Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-02 / 1. szám

1955. január 2.

^ niff

földműves

7

Miről tárgyalt a tátrai konferencia

Embersorba jutott a kizsákmányolt s a benneszunnyadt tehetségszikra lángralobbant. Ezer építi! gondolatából hatalmas gyárak, gigantikus építmények. hidak, kohók, magashozamú termőföldek és magashasznosságú állatállományok keletkeztek. S mindez azért történhetett meg, mert felszabadult az ember s alkotó vágya szabad teret nyert. Övé itt minden, övé a természet ezer szépsége, a művelődés minden lehetősége, a művészet minden megnyilvánulásának követése, élvezése. Neki ragyog itt a Magas Tátra csodálatos kéken tündöklő égboltja s a Lomnici-csúcs köré sorakozó sziklaóriások ezüstösen szikrázó hósapkás orma is.

Nemrégiben ezek alatt az elbűvölően gyönyörű hegyóriások alatt, Tátralomnicon, a Morva üdülő büszke épületébe gyűltek össze Szlovákia dolgozó szövetkezeti parasztjai, hogy megvitassák a burgonya és kukorica négyzetes-fészkes vetésével elért sikereket s az esetleges hiányosságokat.

Az ilyen sikerült értekezletek előfutárja a gondos, sokszor hosszú évek kitartó munkája. Mezőgazdaságunk számos tudományos dolgozója latba veti minden erejét és tudását, hogy a gvakorlat embereivel egyetértésben jobb termelési módszerekhez < s ezáltal nagyobb terméseredményekhez juthassunk fgv van ez N^árasdon

gazdagabb asztalt biztosítson hazánk minden dolgozója számára. Ezt a nagy akarást tolmácsolta Hlaváč és Fojtík tudományos dolgozók beszámolója és a gazdag vita felszólalások sorozata Ezt bizonyította Sticinger elvtárs, • a kézsmárki járás holumnicai EFSzének dolgozója is. aki áttanulmányozta Hlaváč „A burgonya termesztése" című könyvét s nem hiába, mert bár szövetkezetük burgonyatermtí vidéken fekszik. 330 mázsás hektáronkénti burgonyatermést csak az idén értek el, mivel a négyzetes-fészkes vetési módszert alkalmazták.

Poživeňec elvtáifi a holiči GTÁ-ból elmondta, hogy a járás 815 hektárnyi burgonyaterületéből 290 hektárt négyzetes-fészkes módszerrel ültettek be, nem kis sikerrel. A korponai járás ladzani szövetkezetének kiküldöttje, Palubínv elvtárs az új módszerek zászlóvivője, büszkén mondta, hogy szakkönyveket tanulmányoz, résztvett a szövetkezeti iskolázáson is s szövetkezetükben bátran alkalmazzák az új módszereket. A komáromi járás violini szövetkezetében is meggyőződtek az új vetési és ültetési módszer előnyeiről, mivel ilymódon sokkal jobban kihasználható a munka gépesítése s az emberi erőt más, szükségesebb szakaszon lehet fölhasználni. Látták a nagv hozamkülönbséget is. mivel a múlt p-”hen nrav7Ptec {iUotpssel ha-A koníerencia részvevői

is.' ahol Fojtík mérnök vezetése alatt folyik a kukorica ellénállóbb, jobb fajtáinak kitermesztése — nemesítése és új vetési módszerek, mint például a négyzetes-fészkes vetés tökéletesítése is. Nem kevésbé szorgos tudományos munka folyik a Magas Tátra alatti Nagy Lomnicon is, Hlaváč mérnök vézetése alatt.

Tudományos dolgozóink nem zárkóznak el a gyakorlattól

ismereteiket nem rejtik véka alá, hanem kísérleteik sikeres eredményeit jegyzetekbe, tömörítik s a MezOgazdasági Megbízotti Hivatal illetékes szakembereinek jóváhagyása után könyv alakjában kiadják, hogy tudományos kísérleteik gazdag gyümölcse közkinccsé váljék.

