Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-06 / 6. szám

4

Földműves

■ -■■■ IN.— — — I—»

1955. február 6.

Nemzeti bizottságaink a falu építésének mozgatói

Közlemény Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről

i.

Az ülés a tárgyalások kezdetén kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Fraňo Kráľ nemzeti művészről, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjéről, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjalöltjéről.

II.

A Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának előkészítésével kapcsolatos pártfeladatokról beszámolt Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a CsKP KB politikai irodájának tagja.

A vitában 13 elvtárs vett részt.

III.

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a következő határozatokat fogadta el:

Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az alapszabályzat 6. fejezetének 43. pontja értelmében a CsKP Központi Bizottságával megegyezve, 1955. április 22-ére, Bratislavába hívja össze Szlovákia Kommunista Pártja rendes kongresszusát a következő programmal:

1. Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi

Bizottságának tevékenységéről és a további feladatok, előadó Karol Bacílek elvtárs.

2. Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja központi revíziós bizottságának tevékenységéről; előadó Jozef Hojč elvtárs.

3. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Szlovákia Kommunista Pártja központi revíziós bizottságának megválasztása. j

IV.

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a következőképpen határozza meg a kongresszusi küldöttek megválasztásának módját és a képviselet irányelveit:

1. A kongresszusi küldötteket a pártalapszabályzat. 7. fejezetének 51/d pontja alapján választják meg a kerületi pártkonferenciákon.

2. 400 párttag küld ki egy küldöttet szavazati joggal.

3. 400 tagjelölt küld ki egy küldöttet tanácskozási joggal.

4. A hadsereg, a biztonsági és más fegyveres alakulatok szervezeteinek küldötteit a többi küldöttekkel együtt Szlovákia Kommunista Pártja kerületi konferenciáin választják meg.

V.

Az ülést Karol Bacílek elvtárs zárta be.

MIIIIIIIIIIIIIIII

IMII IIIII1I III III III II IMII IIIIIIIMI lllllll III1111111111II ■ I и

Köztársasági elnökünk résztvett a rakovnyiki és a zásmuky-i járások EFSz-einek értekezletein

Az elmúlt héten köztársaságunk több járásában folytatták az EFSz-ek járási konferenciáit. A Csehországban lévő rakovnyiki és zásmuky-i EFSzek járási konferenciám jelen voltak a párt és a kormány képviselői is Ez mind azt bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelést népgazdaságunk homlokterébe állította.

A konferencia délutáni ülésén felszólalt Antonín Zápotocký köztársasági elnök is. többek között a következőket mondotta:

„A szocializmus kiépítése hazánkban valamennyiünk életszínvonala javulásának kérdése. Pártunk, a kommunista párt, tudatában /olt ennek. X-ik kongresszusunk szintén kihangsúlyozta, hogy a szocializmus építésében a legfontosabb kérdés a munkások, kisparasztok és dolgozó értelmiség további szövetségének szilárdítása, mivel e szövetség nélkül nem tudnék a szocializmust kiépíteni”.

Hangsúlyozta, mennyire elkerülhetetlen, hogy a mezőgazdasági nagytermelés további fejlődése szakaszán ne maradjon el az ipari termeléstől. Zápotocký elvtárs kiemelte a mezőgazdasági kísérleti és kutató intézetek jelentőségteljes munkáját és rámutatott, hogy mindez mit sem ér, ha kísérleti intézetek nincsenek szoros kapcsolatban az EFSz-ekkel. A szövetkezeteinkben és egyénileg gazdálkodó földműveseink között rátermett kutatók vannak, akik mindig az újat, a haladást keresik. Ezekkel kellene kapcsolatot teremteniük a tüdősöknek és a kísérleti intézeteknek é? nekik kellene átadniuk tapasztalataikat, hogy próbálják ki azokat a gyakorlatban.

