Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-06 / 6. szám
8 _ . i,- '*rr- ' • • :> : '•-■ i*4#íi iäsSv^ / атм Földműves 1955. február 6. AZ AGRONÓMUS MUNKAJA A várkonviak szívesen tanulnak A gépállomási agronómusok naptára szerint január és február a tervezésnek több-kevesebb bosszúsággal többszöri átdolgozással járó időszaka: Szóval nem a legnagyobb örömök ideje. Agronómusaínk közül sokan még mindig nem látják, hogy a terv az egészév) mezőgazdasági termelésnek alapja és épp olyan szerves része az agronómus munkájának mint a helyes takarmányszabványok elkészítése, vagy a jó magágykészítés. A tervezés során kel pontosan megállapítani, milyen melléküzemágakkal teszik jövedelmezőbbé az EFSz gazdálkodását, továbbá kiszámítani, hogy egy-egy szövetkezet egészévi gépi munkáinak elvégzésére hány erő- és munkagépet osztanak be. Végül pedig a tervezés folyamán kell meghatározni. mennyi az a gépi kapacitás, amelyet az egyénileg gazdálkodó parasztok munkáinak megkönnyítésére lehet felhasználni. A szakmáját szerető agronómus tehát egészévi munkájából pontos menetrendet, tervet készít s ugyanakkor a legalaposabban elemzi, milyen teljesítményeket vár el az egyes munkaidőszakokban és kampányokban, hogy a határidők pontos betartásával a legjobb minőségű gépi munkákat lehessen végezni Az elkövetkező idők munkája azonban nemcsak tervezésből áll. hanem elsősorban a szövetkezetek állattenyésztéseinek továbbfejlesztéséből, a helyes téli takrmányozási munkákból, a trágyakihordás megszervezéséből és a kertészeti termelések előkészítéséből. EFSz-einkben sokhelyütt még rossz a trágyakezelés. Ennek megjavítására, a szarvasokba hordásra, a telet kell felhasználni. Ahol a trágyát még mindig az istállóhoz közel rakják le, az agronómusok jelöljék ki a trágyatelepek űj helyét és gondoskodjanak a talaj mélyítéséről, ledöngöléséről A trágyatelepek helyeinek kijelölésénél vegyék figyelembe a megközelíthetőséget és az állategészségügyi rendszabályokat. A közeli napokban hordassák ki a beérett istállótrágyát azoknak a földeknek sarkaira, melyek trágyázása soronléví- feladat. A kihordott trágyát rakják szarvasba és jól földeljék le, hogy értékes anyagai tönkre ne menjenek. A trágyahordás meggyorsítására állítsák be a gépállomási szállító járműveket. A tavaszi vetőmagvak vizsgálatát és előkészítését már most kezdjék meg. Minden egyes szövetkezetben kezdjék el a vetőmagvak tisztítását. Ezért a szelektorok munkáját úgy ütemezzék be, hogy a gépek előbb a szövetkezetben, azután pedig az egyénileg gazdálkodó parasztoknál folyamatosan végezzenek a munkával. A tisztítással egyidőben végezzék el a tisztasági vizsgálatokat is. A jó vetőmagtól meg kell követelni, hogy az 98—99 százalékos legyen. Különösen nagy figyelemmel végezzük el a tisztítást az aprőmagvaknál, mert Igen sok az olyan gyommag, amelyek azonos fajsúlyúak és nagyságúak mint a here- vagy a fűmagvak. A tisztasági vizsgálatkor mérjenek le az agronómusok 100 gramm súlyegységet Ebből válasszák ki a gyommagvakat, a beteg szemeket, majd pedig mérjék le a már kézzel megtisztított magmennyiséget 2—3 átlagminta mérési eredménye adja a tisztasági százalékot. Az agronómusok kötelessége, hogy megvizsgáljak a kitisztított vetőmagvak csíraképességét is. A csíraképesség ugyanis a vetőmagvak legfontosabb tulajdonsága. Ahol még nincsenek agronómiái laboratóriumok szerezzenek be a vizsgálatkor 0,25—0,5') mm középdurva, szemcsenagyságú homokot. amelyet használat előtt szitáljanak át, majdpedig vasedényben izzítsanak fel. Amikor a homok lehűlt. tegyék tányérokba és jól nedvesítsék be Néhány perc múlva a felesleges nedvességet csurgassák le. és nyomkodjanak száz szem vetőmagot a homokba Ezután fedjék le az edényt üveglappal és helyezzék 20 fokos helyiségbe. Levegőztetés céljából minden nap pár percre vegyék le az edényről az üveglapot, Ha a homok időközben kiszárad, tegyenek itatóspapírt a homokra és csurgassanak ra szobahőmérsékletű vizet. A csirák megjelenésekor jegyezzék fel, hogy az elültetéstől számítva hány napra jelentek meg a csírák és hogy melyik napon hány csíra jelent meg Ebből következtethetnek a csírázási esélyre is. A jő vetőmag csaknem egyszerre. 