek. A részleges javítási módszer bevezetésével 102.944 koronát takarítottak meg. Keszely elvlárs. a gépállomás igazgatója' máris újabb feladatok elvégzésével bízta meg a gépállomás szakembereit. Ugyanis ezt az utasítást adta 1 vanicska mífhel у vezetőnek: — „Amint készen vagytok az 'erőgépek megjavításával, szereljétek fel a mozgóműhelyt és indulunk. Felkeressük járásunk valamennyi faluját és nekifogunk az egyéni gazdálkodók gépeinek megjavításához.” Úgy látszik Ivanicskát meglepte az utasítás. Arckifejezéséből legalább ’s ezt lehetett következtetni. Keszelyi igazgató azonban rövidesen meggyőzte: — „Járásunkban a termőföldek 52 százaléka az egyéni gazdálkodók birtokában van. Az ő érdekük is az, ami a miénk: minél nagyobb hektárhozamok elérése. Kötelességünk tehát, hogy segítsük őket igyekezetük megvalósításában. Éppen ezért minden kis- és középparasztnak segítséget nyújtunk, mezőgazdasági gépeiket szakszerűen megjavítjuk és ezenkívül mezőgazdasági munkálataik sikeres elvégzéséhez gépi segítséget is nyújtunk.” Kukucs elvtárs a gépállomás főagronómusa is hasonlóképpen gondolkodik: — „Ha az. egyéni gazdálkodóinknak vetni fogunk, szüksorosan vetünk Bevezetjük náluk is a haladó módszereket és egész biztos, hogv a terméstöbbletért nem fognak reánk haragudni. A jövőben agronómusaink szaktanáccsal segítik őket. sőt hile't. vetőmagot és műtrágvát is kapnak.' A kis- és középparasztok megsegítését a nagvmánvai gépállomás dolgozói- elsőrendű feladatuknak tartják Ezentúl nemcsak a szövetkezeti földek szakszerű megmunkálására (»rekednek. de a traktorosok minden talpalatnyi löidet lelkiismeretesen megművelnek, tekintet nélkül arra, hogy szövetkezeti, vagv magángazdálkodó földjéről van szó. f—у Gyakorlatban alkalmazzuk a haladó módszereket A Földművelésügyi Minisztériumnak a haladó módszerek gyakorlati alkalmazását illető felhívására a királyhelmeci Iraktorállomás dolgozói értékes kötelezettségeket vállaltak a szövetkezetek II. országos konferenciájának tiszteletére. A tervezett vetési területen úgy a kukoricáit, mint a burgonyát 60 százalékban 'négyzetesen ültetik el. Kacsmárik József a gépállomás főagronómusa kiszámította, hogy az új vetési módszerrel a királyhelmeci .iarás szövetkezetei csupán kukoricából 120 vagonnal termelnek többet, mint az egyszerű vetéssel lehet termelni. A 12 ezer mázsa kukorica három ezer 100 kg-os disznó felneveléséhez elegendő, ha 4 mázsát számolunk disznónként. Az állami gazdaságok ez éven az új módszer bevezetésével több ezer mázsa húst termelnek terven felül dolgozó népünk számára. Az elmúlt évben a nyitrai kerületben a nagykeszi szövetkezet a legjobbak sorába emelkedett. Ezt a tényt legjobban az bizonyítja, hogy úgy az állati, mint a növényi termékek beadását túlteljesítette. A szövetkezet tagjai az évvégi elszámolásnál a tervezett 10 korona helyett 15 koronát kaptak. Szemerey Ferenc (jobbra) a nyitrai kerület egyik legjobb szövetkezeti elnöke. A tavalyi eredményes munkájáért és az elért takarékosságért januárban jutalomképpen egy új szép bőrkabátot kapott. Képünkön az elnök Szabó István traktrossal heszél, akinek a szövetkezet szintén sokat köszönhet jó munkájáért. Munkában A kutatok es yepszerkesztók nyuytalan emberek. Náluk születnek meg az új találmányok, új gépek. Amint befejezik az egyik újítást, újabb módosításokon törik a fejüket. Az újítók és feltalálók olyan emberek, akik sem magukkal, sem munkájukkal és elért eredményeikkel soha nincsenek megelégedve. Valami láthatatlan erő űzi őket újabb és újabb találmányok felfedezésére. A mezőgazdasági kutatók érzik, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos munkák még távolról sincsenek gépesítve olyan mértékben, mintahogy azt a fejlődés megköveteli. A prágai Mezőgazdasági Kutató Intézet dolgozója Landa mérnök, még múlt év februárjában azt a feladatot kapta, hogy a szakirodalmat alaposan tanulmányozza és tegye meg a javaslatát egy új trágyarakó gépre, amely megkönnyítené a szövetkezeti tagok munkáját, ró fiatal mérnök 2 hónapig tanult, "ajzolt. tervezett, törte a