Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-06 / 6. szám

1955. február б. Földműves TAPASZTALATCSERE A HEKTARHOZAMOK FOKOZÁSÁÉRT! Hogyan ériünk el 400 mázsás burgonyatermést ? Dubovszky Janos, a szudovcei EFSz agronómusa, Ipolysági járás. A burgonya négyzetes-fészkes ül­tetését 1955-ban két -hektár terüle­ten kezdtük alkalmazni. S mivel a módszer bevált, 1954-ben már négy hektárnyi területet ültettünk be ily­­módon. A burgonyának ezzel a mód­szerrel való termesztését azért ha­tároztuk el, mert ezzel könyebbé vá­lik a munka, nagyobb mértékben használhatók fel. a gépek, jobban la­zítható a talaj, nincs szükség annyi kézi munkaerőre, tehát munkaerőket takaríthatunk meg. És ami fő, na­gyobb a hektárhozam. Esetünkben az alábbi agrotechnikát alkalmaztuk: Az elövetemény őszi árpa volt. Nyá­ron elvégeztük a tarlóhántást, ősszel kifuvaroztunk 300 métermázsa' juh­­trágyát s elvgéeztük 25—50 centire a mélyszántást. Tavasszal hektáronként 200 kiló ammóniuriiszalfátot, 200 kiló kálisót és 100 kiló szuperfoszfátot szórtunk el. A szántót simítóztuk. kultivátoroztuk és boronáltuk,. Korai Erstling és Bintje fajta burgonyát ültettünk. Előcsíráztattuk, ami nagyon jól bevált. Az előcsíráztatásnál úgy jártunk el, hogy az ültetőanyagot átalakított ser­­tésólunkban helyeztük el, ahol nagy terület állott rendelkezésünkre, mely elég világos és meleg vol, úgyhogy a burgonya nagyon szépen csírázott. Amikor a szántóföldön már elvégeztük a barázdálást és a sorjelzést, a bur­gonyát kézzel ültettük. Tizennégy nap múlva, amikor a burgonya kelni kezdett, boronáltunk, majd amikor már láthatók voltak a sorok is, el­kezdtük a sarabolást. Nálunk a bur­gonyán eddig kártevők nem mutat­koztak. A burgonyabogár (Kolorádó­­bogár) elleni védelem az ültetvény ti­zennégy napon kén ti átvizsgálásából állt. A burgonya betakarítását kémei végeztük, mivel az erősen fejlett tö­vek miatt nem lehetett gépeket hasz­nálni. A korai burgonya átlagtermés* 280 métermázsa, 5 hektár csúcster­mése pedig 400 métermázsa volt hek­táronként. Ilyen hozamot nálunk ed­dig senki sem ért el. A többi késői burgonyafajtánál, melyeket nem négy­zetes-fészkes módszerrel ültettünk hektáronként 200 métermázsa volt a hozam. Ezzel természetesen emelke­dett a munkaegység értéke, mert a korai burgonyát a kötelezd beadás teljesítése után kilónként 2,50 koro­nával adtuk el. Ezévben az összes burgonyát és kukoricát (15 hektár területen) négy­zetes-fészkes módszerrel ültetjük el. Csupán arra lesz szükség, Hogy ele­gendő gépet kapjunk. A talajt előké­szítettük, istállótrágyával megtrá­­gyáztuk és mélyen felszántottuk. A «alántai EFSz-hen ŕ Évről évre emelik a terméshozamokat Szövetkezeteink tagjai és vezetőik összedugják fejüket, megbeszélik ho­gyan lehetne földjeiket zsírosabbá, termőbbé tenni, hogy a hároméves tervnek megfelelően növekedjen ter­mésátlaguk. Múlhatatlanul szükséges, hogy ennek elérésére mindazon hala­dó módszereket alkalmazzák, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint jól váltak be. Most a II. országos kongresszus előtt a galántai EFSz dolgozói is er­ről beszélgetnek. A múlt években bizony nem örvendett a galántai EFSz jó hírnévnek, ma azonban nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy a fejlődés4 útjár,a lépett. Míg 1953-ban munka­egységenként csak 2 korona osztalé­kot fizetett, addig tavaly már 4.70 koronát Knap Pál az EFSz elnöke moso­lyogva beszél terveikről. — Megteremtettük annak feltételét — mondja, hogy ez évben a 10 koro­nával elölegzett osztalék másik felét is hiánytalanul kifizethessük a zár­számadásnál. Az őszieket, — ami 68 hektárt tesz ki, — sűrű- és keresztsoro­­san vetettük. A burgonyát öt hek­táron fészkesen ültetjük. Ebből 2 hektárra a vetőgumókat előcsiráz­­tatjuk. A kukoricát 50 hektáron négyzetesen vetjük, ami elősegíti a gépek alkalmazását; ezáltal kevesebb erővel jobb talajmű­velést tudunk végezni. Mindez előmozdítja s lehetővé te­szi a hektárhozamok növelését. Jó pontja a galántai szövetkezetnek az is, hogy az istállótrágyát helyesen és tervszerűen alkalmazza. Náluk már nem lehet az istállók körül 2—3 éves trágyát találni, mert azt a föld vé­gére szarvasokba hordják, alkalmas időben szétszórják s azonnal beszánt­ják. A bő istálló trágyázás mellett nem feledkeznek meg a műtrágyá­zásról. A jól megmunkált föld pedig bőven fizet. Ez hűen visszatükröződik ha megnézzük az EFSz beadási mér­legét, ami a következőket mutatja: a cukorrépa beadását 137, a kenderét 241. a dohányét 172 a gabona be­adását pedig 100 százalékra teljesí­tették. Nem maradtak le az állati termékek beadásában ^m. Sertéshús­ból 179; marhahúsból 252, tejből 187, tojásból pedig 159 százalékra teljesí­tették beadási tervüket. Az idei ter­vük szerint 40 ezer fiter tejet és 100 mázsa sertéshúst adnak el szabad áron. * Mint Maeó Viktor agronómus mond­ja, az elért eredményeket évröl-évre fokozni fogják. A vetőmagvak minőségére különös gondot fordítanak. A legjobban bevált és a legnagyobb hozamot biztosító vetőmagot külön parcel­lákon termelik. Mindez a tagok odaadó .munkája mel­lett bő termést hozhat, ami lehetővé teszi, hogy a galántai EFSz a követ­kező zárszámadáskor a 10 korona előlegen kívül még további 10 korona osztalékot fizethessen ki. S. G. Hatvannyolc mázsa kukorica hektáronként Nálunk Alsószelin is már gazdag tapasztalatok vannak a kukorica négyzetes-fészkes ültetése terén. Még 1953-ban kezdtem ezt az új módszert népszerűsíteni. Abban az évben azon­ban még nem értünk el teljes ered­ményt. mert. a szövetkezeti tagok nem értették meg ennek az eljárásnak fontosságát, s az ültetést hanyagul, helytelenül végezték. Az 1954-es évben már jobban ké­szülünk fel a munkára. Elhatároz­tuk, hogy kukoricából 20 hektárnyi területet vetünk be négyzetes-fészkes ültetéssel. A talajt műtrágyával lel­kiismeretesen megtrágváztuk, mégpe­dig H0 kg kálisóval. 200 kg foszfor­­tartalmú és 250 kg nitrogéntartalmú trágyával hektáronként. A négyzete­ket fogatos vet'lgéppel ie'öltük ki. az ültetést kézzel végeztük. Ültetés után a talajt hengereztük. Fejlődése köz­ben a kukoricát rendesen gondoztuk Noha 1954-ben az időjárás nálunk nem volt kedvező, a termés gazdag volt. Hektáronként 68 métermázsa csöves tengerit takarítottunk be. Ez­zel szemben a többi területen 37-55 métermázsa volt a termés. — Ezek az eredmények meggyőzték szövetke­zetünk tagjait a négyzetes-fészkes ül­tetés előnyeiről. így nem volt nehéz az elhatározás, hogy 1955rben már 56 