6—14 nap alatt csírázik ki, A csírázási vizsgálatokat is 3—4 átlagminta alapján végezzék el. Időben kell felkészülni a kertészeti munkákra is. Ezért már most jelöljék ki a melegágyak helyét. Készítsék elő a melegágyi földeket, fertőtlenítsék a melegágyi deszkákat és ablakkereteket. Készüljenek fel ugyancsak a korai csíráztatott burgonya termelésére, hogy minél előbb megjelenő, jóminőségü árukkal növeljék a szövetkezetek jövedelmét és járuljanak hozzá, hogy a dolgozók asztalára korai friss zöldfőzelék kerüljön. A magyar találmányú négyzetes-fészkes kukoricaültetőgép. A chrenovai gépállomás dolgozói számára a nyitrai kerületi gépjavító műhely már több ilyen négyzetes-fészkes vetésre szolgáló kukoricaültetögépet készített. A nap még csak félszemével mo.solvgott a földre, mégis olvad a hó. A jól elbokrosodott gabona kisebbnagyobb foltokban tarkítja a várkonyi határt. Tél van. de ahogy ezt látjuk, önkéntelen a tavaszra gondolunk. Jó lenne valamelyik dolgozóval elbeszélgetni a vetés sorsa felől. Sehol egy ember a széles mezőben, de a falu annál népesebb. Különösen az állami gazdaságban nagv a sürgés-forgás. Az egyik udvaron, ahol a géppark van, a. kijavított traktorokat még egyszer közösen átvizsgálják a szerelők és traktorosok. A gépparkkal szemben az út szélén fiatal suhancok javabeli emberekkel hatalmas akác- és gesztenvefákat métereznek. Bent a másik udvaron fürge gyerekek vágják, tördelik a vékonyabb galvakat. egymással versenyeznek, ahogy a nagyoktól látják. Aki csak átutazik a falun, az is láthatja, hogy a várkoüyiak szeretnek és tudnak dolgozni. Azonban ha bővebben érdeklődünk a gazdaság jelene és múltja felől, akkor megtudluk, hogy itt sem megy minden oly 'könnyen mint a karikacsapás. — Három évvel ezelőtt még így kellett rábeszélni az embereket; „Nézze Feri bácsi magának is több haszna lesz, ha több malacot nevel fel a Lyuszková módszer alkalmazásával” % örömmel beszéli Konkoly Rudolf, az állami gazdaság osztályvezetője. A többi sertésgondozók és a fejőgulyások is nehezen egyeztek bele abba. hogy a régi kétszeri etetés helyett háromszor etessenek és ezenkívüpl az-anyakocákat ma'acaikkal együtt legelőre hajtsák, a tehenek tőgyét pedig meg is maszirozzák fejés előtt. Az úi módszerekben a dolgozók először munkatöbbletet láttak. Azt hitték, ezzel csak megnehezedik az '! munkájuk. De kés"bb. amikor 10 tehéntől több tejet fejtek, mint azelőtt 15-től és az anyakocáknál, növénytermelésnél hasonló szép eredmények születtek, a dolgozók máguk követelték az új módszerek továbbterjesztését. A gazdaságban az új módszereket nemcsak bevezették, de állandóan tanulmányozzák és fel tölik hazai tapasztalatokkal. A téli üzemi munkaiskolázást a terv szerint a múlt év november 20-án Kellett volna megkezdeni és március 15-én befejezni. A terv azt is előírja, hogv havonta .két . előadást tartanak. As tanulási azonban csak ez év január 3-án .kezdték meg 65-70 colgozó részvételével. A várkonviak, hogy a lemaradást behozzák, hetenként tartanak két előadást, nem pedig havonta. Ez a gyors, összesűrített tanulás nem olyan jó mint a tervezett lett volna, de valahogy a bajon mégis csak segíteni keli. A Duna áradása is hátráltatta a dolgozók munkáját. A bőven termett cukorrépával is többet dolgoztak, mint máskor, bár ezt a munkát a legszívesebben végezték. Szépen kerestek vele és a cukorból is bőven jutott. A téli iskoláztatásokat három fü részre osztották: 1. ) szakpolitikái. 