Zápotocký elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a sikeres gazdálkodás attól is függ, hogy a szövetkezeti tagok helyesen értelmezik-e a szocialista tulajdonhoz való viszonyt. A közös és társadalmi tulajdont sérthetetlennek kell tekinteni. A kapitalista tulajdon megsérthető volt és ezt ki is sajátítottuk. De a mi szövetkezeti tulajdonunk, a szocialista állam tulajdona sérthetetlen, ahhijíz^senkinek sem szabad nyúlnia Ezt az erkölcsöt kell bevezetnünk szövetkezeteinkben.

Úgy gondolom — folytatta a köztársasági elnök, — hogy ez a konferencia is meggyőz arról, hogy a mezőgazdasági termelés és szövetkezeti mozgalmunk, valóban a haladás útján van. minden nehézség, minden gyermekbetegség ellenére, amin mindenkinek át kell esnie. És nekünk is ki kell gyógyulnunk ezekből a földműves betegségekből, mégpedig szilárd akarattal és az általunk megállapított hiányosságok kiküszöbölésével.

* * *

Pénteken január 28-án tartották

meg Zásmuky-ban a Szokol feldíszített termében a kolini járás EFSzeinek III. konferenciáját. Köztársasági elnökünk ezen az értekezleten is résztvett. Beszédében hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk termelése fejlődésének szempontjából fontos, hogy kihasználjuk az összes rendelkezésünkre álló földterületeket és hogy figyelmünket a megművelt földek hozamainak fokozására és a földműves-gazdálkodás behatóbb fejlesztésére fordítsuk. Nagyon fontos kérdés továbbá, hogy ifjúságunk helyes neveléséről gondolkodjunk úgy, hogy tehetségessé, bátorrá váljon, hogy i felvértezve lépjen az életbe, hogy a szocialista építés minden szakaszán érvényesülhessen.

A köztársasági elnök. komoly szavait. amelyekkel rámutatott a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom nagy népgazdasági jelentőségére és feladataira a szocializmus sikeres kiépítéséért és a békéért folytatott harcban, — lelkes helyesléssel fogadták. Az esti órákban Antonín Zápotocký köztársasági elnök kíséretével résztvett a kolini városi területi színház ünnepi előadásán, amelynek keretében a járási konferencia tiszteletére értékes színművet adtak elő.

Népgazdaságunk irányelvei szerint ebben az évben a mezőgazdasági termelést li.6 százalékkal kell emelnünk. Ehhez szorosan hozzátartozik minden talpalatnyi földnek a haladó módszerek alkalmazásával, a gépesítés adta lehetőségek kihasználásával való alapos megművelése. Ezeknek a feladatoknak a tejjesitése helyi nemzeti bizottságaink jő munkájától is függ.

Bár a májusi választásoktól eltelt idő óta nemzeti bizottságaink kapcsolata szorosabbra fűződött a tömegekkel és ennélfogva lényegesen megjavult munkájuk, a mezőgazdasági termelést irányító ténykedésükkel azonban mégsem lehetünk megelég dve. Híven bizonyítják ezt a szétíró bizottságok munkái és közelmultben lezajlott szerződéskötések. Több esetben csupán adminisztrációs teendőnek tekintették e fontos ügyek elintézését. Némely helyi nemzeti bizottság a meggyőzést és a személyes beszélgetést a beadás és a termelés feladatait érintő előadásokkal helyettesítette. Ezt mutatja Bratislava és környéke példája is, aminek folytán a földművesek nagy többsége nem akarta a cukorrépa termelési szerződést aláírni. Amikor azután ,a járási nemzeti bizottság dolgozói meglátogatták őket és elbeszélgettek velük a cükorrépatermelés. előnyeiről, a földművesek minden fenntartás nélkül aláírtak a szerződéseket.