A mezőgazdaságban dolgozók ilyen közkincsévé lett Fojtík mérnök „A kukorica" és Hlaváč mérnök „A burgonya termesztése” című könyve is. Ezek a gyakorlatban is kipróbált új, nagv terméshozamokhoz vezetti módszerek közkinccsé lettek s most aztán a termesztő haladó szellemétül s gazdagabb terméshozamok után való vágyától függ. hogy milyen mértékben alkalmazza ezeket az ismereteket.

A lomnicei értkezlet azt mutatta, hogy a bátorság és bizalom nem hiányzik mezőgazdasági dolgozóinkból. Itt találkozott a tudomány a gyakorlattal s öröm volt látni, hogy a kettő mennyire megérti s milyen harmonikusan kiegészíti egymást. Ezek a tehetséges, a munkás népből származó tudományos dolgozók minden tudásukat az új, .jobb ismeretek, tapasztalatok és módszerek tökéletesítésének szentelik, hogy termelésünk minél töké etesebb. gazdagabb legven. S ez mind népünk jólétének fokozásáért történik.

Népünk jólétét tükrözi az a valóság," hogy a tátrai omnici, fényűzően berendezett ..Morava” üdülőben szövetkezeti parasztok élvezik a megérdemelt pihenést. Mert igaz az a közmondás, hogy munka után édes a pihenés. Csakhogy itt a pihenés sem meddő, mivel itt az ország minden részéből találkoznak dolgozó szövetkezeteseink s tapasztalataikból és ismereteikből nem csinálnak titkot, hanem effvmásközt kicserélik azókat.

Az itt összegyűlt több mint 250 ember

tanúia volt annak a nagv törekvésnek, amely tökéletesebbé akarja tenni mezőgazdasági termelésünket, hogy

ként 175 métermázsa burgonyatermést takarítottak be s közönséges vetési móddal csupán 105 métermázsát hektáronként. Az idén nagyobb gondot fordítottak az agrotechnikai intézl#dések pontos betartására, istállótrágyával trágyázták s a kedvezőtlen időjárás ellenér? négyzetes vetési i móddal hektáronként 145 mázsa búr- i gonyatermést értek el. míg közönséges ültetési móddal 81 mázsát. Ebből aztán levonták a tanulságot és elhatározták, hogy jövőre az egész tervezett burgonyaterületet négyzetesfészkes ültetési móddal vetik be. mert habár náluk kedvezőtlenek is az éghajlati viszonyok, kevés a csapadék, ezzel az ültetési móddal sokkal magasabb hektárhozamokhoz jutnak.

Még sok-sok beszámoló hangzott el s minden egyes az új módszer mellett tett hitvallást

A nagy értekezlet második része

a kukorica négyzetes-fészkes vetésével foglalkozott. Itt Fojtík mérnök számolt be tudományos kísérletei eredményeiről. Ismereteit „A kukorica" című könyvben foglalta össze, amely sok szövetkezetesünk, kis- és középparasztunk nélküjözhetetlen segédeszközévé vált.

Egyik legfontosabb terményünk a kukorica — mondotta többek között. Fojtík mérnök — s ezért minden kedvező körülményt ki kell használnunk a magasabb hozamok elérése érdekében. A helyes agrotechnika feladata biztosítani a növény számára a legkedvezőbb feltételeket. A déli körzetekben a nagyobb terméseredmények elérése érdekében belterjesebben kell gazdálkodnunk. A nedves és savanyú talaj alkalmatlan kukoricatermesztésre. Legjobb elővetémenye a lucerna és lucernafüves keverékek és nagyon meghálálja a bőséges istállótrágyázást. A talajelőkészítést mindjárt a gabonaneműek betakarítása után kell végeznünk. Takarékoskodjunk a talajnedvességgel, irtsuk a gyomot és nyár végén szántsuk be ал istállótrágvát.

Az elhangzott beszámoló után

megindult a vitaíelszólalások áradata. Gazdag tapasztalatok közlései, mégállapítások, tanácsok hangzottak el.