2. ) növénytermelési, 3. ) állattenyésztési előadásokra. A szakpolitikai előadásokon a X. pártkongresszus határozatait ismertetik meg. Részletesen foglalkoznak a kukorica és burgonya négyzetes ültetésével. A növénytermelési előadásokon főképpen a műtrágyák kémiai összetételét és gyakorlati alkalmazását tanítják. Azonkívül előadnak az ipari és gyógynövényekről. Különösen azokra a növényekre terjed ki az előadás anyaga, amelyek Várkony határában a termelésre a legalkalmasabbak. Például az ipari növények közül a kender. len és dohány termelése került az érdeklődés központjába. A koriander gyógynövényt ez éven már 5 hektáron fogják termelni, ezért is szívesen tanulnak róla a dolgozók. A hereféléknél és napraforgónál alka’mazott pótbeporzás és a kukorica keresztezése sem újdonság a hallgatók között. Ezért fejlődnek olyan értékes viták minden előadás után. Az állattenyésztés minden csínjára kitérnek, de a tanfolyam részvevőit legjobban mégis a haladó módszerek alkalmazása érdekli. Malinyina, Surikov és Lvuszkov módszere alkalmazásából már eddig is nagy hasznuk származott. A múlt éven Pencinger Ferenc anvaseitésgondozó 410 tervezett malac helyett 522 malacot választott el 41 anyakocától. A nagybajuszú Pencinger Feri bácsi minden hónapban kétezer koronán felül keresett, ezenkívül egész évre 7.194 koronát es egy száz kilós disznót kapott pótjutalomul. Ennek a szép keresetnek nemcsak Feri bácsi örül, de a többi dolgozó is. A terven felül elválasztott 112 malac 30.576 korona értékben gyarapította a gazdaság bevételét. Hasonló eredményeket ért el Csóka Pál és Fenes Imre. A növénytermesztők közül a legszebb eredményeket a cukorrépatermelő csoportok mutatják fel. A tervezett 214 mázsa helyett 432 mázsás átlagtermést értek el. Négy hektáron pedig 760 mázsa volt az átlag, ami új csúcsot jelent a várkonyi gazdaságban. — „Ezek a szép eredmények nem titkok, a tanulásnak köszönhetjük” — mondja idős Szabó József. Én ta~ karmányos vagyok, csak a kitermelt takarmányt fuvarozom az állatoknak, mégis szívesen járok az előadásokra. Több szem, többet lát. Hamarább észrevesszük a hibát és közös erővel könnyebben is orvosoljuk.” Ifjú Szabó József kocsis, most jött haza Nyitráról ménkezelési tanfolyamról. Megerősíti a másik Szabó nézetét. A tanulásnak mindenütt megmutatkoznak az eredményei; egy helyen korábban, másutt későbben, de sehol sem maradnak el. A várkonyi gazdaságban a múlt héten a szép eredmények mellett egy nagy hiba is történt, ami elkerülhető lett volna. A gazdaság az erdészeti hivatallal megállapodott, hogy azok a dolgozók, akik az eperjesi körzetbe fakitermelésre jelentkeztek a következő munkabért kapják: a fa kitermeléséért köbméterenként 18 koronát és minden ötödik köbmétert hivatalos áron felvásárolhatnak maguknak a dolgozók. Huszonnégyen mentek el Livovská Hutára (Bártfától északra) fát vágni. Valamennyi dolgozót legjobban az épületfa vonzotta az új munkahelyére. Ez érthető is. Az új családi házakhoz már a többi anyagot beszerezték. A fára is nagy szükség van. A várkonyiak három napig voltak Livovská Hután, de visszajöttek, mert csak 14.30 Kčs-t akartak fizetni egy köbméter fa kitermeléséért és az ötödik köbmétert sem vásárolhatták fel. Padányból és Karosáról is voltak fát vágni, igaz, hogy másutt, de ők megkapták az épületfát. Nem kutattattuk. ki követte el a nagyobb hibát, az erdészeti hivatal, vagy az állami gazdaság vezetősége, de annyit megállapítottunk, hogy jobb munkaszervezéssel, az ígéret betartásával a hibák elkerülhetők lettek volna. A várkonyi dolgozókat nem riasztják vissza a hibák a további munkától, hanem szép eredményektől fellelkesülve seorgaknasan tanulnak tovább a téli tanfolyamokon, hogy minél jobban megvalósíthassák a gazdaság hároméves fejlesztési tervét. CSANÁDY JÓ-ZSBf, A termőin gépállomáson is lerövidítették a javítások határidejét Kevés gépállomásnak van Szlovákiában olyan szép természeti fekvése, mint a tormosinak. Egyfelől a hó hermelin palástjával övezett Zobor integet felé, másfelől a nyitrai Szarka-hegy. Ez a gépállomás látja el gépi segítséggel a nyitrai járás szövetkezeteit és egyéni gazdálkodóit. Hatáskörébe tartoznak nemcsak a nótából ismert Zobor-aljai