A nemzeti bizottságoknak a termelés emeléséért indított harcunkban szem előtt kell tartaniuk, hogy a magángazdálkodók termelésének növelése nélkül ma nem tudnánk célkitűzéseinket megvalósítani. Az egyénileg gazdálkodóknak sokoldalú segítséget kell nyújtanunk Nap, mint nap meggyőző munkát kel! kifejteniük a termelés növeléséért és a beadás folyamatos teljesítéséért. Hiszen a nemzeti bizottság az a hely, ahol a munkások és a parasztok szövetsége szilárd egységgé kovácsolódik össze.

Koren István rozsnyói olvasónk a következő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz ■

„Húsz ár földem van. Jár utána beadás, vagy nem? Eddig még nem kértek tőlem terményeket. Most vedig, hogy beadtam kérvényemet a sertésvágási engedélyre, közölték, hogy 100 tojást és 20 kilogramm marhahúst kell beadnom. Kérem a szerkesztőséget. adjon választ."

Ebben az időszakban valamennyi község a tavaszi munkák megszervezése előtt áll, s a kampányban igen komoly feladat vár a nemzeti bizottságokra. Hatalmas munkát kell kifejteniök, hogy minden szövetkezeti tag és magángazdálkodó átérezze munkájánál felelősségét. Jó alkalmat nyújt erre a szövetkezeteink egészévi termelési terveinek kidolgozása, de különösen ott kell fokozottan dolgozniuk, ahol mindezideig még nem szervezték meg az egységes földművesszövetkezetet.

Nemzeti bizottságaink a hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára tervezett ünnepségeit méltóképpen összeköthetik azzal a hazafias versennyel, amely szerte az országban folyik falvaink szépítéséért. A gyümölcsfák kiültetése, a rétek és legelők feljavítása, a trágyalé és a hő felfogása földjeinken nem kevésbé fontos munka, amely hozzájárul falvaink megszépítéséhez és emellett nagy szolgálatot tesz termelőinknek a hozamok növekedésében. Mindezeket a feladatokat azonban a község dolgozóinak a bevonásával könnyen lehet teljesíteni.

Nemzeti bizottságainknak jó alkalmuk nyílik, hoay azt az aktivitást, amelyre akár а II. országos szövetkezeti kongresszus során falvaikban tapasztaltak, akár az évi termelési tervek megvitatásán tapasztalhattak, felhasználják arra, hogy két szomszédos szövetkezet versenyének előfeltételeit megteremtsék. Naponta tanúi vagyunk azoknak a értékes kezdeményezéseknek, amelyeket egyénileg gazdálkodó földműveseink indítottak el a termelés emelésére. Mindez azt jelenti, hogy mezőgazdasági dolgozóink méltó választ adnak pártunk és kormányunk gondoskodására, amely a műtrágyák fokozottabb juttatásában és a traktorállomások segítségében mutatkozik meg. Azokban a falvakban, ahol nincsen EFSz, kapcsoljuk be a magángazdálkodókat a féntemlített kérdések megoldásába. Ezzel teljesítsük azokat az irányelveket, amelyeket pártunk a "mezőgazdasági termelés emelésére kitűzött.

Az érvényben lévő rendeletek'szerint 20 ár föld után 100 tojást és 20 kilogramm marhahúst kell beadni. — Korén Istvánnak a begyűjtési szervek az erről (szóló végzést nem kézbesítették, de ez nem mentesíti üt a beadás alól. A vágási engedély kiadása elé azonban nem gördíthetnek akadályt.

Pártunk egyik legfontosabb feladatként a munkás-paraszt szövetség állandó megszilárdítását tűzi ki elénk, mert csakis ez a szövetség lehet a szocializmus építésének szilárd alapja hazánkban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai és ‘Csehszlovákia Kommunista Pártjának története világosan bizonyítják, milyen nagy szerepet játszott e szövetség a kapitalizmus ellen vívott harcban. Ahol ez a szövetség izilárd volt, sikeresen dőlt el a harc ■'a proletariátus számára, ahol viszont a szövetség laza volt, ott nagy nehézségekbe ütközött a harc, vagy pedig sikertelenségnek volt kitéve.