A nagy embertömegben egy kedves ismerősre. Krcs bácsira találtunk, a kunovi szövetkezetből. Arcára mély barázdákat szántott az élet, de szeméből okosság, erő és fiatalos élniakarás sugárzott. Nagyon megörültünk egymásnak. Ügy ismerjük Krcs bácsit, mint aki mindig megmondja a véleményét. Most egy kicsit csodálkoztunk, hogv hallgat, s eddig nem szólalt fel. — Mi az Krcs bácsi — kérdeztük — most nirtcs mondanivalója. Már hogyne volna — kényszeredett ki belőle — csakhogy itt olyan sok tudományos szavú ember van és mindenki olyan tanultán beszél, hogy az én egyszerű, csiszolatlan szavari nem illik ide. Nem sokáig tartott, míg meggyőztük, megértette, hogy itt minden értük történik, értük dolgoznak a kísérleti mezőkön tudományos dolgozóink, az ő javukat akarja mindenki. Értük jött a film. a rádió, hogy akik nem vehettek részt ezen a tanulságos értekezleten, híradó filmen és rádióhullámokon keresztül értesüljenek au itt történtekről.

Krcs bácsi belátta, hogv néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Belátta, hogy itt a kedvező alkalom amikor a tudomány és gyakorlat kölcsönösen kicserélheti tapasztalatait, mert csak a közös, összehangolt munka hozza meg a gazdag gyümölcsöt, így aztán felszólalt Krcs bácsi is ь amint hallottuk, nagyon jól megértették egymás Hlaváč és Fojtík tudományos dolgozókkal.

Sok volt még a felszólaló

'■v\< я trn':i!s lárts ömö EFSzéből Berec elvtárs, nagymegyeri Füri elvtárs és még sokan mások. S a fe - szólaló szövetkezetesek, GTÁ-ink dolgozói. kísérleti állomásaink tudományos dolgozói minden szava azt bizonyította, hogv az ilyen emberanyagnak van jövője, mert szívvel'élekkel, erős akarattal és közös erővel dolgozik a mezőgazdasági terme- és felvirágoztatásáért.

Az értekezleten megjelent a magyar tudományos mezőgazdasági küldöttség is dr. Jánossv Andor vezetésével. A jelenlevők hosszantartó szívélyes tapssal üdvözölték a küldöttséget. Dr Jánossv megköszönte a kedves fogadtatást, majd ismertette a Magyarországon e’ért tudományos kísérletek eredményeit a burgonya termesztésével kapcsolatban. Kijelentette, hog\ a két ország közötti kapcsolat a jövőben még jobban .elmélyül, men mind a tudományos dolgozók, mind a gyakorlat emberei kölcsönösen kicserélhetik ismereteiket és t »paszta! ata’kp-t

Dr. Jánossy A. ismerteti a Magyarországon elért tudományos kísérletek eredményeit a burgonyatermesztésben

Nem hiányzott innét a Csehszlovák Magyar Rádió Bálint bátyója sem. Mondókájábán lelkére kötötte kicsinek-nagynak. hogy találjanak időt szakkönyvek tanulmányozására, mert haladó, új ismeretek nélkül nem építhetjük erőssé mezőgazdasági termelésünket.

Az értkezletet Žbirka elvtárs, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal növénytermesztési főigazgatóságának vezetője értékelte ki s örömtől átitatott szavakkal vette sorra a két nap gazdag programját. Kiemelte . Hlaváč és Fojtík mérnökök értékes beszámolóját, majd többek' között felhívta a figyelmet Králik elvtárs szavaira, aki az Ifjúsági-falu agronómusa. Ha minden dolgozó viszonya ilyen bensőséges lesz a szövetkezethez mint az övé, akkor megsokszorozódik a példás szövetkezetek száma.

Zbirka elvtárs rámutatott a szakkönyvek és folyóiratok következetes tanulmányozásának szükségességére, mivel a haladó módszerek folyamatos alkalmazása nékül nem növelhetjük sikeresen mezőgazdasági termelésünket. Az előcsarnokban kiállított szakkönyvek és folyóiratok élénk érdeklődést keltettek az értekezlet részvevői körében.

