Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-06 / 6. szám
1955. február б. Földműves TAPASZTALATCSERE A HEKTARHOZAMOK FOKOZÁSÁÉRT! Hogyan ériünk el 400 mázsás burgonyatermést ? Dubovszky Janos, a szudovcei EFSz agronómusa, Ipolysági járás. A burgonya négyzetes-fészkes ültetését 1955-ban két -hektár területen kezdtük alkalmazni. S mivel a módszer bevált, 1954-ben már négy hektárnyi területet ültettünk be ilymódon. A burgonyának ezzel a módszerrel való termesztését azért határoztuk el, mert ezzel könyebbé válik a munka, nagyobb mértékben használhatók fel. a gépek, jobban lazítható a talaj, nincs szükség annyi kézi munkaerőre, tehát munkaerőket takaríthatunk meg. És ami fő, nagyobb a hektárhozam. Esetünkben az alábbi agrotechnikát alkalmaztuk: Az elövetemény őszi árpa volt. Nyáron elvégeztük a tarlóhántást, ősszel kifuvaroztunk 300 métermázsa' juhtrágyát s elvgéeztük 25—50 centire a mélyszántást. Tavasszal hektáronként 200 kiló ammóniuriiszalfátot, 200 kiló kálisót és 100 kiló szuperfoszfátot szórtunk el. A szántót simítóztuk. kultivátoroztuk és boronáltuk,. Korai Erstling és Bintje fajta burgonyát ültettünk. Előcsíráztattuk, ami nagyon jól bevált. Az előcsíráztatásnál úgy jártunk el, hogy az ültetőanyagot átalakított sertésólunkban helyeztük el, ahol nagy terület állott rendelkezésünkre, mely elég világos és meleg vol, úgyhogy a burgonya nagyon szépen csírázott. Amikor a szántóföldön már elvégeztük a barázdálást és a sorjelzést, a burgonyát kézzel ültettük. Tizennégy nap múlva, amikor a burgonya kelni kezdett, boronáltunk, majd amikor már láthatók voltak a sorok is, elkezdtük a sarabolást. Nálunk a burgonyán eddig kártevők nem mutatkoztak. A burgonyabogár (Kolorádóbogár) elleni védelem az ültetvény tizennégy napon kén ti átvizsgálásából állt. A burgonya betakarítását kémei végeztük, mivel az erősen fejlett tövek miatt nem lehetett gépeket használni. A korai burgonya átlagtermés* 280 métermázsa, 5 hektár csúcstermése pedig 400 métermázsa volt hektáronként. Ilyen hozamot nálunk eddig senki sem ért el. A többi késői burgonyafajtánál, melyeket nem négyzetes-fészkes módszerrel ültettünk hektáronként 200 métermázsa volt a hozam. Ezzel természetesen emelkedett a munkaegység értéke, mert a korai burgonyát a kötelezd beadás teljesítése után kilónként 2,50 koronával adtuk el. Ezévben az összes burgonyát és kukoricát (15 hektár területen) négyzetes-fészkes módszerrel ültetjük el. Csupán arra lesz szükség, Hogy elegendő gépet kapjunk. A talajt előkészítettük, istállótrágyával megtrágyáztuk és mélyen felszántottuk. A «alántai EFSz-hen ŕ Évről évre emelik a terméshozamokat Szövetkezeteink tagjai és vezetőik összedugják fejüket, megbeszélik hogyan lehetne földjeiket zsírosabbá, termőbbé tenni, hogy a hároméves tervnek megfelelően növekedjen termésátlaguk. Múlhatatlanul szükséges, hogy ennek elérésére mindazon haladó módszereket alkalmazzák, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint jól váltak be. Most a II. országos kongresszus előtt a galántai EFSz dolgozói is erről beszélgetnek. A múlt években bizony nem örvendett a galántai EFSz jó hírnévnek, ma azonban nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy a fejlődés4 útjár,a lépett. Míg 1953-ban munkaegységenként csak 2 korona osztalékot fizetett, addig tavaly már 4.70 koronát Knap Pál az EFSz elnöke mosolyogva beszél terveikről. — Megteremtettük annak feltételét — mondja, hogy ez évben a 10 koronával elölegzett osztalék másik felét is hiánytalanul kifizethessük a zárszámadásnál. Az őszieket, — ami 68 hektárt tesz ki, — sűrű- és keresztsorosan vetettük. A burgonyát öt hektáron fészkesen ültetjük. Ebből 2 hektárra a vetőgumókat előcsiráztatjuk. A kukoricát 50 hektáron négyzetesen vetjük, ami elősegíti a gépek alkalmazását; ezáltal kevesebb erővel jobb talajművelést tudunk végezni. Mindez előmozdítja s lehetővé teszi a hektárhozamok növelését. Jó pontja a galántai szövetkezetnek az is, hogy az istállótrágyát helyesen és tervszerűen alkalmazza. Náluk már nem lehet az istállók körül 2—3 éves trágyát találni, mert azt a föld végére szarvasokba hordják, alkalmas időben szétszórják s azonnal beszántják. A bő istálló trágyázás mellett nem feledkeznek meg a műtrágyázásról. A jól megmunkált föld pedig bőven fizet. Ez hűen visszatükröződik ha megnézzük az EFSz beadási mérlegét, ami a következőket mutatja: a cukorrépa beadását 137, a kenderét 241. a dohányét 172 a gabona beadását pedig 100 százalékra teljesítették. Nem maradtak le az állati termékek beadásában ^m. Sertéshúsból 179; marhahúsból 252, tejből 187, tojásból pedig 159 százalékra teljesítették beadási tervüket. Az idei tervük szerint 40 ezer fiter tejet és 100 mázsa sertéshúst adnak el szabad áron. * Mint Maeó Viktor agronómus mondja, az elért eredményeket évröl-évre fokozni fogják. A vetőmagvak minőségére különös gondot fordítanak. A legjobban bevált és a legnagyobb hozamot biztosító vetőmagot külön parcellákon termelik. Mindez a tagok odaadó .munkája mellett bő termést hozhat, ami lehetővé teszi, hogy a galántai EFSz a következő zárszámadáskor a 10 korona előlegen kívül még további 10 korona osztalékot fizethessen ki. S. G. Hatvannyolc mázsa kukorica hektáronként Nálunk Alsószelin is már gazdag tapasztalatok vannak a kukorica négyzetes-fészkes ültetése terén. Még 1953-ban kezdtem ezt az új módszert népszerűsíteni. Abban az évben azonban még nem értünk el teljes eredményt. mert. a szövetkezeti tagok nem értették meg ennek az eljárásnak fontosságát, s az ültetést hanyagul, helytelenül végezték. Az 1954-es évben már jobban készülünk fel a munkára. Elhatároztuk, hogy kukoricából 20 hektárnyi területet vetünk be négyzetes-fészkes ültetéssel. A talajt műtrágyával lelkiismeretesen megtrágváztuk, mégpedig H0 kg kálisóval. 200 kg foszfortartalmú és 250 kg nitrogéntartalmú trágyával hektáronként. A négyzeteket fogatos vet'lgéppel ie'öltük ki. az ültetést kézzel végeztük. Ültetés után a talajt hengereztük. Fejlődése közben a kukoricát rendesen gondoztuk Noha 1954-ben az időjárás nálunk nem volt kedvező, a termés gazdag volt. Hektáronként 68 métermázsa csöves tengerit takarítottunk be. Ezzel szemben a többi területen 37-55 métermázsa volt a termés. — Ezek az eredmények meggyőzték szövetkezetünk tagjait a négyzetes-fészkes ültetés előnyeiről. így nem volt nehéz az elhatározás, hogy 