A munkás-paraszt szövetség jelentősége különösen az 1948-as februári eseményeknél domborodott ki előttünk, amikor szinte kézzelfoghatóan éleztük, milyen hatalmas erőt jeleni, ha a parasztság óriási tömegei a munkásosztállyal együtt indulnak a harcba

Azonban nemcsak a kapitalizmus elleni harcban van szüksége a munkásosztálynak erre a hatalmas szövetségesre, még inkább szüksége van a szocializmus építése közepette. Miért? Nézzük csak meg, hogy milyen eredményekkel jár a munkás-paraszt szövetség. ha ezt állandóan és következetesen szilárdítjuk. Elsősorban azzal az eredménnyel, hogy a parasztság óriási tömegei magukévá teszik о munkásosztály élcsapatának, pártunknak politikáját és megindulnak a szövetkezeti gazdálkodás útjára, mely az egyedüli mód arra, hogy megteremtsük a mezőgazdasági termelés jelentős emelésének és ezzel a falu kulturális felemelkedésének előfeltételeit. Ma már világosan áll előttünk az az oá/say. hogy a szocializmust építő írszágunk nem támaszkodhat huza■■■■■ввввввввввввавввваввввввввввввввввавиавввввваа**«ввввввававв1 аааваавааааваааваааааавааааааввааааааав1

A munkás-paraszt szövetség népi demokráciánk alapja

mosabb ideig két különböző gazdasági alapra: Nem elégséges csak az ipar szocialista építése; szükséges, hogy a falu is meginduljon a nagyüzemi szocialista termelés útján. Ezért mondta Gottwald elvtárs pártunk IX. kongresszusán, nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista építése nélkül.

Azonban ahhoz, hogy kis- és középparasztságunk túlnyomó többsége valóban elinduljon -zen az úton. szükséges, hogy falvainkon olyan politikát folytassunk, amely minden kis- és középparasztot gyakorlatilag győz meg arról, hogy a proletariátus állama az ő áifcima is, hogy az állam által hozott törvények az 6 érdekeiket is szolgálják, viszont sújtják a falun levő osztályéllenséget.

A munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdítására irányuló politikánkban nagy jelentősége van annak a segítségnek, melyet munkásosztályunk nyújt a falu számára. Az ipar hatalmas fejlődése, lehetővé teszi, hogy a falvak dolgozói egyre több és jobb gépet kapjanak a munkásosztály tői, melyek megkönnyítik a parasztságunk munkáját és emelik a termelékenységet. Ezért az 1953-as párt- és kormányhatározat óta munkásosztályunk ilyen irányú segítsége állandóan -melkedik. Igv nem egészen másfél év alatt mezőgazdaságunk több mint 10 ezer traktort kapott átszámítva 15 lóerőre, ezenkívül több mint 500 répakombájnt, 8500 műtrágyaszórót és 3000 istállótrágyaszórót. Munkásosztályunk ilyen hatalmas segítségével ma már nagyon sok oly szövetkezet működik.

ahol kellőképpen tudják felhasználni a fejlett technikát és a haladó agro- és zootechnikai módszereket s igen szép eredményeket érnek el. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekben a szövetkezetekben emelkedett a munka termelékenysége és fokozódik parasztságunk jövedelme is. Munkásosztályunk segítsége tehát feltételezi azt, hogy mezőgazdaságunk az egész népgazdaság színvonalára emelkedik, és termelését fokozva hozzájárul népünk színvonalának jelentős emeléséhez. Az a segítség tehát, melyet parasztságunk gépekben, műtrágyában, vitlgmosításbart és más formában kap munkáosztályunktól,. valamint az ennek nyomán termelt mezőgazdasági árucikkek piacokra való áramlása nem egyéb, mint a falu és város között folyó árucsere növelése, mely kifejezi a munkás-paraszt szövetség elmélyülését a szocializmus építése közepette.