fejét, tanácskozott, mialatt - újabb és újabb ötletek jutottak eszébe. Az új gép — ahogy az utasítás hangzott — legyen egyszerű, feleljen me^( a taa feltalálók karékosság követelményeinek és legyen olcsó. Landa mérnök igyekezetét végül is siker koronázta. Reisigl mérnök és később az egész kutató együttes segítségével elkészítették a végleges tervet, amelyet 190 terv közül fogadtak el. A kísérleti intézet tudományos-műszaki tanácsanak'észrevételei után nekifogtak a tulajdonképpeni munkának — a trágyarakó-gép elkészítésének. Üjabb rajzokat készítettek, amelyek a gépgyárba kerültek. Az alkatrészeket a decsini gépgyár és a jicsini „Agrostroj" állította elő. A gépgyár dolgozói lelkiismeretes munkával elkészítették a gépet és Cserny es Alferi szerelők december 19-én már meghúztak az utolsó csavarokat is. А/ új tragyarakógep kezelése egyszerű. Z-25-ös traktor csuklótengelyére szerelhető és saját hidraulikus berendezéssel rendelkezik. A traktoros a gép munkáját a traktorból kényelmesen irányíthatja. A számítások szerint az új gép teljesítménye egy óra alatt 200 mázsa trágya felrakása. A uetőgépek főrészein leggyakrabban előforduló javítások: Keret, vonószerkezet, járókerék és tengely javítása Ezeknél a géprészeknél ellenőrizzük a hegesztéseket, a szegecs- és csavar kötéseket. Ha a görbület 0,5 mm-nél nagyobb, a féltengelyt egyengessük ki. Ügyeljünk, hogy a járókerekek koszorúja szabályos köralakú, a kerék-küllők egyenlő hosszúak és egyenesek legyenek. Gondosan vizsgáljuk meg és javítsuk a csapágyazást és a porvédő sapkákat is. A kisebb görbüléseket magán a gépen, míg a nagyobb egyezetéseket szétszerelt állapotban végezzük. A keret törött alkatrészeinek javítását végezhetjük hegesztésén kívül lemez vagy laposvas rálapolásával, szegecskötéssel is. Magláda, magvetőcső, sornyitó csoroszlyák javítása A tralftorvontatású vetőgépek magládája általában lemezből készült, melyet — ha horpadásos — egyengessünk ki. A magládához tartozó szerkezeti részek közül vizsgáljuk meg, hogy a keverőszerkezet tengelye nem görbült-e vagy nem feszül-e a csapágyazásban. A tolózárakat javításkor kivesszük és a rozsdától megtisztítva úgy rakjuk vissza, hogy azok jól záróak és könnyen mozgathatók egyenek. A csavart rendszerű magvezetö csöveket traktoros vetőgépeknél úgy javítjuk, hogy a csövet kúpos vasra felhúzzuk, a meneteket összenyomjuk, hogy azok túlfedjék egymást, a megnyúlás helyét vörös izzásig felhevítjük és hirtelen lehűtjük. Csoroszlyák javításánál megvizsgáljuk, hogy a csoroszlyatartó villa, villafej és csap nem kopott-e, nem hajlott-e, a csúszóorr és a sarulemez nem igényel-e javítást. A vetöszerkezet javításánál megi/ágáljuk, hogy a vetőelemek egyent.esen saórják-e a magot, vet-e min-Traktorvontatású vetőgépek javítása den vetöelem, nem szór-e kiemelt helyzetben. Ha a vetőelemek nem szórnak egyenletesen, annak az az oka, hogy a tengelyen a tolóhengerek osztása nem esik egybe a vetöelemház osztásával. Ez esetben a vetőelemházat megfelelő beállítás/ mellett szegecseljük, át, és a vétóiddá nyílását is tágítsuk ki az elhelyezés irányába. A vetőelemházak osztásán kívül vizsgáljuk meg tartó gyűrűje mögötti alátét elhelyezését és a tolóhengerek osztását is. Ha a tolóhpngerek osztása rossz, akkor nézzük oka lehet, hogy a vetöszerkezet ház fenéknyelve nincs egyenletesen megszorítva. A rugólemezeket feszítsük meg minden vetöszerkezetnél. Ha a lemezrúgó túlkemény, vagy fáradt cseréljük ki. Aban az esetben, ha a vetőelem nem vet, szerelési hibával állunk szemben, vagy pedig a tolóhenger forgató tengely furatába helyezett csapszeg nyíródott el. A talóhenger forgatásával meggyőződhetünk a közlömű esetleges fogyatékosságáról is. Előfordul, hogy a csillaglemez vagy a pótlékrész berozs-Vetógép áttételi szerkezete. 