1955rben már 56 hektárnyi területet ültessünk Ire ezzel a módszerrel. Abtjan az esetben, ha a GTÄ új gépekkel tudna segítségünkre lenni, ont a területet még ki is terjesztenénk. BOR-Smt'K M#íis, Gondosan készítsük elő a tavasziak vetőmagját ! A nagy, termés elérésének elengedhetetlen feltétele a jó vető_ mag, amelyet a betakarítástól egészen a vetésig, gondosan kell kezelni. A nedvesség csökkenti a csírázóképességet, éppen ezért nedves, nyifkos, helyen ne tartsuk a vetőmagot. Ha a magot nedvesség érte — átlapátolással, szétteregetéssel szárítsuk meg. Fontos a tárlóhely rendszeres szellőztetése. Száraz, vagy szeles időben, nyissuk ki a magtár ablakait. Ha viszont esős, ködös, vagy zuzmarás az idő, csukjuk be azokat, hogy a nedves levegő be ne hatolhasson. Minden gazda tudja, hogy a vetőmag minőségét egyszerű „megtekintéssel” nem lehet elbírálni. Lehetnek a maghéjon egy gondatlan csépléstől eredő repedések, továbbá fertőző gombaspórák is, amelyek lerontják a csíraképzsséget. De nem állapítható meg szabad szemmel az sem, hogy a magnak milyen kemény a héja. Tehát komolyabb vizsgálat kell ahhoz, hogy tisztázhassuk: alkalmas-e vetésre^ a vetőmag ? Első követelmény a vetőmag tisztasága. A nagyobb szemű magvaknál — amilyen például a kukorica, a bab, a borső — száz százalékos, vagy ezt megközelítő tisztaságot követelhetünk meg. A * jól előkészített kalászosok vetőmagjának (isztasága 98—99 százalék. Apró Magvaknál — amilyen például a Tiere — és a fűmag — a 80—90 százalékos tisztasággal is meg kell elégednünk. A vetőmag tisztasága attól függ, hogy menynyi idegen mag, ’ vagy egyéb idegen anyag van közötte. Ha a vetőmag nem elég tiszta, rostálni, tisztítani kell. Ha pedig a szennyeződés olyan természetű, hogy a magot nem tudjuk megtisztítani, akkor ki kell cseréim. A tavaszi vetésű magvak közül, különösen a kukoricára fordítsunk nagy gondot. Ha a vetőmagnak szánt csöveket góréban tároljuk, ügyeljünk, hogy az ne ázzon be, mert a nedves csövek gyorsan penészesednek. Márpedig penészes vetőmagból nem várhatunk egyenletes kelést és jó termést. A vetőmagnak szánt csöveket leghelyesebb felfűzve, szellős helyen tárolni. Ha szigorú a tél, vigyük be a szabadból a magnak szánt kukoricát. mert az erős fagy árt a csírázóképességnek. Ne morzsoljuk le a vetésre szánt csöveket, csak a vetés előtti napokban, mert a télen lemorzsolt kukorica sokat veszít csírázóképességéből. A csírázási próbát azzal kezdjük, hogy több • csőről morzsolunk le szemeket és azokat a szobahőmérsékleten nedvesen tartva csíráztatjuk. Az eredmény akkor jó. ha 100 magból 10 nap alatt legalább 85 erélyesen csírázik. Ne feledkezzünk meg a burgonya vetőgumójának előkészítéséről sem. A burgonyavermeket és prizmákat rendszeresen vizsgálni kell, mert még enyl.e télen is előfordul, hogy a gumók erősen felmelegednek és csírázni kezdenek. A felmelegedést a takaróréteg vékonyításával akadályozzuk meg. A vetésre szánt burgonya próbacsíráztatását is el kell végezni. Ennek a legegyszerűbb módszere, hogy az istállóban az ablak közelében, vagy más meleg helyiségben 100 gumót ládába helyezünk. Ha a gumó többsége erős, vastag csírát nevel, nyugodtan vethetjük, ha viszont sok a vékony — úgynevezett cérnacsírás gumó — cseréljük ki a burgonyánkat. (G.