hektárnyi területet ültessünk Ire ezzel a módszerrel. Abtjan az eset­ben, ha a GTÄ új gépekkel tudna segítségünkre lenni, ont a területet még ki is terjesztenénk. BOR-Smt'K M#íis, Gondosan készítsük elő a tavasziak vetőmagját ! A nagy, termés elérésének elen­gedhetetlen feltétele a jó vető­­_ mag, amelyet a betakarítástól egé­szen a vetésig, gondosan kell ke­zelni. A nedvesség csökkenti a csí­rázóképességet, éppen ezért ned­ves, nyifkos, helyen ne tartsuk a vetőmagot. Ha a magot nedvesség érte — átlapátolással, szétterege­­téssel szárítsuk meg. Fontos a tárlóhely rendszeres szellőztetése. Száraz, vagy szeles időben, nyis­suk ki a magtár ablakait. Ha vi­szont esős, ködös, vagy zuzmarás az idő, csukjuk be azokat, hogy a nedves levegő be ne hatolhasson. Minden gazda tudja, hogy a ve­tőmag minőségét egyszerű „meg­tekintéssel” nem lehet elbírálni. Lehetnek a maghéjon egy gondat­lan csépléstől eredő repedések, továbbá fertőző gombaspórák is, amelyek lerontják a csíraképzssé­­get. De nem állapítható meg sza­bad szemmel az sem, hogy a magnak milyen kemény a héja. Tehát komolyabb vizsgálat kell ahhoz, hogy tisztázhassuk: alkal­­mas-e vetésre^ a vetőmag ? Első követelmény a vetőmag tisztasága. A nagyobb szemű mag­vaknál — amilyen például a ku­korica, a bab, a borső — száz százalékos, vagy ezt megközelítő tisztaságot követelhetünk meg. A * jól előkészített kalászosok vető­magjának (isztasága 98—99 száza­lék. Apró Magvaknál — amilyen például a Tiere — és a fűmag — a 80—90 százalékos tisztasággal is meg kell elégednünk. A vetőmag tisztasága attól függ, hogy meny­nyi idegen mag, ’ vagy egyéb ide­gen anyag van közötte. Ha a vetőmag nem elég tiszta, rostálni, tisztítani kell. Ha pedig a szennyeződés olyan természetű, hogy a magot nem tudjuk meg­tisztítani, akkor ki kell cseréim. A tavaszi vetésű magvak közül, különösen a kukoricára fordítsunk nagy gondot. Ha a vetőmagnak szánt csöveket góréban tároljuk, ügyeljünk, hogy az ne ázzon be, mert a nedves csövek gyorsan pe­nészesednek. Márpedig penészes vetőmagból nem várhatunk egyen­letes kelést és jó termést. A ve­tőmagnak szánt csöveket leghelye­sebb felfűzve, szellős helyen tá­rolni. Ha szigorú a tél, vigyük be a szabadból a magnak szánt ku­koricát. mert az erős fagy árt a csírázóképességnek. Ne morzsoljuk le a vetésre szánt csöveket, csak a vetés előtti napokban, mert a télen lemorzsolt kukorica sokat veszít csírázóképességéből. A csírázási próbát azzal kezd­jük, hogy több • csőről morzsolunk le szemeket és azokat a szobahő­mérsékleten nedvesen tartva csí­ráztatjuk. Az eredmény akkor jó. ha 100 magból 10 nap alatt lega­lább 85 erélyesen csírázik. Ne feledkezzünk meg a burgo­nya vetőgumójának előkészítésé­ről sem. A burgonyavermeket és prizmákat rendszeresen vizsgálni kell, mert még enyl.e télen is elő­fordul, hogy a gumók erősen fel­­melegednek és csírázni kezdenek. A felmelegedést a takaróréteg vé­­konyításával akadályozzuk meg. A vetésre szánt burgonya próbacsí­­ráztatását is el kell végezni. En­nek a legegyszerűbb módszere, hogy az istállóban az ablak köze­lében, vagy más meleg helyiségben 100 gumót ládába helyezünk. Ha a gumó többsége erős, vastag csí­rát nevel, nyugodtan vethetjük, ha viszont sok a vékony — úgy­nevezett cérnacsírás gumó — cse­réljük ki a burgonyánkat. (G.