1-töl 5-ig fogaskerekek, 4, közlő, műlap, 5. csap, 6. kar, 7. négyszögtengely, 8. kavarótengely, 9. kár, 10. exoentertárcsa. meg, hogy a távhelyezéssel, vagy elvétellel , helyre tudjuk-e hozni a hibát. Ha a tolóhenger tengelyirányú beállítása így sem lehetséges, akkor a tengelyen új lyukat kell fúrni a sasszeg számára és ebbe az új helyzetbe szereljük fel a tolóhengert. Vizsgáljuk meg, hogy a tolóhenger és az állórész érintkezésénél nincs-e nagyobb méretű kopás. A megengedettnél nagyobbmérvü kopást alátét behelyezésével szüntetjük meg. Ha a vetőtjem töri a ma^ot, annak az is dásodik. Ilyenkor a vetőgépet hajtő fogaskerék csapszege nyiródik el. Vetöszerkezet javítása A vetöszerkezet hibájára mutat az is, ha a vetögép kiemelt helyzetben vet. Ilyenkor vizsgáljuk meg, hogy a közlőműlapot emelő kulissza kikopott-e vagy a négyszögletes tengely forgattyúcsapja nem kopott-e túlságosan. A kopott alkatrészeket kijavítjuk. Ugyancsak vizsgáljuk meg és javítsuk ki kopás esetén a fogaskerék csapjait is. Ha a tengelycsapfuratok kikoptak . fúrjuk újra azokat és a tengelycsapot a furat méertéhez készítsük el, illetve szereljük be. A vetögép javításánál feltétlenül szükséges, hogy a vetőszerkezetet az erre megjelölt helyen vetés közben vizsgáljuk meg. A vetőszerkezet elromlásánál előfordulhat az is, hogy csak egy vagy két vetöszerkezet szórja a magot kiemelt állapotban. Ilyenkor megvizsgáljuk a fenéknyelvet és a szorítólemezeket, valamint a csillaglemezt. Merítővályús vetöszerkezetű vetőgépeknél a merítővályuk esetleg elhajlanak, elvesztik eredeti alakjukat, ilyen esetben a merítő vályúkat igazítsuk ki. A merítövályúkat tartó tárcsákat azért egyenesítjük ki, hogy lehetőség legyen a vetőszerkezet állítására. Tisztítsuk ki a vályúkat a homoktól, toklásztól és egyéb szenynyeződésektől. A csorbult merítövályúkat javítsuk ki, illetve újakkal cseréljük fel. Vizsgáljuk meg a közlőmű fogaskerekeit, kulisszáit és a csapokat. A próbánál győződjünk meg arról, helyes-e a fogaskerekek kapcsolódása az alsó és felső vetésnél egyaránt. A vetőgép minőségi átvétele Az előbbi szempontok a traktorvontatésú vetőgépek kijavítására vonatkoznak. És most lássunk csak néhány szempontot a .kijavított vetőgép átvételével kapcsolatban. A kijavított traktorvontatású vetőgépek csavarai, szorítóbilincsei és egyéb csavarkötés-végei legalább 2 mm-rel, de maximálisan 10 mm-rel emelkedjenek a csavaranyák síkja fölé. A keret hossztartói legyenek, feszesek. Kalapácsütésre adjanak tiszta zörejmentes hangot. A vetőgép vonószerkezetét a keret közepére, ferdülés nélkül erősítsük fel, hogy az a vetőpépszimmetria tengelyével essék egybe. A vetöszerkezet tololiengerei szorosan, sugár és tengely-irányú ütés nélkül a tengelyeiken egymástól egyenlő távolságban legyenek. A magmennyiséget szabályozó kar könnyen mozduljon el a skála egész hosszában és ne legyen holt játéka. A vetőszerkezet elzárására szolgáló tolózár zárja el a kilépő nyílást. A csavarok megbontásakor a csoroszlyák mozogjanak a csoroszlyahúzón szabadon, hogy a megadott sorközre beállíthatók legyenek/ Az automata működjön simán, rángások nélkül; kapcsoló karja, ne legyen ferde és a rúgó hatására görgőjével szoruljon állandóan a tárcsához. A javítás és összeszerelés utáp a vetőgépeket bakokra helyezve járassuk be. A bejáratáskor vizsgáljuk felül valamennyi szerkezet működését. Az automata működését a járókerekeknek haladás irányában történő forgatásával vizsgáljuk. A kerék forgatásakor az automata ház kapcsolódjon az automata-aggyal és a tengelyt fél fordulatnyira fordítsa el. A kapcsolókar görgője az automata tárcsájának bevágásába fekszik, bemenetelkor a kilincs végére támaszkodik és félrenyomja a belső görgőt. Ekkor az automata kikapcsol. Ilyenkor a járókerék és az automataház szabadon forog. A csoroszlyák szállítási helyzetbe történő felemelése és a vezetőszerkezet kikapcsolása a járókerék fél fordulatára egyidejűleg történjék. A csoroszlyák felemelésekor a közlöműszerkezet kapcsolja ki a vetőszerkezetet. A kapcsolódó fogaskerekeknek függőleges síkban kell lenniök. A fogaskerekek megengedhető tengelyirányú elmozdulása nem lehet több 2 mm-nél. Az egyik fogaskerék fogának gerince és a másik kerék fogának hézaga közti rész 2,5—3 mm-ig terjedhet. A kijavított vetögépről nem hiányozhat egyetlen egy zsírozófej sem. G, A.