-B) Az istállói ragya alkalmazásának helyes irányelvei A készen érett istallótrágyát legkorábban a kellő érettségi fok elérése után hordjuk ki. Mivel az istállótrágya kihordásakor rendszerint különféle érettségi állapotú istállótrágya áll rendelkezésre, az agronómus első feladata annak megállapítása, hogy az egyes területekre milyen éretlsegü istállótrágya kerüljön. Általiban szemelőtt tartandók, hogy túlérett trágyával inkább az ipari növényeket, az érettel a takarmányokat és a lazább talajú területeket, míg a féligérett trágyákkal a kapásokat és a kötött, valamint a homokos talajokat .trágyázzuk. Egy számosállattól évente nagy általánosságban 100 mázsa istállótrágya mennyiségre számíthatunk. Mivel e mennyiségből helyes trágyakezelésnél is átlag 30 százalék súly veszteséggel kell számolnunk, számosállatonként általában n^jn számíthatunk több érett trágyára, mint 70 mázsára. Egyébként a trágya kihordását mindig az üzemi viszonyokhoz kell szabni és figyelembe kell venni, hogy mikrobák a trágyával talajba juttatott táplálóanyagok átalakítását csak bizonyos idő múlva és megfelelő időjárási körülmények között végzik el. A növénvci. "Nonr tudisk я tráévát kedvezően hasznosítani, ha ezek az átalakulások már megtörténtek. A trágyát a talajra lehetőleg egyenletesen kell elszórni, mert a csomós trágya kedvezőtlen a gyökérzet szempontjából. A trágya legegyenletesebb elosztását és talajba keverését olymódon biztosíthatjuk, ha kiszórás után azonnal be tárcsázzuk és csak azután szántunk. így nemcsak az esetleg bekövetkező nitrogénvesztcségeknek veszszük elejét, hanem a hatást is fokozzuk. A trágyakazglban megérett trágya kihordásakor a kazlat mindig a kazalmetszővel függőleges irányban vágjuk és szakaszosan rakjuk a szekérre, hogy a trágya minél kisebb felületen érintkezzék a levegővel. Ilymódon a trágya jobban is keverődik és egyenletesebben oszlik el a talajon. Ha helyesen erjesztettük és érleltük a trágyát, legegyenletesebben akkor sikerül szántóföldi eloszlása, ha megfelelő szóróberendezéssel, trágyaszórógéppel terítjük el. Legjobban meghálálják az istállótragyát a kapások, a mák, a repce, a kender, a len és a többi egynyári növény. Az istállótrágya rendkívül nagy szerepet tőit be talajaink termőképességének fokozásában. Mégis előfordul több EFSz-ben. eggéni gazdaságban, hogy az értékes istállótrágyát gondatlanul kezelik, vagy elhanyagolják annak kihordását. Ez nem más. mint bűnös könnyelműség! Az ilyen szövetkezeti vezetők, egyéni gazdálkodók — ahol. ez fennáll — elsősorban maguknak okoznak felmérhetetlen kárt, de kár éri népgazdaságunkat ré. Képünk egy olyan hanyag gazdaság trágyatelepét mutatja be. ahol a trágyáié úgyszólván visszafolifik az istállóba, a trágyát pedig szétkaparják a baromfiak. Mivel foglalkoznak a diószegi nemesítő állomás dolgozói? A diószegi nemesítő állomáson tervszerűen folyik a munka télen is. Ilyenkor kerül sor a tavaszi vetőmagvakra, mint a tavaszi árpa, borsó, lencse, köles, napraforgó, VTM orica stb. feldolgozására. Sokféleképpen dolgozzuk fel ezeket. Vannak egészen kis mennyiségű magvak, mint