-B) Az istállói ragya alkalmazásának helyes irányelvei A készen érett istallótrágyát leg­korábban a kellő érettségi fok elé­rése után hordjuk ki. Mivel az istál­lótrágya kihordásakor rendszerint kü­lönféle érettségi állapotú istállótrágya áll rendelkezésre, az agronómus első feladata annak megállapítása, hogy az egyes területekre milyen éretlsegü istállótrágya kerüljön. Általiban szem­­előtt tartandók, hogy túlérett trágyá­val inkább az ipari növényeket, az érettel a takarmányokat és a lazább talajú területeket, míg a féligérett trágyákkal a kapásokat és a kötött, valamint a homokos talajokat .trágyáz­zuk. Egy számosállattól évente nagy ál­talánosságban 100 mázsa istállótrágya mennyiségre számíthatunk. Mivel e mennyiségből helyes trágyakezelésnél is átlag 30 százalék súly veszteséggel kell számolnunk, számosállatonként általában n^jn számíthatunk több é­­rett trágyára, mint 70 mázsára. Egyébként a trágya kihordását min­dig az üzemi viszonyokhoz kell szab­ni és figyelembe kell venni, hogy mikrobák a trágyával talajba juttatott táplálóanyagok átalakítását csak bizo­nyos idő múlva és megfelelő időjárá­si körülmények között végzik el. A növénvci. "Nonr tudisk я tráévát ked­vezően hasznosítani, ha ezek az át­alakulások már megtörténtek. A trágyát a talajra lehetőleg e­­gyenletesen kell elszórni, mert a cso­mós trágya kedvezőtlen a gyökérzet szempontjából. A trágya legegyenletesebb elosztá­sát és talajba keverését olymódon biztosíthatjuk, ha kiszórás után azon­nal be tárcsázzuk és csak azután szán­tunk. így nemcsak az esetleg bekö­vetkező nitrogénvesztcségeknek vesz­­szük elejét, hanem a hatást is fokoz­zuk. A trágyakazglban megérett trágya kihordásakor a kazlat mindig a ka­zalmetszővel függőleges irányban vág­juk és szakaszosan rakjuk a szekér­re, hogy a trágya minél kisebb felüle­ten érintkezzék a levegővel. Ilymódon a trágya jobban is keverődik és e­­gyenletesebben oszlik el a talajon. Ha helyesen erjesztettük és érlel­tük a trágyát, legegyenletesebben ak­kor sikerül szántóföldi eloszlása, ha megfelelő szóróberendezéssel, trágya­szórógéppel terítjük el. Legjobban meghálálják az istállótra­­gyát a kapások, a mák, a repce, a kender, a len és a többi egynyári növény. Az istállótrágya rendkívül nagy szerepet tőit be talajaink termőké­pességének fokozásában. Mégis előfordul több EFSz-ben. eggéni gazdaság­ban, hogy az értékes istállótrágyát gondatlanul kezelik, vagy elhanyagol­ják annak kihordását. Ez nem más. mint bűnös könnyelműség! Az ilyen szövetkezeti vezetők, egyéni gazdálkodók — ahol. ez fennáll — elsősorban maguknak okoznak felmérhetetlen kárt, de kár éri népgazdaságunkat ré. Képünk egy olyan hanyag gazdaság trágyatelepét mutatja be. ahol a trá­gyáié úgyszólván visszafolifik az istállóba, a trágyát pedig szétkaparják a baromfiak. Mivel foglalkoznak a diószegi nemesítő állomás dolgozói? A diószegi nemesítő állomáson tervszerűen folyik a munka télen is. Ilyenkor kerül sor a tavaszi vető­magvakra, mint a tavaszi árpa, borsó, lencse, köles, napraforgó, VTM orica stb. feldolgozására. Sokféleképpen dolgozzuk fel ezeket. Vannak egészen kis mennyiségű mag­vak, mint az egyes