Ezen a tanulságos értekezleten el, hangzott minden szó termő talajba hullott s a gazdag terméshozamokban jut érvényre minden Ígéret és kitartó munka. L. Máté Irén•

____FELHÍVÁS____

Haladó módszerek alkalmazásával növeljük a burgonya és kukorica hektárhozamait

Tátralomnicon e hó lb. és П.-én tartották meg az első konferenciát, amely a burgonya és kukorica négyzetes-fészekültetésével foglalkozott s amelyet a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal rendezett, a Pravda és a Rotnické noviny szerkesztőségével együttműködve. Kétnapos tanácskozás után a konferencia részvevői a következő felhívással fordultak valamennyi szövetkezeti taghoz, magángazdálkodóhoz az állami Gazdaságokhoz, a GTÁ-khoz és egyéb mezőgazdasági intézményekhez:

Mi, a burgonya és kukorica négvzetes-fészekültetésének kérdéseivel foglalkozó összszlovákiái értekezlet részvevői nagy érdeklődéssel hallgattuk meg a mezőgazdasági kutatás és gyakorlat azon dolgozóinak beszédeit, amelyekben eredményeiket ismertették, akik a négyzetes-fészekültetés kérdéseivel foglalkoztak. A tapasztalatok kicserélése ezen az értekezleten még jobban megerősített bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a négyzetes fészekültetés egyike a haladó agrotechnika rendszere leghatékonyabb eszközeinek, amely biztosítja a burgonya és a kukorica hektárhozamainak lényeges emelkedését, tehát azoknak a növényeknek, amelyek döntő jelentőségűek az állati termelés emelésében, dolgozóink ellátásának megjavításában s nemkülönben mezőgazdasági dolgozóink jövedelmének emelésében.

Ezért a következő felhívással fordulunk a mezőgazdaság valamennyi dolgozójához:

1. ) hogy az EFSZ-ek hároméves távlati tervének, az egészévi termelési tervnek és az 1955-ös évre szólló termelési-pénzügyi tervnek kidolgozásánál úgy biztosítsák a négyzetes-fészekültetés további tömeges elterjesztését. hogv7 az EFSZ-ek legalább 30 százalékban, az állami birtokok, kutatóintézetek és a szocialista szektor más gazdaságai legalább 40 százalékban érvényesítsék e növények teljes tervezett ültetőterületéből ezt a haladó módszert;

2. ) hogy az állami birtokokon és a traktorállomásokon megfelelő módosításokkal kellő számú gépet és kapcsolt részt készítsenek elő a négyzetes-fészekültetésre, főképpen jelzőket, vetőgépeket és többsoros ekekapákat:

3. ) hogy az agronómusok és a GTÁ-k többi dolgozója legkésőbb február végéig tárgyalják meg a járás valamennyi EFSZ-ével, mekkora területet szándékoznak négvzetes-fészekültetéssel beültetni az 1955-ös évben, tekintetbe véve azt. hogy legalább azt a területet okvetlenül be kell tartani, amelyet az állami terv, valamint a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal terve ír elő a GTÁ- nak az 1955-ös évre;

4. ) hogy a GTÁ-k, EFSZ-ek, állami birtokok és JNB-k legkésőbben február végéig kiválasszák a megfelelő területeket, amelyeken a négyzetes-fészekültetést megvalósítják és egyezzenek meg abban, hogy milyen módon hajtják végre ezt a kiültetést, tekintetbe véve azt, hogy e feladatot az egészévi termelési tervbe való felvételévei, valamint az EFSZ-ek és GTÁ-k szerződéseivel kell biztosítani:

5. ) hogy az EFSZ-ek második kongresszusára való előkészületek

keretében a kutatóintézetek, állami és iskolai birtokok, GTÁ-k és azok az EFSZ-ek, amelyeknek már vannak tapasztalatai a négyzetes-fészekültetésben, közöljék tapasztalataikat és eredményeiket, amelyeket e módszer használatával szereztek a járási szövetkezeti konferenciákon, a szövetkezeti és üzemi munkaiskolákon, a kerületi és járási szemináriumokon és más alkalmakkor is, hogy ilymódon további szövetkezeteket, állami birtokokat és egyéb mezőgazdasági üzemeket nyerjenek meg a négyzetes-fészekültetés tömeges terjesztésének;