az egyes növény-egyedek magvai, ezeket kézzel, vagy rostán dörzsölve morzsoljuk ki a száraz növényekből. Az ennél nagyobb, vagyis 10 dekától 100 dekáig terjedő menynyiségeket rostával ellátott ládákon dörzsöljük, vagy bottal csépeljük ki. Dörzsölés vagy csépelés után zacskókba rakjuk, melyekre pontosan ráírjuk a növény számát és termesztésének vagy keresztezésének évét. Minden magot, legyen az egészen csekély vagy nagyobb mennyiségű, elsősorban kitisztítjuk a különböző rostákon. Ha némelyiknek a tisztítása nem sikerülne, úgy válogatással végezzük a tisztítást. Ez utóbbi persze csak az egész kis mennyiségeknél jöhet tekintetbe. Ha tiszta a mag, akkor elvégezzük a méréseket: a hektolitersúly, az ezer-magsúly, a tisztaság és csírázóképesség meghatározása, mind egyaránt fontos a hektáronkénti vetömagmennyiség kiszámításánál. AZ EZER-MAGSÜLY MEGÁLL APÍTÄSÁT úgy végezzük, hogy leolvasunk 5x100 szemet, minden százat külön-külön lemérve, súlyukat feljegyezzük, azu- i tán kiszámítjuk a száz szemnek az , átlagsúlyát, melyet tízzel beszorzunk, s így kapjuk meg a kívánt ezermagsúlyt. A csírázási százalékot úgy állapítjuk meg, hogy mély tányérra nedves itatóspapírt teszünk, erre leolvasunk száz szemet, s letakarjuk üveglappal. Azután nap nként megnézzük. Ha az itatóspapír száraz lenne, kissé megnedvesítjük. Négy-öt nap múlva megjelennek az első csírák, ekkor ezeket összeolvassuk és számukat feljegyezzük. A következő 2—3 nap múlva ismét megszámoljuk a csírákat, s végül összeadjuk, Иода hány szem csírázott ki. Ha például 80 szem csírázott 100-ból, ügy nyolcvan százalékos a csíraképessége. Nagyobb magot (borsó, kukorica, napraforgó, tökmag) homokban csíráztatunk, amit a következőképpen végezünk: lemérünk fél kiló száraz homokot, melyet 11 deka vízzel megnedvesítünk, ezt ugyancsak mély tányérba tesszük, majd pedig elsimítjuk, azután ebbe belenyomkodunk száz magot, s szintén letakarjuk üveglappal. Tovább úgy járunk el vele, mint az előbbivel. AZUTÄN SOR KEIjÜL A KÜLÖNBÖZŐ MAGVAK PÄCOLÄSÄRA Ilyenkor van soron a további szaporításra szánt magvak elszállítása Is, a különböző nemesítő-iizemek és állami gazdaságok számára. Itt még szeretném azt is megemlíteni, hogy sikerült majdnem száz százalékban megtisztítani a tavaszi búzát az árpától. Bachratý Béla elvtárs, a diószegi nemesitö-üzem dolgozója házilag szerkesztett egy meghosszabbított, répamagtisztítóhoz hasonló gépet, melyen a rászerelt mollnóanyag mint végtelen szalag működik. Ennek segítségével sikerült az árpát kiszedni a búzából. Bachratý elvtárs most még tovább fáradozik egy máktisztító-gép szerkesztésen, amely egyéb apró magvak tisztítására is alkalmas lesz. A fentemlített módon ezer és ezer kisebb-nagyobb mennyiségű magot tartalmazó zacskó kerül feldolgozásra. Ennek a rendeltetése, hogy elég nagy anyagot biztosítsunk a kiválasztás céljaira. Legtöbbször csak így találjuk meg az eddiginél jobb fajtákat, amelyek megfelelő kisérlet és kiértékelés után szaporításra kerülnek. Ez nagy értéket képvisel népgazdaságunk számára is, mert a nemesített, jó mag adja a jó eredményt: э Vnagas hektárhozamot. Mittag Gertrud, a diószegi nemesítő állomás dolgozója. Y'