növény-egyedek magvai, ezeket kézzel, vagy rostán dörzsölve morzsoljuk ki a száraz nö­vényekből. Az ennél nagyobb, vagyis 10 dekától 100 dekáig terjedő meny­­nyiségeket rostával ellátott ládákon dörzsöljük, vagy bottal csépeljük ki. Dörzsölés vagy csépelés után zacs­kókba rakjuk, melyekre pontosan rá­írjuk a növény számát és termeszté­sének vagy keresztezésének évét. Minden magot, legyen az egészen csekély vagy nagyobb mennyiségű, elsősorban kitisztítjuk a különböző rostákon. Ha némelyiknek a tisztítása nem sikerülne, úgy válogatással vé­gezzük a tisztítást. Ez utóbbi persze csak az egész kis mennyiségeknél jöhet tekintetbe. Ha tiszta a mag, akkor elvégezzük a méréseket: a hektolitersúly, az ezer-magsúly, a tisztaság és csírázóképesség megha­tározása, mind egyaránt fontos a hektáronkénti vetömagmennyiség ki­számításánál. AZ EZER-MAGSÜLY MEGÁLL APÍTÄSÁT úgy végezzük, hogy leolvasunk 5x100 szemet, minden százat külön-külön lemérve, súlyukat feljegyezzük, azu- i tán kiszámítjuk a száz szemnek az , átlagsúlyát, melyet tízzel beszorzunk, s így kapjuk meg a kívánt ezer­­magsúlyt. A csírázási százalékot úgy állapítjuk meg, hogy mély tányérra nedves itatóspapírt teszünk, erre le­olvasunk száz szemet, s letakarjuk üveglappal. Azután nap nként meg­nézzük. Ha az itatóspapír száraz len­ne, kissé megnedvesítjük. Négy-öt nap múlva megjelennek az első csí­rák, ekkor ezeket összeolvassuk és számukat feljegyezzük. A következő 2—3 nap múlva ismét megszámoljuk a csírákat, s végül összeadjuk, Иода hány szem csírázott ki. Ha például 80 szem csírázott 100-ból, ügy nyolc­van százalékos a csíraképessége. Na­gyobb magot (borsó, kukorica, napra­forgó, tökmag) homokban csírázta­tunk, amit a következőképpen vége­zünk: lemérünk fél kiló száraz homo­kot, melyet 11 deka vízzel megned­vesítünk, ezt ugyancsak mély tányér­ba tesszük, majd pedig elsimítjuk, azután ebbe belenyomkodunk száz magot, s szintén letakarjuk üveglap­pal. Tovább úgy járunk el vele, mint az előbbivel. AZUTÄN SOR KEIjÜL A KÜLÖNBÖZŐ MAGVAK PÄCOLÄSÄRA Ilyenkor van soron a további sza­porításra szánt magvak elszállítása Is, a különböző nemesítő-iizemek és ál­lami gazdaságok számára. Itt még szeretném azt is megem­líteni, hogy sikerült majdnem száz százalékban megtisztítani a tavaszi búzát az árpától. Bachratý Béla elv­társ, a diószegi nemesitö-üzem dol­gozója házilag szerkesztett egy meg­hosszabbított, répamagtisztítóhoz ha­sonló gépet, melyen a rászerelt moll­­nóanyag mint végtelen szalag műkö­dik. Ennek segítségével sikerült az árpát kiszedni a búzából. Bachratý elvtárs most még tovább fáradozik egy máktisztító-gép szerkesztésen, amely egyéb apró magvak tisztítására is alkalmas lesz. A fentemlített módon ezer és ezer kisebb-nagyobb mennyiségű magot tartalmazó zacskó kerül feldolgozás­ra. Ennek a rendeltetése, hogy elég nagy anyagot biztosítsunk a kiválasz­tás céljaira. Legtöbbször csak így ta­láljuk meg az eddiginél jobb fajtákat, amelyek megfelelő kisérlet és kiérté­kelés után szaporításra kerülnek. Ez nagy értéket képvisel népgazda­ságunk számára is, mert a nemesí­tett, jó mag adja a jó eredményt: э Vnagas hektárhozamot. Mittag Gertrud, a diószegi nemesítő állomás dolgozója. Y'

Next

/
Thumbnails
Contents