falvak, mint Csitár, vagy Gerencsér, de Pográny, Geszt, Nagycétény, Kiscétény, Alsobodok, Berencs, Nyitraegerszeg. Szabályos vasúti sorompó mellett haladunk el. A bejáratnál az igazgató elvtárs szobája felé tartunk. Kmetyó igazgató elvtárs helyett — aki betegszabadságon van — Pastika elvtarssal beszélgetünk, később pedig a gépállomás irányítójával. Tőle tudtuk meg, hogy február 15-ig kell elvégezni' a javítási tervet, de a gépállomás együttese elhatározta, hogy más gépállomások példája nyomán ők is lerövidítik a javítási tervet öt nappal. Kicsit később fogták neki a javításoknak, de a késést látogatásunk napján máibehozták. Smida elvtárs, a gépek minőségi felülvizsgálója rámutatott arra, hogy a javításokra nemcsak most kell gondolni, amikor az egész ország beszél róluk — de a gépállomás dolgozóinak már a munka ideje alatt is szakszerűen kell kezelni a gépeket. Minél kevesebb a hiba, annál hamarabb kész és tökéletesebb a javítás. Ezt elsősorban Cabaly, Pográny és részben vicsákapáti brigádközpont jíiinak kell megszívlelni. Miért nem vesznek példát Mezőkeszitől, Tormostól, vagy Berencstől? Az ivánkai j brigádon Andel elvtárs még azt a hibát is elkövette, hogy a munka után a motorból nem engedte ki a vizet, amely a nagy hidegek következtében megfagyott és a motort szétrobbantotta. A javítási munkálatok dolgozói között Zsázsik Antal és Friedrich Pál tartoznak a legjobb dolgozók közé, akik a Zetor kiegyenlítőmüvek szakemberei. No de nem maradnak le mögöttük Kostyál Mihály, Nagy Lajos és Mészáros Sándor sem Napi normájukat állandóan túlteljesítik. A gépállomás a X. kongresszus határozata értelmében űj szakkáderekkel is gyarapodott. Sokai) visszatértek a mezőgazdaságba és halgattak szülőpártunk hívő seavára. Maga Smida elvtárs is a szomszéd Darázsi községből származik és katonáskodása előtt a bánovcei Vorosilov ipari üzemben dolgozott. Leszerelése után már nem tért vissza, hanem a mezőgazdaságban jelentkezett. Üj szakember Zdenko Ulbricsek mérnök is, aki a pozsonyi autójavító műhelyből tért vissza a mezőgazdaságba. A tormosi gépállomás tehát új mezőgazdasági szak-káderekkel gyarapodott és minden előfeltétele megvan annak, hogy a vállalt kötelezettségeiket, a javítások határidejét betartsák. Mártonvölgyi László A csallóközcsüförtökiek válasza A burgonya és tengeri 30 százalékát négyzetes-fészkes módszerrel ültetik A csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozói elfogadták a dunaszerdahelyi gépállomás versenyfelhívását és ígérik, hogy megteremtik az előfeltételeit annak, hogy a főbb terményekben a járás minden szövetkezete elérje a tervezett hektárhozamokat. A traktorosok betartják a vetési határidőt és a földet szakszerűen megművelik. Valamennyi tavaszi veteménynél keresztsoros vagy szűksoros vetési módszert alkalmaznak, a burgonya és a tengeri 30 százalékát pedig négyzetes-fészkes módszerrel ültetik. A szövetkezetek állatállományának haszonhajtása érdekében a gépállomás dolgozói hathatósabb segítséget nyújtanak a takarmányfélék ápolásában és betakarításában. Vállalták 480 hektár takarmány lekaszálását, ezenkívül éli takarmányt silóznak a szövetkezeteknek és minden szarvasmarhára 25 kg silótakarmányt biztosítanak. Tíz szövetkezetben bevezetik az állattenyésztéssel kapcsolatos munkák gépesítését. A csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozóinak legfőbb igyekezete az önköltségek csökkentésére irányul Ezért két traktorosbrigádon már az év elején bevezették a chozraszcsotot. A gépek jobb kihasználásával, a gépcsoportok számának emelésével, a fölösleges járatok megszüntetésével, végül pedig az alkatrészek felújításával 492 ezer koronát takarítanak meg. Vállalták továbbá, hogy a gépek részleges rendbehozatalával február 15-ig befejezik az erőgépek javitását. A kombájnok javítását legkésőbb március 30-ára végzik el. Ugyanakkor intézkedéseket foganatosítottak, hogy az üzemképtelen gépek száma ne haladja meg az 5 százalékot.