6. ) hogy köztársaságunk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából tett kötelezettségvállalásaiK- ban ne feledkezzenek meg a négyzetes-Jészekültetés további terjesztéséről s hogy széles mértékben kapcsolódjanak . bele a négyzetes-fészekültetés módszerének felhasználásával a burgonya és kukorica magas hektárhozámaiért folyó lomnicei mozgalomba, olymódon, hogy az ültetésnek ezt a módszerét legalább, három hektáron vezetik be; a szövetkezetek, ÁG-te, GTÁ-k és a többi üzemek kettősökben versenyeznek;

7. ) hogy a JNB-k. GTÁ-k, állami birtokok , és kutatóintézetek agronómusai és más alkalmazottá1 valamennyi járásban azonnal az ültetés kezdetén szemléltető előadásokat tartsanak a négyzetesfészekültetés' gyakorlati megvalósításáról és felhasználják a - mezőgazdasági -propaganda mind .ni

hafékóny eszközét, főképpen' a zöld négyzetekről szóló filmet.' a vándorkiállításokat. könyVeket,1 brosúrákat, röpiratokat, falragaszokat stb.

A négyzetes—fészekültetéssel

foglalkozó összszlovákiái értekezlet részvevői felhasználják ezt az alkalmat arra, hogy azzal a felhívással forduljanak minden gondnoksági üzemhez, hogy az EFSZ-eknek nyújtott gondnoksági segítség keretében mindenütt, ahol egyelőre nincs elegendő gépi eszköz s ahol nem élegendő a munkások száma, segítsenek legalább három hektár burgonyát' és három hektár kukoricát négyzetes-fészekültetéssel kiültetni, brigádok szervezésével.

Az értekezlet részvevői hasonlóképpen felhívják a mezőgazdasági munkák gépesítésének és villamosításának Kutató Intézetét, valamint a gépipar dolgozóit, hogy a szovjet . gépipar eddigi vívmányaira és a mi mechanizátoraink értékes kísérleteire támaszkodva oldják meg a négyzetes-fészekültetés komplex gépesítését, mert — ahogy azt a vita folyamán egyhangúlag megállapították — a megfelelő gépi berendezések hiánya egyike a legfőbb okoknak, amelyek miatt ez a bevált módszer még nem terjedt el szélesebb mértékben.

A burgonya és kukorica négyzetes-fészekültetésével foglalkozó összszlovákiái értekezlet részvevői meg vannak győződve arról, hogy e fontos növények négyzetesfészekültetésének tömeges elterjedésével, amelyeknek ol-y nagy jelentőségük van állati termelésünk további fejlődésének szempontjából és közeldátásunk megjavításában, mezőgazdasági termelésünk egyik legnehezebb feladatát sikerül megoldanunk és így hozzájárulunk a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megvalósításához, hazánk felvirágoztatásához és védelmi ereje megszilárdításához.

A II. országos szövetkezeti konferencia tiszteletére

A hódi EFSz azt a kötelezettséget vállalta a II. országos szövetkezeti konferencia tiszteletére, hogy 1955. január 1-től az állattenyésztésben is bevezeti a termelékenység szerinti jutalmazást és a pótjutalmazást Ez igen fontos tényező az állatok hasznosságának és a tagság jólétének emelésében.

A szövetkezetben egy etetőnek 12 darab tehenet kell etetni, gondozni és fejni. A gondozásért és az etetésért minden tehénért 0.10 munkaegységet, minden 100 liter kifejt tejért pedig 1 munkaegységet kap. A fejési

terv minden tehéntől 1.825 liter évente. Az ezen felül kifejt tejnek 40 százalékát az etető kapja meg. Minden tíz tehéntől 8 borjút' kell elválasztani évente. A többlet 40 százalékát pénzben kapja meg a gondozó. Ezen kívül minden elválasztott borjúért 8 munkaegység a jutalom.

Arra is kötelezettséget vállaltak a hódi szövetkezet dolgozói, hogy minden anyasertéstől 12 darab malacot választanak el évente. Ha a gondozó ennél többet választ el, a többlet 40 százalékát pénzben, vagy malacban kapja meg. K. N

A.