Kormányunk 1953. évi decemberi nyilatkozata ismételten hangsúlyozza, hogy legfontosabb feladatunk a munkás-paraszt szövetség állandó szilárdítása lévén, ez a szocializmus sikeres építésének előfeltétele.

Ennek ellenére, még ma is sokszor találkozunk ^olyan jelenségekkel, melyek sértik és elferdítik pártunk ezirányú célkitűzéseit. Rendszerint sokat beszélnek a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről, de a szavakat gyakran nem követi a tett.

Sok funkcionáriusunk falusi politikájában komoly hibát követ el, mikor például a munkás-paraszt szövetség elméletét a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségére korlátozza, ami természetesen helytelen. Hiszen a marxizmus-leninizmus klaszszikuáái sohasem beszéltek erről a szövetségről, mint a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetkezeteiről, hanem úgy beszéltek, mint a munkásosztálynak és a kis- és középparasztság szövetségéről, melyben helyetfoglalnak a magángazdálkodók, kjs- és középparasztok is. Az előbb említett helytelen politika egyenes megsértése a lenini hármas jelszónak, mely a középparasztság megszerzését és a kulákelemek fokozott visszaszorítását tűzi ki elénk. Támaszkodj a kisparasztra, szerezd meg szövetségesül a középparasztot és egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen, tanítja Lenin. Ez a hármas jelszó az, amelyre funkcionáriusainknak mindennapi munkájukban állandóan támaszkodniuk kell. A már említett helytelen gyakorlat azzal a következményekkel járt, hogy a járási és helyi népi szervek minden figyelmüket csak azon falvak felé fordították, ahol az EFSz-ek léteztek. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy a szövetkezeti tagságon kívül léteznek magángazdálkodó kis- és közép- 1 parasztok is, mégpedig tekintélyes létszámban. Sokszor nemcsak azt nem látták meg, hogy a magángazdálkodó kis- és középparasztság munkájukkal jelentős tartalékot jelentenek, hogy a termelésük fokozása jelentősen hozzájárul népgazdaságunk fejlődéséhez, de sokszor egyenesen ellenségesen kezelték azokat a kis- és középparasztokat, akik nem léptek be az

.....и................................

EFSz-be. Ezért funkcionáriusainknak sohasem szabad elfelejteniük, nogy a kis- és középarasztság munkásosztályunk természetes szövetségese már csak azért is, mert hiszen mindkét osztály saját munkájából él. Csak az különbözteti meg őket, hogy a földműves egyéni tulajdonán gazdálkodik, de ugyanakkor a munkások és parasztok egymásra vannak utalva, egymás nélkül nem tudnak élni. A két társadalmi osztály életét csak úgy tudjuk elképzelni, ha fokozódó árucsere fejlődik ki a falu és a város között.

A munkás-paraszt szövetség megértése az állami gazdaságok részéről is megmutatkozik. Nagy hiba például, hogy sok állami gépállomás vezetősége feladatát ^supán abban látja, hogy csak az EFSz-eknek végezzenek el különböző mezőgazdasági munkát és megfeledkeznek arról, hogy a magángazdálkodó kis- és középparasztok földjeit is megművelve népszerűsítsék a gépesített nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és ezzel szemléltető agitációt folytassanak a szövetkezeti gazdálkodás érdekében. A hibáztatott nézet okozza főként, ‘ hogy az állami gépállomások megsértik a munkás- j paraszt szövetséget, yitán felül áll, hogy az állami gépállomások a magángazdálkodóknak nyújtandó segítség terén még korántsem merítették ki lehetőségeiket.

Az egyéni földművesekről való fokozott gondoskodásnak különösen ma van nagy jelentősége, mikor pártunk és kormányunk az elkövetkező három évre, a mezőgazdaság lényeges emelését tűzi ki elénk. Ez a kormánvprogramm nemcsak az egységes földművesszövetkezetekre vonatkozik, de - teljes mértékben vonatkozik magángazdálkodó kis- és középparasztokra is és feladatunk az, hogy megnyerjük

i